Szabad Nép, 1954. november (12. évfolyam, 305-334. szám)

1954-11-01 / 305. szám

Í1 A VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM ARA CO FILLER HÉTFŐ, 1954 NOVEMBER 1 Indul az új pártoktatási év A kommunisták százezrei, a párt tagjainak mintegy negyven százaléka ma kezdi meg a III. pártkongresszus határozatainak rendszeres, alapos fel­dolgozását. A propagandisták előtt sokrétű, felelősségteljes feladat áll. Nem kevesebbről van itt szó,, mint arról, hogy a propagandamunka esz­közeivel világosabbá tenni százezrek előtt a párt céljait, eszmeileg felfegy­verezni a pártmunkásokat, hogy mil­liókat tudjanak lelkesíteni, mozgósí­tani az új szakasz nagyszerű céljai­nak megvalósítására. E feladat el­végzéséhez nagyszerű segítséget nyer­nek a Központi Vezetőség legutóbbi ülésének határozataiban. A Központi Vezetőség októberi ha­tározata számos területen ad útmu­tatást propagandistáinknak, de talán mindennél fontosabb figyelmeztetés a határozat szelleme, amely szinte su­gározza magából­: kommunisták, gon­dolkozzatok, tanuljatok és dolgozza­tok alkotó módon. A Központi Vezető­ség nem egyszerűen ismételte leg­utóbbi ülésén a kongresszus határoza­tait, hanem konkrétan elemezte a végrehajtás során felmerült tapaszta­latokat, a júniusi politika eredmé­nyeit s a mai aktuális veszélyeket, s ezek ismeretében szabta meg a ten­nivalókat. A propagandistáknak is, ha munkájukat jól akarják végezni, nem arra kell törekedniük, hogy hallgatóik «betéve» tudják a kongresszus hatá­rozatának egyes tételeit, hanem arra, hogy világosan megértsék ezeket és tisztán lássák, hogyan áll e határo­zatok megvalósulása általában az or­szágban, és hogyan áll náluk, az ő városukban, községükben, üzemük­ben, hivatalukban. Éppen ezért, az eredményes propagandamunkához most sokkal inkább, mint bármikor nélkülözhetetlen, hogy a propagan­disták együtt éljenek a mindennapi pártélettel, kiválóan ismerjék a helyi pártmunkát,, rendszeres tájékoztatást kapjanak’ a párt -és a­­kormány hatá­rozatairól. Fontos új feladatokat ró pártszer­vezeteinkre, propagandistáinkra a Központi Vezetőség októberi ülése, amikor kimondja, hogy nyíltan fel kell vetni a párttagság előtt a párt politikájának kérdéseit, hogy ne csak a felülről kapott határozatok végre­hajtásában, hanem a párt politiká­jának kialakításában is részt vehes­­senek. Ahhoz, hogy a párttagság érdem­ben hozzá tudjon szólni, képes le­gyen javaslatokat tenni a párt poli­tikájának kialakításához, elsősorban az szükséges, hogy jól ismerje a kongresszus határozatait. A kon­gresszus anyagát megvitató szeminá­riumok nagyon fontos fórumai kell hogy legyenek a bátor vitáknak, a szabad véleménynyilvánításnak. Fontos, hogy a viták során helytelen nézeteket képviselő elvtársakat ne kigúnyolással, ne ledorongolással, ha­nem érvekkel győzzék meg. Mert csak így, a helyes elvtársi vita lég­körében nevelődhetnek az önállóan gondolkodó,­ a párt országos politiká­jáért és egész munkájáért is felelős­séget érző kommunisták. Pártszervezeteink, propagandis­táink ne hagyják szó nélkül azt az itt-ott még propagandista­ aktívákon is felvetődött nézetet, hogy most a Központi Vezetőség októberi ülése után szükségtelenné vált, vagy leg­alább is kisebb jelentőségű lett a kon­gresszus határozatainak elsajátítása, megvitatása. Világosan magyarázzák meg, hogy a Központi Vezetőség leg­utóbbi ülése éppen ezt a politikát, az 1933 júniusában kidolgozott és a III. kongresszuson megerősített poli­tikát, annak elvi alapjait védte meg, erősítette meg mindenféle ellenállás­sal, ferdítéssel szemben. A kongresszus anyagának eredmé­nyes feldolgozása hatalmas eszmei fegyvert ad a kommunisták kezébe. A pártbizottságok, a pártszervezetek, minden párttag őrködjön azon, hogy ez a fegyver eredményesen szolgálja népünk üdvét, a júniusi politika győzelmét. Az ENSZ egyetemességéért Az ENSZ különleges politikai bi­zottsága a napokban — immár ki tudja hányadszor — megkezdte a 21 kérelmező ország — köztük Ma­gyarország — tagfelvételének tárgya­lását. 