Szabad Nép, 1954. október (12. évfolyam, 274-304. szám)

1954-10-23 / 296. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI SZABAD A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM ARA 6Q FILLER SZOMBAT, 1954 OKTÓBER 23 Köszöntjük a Hazafias Népfront kongresszusát Ma ül össze a Hazafias Népfront első kongresszusa. Nagy esemény ez, mérföldkő népünk, hazánk történelmében. A kongresszus a nemzeti egység megszilárdításának eredménye, de egyúttal újabb lépcsőfoka is. Történelmünk azt tanítja, hogy valahányszor a nemzet jó célok megvalósítására egységbe forrott, mindig nagy és dicső történelmi tettek születtek. De bármily nagy és szép volt a cél, csak akkor vált valósággá, ha a nemzet egy akarattal látott megvalósításához. Ezt tanítja az ezeréves magyar múlt. Ezt tanítják Hunyadi világraszóló győzelmei, Rákóczi győztes csatái, Széchenyi reformjai, Kossuth és Petőfi forradalmi harca, a dicsőséges 1919-es proletárforradalom eseményei. Minden szabadságmozgalmunk sikere — a nemzeti egység sikere is volt! Minden balsiker — az egység megbomlásából, meghasonlásból vagy árulásból is fakadt! Ha a nép egybeforr , lebírhatatlan az ereje! Ezt mindennél jobban bizonyítja az a ragyogó sikersorozat, amelyet azóta ért el népünk, amióta a Szovjet Hadsereg hős katonái felszabadították hazánkat, s lehetővé tették a demokratikus átalakulást. Soha nem múlik el hálánk a szovjet nép iránt, amely vére hullásával, állandó, felbecsülhetetlen segítségével, egy ezredévi szenvedés után, emelte fel a magyar nemzetet a szabad és önálló életre. Urak országából a dolgozók hazája lett Magyarország. A föld azé lett, aki megműveli — «a hárommillió koldus országa»- végérvényesen a múlté. A nemzet nemfélkarú óriása már, mint Kossuth panaszolta, van fejlett iparunk. A kultúra is egyre inkább a nép közkincsévé válik. Sok minden megvalósult már ezer év magyar történelme legkiválóbbjainak vágyaiból egy évtized alatt: szabad, független, erős ország lett hazánk! A felszabadulással új korszak kezdődött történelmünkben. E nagyszerű korszak minden sikerének forrása: a nemzeti egység politikája. Minden győzelmünkben mindenekelőtt az tükröződik, hogy pártunknak sikerült maga mögé állítania, magával ragadnia a dolgozók széles tömegeit. S minden hiba elválaszthatatlanul összefügg azzal, hogy nem fordítottunk mindig elegendő gondot a nemzeti egység erősítésére.. A nemzeti egység felemelkedésünkk záloga volt és maradt. A népfront kongresszusán a nemzet minden dolgozó rétege képviselve van. Munkások és parasztok, értelmiségiek és papok, kiskereskedők és kisiparosok — közöttük párttagok, és még sokkal többen pártonkívüliek — gyűltek össze, hogy «a dolgozó nép okos gyülekezetében megvitassanak nem csupán gondot és bajt, hanem örömöt, és főleg munkát, a nagy feladatokat. A kongresszus összetétele magában is alkalmas arra, hogy kifejezze az új népfront olyan jellemvonásait, amelyek előrevetítik az új, nagy tömegmozgalom minden eddiginél átfogóbb erejét. S hozzátehetjük: a kongresszuson nemcsak a kétezer küldött van ott. Ott van az egész ország, az egész dolgozó nép! A népfrontbizottságokat választó népgyűlések megmutatták: egyre többen érzik, látják az összefogás, a szélesebb demokratizmus, az államügyekben való fokozottabb részvétel jelentőségét, és bíznak abban, hogy ez az összefogás megvalósul, hogy elhárulnak az útjából az összes akadályok. Ott van az egész ország a népfront-kongresszuson azért, mert a népfront eszméi — az egész nép eszméi. Ma az ország a dolgozó népé, minden dolgozóé, s az országot vezető munkásosztályt szoros érdekközösség fűzi a többi dolgozóhoz. Melyik becsületes magyar embernek ne lenne kedves a béke? Ki ne értene