Szabad Nép, 1954. június (12. évfolyam, 152-181. szám)

1954-06-25 / 176. szám

A GUATEMALA­ HELYZET Tovább folytatódtak a Guatemala elleni agresszív cselekmények Guatemala ENSZ-képviselőjének üzenete az ENSZ főtitkárához New York, június 24. (TASZSZ) Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára 1954 június 22-i keltezéssel üzenetet kapott Ar­­riolától, Guatemala állandó ENSZ-képvise­­lőjétől. «Kérem önt — mondja az üzenet — kö­zölje a biztonsági tanáccsal és a tanács el­nökével a Guatemalai Köztársaság alkot­mányos kormánya nevében, hogy nem tart­ják be a biztonsági tanács 1954 június 20-i 675. ülésén hozott határozatot azok az ENSZ-tagállamok, amelyek saját területü­kön eltűrik vagy elősegítik a Guatemala elleni agresszív cselekményeket, jóllehet ez a határozat az ENSZ alapokmányának 25. cikkelye értelmében feltétlenül kötelezi őket Az utóbbi negyvennyolc óra során szá­razföldön, tengeren és a levegőben to­vább folytatódtak az agresszív cselek­mények hazám ellen. Ezeket az ag­resszív cselekményeket kétségtelenül Guatemala területén kívül fekvő repü­lőterekről és hadműveleti központok­ból kiindulva hajtják végre... Kormányom hivatalosan kéri, hívják ösz­­sze a biztonsági tanács rendkívüli ülését, hogy a tanács felhasználhassa befolyását Hondurasszal és Nicaraguával, mint az ENSZ tagállamaival szemben és biztosít­hassa, hogy megszüntessék a zsoldoscsapa­tok agressziós cselekményeinek mindenne­mű támogatását és eltűrését. Amikor a biztonsági tanács meghozta fent említett határozatát, ezzel világosan elismerte, hogy az ENSZ egyes tagállamai támogatják a Guatemalába behatolt csapa­tokat és felszólította ezeket az államokat, hogy haladéktalanul szüntessék be ezen eljárásáéit. A határozat jogilag leszögezte, hogy nemzetközi agresszió történt Guate­mala területe ellen. Ez a határozat elsőbbségi hatállyal bír min­den más határozattal szemben, amely egyéni vagy Guatemalával szemben önző motívumokon alapuló egyoldalú véleménye­ket tükröz. Kormányom nevében ismételten kérem, hogy a biztonsági tanács elnöke haladékta­lanul hívja össze a biztonsági tanács ülé­sét, miután Guatemala kormánya hivata­losan bejelenti, hogy a biztonsági tanács 1954 június 20-i határozatát a tanács más Cabot Lodge kénytelen volt ismét összehívni a biztonsági tanácsot jelentettük már, hogy a guatemalai kor­mány kedden ismételten kérte a biztonsági tanács összehívását. Cabot Lodge, a biz­tonsági tanács soros elnöke a levél kézhez­vételekor elutasította a kérést. A legújabb jelentések azonban arról számolnak be, hogy Cabot Lodge kénytelen volt megváltoz­­­­tatni állásfoglalását. «Lodge elismerte — mint az «AFP» közli — hogy kénytelen ismét összehívni a biz­tonsági tanácsot Guatemala kérelmére. A tanács testülete ugyanis nem osztotta az elutasító véleményt, és ez az oka annak, hogy Lodge úgy határozott, nem ellenzi az újabb ülés összehívását a guatemalai kér­désben», így vereséget szenvedett Cabot Lodge mesterkedése, amellyel meg akarta hiúsítani a biztonsági tanács összehívását. Az «AFP» beszámol arról, hogy az Ame­rikai Államok Szervezete csütörtökön dél­után ülést tart Washingtonban, amelyen megtárgyalják a guatemalai helyzetet. Ez annak ellenére történik, hogy a biztonsági tanács legutóbbi ülésén elutasították azt az amerikai támogatással beterjesztett bra­­zil-colombiai határozati javaslatot, amely szerint a guatemalai kérdésben a pánameri­kai értekezletnek kell döntenie, tagállamai nem teljesítik és így előállt az ENSZ alapokmányának 35. cikkelyében körvonalazott helyzet, s ezt kell figyelem­be venni minden más egyoldalú megha­tározással szemben. A biztonsági tanács, amikor 1954 június 20-án meghozta határozatát, teljes mérték­ben vállalta a jogszolgáltatást ebben a kérdésben, olyan értelemben, hogy nem­csak a biztonsági tanácsnak a Guatemalai Köztársaság elleni agresszióhoz segítséget nyújtó tagjait szólította fel, tartózkodjanak ilyen cselekményektől, hanem elvetette a brazíliai és a colombiai küldöttségnek azt a határozati javaslatát is, amely azt aján­lotta, hogy a Guatemala elleni agresszió egyéb vonatkozásainak megvizsgálását bízzák az amerikai államok szervezetére. A nemzetközi jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy az Amerikai Államok Szervezete intézkedéseket foganatosít­hasson, mert a) a guatemalai kormány, amely ellen az agresszió irányul, az őt megillető jogok­nak megfelelően­­külön kérte, hogy ez a szervezet