Szabad Nép, 1954. december (12. évfolyam, 335-364. szám)

1954-12-11 / 345. szám

Az Egyesült Államok az ENSZ-t akarja felhasználni az elítélt amerikai kémek megmentésére New York, december 10. (TASZSZ) December 8-án az ENSZ közgyű­lése teljes ülést tartott, amelyen meg­vitatták a főbizottságnak azt a ja­vaslatát, hogy vegyenek fel az ülés­szak napirendjére egy új kérdést, amelyet az Egyesült Államok terjesz­tett elő: «Panasz az ENSZ katonai sze­mélyeinek a koreai fegyverszünet megszegésével történő letartóztatása és bebörtönzése miatt». Az amerikai küldöttségnek ez újabb pont napirendretűzésével az a célja, hogy elterelje a­­közgyűlés figyelmét egy sor fontos nemzetközi kérdésről és az ENSZ-t fel alkarja használni a Kínai Népköztársaság legfelső nép­bíróságának haditörvényszéke által elítélt amerikai kémek megmentésére. A vitában elsőnek felszólaló Lodge amerikai megbízott azt próbálta bi­zonygatni, hogy az elítélt amerikaiak nem foglalkoznak kémkedéssel, ha­nem csupán «az ENSZ-hadseregnek tagjai voltak», és letartóztatásuk sér­ti a koreai fegyverszüneti egyez­ményt. Az amerikai megbízott arról mélyen hallgatott, hogy az elfogott amerikai kémek maguk is beismerték bűnösségüket az ellenük emelt vád­ban. J. A. Malik, a Szovjetunió képvi­selője felszólalásában kifejezésre jut­tatta, hogy a szovjet küldöttség ellen­zi az amerikai kémek ügyének az ENSZ-ben való megtárgyalását, mert ez az ügy a nemzetközi jog általá­nosan elismert tételei szerint Kína belső hatáskörébe tartozik. A vizs­gálati eljárás során bebizonyoso­dott, hogy feladatuk kémkedés meg­szervezése, a Csang Kaj-sek-ban­­da maradványainak fegyveres fel­kelésre való előkészítése és más hasonló, a Kínai Népköztársaság el­len irányuló bűnös cselekmény volt. A tények világánál — állapította meg J. A. Malik — csődöt mond az ame­rikai küldöttségnek az a próbálko­zása, hogy úgy állítsa be a dolgot, mintha az amerikai kémek elítélése a koreai fegyverszüneti egyezmény megszegése lett volna. A szovjet küldött hangoztatta, hogy az amerikaiak az ENSZ-ben azért akarnak nagy lármát csapni az ügy körül, mert újabb rágalma­kat és koholmányokat akarnak felröppenteni a Kínai Népköz­­társaság ellen, és így akarják el­terelni a figyelmet azokról az ag­resszív cselekményekről, amelye­ket a Távol-Keleten, a Kínai Nép­­köztársasággal szemben elkövet­tek és ma is elkövetnek. J. A. Malik javasolta, hogy a köz­gyűlés ne ezzel a mondvacsinált kérdéssel, hanem a közgyűlés napi­rendjén szereplő két kérdéssel foglal­kozzon. Az egyik: a Csang Kaj-sek-is­­ták agresszív cselekményei a Kínai Népköztársaság ellen és az amerikai haditengerészeti erők felelőssége e cselekmények miatt; a másik­­kérdés: a hajózás szabadságának megsértése a Kínai-tenger térségében, ahol a fe­lelősség szintén az Egyesült Államok haditengerészeti erőire hárul, mert ezek ellenőrzik az említett térséget. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Kínai-tenger térsége az amerikaiak New York, december 10. (TASZSZ) Az ENSZ-közgyűlés Politikai Bi­zottsága december 8-i ülésén befejez­te a koreai kérdés vitáját. Az álta­lános vitában utolsónak J. A. Malik, a Szovjetunió képviselője szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió mindig támogatta és támogatja az ENSZ elveit, de tiltakozik az ellen, hogy ezeket az elveket egyes nyu­gati államok saját céljaikra használ­ják fel. Ismételten kifejtette a Ko­rea békés egyesítésével kapcsolatos szovjet álláspontot. Rámutatott, hogy a koreai szabad választások gon­dolatát a koreai intervencióban résztvett államok utasítják el. Malik azzal kapcsolatban, hogy a vitában az angol küldött párhuzamot vont Korea, valamint Németország között, és kísérletet tett a német kér­désben elfoglalt szovjet álláspont meghamisítására is, meggyőzően rá­mutatott a kísérlet kudarcára. «A koreai kérdés vitája — mondotta — megmutatta, hogy egyes nyugati hatalmak azt ér­tik «szabad választások» fogalma alatt, hogy szabadkezet biztosít­sanak az Egyesült Államoknak­­Korea háborús hídfővé változtatá­sára». Ugyanakkor hangoztatta, hogy kato­nai szerződések segítségével olyan irányú kísérletek történnek, hogy Koreában éppúgy, mint Németor­szágban, örökkétartóvá tegyék az ide­gen csapatok ott tartózkodását. Amikor a bizottság áttért a hatá­rozati javaslatok megvitatására, a Szovjetunió képviselője kijelentette, politikája folytán