tehát egyet azzal, hogy a Hazafias Népfront zászlaja alá álljon, mert ott eredményesebben küzdhet a békéért? S ki ne látná szívesen a népfront piros-fehér-zöld lobogóján a fennkölt szót, «függetlenség»? Ki ne helyeselné azt a nagy és magasztos célt, amelyet felszabadulásunk első napjaitól kezdve az egész nép közös gondjává tett a párt: a kultúra terjesztését? S melyik becsületes embernek ne lenne kedves a szabadság, ki ne rázkódna meg utálattal, ha a régi rendre gondol? Arra, hogyan «cicáztak a csendőrtollak», hogyan dúlt lelki restség, vakhit és kolera az országban? Van-e olyan becsületes és egyenesgerincű ember, aki vissza kívánná a múltat, ha látja, az előttünk feltáruló távlatokat, a napos jövőt? Ki ne értene egyet azzal, hogy becsületes munkára, takarékosságra, lelkes alkotásra, olcsóbb és jobb termelésre van szükség, hogy jómódú, boldog élete lehessen minden dolgozó embernek. A nép jóléte — ez a Hazafias Népfront mozgalmának nagy célja. . • A régi Függetlenségi Népfront csak választási szövetség volt, és a választások után elhalt. Ez hiba volt. Törekedni kellett volna fennmaradására, erősödésére. Tavaly június előtti gazdaságpolitikánk hibái is gyengítették a nemzeti összefogás alapjait. A túlzott iparosítás, a mezőgazdaság elhanyagolása, a szövetkezetek fejlesztésének erőltetése, a kisipar és kiskereskedelem felszámolása nemcsak a párt és a középrétegek közötti kapcsolatot gyengítette, hanem a munkásosztály kevésbbé öntudatos rétege is távolodott ettől a politikától. Ezért sem lehetett eleven, tényleges mozgalom a Függetlenségi Népfront. Most, viszont az új szakaszban minden eddiginél termékenyebb talajba hull a nemzeti összefogás magva! A párt politikája, az új szakasz politikája teljes mértékben kifejezi a dolgozó nép minden rétegének törekvését az alkotómunkára, a nagyobb jólétre, a több kultúrára, a vidámabb életre; minden dolgozó számára érthető, elfogadható politika ez, amely tevékeny, lelkes munkára ösztönöz, mert elválaszthatatlanul összekapcsolja az egyéni érdeket a haza érdekével. Az új szakasz politikája azt jelenti, hogy a termelés növelése és javítása feltétlenül magával hozza a jólét növekedését. S ez a politika minden másban is megfelel az egész nép jogos kívánságainak. Teljesebb szabadság és szocialista törvényesség, fejlettebb demokratizmus s következetes harc a bürokratizmus ellen — mindez ott van pártunk új politikájának céljai között, és mindez megfelel az egész nép óhajának. Az új szakasz politikája kedves az egész nép számára. Következetes megvalósításában minden becsületes és józan ember kész segíteni, a kommunista és a pártonkívüli, az, aki templomba jár és az, aki nem, a munkás, a paraszt, az értelmiségi, a kisiparos. Az új szakasz politikája a legszélesebb nemzeti egység alapja. Ezért van rendkívüli jelentősége annak, hogy a népfront kongresszusát megelőzte a párt Központi Vezetőségének ülése, amelyen a párt újra leszögezte: jottányit se térünk el az új szakasz gazdaságpolitikájától! Elítélte azokat, akik ellenállást tanúsítottak az életszínvonal emelésével szemben. Fontos ez, döntő ez a Hazafias Népfront szempontjából is. Azok, akik ellenállást tanúsítottak a tavaly júniusi határozatok végrehajtásában, egyúttal a párt tömegbázisának kiszélesítését is akadályozták, a nemzeti összefogás tömegbázisát is szűkítették. Az ellenállás felszámolása nélkül, a júniusi határozatok megvalósítása nélkül nem lehet igazán eredményes, egész népünket átfogó tömegmozgalommá a Hazafias Népfront! De ez csak az érem egyik oldala. Mert nemzeti egységpolitika nélkül, az egész népet átfogó, hazafias tömegmozgalom nélkül, a demokratizmus kiszélesítése, az emberek közötti bizalom