Szabad Nép, 1954. augusztus (12. évfolyam, 213-243. szám)
1954-08-07 / 219. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM ARA 60 FILLÉR SZOMBAT, 1954 AUGUSZTUS 7 Köszöntjük vasutasainkat! Az őszi csúcsforgalomra való felkészülés sokrétű. Szeptember 15-ig valamennyi teherkocsit ki kell javítani. A kereskedelem és a rakodás dolgozói kíméletes ki- és berakással segíthetnek a kocsik épségét megóvni, s akkor nem fordulnak elő olyan kocsirongálások, mint egyes ipartelepeinken — Diósgyőrött, Ózdon, Sztálinvárosban és másutt — tavaly előfordultak. A menetrendszerű közlekedés, az ácsorgások felszámolása, az állomások átbocsátó képességének növelése, a vonatrendezések idejének csökkentése — mindez hozzásegít a kocsiforduló lerövidítéséhez. Ugyancsak nagy feladatot jelent a gőz- és villanymozdonyok javítása is. Gerő elvtárs a télre való felkészülésről írott cikkében is figyelmeztetett, hogy az elmúlt télen egyebek között azért nem tudott a vasút teljesen megfelelni a követelményeknek, mert a járműpark kijavítása nem volt eléggé tervszerű, tökéletes. Ma a járműjavító vállalatok becsülettel teljesítik a tervet , de mindenütt nagyobb gondot kell még fordítani a gazdaságos termelésre. A télre való felkészülés egyik legfontosabb feltétele, hogy a vasutasok pontosan betartsák a téli forgalmi utasítás rendelkezéseit. E rendelkezéseket még a tél beállta előtt végre kell hajtani. Az elmúlt télen egyes állomásfőnökök elhanyagolták az állomásnak az első hótól való azonnali megtisztítását, a jelző- és váltóberendezések állandó gondozását, tisztántartását. Mindez elsősorban az állomásfőnökök kötelessége. Az ő feladatuk az is, hogy a téli forgalmi utasítás rendelkezéseit megismertessék beosztottjaikkal. Októberben a vasutasok a téli forgalom jó lebonyolítása érdekében téli forgalmi értekezletet is tartanak majd, hogy ott meghozzák a szükséges határozatokat. A vasutasok az eredményes munkához elvárják a bányák, üzemek dolgozóinak támogatását is. A szükséges szénkészlet biztosítása elsősorban a bányászoktól függ. És a vasút jó munka-Minden év augusztusának második vasárnapja a vasutasok ünnepe. Az országos vasutasnapon különös elismeréssel és szeretettel fordul dolgozó népünk vasutasaink felé. Azok a férfiak és nők, akik napról napra áldozatos munkával, az időjárás viszontagságaival dacolva harcolnak azért, hogy az utasok pontosan céljukhoz érjenek, hogy a szén idejében eljusson üzemeinkbe, az építőanyag építkezéseinkhez, az élelmiszer és a közszükségleti cikkek az üzletekben kiérdemelték a nép szeretetét, megbecsülését. A tavalyi vasutasnap óta újabb nagy feladatokat oldottak meg vasutasaink. Kevés olyan esztendő volt, amikor annyi nehézséggel kellett megküzdeniök, mint ebben az évben. A rendkívül kemény és hosszantartó téli hónapokban sokszor szinte emberfeletti munkával szállították a nyersanyagot, gépeket, élelmiszert, s a hóviharok utáni hetekben az összetorlódott többmillió tonna árut rendeltetési helyére. Az elmúlt hetekben pedig a Duna pusztító áradásával kellett nekik is szembeszállniuk. Ezer és ezer vasutas dolgozott fáradhatatlanul a gátak építésénél. A győri állomás kocsirendezői napi munkájuk elvégzése után 8—10 órát a gátakon dolgoztak. Ács Elemér vonaltisztviselő a pécsi vasutasokat vezette