Szabad Nép, 1954. július (12. évfolyam, 182-212. szám)
1954-07-01 / 182. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 182. SZÁMÁRA 60 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1954 JÚLIUS 19 Az ázsiai népek példája Csou En-laj elvtárs indiai és burmai látogatása azok közé az események közé tartozik, amelyek nem csekély megelégedéssel töltik el a béke híveit, ugyanakkor érthető bosszúságot kelt a háború és a gyarmatosítás táborában. Csou En-laj sikeres ázsiai tárgyalásai annak a nemzetközi béketörekvésnek a fejlődését jelzik, amely ma már messze túlhatolt a demokrácia és a szocializmus táborának határain és a legkülönbözőbb politikai és kormányzókörök csatlakozásáról adhat számot. A Kínai Népköztársaság miniszterelnökét és külügyminiszterét Nehru indiai kormányfő hívta meg Delhibe egy olyan pillanatban, amikor — a Lamiel-kormány bukásával — lezárult az indokínai békéért folyó harc egy fontos fejezete, s világossá vált, hogy a küzdelem e szakaszából visszaszorítva és megtépázott tekintéllyel kikerült amerikai imperializmus új nekirugaszkodáshoz készülődik. Talán nem felesleges ezzel kapcsolatban Churchill és Eden washingtoni látogatására utalni, amelyhez amerikai részről nyilvánvalóan az imperialista szövetségesi kapcsolatok megerősödésének reményét fűzték. Ilyen körülmények között a Nehru által küldött meghívó már magában véve is pozitív cselekedet volt. E meghívás világosan kifejezte, hogy India a mai világhelyzetben fokozottan azokra a hatalmakra kíván orientálódni, amelyek — mint a Kínai Népköztársaság — az ázsiai béke hatékony és tartós biztosításának szentelik ereiket.Természetes, hogy a 360 milliós Indiának ez az elhatározása komoly nyeresége a béke s az egész békeszerető emberiség ügyének. Még pozitívabban kell értékelni magát a látogatást, mint amely a nemzetközi események alakulásának egy igen fontos pillanatában adta újabb bizonyítékát, hogy különböző politikai és társadalmi rendszerű országok között is elképzelhető tartós és őszinte barátság. Kína és India népe együttesen az emberiségnek csaknem a felét teszi ki, s e két ország alig kevesebb, mint egymilliárd lakosának egységes összefogása hatalmas erő a béke védelmében. A kínai-indiai barátságnak azonban ezen túlmenő nemzetközi jelentősége is van. Nem ok nélkül hivatkozott a delhi és rangúni tanácskozás záróközleménye arra az öt elvre, amelynek alapján a Tibetre vonatkozó indiai-kínai megállapodás létrejött, ,s amely Ázsia e két nagy országának kapcsolatait a jövőben is megszabja. Ezek az irányelvek a következők: 1. Egymás területi épségének és szuverenitásának tiszteletben tartása; 2. kölcsönös megnemtámadás; 3. kölcsönös be nem avatkozás egymás belülgyeibe; 4. egyenlőség és kölcsönös előnyök; 3. békés együttélés. A két tanácskozás megerősítette ezeket az irányelveket és hangoztatta, hogy alkalmazni kell őket a más országokkal való kapcsolatokban is. Joggal szögezte le mindkét tanácskozás, hogy ha ezeket az irányelveket nem csupán egyes országok között, hanem általában a nemzetközi kapcsolatok terén érvényesítenék, szilárd alapját képezhetnék a békének és a biztonságnak, a ma fennálló félelmek és aggodalmak helyét pedig világszerte a bizalom érzése foglalhatná el. Mivel magyarázható, hogy egy olyan burzsoá kormány, mint az Indiai Köztársaság kormánya, ilyen határozottan és erőteljesen törekszik a népi Kínával — ezen keresztül pedig a demokratikus béketáborral — való békés együttélésre? Bizonyos, hogy e törekvés számos tényező eredménye, amelyek között első helyen áll az Indiai Köztársaságnak az imperialista agressziós tervekkel szembeni messzemenő közös érdekeltsége a béketábor országaival. «Közös vágyunk, hogy mindegyikünk békés környezetben építhesse saját