1947 óta esztendőről eszten­dőre napirendre került ez a kérdés ebben a bizottságban, hogy kiinduló­pontja legyen egy évről évre megis­métlődő körforgásnak. A különleges politikai bizottságtól a politikai bi­zottsághoz került az ügy, onnan a közgyűléshez, a következő állomás a biztonsági tanács volt, végül ismét a közgyűléshez került vissza az ügy, s e hosszú út helyesebben útvesztő — során a Szovjetunió és a béke­­tábor képviselőinek erélyes tiltako­zása ellenére valahol mindig közbe­lépett az amerikai szavazógépezet, megakadályozva az új tagok felvéte­lét. Vájjon az idén is ennek lesz majd tanúja a világ közvéleménye? A ma­gyar nép, amely oly hőn óhajtja, hogy hazánk ENSZ-tagsága hétéves huzavona után végre-valahára ren­deződjék, szeretné remélni, hogy ez­úttal nem így lesz. Szeretné remélni, hogy az idén az ENSZ newyorki pa­lotájában megszületik majd az a ha­tározat, amely bebocsátja az ENSZ kapuján mindazokat az országokat, amelyek immár évek óta hiába ko­pogtatnak jogos kérelmükkel. Sze­retné remélni, hogy a nemzetközi fe­szültség enyhülésének az az irány­zata, amely a koreai fegyverszünet megkötésében, az indokínai fegyver­­nyugvásban kifejeződött, az idén már az­­ENSZ-ben is éreztetni fogja hatá­sát, s az ENSZ többsége levonja majd ebből a tanulságot, hogy a nemzet­közi kapcsolatok további javulásának egyik elengedhetetlen feltétele: az új tagok felvétele. Annál is inkább szükség van erre, mivel a tagfelvételek ügye nem csu­pán a kérelmező országok nemzeti ügye. Senki sem vitatja, hogy az ENSZ, ha az alapokmány szellemében mű­ködik, rendkívül fontos szervezetté válhat. Hiszen a vitás kérdések meg­oldására keresve sem lehetne találni alkalmasabb fórumot, mint éppen az ENSZ-et, amelyben helyet foglalnak a világ kormányainak képviselői! S mégis joggal elégedetlen a békesze­rető emberiség az ENSZ-nek az el­múlt esztendőkben végzett munká­jával. Miért? Azért talán, mert nem vetődtek fel a közgyűlésben a világ közvéleményét leginkább foglalkoz­tató kérdések? Egyáltalában nem. Az ENSZ évről évre, újra meg újra fog­lalkozott például az atomfegyver el­tiltása és a leszerelés kérdésével — csak éppen eredmény nélkül. ,S hogy ez így történt, annak egyik fő oka­­ éppen az ENSZ egyetemességének hiánya volt. Hiszen hogyan is lehetne várni az ENSZ-től, hogy a világ nemzeteinek összehangolója legyen, amikor mind­máig zárva tartja kapuit olyan ha­talmas ország előtt, mint a föld la­kosságának egynegyedét kitevő Kínai Népköztársaság? Hogyan is lehetne várni, hogy az ENSZ kellő tekintél­y­­lyel és súllyal léphessen fel bármely európai kérdésben, amikor kirekeszti soraiból az európai államok egyhar­­madát? Az ENSZ egyetemessé tétele Valóságos kulcskérdése annak, hogy betölthesse eredeti hivatását. Nemcsak azért mondjuk ezt, mert hazánk egyike azoknak az országok­nak, amelyek mindeddig nem kap­ták meg jogos helyüket az ENSZ- ben. Nemcsak a jogos nemzeti sértő­döttség, a bennünket ért igazságta­lanság és megkülönböztetés miatt érzett nemzeti felháborodás diktálja ezeket a megállapításokat. A közel­múltban hasonló következtetésre ju­tottak olyan nemzetközi szervezetek is, mint az Interparlamentáris­­Unió, vagy az ENSZ Baráti Társaságok Vi­lágszövetsége. Pedig ezeket a szer­vezeteket igazán nem lehet elfogult­sággal vádolni, hiszen tagjainak többsége az ENSZ-be bekerült álla­mok soraiból tevődik össze. Ideje, hogy az Egyesült Államok is, amely évek hosszú során át oly makacsul megakadályozta az új tagok felvéte­lét, végre-valahára megszívlelte­­a vi­lág békeszerető és józan politikát folytató