Szabad Nép, 1954. június (12. évfolyam, 152-181. szám)

1954-06-01 / 152. szám

2­ 1. A párt neve: 1. A párt neve: Magyar Dolgozók Pártja (MDP). A Magyar Dolgozók Pártja a munkásosztály, a dolgozó nép pártja. Egyesíti soraiban a magyar nép leghaladóbb erőit: a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség legjobb­jait. A párt önkéntes harci szövetségi tevékenységét Marx- Engels—Lenin—Sztálin tanítása vezérli. A Magyar Dolgozók Pártja híven őrzi a magyar munkás­­osztály forradalmi hagyományait, folytatója a magyar nép dicső szabadságharcainak, örököse és továbbfejlesztője a magyar tör­ténelem haladó eszméinek. A Magyar Dolgozók Pártja megteremtette a munkásosztály egységét s a munkások és a dolgozó parasztok testvéri szövetsé­gét. A párt vezetésével a magyar nép a hazánkat felszabadító hatalmas Szovjetunió segítségére támaszkodva megdöntötte a kizsákmányolok uralmát és megteremtette Magyarországon a népi demokratikus rendszert. A párt — a szocialista hazafiság és a proletárnemzetköziség szellemében — a Szovjetunió népei és a világ dolgozói iránti barátságra neveli a munkásosztályt és a magyar népet, és minden eszközzel erősíti a haza védelmét. A Magyar Dolgozók Pártjának legfőbb feladata a szocialista társadalom felépítése, a dolgozó nép anyagi és kulturális szín­vonalának állandó emelése. A párt végső célja a kommunista társadalom felépítése. A párttagok, kötelességeik és jogaik. 2. A párt tagja lehet az, aki magáévá teszi a párt célkitűzé­seit, politikai irányvonalát és szervezeti szabályzatát, részt vesz a párt valamely alapszervezetének munkájában, aláveti magát a pártfegyelemnek, végrehajtja a párt határozatait, s rendszere­sen fizeti a tagsági díjat. A párt tagja csak az lehet, aki a 18-ik életévét betöltötte. 3. A párttag kötelessége, hogy: a) őrködjék a párt ideológiai és szervezeti egysége felett, amely a párt erejének és nagyságának legfőbb felté­tele, védje a pártot minden ellenséggel szemben; b) fegyelmezetten hajtsa végre a pártszervek, a pártszer­vezet határozatait, harcoljon ezek megvalósításáért; c) betartsa a párt- és az állami fegyelmet, amely egyfor­mán kötelező minden párttagra. A pártban nem lehet kétféle fegyelem, a pártnak egy a fegyelme, egy a tör­vénye valamennyi párttag számára, függetlenül érde­meitől és tisztségétől. A párt- és állami fegyelem meg­szegése kárt okoz a pártnak, s ezért összeférhetetlen a párthoz való tartozással; d) élen járjon a termelésben, példát mutasson a munkafe­gyelemben és az állampolgári kötelességek teljesítésében, s legyen feddhetetlen a magánéletében. Védje és szilár­dítsa a szocialista tulajdont, őrködjék a népi demokra­tikus állam törvényei, rendje és fegyelme fölött. Har­coljon minden erejével a párt, a dolgozó nép, a haza ügyéért, a Magyar Népköztársaság felvirágoztatásáért; e) erősítse állandóan a tömegekhez fűződő kapcsolatait, mert pártunk ereje és legyőzhetetlensége a dolgozó nép­hez fűződő eleven és elszakíthatatlan kapcsolatában van. Szakadatlanul küzdjön a dolgozók jogos igényeinek és szükségleteinek kielégítéséért, világosítsa fel a pár­­tonkívüli dolgozókat a párt politikájáról és határoza­tairól, legyen tanácsadójuk és vezetőjük; ) fejlessze szakadatlanul politikai és szakmai tudását, emelje műveltségét, sajátítsa el a marxizmus-feninizmus alapjait; g) fejlessze a bírálatot, önbírálatot és az alulról jövő bí­rálatot, ne titkolja el és személyekre való tekintet nél­kül tárja fel a Párt előtt a munkában észlelt hibákat, rendellenességeket, ne legyen közömbös a hibákkal szem­ben, küzdjön megszüntetésükért, harcoljon a munká­ban a látszatsikerre való törekvés, az önteltség és az önelégültség ellen. A bírálat elfojtása összeférhetetlen a párthoz való tartozással; h) legyen a párt iránt őszinte és becsületes, ne titkolja és ne ferdítse el az igazságot. A párt iránti őszinteség hiá­nya, a párt megtévesztése összeférhetetlen a párthoz való tartozással; i) politikailag legyen éber, őrizze meg a párt- és állam­titkot. A párt- és államtitok kifecsegése összeférhetet­len a párthoz való tartozással; j) bármely helyen, ahová a párt állította, következetesen hajtsa végre a pártnak a káderek helyes — politikai és szakmai képzettségük szerinti — kiválasztására vo­natkozó utasításait. Ezeknek az utasításoknak a meg­szegése, a kádereknek baráti kapcsolatok és rokoni kö­telékek alapján történő kiválasztása összeférhetetlen a párthoz való tartozással. 