országát» — mondotta Új-Delhiben Csou En-laj elvtárs. De abban, hogy ez a közös vágy ma ilyen lépésekre ösztönzi az indiai kormányt, komoly része van annak az amerikai politikának, amely konokul és minden józan érv elől elzárkózva új háborús kalandok felé akarja sodorni szövetségeseit. India kormányának vezetői elég világosan látják, hogy egy ázsiai kaland, amely a világ e térségének lángralobbanását eredményezné, a leírhatatlan pusztulás mellett teljes társadalmi változásra is vezetne az érintett országokban, olyan társadalmi változásra, amely magát a tőkés rendet sem hagyná érintetlenül. Nem utolsó sorban ebből ered, hogy India burzsoá kormányzata nem kívánja sorsát a legagresszívabb imperialista hatalmak hadiszekerével összekapcsolni, hanem politikájának elkülönítésére és arra törekszik, hogy befolyásával lehetőség szerint a béke fenntartását szolgálja a világnak ezen a részén. Természetes, hogy e törekvése megértésre és támogatásra talál azoknál, akik — ha sok tekintetben más okból is — de ugyancsak az ázsiai és a világbéke megőrzését tekintik szívügyüknek. A kínai-indiai együttműködés e nyomatékos kinyilvánításának fokozott jelentősége van egy olyan világpolitikai helyzetben, amelyre az új amerikai támadó tervek mellett a növekvő angol-amerikai nézeteltérések és az indokínai békéért egyre szélesebben kibontakozó harc nyomja rá bélyegét. Csou En-laj elvtárs delhi és rangúm tárgyalásai messzebbre vezettek, mint az indokínai béke esélyének megerősítésére — habár egyik fő céljuk ez volt. E tárgyalások érzékeny csapást mértek az amerikai imperialisták által melengetett délkeletázsiai háborús paktum egész tervére, amennyiben megmutatták, hogy az Egyesült Államok által lámpással keresett «kommunistaellenes szolidaritás» helyett egy egészen másfajta szolidaritás bontakozik ki Ázsia népei között, nevezetesen: a béke fenntartására való eltökéltség szolidaritása. Nem túlzás azt mondani, hogy Csou En-laj elvtárs utazása nyomán egy új ázsiai front körvonalai bontakoznak ki, egy olyan front körvonalai, amelyben társadalmi és politikai rendszerre való tekintet nélkül foglalnak helyet Ázsia független államai a barátság, a kölcsönös megnemtámadás és az imperialista beavatkozással szembeni közös fellépés alapján. Ez a front a Kínai Népköztársaságon, Indián és Burmán kívül ma már Indonéziára is számíthat, amely az utóbbi időben többször is kinyilvánította az új Kína iránti baráti érzelmeit, s amelynek kormánya épp ezekben a napokban követeli a hazájára nézve sérelmes és leigázó Holland-Indonéz Unió teljes felszámolását. A békét kereső ázsiai országok e kialakuló frontja már csak azért is csapás az amerikai háborús tervekre, mert Angliát — amelynek állásfoglalását az Egyesült Államok mégsem mellőzheti — igen lényegesen befolyásolja a brit nemzetközösség távolkeleti tagállamainak, s köztük is elsősorban Indiának a napirenden lévő kérdésekben elfoglalt álláspontja. Íme, így bontakozik ki napjainkban az új népi Kína létrejöttének világpolitikai és történelemalakító befolyása. Kell-e mondani, hogy a Szovjetunió és a népi Kína létezése nélkül India mai politikája is elképzelhetetlen volna? Kell-e magyarázni, hogy az Indiához és Burmaihoz hasonló, gazdaságilag még a nagy imperialista hatalmakhoz láncolt országok mai politikai önállósága jelentős részben a Szovjetunió vezette béketábor létére és működésére támaszkodik? A kínai népi forradalom világtörténelmi jelentőségű győzelme hatalmasan megerősítette Ázsiában mindazokat az erőket, amelyek függetlenségre, nemzeti önállóságra törekszenek, s ez a tény egyike a legnagyobb veszteségeknek, amelyekkel az imperialista politika háború utáni mérlege számolni kénytelen. Átadták a minisztertanács és a DISZ központi