Szabad Nép, 1954. július (12. évfolyam, 182-212. szám)
1954-07-17 / 198. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM ÁÍJA 60 FILLÉR SZOMBAT,1934 JÚLIUS 17 Harcban és árral _________________ __________| A vízáradat, amely súlyos pusztítást végzett már Németországban és Ausztriában, rátört hazánkra. A megáradt Dunát figyeli, az őrjöngő vízzel harcol az ország. A közvetlenül veszélyeztetett városok és falvak munkabíró embereinek se éjjelük, se nappaluk. Akiben becsület van, s aki a karját emelni tudja, a gátakon áll, a kiürítés munkájában vesz részt, menti a termést, a jószágot, minden értéket, s legfőképpen az emberi életet. Budapesti munkások, tatabányai bányászok mennek segíteni a falvak lakosainak. Édes fiaink, honvédeink nem egyszer életüket kockáztatva dolgoznak és mentenek. Legjobb barátaink, a szovjet katonák népünkkel egybeforrva részt kérnek és részt vállalnak a legnehezebb feladatokból. A munkák élén mindenütt ott állnak, fáradságot nem ismerve, napok óta szinte percet sem pihenve, a párt és az állam funkcionáriusai. Népünk egységének és izzó hazaszeretetének ragyogó példáit szülik ezek a kemény napok. A helyzet komoly. A Szigetköz hetvenezer holdjának több mint a felét már elöntötte a víz, és valószínűleg az egészet elönti, összeszorul a szívünk, ezidén gyönyörű termést vártak a szigetközi falvakban, és most majdnem minden elvész. Győr egyes külvárosait veszély fenyegeti. A Kis-Duna balpartján lévő, mélyfekvésű révfalusi városrészt már ki kellett üríteni. A Váci úton, Budapest határánál nyúlgátakat kellett építeni, az albertfalvi nagy védőgátnál beszivárgásokat észleltek. Pesterzsébeten több ház vízbe került. Több mint száz esztendeje, a nagy 1838-as árvíz óta nem volt még ilyen magas a Duna. Akadnak, akik még nem veszik elég komolyan a helyzetet. Akik a vállukat vonogatják, akik tamáskodnak, akik nem vállalnak szívvel-lélekkel részt a munkából, a mentésből. Itt az ideje, hogy észretérjenek. A közömbösség, a munka alól való kibújás, a felső utasítások nemteljesítése merénylet a nép, a haza ellen. A nehéz helyzetben csak a helytállás segíthet. De a helytállás valóban segít is! Nagy a Duna ereje. De a mi újjászületett hazánk ereje még nagyobb. Az a nép, amely virágzó életet teremtett a nyomor és a szegénység földjein, meg tud birkózni a természet csapásával, a Duna erejével. Riadalomra semmi ok. Nem megnyugvásra, de igenis, nyugalomra van szükség, nem kapkodásra, hanem fegyelemre. Károk, fájdalmas károk már vannak és valószínűleg még lesznek is. De hogy minél kisebbek legyenek, hogy minél többet megóvjunk a pusztulástól, az rajtunk múlik. A mi munkánkon, a mi éberségünkön, a mi helytállásunkon. Ma olyan emberekre van szükség, mint a győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár munkásai, akik munkaidejük után, egész éjszaka ott dolgoztak megfeszített erővel a gátakon, a veszélyeztetett Lipót község határában. Ma olyan emberekre van szükség, mint Pálhegyi József honvéd-gépkocsivezető, aki két és fél napon át megállás nélkül hordta a gátakhoz a homokot. Ma a Hornyák Jánoshoz hasonló dolgozó parasztok példáját kell követni, akik önként mennek gátat építeni földjeik védelmére. Ma hősökké emelkednek az olyan emberek, mint a féllábú Mess János, aki Szentendrén az üzeméből, éjjel, önként ment ki gátépítésre. Ma a közvetlen veszélyben forgó területeken mindenkinek a kisbodaki, püski, halászi parasztok példáját kell követni, akik fegyelmezetten és rendben kiürítették községeiket úgy, hogy a learatott termést, a jószágot, minden menthetőt elvittek onnan. Egységesen