országainak egyöntetű köve­telését. Mit­ várhat a magyar nép attól a vitától, amely most kezdődött meg az ENSZ különleges politikai bizottsá­gában? Máris látható, hogy az agresszív körök új rohamra indultak, hogy ezúttal is megakadályozzák az új tagok felvételét. Várjon most is engedelmesen működésbe lép-e az amerikai, szavazógépezet? Akárhogy is lesz, az ENSZ-et a jelenlegi hely­zetben különösen súlyos felelősség terheli eljövendő döntéséért. Afelett kell döntenie, hogy a nemzetközi fe­szültség enyhülésének légkörében is tovább halad-e azon az úton, amely az ENSZ-alapokmány sárbatiprásá­­nak, az ENSZ hivatása megtagadásá­nak útja, avagy a másik utat választ­­j­a-e: az ENSZ egyetemessége megte­remtésének útját. Mi, magyarok re­méljük, hogy az ENSZ ezt a másik utat válassza. Ez a kívánság egyesít ma minden magyar hazafit, s a magyar nép egyemberként üzeni New York­ba a különleges politikai bizottság­nak: adják meg hazánknak és a töb­bi kérelmező országnak azt a törvé­nyes jogát, hogy részt vehessen az ENSZ munkájában, s hallathassa szavát a nemzetközi együttműködés e fontos fórumon! r­ lakos György: Egy nagyszerű ta­lálmány (2. oldal) Miért nincs több krikett? (2. oldal) Lázas tevékenység az atlanti tá­borban a párizsi szerződések ratifikálásának előkészítésére (3. oldal) A MAI SZÁMBAN A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság legfelső nemzetgyűlésé­nek javaslata: 1955 folyamán hívják össze közös értekezletre Észak- és Dél-Korea képviselőit (3. oldal) Eltemették Nagy Lajos Kossuth- díjas írót (3. oldal) A szovjet nép életéből (3 oldal) A labdarúgóbajnokság meglepeté­se: a Bp. Vörös Lobogó salgó­tarjáni veresége (4. oldal) Az ország üzemeiben ma kezdődik a forradalmi műszak A dolgozók a jólétért folytatott harc nagy sikereivel köszöntik november 7-et A tatai síénmeiknés bányát!A­­ 4000 tonna síénél azfr.sk terven felül a forradalmi műszakán Szombaton az első harmad tervét már csaknem 12 órára, két órával a műszak vége előtt teljesítették a tata­bányai és az oroszlányi bányászok. A délutáni műszakváltáskor Tatabánya és Oroszlány valamennyi aknájában röpgyűléseken vitatták meg a toko­­diak felhívását, s alig egy-két órával később már jelentették a tokodi bá­nyászoknak, hogy hétfőtől kezdve a tatai medence bányászai is forradal­mi őrséget tartanak. — Most, be fogjuk bizonyítani — mondotta a forradalmi őrségről Seyfried Gyula, a tatabányai tröszt főmérnöke — hogy a hó­napot lehet tervteljesítéssel kez­deni. Hétfőtől kezdve Tata­bánya mindennap túlteljesíti tér-ö­vét és a forradalmi őrség hat napján legalább 4006 tonna ol­csóbban termelt, jó minőségű sze­net adunk terven felül a szén­­szükséglet fedezéséhez. A szombat délutáni röpgyűléseken különösen emelte az ünnepi hangu­latot az, hogy a régi, már évtizedek­kel előbb beiszapolt III-as akna mel­letti szén­mezőkre létesített új «Ápri­lis 4»-akna dolgozói, most vesznek részt először szocialista versenyben. Eddig összesen mintegy 1130 tonna szenet küldtek felszínre, s megfogad­ták, hogy a forradalmi őrség hatodik napján felszínre küldik az ezerötszá­zad­ik tonna szenet. Az oroszlányi XX-as számú Be­­loiannisz-akna bányászai is először szólnak bele a tatai medence bányá­szainak versenyébe. A Beloiannisz­­bányából eddig összesen 800 tonna szenet küldtek felszínre, november 7-ét, az ezredik tonna szén kitermelé­sével akarják köszönteni a bánya dolgozói. A Kistextben máris kiemolódó eredmények születtek A Kistext dolgozói, műszaki veze­tői már a hét eleje óta küzdenek a forradalmi műszak sikeréért. A fi­nomfonoda eredetileg azt­ vállalta, hogy 15 tonnával teljesíti túl a ter­vet, de az eredményeken felbuzdul­va, megtoldották vállalásukat 10, majd még 50 tonnával. A vigonyfonoda 40 tonnára emel­te vállalását, a szövődé 195.000, a kikészítő