4. A párttag joga, hogy: a) részt vegyen a párt politikai és szervezeti kérdéseinek megvitatásában és a határozatok meghozatalában; b) pártszerű bírálatot gyakoroljon a pártszervezet taggyű­lésein és értekezletein a párt tagjainak és szerveinek ténykedése fölött; c) részt vegyen a párt vezető szerveinek megválasztásában, mint választó és választható; d) személyesen részt vegyen minden ügy megtárgyalásá­ban, amikor a pártban az ő tevékenységéről vagy maga­tartásáról döntenek;­­ e) kérdéssel, beadvánnyal forduljon a felsőbb pártszervek­hez, egészen a Központi Vezetőségig és a pártkongresz­­szusig. III. A tagjelöltek. Kötelességeik és jogaik. 5. A tagjelöltségnek az a rendeltetése, hogy a tagjelölt meg­ismerkedjék a párt célkitűzéseivel, politikájával, szervezeti sza­bályzatával, s hogy a párt meggyőződjék a jelöltnek a párt és a népi demokrácia iránti hűségéről. 6. A tagjelöltek kötelességei és jogai azonosak a tagok köte­lességeivel és jogaival, de a tagjelöltek csak tanácskozási joggal vesznek részt a pártszervezet taggyűlésein és értekezletein, és nem választhatók be a párt vezető szerveibe. IV.­­ A párttagok és tagjelöltek felvétele. A párttagság és ta£jelöltség megszűnése. A párttagok és tagjelöltek átigazolása. 7. Párttagot csakis egyénenként lehet felvenni a pártba. Új párttagot általában csakis a tagjelöltek közül lehet felvenni, ha a tagjelölt a jelöltség ideje alatt munkájával, magatartásával mél­tónak bizonyult arra, hogy a párt tagja legyen. A jelöltnek a pártba tagként való felvételét alapszervezeté­nek vezetőségétől írásban kell kérnie. Kérelméhez mellékelnie kell két olyan párttag írásbeli ajánlását, aki legalább egy éve tagja a pártnak, s­őt közös tevékenység alapján legalább hat hónapja ismeri. Az ajánló felelős a párt előtt ajánlásáért. DISZ-tagok felvételekor az egyik ajánlást a DISZ illetékes járási, városi, kerületi, illetve üzemi bizottságának ajánlása he­lyettesítheti. Új párttagok felvételéről az alapszervezet vezetőségének elő­terjesztésére a tartyülés határoz, s ezt a határozatot a járási, a városi, a kerületi, illetve a Központi Vezetőség által erre felhatal­mazott üzemi pártbizottság hagyja jóvá. Kivételesen indokolt esetben a Központi Vezetéség jóváhagyásával az alapszervezet jelöltség nélkül, vagy a hathónapos jelöltségi idő eltelte előtt is felvehet tagokat a pártba. A felvett párttag párttagsági ideje attól a naptól kezdődik, amikor az alapszervezet taggyűlése a párttagok közé felvette. 8. Tagjelöltet csakis egyénenként lehet felvenni a pártba. A tagjelöltnek jelentkező köteles belépési­ nyilatkozatot kitölteni, s ehhez két olyan párttag írásbeli ajánlását mellékelni, aki leg­alább egy éve tagja a pártnak, s öt közös tevékenység alapján legalább hat hónapja ismeri. Az ajánló felelős a párt előtt aján­lásáért.­­ A pártszervezetnek segítenie kell a tagjelöltet, hogy felkészül­jön a pártba való felvételre. A tagjelöltségi idő kezdetétől számított hat hónap elteltével a tagjelölt felvételéről az alapszervezet ve­zetőségének előterjesztésére a taggyűlés határozhat; a tagjelölt­­ségi idő kezdetétől számított egy év elteltével a pártszervezet kö­teles taggyűlésen dönteni a tagjelölt tagfelvételi kérelméről. Ha a tagjelölt a párttagságra saját hibáján kívül még alkalmatlan, akkor lehetőséget kell neki adni arra, hogy még egy évig tagje­lölt lehessen. Olyan esetekben viszont, amikor a tagjelöltségi idő alatt kitűnt, hogy a tagjelölt nem méltó arra, hogy párttag le­gyen, az alapszervezet határozatot hoz a tagjelöltek közül