a Kínai Népköz­­társaság elleni agresszív cselekmé­nyek következtében háborús veszély tűzfészkévé válik. Ezzel kapcsolatban utalt az Egyesült Államok és a Csang Kaj-sek-isták között kötött katonai szerződésre, amely a napokban jött létre. A szovjet küldött kijelentette, hogy a tények alapján a szovjet küldött­ség ellenzi, hogy a közgyűlés üléssza­kának napirendjére tűzzék a Kíná­ban elítélt amerikai kémek kérdését. A közgyűlés azonban szótöbbséggel elfogadta a főbizottság javaslatát, hogy a szovjet küldöttség India hatá­rozati javaslatát támogatja, amely­hez a szovjet küldöttség módosító ja­vaslatot terjesztett elő. E módosító javaslat az indiai határozati javas­latból annak a pontnak törlését in­dítványozza, amely ajánlja, hogy ve­gyék tudomásul a tizenöt ország ál­tal a genfi értekezletről készített szemlátomást tendenciózus és részre­hajló beszámoló jelentést. A koreai intervencióban résztvett országok nyomására — több küldött­ség tiltakozása ellenére is — a bizott­ság úgy határozott, hogy elsőnek nem a korábban beterjesztett indiai hatá­rozati javaslatot, hanem a 15 ország határozati javaslatát teszi szavazás­ra. A szavazás során azokat a pon­tokat, amelyek az ENSZ elveiről szól­nak, és rámutatnak, hogy a koreai fegyverszüneti egyezménynek a vég­leges békeszerződés létrehozásáig érvényben kell maradnia és amely pontok azt a reményt fejezik­­ki, hogy hamarosan lehetővé válik az előrehaladás Korea békés egyesítése felé — egyhangúlag elfogadták. A tizenöt országnak a genfi érte­kezletre vonatkozó egyoldalú beszá­moló jelentését helyeslő pontot sza­vazattöbbséggel fogadták el. A szavazás után India képviselője határozati javaslatát visszavonta, mi­vel a két határozati javaslat egyező pontjait már egyhangúlag elfogadták. A Szovjetunió küldöttségének azt a másik határozati javaslatát, amely indítványozza a «Korea egyesítésével és helyreállításával foglalkozó ENSZ- bizottság» megszüntetését, szavazat­­többséggel elutasították. Befejeződött a koreai kérdés vitája az ENSZ-közgyűlés Politikai Bizottságában A nyugatnémet hadiipar már gyártja a fegyvereket... Krupp neve minden egyszerű em­ber szemében egyet jelent a háború­val. Alfred Krupp neve hallatára ok­vetlenül eszünkbe jutnak a két vi­lágháború pusztításai, amelyekhez a Ruhr vidéki «ágyúkirály» hadiszer­számai oly hatékonyan hozzájárultak. S mostanában ismét gyakran olvas­hatunk Kruppról. A világ különböző tájékairól érkező jelentések arról szá­molnak be, hogy a Krupp-cég ismét hadianyagtermeléssel foglalkozik. A fegyverkezési „korlátozások“ kijátszása Anthony Greenwood brit munkás­párti képviselő egy londoni gyűlésen elmondotta: a Krupp-konszern a Kö­zép-Keleten gyárakat épít. Ezekben a gyárakban állítják majd elő azo­kat a nehézfegyvereket, amelyek gyártásáról a bonni kormány a londoni és párizsi egyezményben formálisan lemondott.. A New York Herald Tribune megírta, hogy a Krupp-vállalatok képviselői «fontos megállapodásokat» írtak alá kanadai nagyiparosokkal, s e megál­lapodások célja: kijátszani a párizsi egyezményekben foglalt fegyverke­zési korlátozásokat. Berthold Krupp — közli a Freies Volk — Stockholm­ban folytat bizalmas tárgyalásokat. Arról van szó, hogy Kruppék eladná­nak egy bochumi bányavállalatot Werner Green svéd vállalkozónak 25 millió márkáért. Ezen az összegen Krupp a Nobel Dinamit-konszern részvényeinek egy pakettjét akarja megvásárolni. Mindezek a jelentések csupán egyetlen nyugat-németországi hadi­ipari vállalat terveiről szólnak. Tu­catjával sorolhatnánk más jelentése­ket, amelyek az I. G. Farbenindust­­rie, a Volkswagen-üzemek és más nyugatnémet cégek tevékenységéről számolnak be. A békeszerető népek ezekből a jelentésekből megdöbben­ve és felháborodva értesülnek arról, hogy Nyugat-Németországban már most is eszeveszett fegyverkezés fo­lyik, holott még nem is ratifikálták a párizsi egyezményeket. Tervek többmilliós nyugatnémet hadsereg felfegyverzésére Ahhoz, hogy fogalmat alkothas­sunk a nyugatnémet fegyverkezés méreteiről, érdemes szemügyre ven­ni azokat a becsléseket, amelyeket a bonni kormány az új Wehrmacht költségeiről készíttetett. Eszerint Adenauerék az 500.000 főnyi hadse­reg megteremtésének költségeit az első évben 1000 millió fontra, a má­sodik évben 2000 millió fontra be­csülik. A hadsereg fenntartása évi 750 millió fontba kerül majd. A Fi­nancial Times című angol