ne vizsgálja meg ezt a kérdést; b) az ENSZ alapokmányának 103. cikke­lye alapján, abban az esetben, ha ellenté­tek támadnak azok között a kötelezettsé­gek között, amelyek Guatemalára, mint az ENSZ tagjára hárulnak az ENSZ alapok­mánya értelmében és más kötelezettségei között, amelyek az amerikai államok szer­vezetével kapcsolatban terhelik, akkor az ENSZ-szel szemben fennálló kötelezettsé­gei bírnak elsőbbséggel; c) bár úgy tekinthető, hogy Guatemala az Amerikai Államok Szervezetéhez tarto­zik, az adott esetben meg kell állapítanunk, hogy Guatemala még nem fejezte be e szervezet Rio de Janeiróban és Bogotában megkötött alapvető egyezményeinek ratifi­kálását. Ebből következik, hogy sem az Amerikai Államok Szervezete, sem pedig a béke biztosítását célzó amerikaközi bi­zottság — amely e szervezet része — nem foglalkozhat a Guatemala elleni agresszió­val: az előbbi a már kifejtett okokból, az utóbbi pedig azért sem, mert hatásköre csak olyan államok közötti konfliktusokra terjed ki, amelyek az Amerikai Államok Szervezetének tagjai, és mert Guatemalának nincs semmiféle konfliktusa a vele szom­szédos államokkal, Hondurasszal és Ni­caraguával­. * A guatemalai főparancsnokság közleménye: Menekülnek a betolakodók Párizs, június 24. (MTI) A Guatemala fővárosából érkező hírek a kormánycsapatok újabb sikeres harcairól számolnak be. Az «AFP» idézi a guatema­lai főparancsnokság szerdán este kiadott közleményét, amely szerint a guatemalai kormánycsapatok Puerto Barrios, Gualan és Chiquimula térségében megtörték az intervenciósok ellenállását. A betolakodók a hondurasi határ felé menekülnek és a hegyekben keresnek menedéket. A közlemény hozzáteszi, hogy azokban a községekben, amelyeket veszélyeztetett az ellenség előrenyomulása, újból rendes me­derben folyik az élet. Az intervenciósok főparancsnoksága na­pok óta nagyhangon hirdette, hogy el­foglalta Puerto Barrios kikötőjét, s ellen­őrzése alatt tartja a kikötőből a fővárosba vezető vasútvonalat. Most — mint az «AP» egyik híréből kitűnik — az Armas-féle főparancsnokság közleményt adott ki, amelyben beismeri, hogy «a Guatemala leg­nagyobb kikötőjéért, Puerto Barriosért ví­vott harc még mindig nem eredményezte a­ város elfoglalását s hogy a város és Guatemala­ székváros közötti összeköttetést még mindig nem vágták el­. A guatemalai hadsereg parancsnokságá­nak június 24-i reggeli hadijelentése szerint a guatemalai hadsereg sok hadifoglyot ej­tett. A hadifoglyok közül többen különféle nemzetiségű külföldiek, néhányan pedig guatemalaiak. A hadijelentés azt is közli, hogy a guatemalai hadsereg jelentős meny­­nyiségű hadianyagot — köztük golyószóró­kat és robbanóanyagot — zsákmányolt. Cabot Lodge: «Ne nyúljon senki a mi földrészünkhöz, majd mi eligazítjuk, ami kell!» (A londoni «Daily Worker» karikatúrája.) Külpolitikai Jegyzetek Egy amerikai mese vége Amikor a guatemalai nép néhány évvel ezelőtt kemény és áldozatos harcok árán kivívta független és demokratikus kor­mányzatát, mintegy karmesteri beintésre azonnal rázendített az amerikai propagan­dagépezet hazugságkórusa arra a nótára, hogy ez a «demokráciaellenes diktatúra» ha­marosan megbukik majd, mert a nép nem támogatja. S ahogy teltek, múltak az eszten­dők, nem akadt jóformán egyetlen olyan amerikai politikus, aki ne érezte volna ma­gát feljogosítva, hogy a «guatemalai nép szabadsága» és állítólag «megsértett emberi jogai» védelmében ne emelje fel szavát a demokratikus kormányzat ellen. Wiley sze­nátor, az amerikai szenátus külügyi bizott­ságának elnöke kijelentette, hogy Guate­malát «ököl kormányozza». A «Die Welt­woche» című svájci burzsoá lap, amely sokszor még az amerikai lapoknál is hí­vebben tükrözi, a washingtoni külügymi­nisztérium véleményét, így írt: «A kommu­nista hatalom (az amerikai propaganda célzatosan «kommunistának» nevezi a guatemalai demokratikus kormányzatot) nem áll egy valóban népi mozgalom széles bázisán, hanem inkább néhány ember csa­lafintaságán alapszik, akik értettek ahhoz, hogyan kell elfoglalni a kulcspozíciókat. Ha ezt a néhány tucat embert el lehetne távo­lítani, úgy az egész vörös veszedelem sem­mivé válna». És ebből a kórusból kivette részét az amerikai külügyminiszter is. «Guatemala népének nagy többsége — mondotta június közepén Dulles — szeret­ne rendet az országban, s erre képes is, de a megvalósítás nehéz, tekin­tettel az ott uralkodó ... terrorizmusra». Az amerikai propaganda addig-addig