Szabad Nép, 1954. július (12. évfolyam, 182-212. szám)
1954-07-09 / 190. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK. SZABAD A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM ÁRA HÓ FILLÉR PÉNTEK, 1954 JÚLIUS 9 AS imperialista agresszió iskola példája Évtizedeken át tartja kezében az északamerikai monopoltőke Közép-Amerika egyik kis köztársaságát. Úgy tűnik, mintha a jenki banánültetvényesek körmönfont ügynökeinek diktatúrája örökéletű volna. S ime, egy napon fellázadnak a kis ország bátor fiai elűzik rabtartóikat, kezükbe veszik hazájuk sorsának irányítását, s felépítenek egy államot, amely demokratikus alkotmányosságával egészen szokatlan valami a jenki «banánköztársaságok» félvad világában. Észak nagy monopolistái nem hagyják annyiban a dolgot, összeesküvést összeesküvés után szerveznek, s hogy a kis demokratikus köztársaság megkezdi földjei szétosztását a parasztok között, végkép elszánják magukat a leszámolásra. Haditervükben megfelelő szerep jut a «bérbeadott» amerikai bombázógépektől kezdve a dollárral lepénzelt belső árulókon át egészen az ENSZ egyik legfontosabb szervének egy bizonyos «többségéig», amely ezúttal némaságával tüntet. A jenki ültetvényesek felfegyverzett bandái két szomszédos ország területéről törnek be a kis köztársaságba. A szenynyes áradat által elöntött ország adásvételi szerződésére Peurifoy amerikai nagykövet üti rá a pecsétet. íme, dióhéjban a guatemalai események története. Alig volt az utóbbi években világosabb példája annak, milyen mérhetetlenül önző, szemérmetlenül hódító és égbekiáltóan jogtalan célok vezetik az Egyesült Államok pénzmágnás hatalmasait, e hívatlan, de annál tolakodóbb, s különösen «saját» kontinensükön fáradhatatlan «rendfenntartókat». Vájjon veszélyeztette-e a kis, alig négymilliós Guatemalai Köztársaság a 150 milliós, hatalmas Egyesült Államok biztonságát? Természetesen nem. Annál is kevésbbé, mert még csak nem is határos vele. Vájjon szövetkezett-e a washingtoni kormány külső vagy belső ellenségeivel? Semmiféle ilyen szövetségről nem érkezett hír, semmi ilyen amerikaellenes «összeesküvéshez» nem adta oda Guatemala nevét vagy földjét. Hát talán kihívó magatartásával zaklatta volna nagy északi másodszomszédját? Éppen ellenkezőleg: a Guatemalai Köztársaság igyekezett demokratikus vívmányaival olyan szerényen meghúzódni veszélyes szomszédai között, amilyen szerényen csak tudott. S még csak azt sem lehet mondani, hogy támadást indított volna azok ellen a szent és sérthetetlen elvek ellen, amelyeken az amerikai gazdaság nyugszik. Hiszen még a nyugati világ tárgyilagosabb megfigyelői is elismerték, hogy a guatemalai kormány polgári demokratikus vívmányokért harcolt, s csupán egyetlen nagy jenki-monopólium— United Fruit — fojtogató uralmától igyekezett megszabadulni. Hiába — ez már elég volt ahhoz, hogy «vörösnek» kiáltsák ki, s az amerikai kontinenst fenyegető kommunista veszély címén összpontosított hajszát indítsanak ellene. Nem mintha ezzel az ügy jogi része tisztázottabbá vált volna. Hiszen eddig (tudomásunk szerint) még a legszemérmetlenebb fasiszta jogtudósok sem merészkedtek odáig, hogy a «kommunizmus» vádját külső hatalmak agressziós beavatkozásának törvényes jogcímévé emeljék. De úgy látszik, az Egyesült Államok Dulles-féle «jogérzéke» már odáig fejlődött, hogy a legszerényebb haladó törekvést is hajlandó a fegyveres beavatkozás indokául elfogadni — pontosabban: akármilyen jogcímmel beéri, ha egyszer félve tisztelt pénzembereinek csorbíthatatlan érdekeit valahol valamilyen károsodás éri. Éveken át figyelte a világ a kis Guatemalai Köztársaság bátor szabadságharcát az északamerikai