lap, amely ezeket az adatokat közli, természete­sen hallgat arról, hogy a német mili­taristák már most sem elégednek meg 12 hadosztályból álló hadsereg­gel, hanem nyíltan beszélnek 30, sőt 60 hadosztályról. De bizonyos, hogy a nyugatnémet hadiipar, s az aden­­aueri politikát irányító amerikai kon­szernek máris a többmilliós nyugat­német hadsereg felfegyverzéséhez szabják terveiket. A Financial Times néhány részle­tes adattal is szolgál. Eszerint 1955— 1956-ban valószínűleg a következő beruházásokat eszközük: radar 15 millió font, optikai ipar 10 millió, tü­zérség 15—20 millió, repülőgépgyár­tás 100—200 millió stb. Atomkutatá­sokra — írja a lap — az első évben mintegy 40 millió fontot fordítanak, ez azonban «nem tartozik a hadiki­adások közé». Mi az igazság a „békésfi atomkutatás körül? Rendkívül jellemző az a görcsös erőfeszítés, amelyet az egész nyugati propaganda azért fejt ki, hogy elhi­tesse az olvasókkal: a nyugat-német­­országi atomkutatás csupán békés célokat szolgál. A valóság azonban az, hogy a párizsi egyezmények meg­nyitják az utat olyan atomkutatások előtt, amelyek lehetővé teszik az atom- és hidrogénfegyver gyártását Nyugat-Németországban, s azt is, hogy Nyugat-Németországot atom­fegyverekkel lássák el külföldről. S ez azt jelenti, hogy — a moszkvai deklaráció szavaival élve — «atom­fegyver kerül azok­­kezébe, akik nem is olyan régen a hitleri véres «új rend» meghonosítása érdekében ha­lált és pusztulást zúdítottak Európára, egész népek kiirtását tűzték célul maguk elé». Hogyan is áll a nyugat-németországi «békés» atomkutatások kérdése? A Reuter hírügynökség egyik jelenté­séből értesülhetünk a bonni kormány által kidolgozott atomer­ő-törvény ter­vezetének néhány részletéről. A ter­vezet értelmében az atomerő fejlesz­tését azokra a nyugatnémet vállala­tokra akarják bízni, amelyek már a második világháború idején is külön­leges fegyverek gyártásával foglalkoz­tak. Máris létrehoztak egy szervet «Fizikai Tudományos Társaság» fe­dőnéven. A «tudományos» társaság tagjai között szerepel az I. G. Far­ben, a Siemens, a Degussa és több más olyan vállalat, amelyek már a második világháborúban bebizonyí­tották, hogy mennyire «tudományos» módszerekkel állították elő a tömeg­irtás eszközeit. Atomháborús előkészületek Akit azonban az I. G. Farben és a Siemens részvétele a «Fizikai Tudo­mányos Társaságban» még nem győz­ne meg eléggé, az olvassa el a La Tribune des Nations című párizsi lap egyik cikkét. íme: «Terveket dolgoz­tak ki arra, hogy az atomenergiát kimondottan katonai célokra is fel­használják. Már meg is jelöltek egyes tudományos központok­at, amelyeknek iyenirányú munkálatokkal kell fog­­lalkozniok: a göttingeni egyetem, a hamburgi és freiburgi fizikai kutató­­intézetek, a mayencei Max-Planck vegyi kutatóintézet. Hírek szerint el­sősorban atomtöltetű lövedékeket akarnak gyártani a tüzérség szá­mára­. Az amerikai kormány máris hozzá­járult ahhoz, hogy visszaküldjön Nyugat-Németországba bizonyos szá­mú német tudóst, aki eddig az Egye­sült Államokban élt és ott részt vett az atomkutatási munkában. Hans Bette és Maintner nevét emlegetik. S ne gondoljuk, hogy a Krupp-cég, amelynek egyébirányú terveiről­­már említést tettünk, ki akar maradni az atomfegyver gyártásából. Szó sincs róla. A Krupp-társaság egyezményt kíván kötni Svédországgal egy urá­nium-lelőhely kiaknázására, s egy­idejűleg megbeszélést folytat egyes afrikai bányaipari társaságokkal is, hogy részt vehessen az ottani urá­­niumbányák feltárásában, vagy ás­ványtani kutatásokat végezhessen olyan helyeken, ahol esetleg urá­niumérc található. Marakodás a hadi­megrendelések elosztásáért Kruppék urániumércet akarnak «feldolgozni», az I. G. Farbenindust­rie ismét gázra és baktériumra spe­A kaméliás hölgy Több mint száz éve olvassák . Világszerte ismerik Dumas érzelmes regényét. Sajnos, ez a film alatta ma­rad a várakozásnak. Sem a forgató­­könyv, sem a rendezés, de még a szépséges és­­ tehetséges Micheline­ Presle játéka sem tudja érzékeltetni a főúri kokott tragédiáját. Valameny­­nyire sikerült a korabeli Párizs at­moszféráját feleleveníteni. Ha felü­letesen is, de valamit érzékeltet a film a felső tízezer erkölcsi fertőjé­ből, képmutatásából. Csakhogy a tör­ténet lényege nem csupán ennyi. A film első része csak igen bátorta­lanul tárja fel Marguerite Gautier jellemét. Csak hidegségét, szeszélyes­ségét