vezetősége vörös vándorzászlaját a kurityáni vájártanulóknak Szerdán délután a kurityáni 106-os számú vájártanulóiskola növendékeinek ünnepélyesen adták át a vájártanulóiskolák között folyó munkaverseny győztesét megillető jutalmat, a minisztertanács és a DISZ központi vezetősége vörös vándorzászlaját és az azzal járó tízezer forint pénzjutalmat. Megjelent a zászlóátadási ünnepségen Kossa István, a Munkaerőtartalékok Hivatalának elnöke, valamint Kádas István, a DISZ központi vezetőségének titkára is. A tanév során a kurityáni bányaüzemben, mint tanbányában a vájártanulók 157 folyóméter vágatot hajtottak ki és ácsoltak be, a kongresszusi versenyben pedig terven felül több mint kétezer tonna szenet termeltek. Az intézet növendékei tanulónormájukat évi átlagban 152 százalékra teljesítették. Az ünnepség megnyitása után Kossa István, az MTH elnöke mondott ünnepi beszédet, majd a vándorzászló eddigi védőitől, a selypi 215-ös számú vájáriskola küldöttségétől átvette a vörös selyemzászlót s átadta a kurityáni vájártanulóknak. 0(x»00<xx»<x>0000000000<x>00000000000000cxxxx»0cxxxxxxo000000000c>000000000000000000000000000cx>000cx3000cxxxx>0000000 Jó munka — jó termés A kerekharaszti Béke tsz földjein meglátszik a becsületes, jó munka eredménye. Kukoricájuk már 130—140 centiméterre nőtt, ötször kapáltak, és most holdanként 35—40 mázsa termést várnak. A kukoricásban vidáman beszélgetnek a várható jó termésről Lukbeder János elnök, Kocsis János és Gyetvai Mihály né tsz-tagok. (Kéri Oviids Hívét!*) Egy gépállomáson, aratás előtt — 3. A taggyűlés (2. oldal) Pálmai József, a DIMAVAG Diósgyőri Gépgyár igazgatója: Sokmillió forint felesleges költség — anyagpazarlás, helytelen intézkedések miatt (2. oldal) A MAI SZÁMBAN A budapesti városi tanács ülése (2. oldal) őszinte és közvetlen légkörben folyt le Csou En-laj és a burmai miniszterelnök megbeszélése •— Közös kínaiburmai nyilatkozat (3. oldal) Mi történik Guatemalában? (3. oldal) Döntőben a magyar csapat — Hatalmas küzdelemben győztük le a világbajnokot — Magyarország—Uruguay (2:2, 1:0) — (4. oldal) 4:2 ! Üzembehelyezték a Szovjetunióban az első atomenergiával működő ipari villanytelepet A Szovjetunió 3 Minisztertanácsának közleménye Moszkva, június 30. (TASZSZ) A Szovjetunió Minisztertanácsa közleményt adott ki arról, hogy üzembehelyezték az első atomenergiával működő ipari villanytelepet. A közelmúltban — mondja a közlemény — a Szovjetunióban a szovjet tudósok és mérnökök erőfeszítéseivel sikeresen befejezték az első atomenergiával működő ipari villanytelep tervezésének és építésének munkálatait. A villanytelep hasznos kapacitása 5000 kilowatt. 1954 június 27-én az atom-villanytelepet üzembehelyezték, és azóta áramot ad a környező vidék ipara és mezőgazdasága számára. A villanytelep turbinája nem szén vagy más fűtőanyag elégetésével működik, hanem az urán atommagjának hasításával nyert atomenergiával. Az atomenergiával működő villanytelep üzembehelyezésével fontos lépés történt az atomenergia békés felhasználása terén. A szovjet tudósok és mérnökök most azon dolgoznak, hogy 50.000—100.000 kilowattos atomenergia-elektromos erőműveket létesítsenek. (nyomtalan földekért) jó aratásért Az országnak csaknem valamennyi megyéjéből egymás után érkeznek már a hírek, hogy itt is, ott is megkezdték az aratást. De azért az aratás előkészítése (s ahol lehet, persze az aratás) mellett változatlanul a legfőbb teendő: a növényápolás. Gépállomásaink legjobb traktorosai minden időt kihasználva, lelkesen küzdenek is azért, hogy a szövetkezetek földjein tiszták, gyommentesek legyenek a kapások az aratás idejére. Telefonon érdeklődtünk a növényápolásban kiváló két traktoros, az egymással versengő Pék János és Benke István