és gyorsan teljesíteni kell az árvízvédelmi szervek utasításait: a kormánybiztos, a különböző szakemberek, a tanácselnökök, a katonai parancsnokok mindent megtesznek az eredményes, hatásos munkáért. Siker csak úgy érhető el, ha szavuknak azonnal foganatja van. Nem tűrhető a vonakodás, a «várjuk meg, mi lesz» ál-bölcsesége, az életet kockáztató ottmaradás a súlyosan veszélyeztetett helyeken. Ugyanakkor elengedhetetlen a lakosság öntevékenysége: a határozott, okos, gyors és nyugodt cselekvés a változó helyzetekben az adott körülményeknek megfelelően. És elengedhetetlen a fokozott éberség: a kíméletlen lecsapás azokra, akik a dolgozó nép kárából hasznot akarnak kovácsolni — önmaguknak, akika zavarosban halásznak. A párt és a kormány mindent elkövet, hogy a lehető legnagyobb sikerrel vezesse, irányítsa a nép védelmi munkáit, hogy minél több legyen az, amit megmentünk, és minél kevesebb, amit elveszítünk Kormányunk minden rendelkezésre álló erőt bevet a küzdelembe. Honvédségünket a legveszélyesebb szakaszokra irányította. A technika legmodernebb eszközeit mozgósította a károk megelőzésére és csökkentésére, az emberélet és az állampolgári tulajdon mentésére. Csak néhány példa a sokszázból: a közlekedés- és postaügyi minisztérium a Rajka és Almásfüzitő közti Duna szakaszra több mint ezer teherautót küldött. A Földkotró Vállalat a Duna veszélyeztetett vonalához tizenhat napteljesítményű kotrógépet vezényelt, 250 gépkezelővel, akik két nap óta szüntelenül dolgoznak. Az építésügyi minisztérium 30 billenő tehergépkocsit küldött Almásfüzitő és Komárom környékére. A MESZHART kőszállításra állította be a Kazán, a Kékes és a Béke nevű vontatóhajókat. A MÁV többszáz teher- és személygépkocsit adott a polgári lakosság kiürítéséhez, többszáz vasúti teherkocsit állított be kő- és földszállítmányokra. Természeti csapás ellen ilyen méretű s ilyen ütemű emberi és technikai erőbevetés, amilyent most a nép kormánya irányít és végez, nem fordult még elő Magyarország történelmében. Ezek a nehéz napok megsokszorozott feladatot jelentenek a kommunistáknak. Ha valaha, akkor most él és tüzel a harci jelszó: «Kommunisták az élre!» Nem véletlen, hogy a veszélyeztetett helyeken a pártszervezetet ma úgy nevezi a nép: «hadiszállás». Ahol a harc, a munka neheze van, ott vannak, s ott is kell lenniük a kommunistáknak. Vizsgaideje ez: a helytállás, a bátorság, a vezetés vizsgájáé. Úgy kell vizsgáznia minden igaz kommunistának, mint a győri pártiskola hallgatói tették, akik elsőkként siettek a veszélyeztetett helyre, hogy segítsenek a gátak erősítésében, az ingóságok elszállításában. Úgy kell vizsgáznia minden kommunistának, mint ahogy Pinnye községben Ugróczki Józsefné tette: a házakat végigjárva mozgósította a dolgozó parasztokat nyúlgátak építésére, a termények és állatok biztonságba helyezésére, és aztán maga is, lapáttal a kezében vett részt az árvíz elleni védekező munkában. A nehéz helyzet hősöket teremt, a nagy harc edzi a kommunistát. Hősi és kommunista példamutatás: ez a záloga az eredményes munkáknak! Új világunk erejét, szellemét dicséri, hogy eddig még egyetlen emberáldozata sincs az árvíznek. Mindent el kell követni, hogy továbbra se legyen! Mindent el kell követni az egyéni és társadalmi tulajdon további védelmére. Gyorsítani kell az aratást és a behordást a Duna mindkét partján, s megújult gondot kell fordítani a déli területek védelmére: a Duna felső szakaszáról most arra hömpölyög az ár. Minden, amit a mohó víz elsodor, közös veszteségünk is, minden, amit megmentünk a hullámsírtól, egész népünket, egész