rajzolja meg, de nem mutatja meg romlottságát. A néző nem érzi, hogy kiféle-miféle — így nem is na­gyon izgul az ifjú Armand sorsáért. (Armand alakját egyébként is jelen­téktelennek ábrázolja színész és ren­dezés. Sem szépség, sem báj, sem fér­fiasság nem teszi különösen rokon­szenvessé.) Az indítás gyengesége miatt nem válik feszültté a dráma: hiába a két szerelmes idilli boldog­ságát ábrázoló hangulatos képek — a néző nem érzékeli azt a változást, amelyet Marguerite-ben a szerelem tisztító tüze véghezvitt. Csak az utol­só részben, a haldoklási jelenetben üti meg a film azokat az érzelmi hú­rokat, amelyeken az eredeti mű játszik. Hogy mégis jelentős a film sikere — annak okát — Dumas művének népszerűsége mellett — mindenek­előtt az érzelmes tárgyban kell ke­resni. A közönségigény egyik alaptör­vénye a változatosság: a nézők von­zódnak a hősi pátoszhoz és a vidám­sághoz, a derűhöz, de szeretik az ér­zelmekre ható témákat is. Ha A kar­­méliás hölgy nem is elégíti ki jól ezt az igényt, de «újszerűségével» széle­sebb körben tud hatni, mint ameny­­nyi művészi erejéből telik. Rényi Péter A kékvércsék erdejében Új természetábrázoló filmünk sze­replői, nemcsak a hazánkban ritka madarak: a kékvércsék, hanem azok az emberek, akik hosszú rúdra sze­relt fészekkutató tükrökkel, hat eme­let magas, csőből szerkesztett figyelő­állvány leshelyén felszerelt filmező­géppel örökítik meg a madárfészkek titkait, és különböző eszközökkel, műszerekkel mérik, figyelik, jegyzik a madarak életének jelenségeit. A Hortobágy határán, az óhaji ősi tölgy­erdő mélyén jelenik meg a Termé­szettudományi Múzeum és a Doku­mentum Filmgyár közös kutató- és filmezőcsoportja. A film képei, mint helyszíni jegyzetek, bemutatják a ga­­lambnagyságú kékvércsék­ életmód­ját, ugyanakkor pedig azokat az ügyes módszereket, amelyek alkal­mazásával a felvételek készültek. Egyszerre tárul a néző elé az erdő titka és a kutató titka. A két titok fokozatos feltárása sa­játos feszültséggel telíti a filmet, várakozásteli érzelmet kelt a néző­téren, és ezzel ügyesen gazdálkodva, a film lankadatlan érdeklődést tart ébren. Homoki Nagy István és mun­katársai tapasztalt tzm­észetfiknezek. Módszerük és munkájuk eredménye — a film tárgyának megközelítése, megörökítése — egyaránt figyelmet érdemel, különösen ennél a filmnél, amely nélkülözi korábbi filmjeink hatásvadászó, olykor megtévesztő lát­szatait. Érdeme a filmnek, hogy tu­dományos pontossággal, mint akár egy nagy műgonddal készült madár­tani értekezésben — pontos és hite­les képet nyer a néző nemcsak a ku­tatás tárgyát képező madár fészke­­lését, létfenntartását és szaporodását illető kérdések tekintetében, hanem feltárulnak környezetének évszaki jellegzetességei, és ezzel együtt vál­tozó életkörülményei is. Szemben Ho­moki eddigi természetrajzi filmjeivel, ebben a filmben nincsenek olyan ké­pek, amelyek az állati magatartást — felületes és hatáátkeltő módon — az emberek életéből vett jellemvonások­kal hozzák párhuzamba. A felvételek nagyon szépek, világosak, érzéklete­sek. A vadászszenvedélytől lihegő Valakék hímmadár, a mohóságtól tá­­togó, remegő pihés fiókák, az életet követelő fészekalja kis nép látványa, s a lomboserdő egész apró állatse­regletének életéről készített képek, feledhetetlenek. Mégis, a figyelmes néző megállapíthat némi felesleges bőbeszédűséget abban, hogy egyes szép felvételeket — amelyek ugyan távolabb esnek s kitűzött feladattól­ — nincs ereje mellőzni Morell Mi­hálynak, aki a filmet­ összeállította. Sokszor tisztázatlan, hogy miért sze­repel egyik-m­ásik madár, bogár, ami­kor nincs vonatkozásban a vércsék életével. Farkas Ferenc kísérőzenéje nagyon szép, kifejező, mint maguk a természeti felvételek. Költői zene, amely ízét, illatát leheli a kocsányos tölgyek birodalmainak, hazánk egy rejtett, piciny részletének. Újvári Imre cializálja magát, a Volkswagen-üze­­mek felkészültek 120 tonnás harcko­csik gyártására. A tények százai bi­zonyítják, amit a moszkvai deklará­ció megállapított: «A német katonai potenciál felszámolását előíró nem­zetközi egyezményekkel ellentétben nyíltan helyreállítják Nyugat-Német­­ország hadiiparát­. Folyik a marako­dás Bonnban a hadim­egrendelések elosztásának jogáért is. Mostanáig Blan­k hadügyi hivatalának hatáskö­rébe tartozott a hadimegrendelések kiadása. Most egyes bonni főkolom­posok Blank régi