nagymonopóliumok meg-megújuló támadásaival szemben. Ezek az évek nem sok kétséget hagytak afelől, honnan fúj itt valójában a szél, s mi az a «szent ügy», amely a Wall Street és Washington diplomata-üzletembereit annyira felizgatta. De ha már az előkészítés évei is ennyire magukért beszéltek, még világosabb a kép most, hogy az amerikai agresszió lezajlott. Guatemala szabadságát letiporták, s a régi urak kezdik ismét otthon érezni magukat a bilincsekbe vert országban. A hatalmat bitorló katonai klikk máris bejelentette, hogy «earanciát nyújt mind a hazai, mind a külföldi tőkének abból a célból hogy fokozhassák guatemalai beruházásaikat». Az amerikai szuronyokkal Guatemala nyakára ültetett «kormányminta» máris elhatározta, hogy «felülvizsgálja azt a törvényt, amely szerint a földeket a többi között a United Fruit földtulajdonát, kisajátították és szétosztották a földnélküli parasztok között». Meglepetést kelt-e ilyen körülmények között, hogy a United Fruit árfolyama egyik napról a másikra nagyot ugrott a newyorki tőzsdén? Nem, az ügy teljesen világos. Napnál világosabb, hogy ebben rejlik az egész amerikai intervenció veleje. Hogy közben Guatemala városaiban és falvaiban házak, békés, dolgos emberek otthonai dőltek romba? Hogy az intervenció elleni harcban százszámra hullottak el a hazájukat védő guatemalaiak, s további százakra rúg azoknak a száma, akiket orvul legyilkoltak? Mit számít ez ahhoz képest, hogy a United Fruit részvényeit magasabban jegyzik, hogy dúsabb osztalékra nyílik kilátás, hogy honnantól fogva a guatemalai parasztok verejtékes munkájának gyümölcsét ismét a jenkiültetvényesek takarítják be, s hogy a külföldi tőkének immár nem kell félnie ebben az országban sem holmi demokratikus kormány szociális «akadékoskodásaitól»? A United Fruit urainak ez elég, Dulles pedig arcizomrándulás nélkül kijelentheti, hogy «ebben a testvéri köztársaságban ismét helyreállt a béke és a szabadság». S hogy a képmutatás teljes legyen, az egyik amerikai bíróság pert indít a United Fruit ellen, azon a címen, hogy monopolizálja a banánpiacot... Csodálatos éleslátás! Mintha ezt eddig senki sem vette volna észre! S mintha az Egyesült Államok kormányának csaknem valamennyi miniszteri székében nem olyan üzletemberek ülnének, akiket sokévtizedes monopolista tevékenység tett többszörös milliomossá... De gondolja-e a szóbanforgó bíróság, hogy akad a világon épeszű ember, aki nem veszi észre, hogy ez az egész per olcsó komédia, amelynek célja: a United Fruit guatemalai bevonulásának pillanatában elleplezni, hogy a banánpiacnak e monopolizálója a monopolisták washingtoni kormányának legteljesebb erkölcsi, politikai és (ami a fő) fegyveres támogatását élvezi. Közben pedig jönnek a hírek Guatemalából ... A munkapárt betiltása csak a kezdet volt. Egy banánültetvényen, Izabal közelében ellenforradalmi terroristák kivégezték a United Fruit dolgozóinak nyolc szakszervezeti vezetőjét, köztük Alaric Bennett volt parlamenti képviselőt. Egy másik helyen, Moralez városában agyonlőtték a banánültetvényen dolgozó munkások sikeres sztrájkjának 45 vezetőjét. Bizonytalan időre felfüggesztették az alkotmányos demokratikus jogokat, és hajtóvadászatot indítottak a korábbi kormányt támogató demokratikus pártok és szervezetek minden tagja ellen. Csupán az elmúlt napokig több mint kétezer ember letartóztatását jelentették be, és ki tudja, hányan vannak, akiket az ellenforradalmi banda bejelentés nélkül tett el láb alól? Egyszóval: Guatemalában tombol a jenki gyarmatosítók zsoldosainak terrorja, a rettegés sötét éjszakája nehezedik erre a néhány héttel ezelőtt még szabad és békés országra. Guatemalai «belügy»? Távolról sem. Az amerikai agresszió az, ami itt folytatódik. A világnak pedig alkalma van meggyőződni arról, hogyan is értelmezendő az a bizonyos amerikai «felszabadítás»: az imperialista járomnak az a «visszaszabadítása» a szabadság útjára lépett népek nyakára, amelyet két éve hirdettek meg az Egyesült Államok mai vezetői, s amelynek hírhedt terveit azóta sem szűnnek meg hangoztatni. A demokratikus sajtó már nem egyszer leleplezte, miben is áll e «felszabadítás» valódi tartalma. Most nincs szükség a leleplezésre. Csupán idézni kell az amerikai sajtójelentéseket, a szakszervezeti vezetők meggyilkolásától kezdve a kormányjunta már fentebb ismertetett, sietős bejelentéseiig. Nincs szükség a leleplezésre. Hiszen mindenki látja, hogy Guatemalában beköszöntött a szociális jótétemények, az amerikai népboldogítás kora: a lázadó parasztokat visszaterelik a United Fruit ültetvényeire, a szegény kisemmizett jenki ültetvényesek pedig ismét kezükbe veszik a korbácsot. Ez — hogy úgy mondjuk — a guatemalai viszonyokra alkalmazott amerikai «felszabadítása. Kisebb-nagyobb módosításokkal azonban a módszert egyetemes érvényűnek is tekinthetjük. Tombol az amerikai terror Guatemalában. De ez csak még mélyebbre vési a guatemalai ügy tanulságait korunk népeinek emlékezetében. A kis Guatemala tragédiája véres betűkkel írott emlékeztetője lesz az amerikai agressziónak és a «szabadság» ama fajtájának, amely a poklot akarja minden kínjával együtt rászabadítani a béke és a szabadság útján haladó emberiségre. r\jw\m Kitüntették a gyöngyösi árvíz elhárításában kitűnt bátor mentőket A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a gyöngyösi árvíz mentési munkálatainál tanúsított bátor magatartásuk elismeréséül Cseres Jánosnak, a gyöngyösi járási tanács végrehajtó bizottsága elnökének és Kálmán Lászlónak, a gyöngyösi városi tanács főmérnökének a «SZOCIALISTA MUNKÁÉRT ÉRDEMÉREM»; Tóbiás András r.-századosnak, Vincze Zoltán r.-századosnak, Révész Zoltán r.-főhadnagynak, Kazinczy János r.-őrmesternek és Bordás József r.-őrmesternek a «KIVÁLÓ SZOLGÁLATÉRT ÉRDEMÉREM»; Deák Lászlónak, a nagyrédei községi tanács végrehajtó bizottsága elnökinek a «MUNKA ÉRDEMÉREM»; Nagy László tv.-hadnagynak, Tóth István alhadnagynak és Csörgő Miklós r.-őrmesternek a «SZOLGÁLATI ÉRDEMÉREM» kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket csütörtökön délben Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke adta át az elnöki tanács tanácstermében. Az ünnepségen jelen volt Piros László belügyminiszter és Nagy Dániel, az elnöki tanács elnökhelyettese. (MTI) f Csorba István Kossuth-díjas fűtő: Hogyan fejlődhet tovább a széntakarékosság mozgalma? (2. oldal) Szabó Pál és Urbán Ernő a falu fejlődő, virágzó életéről — Az írószövetség közgyűlése (2. oldal) Somlyó György: Lengyelországi jegyzetek — Szilézia városaiban (2. oldal) A MAI SZÁMBAN D. Zaszlavszkij: Huxley professzor misztikus utazása (3. oldal) Élesedő angol-amerikai ellentétek a döntő genfi napok előtt — A «Szabad Nép» kiküldött munkatársának telefonjelentése (3. oldal) Nehru levele a Csou En-lajjal folytatott tárgyalásokról (4. oldal) A francia nép méltó választ ad Adenauer arcátlan kirohanására — A «Szabad Nép» franciaországi tudósítójától (4. oldal). HATÁRJÁRÁS ZALAIBAN (Tudósítónktól.) A zalai dombok hátán s a széles völgyek aljában szőkén hullámzó gabonatáblák, haragoszöld kukorica-, krumpli-, napraforgó- és répaföldek sorakoznak. Gyönyörű ez a vidék, öröm a határban járni. Különösen a zalaszentmihályi határban: ma kezdődött el a búza aratása. Biró György ötholdas dolgozó paraszt, I. típusú tszcs-tag az első fecske. Feleségével és fiával vágja a búzát. Igaz, nem magas ember Biró György, de a fejebúbja sem látszik ki a gyönyörű gabonából. 