rohamra az ár ellen. Ott álltak a vasutasok az adonyi gátaknál, ott álltak a dunakömlődi földek védői között. Kurucz János és Magosi Ottó vasutasfiatalok gáton dolgozó társaik helyett egymaguk hordták el a mozdonyok mozgását akadályozó salakhegyeket a fűtőház udvaráról. Madocsa és Bölcske 30.000 holdnyi megművelt földjét azok a gátak védték, amelyeket jórészt vasutasok építettek. A szegedi vasutasok két dicsőségzászlót szereztek az árvíz elleni csatában. És hosszan lehetne még sorolni a magyar vasutasok nagyszerű tetteit. Vasutasaink jó munkáját elismerés és megbecsülés jutalmazza. Több mint 12.000 sztahanovista, 12 Kossuth-díjas, három szocialista munka hőse és sokszáz kormánykitüntetett dolgozik a vasútnál. A mai, negyedik vasutasnapon útjának feltétele az is, hogy mindazok abból néhány százan kapnak kormányki- iparágak és üzemek, melyek anyaggal, tüntetést, kiváló vasutas és érdemes felszereléssel látják el a vasutat, becsüvasutas címet. Élettel megtegyék a magukét. Nagyon A vasutasnap azonban nemcsak az várja a vasút kohászainktól a hiányzó ünneplés és elismerés, hanem az új sín- és kötőanyagot a pályafenntartásmunkára való figyelmeztetés napja is. Az őszi csúcsforgalom jó lebonyolítása minden esztendőben a vasutasok nagy erőpróbája. Az idén azonban az eddiginél is nagyobbak és sürgősebbek a feladatok. A mezőgazdasági termékek elszállításán kívül az árvíz sújtotta vidékek gyors helyreállításához is el kell szállítani az anyagot, s javítani kell minden egyéb szállítást, kényelmesebbé tenni a személyszállítást ishoz, a tűzcsöveket, kazánlemezeket, öntöttvasakat. Vasutasaink eddigi derekas munkája, áldozatvállalása, amellyel a dolgozók millióinak szeretetét és megbecsülését vívták ki maguknak, biztosíték arra, hogy az 1954-es év nagy feladatait jól, az eddigieknél még jobban fogják megoldani. Köszöntünk minden magyar vasutast a negyedik vasutasnap alkalmából!rarva Kitüntették az új román-bolgár Dunahíd építésében résztvett magyar Stefan Cleja, a Román Népköztársaság magyarországi nagykövete augusztus 6-án ünnepélyesen átnyújtotta a Román Népköztársaság kormánya által adományozott kitüntetéseket a Giurgiu-Ruszei Dunahíd építésénél kiváló munkát végzett magyar dolgozóknak. Lengyel Józsefnek, a győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár gyáregységvezetőjének a Román Népköztársaság Csillagrendje II. fokozatát, Vereczkei Istvánnak, a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár főtechnikusának, Szűcs István csoportvezetőnek, Naszvadi Józsefnek, a MÁVAG Mozdony- és Gépgyár szegecselőjének, Takács Lajosnak, a gyár termelési vezetőjének, valamint Wagner Józsefnek, a járműipari igazgatóság főelőadójának a Román Népköztársaság Munka Érdemrendje II. fokozatát adományozta. A kitüntetések átadásánál jelen voltak: Fock Jenő kohó- és gépipari miniszterhelyettes, továbbá a külügyminisztérium és a kohó- és gépipari minisztérium képviselői, valamint a román nagykövetség tagjai. (MTI) A Budapesti Fedéllemezgyár dolgozói júliusban elhatározták: több és jobb szigetelő- és tetőfedőanyagot gyártanak az árvíz idején megrongálódott és elpuszult házak újjáépítéséhez. A gyár dolgozói eddig 2309 tetőfedőlemezt gyártottak terven felül, a gépkocsik a raktárakból állandóan szállítják az új házak