is­mételgette saját hazugságait, mígnem az történt, ami a hivatásos hazudozókkal gyak­ran megesik: az amerikai kormány is kezd­te elhinni saját hazugságait. Annál is in­kább, mivel a Guatemalából külföldre szö­kött hazaárulók — akik bőséges dollárala­mizsnához akartak jutni — olyan guate­malai­­híradásokkal­ szolgáltak, amelyek alátámasztották az amerikai propaganda ál­lításait. így történhetett, hogy amikor Washington elérkezettnek látta az időt az — V. A. ZORIN, A SZOVJETUNIÓ KÜL­ÜGYMINISZTERHELYETTESE fogadta Gustav Heinzmannt, az össznémet Néppárt elnökét, aki a német evangélikus egyház kül­döttsége vezetőjeként tartózkodik Moszkvá­ban — jelenti a «TASZSZ», agresszió kirobbantására, már komolyan számított is a «guatemalai belső elégedet­lenségre», s azt várta, hogy az agresszió kezdete után nagy zűrzavar támad az or­szágban, a hadsereg átpártol az intervenciós csapatokhoz, a lakosság egy része pedig a betolakodók segítségére siet a demokra­tikus kormányzat megdöntésében. Az agresszió meg is indult. Az interven­ciósok be is hatoltak az ország területére, de mindhiába várták a «lázadást». Teltek­­múltak a napok, de a guatemalai nép csak nem akart az önmagukat «felszabadítóknak» nevező intervenciósok lábai elé borulni. Armas ezredes rádióállomásai hiába kül­dözgették az éter hullámain felhívásaikat a kormány elleni felkelésre, s repülőgépei hiába szórták tele röplapokkal az egész or­szágot, senki sem sietett keblükre ölelni őket. Ellenkezőleg: fegyvert fogtak a beto­lakodók ellen. Az «AFP» tudósítója kedden már­­ kissé óvatosan ugyan,de így írt: «Úgy lát­szik, kissé (!) lebecsülték azt a támogatást, amelynek Arbenz elnök örvend az ország­ban». A newyorki «Daily Worker» pedig a legújabb guatemalai jelentések alapján így számolhatott be a helyzetről: «A hódí­tóknak az a reménye, hogy az agresszió kor­mányellenes felkelésre és a guatemalai fegyveres erőkben szökésekre vezet, csődöt mondott. Semilyen lényeges támadást sem tudtak megvalósítani és egyetlen nagyváros sem került a hódítók kezére. A városokban a munkás- és diákszervezetek kijelentették, készek segíteni a kormányt. Az egész or­szágban fennakadás nélkül folyik a ter­melőmunka. A munkások és az egész nép kész a hadseregbe lépni a hódító elleni harc érdekében». Természetesen mindez még nem jelenti azt, hogy az agresszorokat máris kiverték volna az országból. Guatemala szabadság­­szerető népe még nehéz és súlyos harcok előtt áll. De a tény, tény marad: az inter­venciósok, az amerikai zsoldosok — a la­kosság gyűlöletével találkoztak, szertefosz­lott a «felszabadítást váró» guatemalaiak­­ról szóló otromba amerikai propaganda­mese.­­ A HONDURASI FEGYVERES ERŐK VEZÉRKARI FŐNÖKE, Armando Ve­lasques, június 23-án háromhetes látogatás­ra az Egyesült Államokba érkezik. Ve­­lasquest az amerikai hadsereg hívta meg — jelenti az «AFP». SZABAD NÉP Guatemala ENSZ-képviselőjének távirata a Szovjetunió ENSZ-képviselőjéhez New York, június 24. (TASZSZ) Sz. K. Carapkin, a Szovjetunió ENSZ- képviselője június 24-én táviratot kapott Castillio Arriolától, Guatemala ENSZ-kép­­viselőjétől, azzal kapcsolatban, hogy Lod­ge, az Egyesült Államok képviselője, aki júniusban a biztonsági tanács elnöke, mind­­ezideig nem válaszolt a biztonsági tanács haladéktalan összehívását sürgető guate­malai kérésre. A távirat egyebek között a következőket mondja: «Kormányom nevében van szerencsém a biztonsági tanács ülésének sürgős össze­hívását kérni, tekintettel arra, hogy a jú­nius 20-án hozott határozatot továbbra sem hajtják­ végre más ENSZ-tagállamok és ez­zel megszegik az alapokmány 25. cikke­lyét. Június 22-től június 23-án délig országom több mint negyvenöt városát és falvát érte légitámadás. Egyes városokat százfontos bombákkal bombáztak. E városok polgári lakosságára gépfegyverekből tüzeltek. Gua­temala hadserege nincs felszerelve ilyen bűnös támadások elhárítására. «P—47» tí­pusú harci repülőgépek harci alakzatban, hármasával, négyesével erőteljes felderí­tést végeznek az ország középső és nyu­gati vidékének valamennyi városa fölött. Az agresszorok illegális rádióállomása fi­gyelmeztet, hogy a legközelebbi huszon­négy órában megkezdődik Guatemala­­székváros és más fontos városok tömeges arányú bombázása nehézbombákkal. A sajtójelentések, felelős köröktől szár­mazó nyilatkozatok és az amerikai sajtó­ban közölt fényképek azt mutatják, hogy a betolakodók főhadiszállása és repülőinek támaszpontjai