való kizárására; a kizárást a felsőbb pártszerv hagyja jóvá. DISZ-tagok felvételekor az egyik ajánlást az illetékes járási, városi, kerületi, illetve üzemi DISZ-bizottság ajánlása helyette­sítheti. A taggyűlés határozatát a tagjelöltek felvételéről a járási, a városi és a kerületi, illetve a Központi Vezetőség által erre felha­talmazott üzemmi pártbizottság hagyja jóvá. 9. Az a párttag vagy tagjelölt, aki három hónapig indokolat­lanul nem fizet tagsági díjat, s ez idő eltelte után felszólítás elle­nére sem teljesíti ezt a kötelességét, megszűnik a párt tagja, illetve tagjelöltje lenni; a párttagság, illetve a tagjelöltség meg­szűnéséről az alapszervezet vezetőségének előterjesztésére az alapszervezet'' taggyűlése dönt, de a döntést jóváhagyás végett az illetékes felsőbb pártbizottság elé kell terjeszteni. 10. Azt a párttagot vagy tagjelöltet, aki munkahelyet változ­tat, át kell igazolni az új munkahelyén vagy lakóhelyén működő pártszervezetbe. Az átigazolás a Központi Vezetőség által meg­állapított szabályok szerint történik. .­­. * A párt szervezeti felépítése. 11. A Magyar Dolgozók Pártja a demokratikus centralizmus elvén épül fel: a) a párt valamennyi vezető szervét demokratikusan, tag­gyűlésen, pártértekezleten, pártkongresszuson titkosan választják; b) a párt valamennyi vezető szervének munkájában érvé­nyesülnie kell a pártvezetés legfőbb lenini elvének, a kollektív vezetésnek; küzdeni kell a marxista-leninista párttól idegen személyi kultusz ellen; c) a vezető szervek kötelesek a pártszervezetek előtt rend­szeresen beszámolni tevékenységükről; d) a pártszervezetek és a pártvezetőségek demokratikusan megvitatják a párt politikáját és feladatait; e) véleményeltérés esetén a kisebbség köteles alávetni ma­gát a többség határozatának: a határozatot minden párt­tag és tagjelölt köteles végrehajtani; f) az alsóbb pártszervek, pártszervezetek, valamint a párt-­­ tagok és a tagjelöltek akkor is kötelesek végrehajtani a pártkongresszus és a vezető szervek határozatait, ha ezekkel a határozatokkal nem értenek egyet; g) minden pártszervezet önállóan dönthet helyi kérdések­ben, de ezek a döntések nem állhatnak ellentétben a párt irányelveivel, politikájával és a felsőbb szervek határo­zataival. 12. A párt területi, üzemi elv szerint épül fel. A pártnak a területen, illetve üzemben csak egy vezető szerve lehet. A buda­pesti, a megyei, a kerületi, a járási stb. pártbizottság a területén lévő valamennyi alsóbb pártbizottság és alapszervezet felettes szerve. 13. A taggyűlés pártvezetőséget, a pártértekezlet pártbizott­ságot, a kongresszus Központi Vezetőséget választ. 14. Budapesten, a megyékben, a járásokban, a kerületekben, a városokban, az üzemekben, a hivatalokban, az intézményekben s a falvakban a legfontosabb párt- és kormányhatározatok, vala­mint az ezekből adódó helyi feladatok érdemleges megvitatására rendszeresen egybe kell hívni a pártaktiva-értekezletet. VI. A pártkongresszus. 13. A Magyar Dolgozók Pártjának­ legfelsőbb szerve a pártkon­gresszus, amelyet a Központi Vezetőség három évenként hív egy­be. A Központi Vezetőség saját kezdeményezésére rendkívüli párt- és­ kongresszust hívhat egybe. A párttagok egyharmadának kívánsá­gára a Központi Vezetőség köteles rendkívüli pártkongresszust összehívni. A pártkongresszus összehívásának időpontját és napi­rendjét legalább másfél hónappal a kongresszus előtt nyilvános-­­ságra kell hozni. A rendes, valamint a rendkívüli pártkongres­-­­­szus küldötteit a párttagság pártértekezleteken demokratikusan választja meg a pártszervezetek tag- és tagjelölt létszámának ará­nyában. A Központi Vezetőség állapítja meg a tagság létszámá­nak megfelelően, hogy az egyes pártszervezeteket hány szava­zati jogú és hány tanácskozási jogú küldött képviselheti a kon­gresszuson. 