felépítéséhez szükséges anyagot. (Kéri Diniér felvétele) r Csornai Károly, a nagyalásonyi Táncsics tsz elnöke: Évről évre gyarapodunk (2. oldal) «Készüljünk fel a télre!» — Az erdőgazdaság teljesíti feladatát (2. oldal) Jegyzetek ismeretterjesztő könyvekről (2. oldal) A MAI SZÁMBAN «Nem szívlelhette a nácikat...» — A nyugati sajtó a dr. John-ügyről (3. oldal) A Vietnami Munkapárt felhívása a néphez (3. oldal) Ciprus el akar szakadni Angliától (4. oldal) A főiskolai versenyek hetedik napja Nagy küzdelem az első helyekért (4. oldal) Harcban a szénbányászat tervénel teljesítéséért Ezekben a napokban, az alkotmány ünnepe és a bányásznap tiszteletére új lendületre kapott a verseny a szénbányászatban. Bányászaink jól emlékeznek még a tavalyi kemény télre, a szénhiány okozta nehézségekre, s éppen ezért már most felkészülnek, nehogy a tavalyi nehézségek megismétlődjenek. A műszaki és termelési értekezleteken most azt vitatják meg bányászaink: milyen módon törleszthetik le a szénbányászat több mint 300.000 tonnás adósságát, hogyan csökkenthetik az önköltséget, hogyan javíthatják a szén minőségét. Őó tatabányaiak és a mátravidékiek vezetnek a versenyben A kongresszusi versenyben vezető tatabányai és mátravidéki (Petőfibánya) tröszt dolgozói máris alaposan nekigyűrkőztek a munkának. Tatabánya 1954 valamennyi hónapjában teljesítette tervét, s júliusban 1175 tonna szenet adott terven felül. A mátravidékiek júliusban elmaradtak, 2000 tonna az adósságuk, de kedden már 111 százalékot értek el, s ezzel az augusztusi terv eddig esedékes részét 101,8 százalékra teljesítették. Változatlanul elmaradnak azonban az ózdi, középdunántúli, nógrádi, komlói, borsodi trösztök. Az alkotmány ünnepe és a bányásznap tiszteletére indult versenyben felelevenednek az immár hagyományos versenykapcsolatok, így a tatabányaiak régi vetélytársukat, a dorogiakat hívták párosversenyre. Arra törekszenek, hogy növeljék az egyéni teljesítményeket. Ehhez megszilárdítják a munkafegyelmet, jobban kihasználják a 480 percet. Sok itt a tennivaló, hisz igen elszaporodott az igazolatlan mulasztók, álbetegek száma, nemcsak Tatabányán, másutt is. Ezért az egyes pártszervezetek most sokoldalú nevelőmunkát folytatnak, a javíthatatlanokat azonban eltávolítják maguk közül. Megvalósítják a melegcsákányváltást, mert jelenleg csak néhány csapat vált a munkahelyen. Nógrádban igen nehezen akar felelevenedni a verseny. A múlt hónapban — a vállalatok átszervezése miatt — keveset törődtek a versennyel, a dolgozók nem tudják, hogyan teljesítik felajánlásaikat, milyen eredményt értek el. Pedig igen nagy szükség lenne a verseny értékelésére, az eredmények ismertetésére, hisz a tröszt 90.982 tonna szénnel tartozik. Ennek letörlesztéséhez hatalmas erőfeszítésre van szükség. A legutóbbi termelési értekezleteken a bányászok hevesen bírálták az üzemek és a tröszt vezetőségét, mert neon teremtenek számukra megfelelő munkafeltételeket. Sok nógrádi bányában kevés a csillesín, az acéldrótkötél stb. Kányáson például a sínhiány annyira akadályozza a keleti ereszke munkáját, hogy Mákos János aknász szerint emiatt még feleannyit sem termelnek, mint amennyit termelhetnének. Ezen az állapoton a minisztériumnak kell sürgősen változtatnia. Annál is inkább, mert a tröszt