növekedése, a népnek a közügyek intézésében való szorosabb bekapcsolása nélkül az új szakasz politikáját sem lehet végrehajtani! Ilyen egységteremtő keret, ilyen lehetőség és forma a Hazafias Népfront, amely az egész népet, származásra és vallásra, nemre és világnézetre való tekintet nélkül egységbefoglaló nagy tömegmozgalom. A mezőgazdaság fellendítéséhez, az ipari termelés növeléséhez, az önköltség csökkentéséhez nemcsak a beruházási tervek módosítása kell, nemcsak a munkaerő és a gépek, a termelési kapacitások átcsoportosítása kell — mindehhez elengedhe tett en ül k e 11, a Hazafias Népfront is! A Hazafias Népfront kongresszusa ma megkezdi tanácskozását. A kongreszszus hosszú időre megszabja majd a Hazafias Népfront kifejlesztésének, erősítésének útját-módját, lerakja e nagy nemzeti tömegmozgalom alapjait. A kongresszus részvevői nemzetünk legjobb hagyományainak továbbvitelén, országunk felvirágoztatásán, népünk jólétének növelésén, békénk, függetlenségünk ügyének erősítésén fáradoznak. Munkájuk sikere, egész népünk, egész országunk sikere lesz. A most születő Hazafias Népfront munkája nyomán új, egészséges erők állnak majd a nemzeti egység lobogója alá, hogy még tevékenyebben és kezdeményezőbben segítsék megvalósítani a virágzó, boldog, jómódú, szocialista Magyarországot. A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi helyzetének és kulturális színvonalának alakulását 1954 harmadik negyedévében a következő adatok jellemzik: Ipar A gyáripar 1954 harmadik negyedévi teljes termelési tervét 100,5 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok iparvállalatai 1954 harmadik negyedévében teljes termelési tervüket a következőképpen teljesítették: a kohó- és gépipari minisztérium 99.8 százalékra, a nehézipari minisztérium 99.7 százalékra, a könnyűipari minisztérium 102 százalékra, az élelmiszeripari minisztérium 107.5 százalékra, az építésügyi minisztérium iparvállalatai 87.4 százalékra, a közlekedés- és postaügyi minisztérium iparvállalatai 109.8 százalékra. 1954 harmadik negyedévében az egész gyáripar 1 százalékkal, ezen belül a könynyűipar 7.7 százalékkal, az élelmiszeripar 11 százalékkal termelt többet, a nehézipar 5,1 százalékkal termelt kevesebbet, mint 1953 harmadik negyedévében. 1954 első háromnegyed évében 12,5 százalékkal több közszükségleti cikket termeltek, mint 1953 azonos időszakában. A fontosabb közszükségleti cikkek közül 14.090- rel több kerékpárt, 1500-zal több motorkerékpárt, 81.600-zal több rádiót, 1000 kilogrammal több penicillint, 3.100.000 négyzetméterrel több gyapjúszövetet, 564.000 párral több selyemharisnyát, 5.300.000 párral több pamutharisnyát, 106.000 párral több bakancsot, 147.400 párral több férficipőt, 606.500 párral több gyermekcipőt, 125.800 darabbal több férfiöltönyt, 132 millió darabbal több péksüteményt, 8100 métermázsával több szalámit, 10.500 métermázsával több vajat, 15.300 métermázsával több sajtot és 40.500 méter mázsával több szappant gyártottak,mint a múlt év azonos időszakában. Az elért jelentős eredmények ellenére az ipar a fogyasztók megnövekedett szükségletét nem elégítette ki teljes mértékben. Egyrészt a tervben előirányzott mennyiségek is alacsonyak voltak, másrészt a vállalatok számos esetben a terveket sem teljesítették. Nem teljesítették a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló mezőgazdasági gépek, például a kerekes traktor, a borona, a fogatos fűkasza, valamint a nitrogénműtrágya termelési tervét. Lemaradt az ipar néhány fontos alapanyag, például a szén, az acélnyersvas, a timföld, a martin- és elektroacél, a hengereltacél, a tégla stb. termelésében is. Számos termék minősége nem kielégítő. A könnyűipar