16. A pártkongresszus: a) megvitatja és elbírálja a Központi Vezetőség és a Köz­ponti Revíziós Bizottság beszámolóját, jóváhagyja, illetve módosítja a párt programmját és szervezeti szabály­zatát, kidolgozza a párt politikai, taktikai és szervezeti irányvonalát; b) meghatározza a Központi Vezetőség és a Központi Reví­ziós Bizottság tagjainak és póttagjainak számát, s meg­választja ezeket a szerveket. , VII. A párt Központi Vezetősége. 17. A Központi Vezetőség irányítja a pártot két pártkongresz­­szus közötti időszakban, képviseli a pártot a többi pártok, szer­vezetek és állami intézmények előtt. A Központi Vezetőség tagjai egyenjogúak. A Központi Veze­tőség tagjainak minden fontos kérdésben tájékoztatást kell kap­­niok. A Központi Vezetőség általában három havonként ülésezik, s a pártkongresszusnak felelős. A Központi Vezetőség póttagjai tanácskozási joggal részt vesznek a Központi Vezetőség ülésein. 18. A Központi Vezetőség saját tagjai közül a) megválasztja a Politikai Bizottságot, mely a Központi Vezetőség teljes ülései közötti időszakban irányítja és vezeti a pártot; b) megválasztja a Titkárságot, melynek tagjai a Központi Vezetőség titkárai. A Titkárság feladata, hogy biztosítsa és ellenőrizze, a vezető pártszervek határozatainak végre­hajtását, valamint elossza a hatáskörébe utalt kádereket; c) megválasztja a Központi Vezetőség első titkárát. 19. A Központi Vezetőség kijelöli a párt központi lapja szer­kesztőbizottságának felelős vezetőjét. 20. A Központi Vezetőségnek — kivételes esetekben — joga van a két pártkongresszus közötti időszakban tagokat behívni (kooptálni) a Központi Vezetőségbe. A behívott (kooptált) tagok száma azonban nem haladhatja meg a választott tagok tizenöt százalékát. 21. A párt Központi Vezetősége Központi Ellenőrző Bizottsá­got választ. A Központi Ellenőrző Bizottság a Központi Vezető­ségnek felelős. A Központi Ellenőrző Bizottság feladata, hogy: a) őrködjék a párttagok és a tagjelöltek politikai magatar­tása, erkölcsi tisztasága és párthűsége felett; b) kíméletlen harcot folytasson a pártszerűtlen, fegyelme­zetlen, pártellenes, frakciós tevékenység és a korrupció minden fajtája ellen; c) őrködjék azon, hogy a dolgozó nép érdekeit és erkölcsi felfogását sértő elemek s a nép ellenségei ne furakodhas­­sanak be a pártba. A Központi Ellenőrző Bizottságnak Budapesten és a megyék­ben a helyi pártszervektől független meghatalmazottai vannak. 22. A Központi Ellenőrző Bizottság párttagok és tagjelöltek ellen vizsgálatot indíthat, s velük szemben a szervezeti szabály­zatban meghatározott büntetéseket alkalmazhatja. 23. A Központi Vezetőség a szocialista építés fontos terüle­tein a pártmunka megerősítése érdekében politikai osztályokat szervezhet, pártszervezőket küldhet ki. A politikai osztályok és a pártszervezők a Központi Vezetőség utasítása szerint mű­ködnek. Vili: A Központi Revíziós Bizottság. 24. A Központi Revíziós Bizottság ellenőrzi a) a párt központi szerveiben az ügyvitel helyességét és gyorsaságát, valamint a Központi Vezetőség apparátu­sának munkarendjét, továbbá b) a párt Központi Vezetőségének pénztárat­ és a párt központi vállalatait. IX.­­A párt budapesti, megyei, járási, városi, kerületi, üzemi, hivatali, intézményi, községi szervei. 25. A budapesti és a megyei pártszervezetek felsőbb szerve a budapesti, illetve a megyei pártértekezlet, melyet a budapesti, illetve a megyei pártbizottság két évenként egyszer összehív. A pártértekezlet megvitatja és elbírálja a budapesti, illetőleg a me­gyei pártbizottság és a revíziós bizottság beszámolóját, megvá­lasztja a budapesti, illetve a megyei pártbizottság tagjait és pót­tagjait és a revíziós bizottságot. A pártbizottság tagjai egyenjo­gúak. A pártbizottság póttagjai tanácskozási joggal részt vesznek a pártbizottság ülésein. a) A budapesti és valamennyi megyei pártbizottság a min­dennapi gyakorlati munka vezetésére, a pártszerveze­tek összefogására és irányítására a pártbizottság tagjai közül 9—11 tagú párt-végrehajtóbizottságot választ; megválasztja a pártbizottság első titkárát, másodtitká­rát és titkárát. A titkárok tagjai a párt-végrehajtóbi­­zottságnak. A budapesti