igazgatója és főmérnöke nem bízik abban, hogy a trösztbányáinkban nagy gondot kell fordítani a gépek, szállítóberendezések jobb kihasználására. Különösen Borsodban, NógrádA mátravidéki tröszt bányászai a várpalotaiakat szólították versenybe. Petőfibánya is, Várpalota is lignitet termel. A mátravidékiek termelési értekezleten határozták el: a következő héten «alkotmánydekádot» tartanak, s a bányásznapig összesen 5000 tonna szenet adnak terven felül. Fellendítik a «háromhetes mozgalmat», amelynek az a célja, hogy minden bányász három hét alatt teljesítse havi tervét. Az egyes szakmákban (fejtés, elővájás, ácsolás, karbantartás stb.) legjobb eredményt elérő dolgozókat és munkamódszerátadókat a tröszt igazgatósága megjutalmazza. Az aknák között Petőfi-altáró máris előretört — régi hírnevéhez méltóan augusztus havi tervének eddig esedékes részét 111,1 százalékra teljesítette. Az ózdi trösztnél még egyetlen bánya sem érte el augusztusban a 100 százalékot, pedig ugyancsak igyekezniük kell, ha 5902,7 tonnás adósságukat mielőbb le akarják törleszteni. A tröszt valamennyi bányájában megvizsgálták már a dolgozók a lehetőségeket, megtették a felajánlásokat, s a legjobbak, mint a két somsályi sztahanovista, Vincze Kisbodnár és Gulyás Sándor brigádja, vagy a Péch Antal-tárói Fehér Imre sztahanovista brigádja most is túlteljesíti a tervet, augusztusban már teljesíteni tudja a tervet. A megyei párt-végrehajtó bizottság és a szakszervezet területi bizottsága arra mozgósítja a bányászokat, hogy már augusztusban elérjék a 100 százalékot, s utána minden hónapban törlesszék az adósság egy részét. A komlói bányászok — akik több mint 11.000 tonna feketeszénnel tartoznak — elhatározták: augusztus 20 és a bányásznap tiszteletére negyedévi tervüket 4081 tonna szénnel teljesítik túl. Az új tervet úgy állapították meg, hogy a tartozást hónapokra osztották el, s az ezzel növelt tonnamennyiség lett a 100 százalék. A bányászok egyenként tettek felajánlást: a tervezett fejteljesítményt 101 százalékra, az elővájást pedig 110 százalékra teljesítik. Az elővájás meggyorsítása igen fontos kérdés Komlón, mert jelenleg 25—30 méter vágatot készít havonta egy csapat. Most minden üzemnél — Molnár István sztahanovista brigádjának példájára — «100 méteres brigádok» alakultak, s ezek elhatározták, hogy havonta 100 méter vágatot készítenek, ban, a tatabányai, a dorogi trösztnél és Várpalotán. A mátravidéki trösztnél felismerték, milyen nagy segítség a gép, s már négy F—4-es elővájógépet állítottak munkába. Azelőtt húzódoztak pedig itt a géptől, de amióta a Petőfi-altáróban a Tajti és a Vidéki-brigád 150—200 méter vágatot készít a géppel, azóta a gyöngyösi XII-es akna és a rózsás XI-es akna bányászai is F—4-es gépeket követelnek. Kormányunk gyors segítséget nyújt az évi terv túlteljesítéséért küzdő szénbányászatunknak. Az ózdi trösztnél több mint 200 dolgozóval volt kevesebb, mint amenynyit a terv előírt. De csak volt, mert nemrég 200 új munkás érkezett a bányákhoz. Nógrádba 450 új dolgozó került. Komlóra is érkezett a napokban 600 új munkás. Hasonló segítséget kapott a többi tröszt is. Igaz, az új dolgozók munkája nem érezhető azonnal, hisz előbb meg kell ismerkedniök a bányával. De ha jól, szakszerűen foglalkoznak velük, s megfelelő