vetélytársát, Strausst tolják előtérbe. Azt követe­lik, hogy állítsanak fel fegyverzet­ügyi minis­ztériumot, élén Strauss­­szal. Erhard gazdaságügyi miniszter viszont kijelentette, hogy felesleges minden állami szabályozás: a knap­pok és flickek elég nagy tapasztalat­tal rendelkeznek ahhoz, hogy maguk is boldoguljanak. Mi hiszünk Erhard miniszter úr­nak. A kruppok valóban elegendő ta­pasztalattal rendelkeznek. De a nyu­gatnémet fegyverkezés apostolai rosszul teszik, ha megfeledkeznek ar­ról, hogy mi is rendelkezünk már tapasztalatokkal. A népek, a béke­szerető százmilliók saját bőrükön ta­pasztalták, mit jelent az, ha szabad­jára engedik a hadiipari monopóliu­mokat. S a népek tapasztalata, a mi tapasztalatunk arra int, hogy szoros szövetségben a béketábor országai­val, minden békeszerető emberrel, teljes erőnkből küzdjünk a német mi­­itarizmus feltámasztása elleni Polgár Dénes Jeg­yzetek filmekől SZABAD NÉP A Csehszlovákiai Nemzeti Arcvonal konferenciájának távirata a Hazafias Népfrontnak Drága Barátaink! Az egész csehszlovák nép nevében forró üdvözletünket küldjük a Nemzeti Arcvonal prágai konferenciájáról, amelyen kifejeztük teljes egyet­értésünket az európai béke és biztonság ügyével foglalkozó moszkvai érte­kezleten elfogadott deklarációval. A barátság és a testvéri együttműkö­dés szoros kötelékei, amelyek eddig is összefűztek, ezekben a napokban je­lentősen megerősödtek. Az imperialisták az agresszív párizsi egyezmények ratifikációjával előkészítik Nyugat-Nérmetország újrafelfegyverzését. Ezzel nemcsak a­ mi országunkat, hanem országuk népét is fenyegetik. A mi érdekeink közösek. A mi népeink tudják, mit jelent a háború és a megszállás, s amikor a Szovjetunió által történt felszabadítás után ráléphettek a szocializmus épí­tésének útjára, felismerték, milyen új, gazdag élet tárult eléjük. Orszá­gaink üzemeiben és falvaiban örömteljes alkotómunka folyik. Napról napra egyre gazdagabbá és tartalmasabbá válik a dolgozók élete. E gyönyörű je­lenért és még ragyogóbb, gyönyörűbb jövőért készek vagyunk keményen harcolni. A moszkvai értekezleten elfogadott deklaráció népeink közös lét­érdekét, béke-erőfeszítésein­ket fejezi ki, továbbá azt, hogy szilárdan elhatá­roztuk, a békét közösen megvédjünk. Az egész csehszlovák nép nevében biztosítjuk Önöket, drága barátaink, hogy mindent megteszünk, amire a moszkvai deklaráció kötelez bennünket. Meggyőződésünk, hogy országuk hősi népe velünk, valamint a demokrácia és a­ szocializmus táborának összes népével együtt a hatalmas Szovjetunió vezetése alatt teljes erejéből együtt fog működni az imperialisták és a bonni militaristák agresszív terveinek meghiúsítása érdekében. Erősödjék a népeink !közötti tartós barátság! A mi ügyünk igaz, és győzni fog! I Hl.———1—1—————— Az országos művészi fényképkiállításról Prága, december 10. (MTI) A Csehszlovákiai Nemzeti Arcvo-­­nal prágai konferenciája a következő­­-Hogyan fejlődött a tavalyi kiáll­­* * tás óta az amatőrfényképezés? Erre ad választ a Magyar Dolgozók Országos Művészfényképező Egyesü­lete Belgrád rakparti helyiségeiben rendezett országos művészi fénykép­kiállítás, amely 102 kiállítótól 233 képet mutat be. A múlt év hasonló időszakában rendezett kiállítás óta nagy utat tett meg az amatőrfényképezés is. Amatőrjeink munkája témában gaz­dagabb lett. A tavalyi szürkeség he­lyett ragyogó kivitelezésű alkotáso­kat látunk a termek falain. Csak a mondanivalóban volna szükség ha­tározottabb kiállásra. Váltakozva sorakoznak portrék, zsáner- és tájképek, de nem hiányoz­nak nagyszabású létesítményeink áb­rázolásai sem. Ez a kiállítás már nem dokumentációs jellegű, az amatőrfo­­tográfusok nagy része a feltartóztat­hatatlanul iramló élet apróbb-na­­gyobb villanásait fogta meg és al­kotta maradandó képpé. Amatőrjeink zömét a táji szépségek kötötték le, és bár nem nagy, még az új szemléletű tájképek száma, de vannak szép, biztató eredmények. A zsűri is figye­lembe vette ezt, amikor a díjak nagy részével ezeket a képeket tüntette ki. A sorrenddel azonban nem értek egyet, mert a Fotó című lap 500 fo­rintos díjával kitüntetett Szeberényi György Csendes éj című képe csak oklevelet kapott, holott a kiállítás egyik legszebb tájképe. Kifejezőbb, szebb, mint az ezüstéremmel díjazott Czeizing Lajos Első út a földekre cí­mű képe, amely egy hóolvadásos út­testről kikanyarodó parasztszekér helyett