és a megyei pártbizottságok titkárait a Központi Vezetőség erősíti meg tisztségükben. b) A budapesti és a megyei pártbizottság két pártértekez­let között területe pártszervezeteinek vezető szerve. Irá­nyítja a hozzá tartozó terület pártszervezeteinek mun­káját, megszervezi és ellenőrzi a párthatározatok pon­tos végrehajtását. Széleskörű politikai tömegmunká­val, az állami és gazdasági szervek helyes ellenőrzésé­vel és segítésével biztosítja a népgazdasági tervek tel­jesítését, népünk fokozódó jóléte érdekében. Állandóan gondoskodik arról, hogy az arra illetékes szervek a dol­gozó nép törvényes jogait érvényesítsék és minden lehe­tőséget felhasználjanak arra, hogy a nép anyagi, szociá­lis, kulturális igényeit megfelelően kielégítsék. Bizto­sítja a pártdemokrácia érvényesülését, elősegíti a bírá­lat és az önbírálat, illetve az alulról jövő bírálat kifej­lődését, a kommunistákat a hibák elleni engesztelhe­tetlen harc szellemében neveli. Irányítja a párttagok, a tagjelöltek és a pártonkívüliek körében a marxizmus­­leninizmus tanulmányozását, a dolgozók kommu­nista szellemben való nevelését, a helyi pártsaj­tót. A tanács, valamint más társadalmi szervek tevékenységét az e helyeken működő MDP-csoportok lítján irányítja. Rendszeresen foglalkozik a terület ká­dereivel, eloszt­ja a párt erőit és anyagi eszközeit. A budapesti és a megyei pártbizottság legalább há­rom havonként illést tart. c) A budapesti, illetve a megyei revíziós bizottság ellen­őrzi az illetékes pártbizottság apparátusában az ügyvitel helyességét és gyorsaságát, a pártbizottság apparátusá­nak munkarendjét és pénzkezelését. 26. A járás, a város, a budapesti kerület stb. pártszerve­zeteinek felsőbb szerve a pártértekezlet, amelyet az illető terület pártbizottsága legalább két évenként egyszer összehív. A pártértekezlet megvitatja és elbírálja a járási, a városi, a budapesti kerületi pártbizottság beszámolóját; megválasztja a járási, a városi, a budapesti kerületi pártbizottság tagjait és pót­tagjait. A pártbizottság tagjai egyenjogúak. A pártbizottság pót­tagjai tanácskozási joggal részt vesznek a pártbizottság ülésein. A járási, a városi és a budapesti kerületek pártértekezlete meg­vitatja és elbírálja a revíziós bizottság beszámolóját, megválaszt­ja a járási, a városi, a budapesti kerületi revíziós bizottságot. A budapesti kerületek és a járások, valamint a Központi Ve­zetőség által kijelölt városok pártértekezlete küldötteket választ a budapesti, illetve a megyei pártértekezletre. a) A járások, a Központi Vezetőség által kijelölt városok, a budapesti kerületek pártbizottságai a mindennapi gya­korlati munka vezetésére, a járási, a városi, a budapesti kerületi pártalapszervezetek összefogására és irányítá­sára 7—11 tagú párt-végrehajtó bizottságot választanak a pártbizottság tagjai közül, s megválasztják a pártbi­zottság első titkárát, másodtitkárát és titkárát; a titká­rok tagjai a párt-végrehajtó bizottságnak. Az első tit­kárt a Központi Vezetőség erősíti meg tisztségében. b) A járási, a városi, a budapesti kerületi pártbizottság két pártértekezlet között a területén lévő pártszervezetek , vezető szerve. Irányítja a hozzá tartozó terület pártszer­vezeteinek munkáját, megszervezi és ellenőrzi a párt­­határozatok pontos végrehajtását. Széleskörű politikai tömegmunkával, az állami és gazdasági szervek helyes ellenőrzésével és segítésével biztosítja a népgazdasági tervek teljesítését népünk fokozódó jóléte érdekében. Állandóan gondoskodik arról, hogy az arra illetékes szervek a dolgozó nép törvényes jogait érvényesítsék, s minden lehetőséget felhasználjanak arra, hogy a nép anyagi, szociális, kulturális igényeit megfelelően kielé­gítsék. Biztosítja a pártdemokrácia érvényesülését, elő­segíti a bírálat és az önbírálat, valamint az alulról jövő bírálat kifejlődését; a kommunistákat a hibák elleni engesztelhetetlen harc szellemében neveli. Irányítja a párttagok és a tagjelöltek körében a marxizmus-lenin­­izmus