eredményeiről. — Benke elvtárs gépére első és hátsó világítást szerelt, s ha nem nagyon gyomos a föld, éjjel is dolgozik — mondják a szedresi gépállomáson. Ez a kiváló traktoros az első traktorosnapon csatlakozott a tamási gépállomás híres traktorosának, Pék Jánosnak felhívásához. Ő is vállalta, hogy 800 holdat megkapál. Most a tengelici Petőfi termelőszövetkezet kukoricájában irtja a gazt. Múlt vasárnap is dolgozott és egy nap alatt 30 holdat kapált meg. Tegnap este már túl is teljesítette vállalását, 820 hold az eddigi eredménye. Pék János a tamási Vörös Szikra földjén egyelőre befejezte a munkát, s tegnap az ürgevári juhtartó vállalat földjein dolgozott. Ezen a napon váltotta ő is valóra ígéretét, estig elérte a 800 holdat. A csongrád megyei Zákányszék dolgozó parasztjai is megkezdték a rozs aratását, de arra is ügyelnek, hogy a kapások el ne gyomosodjanak. — Minden percet használjunk most ki — javasolta a legutóbbi megbeszélésen Bárdos Mihály, a termelési bizottság elnöke. A dolgozó parasztok hozzászólásaiból megszületett azután a határozat: «A kapát is, meg a kaszát is visszük mindig a földekre, és semilyen munkával sem maradunk el. Ezt az elhatározást követik most a legjobb gazdák. Egy hirtelen jött zápor miatt tegnapelőtt is csak a déli órákban lehetett vágni a gabonát. Farkas József, Lázár István és társai délig kapáltak. De délután már ismét az aratáshoz láttak. Jó példát mutat társainak Farkas Vince tanácstag is. Az elsők között aratta le egyholdnyi árpáját, már a tarlót is felszántotta és másodvetésű burgonyát ültetett a földbe A termelési tanttság kezdeményezésének és jó felvilágosító munkájának eredménye meglátszik a határban. A zákányszékiek néhány hold kivételével elvégezték már a burgonya harmadik töltögetését. Csaknem 900 holdnyi kukoricájukat eddig kétszer megkapálták, s most javában folyik a harmadik kapálás. Vas megyében az acsádi Petőfi termelőszövetkezetben is nagyon összetorlódott most a munka. A sürgős növényápolás mellett a tsz tagjainak arra is gondolniuk kellett, hogy gyorsan, idejében betakarítsák a szálastakarmányokat. A szövetkezet asszonyainak jó munkája tette lehetővé, hogy a férfiak a szénát és az őszi takarmánykeverékeket már mind betakarították. Ebben a szövetkezetben minden asszony ott van a kapálásnál, s derekasan megállják a helyüket. A Petőfiben most az őszi takarmánykeverékután csumizt, kölest, csillagfürtöt és muhart vetnek, így egész évben jut majd zöldtakarmány a szövetkezet állatainak. Arról érkeznek hírek, hogy az elmúlt év tapasztalatain okulva más szövetkezetek is igyekeznek minél több téli takarmányról gondoskodni. Fejér megye szövetkezetei 120, Zala megyében a letenyei járás szövetkezetei 121 százalékra teljesítették tavaszi silozási tervüket. Csongrád megyében a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok csupán a Tisza és a Maros töltéseiről mintegy 950 vagon szénát kaszáltak le. Többezer mázsa takarmányt takarítottak be a vasúti töltések és az árokpartok oldaláról is. Szórványosan vágják már az őszibúzát is. Hajdúnánáson a Szikra tsz kezdte az aratást. Ma már az őszi árpa után a másodvetést végzik. A város határának egy részén beérett az őszibúza is. Kedden délután hat egyénileg dolgozó paraszt kezdte vágni a búzát, s tegnap hat holdon már megjelentek az első búzakeresztek. Ádám Antal dolgozó paraszt ezzel látott munkához: «Elsőnek aratok és első akarok lenni a beadásban is». Szerdán más hajdúmegyei községekben, így Hajdúsámsonban, Hajdúböszörményben is megkezdték a búza aratását. Zala megyében a pölöskei állami gazdaságban Talpalló Péter vezette az első kombájnt a hatalmas őszi árpatáblára. Talpalló Péter újdonsült kombájnos, ahogy ő mondja, első ízben vezeti a «mezőgazdasági gépek