800 ölet vágott le eddig, s a 800 ölön összerakott húsz hatalmas keresztet. Úgy számítja, a 800 ölön legalább 8 mázsa búzát csépel. Ez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy Biró György egy hold búzája 16 mázsát terem az idén. Ha összeveti a tavalyi hét mázsával, bizony nagy a különbség. Igaz, ez a különbség a megmunkálásban is megmutatkozott. A jó gépi szántást, kitűnő vetőmagot, s a feltrágyázást sem sajnálta Biró ettől a búzától. Mielőtt újra belevágná a kaszát a búzába, azt mondja: elsőnek arat, elsőnek akar beadni! Tavaly is így tette, most is úgy lesz. Párosversenyben áll Kovács József nyolcholdas gazdatársával — ki arat le előbb, kinek lesz jobb termése? Izgalmas kérdés mind a kettő Bitó György számára Munkával akarja rá megadni a választ! Serényen folyt a munka tegnap a zalaegerszegi Dicsőség Sztálinnak nevű termelőszövetkezetben is. Major Gyula elnök és az agronómusok jól szervezték meg az aznapi munkát. Reggel óta dohogott a kombájn az őszi árpában, s bár az idő cseppet sem kedvezett az aratásnak, több mint tíz holdat vágott le Takács Ferenc, a bagodvitenyédi gépállomás kombájnvezetője. A kombájn után mindjárt felzúgott Horváth József traktora is: az aratást nyomon követte a tarlóhántás. A tsz dolgozói a frissen szántott tarlóba másodvetésű burgonyát ültettek. A tsz egész területén pezseg az élet. Az egyik munkacsapat a káposztarepcét csépeli. Nagy az öröm, hogy 9 mázsás termést ígér a repce. Odább a bírborherét kazlazzák, a fennmaradó munkaerő pedig a növényápolást végzi. Igaz, a kapálást az egész területen elvégezték az aratás idejéig, de ebben a csapadékos időben mindig akad igazítanivaló. Major Gyula elnök nem sokat pihent ezen a napon. A búza is érik, készülődni kell aratására. Horváth János agronómussal megtekinti a hatalmas búzatáblát, s mindjárt meg is állapodnak: négy nap múlva jöhet a kombájn. Nem panaszkodhatnak a zalaegerszegi Dicsőség Sztálinnak tsz dolgozói: búzából is meglesz a 16 mázsás átlagtermés, akárcsak az őszi árpából. Van tehát aratnivalójuk bőven. Sok munkát, sok fáradtságot hozott nekik az idei nyár, de az bő terméssel fizet a zalai szövetkezeti dolgozó parasztoknak. Az andráshidai állami gazdaságban 170 hold őszi árpát arattak le eddig, s ennek jórésze már bent van a gazdaság magtárában. Az ég gyakran beborul, zuhogni kezd az eső, de ilyenkor is van dolguk az állami gazdaság dolgozóinak. A korszerűen felszerelt, tiszta magtárban már szerelik a betakarított őszi árpát, készítik az elszállításra. Készen állnak a villanycséplőgépek is, s ha jobb volna az idő, már csépelnék az 50 hold borsót, s az 50 hold bíborherét. Az 570 hold búza is szőkül a dombok hajlataiban, öt-hat napig azonban még várni kell az aratással. Akkor azután itt is megindulhat a munka. A termés becslése nagy örömet okoz Simon Kálmán igazgatónak: nem kis dicsőség a 15 mázsás őszi árpatermés, de a búza sem marad el az árpa mögött!' .......~~ - ' Az állami gazdaság nyugodtan várja a búzaaratást. A kapások tiszták, a növényápolást mindenütt elvégezték, a gépek jók, a raktárból nem hiányoznak a szükséges tartalékalkatrészek. Az állami gazdaság műhelye alkalmas a nagyobb javításokra is, a mozgószerelőbrigádok pedig percek alatt kijavítják a hibás gépet. Zala megyében — mint másutt is — mostanában gyakran esik az eső: nagy feladatokkal kell megbirkózni a mezőgazdaság dolgozóinak Az emberek mégis bizakodók, arcukról sugárzik az öröm. Mert már lemérhető a kombájnoktól robogó teherautók gabonaterhe, és erről tanúskodnak az egyénileg dolgozók