területén néhány fontos közszükségleti cikknél, például a csizmánál, a bakancsnál, a női és gyermekcipőnél, a pamutszövetnél, a kártolt gyapjúszövetnél, a selyemharisnyánál az elsőrendű minőségű termékek részaránya az előző negyedévhez képest csökkent. Nem minden tekintetben megfelelő a mezőgazdasági szeráruk és kisgépek minősége sem. A termelékenység valamelyest alacsonyabb volt, mint a megelőző negyedévben és mint a múlt év azonos időszakában. Az ipar önköltségcsökkentési tervét már hosszabb idő óta nem teljesíti, s ennek következtében az önköltség az év folyamán jelentősen emelkedett. 1954 első félévében az ipar összehasonlítható termékeinek önköltsége 2,8 százalékkal magasabb volt, mint az előző évben. Előzetes számítások szerint az önköltségcsökkentési terv teljesítése terén az ipar a harmadik negyedévben sem ért el kedvező eredményt. Mezőgazdaság A mezőgazdaság fejlesztéséről az új kormányprogramm végrehajtása során hozott intézkedések jelentősen megnövelték a dolgozó parasztság termelési kedvét. Ez a harmadik negyedévben a többi között abban mutatkozott meg, hogy a parasztságsokkal több kisgépet és két fés félszer annyi műtrágyát vásárolt, mint a múlt év hasonló időszakában. Javult a tenyésztési kedv, a parasztság ez évben gondosabban művelte meg földjeit és négyszer annyi szőlőt és gyümölcsöst telepített, mint a múlt évben. Fejlődtek az állam gazdaságok és a termelőszövetkezetek is: gazdálkodásuk színvonala az előző évhez viszonyítva emelkedett, a jobb agrotechnika következtében magasabb a kapásnövények termésátlaga és emelkedett a tejhozam. A jól dolgozó termelőszövetkezetekbe a harmadik negyedévben több mint 3600 család lépett be. Számos állami gazdaság és termelőszövetkezet azonban nem érte el az egyéni gazdaságok eredményeit sem az állati termékhozam, sem a termésátlagok tekintetében. Az állami gazdaságok nagy része még mindig drágán termel. A harmadik negyedévben befejeződött a gabonaneműek betakarítása. Az aratás előtti kedvezőtlen időjárás miatt a kenyérgabona termésátlaga kisebb, mint amenynyinek, az előzetes becslések mutatták. A kukorica, a burgonya és cukorrépa várható termésátlaga kedvező, megközelíti az 1953- ban elért eredményeket. A mezőgazdaság ez év elejétől szeptember 30-ig 2423 darab traktort, 302 kombájnt, 950 cséplőgépet, 332 aratógépet, több mint 16.000 ekét, körülbelül 17.000 koronát és többtízezer egyéb mezőgazdasági kisgépet kapott. A mezőgazdasági gépek egy része azonban nem állott kellő időben rendelkezésre. A gépállomások megnövekedett kombájn- és aratógép-állományukat és általában a gépeket nem eléggé használták ki. 1954 nyarán a gépállomásokon és az állami gazdaságokban az iparból és a népgazdaság egyéb ágaiból átirányított 2000 agronómus, 200 mérnök és technikus, valamint 1800 ipari szakmunkás dolgozott Közlekedés 1954 harmadik negyedében a vasúti tonnakilométerteljesítmény 2,7 százalékkal kevesebb, a tehergépkocsik tonnakilométerteljesíteménye 4,7 százalékkal több volt, mint a múlt év azonos időszakában. A személyforgalom a múlt évhez viszonyítva emelkedett: vasúton körülbelül félmillióval, távolsági autóbuszon mintegy hatmillióval többen utaztak, mint 1953 hármanig negyedében. A negyedév folyamán Budapest közúti közlekedésének megjavítására 29 villamoskocsit és 40 autóbuszt adtak át a forgalomnak. Áruforgalom A kiskereskedelem — beleértve a vendéglátóipart és az üzemélelmezést is — 1954 harmadik negyedévi eladási tervét 101 szójátékra teljesítette, az év első kilenc kőlapjában 25 százalékkal, a harmadik negyedben 23 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint a múlt év hasonló időszakában. A legfontosabb élelmiszercikkek közül