pedig 290.000 méterre. A gyár hétfő óta mindennap túl­teljesíti tervét. A szavakat nyomon követik a tettek. Nagyszerű eredmények tükrözik a dolgozók lelkesedését. Varga Gyulá­né előfonó 126, Gajda, Györgyné szö­vő 13­9, Bartisek Erzsébet bolyhozó 162, Kovács István fémnyomó 161, Brinza János présfestő pedig 136 szá­zalékra teljesítette napi tervét — ki­váló minőségű munkával. November 7-re a dolgozók felaján­lották, hogy pótolják a vállalat 14 millió forintos elmaradását­­— ezt a felajánlást máris teljesítették, sőt 200.000 forinttal túl is szárnyalták. A Kistext dolgozóinak jó munkája nyomán több textiláru jut az üzle­tekbe, a lakossághoz! A Wilhelm Piech­-gyár mifsiai vezetői teljes erővel segítik a dolgozókat felajánlásaik teljesítésében Szombaton délelőtt a vagongyár párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetői megtárgyalták azokat a fel­adatokat, amelyeket a forradalmi műszak során kell megoldaniuk. Megállapították, hogy a MÁVAG fel­hívásához való csatlakozáskor tett vállalások végrehajtásában bizonyos elmaradás mutatkozik. A forradalmi műszak feladata, hogy ezt az elma­radást pótolják és biztosítsák a vál­lalások hiánytalan teljesítését. A mű­szaki vezetők megígérték, hogy a nap nagyobb részét az üzemek­ben, a dolgozók között töltik, hogy a problémák megoldásához rögtön a helyszínen segítséget tudjanak nyújtani. Nyolc gyáregység vezetői vállalták, hogy az üzemek közötti jó kooperá­ció érdekében a diszpécserhálózat igénybevételével minden reggel rö­vid megbeszélést tartanak, délután pedig hasonló módon beszámolnak egymásnak a végzett munkáról. Ma reggel itt is röpgyűlések nyi­tották meg az ünnepi műszakot. A versenyt kétóránként értékelik és naponta, a műszak végén összefog­laló jelentést adnak. A legjobb eredményt elérő gyár­egységet naponta vándorzászló­val jutalmazza a vállalat igazga­tója. Azok a dolgozók, akik a legjobb eredményt érik el pénzt, színházje­­ l­ ü­gyet, mozijegyet, ajándékműs­ort, vi­­rá­got kapnak jutalmul, főbb sajtot adnak az országnak a Réphalu­ Sajtgyár dolgozói Nemcsak az országban, hanem kül­földön is ismerik és szeretik a gyár híres termékeit, a «Hóvirág», a «Ha­vasi gyopár» és a «Pannónia» sajtot. Az elmúlt negyedévben a gyár nem teljesítette az exporttervét. A Köz­ponti Vezetőség ülése után elhatároz­ták, hogy még az idén mintegy hat­millió forint értékben gyártanak saj­tot terven felül. A gyár dolgozói a november 7 tiszteletére indított verseny so­rán már októberben 10 vagon sajttal többet adtak az ország­nak, mint amennyit tervük elő­írt. Felkészültek itt is a forradalmi mű­szakra. A dolgozók minden üzemrész­ben megtették felajánlásaikat. Az ömlesztő dolgozói eredetileg azt vál­lalták, hogy negyedéves tervüket 115 százalékra teljesítik. Most megígér­ték: a forradalmi műszakon 135 szá­zalékos tervteljesítéssel rukkolnak ki. Az igyekezetnek máris van látszat­ja. Bognár István párttitkár, sztaha­novista sajtkezelő 181, Bálint István sajtkezelő 174, Kiss Erzsébet kanna­mosó 157 százalékot ért el. A gyár dolgozói azt kérik az illeté­kes vállalatoktól, hogy időben szál­lítsák a csomagolóanyagot, a szta­­niolt, a ládákat. Mezőgazdasági sierszámok mintapéldányait készítik el forradalmi műszakban az Óbudai Hajógyár doigo­ói Az Óbudai Hajógyár műhelyeit a m­ázol­óm­űh­el­y hívta ki versenyre, november 7-nek forradalmi műszak­kal való megünneplésére A mázoló­műhely elsősorban azt vállalta, hogy a szemétbe került jó festéket újra felfőzi és használhatóvá teszi, ezzel mintegy 30.000 forint értéket ment meg november 7-ig az országnak. A felhíváshoz hamarosan csatlako­zott a többi műhely is. A kazánmű­hely dolgozói megígérték, hogy no­vember 12-ig több mezőgazdasági­­ szerszám mintapéldányát készítik el hulladékanyagokból. A Szegedi-brigád ekekapát, a