a címnek ellentmondó társze­keret ábrázol, hatalmas, túlzottan si­ma égfelülettel. Gál Lajos Télutó képe viszont megérdemli az ezüstér­met. Finom tónusú, leheletszerű köd­­fátyolban végződő patakocska, g­átló­san szeli át a képet, partjain még ér­zékelhető a jégtakaró maradványa. Figyelemreméltó, szép alkotás Gál Imre Balatoni halászat képe. Kiemel­kedők a versenyen kívül induló Rév Miklós hangulatos tájképei, sok láto­gató figyelmét magára vonta Víz partján című felvétele. R­osszabb a helyzet a portré- és zsánerképek tekintetében. Több olyan képet látunk a falon, amelyek mesterkéltek, szemléletükben hami­sak és nem közérthetőek­. A fényké­pezés új lehetőség a látási élmények kifejezésére. A fényképésznek legyen «fotószeme», olyan gondolatokat fe­jezzen ki, amelyek más ábrázolási módszerrel vissza nem adhatók, té­A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének 1954 októberi határozata alapján — amely a többi között a közgazdaságtudományi isme­retek terjesztésének fokozását is cé­lul tűzi ki — a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem e tan­évben nyilvános közgazdaságtudomá­nyi előadássorozatot rendez. Az elő­adások aktuális közgazdaságtudomá­nyi kérdésekkel foglalkoznak. Az elő­adássorozat egyes előadásait gazda­sági életünk vezetői és az egyetem táviratot küldte Budapestre a Haza­fias Népfrontnak, mára legyen sajátosan és hangsúlyo­zottan fénykép-téma. A zsűri a ké­pek értékelésénél ezt nem vette fi­gyelembe, a képeket műfajok szerint értékelte. Így történhetett meg, hogy a művészi riport a képek megítélé­sénél nem kapott jelentőséget, hol­ott pl. Farkas Tamás Barcelonában aranyéremmel díjazott Népi tánc képe, Jónás Pál Verseny közben, és Komlós Tibor sportképei kimagasla­­nak sajátosságaiknál fogva. Művészi riportok ezek, amelyek pillanatnyi mozzanatokat ragadnak meg harmo­­nikus képegységben, a fotó sajátos formanyelvén. A figurális képek, a portré, a zsá­nerképek képviselői között akadnak olyanok, akik azt hiszik, hogy a mű értékét a ködös szimbólumok vagy hosszadalmas magyarázatok adják és ezért kerülik az egyszerű, közérthető gondolatokat. Egyik-másik kép elbí­rálásánál a zsűrit határozott felelős­ség­ terheli: nem egyszer bizarr, ér­telmetlen kompozíciót is kitüntetett. Gink Károly A festő c. képe bronz­érmet kapott, holott Szabó Vladimir festő portréja sokkal érthetőbb, ezért közelebb is áll a tömegekhez. Hollenzer Béla Ablak, Pálvölgyi Fe­renc Műemlékek közt és Svéd István B. Gy. színművész képei megérdemel­ten jutottak a bronzérem birtokába. Végül foglalkoznom kell Király Attila Anyai öröm, anyai gond egyetlen aranyéremmel díjazott ké­pével. Színhely egy szoba, alant egy kosárban alvó gyerek, fölötte a szék támlájára boruló, elszenderült anya, jobboldalt kopott asztal, világító pet­­rólyem­ű lámpással. A kép a hatásos tálalás ellenére sem nemesedik él­ménnyé, s a rokonszenv érzését sem tudja kiváltani, túlságosan érződik rajta, hogy színpadias, megrendezett. A díjazottak között 14 okleveles kép is szerepel. A kiállítók közül so­kan versenyen kívül indultak, de ez a tény nem mentesíthet az alól, hogy képeikről bírálatot mondjunk. A ki­állítás legszebb darabjai közé tartozik Németh József Kislányom II., de Reklám I. képe is dicséretet érde­mel, mint kifejezetten reklámilluszt­ráció. Hasonlóan értékesek dr. Tildy Zoltán m­adárképei. Érdekesek Kof­­fán Károly bravúros madárképei is. A kiállítás egésze tanúsítja: fotó­művészetünk jó úton halad. Minden adottsága megvan — különösen, ha elhárítjuk az előrehaladását még gátló akadályokat — hogy betöltse hivatá­sát: váljék új életünk, szép országunk gazdag tükörképévé. Vadas Ernő professzorai tartják. Az előadássoro­zat megnyitása és első előadása 1954 december 13-án lesz, délután 6 órai kezdettel, az egyetem (IX., Dimitrov tér 8.) I. sz. előadótermében. Az előadássorozatot az egyetem rek­tora, Bogarasi Béla akadémikus nyit­ja meg. Az első előadást kereskedel­münk egyes időszerű elméleti és gya­korlati kérdéseiről Bognár József bel­kereskedelmi miniszter,­egyetemi ta­nár tartja. Bécsi jelentés arról számol be, hogy végre az osztrák fővárosban is megjelent a nyugati országokban oly gyakori «repülő csészealj». Méghoz­zá nem is csupán a levegőben lát­ták, hanem Bécs egyik legforgalma­sabb részén, a híres Mariahilfer­­strassen. A napokban rémülten vette észre több ember, hogy különleges repülőgép, feltehetőleg repülő csé­szealj ereszkedik az utcára. Hár­man odaszaladtak, hogy szemügyre vegyék a «gépet,*. Mint az österrei­chische Volksstimme írja, a «csésze­aljból» nem szállt ki sem Mars-lakó, aki oroszul felvilágosítást kért (mert akadt már burzsoá lap, amely ilyen sületlenséget is irt), de még arról sem volt szó, hogy kifogyott volna a sztratoszféragép üzemanyaga. A Mariahilfer­strasse járókelőinek — Az őszi halászat után megteltek a halraktárak. December 20 és 24 között 26 vagon halat hoznak forga­lomba a budapesti piacokon és üzle­tekben.