dús gabonakeresztjei is: az idén gazdagon termett a zalai föld! Négy nap múlva jöhet a kombájn, arathatja a búzát! — állapítja meg a határszemlén Major Gyula, a zalaegerszegi Dicsőség Sztálinnak tsz elnöke és Horváth János agronómus. Az andráshidai állami gazdaság magtárában: őri József és Pesti József a tisztítórostához viszi az első idei szemet, a kombájn aratta árpát. (Bereth Ferenc felvételei, Magyar Foto) Ahol naponta teljesítik a tervet Nagyon sok üzemünkben nem egyenletes még, minden hónap elején visszaesik a termelés. A műszaki vezetők általában objektív okokra, üzemük termelésének sajátos feltételeire hivatkoznak, amikor az ütemes termelésről van szó. Ezek a vezetők azonban megfeledkeznek arról, hogy a saját iparágukhoz tartozó más vállalatoknál pontosan betartják a napi és a dekádterveket. A jó munkaszervezés, az üzemek közötti helyes együttműködés megszervezése egyik legfontosabb biztosítéka annak, hogy a hó végén ne legyen «rohammunka» a havi terv teljesítéséért. A folyamatos munka alapfeltételeinek megteremtése máris jó eredményeket hozott a Fúrógépgyárban, a Lőrinci Hengerműben, Tatabányán, sok más üzemben és bányavállalatnál. A Fúrógépgyár arról nevezetes, hogy nemcsak a havi, a dekád-, hanem a napi terveket is pontosan teljesíti. Az egyenletes, folyamatos munka tette lehetővé az első félévben is, hogy a szerelde időben megkapta az alkatrészeket a forgácsolóműhelytől, s így az üzem dolgozói félévi tervüket 107, exporttervüket pedig 127 százalékra teljesítették. A harmadik negyedév is a szokásos tervszerűséggel indult. Természetesen a harmadik negyedév munkájának előkészítése a félévi terv befejezésénél nagy gondot jelentett a műszaki vezetésnek. Az új tervidőszakra sok anyagot és alkatrészt kellett biztosítani. A forgácsolóműhely háromheti munkához szükséges alkatrészt gyártott előre a szereldének, s ezzel lehetővé tette, hogy a szerelők a harmadik negyedév első hetében már 40 fúrógépen befejezzék az előzetes szerelést. Az anyag- és áruforgalmi osztály is kitett magáért. A harmadik negyedév egész anyagszükséglete már a gyár tárolóhelyein van. A szervezettség ösztönző hatása megmutatkozott a munkában. Július elseje óta egyetlen igazolatlan hiányzója sem volt a gyárnak. A termelés emelkedésével egyidejűleg a minőség is javult. Néhány nappal ezelőtt Wéber Ferenc esztergályos ifjúmunkás brigádot alakított a minőség javítására. A brigád másik két fiatal tagját, Hegedűs Sándort és Papper Józsefet megtanítja most azokra a módszerekre, melyekkel ő négy hónap óta selekt nélkül dolgozik. Wéber Ferenc segítőkészségének az eredménye, hogy a brigád megalakulása óta eddig nem gyártottak selejtet. Hasonlóképpen javult a minőség a gyár többi részlegeinél is. A 2215 Építőipari Vállalat Árpád úti ötemeletes lakóház építkezésénél jó építőgárda kovácsolódott össze a kongresszusi verseny során. A háromhónapos munkaversenyben az építők nemcsak behozták elmaradásukat, hanem 20 napos előnyre is szert tettek. A pártkongresszus után hasonló lendülettel folytatták munkájukat. Az utóbbi öt hét alatt Paku Ferenc és Marton János kőművesbrigádja 60 lakás válaszfalait építette fel. A két brigád naponta 150—160 százalék teljesítményt ért el. Jedlóczki Miklós ácsbrigádja már a tetőszerkezetek elhelyezésén dolgozik, napi teljesítményük eléri a 160—165 százalékot. Sem a kongresszusi verseny időtartama alatt, sem utána egyetlen olyan brigád nem volt az építkezésen, amelynek átlagteljesítménye 100 százalék alatt maradna. Mindegyik brigádnak folyamatos munkaterületet biztosítanak. A napi eredmények pedig már a következő nap reggelén a versenytáblán láthatók. Az Árpád úti lakásépítők