hazánkat is gazdagítja! A kár, amit a Duna őrjöngése okoz, nem lebecsülhető. De felszabadult, dolgozó népünk — munkával, kitartással, áldozatvállalással — nagyobb csapásokon is úrrá lett már. A ledöntött házakat újjá fogjuk építeni. Az elpusztított földeken új termés zöldül majd. A párt vezette magyar nép erejét megfeszítve küzd a romboló, szennyes áradattal, és nyugodtan, bizakodva tekint a jövőbeni 1954 július 16. délután. A Duna az ausztriai szakaszon lassan apad. Pozsonynál csütörtökön délután volt a vízállás a legmagasabb: péntek reggelre nyolc centimétert apadt. A győri komáromi szakaszon a péntekről szombatra virradó éjszaka éri el a Duna vízállása a legnagyobb magasságot. A csütörtök délelőtti ásványrárói gátszakadás után a szigetközi védővonalon további két rés támadt, Kis-Bodaknál és Dunakintinél. E szakadások után a nagydunai védővonal itt már nem volt tartható, s a védekezési munkálatok csak a betörések korlátozására szorítkozhattak. A Szigetköz, kiürítése gyorsabb ütemben folytatódott, s péntek estig befejeződött. Sem itt, sem A meteorológiai és vízrajzi adottságok kivételes, nemzedékek óta nem tapasztalt összejátszása folytán a dunai országokat komoly áradás veszélye sújtotta, illetve fenyegeti. Július elején az Alpok északnyugati lejtőin lezúdult rendkívül nagy esőzés a Duna bajorországi felső folyásának vizét nagy mértékben felduzzasztotta. Szintjének rohamos emelkedése Ausztriában is folytatódott. A Duna vízgyűjtő területére lehullott, nyáron szokatlan mennyiségű csapadék megnövelte a mellékfolyók vizét is, ami, a hóolvadásokkal együtt, hozzájárult a Duna áradásához. Bajorországban és Ausztriában az elmúlt héten a Duna többhelyütt áttörte a gátat és hatalmas területek kerültek víz alá. Nálunk Magyarországon ilyen mértékű Duna-áradás több mint száz éve nem volt. Csak az 1838-as emlékezetes árvizet, amely Pett-Budán oly nagy károkat okozott, lehet összehasonlítani a mostanival. Viszont az akkori árvíz tavaszi volt, jeges, méreteiben a mostaninál valamivel nagyobb ugyan, de rövid lefolyású. Az idei áradás sokkal inkább igénybe veszi gátrendszerünk ellenálló erejét, mivel hosszú lefolyású, tartósan ostromolja a védvonalakat. Szigetköz Az árhullám egy hete érkezett Magyarországra. Rövid napok alatt elérte legnagyobb szintjét: Pozsonynál csütörtökön 984 centimétert. Bár árvízvédelmi szervezeteink nagy mértékben felkészültek az árhullám kivédésre, a határtól számított első 70 kilométeres szakaszon mind komolyabbá vált a helyzet, úgyhogy az utóbbi napokban rendkívüli intézkedésekre kerül sor. Azínvédvonal gátjai homokos, kavicsos talajra épültek, ezért mind több helyen átszivárgások keletkeztek, és egyes szakaszokon a gátak megrogytak. Rajka községnél a Nagy- Duna és mosoni Dunaág közti szintkülönbség még inkább fokozta a töltésekre nehezedő nyomást, itt vált legelőször kritikussá a helyzet. A rajkai zsilipnél csütörtökre virradó éjjel az utolsó percekben sikerült megfeszített munkával megakadályozni a gátszakadást. A veszély óráról órára nőtt, és ezért óriási erőket mozgósítottak a Duna szigetközi szakaszára. Erősítették a gátakat, tömték a beszivárgások réseit és szilárdították a megrogyott töltésrészeket. Nyúlgátak építésével magasították a töltéseket. Az állandóan emelkedő víz ugyanis több helyen elérte az eddig legnagyobb magasságát, sőt nem egy helyen felül is múlta. Árvízvédelmi szervezeteink dolgozói a honvédség és a polgári lakosság segítségével hősies harcot folytattak a megáradt, folyó hullámaival. Több helyen sikerült megakadályozni az áttörést. Tegnap délelőtt