Honduras területén vannak. A biztonsági tanácsot tájékoztatni kell er­ről a helyzetről, kormányom ezért szíves és értékes együttműködését kéri az emlí­tett szerv összehívása érdekében nem ké­sőbb, mint csütörtökön, június 24-én, hogy végrehajtsa június 20-i határozatát és mi­nél előbb kiküldje a megfigyelő bizottsá­got, amely köteles az igazságnak megfele­lően beszámolni a biztonsági tanács előtt arról a betörésről, amely Guatemalát érte, hogy a tanács megtehesse a legszüksége­sebb intézkedéseket ezen agresszió folyta­tásának megakadályozására­. Kuomintang-támadásokat vertek vissza a kínai népi felszabadító hadsereg partvédelmi alakulatai Peking, június 24. (Új-Kína) A kínai népi felszabadító hadsereg Csö­­csiang tartományban állomásozó partvédel­mi alakulatai, valamint haditengerészeti és légierői súlyos veszteségeket okoztak azok­nak a Kuomintang haditengerészeti és légi­erőknek, amelyek Csöcsiang tartomány part­vidéke mentén behatoltak Kína felségvi­zeire, illetve légiterébe. Május 11 és június 5 között a kínai népi felszabadító hadsereg egységei lelőt­tek, tíz amerikai gyártmányú csangkaisekis­­ta vadászrepülőgépet, négyet pedig meg­rongáltak.­ Április 20 és június 5 között a népi felszabadító hadsereg egységei meg­rongáltak hét csangkaisekista hadihajót és egy motoroshajót zsákmányoltak. Az albán külügyminiszter tiltakozó távirata az ENSZ főtitkárához görög határsértés ügyében Tirana, június 24. (ATA) Behar Shtylla, az Albán Népköztársaság külügyminisztere 1954 június 23-án a kö­vetkező táviratot intézte Dag Hammars­­kjöldhöz, az ENSZ főtitkárához: «Tudomására hozom, hogy 1954 június 20-án 10.00 órakor az albán-görög határon, Zsanzsar szakaszán, mintegy 20 görög ka­tona helyezkedett el a határvonalon, miköz­ben hét felfegyverzett polgári egyénből álló csoport görög terület felől jövet, mélyen be­hatolt albán területre. Mikor az ezen a sza­kaszon szolgálatot teljesítő albán határőrök észrevették a behatolókat, azok­ tüzelni kezdtek a határőrökre. Az albán határőrök kénytelenek voltak viszonozni a fegyveres támadást. Később a szébe­n lévő csoport a görög katonák tüzelésének védelme alatt visszavonult, egy halottat hagyva hátra mintegy 150 méterre albán területen belül. Amidőn mindezeket tudomására hozom, kormányom utasítására tiltakozom a görög fegyveres erők e provokációja ellen és k­é­rem, hívja fel a görög kormány figyelmét arra, hogy ez a cselekmény nyilvánvaló megsértése az Albán Népköztársaság terü­leti épségének és nemzeti szuverenitásá­­nak». _______________ Norvégia újonnan kinevezett képviselője megérkezett Pekingbe Szerdán megérkezett Pekingbe Nicolai Geelmuyden, Norvégia újonnan kinevezett képviselője a Norvégia és Kína közötti dip­lomáciai kapcsolatok létesítésére folytatan­dó tárgyalásokon. ÍNÁSI SZIKRA Lapnyomda. O U O u 1 » Jean-Paul Sartre: Látni akartam Moszkvát Moszkva, június 24. (TASZSZ) Jean-Paul Sartre, az ismert francia író néhány hétig a Szovjet Írók Szövetségének vendége volt. Jean-Paul Sartre megismer­kedett Moszkva nevezetességeivel, elláto­gatott Leningrádba, járt Üzbekisztán több városában. Június 23-án a francia író nyi­latkozatot adott a szovjet sajtó képviselői­nek és a többi között a következőket mon­dotta: — Amikor elhagyom a Szovjetuniót, el kell mondanom, milyen jelentőségű volt számomra ez az első találkozás a szovjet emberekkel. Nem azért jöttem ide, mert tanulmányozni reméltem országukat, hi­szen nem vagyok újságíró és nem ismerem az önök nyelvét. Azért jöttem, mert a szov­jet írók baráti lépést tettek a francia írók felé, amikor meghívtak a Szovjetunióba, és azért, mert ugyanilyen baráti cselekedettel akartam válaszolni. Régóta szerettem vol­na közelebbről megismerni a szovjet em­bert. 1905-ben születtem és mindössze ti­­zenkét éves voltam, amikor lezajlott az orosz forradalom. Azóta ez a forradalom alapvető fontosságú esemény maradt em­bermilliók életében, saját életemben is. Látni akartam Moszkvát. Ezért köszönetet mondok mindazoknak, akik meghívtak en­gem ide és akik barátaim lettek. Minden­kitől így köszönök el: viszontlátásra. Táncsics emlékünnepség Ácsmestereit Hetven éve, hogy meghalt Táncsics Mi­hály, az 1848—1849-es magyar szabadság­­harc kiemelkedő egyénisége. Ebből az al­kalomból június 27-én, vasárnap a nagy szabadságharcos író szülőfalujában, Ácste­­széren emlékünnepséget rendeznek. Délelőtt a Táncsics munkásságát bemutató kiállí­tást nyitják meg, majd