kenyérből, péksüteményből, lisztből, cukorból, étolajból, margarinból a kereskedelem a lakosság keresletét teljesen ki tudta elégíteni. A hús- és a zsírellátás nem teljes mértékben elégítette ki a szükségletet. Jelentősen nőtt a lakosság fogyasztása a nem elsőrendű fontosságú élelmiszercikkek-ből. Például édességfélékből 127 millió forinttal többet adtak el, mint a múlt év harmadik negyedében, sörből a negyedévi fogyasztás körülbelül 75 millió liter volt, 110 millió literrel több, mint a múlt év hasonló időszakában. A lakosság keresletét is ezekből a cikkekből még így sem tudták ,■ maradéktalanul kielégíteni. A 39 megfigyelt város piacaira ez év har-madik negyedében 22,2 százalékkal több árut hoztak fel, mint a múlt év azonos időszakában, egyes cikkek piaci ára csökkent: a megfigyelt városok piacain például az élőcsirke ára 18,2 százalékkal, a vágott kacsáé 13,8 százalékkal, a paradicsomé 25 százalékkal volt alacsonyabb, mint a múlt év harmadik negyedében. Ugyancsak csökkkent egyes főzelékfélék ára. Ugyanakkor egyes cikkek, például az alma, a szőlő, a káposzta ára a múltévinél magasabb volt. Az év harmadik negyedében a szocialista kiskereskedelem az iparcikkek eladási tervét 98 százalékra teljesítette, 35 százalékkal több iparcikket adott el, mint az elmúlt év harmadik negyedében. A lakosság a fontosabb ruházati cikkek közül például pamutszövetből 2,4 millió négyzetméterrel (21.6 százalékkal), gyapjúszövetből 474.000 négyzetméterrel, (21.8 százalékkal), selyemszövetből 272.000 négyzetméterrel (29.9 százalékkal), férfi-,, női és gyermekkábáiból 68.000 darabbal (30.1 százalékkal), férfiöltönyből 248.000 darabbal (36.9 százalékkal), női ruhából 25.009 darabbal (26.7 százalékkal), gyermekruhából 207.000 darabbal (44.7 százalékkal), férfi-, női és gyermekcipőből 226.000 párral (12,3 százalékkal) vásárolt többet, mint a múlt év harmadik negyedében. A kereskedelem azonban a lakosság keresletét teljesen kielégíteni nem tudta. A lakosságnak az úgynevezett «tartós fogyasztási cikkek» iránti kereslete igen nagy mértékben emelkedett. A negyedév folyamán több mint 48.000 rádiót, a múlt év hasonló időszakában eladott mennyiség kétszeresét, közel 5000 motorkerékpárt, a múlt év hasonló időszakában eladott menynyiség 265,2 százalékát, több mint 30.000 kerékpárt, a múlt év hasonló időszakában eladott mennyiség 107,6 százalékát és körülbelül 55 millió forint értékű edényárut, a múlt év hasonló időszakában eladott menynyiség 133,9 százalékát adták el. A kormányprogrammban kitűzött céloknak megfelelően gyors ütemben emelkedett a mezőgazdasági lakosság vásárlása, mind a termelési eszközökből, mind a fogyasztási cikkekből. Javult a falu áruellátása: a szövetkezeti boltok ez év harmadik negyedében az összes kiskereskedelmi forgalom 25,8 százalékát bonyolították le, a múlt évi 22 százalékkal szemben. Beruházások , építkezések A harmadik negyedévben a beruházások éves tervét 17 százalékkal csökkentették. A csökkentett beruházási terv mintegy 30 százalékkal alacsonyabb az 1953. évi teljesítésnél. A beruházások csökkentése következtében nőtt a lakosság rendelkezésére álló építőanyag mennyisége. A beruházási összegek csökkentését, illetve egyes beruházások leállítását néhány minisztérium tervszerűtlenül hajtotta végre. Nem folynak kellő ütemben a kormányprogramm végrehajtásához szükséges átcsoportosítások. Az első háromnegyed évben 1953. évihez képest megnőtt a mezőgazdasági, illetve szociális és kulturális beruházások aránya és csökkent az ipari beruházásoké, de még mindig nem érték el a tervezett arányokat. Az ipari beruházások az összes beruházásoknak mintegy 43 százalékát képviselik, a tervezett 36 százalékkal szemben; a