tanulmányozását, a dolgozók kommunista szel­lemben való nevelését, a helyi pártsajtót. A területén lévő tanács, valamint más társadalmi szervek tevékeny­ségét az e helyeken működő MDP-csoportok útján irá­nyítja. Rendszeresen foglalkozik a terület kádereivel, elosztja a párt erőit és anyagi eszközeit. c) A járási pártbizottság a falusi pártszervezetek irányítá­sának alapvető szerve. Megfelelő politikai munkával biz­tosítania kell a gépállomások, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok megszilárdulását. Állandóan fej­lesztenie kell a gépállomások, a termelőszövetkezetek, és az állami gazdaságok dolgozói, valamint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok közötti politikai munkát. Gondoskodnia kell a munkásosztály és a dolgozó paraszt­ság szövetségének állandó erősítéséről, és a falusi párt­szervezetek munkájának megjavításán keresztül a mező­­gazdasági termelés állandó emeléséről. d) A járás, a város, és a budapesti kerület revíziós bizott­sága ellenőrzi az illetékes pártbizottság apparátusában az ügyvitel helyességét és gyorsaságát, a pártbizottság apparátusának munkarendjét, a pénz kezelését. 27. Abban a városi kerületben, községben, üzemben, hivatal­ban, intézményben stb., melyben a párttagok és tagjelöltek száma meghaladja a 300-at, két évenként pártértekezletet hívnak egybe, s megválasztják a pártbizottság tagjait és póttagjait. A pártbizott­ság tagjai egyenjogúak. A pártbizottság póttagjai tanácskozási joggal részt vesznek a pártbizottság ülésein. A pártbizottság saját tagjai közül 5—7 tagú párt-végrehajtó bizottságot választ. Kivételes esetekben a Központi Vezetőség engedélyével olyan helyeken is lehet pártértekezletet összehívni, illetve pártbizottsá­got választani, ahol a párttagok és tagjelöltek száma nem éri el a 300-at. A Központi Vezetőség állapítja meg, hogy a városi kerületek, a községek, az üzemek, a hivatalok, az intézmények stb. pártbi­zottságai közül melyek választanak saját tagjaikból első titkárt, másodtitkárt és titkárt. A többi pártbizottság saját tagjai közül titkárt választ. A Központi Vezetőség által kijelölt üzemek, hivatalok stb. pártbizottságának első titkárát (titkárát) a Központi Vezetőség erősíti meg tisztségében. A minisztériumokban lévő pártbizottság első titkárát (titkárát) a Központi Vezetőség hagyja jóvá. 28. A járási, a városi, a kerületi, az üzemi, a községi, a hi­vatali stb. pártbizottság legalább két havonként ülést tart. 29. A pártbizottságok jogosultak, hogy két pártértekezlet kö­zötti időszakban a pártbizottságba tagokat behívjanak (kooptál­janak), a behívott (kooptált) tagok száma azonban nem halad­hatja meg a megválasztott tagok tizenöt százalékát. 30. A pártbizottságokat végső fokon a Központi Vezetőség erősíti meg. A Központi Vezetőségnek joga van arra, hogy meg­okolt esetben egyes pártbizottságok, vagy egyes pártbizottsági tagok megválasztását semmisnek nyilvánítsa. Rendkívüli körül­mények között a Központi Vezetőség ideiglenes pártbizottságot jelölhet ki. X. A párt alapszervezete. 31. A párt alapszervezeteken épül fel. Az alapszervezet a párt legkisebb önálló szervezeti egysége. Az alapszervezetek lehetnek: üzemi (üzemrészi, műhelyi), körzeti, falusi, termelőszövetkezeti, tanyai, hivatali, intézményi stb. pártszervezetek, illetve a fegy­veres erőknél működő pártszervezetek. Alapszervezet létesítésé­hez legalább három párttag szükséges. Az alapszervezet meg­alakulását felsőbb pártszervnek kell jóváhagynia. Azokban a vállalatokban, termelőszövetkezetekben, gépállomásokon, állami gazdaságokban, intézményekben, amelyekben háromnál keve­sebb párttag van, a járási, a városi, a budapesti kerületi, illetve az üzemi stb. pártbizottság tagjelöltcsoportokat szervezhet, ha e helyeken a párttagok és tagjelöltek száma együttesen eléri a hármat, illetve legalább három tagjelölt van. Az alapszervezet felsőbb szerve a taggyűlés, amelyet leg­alább havonta egyszer összehívnak. 