munkahelyről gondoskodnak számukra, néhány nap múlva már emelkedik a termelés. Bányászaink ígérik : nemcsak több, hanem olcsóbb és jobb is lesz a szén A terv teljesítése közben nem szabad megfeledkezni a szén minőségének javításáról s az önköltség csökkentéséről sem. Bányászaink sokat foglalkoznak mostanában ezzel a termelési értekezleteken. Érthető is, hisz például Tatabányán júniusban májushoz képest 0,22 százalékkal romlott a szén minősége. Nógrádban nem romlott ugyan, de nem is javult. Az ózdi trösztnél 1,1 százalékkal javították a szén minőségét: az egyes bányákban több palaválogatót alkalmaztak, s az osztályozón is megerősítették a válogatást. A tröszt rajzos villámja, a «Pala Tóni», kipellengérezte a hanyagul, gondatlanul dolgozó bányászokat. Egyik bányászt például úgy ábrázolták, amint éppen megkapja a magafejtette rossz szenet. Komlón üzemenként és üzemrészenként ellenőrzik a szén minőségét, s külön prémiumot kapnak azok a bányászok, akik a megengedettnél kevesebb palát hagynak a szénben. Ennek köszönhető, hogy júniushoz viszonyítva fél százalékkal javult a szén minősége. A mátravidéki trösztnél is nagy gondot fordítanak a jó minőségre. Azt is megfogadták, hogy három százalékkal kevesebb bányafát használnak fel, ezzel csökkentik az önköltséget. Tatabánya júniusban már olcsóbban termelt, mint májusban, de az ilyen jelenségek még ritkák. Az ózdi bányászok májusban 15.000 forintot megtakarítottak, júniusban viszont 10.100 forinttal növelték az önköltséget. S más bányákban sem jobb a helyzet. Ezért szükséges, hogy a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete és a nehézipari minisztérium több segítséget nyújtson az üzemeknek: a trösztök vezetőivel együtt a helyszínen ellenőrizzék a felajánlások teljesítését, az önköltség s a minőség alakulását. Lelkes versennyel, a soron lévő feladatok megvalósításával elérhetjük, hogy szénbányászatunk teljesítse tervét, letörlessze adósságát, s hogy a télen ne legyenek a tavalyihoz hasonló nehézségek a szénellátásban. Jobb mwmherfeltételeket Várnak a nógrádi bunyósunk Használják ki jobbat* a gépeket Miért nem került Magyarék gépére a zászló? (Tudósítónktól.) A szemveszteség soha sem érte el a megengedett két százalékot, mégis 40 és fél vagongabonát csépelt el tavaly Magyar István csapata Jászapátiban. Az idén is jól indultak. Gondosan csépelnek. Ahogyan mondják róluk: «minden szem búzát féltenek» — minden nap zsákokba eresztenek 150— 160 mázsa gabonát, s úgy tervezik, hogy ma estig meglesz a húsz vagon. Mi a «titka» ennek? Talán ez a csapat különösen kedvező feltételek között dolgozik? Szó sincs róla. Egyénileg dolgozó parasztoknak csépelnek Jászapáti határában, s naponta olykor ötször-hatszor is költözködniök kell egyik tanyáról a másikra. Mégse hallgat sokáig a gép. A Magyarcsapatban pontosan kialakult a húzatás rendje: míg a szalmások, pelyvások az utolsó petrence szalmát, töreket eligazítják, addig az etetők felszedik a keréktalpakat, felrakják a létrát, villákat, egyéb szerszámokat. A vezető meg a zsákos öszszetekeri a meghajtószíjat. Mire ezzel elkészülnek, a traktoros már a cséplőgép elé vezette gépét — irány, a másik tanya. A rudasok felrakják az üzemanyatkocsira a mázsáid mérleget, a vödröket, a locsolókat — s máris indul ez a második «szerelvény» is. Az új munkahelyen aztán percek alatt lerögzítik a cséplőt, felrakják a szíjakat, előkészítik a szerszámokat. Közben a kazalmester azt is megbeszéli a gazdával, hová rakják majd a szalma- és a törökkazlakat, s megállapítják, milyen sorrendben vegyék az osztagokat, lehetőleg úgy, hogy minél ritkábban kelljen a rostát cserélni. Alig húszpercnyi hallgatás után máris újra felbúg a gép, csaknem fél kilométer távolságban az előző szérvtől. A gép is megbízható «tagja» a csapatnak. Dósa István traktoros, a gép felelős vezetője meg a helyettese, Pavlik István csaknem mindig előbb kelnek, s valamivel később fekszenek, mint a többi csapatbéli. Ilyenkor is a traktort meg a cséplőgépet «babusgatják». Reggel és délben elvégzik a kötelező karbantartást. Menetközben rendszeresen figyelik a gép működését. Így vette észre a minap Dósa elvtárs, hogy meglazult a szaltírkerék szíja. Az egyik húzatás szünetében azonnal megigazította, s ezzel megelőzte, hogy a gép rosszul tisztítson. A tele zsákok a mérlegre kerülnek. A cséplőcsapat vezetője megbeszéli a gazdákkal: mérjük ki mindjárt a beadásra kerülő gabonát is ... A Magyar-csapat gépétől a cséplés végeztével minden gazda tanyájáról elindult a szekér a begyűjtőhelyre. ... Hányadik helyen is áll tehát a versenyben Magyar István cséplőcsapata? — erről kellene még beszámolnunk. Ez azonban nehéz dolog. Ugyanis augusztus 3-ig — noha már csaknem két hete csépelnek a határban — még nem értékelték a versenyt sem a jászszentandrási gépállomáson, sem a jászapáti tanácsnál. Vagy ha értékelték, az eredményről nem értesítették a csapatot. «Talán harmadikok vagyunk...» — mondják bizonytalanul a csapatban. A gépállomás igazgatójától aztán megtudjuk, hogy Magyar István csapata a múlt szombati értékelés szerint első lett. De akkor miért nem tudnak erről a győztes csapatban még kedden sem? S miért nem került át a zászló Magyarok gépére? Ez a cséplőcsapat lelkesen, ereje, tudása javát adva dolgozik. — S bizonyára így dolgozik a legtöbb , cséplőcsapat a határban. Becsüljék meg ezt a munkakedvet a gépállomás és a tanács vezetői: értékeljék gyakran, pontosan és igazságosan a versenyt, s minden csapathoz juttassák el annak hírét. Az asztalról Gulyás László és Káli István adogatja a kévéket Béres D. Ferenc kévevágónak, aki Gulyás Balázs etetőnek adja tovább. A törökhordó asszonyok készülnek, hogy a petrencébe rakott töreket a kazalhoz vigyék. (Horváth László felvétele) HÍREK A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBÓL Országút a sziklák közt Négyezer méter magasságban a tenger szintje felett, hóborította hegyek és sziklák közt épül az 1209 kilométer hosszú országút, amely Lhasszát, Tibet fővárosát köti össze a Hszikang tartománybeli Csengtuval. Ez lesz a fő közlekedési útvonal Tibet és Kína többi része közt. Alig egy esztendeje indult meg az út építése, s már befejezéséhez közeledik. Képünkön: az út egyik hídja, a Nukiang-híd. Tibet népe a felemelkedés útján Alig három évvel ezelőtt köszöntött Tibetre a felszabadulás. Azóta a gazdasági, politikai és szellemi életben egyaránt hatalmas a fellendülés. Több tibeti küldöttség utazott Pekingbe és Kína főbb ipari és mezőgazdasági központjaiba, hogy tanulmányozza az ország gazdasági és politikai életét. Különösen