mezőgazdasági beruházások aránya mintegy 21 százalék, a tervezett 14,2 százalékkal szemben, és valamivel alatta maradt az előirányzottnak a szociális, kulturális, valamint az egészségügyi beruházások aránya. A harmadik negyedévben meggyorsult a mezőgazdasági és kis mértékben a lakásépítkezések üteme. Az építésügyi minisztérium azonban a mezőgazdasági építkezések számára az előírt munkáslétszámnak még mindig csak körülbelül 60 százalékát biztosította. A csökkentett éves beruházási tervet a harmadik negyedév végéig a minisztériumok 64 százalékra teljesítették. A harmadik negyedévben üzembe helyeztek több ipari üzemet, a mezőgazdaságnak nagyszámú mezőgazdasági gépet adtak át, de a mezőgazdaság gépesítése nem folyt az előírt ütemben. Az első háromnegyed évben összesen közel 13.000 lakás készült el, ebből állami erőből, illetve állami támogatással, nagyobbrészt Budapesten és a városokban 5800 lakás, főlegmagánerőből, elsősorban a falvakban mintegy 7000 lakás. Az év végéig még sokezer lakás építkezésének befejezése várható. A negyedév folyamán elkészült többek között a Lőrinci Fonó 120 férőhelyes, a Duna Cipőgyár 60 férőhelyes bölcsődéje, Budapesten egy 100 és Balmazújvárosban egy 50 férőhelyes óvoda. Számos általános iskolát bővítettek és több új általános iskolát adtak át rendeltetésének. A lakosság egészségügyi ellátásának javítása érdekében ez országban többhelyütt új szülészeti osztályokat és szülőotthonokat létesítettek. Az elért eredmények ellenére 1954 harmadik negyedében az építőipar termelési feladatát nem teljesítette, a tervteljesítés mértéke csak mintegy 75 százalékos. Az építőipari vállalatok több épületet, köztük lakásokat, szociális és kulturális létesítményeket, valamint mezőgazdasági épületeket nem adtak áthatáridőre a megrendelőknek. Nem folyik kellő ütemben a lakóházak tatarozása sem. Számos építkezésen az elvégzett munkák minősége nem kielégítő. Az építőipari vállalatok jelentős része az építési költségeket nem csökkentette. Szociális és kulturális eredmények 1954 harmadik negyedében, a múlt év azonos időszakához viszonyítva, a népmozgalom kedvezően alakult: a halálozások arányszáma 11 százalékkal volt alacsonyabb, az élveszületéseké 7 százalékkal, a természetes szaporodásé 21 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év megfelelő időszakában. A csecsemőhalandóság aránya egy év alatt 24 százalékkal javult. A múlt év azonos időszakához viszonyítva a rendelőintézeti szakorvosi munkaórák száma 12 százalékkal, az üzemorvosi munkaórák száma 13 százalékkal emelkedett. A bölcsődei hálózat a negyedév folyamán 1350 új férőhellyel bővült. Ez év nyarán az idénybölcsődékben 8,5 százalékkal volt több a férőhely, mint a múlt esztendő hasonló időszakában. 1954 harmadik negyedévében több mint 5000 művet adtak ki, 9,6 millió példányban. A kiadott könyvek példányszáma, 1953 azonos időszakához viszonyítva, 29 százalékkal nőtt. Az ifjúsági művek példányszáma 174 százalékkal, a szépirodalmi műveké 22 százalékkal, a tankönyveké 58 százalékkal volt több, mint 1953 harmadik negyedévében. A filmelőadásoknak a negyedév folyamán több mint 25 millió látogatója volt, 40 százalékkal több, mint 1953 azonos időszakában. Központi Statisztikai Hivatal A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954. évi népgazdasági terv harmadik negyedévének teljesítéséről Mao Ce-tung elvtárs és Csou En-laj elvtárs köszönetnyilvánítása Dobi István és Nagy Imre elvtárs üdvözlő távirataira Nagy Imre elvtárs Dobi István elvtárs, az elnöki tanács elnöke és Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke címére Pekingből az alábbi szövegű táviratok érkeztek: Dobi István elvtárs! A Kínai