királyát». Gyakorlata még nincs, de alaposan felkészült a munkára. Legutóbb a kombájnvezető értekezleten lelkesedésben túltett az «öreg» traktorosokon is. Vállalta, hogy az előirányzott 177 hold helyett 300 holdon arat az idén. Versenyre hívta társait is, hogy jó csépléssel, a rosták és szeletek pontos beállításával küzdjenek a szemveszteség ellen. Azt javasolta, hogy a gép első és hátsó tengelye közé helyezzenek kocsiponyvát, s így az esetleges kisebb géphibák miatt földrehulló magot is megtakaríthatják. A megye több gépállomásának és állami gazdaságának kombájnosa csatlakozott ehhez a felhíváshoz. Kiss Gábor és Horváth Ferenc pölöskei kombájnosok még meg is toldották vállalásukat. Elhatározták, hogy a szalmát olyan rendszerrel gyűjtik és rakják össze, hogy ne akadályozza a tarlóhántást. NAPFOGYATKOZÁS A «fogyó nap». (Tudósítónktól.) Délután két óra felé jár. Budán egy gellérthegyi villa tetőteraszán Török Ervin, a Központi Fizikai Kutató Intézet dolgozója — miközben szeme még az «üstököskereső» távcső lencséjére tapad —megnyomja a stopperóra indítóját. Aztán fürge léptekkel leszalad a második emeleti laboratóriumba, s megáll az ötszázadmásodpercnyi pontossággal járó ingás kronométer előtt. Leállítja a stoppert, s a nagy óráról leolvasott időből levonja a stopper mutatójának megtett útját. Nyomban feljegyzi az eredményt: 1 óra 56 perckor a hold korongja megérintette a napét. A részleges napfogyatkozás megkezdődött. Az Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban vagyunk. Lázas sürgés-forgás mindenfelé. A teraszon alacsony, szemüveges fiatalember, hajol egy kicsiny, de igen pontos műszer, a fotométer fölé: Bartha Lajos, az intézet okkultációs (csillagfedési) szakkörének vezetője. Ötpercenként jegyzi a fotométer adatait, hogyan csökken fokról fokra a napsugarak ereje. Pár lépéssel odébb a háromméteres nagy távcsövet ve-Ctrill L'Arcl-Fíl'locilimár-Tíviv- Tinnidőknek, a várost mégis borongós, sápadt fény árasztja el. Mintha alkonyodnék. A dunaparti, körúti járókelők itt is, ott is megállnak, kis csoportokba verődve kémlelik az eget. A Mártírok útján, a villamos vágányait javító egyik munkás elkéri egy asszony napszemüvegét, hogy felnézhessen a napra. A Krisztina körút egyik kapualjából idős bácsi emel kormozott üvegdarabot a szeme elé, úgy figyeli a szokatlan látványt. Mert a kép valóban nem mindennapos. Az aranyszín napkorong vékony kishalakra soványodott. 3 óra 10 perc. Kiev fölött két percre elsötétül az égbolt, a hold teljesen eltakarja a napot. Itt is, ott is felragyognak az erősebb fényű csillagok. S az elhalványult napkorong körül most feltűnik a nap légköre, «koronája». Halvány kékesfehér sugarai csak ilyenkor, teljes napfogyatkozás idején láthatók a földről — máskor elvesznek a nap erős fényében. De a két perc hamar tovaröppen, s a ritka természeti tünemény Kievből folytatja útját — India felé. Budapesten, a Szent István körúti szabadságharcos rádiósklubban Schlick Aurél másodéves villamosmérnökhallgató, az Uránia rádiósszakörének tagja, szorgalmasan kopogtatja a Morse-jeleket. S az éterből rendre megérkezik a válasz. Hogy kitől? Andy a keresztneve, a svédországi Vasteras városkában ül ötvenwattos amatőr adókészüléke mellett. Maga készítette szik körül ifjú csillagászok, kerek cipójából mintha leharaptak volna egy karéjjal. Odalent, a házzal szemközti füves térségen gyermekek és felnőttek, háziasszonyok és földrajztanárok tarka serege két, magasba meredő távcsövet vesz körül. Egy részük a fehér csőre szereltnapokuláronját kémleli felváltva a szüntelenül fogyó napot, a többiek a másik távcső alá helyezett papírernyőn figyelik a nap kivetített képét. A második emeleti kis múzeum — amelynek vendégkönyvében pedig ezrével