­­ GYORS ÜTEMBEN épülnek a főváros új trolibusz vonalai. A Nép­liget és a Váci út közötti vonalon előreláthatólag december második fe­lében megindul a 75-ös járat. Magyar építészek segítenek Phenjant újjáépíteni December 10. (MTI) Októberben magyar építészek in­dultak Koreába, hogy Phenjan újjá­építésében segítséget nyújtsanak az ottani szakembereknek. Az építész­­csoport október 23-án érkezett új munkahelyére. A magyar építészek munkájáról cikket és képet, közöl a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Miniszter­­tanácsának lapja. Kázmér Sándor, a csoport vezetője megírta, hogy igen szép feladatokat kaptak. Középületeket és lakóháza­kat terveznek, a későbbiek folyamán pedig ezek építésének irányításában is részt vesznek. Már megkezdték a régi, romos színházak rekonstrukció­jának tervezését. Hozzákezdtek a két és fél kilométer hosszú sugárút men­tén elterülő lakóházak tervezésének előkészítéséhez. Megbízták őket a Zeneakadémia és a telefonközpont tervezésével. További feladatuk lesz az orvosi egyetem, a történelmi mú­zeum és egy középület tervezése. Ezek az épületek Phenjan legszebb sugárútján, a Sztálin úton épülnek. A MÁV vezérigazgatósága közli: Az egyhónapos iskolai szünet idején a naponta vonattal bejáró tanulók de­cemberben és januárban fél hónapra ér­vényes tanulójegyet válthatnak. A dolgozók napi munkábajárására rendszeresített heti- és havijegy vál­tására szolgáló Igazolványok 1955. évre szóló nyilvántartásba vételét megkezd­ték. A dolgozóknak december folyamán ezeket az igazolványokat állandó lakó­helyük vasútállomásán nyilvántartásba kell vétetniök. Az 1954. évre nyilvántar­tásba vett igazolványok — amelyek a hazautazásra szolgáló menettérti jegy váltására jogosítanak — 1955 január 31-ig használhatók. Fentiekkel kapcsolatban a vasútállo­másokon adnak bővebb felvilágosítást az érdeklődőknek. (MTI) KÜLÖNVONATOT Indít Diósgyőrbe va­sárnap reggel a Vörös Meteor a Bp. Vö­rös Meteor­ Légierő osztályozóm­érkő­­zésre. A különvon­at az eredetileg közölt 6.30 óra helyett 6.20 órakor indul a Ke­leti­ pályaudvarról. A MAI SPORTMŰSOR fontosabb esemé­nyei: Birkózás: Budapest 1954. évi ifj. kötöttfogású csapatbajnoksága. Sport­­csarnok, edzőterem, 16. — jégkorong: Bp. Kinizsi—V. Wilhelm Pieck Gyár, Mű­jégpálya, 19. Bp. Vörös Meteor—Bp. Szikra, Műjégpálya, 21. — ökölvívás: Magyarország 1954. évi felnőtt ökölvívó­­csapatbajnokságának döntője. Sportcsar­nok, 18. — Sakk: Az országos egyéni sakkbajnokság döntőjének 13. fordulója. Gorkij fasori ÉDOSZ-székház, 16.30. — Vízilabda: Magyar Népköztársasági Kupa mérkőzések a Sportuszodában. Bp. Lo­komotív—Szolnoki Dózsa. 19, Bp. Kinizsi —Bp. Honvéd, 19.45. orra előtt egy egyszerű léggömb esett le, röpcédulákkal. Többet már nem tudtak róla a bécsiek, mert a röpcédulák magyar nyelvű szöveget tartalmaztak. Nem sokkal később egy másik ballon is leesett Bécsben, ez meg csehszlovák röpcédulákkal volt tele. A bécsi dolgozók megjegy­zései arra vallottak, hogy a röpcé­dulákat «értékelni» tudják ők is. A ballonokat elindító amerikaiak nem tették volna ablakba ezeket a megjegyzéseket. Mindenesetre a Tendloff-Vamag gyár dolgozói mun­káslk­lubjuk­ban kiállították a két «repülő csésze­aljat» és azok tartalmát, hogy min­denkinek alkalma legyen meggyő­ződni az amerikaiak propaganda­módszereiről.­­ A mezőgazdasági szakkörök első országos konferenciáját pénteken tar­tották meg a Társadalom- és Termé­szettudományi Ismeretterjesztő Tár­­­sulat központjában. Hójelentés: A Meteorológiai Intézet je­lentései szerint Kékesen, Galyatetőn, Bör­zsönyben, Sopron környékén és a Me­csekben 10—15 fok körüli meleg idei­­járás miatt erős az olvadás. Síelésre al­­kalmas hó — 10 cm — csak Miskolc kör­nyékén található. Mára további olvadás várható. (MTI) — Új cseppkőbarlangot fedezett fel Égerszög község határában az élelmiszeripari minisztérium barlang­kutató csoportja. A barlangrendszert «Égerszögi Szabadság Cseppkőbar­langnak» nevezték el. — Losonczy György érdemes mű­vész németországi vendégszereplése során nagy sikerrel lépett fel Lipcsé­ben és Drezdában.