Schopp-brigád fogasboronát, a Hegedűs-brigád répakapát, a Tar­­nóczi-brigád trágyahordótalics­­kát és vasgereblyét, a­ Köbli-bri­­gád takarmányrépaszeletelőt, a Karlovits-brigád szénhordótalics­­kát készít el a megadott határ­időre. A szerszámokat azután bemutatják a mezőgazdasági kísérleti állomás­nak, s amennyiben azok megfelelnek a követelményeknek, megkezdik a gyártást, hogy minden csepp hulla­dékanyagot felhasználhassanak, és egyben segítsék a mezőgazdaságot. A Vörös Csillag Traktorgyárban minden gyáregység pontos terv szerint dolgozik A G—35-ös traktorokat gyártó gyáregységben különösen fontosnak tartják, hogy mindennap pontosan annyi traktor kerüljön raktárba, amennyit a terv előír. Azt remélik, hogy ez a régi követelmény a for­radalmi műszakon végre valóra is válik. A műszaki vezetők minden intéz­kedést megtettek ennek érdekében. Pontos ütemtervet készítettek a napi munkákra, felbontva azt egészen az egyes gépekig, munkásokig. Ma reg­gelre több új szerszámot (reverz­­tengely-fúrókészüléket, horony-csi­szológépet) készítettek, hogy ezzel is gyorsítsák, javítsák a munkát. A dömper-gyáregységben nagy gondot fordítottak, arra, hogy az anyagok kéznél legyenek. A még hiányzó anyagokról pontos jegyzéket készítettek, s kérték a termelési fő­osztályt, gondoskodjék mielőbb ezek előteremtéséről. Az öntöde dolgozói megígérték, hogy miattuk egyetlen más gyár­­egységben sem lesz a forradalmi műszakon fennakadás. Üzembehelyeztek egy formázógépet, megjavítottak egy adagolóliftet, s előkészítették a szükséges segédanya­gokat is. A TMK-gyáregység pontosan ki­dolgozta az első dekádban esedékes közép- és generáljavítások részletes ütemtervét. Ugyanakkor elsőrendű feladatá­nak tartja, hogy a forradalmi műszak idején esetleg elromló gépeket soron kívül megjavítsa. A gyár dolgozói ne feledjék egy pillanatra sem: gyorsan elkészülő traktoraik még az idén hozzájárul­hatnak ahhoz, hogy jövőre több ke­nyeret, húst, zsírt kapjon az országi kommunisták, népnevelők az élre! Harminchét évvel ezelőtt, ezekben a november eleji napokban ,sokezer bolsevik agitátor dolgozott Oroszor­szágban, hogy felkészítse a népet a döntő harcra. Ma, ezekben a napok­­ban a mi agitátoraink, a népnevelők, a pártszervezetek vezetői, e hős agi­tátorelődök példájára gondolva segít­sék az üzemekben meginduló forra­dalmi műszakot.. Szép célokra buzdít­hatnak most lelkes szavakkal. A Központi Vezetőség határozata után világosabban látjuk az új szakasz, az életszínvonalemelke­dés akadályait, s az akadályok le­győzésének útját is. Minden ütemben az új szakasz sikeréért folyik a munka és minden lelke­sítő szó ezért a sikerért hang­zik el. Magabiztosan léphetnek népnevelő­ink a dolgozók elé, mert a Központi Vezetőség határozottan kijelentette* hogy egy jottánnyit sem lépünk visz­­sza — minden erőt, minden munkát az életszínvonal emelésére fordítunk* Magabiztosan dolgozhatnak népne­velőink, hiszen sok olyan kérdésre* amelyet a dolgozók azelőtt is feltet­tek, s amelyre nem tudtak választ ad­ni, most a Központi Vezetőség ha­tározata után választ­ adhatnak. A «termelj többet, jobbat, olcsób­ban* jelszó hangzik most az üze­mekben. De pártszervezeteink gon­doljanak arra, hogy ne csak «általá­nos agitáció­ folyjék a több vagy a jobb termelésről. Helyes, ha a pártszervezet ismeri az­ egyes műhelyek sajátos fel­adatait, ha a népnevelő, a párt­bizalmi ismeri azoknak a vállalá­sát, akikkel foglalkozik. És ne csak lelkesítsék, hanem segítsék is őket a vállalás teljesítésében. A kommunisták, a népnevelők el­sők legyenek a munkában is! A forradalmi műszak szép felada­tot ró a pártszervezetekre. A Nagy Októberi Forradalom évfordulójának méltó megünneplését segítik, amikor beszélgetnek a dolgozókkal. A párt­­szervezet, annak vezetői és a dolgo­zók a közös harcban