Népköztársaság és a kínai nép nevében van szerencsém szívből jövő köszönetemet nyilvánítani a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 5. évfordulója alkalmából küldött üdvözletéért. Erősödjék és fejlődjék a megbonthatatlan barátság Kína és Magyarország népei között. A Kínai Népköztársaság elnöke: MAO CE TUNG A kínai nép és a Kínai Népköztársaság kormánya nevében van szerencsém szívbőljövő köszönetemet nyilvánítani Önnek azért az üdvözlő táviratért, amelyet a magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya és saját nevében a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 5. évfordulója alkalmából küldött. Fejlődjék még tovább a baráti együttműködés Kína és Magyarország között. A Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke: CSOU EN-LAJ Ma délután 2 órakor kezdődik a Hazafias Népfront országos kongresszusa az Erkel Színházban Az újjáépülő Szigetközben Szigetközben az árvíz nyomai tűnőben vannak. A tekintetet már nem a pusztulás, hanem az építés nagyszerű üteme ragadja meg. Milliónyi tégla és cserép piroslik Kisbodak, Nagybajcs, Győrzámoly, Dunaszeg és Ásványráró utcáin. Bácsán, a Rákosi Mátyás-úton piros gátként húzódnak a téglarakások. Szigetköz falvaiba a víz árja után az építőanyag áradata tört be. Több mint 24 millió tégla és mérhetetlen tömegű mész, cement, homok, kavics vár beépítésre. Augusztus 17-én indult el az első építőanyaggal rakott szerelvény — és ma már százával épülnek az új házak. Csaknem teljesen készen van az árvíz által elsöpört és rombadöntött 1403 ház alapozása, és 322 új épület már tető alá került. További 262 épület falait most lakják a kőművesek. 538 új épületen pedig már ott virít a falegyen elérését jelentő zöld gally. Ásványrárón a frissen javított gáttól alig pár lépésnyire új utcasor nőtt fel a földből, a fákkal körülvett téglaalakú tisztás zöldjéből. Falegyenig húzott, új házak sora piroslik egymás mellett. Mindegyiknek tetejébe nemzetiszínű, zászlót és zöld gallyat tűztek. A Győri Szerszámgépgyár dolgozói az árvízkárosultak megsegítésére 50 ház felépítését vállalták. Eddig 25 új épület falát rakták fel. A sztahanovista Huber- és Radicsbrigád egymással versengve dolgozik. Teljesítményük állandóan 200 százalék körül jár. Míg ők a falat rakják, az ásványrárói kisegítők újabb munkákat készítenek elő. Szörnyű rombolást végzett az árvíz Ásványrárón. Az egész Árpáskert elpusztult. De most a romok helyén csupa téglarakás, csupa új épülő ház mindenfelé, s a mosolygó arc sem ritka már. Az első házakat a honvéd tisztiiskolások építették. Ma olyan emberek folytatják a munkát, mint Keresztesi Sándor, ez a teltarcú, mosolygós, erőtől duzzadó ember és kőművestársai, sztahanovista barátai. Keresztesi tulajdonképpen főművezető a komlói építkezésen. Úgy került ide, hogy szabadságra, üdülni küldték. De Keresztesi arra gondolt, hogy a Szigetközben számos árvízsújtotta család van. Sátrakban laknak férfiak, nők, gyerekek ... Jönnek az őszi esők ... Kevés az építőmunkás. Több mint száz kőműves hiányzik még... És Keresztesi elhatározta: a Balaton helyett a Szigetközbe megy. Amikor megérkezett Ásványráróra, két társával, a sztahanovista Kátai Ferenccel és Duka Mihállyal, tíz család, húsz ember vállalta a kisegítőmunkát a háromtagú brigád mellett. Keresztesiek szédületes iramban dolgoznak. Naponta egy házat húznak fel a falegyenig. És munkájukat akárki megnézheti. Szigetköz a réginél szebb életre támad. Még a tél beállta előtt minden árvízkárosult és hajléktalan családnak egy lakószobáját-konyháját és a legszükségesebb gazdasági épületeit tető alá akarják hozni.Gondjuk van a sérült házak helyreállítására is. Csak a győrrévfalusi építés nem halad