azonban Ásványrárónál megtörtént az első gátszakadás. Rövid órák alatt 70 méter szélességben zúdult a víz Szigetköz földjére. Ebben a helyzetben az árvízvédelmi kormánybiztos azonnal kiadta az utasítást Szigetköz területének fokozatos kilakoltatására, ami tervszerűen meg is indult. Legelőször a gyermekeket és asszonyokat helyezték biztonságba, több helyről az állatokat és a lakosság ingóságait is sikerült megmenteni. A tegnapi nap folyamán a víz még két helyen áttörte a gátat: kisebb szakadás történt Kis-Bodaknál, Dunakilitinél pedig egy hosszabb. Mivel a fővédvonal ilyen körülmények között nem volt tovább tartható, a védelem teljes erővel a szakadások korlátozására és az elöntés lokalizálására fordította erőfeszítéseit. A Szigetköz kilakoltatása péntek estére gyakorlatilag befejeződött. Győr—budapesti szakasz Magyaróvár védelmére ideiglenes töltése- sket emelnek. A helyzet komolyságára való tekintettel szükségessé vált a közerők legnagyobb mértékű igénybevétele, még az ipari üzemek leállítása árán is. Egyik legmásutt nem esett emberéletben kár. Mosonmagyaróvárt ideiglenes töltésekkel védik. A mosoni Dunaágba betört hatalmas víztömeg következtében Győr árvédelme súlyos helyzetbe került. Az árvízvédelmi kormánybiztos pénteken reggel elrendelte Győr- Révfalu kiürítését. A város környéke védelmén vállvetve dolgoznak — maximálisan kihasználva az oda irányított szállítóeszközöket és építőgépeket — a magyar és szovjet katonai alakulatok, a városi és győrkörnyéki dolgozók. A komáromi és almásfüzitői megerősített töltéseken nagyarányú védekezés folyik a szivárgások és átázások ellen. A Dunavigfontosabb feladatunk most az, hogy elhárítsuk a Győr városát fenyegető veszélyt. A Duna vízduzzasztó hatása és a mosoni Dunaágba betört víz miatt a város védelme komoly erőfeszítéseket igényel. Az árvízvédelmi kormánybiztos pénteken reggel elrendelte Győr—Révfalu kiürítését. A legutóbbi jelentések szerint a Révfalut védő gátak még állnak, a kilakoltatás tehát megelőző jellegű volt. Győrben, a gyárorosban és a belvárosban az élet zavartalanul tovább folyik, mialatt a város határában a honvédség, valamint a polgári lakosság segítségével árvízvédelmi szervezeteink minden erejükkel a gátak megerősítésén, illetve építésén dolgoznak. A munkálatokban részt vesznek a szovjet katonai alakulatok, műszaki egységek, amelyeket a kormány kérésére a védelem rendelkezésére bocsátottak. Az árhullám maximuma pénteken körülbelül Gönyűnél van és közeledik Budapest felé. Komárom és különösen Almásfüzitő környékén napok óta gátmegerősítő munkálatok folytak. Ezen a szakaszon az átázások és szivárgások ellenére a töltés áll. Gátmegerősítő munkálatainkat itt megfeszített erővel tovább folytatjuk, hogy a töltések továbbra is kitartsanak. Szentendrénél pénteken a reggeli órákban volt kritikus a helyzet. A Bükkös-patak medrébe benyomult Duna vize egyre emelkedett és azóta is állandóan nő. Ezért a patak gátjait erősíteni, nyúlgátak építésével emelni kell, nehogy Szentendre egyes részei víz alá kerüljenek. Erre a szakaszra is, akárcsak a többi veszélyeztetett gátszakaszokra, az ország minden részéből szakemberek és munkások érkeznek, hogy segítsék a védelem munkáját. A Szentendreiszögénől lévő alísóroszi községet körülvevő szántóföldek víz alatt állnak, úgyhogy a község el van zárva a külvilágtól. Nagyobb veszély azonban nem fenyeget, mert két és fél métert kellene még átadnia a Dunának, hogy elöntse a magasabb területen fekvő falut. A Duna várható legnagyobb emelkedése pedig ennek körülbelül egyötöde lesz. A 11-es számú budapest—esztergomi