megkoszorúzzák az író emlékművét. Délután fővárosi művé­szek részvételével műsort mutatnak be. Az emlékünnepségen a környező községek dol­gozói is résztvesznek. A Tudományos Minősítő Bizottság 1954 június 29-én, délután 3 órakor tartja Sziklay László «Gáspár Imre» című kandidá­tusi értekezésének nyilvános vitáját. A vita helye: az Apáczai Csere János Pedagógiai Fik­iskola, földszint 2. számú előadóterme (Eötvös Loránd­ utca 4—)­. Az értekezés opponensei Barta János, az irodalomtudományok kandidá­tusa. Kovács Endre, a történelemtudományok kandidátusa. ★ Er­dödi József «Az alany és állítmány egyez­tetése, valamint a pluralitás kérdése a mari nyelv történeti mondattanában» című kandi­dátusi értekezésének nyilvános vitája 1954 jú­lius 8-án délután 3 órakor lesz a Magyar Tu­dományos Akadémia felolvasó-üléstermében (V., Akadémia­ utca 2. I. emelet). Az értekezés opponensei: Kálmán Béla, a nyelvtudományok kandidátusa, Hajdú Péter, a nyelvtudományok kandidátusa. ★ Mezey László «Irodalmi anyanyelvűségünk kezdetei és a középkori laikus­ mozgalopak» cí­mű kandidátusi értekezésének nyilvános vitája 1954 július 3-án, délelőtt 11 órakor lesz a Magyar Tudományos Akadémia felolvasó-ülés­termében (V., Akadémia­ utca 2). Az értekezés opponensei: Kardos Tibor, az Akadémia leve­­jezőtagja. Koltay Kastner Jenő­, az irodalomtu­dományok kandidátusa. ★ Perényi József kandidátusi értekezésének nyilvános vitája július 1 helyett június 30-án lesz a korábban közölt helyen. ★ Sréter Ferenc kandidátusi értekezésének vi­tája július 1 helyett június 29-én lesz. (MTI) A miskolci Déryné Színház vendégjátéka a magyar dráma hetén A magyar dráma hete előadásai során csütörtökön este a miskolci Déryné Szín­ház Sós György «Pettyes» című háromfel­­vonásos vígjátékát mutatta be a Madách Színházban. Az új magyar darabot Gyö­­kössy Zsolt rendezte, segédrendezője Déri Éva, díszleteit Ütő Endre, koreográfiáját Rimóczy Viola tervezte, zenéjét Virág Ele­mér állította össze. Pagonyi Nándor, Pró­­kay István, Beszterczey Pál, György László, Simon Géza, Simon Ottó, Bánó Pál, ifj. Máté László, Vargha Irén, Pethes Fe­renc, Görög Mara, Máthé Éva, Hacser Jó­zia, Siménfalvy Lajos, Vértes Lajos, Far­kas Endre, Nádassy Anna és Somló Mária szerepelt a darabban. (MTI) Megnyílt a sztálinvárosi szabadtéri színpad A sztálinvárosi szabadtéri színpadot és nézőterét hatvanezer forintos beruházással korszerűsítették. A színpadot emelték, a nézőtér padjait pedig háttámlákkal látták el. A színpadot csütörtökön nyitották meg. (MTI) Társadalmi munkával segítik a kultúrotthon építését A komárom megyei Szomor község dolgo­zói még a tavasszal kérték a megyei taná­csot, hogy létesítsenek községükben kul­­túrotthont. A tanács a közelmúltban intéz­kedett és 74.000 forintot engedélyezett a kultúrotthon építésére. A község fiataljai a hír hallatára vállalták, hogy társadalmi munkával siettetik kultúrotthonuk felépí­tését. Az építkezést a napokban már meg is kezdték. A tervek szerint a színpaddal felszerelt kultúrotthon előadóterme 250 személy befogadására lesz alkalmas, ugyanakkor öltözőket és könyvtárszobát is építenek. Megkezdődött a ,,három ország" súlyemelőversenye A «három ország» — Ausztria—Magyar­­ország—Nyugat-Németország — kétnapos súlyemelőversenye szerdán este kezdődött meg a bécsi Konzerthausban. Az első na­pon csak három súlycsoportban, könnyű-, közép- és félnehézsúlyban volt verseny. Eredmények: Könnyűsúly: 1. Tauchner (Ausztria) 322.5­ kg (95. 102.5, 125 kg), 2. Weil (Nyugat-Német­ország) 315 kg (95. 95, 125 kg), 3. Ambrózy (Magyarország) 182.5 kg (92.5 90. feladtak középsúly: 1. Wimetal (Ausztria) 347.5 kg (102.5, 107.5, 137.5 kg). 2. Kienerth­ (Nyugat- Németország) 337.5 kg (97.5, 105. 135). 3. Hor­váth (Magyarország) 330 kg (90, 105. 135). félnehézsúly: 1. Buronyi (Magyarország) 370 kg (115, 115, 140 kg). 2. Schnell (Nyugat-Né­­metország) 362.5 kg (105, 110, 147.5 kg), 3. W. Flenner (Ausztria) 360 kg (100, 115, 145 kg). Az országok közötti pontverseny állása: 1. Ausztria 11 pont, 2. Nyugat-Németország 9 pont, 3. Magyarország 7 pont. A teniszezők „Tizek bajnoksága" A margitszigeti teniszstadionban csütörtö­kön délután folytatódtak a teniszezők «Tizek bajnoksága» mérkőzései.