sorakoznak az aláírások — most üres. A csaknem 400 esztendős, kézifestésű pozsonyi napóránál, az egri csillagda XVII. századbeli tükrös távcsövénél, de még a Budavár visszavételekor a Citadellában talált ingaóránál is jobban érdekli most a csillagászat kedvelőit az, ami a mindjobban kiderülő nyári elgen történik... A múzeum melletti szobában a rádiós szakkör tagjai dolgoznak. Hack Frigyes és Makra Zsigmond fülén fejhallgató, előttük egy speciális rövidhullámú és egy kissé átalakított középhullámú vevőkészülék. Egyikük Moszkva, másikuk Bratislava rádióállomását figyeli. De nemcsak a fülük , az asztalon álló csővoltmérő mutatója is jelzi, hogy az adás ereje egyre nő. 2 óra 20 perckor a moszkvai rádió zenés műsorát mintegy 20 százalékkal erősebben lehet hallani, mint fél órával korábban. (Akárcsak estefelé, amikor a nap lenyugvóban van.) 3 óra 7 perc. Az égen nyoma sincs fel, el is büszkélkedik vele budapesti ismerősének. A «beszélgetés» fő témája azonban a napfogyatkozás. A svéd rádióamatőr is azzal a szándékkal kapcsolta be készülékét, hogy megtudja, mi újság a «fogyatkozási sáv» másik oldalán. Mert a 150 kilométer széles útvonal, amelyen a napot teljesen eltakaró hold árnyéka 60 kilométeres percenkénti sebességgel végigvonul — Budapest és Vasteras között húzódik. Andy «elmondja», hogy náluk 96 százalékos a napfogyatkozás, bár a felhők miatt nem élvezhetik teljességében a rendkívüli tüneményt... A gellérthegyi ház teraszán közben kattognak a fényképezőgépek. A napsugarak ereje most a legkisebb: hatodrésze a korábbinak, Szél nem fúj, de mintha mégis hűvösebb lenne, így is van: a tetőn, egy fabódéba rejtett termográf pontosan jelzi, hogy a hőmérséklet öt fokkal csökkent. Azután a «nap-kifli» ismét hízni kezd, s a nap kevéssel negyedöt után már újból régi, megszokott alakjában ragyogja be a földet. A csillagászat tudósai számára azonban a munka javarésze még csak ezután kezdődik. Világszerte tüzetes vizsgálat alá veszik a június 30-i napfogyatkozás tapasztalatait , amelyek a nap légköréről új ismeretekkel gazdagították a csillagászatot és igyekeznek következtetéseket levonni azokból, hogy új lépésekkel vigyék előre a tudományt a fejlődés útján. Látcsővel, kormozott üveggel, sötét szemüveggel figyelték országszerte a részleges napfogyatkozást, (Rével kiöl filvítil*» Hírek1 ■ Ma kezdik meg a nyeremények kifizetését A Harmadik Békekölcsön második sorsolásán 187.850 Harmadik Békekölcsön-kötvényt sorsoltak ki 59 millió 613.400 forint nyereménnyel. A nyeremények kifizetését ma, csütörtökön reggel kezdik meg az Országos Takarékpénztár valamennyi fiókjában, kifizetőhelyén és az ország összes postahivatalaiban. Több mint 3000 helyen válthatják be a nyerők kihúzott kötvényeiket. (MTI) www__ Jókai-múacumot atyainak Balatonfüreden Jókai Mór halálának 50. évfordulója alkalmából a nagy író egykori balatonfüredi villájában állandó irodalmi múzeumot rendeztek be. Az épületet, amelyben Jókai 15 éven át alkotott, eredeti formájában állították helyre, összegyűjtötték a villa teljes bútorzatát is, s ezekkel rendezik be a múzeumot, amelyet július 10-én ünnepélyesen megnyitnak. Kitüntették a koreai Rákosi Mátyás hadi kórház több dolgozóját 1954 június 28-án a phenjani magyar nagykövetségen Szarvas Pál, a Magyar Népköztársaság koreai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Népköztársaság Elnöki Tanácsának rendelete alapján meleg ünnepség keretében kitüntetéseket nyújtott át a Rákosi Mátyás hadikórház több volt dolgozójának. Li Rin Ha politikai vezető a magyar «Munka Érdemrendet», Kan Te Jen őrnagy, Csu Szam Jo ápoló és Ju Jan Sza osztályvezető nővér a magyar «Munka Érdemérmet» kapta. (MTI) Kőkorsiakbeli kunyhó került napvilágra a kaposvári ásatásoknál Kaposvár