még közelebb juthatnak egymáshoz e napokban. Ma reggel a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben és egész sor üzemünkben zenekar fogadja a gyárba érkező dolgozókat, műszakkezdés előtt sokfelé rövid, röpgyűléseket tartanak, s kezdődik a munka, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepére több szenet, vasat és textil­árut kapjon az ország, hogy gyorsabban épüljenek a lakások, enyhüljenek az emberek mindennapi gondjai — emelkedjék a nép életszínvonala. Néhány óra múlva a műhelyeken belül, s a gyárkapukon kívül már nagybetűs plakátok, harsogó hangszórók köszöntik, a nagy verseny, a forradalmi műszak első műszakjának legjobbjait. S köszönti őket ismeretlenül is minden becsületes ember ebben az országban, mint azokat, akik , különösen sokat tesznek azért, hogy nagy céljaink valóra váljanak. Végefelé jár a szüret M­ N­emsokára véget ér a szüret To-­­o­kaj-H­egy alján. A hegyek, a dombtík oldalán az utolsó tőkékről szedik az édes, zamatos szőlőt. Tel­nek a puttonyok, a kádak, a hordók. Sok szőlőtermelő pincéjében már forr az édes trifeaji must. A szerencsi járás területén és To­kajban a szőlőtőkék több mint 20 százalékáról szedték már le a 20—22 cukorfokos mustot adó fürtöket. Er­­dőbényén és Erdőhorvátiban már be is fejezték a szüretet. Legyesbényén és Bodrog­szegin az utolsó­­ fürtök szombaton és vasárnap­­kerültek a kádakba, s onnan a hordókba. A legszebb tokaji szőlőkben azon­ban még egy ideig a tőkén érlelőd­nek az aszúsodó fürtök. Ezekhez még nem nyúlnak. Csak, november 7—10 körül szedik le őket. S a belőlük nyert nedűvel készítik majd a világ­híres tokaji aszút. Tokaj-Hegyalján az idei termés kevesebb ugyan, de jobb minőségű a tavalyinál. Tállya, Mád és Rátka község hatá­rában nem ritka az olyan szőlő, amely holdanként 20—25 hektoliter, bort ad. A sárospataki állami gazda­ságban egyes táblák 30 hektoliteres borterméssel hálálták meg a jó mun­kát. De vannak kimagasló eredmé­nyek is. Er­döbényén Veréb Lajos egyholdas szőlősgazdána­k több mint 6000 liter must áll a pincéjében. Másik híres szőlőtermelő vidékün­kön, Egerben és környékén már le­szüretelték az utolsó fürtöket is. A szüret után sok helyen megkezdték az új telepítések talajának előkészí­tését. Ezen a vidéken tavasszal csak­nem 200 holdon telepítenek új szőlőt. A balatonmenti községek határá­ban már több mint két hete szüretel­nek. Szép fürtökk­el telnek a putto­nyok, a hordók és a kocsik hosszú sora szállítja, a termést a balaton­­máriai és a kéthelyi szüretelő te­lepre. Az idén Balatonújla­k, Balatonbe­­­rény, Balatonszentgyörgy, Kéthely községek határában igen szépen fize­tett, a szőlő­ nem ritka a 10 mázsás termés sem. A balatonmáriai szüre­telő telep eddig már 12.000 mázsa szőlőt dolgozott fel és még tízezer mázsa lesz. Éjjel-nappal egy mobil, három hidraulikus, és hat kéziprés önti az édes mustot. Naponta 800 mázsa szőlőt dolgoznak fel és van olyan nap, amikor hat tartály­vagont indítanak a budafoki, a pécsi és a kaposvári borpincékbe. Nem egy olyan gazda van, mint a balatonújlaki Nyári György 14 hol­das középparaszt, aki több mint 100 mázsa szőlőt adott át a telepnek. Eb­ből hatvan mázsa szerződéses volt, a többit szabadon adta el és a pré­miummal együtt több mint­ 38.000 fo­rintot kapott. Kovács György másfél hold szőlőjéről 140 mázsát szüretelt és nyolcvan mázsát adott át a telep­nek. Készülődnek a termelőszövetkezetek a zárszámadásra Néhány nap múlva megkezdődik a termelőszövetkezetekben a közös va­gyon leltározása, az idei zárszámadás előkészítése. A tolna megyei párt-végrehajtóbi­zottság megtárgyalta a megye terme­lőszövetkezeteinek helyzetét. Megálla­pította, hogy a szövetkezeti tagok pénzjövedelme az idén lényegesen na­gyobb lesz, mint tavaly: 1953-ban munkaegységenként 4—5 forint jutott