­­A második verseny­napon több meglepetés született. — Eredmé­nyek: Férfiak: Gulyás—Ádám 4:6, 6:4, 6:­­, 6:3, Jancsó—Birkás 6:2, 4:6, 6:0, 3:6, 6:2, Sikorszki — Lénárt 6:2, 3:6, 7:5, 6:3. Asbóthi-Vad 6:2, 8:6, 6:3. Bujtor—Katona 9:7, 9:7, 8:6. — Nők: Erdődiné­— Hidassiné 6:4, 7:5, Jusits—Ernő­háziné 3:6, 6:2, 6:4, Jávori — Somogyi 7:5, 8:1, Peterdi — Callnerné 6:4, 5:7, 8:6. Rohrböckné— Vad Zs. 9:7, 6:4. Bern, június 24. Svájc örömmámorban úszik. Négy svájci gól az olaszok kapujában — nem kicsiség. A csütörtöki lapok beszámolnak arról, hogy a svájci szurkolók az ország minden részében győzelmi meneteket rendeztek a váratlan siker örömére, Luganóban pél­dául egész éjjel nem aludtak a felvonulók kolompolásától. De nemcsak a svájciak örülnek, örülnek az olasz labdarúgók, akik elmondták, hogy a megerőltető otthoni baj­noki mérkőzések miatt fáradtan jöttek ide, utálják látni a labdát, már alig állnak a lábukon, s most végre kapnak majd egy kis szabadságot a futballcsapatok tulajdo­nosaitól, örülnek a nyugatnémetek is, mert legyőzték a törököket. És végül örülnek a törökök, hogy a nyu­gatnémet «malomban» csapatuknak csak a fele sérült meg szerdán ... A nyugatné­metek nem végeztek félmunkát, ezt rossz­Most már együtt van a nyolc «nagy»: Ma­gyarország, Nyugat-Németország, Brazília, Jugoszlávia, Anglia, Svájc, Uruguay és Ausztria, ők döntik el egymás között a világbajnokság sorsát. A döntő­k kiemeltjei­ közül elvérzett Olaszország, a kétsze­res világbajnok, a sorshúzás révén Svájcba csöppent Törökország és Franciaország, amelynek labdarúgósportja az utóbbi idő­ben alaposan visszaesett. A «L'Equipe» című lap legutóbbi számában ezt írja zü­richi tudósítója: «örüljünk, hogy már kies­tünk a küzdelemből. Jobb mihamarabb el­tűnni, mint újólag nevetségessé lenni...» A jósolgatás, tipelgetés most még job­ban szedi áldozatait, mint eddig. Nemcsak a svájci totózók, hanem­­ mindenki la­tolgatja a további esélyeket: melyik csapat hosszabbíthatja meg «üdülését» a szép Svájcban. Mit tudunk a nyolc csapatról? Uruguay önbizalma növekszik a skótok ellen aratott meglepően nagyarányú győ­zelem óta. Nem alaptalanul. A «Kicker» című nyugatnémet lap azt írja, hogy «Vi­gyázat az uruguay-i csatársorra! Abbadie és Borges a magyar csatárokkal is vetekszik". A mi véleményünk is az, hogy a jövendő világbajnok csak Uruguay testén át juthat el a győzelemig ... Az «uru»-k — ahogyan itt nevezik őket — kiváló formában, remek kondícióban vannak. Nem szól azonban ja­vukra, hogy meglehetősen egyenetlenül, bohémen játszanak. Ausztria csapatára alig lehet ráismerni, annyit javult. A WM-rendszer bevezetése használt a csapatnak. Az osztrákok a ma­gyarokhoz hasonlóan hazai ötletekkel, a bécsi futballiskola jó hagyományait fel­használva «fűszerezik» játékukat. Egyedül az okoz gondot az osztrák vezetőknek, hogy a csatárok még mindig hadilábon állnak a kapuralövéssel. Igyekeznek azonban be­hozni, amit lehet. Ezt a hetet — mint Frühwirt edző mondta — szinte a kapuk előtt töltik, gyakorolják a kapuralövést. Svájc a világbajnoki torna egyik nagy meglepetése. Lelkes, önfeláldozó, gyors, jólképzett játékosokból áll. Jelszavuk: ösz­­szehozni akárcsak egy icipici kis gólt, az­tán beállni védekezni, hiszen a labdarúgás nem szépségverseny, hanem gólra megy". Bármelyik csapatnak gondot okozhat a svájci «retesz» felszakítása. Jugoszlávia is jobb, mint például a hel­sinki olimpián volt. Okosan és színesen ját­szik az együttes. Véleményünk szerint Beara a torna egyik legjobb kapusa, Csajkovszki pedig az egyik legjobb mezőnyjátékosa.­­ A magyar válogatottat felesleges bemu­tatni. Igaz, hogy a sorsolás eddig nem ál­lított nehéz akadályokat csapatunk elé, de e két mérkőzésen is nagyvonalúan, elra­gadóan, szépen játszott a magyar csapat. Örömünkre szolgálhat, hogy általában a világbajnokság legnyugodtabb, legsportsze­r­­­űbben küzdő csapatai közé----nem sok­­ ilyen van , sorolják a magyarokat. Válogatottjaink a szokott módon készül­­­­nek vasárnapra Csütörtökön hosszú útra keltek. Sankt Gallenban volt edzőmérkőzé­sük. (Közelebb nem­ talált ellenfelet a ma­gyar csapat vezetősége ebben a hőségben?) A csapatot pénteken állítja össze a magyar «vezérkar». A Német Demokratikus Köztársaságban vendégszereplő magyar úszók szerdán Er­furtban álltak rajthoz. Az ellenfél ezúttal Erfurt kerület válogatottja volt. Eredmények: 1500 m gyors: 1. Hatsák 19:48.4. 200 rm­ mellúszás: 1. Fábián 2:48.6. 100 m gyors: 1. Till 1:00.8. 200 m pillangó­úszás: 1. Ács 2:40.6, 2. Papp 2:41.2. 400 m­ gyors: 1. Schuszter 5:02.1. 