út Szentendre és Dömös közötti szakaszát lezárták. A budapest-bécsi műút teljes hoszszában járható, egyes alacsonyabban fekvő szakaszain kisebb védőtöltéseket emelnek az esetleges elöntés megelőzésére. Budapest és a déli szakasz Budapesten a péntek este 10 órai vízállás 773 centiméter volt. Vasárnapra, hétfőre várjuk itt a legmagasabb, körülbelül 810 centiméteres vízállást. A főváros árvízvédelme felkészült az ennél magasabb árhullám kivédésére is, rendkívüli intézkedésekre itt tehát nem volt szükség. Természetesen Budapest környékének egyes helyein az igen alacsony területen fekvő települések átköltöztetése szükségessé vált, így például a Nagytétény melletti Dunatelepen, éppúgy a római parton, ahol a csónakházakat kellett kiüríteni. Budapest alatt a mélyebb területen fekvő Bölcske és Madocsa községeknél már napok óta nagyméretű védelmi munkálatok folynak, amelyeknek célja az ideiglenes védővonal kiépítése. Igen fontos, hogy a Duna déli szakasza mentén elterülő földek lakossága idejében felkészüljön a napokon belül odaérkező árhullám ellen. A gátak megerősítése, nyúlgátak építése és más védelmi munkák mellett, fontos, hogy az aratás,a betakarítás munkálatait meggyorsítsák, hogy a gabonaföldek termése mielőbb biztonságban legyen A veszély komoly. A következő napok még mindig igen nehezek lesznek. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság teljes apparátusát az árvédelem szolgálatába állította. A munka zavartalan biztosítása érdekében az árvízvédelmi kormánybiztos országos viszonylatban felmérte a műszaki vezetés, a karhatalmi, a honvédségi tétől hatalmasra duzzadt, s Szentendre egyes részeit fenyegető Bükkös-patak mentén megfeszített munkával erősítik a töltéseket. A pénteki napon megszemlélte a dunai árvízvédelmi munkálatokat Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke és Piros László elvtárs, belügyminiszter. A legveszélyeztetettebb helyeken megbeszélést folytattak a védelmi munkálatok vezetőivel, s megfelelő utasításokkal látták el őket. A minisztertanács elnöke és a belügyminiszter meglátogatta a Mosonszentjánoson ideiglenesen elhelyezett szigetközi kitelepítetteket is. Pénteken este 18 órakor a Duna vízálla Budapesten 769 cm volt. A legmagas a polgári munkaerőállítás, valamint a szállítás és anyagellátás lehetőségeit. Mozgósították az egész ország területén lévő tartalékokat, a veszélyeztetett szakaszokra irányították a szakembereket, a munkásokat és a gépeket. Sok gyár, üzem munkásait, mérnökeit, műszaki kádereit állították munkába, éppúgy a műszaki vállalatok és tervező irodák dolgozóit is. A társadalmi szervezetek és az üzemek dolgozói számtalan helyről értesítést küldtek, amelyben bejelentették, hogy szombati és vasárnapi szabadidejüket feláldozva önkéntes munkát vállalnak. A veszélyeztetett területek egész lakossága minden erejével segíti árvízvédelmi szervezeteink munkáját, Budapesten és a veszélyeztetett megyékben a legnagyobb pontossággal hajtják végre a minisztertanácsnak az árvízvédelemmel kapcsolatos rendeleteit. A minisztertanács intézkedéseinek végrehajtását külön kormánybizottság irányítja, amelynek vezetője , Rajczi Kálmán vízügyi főigazgató, árvízvédelmi kormánybiztos, tagjai Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter, Vas Zoltán, a minisztertanács titkárságának vezetője és Varga András, a helyi tanácsok titkárságának vezetője. Ez a bizottság rendelkezik a kormány által rendelkezésre bocsátott anyagokkal, gépekkel, munkaerővel, aholszükséges, gondoskodik a honvédség és a segítségünkre siető szovjet csapatok bevetéséről, irányítja