közül eddig 34 dolgozó kapta meg a sztahanovista oklevelet. Naponta teljesítik tervüket, s a második félév elején harcot indítottak azzal a jelszóval, mire a 119 lakás elkészül, addigra valamennyi dolgozó elér a sztahanovista szintet. A Lőrinci Hengerműben a termelés jó, alig változó ritmusa arról tanúskodik, hogy a gyárvezetés nagy gondot fordít a műszaki feltételek biztosítására. Mindez visszatükröződik még a selejtszázalék alakulásánál is. Májusban 3,14 százalék, júniusban már csak 2,63 százalék volt a hengermű selejtje. A nyugodt ütemű termelés egyik fő feltétele — mondja Szabó Mihály, a hengermű üzemvezetője — az, hogy a gépi berendezések kifogástalanul működjenek. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha tervszerűen végezzük a megelőző karbantartás minden munkáját, így váratlan géphiba csak elvétve zavarja meg termelésünk menetét. A Lőrinci Hengermű ez év első felében 2126 tonna hengerelt árut készített terven felül. Júniusi feladataikat 103 százalékra teljesítették, s ugyanakkor az alapanyagfelhasználási tervük követelményeinek 101 százalékban tettek eleget. Mindez azt bizonyítja, hogy a rendelkezésükre álló anyagot gazdaságosan használják fel. Hanula László üzemfőnök vezetésével a legjobb műszaki, fizikai dolgozókból «gazdaságossági» brigádot alakítottak. A brigád feladata, hogy a termelés legapróbb tényezőit is megvizsgálják azon a területen, ahol bizonyos hiányosságok jelentkeznek. A termelés grafikonja e hónapban is egyenletes képet mutat. A grafikon egyenes vonalát csak a július 7-i 109 százalékos teljesítmény töri meg. A Lőrinci Hengermű valamennyi dolgozója fegyelmezetten végzi feladatát, s ennek tudható be az, hogy az üzemben ma már ismeretlen «a hóvégi hajrá». A InRilitínTili VIII ■a-i akna tornyán a második félévben szombaton este gyulladt ki először a vörös csillag, s azóta mindennap eredményes műszakról mennek haza a bányászok. Szerdán például 109,4 százalékra teljesítették napi tervüket. A második félév első hetében, csütörtök reggelig átlagosan 105,7 százalékot értek el, s ezzel példát mutattak az elmaradó bányáknak. Ezzel az eredménnyel a VIII-as akna bányászai kivívták maguknak az első helyet a tatabányai, oroszlányi és dorogi bányászok között. Az akna bányászai és vezetői az elmúlt hetekben alapozták meg jelenlegi sikereiket. A bánya mindhárom körletében alaposan felkészültek a harmadik negyedévre, s biztosították a megfelelő munkahelyeket. Két nagy frontfejtés előkészítő munkálata van most folyamatban és rövidesen megindul a termelés a csoportos kamrafejtésben is. Az elővájásokat korszerű moll-ívekkel biztosítják, s ezzel lényegesen megkönnyítik a fejtés után a földalatti szállítást. A legújabb feltárásokat pedig teljesen gépesítik. Hírek „Az első gabonát a hazának“ Heves megyében a boconádi Petőfi termelőszövetkezet dolgozó parasztjai szerdán délután beszállították az államnak járó árpát a begyűjtőhelyre. Az első kocsit ezzel a felirattal díszítették: «Az első gabonát a hazának». A dányi Lenin termelőszövetkezet is először beadási kötelezettségét teljesítette az új árpatermésből. Szombaton tartják Veszprémben a nyereménybetétkönyvek országos sorsolását Az Országos Takarékpénztár a nyereménybetétkönyvek legközelebbi sorsolását július 1- én, szombaton rendezi Veszprémben a Kisfaludy Kultúrházban. Az Országos Takarékpénztár kinevezte a sorsolási bizottság tagjait. (MTI) 2600 ipari tanuló indul falura Diákfiatalok, üzemi ifjak ezrei sietnek a falusi dolgozók segítségére. Az országos megmozdulásból az ipari tanulók is kiveszik részüket: július 10-én kétezerhatszáz fiatal indul ötven állami gazdaságba. A fiatalok két