4x200 m gyors­— Az ország valamennyi általános iskolájá­ban és általános gimnáziumában a hittan­­beiratásokat június 28-án délután és 29-én délelőtt tartják. (MTI) A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL SZOMBAT KOSSUTH-RÁDIÓ: 4-1»: Hírek. — 4.49—S.22-0: Reggeli jen és műsor a munkába induló dolgozóknak. — Közben 5.00: Falurádió. — 6.00: A «Szabad Nép» vezércikke. — *•00: Hírek. — 7.30: Naptár — *.30: Fúvószene. — *•50: Mendelssohn. Olasz­­szimfónia — 9.20: Úttörő­­hiradó. — 9.45: Gyermekrádió. — 10.00: Hírek. Lap­szemle. — 10.10: Színes román muzsika. — 10.40: Zenekari hangverseny. — 11.30: Koreai élményeim. Beszélgetés Iván László főorvossal. — 11.40: Vidéki népi zenekarok műsorából. — 12.00: Hírek. Lap­szemle. — 12.15: Déli hangverseny. — 13.00: Tíz perc külpolitika. — 13-10: Olasz dalok. — 13.30: Fúvószenekari hangverseny.­­— 14.00: Hírek. Köz­érdekű közlemények. — 14.25: Új zenei újság.­­— 15.25: Szív küldi szívnek. — 15.50: Egyszerű törté­net. Részlet Illés Sándor készülő regényéből — 16.20: Operettkettősök. — 16.40: Levelekre válaszo­lunk. — 17.00: Hírek. — 17.10: «Sokat arattam a nyáron . . .* A Népművészeti Intézet népdaltanítása. — 17.30: Szövetkezeti Híradó. — 18.00: Egy falu — egy nóta. — 18.30: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 19 00: Vidám percek, könnyű zene. — 19.10: Labdarúgó világbajnokság Svájcban. Közve­títés az Anglia—Uruguay-mérkőzésről. Beszél Gulyás Gyula. — 19.45: Szombat esti muzsika. — 20.00: Hírek. — 20.10: Tarka-barka. Vidám zenés műsor. Konferál Darvas Szilárd. — 22.00: Hírek Sport — 22-20: «Ki mit szeret?» Tánc éjfélig. — Közben: 23.00: Mi történt a nagyvilágban? — 33.05: A «Ki mit sze­ret?» című műsor folytatása. — 24.00: Hírek. PETŐFI-RÁDIÓ: 8.30: Jó reggelt gyerekek! — 6.40: Torna. — 8.50: Verbunkosok és csárdások. — 7.10—11.30-ig: Azonos a Kossuth-rádió műsorával. — 14.00: Kóczé Gyula és zenekara játszik, Hajdú Anna és Szalay László énekel. — 14.45: Balettzene. — 15.20: Mindenki ope­rája. Verdi: Falstaff. — 16.20: Magyar világjárók: Péchy Mór, a Kaukázus rajongója. Előadás. — 16.40: Énekkari hangverseny. — 17.10: Tíz perc közgazda­ság. — 17.20: Szülőknek nevelésről. A Gyermekrádió műsora. — 17.40: Tánczene. — 18.00: Szerelmes le­vél. Boldizsár Iván elbeszélésének II. része. — 18.30: Szív küldi szívnek. — 19.00: Hangos Újság. — 19.30: Szentiván éjjelén . . . Zenés irodalmi összeállítás. — 20.10: Sporthiradó. — 20.30: Könnyű muzsika. — 21.00: Színes népi muzsika. — 22.00: Népszerű ope­rarészletek, akarattal sem lehetne állítani róluk. Szer­dán a zürichi mérkőzésen a török kapust szemelték ki, nem eredménytelenül. Egyes nyugatnémet játékosok nyilván úgy véle­kednek, hogy egy alattomos rúgás haszno­sabb, mint tíz szép támadás. Sajnos, a Világbajnokság játékvezetői ke­veset tesznek a mérkőzések sportszerű le­folyásáért. Tegnap láttuk a moziban az első svájci-­olasz mérkőzésről készült híradót, amely híven megörökíti, hogyan menekül a játékvezető az őt fenyegető olasz játékosok elől. A játékvezetők többsége a világbaj­nokságon elfelejtette, hogy 11-es is van a labdarúgásban, s elnézi, h­ogy a védők a büntetőterületen belül büntetlenül aprítják a csatárokat. Hír szerint több csapat veze­tője — köztük Sebes Gusztáv is —­ arra ké­szül, hogy fellép a Nemzetközi Labdarúgó Szövetségnél a lágyszívű, sok bajt okozó, opportunista bíráskodás ellen, jugoszlávok stílusa hasonlít a magyarokéhoz, gyors passzjátékra, helycserés támadásokra törekednek. De van egy nagy különbség a jugoszlávok és a magyarok között: a kapu előtt legtöbbször elfogy a tudományuk a ju­­goszlávoknak. A jugoszláv válogatott a leg­utolsó hét országok közötti mérkőzésén mindössze egy-egy gólt lőtt. Brazília tanyáján nincs különösen jó hangulat — írják a csütörtöki lapok. Egy­részt azért, mert Moreira edző nincs meg­elégedve a csapattal, szerinte egyes játéko­sok gyakran túlzásba viszik az egyéni mu­tatványokat­­ az együttes rovására. Más­részt azonban azért rossz a hangulat, mert erősen tartanak a magyar válogatottól. Bra­zil újságírók elmondták, hogy a hazulról érkezett levelek, táviratok elárulják, hogy hazájukban borúlátóan várják a magyar— brazil mérkőzést. Érdekes, hogy a Svájcban összegyűlt külföldi szakemberek, újság­írók, játékosok sem nagy bizalommal visel­tetnek Brazília iránt. «Nem kelti verhe­tetlen csapat benyomását» — írja a ma ide­érkezett nyugatnémet «Sportmagazin». El­sősorban azért, mert a brazil csapat az el­lenfél szélsőinek állandóan játék- és «élet­teret» enged (vagyis engedi nyugodtan át­venni a labdát és csak akkor avatkozik be­le, ha a 16-osra való benyomulás fenyeget­. «A brazilok ellen tehát kellemesebb játsza­ni, mint európai csapat ellen» — teszi hozzá a lap. De tegyük mi is hozzá: európai csa­pata válogatja! A brazil együttest változat­lanul igen erős csapatnak tartjuk, amely­ben «rejtett tartalékok» vannak. Nyugat-Németország labdarúgó «mester­emberei» a szó szoros értelmében kivere­­kedték a nyolc közé való jutást. De egy fecske nem csinál nyarat és senki sem jósol hosszú jövőt a durván játszó, vereke­­dős csapatnak a világbajnoki tornán. Főleg a védelmük sántít, még Posipal is messze van legjobb formájától. A nyugatnémetek legfőbb ereje a csatársor, no meg országuk határának közelsége, amely lehetővé teszi a szurkolók «házhoz szállítását». Anglia az első napokban nagyon szeré­nyen meghúzódott. Hja, a 6:3, meg a 7:1 nem volt valami jó ajánlólevél... A múlt, héten a belgák ellen nagy nehezen elért 4:4 sem használt testíntélyüknek. Az angol válogatott legutóbb gyenge játékkal 2:0-ra győzött az­ érthetetlenül összeroppant sváj­ciak ellen, s ez a mérkőzés is azt mutatja, hogy számottevő javulást nem lehet észre­venni Wembley és Budapest óta, így tehát ,­ úgy gondoljuk, ezúttal nem jósolunk rosszul — nem Angliába kerül a világ­­bajnoki győzelmi babér és kupa. A magyar—brazil találkozó iránt hatal­mas az érdeklődés Svájcban. Közelharc fo­lyik a jegyekért, öt világrészből lesznek vendégei a berni stadionnak, hiszen a mér­kőzés igazi sportcsemegét ígér. A rendezőr­ségnek nagy gondot okoz a sok újságíró és fotoriporter, filmes elhelyezése a pályán. A svájci nézőrekord — 56.000 — a bázeli magyar—nyugatnémet mérkőzésen szüle­tett meg. Valószínű, hogy csak vasárnapig él ez a csúcs. A magyar—brazil mérkőzést ugyanis nem úgy tekintik, mint egy egy­szerű nemzetközi találkozót, hanem ,m­int Európa és Dél-Amerika legjobb futballis­táinak összecsapását. Vető József váltó: 1. Magyar utánpótlásválogatott 9:27. 100 m hátúszás: 1. Wagner (e) 1:10.6,­2. Kliment 1:10.7. műugrás: 1. Oertl­­el 154.57, 2. Siák 150.51, 3. Gerlach 136.84. 200 m női mell­úszás: 1. Geisler (e) 3:05.6, 2. Bács 3:07.1. 100 m női hátúszás: 1. Pajor 1:21.5. 100 m női gyors: 1. Langenau, (e) 1:10.7. 100 m női pillangóúszás: 1. Schaul (e) 1:26.6, 400 m női gyorsúszás: 1. Langenau (e) 5:33.9. 2. Csukány 5:44.9. 4x100 m női gyorsváltó: 1. Esfart ke­­rületi válogatott 5:01.3. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig: Felhőátvonulások, többfelé, főleg délen és keleten záporeső, zivatarok. Mérsékelt északnyugati, nyugati ,dél. A hőmérséklet főként keleten csök­­ken. A Duna vizállása csütörtökön reggel Budapestnél 385 centiméter. A budapesti színházak mai műsora Operaház: Háry János (P. 10., 7). — Az Operaház Színpada: Nincs előadás. — Nemzeti színház: Úri muri (Somlay- és Bajor-bérlet, 71. K­atona József Színház: Három egyfelvonásos (Ódry­­bérlet, 8). — Madách Színház: A gyengébb nem: a győri Kisfaludy Színház vendégjátéka (8). — A Madách Színház vendégjátéka az EDOSZ Kultúr­­parkban: Tévedések vígjátéka (8). — A Magyar Nép­hadsereg Színháza: Tell Vilmos (7). — Fővárosi Operettszínház: Két, szerelem (7). — Ifjúsági Szin­­*man: a kőszívű ember fiai (7). — Károlyi-kert: Bar­tók: Concerto, Kodály: Psalmus Hungaricus (C-bér­­let, 1. előadás, 8). — Zeneakadémia: Szterszky Ad­­rianne ének-diplomahangversenye (fél 6), Sztanil Sztanilov hegedű-diplomahangversenye (8). — Fő­városi Víg Színház: Szombat délután (71.— Főváros! Kis Színpad: Tréfa «az egész (71. — Állami Faluszín­­ház: Bujócska (7). — Vidám Színpad: Utazás a vi­ták körül (7). — Majakovszkij Színpad (Margitszi­get): Nincs előadás. — Csajkovszkij Park Színpad: Nincs előadás. — Fővárosi Nagycirkusz: Barátság jegyében (4, 8). SZABAD NÉP A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, VIII., Blaha Lujza-tér 3. Tel.: *343—100, *142—220. Terjeszti a Posta Központi Hírlapirodája Budapest, V., József nádor-tér 1. Te­rv: 180—850, vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatal — a budapesti előfizetők ügyeit a kerületi kézbesítő­­postahivatalok kezelik. Központi előfizetőszolgálat: 183—022. Előfizetési díj havi ll­át Kiküldött munkatársunk jelenti: Rendkívüli érdeklődés Svájcban a magyar—brazil mérkőzés iránt A nyolc „nagy“ És Magyarország ? Második versenyén is jól szerepelt a magyar úszóutánpótlás PÉNTEK, 1954 JÚNIUS 25

Next