nagy a változás a kulturális életben. Ma nemcsak újjáélesztik a sokévszázados tibeti ősi kultúra nagyszerű hagyományait (például az építészetben), hanem a kultúrának és a tudománynak új, Tibetben eddig ismeretlen ágai születnek. Tibetben a gazdasági élet egyik legfontosabb ága az állattenyésztés. A felszabadulás óta szérumgyár épült, Lhasszában állatorvosi iskolát és tucatnyi állatkórházat létesítettek. A tibetiek most ismerkednek meg a fejlett agrotechnikával. A kínai néphadsereg önkéntesei 2600 hektár földet tettek megművelhetővé Tibetben és több víztároló építésében vettek részt. Több mint 300-féle mezőgazdasági kultúra magvait ültették el tibeti földbe, s a kísérletek jól sikerültek. Lhasszában tavaly mezőgazdasági szakiskola nyílt, s már eddig sok fiatal szakembert adott a mezőgazdaságnak. Mintegy száz tibeti fiatal tanul jelenleg például a nemzeti kisebbségek központi intézetében, Pekingben. Tibeti nyelven írt tankönyvek, folyóiratok jelennek meg, rövidesen kiadják a kínai-tibeti szótárt. Tibet rohamléptekkel fejlődik. Vannak már posta- és távíróállomásai, van közvetlen telefonhálózata Lhassza és Peking közt, van nemzeti bankja, amely olcsó hiteleket folyósít a parasztoknak, állattenyésztőknek, kisiparosoknak. Az országban nagy építkezések folynak. Gazdag gyümölcstermés Santungban Santung Kína legnagyobb gyümölcstermelő tartománya. Az idén itt különösen gazdag, mintegy 400 ezer tonnányi termés várható.. Legtöbb helyen már folyik a gyümölcsszüret. A piacra egyre érkeznek az alma-, szilva-, őszibarackszállítmányok. Rövidesen megkezdődik a szőlő és a datolya szüretelése is. Santung gyümölcstermelő parasztsága nagyon sokat tett az idén a jobb termésért. 1954 első felében 57 új gyümölcstermesztő szövetkezetet alakítottak, s többezer fiatal gyümölcsfát ültettek el a hegyes vidékeken, a tengerpartok és a folyók mentén. A kínai alkotmánytervezet vitája A kínai alkotmánytervezet megvitatása egyre nagyobb méreteket ölt. A megyék és városok több mint 60 százalékában, népgyűléseken már megvitatták az alkotmánytervezetet és határozati javaslatot hoztak elfogadásáról. Jelenleg az állami tisztviselők, népi szervezetek és nagyobb gyárak dolgozói körében folyik a vita. Csinanban és Csingtaóban, Santung tengerparti tartomány két fontos városában, eddig 160 javaslatot nyújtottak be. A vitákat rendező, a lakosság minden rétegéből álló helyi bizottságokhoz, de a nagyobb napilapokhoz is naponta tömegével érkeznek levelek, amelyekben a dolgozók hozzászólnak az alkotmányhoz. Július végéig több mint egymillió pekingi lakos vett részt a vitában. Tanárok, neves jogászok és mindazok, akik a tervezet összeállításában közreműködtek, többszáz előadást tartottak az alkotmányról. A kerületi népi gyűlések 2000 képviselője most választói között vezeti a vitát. A pekingi rádió naponta külön adást szentel az alkotmánytervezetnek. Muzulmánok, buddhisták, protestánsok és katolikusok külön-külön csoportokat szerveztek az alkotmány tanulmányozására. Nincs ma Kínában népszerűbb írás az alkotmánytervezetnél. Az «Új-Kína» könyvkereskedés, Kína legnagyobb ilyen vállalata körülbelül 12 millió példányt adott el eddig az alkotmánytervezetből, köztük a szöveg mongol-, ujgur-, kazah-, tibeti és koreai nyelvű fordításait is. I -