hétig dolgoznak az állami gazdaságokban. Munkájukat a szokásos feltételek szerint díjazzák. (MTI) Külföldi tudósok érkeztek Budapestre A Magyar Élettani Társaság XX. vándorgyűlésére Budapestre érkeztek a Német Demokratikus Köztársaságból R. Haneman és K. Lüher professzorok, a LengyelNépköztársaságból K. Dux, W. Missiuro és W. Niemiezko professzorok, Angliából J. Needham és felesége, D. Needham profeszszorok, a Royal Society tagjai. (MTI) 18 mázsás árpatermés a celldömölki Béke termelőszövetkezetben Vas megye celdömölki járásában hat kombájn és kilehe kévekötő-aratógép takarítja be a termelőszövetkezetek gabonáját. A celldömölki Béke tsz-ben kombájnnal aratták-csépelték az árpát, amely holdanként megadta a 18 mázsát. A termelőszövetkezet — Vas megyében elsőnek — már teljesítette is árpabeadási kötelezettségét. Az aratás befejeztével az árpaföldet felszántották és most vetik be másodszorra. A millszekundumos robbantás sikere Tatabányán A napokban a millszekundumos robbantás elsajátítására tanfolyam indult Tatabányán a Kossuth-díjas Kósa József bányamérnök vezetése alatt lévő kísérleti bányában, az V/a-aknában. A tanfolyam hallgatói — az ország minden részéből Tatabányára küldött kiváló vájárok és lőmesterek, aknászok és mérnökök — elméleti és gyakorlati képzést kapnak. Csütörtökön délelőtt a tanfolyam részvevői nagyszerű eredményt értek el: az egész akna 117 százalékra teljesítette első harmadtervét. Sárközi Rezső vájár csapatánál, a 83-as számú fejtésben kétszer is robbantottak, s 60 csille szenet termeltek. A csapat ciklusgrafikon szerint dolgozik. (MTI) Csehov-est Egerben A Magyar-Szovjet Társaság hevesmegyei és egri városi szervezete csütörtökön Egerben, a Dózsa-filmszínházban nagysikerű Csehov-estet rendezett az író halálának 50. évfordulója alkalmából. A nagy orosz író életét és munkásságát Bersi András, a Pedagógiai Főiskola tanára méltatta. Az előadás után fővárosi művészek: Gobbi Hilda és Bessenyei Ferenc Kossuth-díjas érdemes művész, Szabó Sándor, Bárczy Kató, Jávor Alfréd és Bodonyi Béla adtak elő Csehov legnépszerűbb műveiből. (MTI) A legjobb középiskolások nyaraltatása A kitűnő eredményt elért középiskolás tanulókat — köztük a Rákosi Mátyás tanulmányi verseny győzteseit — oktatásügyi kormányzatunk az idén is jutalomüdültetésben részesíti. Hazánk legszebb részein — a Balaton partján, valamint a történelmi nevezetességű Sárospatakon — 12 naponkénti váltással kétezer kitűnő tanuló pihen. Sárospatakon kétszázfiú, Balatonalmádiban száz lány, Keszthelyen százhúsz fiú és nyolcvan leány már megkezdte az üdülést. (MTI) Harminc dalhold paraszt már épilszévi adóját befizette Győrteteken A szabolcsmegyei Gyűrtetek község dolgozó parasztjai nemcsak a növényápolásban és az aratásban vezetnek, hanem az adófizetésben is. Harmincan már egészévi adójukat befizették. A községi tanács jól gazdálkodik a viszszamaradt adójárulékkal. Ebből az összegből javítanak meg például három mezei kishidat és két dűlőutat, hogy a terménybetakarításban ne legyen fennakadás. Néhány napja a vihar megrongálta a győrteleki általános iskola tetejét, valamint a kultúrház kerítését. Ezt a kárt szintén az adójárulékból hozták helyre. Önálló felsőoktatási intézmény lett a lenin Intézet A minisztertanács határozatot hozott a Lenin Intézet önálló felsőoktatási intézménnyé való szervezéséről. A Lenin Intézet 1954 szeptember 1-től kiválik az Eötvös Loránd Tudományegyetem szervezetéből és változatlan oktatási céllal önálló felsőoktatási intézményként folytatja működését. Az intézet az egyetemekkel azonos elbírálás alá esik, s az ott nyert képesítés az egyetemi végzettséggel azonos értékű. (MTI)