az árvízvédelem munkáját. A minisztertanács külön is utasította az összes minisztereket, hogy az árvízvédelemmel kapcsolatos feladatokat a maguk munkaterületén soron kívül hajtsák végre. S ezek a feladatok minden más munkát megelőznek. A veszélyeztetett megyékben és a fővárosban is megszervezték a védelem szervezett irányítását. Minden dunamenti megyében és a fővárosban a tanácselnök irányításával árvízvédelmi bizottság működik, amelynek tagjai a megyei párt-végrehajtóbizottság kiküldötte, az illetékes vízügyi igazgatóság vezetője, valamint a honvédelmi és a belügyminiszter megbízottja. A bizottság utasításait a megyén belül mindenki köteles végrehajtani. A megyei árvízvédelmi bizottságok, amellett, hogy, idejében gondoskodnak megfelelő központi segítség készenlétbe helyezéséről, kötelesek messzemenően mozgósítani a helyi erőket. A bizottságok, még a Pongrácz Kálmán elvtárs, a budapesti városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke az alábbiakat mondotta Budapest árvízvédelmi helyzetéről: — A budapesti városi tanács végrehajtó bizottsága állandó készenléti szolgálatot tart, s azonnali intézkedéseket tesz az esetleges veszélyek elhárítására. E munkákhoz a honvédség, a rendőrség, a minisztériumok és az üzemek jelentős segítséget nyújtanak. A budapesti pártszervezetek, kerületi pártbizottságok, a budapesti kommunisták élen járnak az árvízvédelmi munkákban. Az üzemek, a minisztériumok, a kerületi tanácsok, a különböző hivatalok dolgozói, a pártiskolák hallgatói felajánlották segítségüket. Olyan területek, amelyek az árvíztől közvetlenül nincsenek veszélyeztetve, komoly segítséget nyújtanak a Duna melletti kerületeknek, mint például a X. kerület a III. kerületnek. A csatornahálózat közvetlen kitorkoló nyílásait a Csatornázás, Művek dolgozói mindenütt lezárták, s a szennyvizek átemelését szivattyúkkal látják el. A III. kerületben — a Római-parton, Pünkösdfürdőn — a Duna és a védővonal közötti területen lévő üdülők jelentős részét a víz elöntötte. A lakosság átköltöztetése folyamatban van. A Vörös Hadsereg útja északi részénél az épített nyúlgáton jobb vízállás itt előreláthatólag vasárnap, illetőleg hétfőn lesz, körülbelül 800 centiméter. A főváros árvédelme felkészül a várt maximumot meghaladó vízállás kivédésére is, és így Budapesten előreláthatólag nem lesz szükség különleges intézkedések megtételére. A Budapesttől délre eső szakaszon Bölcskes Madocsa térségében tovább folytatódnak a védelmi munkálatok, s a Duna egész vonalán felkészülnek a jövő hét elejére várható legnagyobb vízállásra. A főváros üzemeinek, vállalatainak dolgozói, a különböző társadalmi szervezetek tagjai csoportosan jelentkeznek, hogy szombat délutáni és vasárnapi szabadidejüket, feláldozva, kivegyék részüket a védelmi munkából. (MTI) hogy elősegítse saját földjeinek, házainak megvédését. A Felső-Duna mentén, különösen a győri szakaszon, a szovjet csapatok egységei igen nagy mértékben kiveszik részüket a mentési és védelmi munkálatokból. Az állandó repülőfelderítés lehetővé teszi, hogy idejekorán a legjobban veszélyeztetett szakaszokra irányítsák az erőket. Az egyes területek állandó rádióösszeköttetésben állnak a védelem központjaival, ahonnan irányítják az óriási mértékű munkálatokat. Minden erő összefogására van szükség ahhoz, hogy megfékezzük a megáradt folyót, s hogy megakadályozzuk a további pusztításokat. Közvetlen veszély beállta előtt munkacsapatokba szervezik a veszélyeztetett területek munkaképes lakosságát, ellátják őket szerszámokkal, és adott esetben igen rövid idő alatt a leginkább