úgy, ahogy kellene. A napokban Kisbodakon értékes kezdeményezés született. A községben dolgozó építőiparosok felajánlották, hogy a Nagy Októberi Forradalom ünnepére, november 7-re — a külső vakolást kivéve — befejezik az összedőlt és megrongálódott házak helyreállítását. Máris több község építői jelentették be csatlakozásukat. Szigetköz újjáépülő falvait járva, akaratlanul is eszébe ötlik az embernek: nincs akadálya, amelyet le ne győzne az emberi akarat és lelkesedés, egy ország népének összefogása. Kolozsvári Endre Országszerte ünnepélyesen búcsúztatták a népfront kongresszusi küldötteit Csütörtökön este és pénteken délelőtt országszerte ünnepélyesen búcsúztatták a Hazafias Népfront országos kongresszusának küldötteit. Szabolcs megyét 100 küldött képviseli a kongresszuson. A küldöttek indulás előtt Nyíregyházán a megyei tanács nagytermében rövid tanácskozást tartottak. Borsod megye küldöttei pénteken délben Miskolcon a megyei tanács zászlódíszbe öltözött épületének dísztermében gyűltek öszsze, hogy megismerkedjenek egymással, s együtt induljanak az országos kongresszusra. A küldöttekhez Drenkó István, a Hazafias Népfront borsodmegyei bizottságának titkára intézett búcsúszavakat, majd az állomáson úttörők köszöntötték virágokkal a küldötteket s színes műsorral kedveskedtek nekik. A kongresszusi küldötteket szállító vonat a MÁV zenekarának hangjai mellett indult útnak. Fejér megye községeiben békeesteken búcsúztatták a küldötteket. Csütörtökön este a székesfehérvári Köztársaság Filmszínházban rendeztek ünnepséget a város küldötteinek tiszteletére, akiket Borbély Károly, a városi békebizottság elnöke és Bódis István, a városi békebizottság titkára köszöntött. Győr megye küldöttei ma reggel autóbuszon indulnak Budapestre. A küldöttek között van Szilágyi Imre, a győri Új Élet termelőszövetkezet brigádvezetője, Koller Antal sztahanovista esztergályos, Egyed Dezsőné szövőnő, Varga Antal tanító, ifj. Varga György nagybaráti egyénileg dolgozó paraszt. Gödöllőn a népfront-bizottság alakuló ülésén Szabó Klára tanítónőt mint a DISZ- szervezet egyik tevékeny tagját választottták kongresszusi küldöttnek. Pénteken délfelőtt Szabó Klárát ünnepélyesen bocsátották útjára. A gödöllői fiúiskola egyik termében virágcsokorral várták az úttörők. A pedagógusok nevében Epres János igazgató köszöntötte a küldöttet. «Mondja el a kongresszuson — mondotta — hogy mi, Gödöllő tanítói és tanárai egységesen sorakozunk fel a népfront zászlaja alá. Hajdú megye dolgozóit 110 küldött képviseli a Hazafias Népfront országos kongresszusán. Szűcs Ferenc konyári 17 holdas középparasztot, aki a község küldötte, az elmúlt napokban sokan megállították a határban, az utcán, hogy beszélgessenek vele a népfront célkitűzéseiről. A hajdúbihari küldöttek között van a többi között Péter János református püspök, Árvai Sándor egyetemi tanár, Csiszár Jánosné dohánygyári sztahanovista. A küldöttek pénteken délután gyülekeztek Debrecenben és ma reggel indulnak a fővárosba. Heves megyéből 79 küldött érkezik az országos kongresszusra. A kongresszusi küldöttek között dolgozó parasztok, ipari munkások, kisemberek, s az értelmiség legjobbjai egyaránt képviselve vannak. Egercsehi bányászai Rózsa Géza vájárt, Bélapátfalva község dolgozói Barta Sz. Kálmánt, a cementgyár mérnökét delegálták kongresszusi küldöttnek. A küldöttek ma reggel indulnak a kongresszusra. Az Erkel Színházban minden előkészületet megtettek a Hazafias Népfront országos kongresszusára. A 2370 személy befogadóképességű színház nézőterén pótszékeket helyeztek el. A magyar rádió kiküldöttei két páholyban rendezkednek be, itt veszik fel s továbbítják a kongresszus tanácskozásait. (MTI)