átlagosan, az idén pedig 10—12 fo­rint. A kenyérgabonából való része­sedés a gyenge termés következtében valamivel kisebb a tavalyinál, de ku­koricából előreláthatólag több jut egy-egy munkaegységre, mint 1983- ban. A megyei párt-végrehajtó bizottság megbízta a tanács mezőgazdasági igazgatóságát, hogy alaposan tanul­mányozza a leggyengébb termelőszö­vetkezetek helyzetét, s tegyen javas­latot, mi módon lehetne megerősíteni e szövetkezeteket. Somogyban, a kaposvári járás több községében nyilvános közgyűlést tar­tottak, amelyen a termelőszövetkeze­tek elnöke beszámolt a tsz munká­járól, a tagok várható jövedelméről. Sok egyénileg dolgozó paraszt is részt vett e közgyűléseken. Ráksiban öt család, Kercseligeten és So­­mogygesztiben egy-egy család a köz­gyűlésen jelentette be, hogy belép a termelőszövetkezetbe. A jól gazdálkodó termelőszövetke­zetek eredményeinek láttán ország­szerte egyre több új termelőszövetke­zet alakul. Az elmúlt héten Somogy­­házságyon tizenöt tag alakított új ter­melőszövetkezetet. A borsodmegyei Damak községben 151 holdon ugyan­csak tizenöt taggal megalakult a Győzelem tsz. A püspökladányi Pe­tőfi tsz-be 15 új tag lépett be. A mezőkeresztesi Vörös Csillag nyolc, a koroncói Szabadság tsz kilenc, a debrecen-bellegelői Lenin tsz nyolc, s a diósjenői Rákóczi tsz ugyancsa­k nyolc új taggal gyarapodott. Somogymegyei termelőszövetkezeti dolgozók tanácskozása Kaposvárott Vasárnap Kaposvárott, a Béke Szálló nagytermében a somogyme­gyei termelőszövetkezetek kiváló dol­gozói tanácskozásra jöttek össze. Az előadó Dobi István, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa és a Ter­melőszövetkezeti Tanács elnöke volt. A csaknem négyszáz részvevő fel­hívást intézett a megye termelőszö­vetkezeteihez a vezetés megjavításá­ra, a terméshozam fokozására, az ál­latállomány növelésére, továbbá a kapások gyors betakarítására és az őszi kalászosok elvetésére. (MTI) Értelmiségi klubot avattak Hódmezővásárhelyen (Tudósítónktól.) A Társadalom- és Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Társulat csongrád megyei szervezete szomba­ton este értelmiségi klubot avatott Hódmezővásárhelyen. Az avatóün­­nepségen megjelent a TTIT országos központja részéről Lengyel Sándor, a TTIT természettudományi szakosz­tályának titkára, dr. Koch Sándor Kossuth-díjas, az­ országos elnökség tagja, a TTIT megyei elnöke, szegedi egyetemi tanár, dr. Ormos Pál érde­mes orvos, a hódmezővásárhelyi kór­ház igazgató-főorvosa, a TTIT helyi elnöke, továbbá orvosok, mérnökök, tanárok, művészek, agronómusok. Osváth Bélának, a TTIT megyei titkárának üdvözlő szavai után dr. Koch Sándor Kossuth-díjas adta át a klubot rendeltetésének, majd dr. Ormos Pál érdemes orvos, a TTIT hódmezővásárhelyi elnöke mondott ünnepi beszédet. — Ez, a helyiség a mi otthonunk — mondotta többek között — s lehető­séget ad szép terveink megvalósításá­­hoz. Köszönöm mindannyiunk nevé­ben pártunknak, kormányunknak, hogy régi vágyunk beteljesedett. ígé­rem városunk értelmisége nevében, hogy ez a klub otthona lesz Hód­mezővásárhely szellemi életének. Ezután kiosztották a tagkönyveket, majd rövid kultúrműsor következett. Felszabadulási ünnepségek Kecskemét Kecskemét lakossága vasárnap ün­nepelte felszabadulásának 10. év­fordulóját. Szombaton este a DISZ- fiatalok rendeztek fáklyás felvonu­lást a város utcáin. Ugyancsak szom­baton a Katona­­József Színházban műsoros est keretében vidám, baráti találkozóra jöttek össze Kecskemét dolgozói szovjet katonákkal. Vasárnap reggel zeneszóra ébredt a város. A vasárnapi ünnepségeken résztvett Erdei Ferenc földművelés­­ügyi miniszter, Bács-Kiskun megye országgyűlési képviselője is. Dél­előtt a városi pártbizottság, a tanács, a Hazafias Népfront-bizottság, a tár­sadalmi és tömegsz­ervezetek képvi­selői megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét. Megnyílt a kecskeméti Katona József Múzeumban az első állandó jellegű kiállítás a „Homok élő­világa» címmel. Délután az­ MNDSZ városi szervezete ünnepség keretében könyvekkel ajándékozta meg Csősz Pál és Kanyó Klára út­törőket, akik a város felszabadulá­sának napján, 1944 október 31-én születtek. Közben városszerte vidám sport­műsor és egyéb rendezvények szóra­koztatták a lakosságot. Végül a Ha­­z­afias Népfront-bizottság rendezett ünnepi estet az­ új kollégium dísz­termében. Ünnepi beszédet mondott Tóth László, a Hazafias Népfront­­bizottság elnökségének tagja. Utána a Katona József Színház, művészei adtak műsort­. (MTI) Zálooig Záhonyt egy évtizede szabadították fel a szovjet csapatok. A múltban Záhony jelentéktelen, poros község volt, petróleumlámpával felszerelt kis állomással. Tíz év alatt hatalmasat fejlődött. Állomása megnőtt. Fűtőház, munkásszálló és kultúrház épült, a község utcáin villany világít, nyolc­tantermes iskolát, orvosi rendelőt, be­kötőutat kapott Záhony. A község lakói október 30-án és 31-én emlékeztek meg felszabadulá­sukról. Az állomás dolgozói felsza­badulási műszakot tartottak. Szom­baton este a község apraja-nagyja a kultúrotthonban gyűlt össze a dísz­ünnepélyre. Vasárnap reggel zeneszóra ébredt a határállomás ünneplő lakossága. A debreceni vasutaszenekar egész dél­előtt­ muzsikált, 11 órakor került sor a koszorúzási ünnepségekre. A határ­őrség díszsortüze mellett egymásután helyezték el a különböző szervezetek küldöttei a koszorúkat a szovjet hő­sök emlékművére. A kosz­orúzás köz­ben vonultak keresztül a községen a Nyíregyházáról indult motorostúra­­verseny részvevői, akik a határmenti községeket érintve jutottak el Zá­honyba. Nyíregyháza A Hazafias Népfront városi­­bizott­ságának rendezésében Nyíregyháza dolgozói október 30-án ünnepelték a város felszabadulásának tizedik év­fordulóját. Szombaton reggel ünnepi díszbe öltözött a város. Délután bensőséges ünnepség zaj­lon le a sz­ovjet hősök emlékművé­nél, ahol mintegy tízezer főnyi közön­ség gyűlt össze. A­­ koszorúzási ün­nepség a néphadsereg alakulatainak felvonulásával kezdődött. Ezután dr. Salamon István, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. Este a város fiataljai fáklyás fel­vonulást rendeztek, fél 7 órakor pe­dig a helyőrség tiszti klubjában dísz­ünnepélyt tartottak. Számos színházi bemutató lesz novemberben A budapesti és vidéki színházak számos bemutatót tartanak novem­berben. A sort november 3-án a Blaha Lujza Színház nyitja meg Szigligeti—­Tahi—Vincze «Párizsi vendég] című zenés vígjátékával. Másnap, november 4-én a Faluszínház társulata megkezdi előadásait a MEDOSZ színháztermében, Balzac «Grande kisasszony* című színművét játsszák. Az együttes egyébként még novemberben műsorra tűzi Goldoni «Két úr szolgája* című vígjátékát is. A Fővárosi Operettszínház november közepén tartja első idei bemutató­ját: Kálmán Imre «Csárdáskirálynő»­­jét újítja fel. A Petőfi Színház «A Bál­ utcai fiúk» színdarabváltozatát játssza majd az ifjúságnak. A Nép­hadsereg Színháza november 18 án­­ tartja bemutatóját, amikor is új ma­­j ayar írót avat: Kárpáthy Gyula «Zrínyi» című történelmi drámáját adja elő. A vidéki bemutatók sorában érde­kesnek ígérkezik a miskolci Déryné Színház «Szentivánéji álom» előadá­sa, valamint a debreceni Csokonai Színház és a győri Kisfaludy Szín­ház «Csárdáskirálynő» bemutatója. A ■szegedi Nemzeti Színházban is elő­reláthatólag még novemberben sor kerül Riphardt «Shakespeare keres­tetik* című vígjátékénak előadására. Újdonsággal lép a közönség elé a Vidám Színpad is. Az új műsor címe: «Hol szorít a cipő», s új magyar báb­játék előadására készül az­ Állami Bábszínház: Tersánszky Józsi Jenő «Művész, Maci* című vígjátékét mu­­tatja be.

Next