veszélyeztetett pontokon vonják össze az előre készenlétbe helyezett anyagokat, gépeket és a megszervezett munkaerőt. Minden megyei árvízvédelmi bizottság az árvíz előrelátható tartamára írásbeli védekezési tervet készít és naponként megbeszéli a tennivalókat. Azokon a pontokon, ahol különösen nagy veszély várható, jól előre elkészítik a veszélyeztetett községek vagy községrészek kiürítésének tervét, gondoskodnak az áttelepített lakosság szálláshelyeinek kijelöléséről, megfelelő ellátóbázisok felállításáról. A gyermekeket, asszonyokat, öregeket még a közvetlen veszély beállta előtt biztonságba helyezik. A községi tanácsok útján ugyancsak megszervezik az állatállomány és a mozgatható értékesebb termények és ingóságok biztos helyre szállítását. A helyi szervek munkáját a miniszterek közvetlenül is segítik. A közlekedés- és postaügyi miniszter a veszélyeztetett pontokra jelentős mennyiségű vasúti, közúti és vízijárművet vont össze, és megszervezte a közlekedési eszközök és földmunkagépek fokozatos és tervszerű átirányítását a Duna felső szakaszáról a győr—budapesti, majd a budapest—mohácsi szakaszra. A belkereskedelmi miniszter 1 kijelölt központokban nagymennyiségű élelmiszer- és takarmánykészleteket vont össze. Az egészségügyi miniszter megerősítette a dunamenti mentőállomásokat, készenlétbe helyezte a védekezéshez szükséges gyógyszereket és gyógyászati segédeszközöket, átszivárgás történt. Honvédek, tanácsi vállalati dolgozók és a lakosok közösen végzik az árvízvédelmi munkát az átszivárgás megszüntetésére. A Sztálin-híd budai hídfőjénél a HÉV-állomás védelmére a nyúlgát építése folyamatban van. A Váci úton Budapest határánál mintegy 300 méteres nyúlgát épült. Itt gátőrök tartanak figyelő szolgálatot. Az albertfalvi nagy védőgátnál beszivárgásokat észleltek. Mintegy százméteres szakaszon lázas ütemben folyik a gát megerősítése. A XXII. kerületben, Nagytétényben a víz a védőgát előtti árterületet elöntötte. Az árterületen lévő 73 ház vízbe került, a lakosság kiköltöztetése, valamint a különböző ingóságok elszállítása idejében megtörtént. A Margitsziget déli csúcsánál biztonsági célokból mintegy 200 méteres nyúlgát építése folyamatban van. A dunaparti kerületek tanácsai a Duna partján százméterenként figyelőszolgálatot tartanak. Az árvízhelyzet nagyon komoly. A városi tanácsvégrehajtó bizottsága, a budapesti pártszervezetek a lakosság fegyelmezett, aktív támogatásával nagy erőfeszítéseket tesz a további, nagyobb veszély elhárítására, Budapest árvíz elleni védelmének biztosítására. Közös erővel a pusztító árvíz ellen Az Árvízvédelmi Kormánybiztosság közleménye Részletes jelentés a helyzetről A kormánybizottság intézkedései A budapesti árvízvédelemről Kisoroszi és Tahitótfalu között, hazafelé a megmentett gabonával. (Műn* Tárni* felvétele, Magyar Pot«) Repülőgéppel Szigetköz elöntött szántóföldjei fölött. (H«t Mikii« f«lvét»l»i Hős katonáink mindenütt a lakosság segítségére síelnek, l Bence Pál felvétel«) - --------------------------------------------------------------- Mentés a Szigetközön (2. oldal) A minisztériumok, állami szervek intézkedései (2. oldal) Katonáink a küzdelem első vonalában (2. oldal) # A munkaverseny feladatai — 3. Vegyipar (2. oldal) A MAI SZAMBÁN Nehéz az idén az aratás... — de jó munkaszervezéssel meg lehet könnyíteni (3. oldal) A francia nép békét akar — A «Szabad Nép» kiküldött munkatársának telefonjelentése (3. oldal) Aranyossi Magda: Alpári Gyula (1882— 1944) (3. oldal) Külpolitikai jegyzetek — Nyolcvankét birtok (4. oldal) Karinthy Ferenc: 1 gokból (4. oldal)