32. Az alapszervezet feladata, hogy: a) végrehajtsa a felsőbb pártszervek határozatait, a helyi viszonyokra alkalmazza, hirdesse és népszerűsítse a párt politikáját, emelje a párttagság politikai színvonalát, rendszeresen terjessze a pártirodalmat, a pártsajtót, be- , szedje a tagsági díjat; b) politikai felvilágosító munkával mozgósítsa a dolgozó­kat az üzemben, a gépállomáson, az állami gazdaságban,­­ a termelőmunka minden területén, segítse a terv tel­­jesítését, a termelékenység fokozását, az önköltség csök-­­ kentését, a minőség javítását, a munkafegyelem meg-­­ szilárdítását, a munkaverseny és az élenjáró dolgozók mozgalmainak fejlesztését. Falun politikai felvilágosító munkával mozgósítja a termelőszövetkezetek tagjait és az­ egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat a mezőgazda-»,­­sági termelés növelésére, a terméshozam állandó eme­lésére, c) szüntelenül gondoskodjék a városi és a falusi dolgozók életkörülményeinek, kulturális viszonyainak javításáról; d) állandóan erősítse a párt sorait a dolgozó nép legjobb­jaival; e) szervezze meg és irányítsa a párttagok és a tagjelöltek politikai oktatását, és ellenőrizze, hogyan sajátítják el a­­ párttagok és a tagjelöltek a marxizmus-feninizmus alap­ismereteit: f) a dolgozók mozgósításával harcoljon a nemtörődömség,­­ a pazarlás ellen, érvényesítse a takarékosság elvét! segítse elő az üzemekre, a termelőszövetkezetekre, a gépállomásokra, az állami gazdaságokra, a hivatalokra és az intézményekre háruló feladatok megoldását, követ­kezetesen harcoljon a szocialista tulajdon védelmének­ megszilárdításáért; *­ g) a bírálat és az önbírálat, valamint az alulról jövő bírá­lat fejlesztésével, a hibák elleni engesztelhetetlen harc szellemében nevelje a párttagokat és a tagjelölteket. 33. A termelő üzemek, köztük az állami gazdaságok, a gép­állomások, a termelőszövetkezetek pártszervezeteinek, valamint a fogyasztókat közvetlenül ellátó belkereskedelmi vállalatok és árudák pártszervezeteinek jogában áll ellenőrizni az üzem, a gazdaság, illetve a vállalat igazgatójának, vezetőségének tevé­kenységét. A hivatali és az intézményi pártszervezetek nem ellenőriz­hetik a hivatal, az intézmény vezetőjét­ és vezetőségét, mivel e szerveknek sajátos feladataik vannak, azonban a munkában tapasztalt hibákról szóló észrevételeiket és a munka megjavítá­sát elősegítő javaslataikat kötelesek a hivatal, az intézmény vezetői elé, szükség esetén felsőbb pártszervek elé terjeszteni. A hivatal és az intézmény vezetőjét és vezetőségét a megfelelő magasabb pártszervek ellenőrzik. 34. Azokban az üzemekben, hivatalokban és intézmények­ben, ahol 300-nál kevesebb párttag van, de legalább három alap­­szervezet működik, összevont párttaggyűlésen 5—11 tagú párt­­vezetőséget választanak. A pártvezetőség köteles évenként leg­alább egyszer beszámolni az összevont párttaggyűlés­nek. Az alapszervezet a folyó munka intézésére két évenként veze­tőséget választ. 35. Két párttaggyűlés között az alapszervezet munkáját a vezetőség irányítja. A vezetőség tagjai egyenjogúak. A vezetőség munkamegosztással dolgozik, egyes tagjai felelősséggel irányít­ják a pártmunka rájuk bízott területeit. 36. Azokban a pártszervezetekben, amelyeknek taglétszáma nem haladja meg a tizet, a pártvezetőség feladatait a taggyűlés által megválasztott titkár látja el. 37. Az alapszervezet vezetőségét a felsőbb pártszerv erősíti meg tisztségében. 38. A párt által kitűzött feladatok végrehajtásának elősegí­tésére, a politikai felvilágosító munka megjavítására, a párt­tagok megismerése és nevelése, továbbá a pártmunkába való fokozottabb bevonása érdekében az alapszervezetekben pártcso­­portok létesülnek. A pártcsoportok munkáját a megválasztott pártbizalmiak irányítják. XI. A párt szervezetei a fegyveres erőknél és a vasútnál. 