helyén már az ősidőkben voltak települések. A városi Rippl-R maimúzeum most ásatásokkal igyekszik fényt deríteni a város településtörténetére. Az ásatások során nemrég értékes leletre bukkantak a kutatók: a város északkeleti részén, az úgynevezett ólaki dűlőben az újabb kőkor emberének elpusztult kunyhóját sikerült feltárni. Az oszlopgödrök és cölöplyukak alapján sikerült rekonstruálni az épület formáját is. A tágas, mintegy nyolc méter átmérőjű kerek kunyhó tetőzetét két, vesszőből font sövényfal és több derékvastagságú oszlop tartotta. A kunyhót belkű sárral tapasztották ki, alját a földbe ásták és a legmélyebb részén építették meg az agyaggal letapasztott nyitott tűzhelyet. A kunyhó belsejéből nagy számban kerültek elő használati tárgyak, főleg női munkaeszközök: égetett főzőkanalak, finomra csiszolt csonttűk stb. Az egyik edény alján gyékényszőnyeg lenyomata maradt. Előkerült a belső világításra használt agyagmécses is.............. 124 kilós harcsát fogtak a tiszafüredi halászok A Felső-Tiszán és mellékfolyóin, valamint a miskolckörnyéki állóvizeken halászok ebben az évben igen gazdag halászzsákmánnyal térnek haza. A diósgyőri vasgyár horgászegyesülete és a 28-as Építőipari Tröszt sporthorgászai három, 40—50 kiló közötti harcsát és számos tíz kilón felüli pontyot, sőt egy ritkaságszámba menő 4,70 kilós pisztrángot is fogtak. Az elmúlt napokban a legnagyobb halászszerencse a tiszafüredi Március 15 halászati szövetkezet egyik brigádját érte, amelynek hálójába egy óriásharcsa akadt. A 124 kilós, csaknem négy méter hosszú halóriással mintegy háromórás küzdelmet vívtak a halászok, míg sikerült azt a csónak közelébe vontatni és megszigonyozni. Az óriásharcsa húsát a szövetkezet halászcsárdáiban szolgálták fel. (MTI) Két nap alatt 1.400.000 forint értékű áru cserélt gazdát Szegeden, az elfekvő készletek kiállításán A Szegeden hétfőn megnyílt elfekvő készletek kiállításán már az első két napon 1.400.000 forint értékű áru cserélt gazdát. A szegedi vegyesipari javító vállalat 460.000 forint értékű készletéből már 277.000 forintot értékesített. A Hódmezővásárhelyi Mérleggyártól 60.000 forintért különböző acéllemezeket, huzalokat, kábeleket vásárolt a Híradástechnikai Vállalat. A kalocsai paprikatröszttől 62 mázsa rézgálicát vett át a szegedi kiskereskedelmi vállalat. A makói kísérleti gazdaság már 77.000 forint értékű elfekvő készletét értékesítette, a többi között 400 kiló aratózsineget. A szegedi baromfi- és tojásgyűjtő vállalatnál 6 tonna lédaszög hevert feleslegesen. A szegedi nagykereskedelmi vállalat vette meg a készletet. A Szovjet Hadsereg Ének- és Táncegyüttesének nagysikerű fellépése a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon Szerdán este az Állami Operaház margitszigeti szabadtéri színpadán tartotta budapesti előadását a Szovjet Hadsereg Énekés Táncegyüttese. Minden számukat kitörő lelkesedéssel fogadta a közönség, különösen nagy sikert aratott «A béketábor legyőzhetetlen» című induló, amelyet az együttes magyarul adott elő. A tánckar több, a vidám szovjet életet tükröző táncjátékot is bemutatott. (MTI) A Magyar Néprajzi Társaság szerdán tartotta közgyűlését Szerdán este a Magyar Néprajzi Társaság az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tartotta LXVI. rendes közgyűlését. A közgyűlés keretében Balassa Iván, az Országos Néprajzi Múzeum főigazgatója megemlékezett Cs. Sebestyén Károly néprajzi kutató tudományos munkásságának félszázados évfordulójáról. Ortutay Gyula egyetemi tanár, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke pedig Kiss Lajos néprajzi kutató tudományos munkásságának ugyancsak ötvenedik évfordulóját méltatta. A közgyűlést néprajzi kutatásra vonatkozó több indítvány zárta be. (MTI)