39. A Magyar Néphadseregben a pártpolitikai munkát a Magyar Néphadsereg Politikai Főcsoportfőnöksége a Belügymi­nisztérium fegyveres alakulatainál a Határőrség és Belső Kar­hatalom Politikai Csoportfőnöksége, a vasútnál pedig a Vasút Politikai Főosztály irányítja. A Magyar Néphadsereg Politikai Főcsoportfőnöksége, a Határőrség és Belső Karhatalom Politikai Csoportfőnöksége, valamint a Vasút Politikai Főosztály a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége osztályainak szerepét töl­tik be. A Magyar Néphadseregben és a vasútnál a pártszerveze­tek a Központi Vezetőség külön utasításai alapján működnek. A politikai szervek kötelesek szoros kapcsolatot fenntartani a területi pártbizottságokkal oly módon, hogy ezeknek a politikai szerveknek a vezetői részt vesznek a területi pártbizottságok munkájában, a Pártbizottságok pedig rendszeresen meghallgat­ják e politikai szervek vezetőinek tájékoztatóját a katonai egy­­ségeknél, illetve a vasútnál folyó politikai munkáról. A párt és a Dolgozó Ifjúság Szövetsége. 40. A DISZ az MDP ifjúsági tömegszervezete, a párt segítője, íífTm­e5 építésének, az ifjúság nevelésének minden terüle­ten. A DISZ munkáját a párt irányítja. A DISZ-bizottságok és szer­vezetek munká­ját a megfelelő pártbizottságok, illetve helyi szervezetek irányítják és segítik. A DISZ szervezeteinek harcolniuk kell a párthatározatok végrehatásáért a szocializmus építésének minden területén. A DISZ szervezeteinek joguk van arra, hogy az illetékes pártszervek elé terjesszenek, s velük megvitassanak minden olyan javaslatot, amelynek célja az üzemek, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, a hivatalok, az intézmények stb. munkájában előforduló hibák kiküszöbölése. XIII. MDP-cs­oport­ok a pártonkívüli szervezetekben. 41. Az országgyűlésben, a tanácsokban és egyéb tömegszer­vezetek tanácskozásain és választott szerveiben működő párt­tagok e szervekben MDP-csoportot alakítanak. Az MDP-csoport 3­9 tagú vezetőségét a megfelelő felsőbb pártszerv erősíti meg; ez a vezetőség a fölöttes helyi pártszervnek, illetve a Központi Vezetőségnek van alárendelve, s utasításait köteles végrehajtani. Az­ országgyűlésben, a kormányban, az államigazgatásban, más állami szervekben és a pártonkívüli tömegszervezetekben dolgozó párttagok kötelesek a párt politikájának megfelelően te­vékenykedni. E párttagok a Központi Vezetőségnek illetve a megfelelő területi pártszervnek vannak alárendelve A nárt tag­­£•* “ 1‘ā rtre il,ezekes pártszervek visszahívhatják az említett tes- XIV. A pártfegyelem. 42. A Magyar Dígozók Pártja csak akkor teljesítheti felada- t ... . a l,az* maga a fegyelmezettség és a szervezettség megtes­­tesülése. A pártban vasfegyelem van, melynek minden egyes­ párttag és pártszervezet köteles magát alávetni. A vasfegyelemi a pártban nem zárja ki, hanem feltételezi az alárendelés tuda­­­tosságát és önkéntességét, mert csak a tudatos fegyelem lehet, igazi vasfegyelem. A fegyelem a pártban az akarat egységével,­­a párt valamennyi tagjának teljes és feltétlen cselekvési egys­*­gével valósítható meg. A Magyar Dolgozók Pártja csakis a megísm alkuvó és fegyelmezetlen elemek ellen vívott engesztelhetetlen harc útján őrizheti meg egységét és szilárdságát. 43. A pártban nincsen helye semmiféle külön csoportosulás­nak vagy frakciónak, mert a csoportosulások és frakciók alá­ássák a párt egységét és harckészségét. Aki a párton belül frak­ciót szervez, vagy ilyenben részt vesz, azt mint ellenséget a párt­ból el kell távolítani. 44. A budapesti, a megyei, a kerületi, a járási és a városi pártbizottság, továbbá a Központi Vezetőség által erre felhatal­mazott nagyüzemek pártbizottsága fegyelmi bizottságot választ tagjai közül. A fegyelmi bizottság megvizsgálja a fegyelmi ügye­ket, s ezekben az ügyekben javaslatot tesz a pártbizottságnak. 45. A fegyelmet és a párt erkölcsi felfogását sértő, vagy a párt politikai irányvonalával szembehelyezkedő tag vagy tag­jelölt ellen a pártszervezet, a helyi és 3 felettes r' *ő'zerv, vala­(Folytatá* a 3 oltalon) Magyar Dolgozók Pártjának szervezeti szabályzata Elfogadta a 3 Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa SZABAD NÉP KEDD, 1934 JÚNIUS I

Next