­­ A Nemzeti Színház Igazgatósága közli, hogy Juhász József betegsége miatt az Uborkafa vasárnapi, december 12-i és szerdai, december 15-i előadása elmarad. Helyette vasárnap este 7 órakor az Úri muri, szerdán pedig a Buborékok (ez utóbbi Sugár-bérletben) kerül színre. RENDŐRSÉGI HÍREK — VARGA JÓZSEF 34 éves ké­ményseprő, vámosmikolai lakos beje­lentette a rendőrségen, hogy decem­ber 1-én ismeretlen tettesek a Ke­mence és Perőcsény községek közötti országúton megtámadták és a nála lévő 485 forintot elrabolták. A nyomo­zás során kiderült, hogy Varga Jó­zsef a kéményseprési díjak fejében beszedett 485 forintot elsikkasztotta é­s ennek leplezésére találta ki a rab­­lási történetet. Varga Józsefet a rend­őrség őrizetbe vette és eljárást indí­tott ellene. — HEVES MEGYE több községében még a nyáron arról panaszkodtak a dolgozó parasztok, hogy a helyi MEZŐKER-telepvezetők a beadott terményeket igen alacsony áron ve­szik át és ezáltal megkárosítják őket. A rendőrség megvizsgálta a dolgozó parasztok panaszait és megállapítot­ta, hogy a Heves megyei MEZÖKER Vállalatnál — Indig Márton igazga­tóval az élen — egész bűnszövetke­zet volt, amelynek, tagjai rendszere­sen megkárosították a dolgozó pa­rasztokat, hamis számlákat állítot­tak ki, sikkasztottak és fosztogatták a nép vagyonát. A MEZÖKER Heves megyei köz­pontjában és különböző telepein 34-en vettek részt a bűnszövetkezetben és sorozatos csalással, sikkasztással és lopással, az eddigi adatok szerint, 1.165.000 forinttal károsították meg a népgazdaságot. A rendőrség valamennyiük ellen megindította a büntető eljárást és kö­zülük 12 bűnöst őrizetbe is vett. Hangversenynaptár December 12. vasárnap: Kórushangverseny Kodály Zoltán 72. születésnapja tiszteletére (Zeneakadémia, 6). Fővárosi Népi Zenekar: Cigányosan . .. Blaháné kedvenc dalai (Zeneakadémia, ne­­gyed 4 és fél 9). A tánczene mesterei a zongoránál (Bartók­­terem d. u. 4 és este 8). Nyilvános előadássorozat a Közgazdasági Egyetemen ☆ ☆ HÍREK☆ ☆ A bécsi repülő csészealjak titka IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig, változó felhőzet, több helyen eső. Mérsékelt szél, A® évszakhoz képest enyhe idő. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet ma 7—10 fok között. A Duna vízállása pénteken reggel Budapest­nél 198 centiméter. A fűtés alapját*l szolgáló várható nap­ kö­­zéphőmérséklet 4­-9 fok között. A budapesti színházak mai műsora Operaházi Anyegin­ (II. 4. sz., 7). — Az Operaház Erkel Színháza: Rigolerd­o (10. bér­let 3. sz., 7). — Nemzeti Színház: Ármány és szerelem (7). — Katona József Színház: Volpone (7). — Madách Színház: Tévedések vígjátéka (7). — Madách Színház Kamara­színháza: Egy pohár víz (7). — A Magyar Néphadsereg­­Színháza: Zrínyi (7). — Déryné Színház: Csalódások (7). — Petőfi Színház: A Pál utcai fiúk (7). — Jókai Színház: Víz­­kereszt (7). — Fővárosi Operettszínház: Csár­dáskirálynő (7). Blaha Lujza Színház: Pá­rizsi vendég (7). — Vidám Színpad: Hol szo­rít a cipő? (7). — Fővárosi Kis Színpad: Telitalálat, a Vidám Színpad vendégjátéka (fél 8). — Zeneakadémia: Állami Hangver­senyzenekar -bérlet 3. sz. (8). — Bartók­­terem: Bach és Händel művészete. Bartha Dé­nes előadása hanglemezben utatásokkal «L»­­bérlet ( sz. sz). — Állam! Faluszínhá­z (Mó­ricz Zsigmond Kultúrotthon, Jókai u. 2—4 ). Ahogy tetszik (7). — A Magyar Állam! Népi Együttes előadása a Néphadsereg Tiszti Há­zában (7). — Kamara Varieté: Lepsénynél még megvolt (6, fél 9). — Budapest Varieté: Pest-Budától Budapestig (fél 6, fél 9). — Állam! Bábszínház: Csalavári Csalavér (*£ 1­51 Szigorúan bizalmas (fél 8). — Fővárosi Nagy­cirkusz: Aeros népies cirkusz vendégjátéka (3, 7). A CSEHSZLOVÁK FILMHÉT FILMJEI: Zűrzavar a cirkuszban (SZIKRA MÁJUS 1. CORVIN ZUGLÓI) — Gyárvár (URANIA, MUNKÁS). — A szülőföld muzsikál» (TOLDI: RÁKOSI MÁTYÁS KULTÚRHÁZ). — Nővérek (GORKIJ: UJ VILÁG. R-keresztúr).­ matineműsor 1934 DECEMBER 13-ÉN, VASÁRNAP D.E. 10 ÓRAKOR UGOCSA: Luxustutajon. - RÓZSA: Ka­­men­fe hölgy. — RÁKOSI MÁTYÁS KULTÚR­­HÁZ: Halhatatlan melódiáit — MOM KUL­TÚROTTHON: Fiúk, lányok, kutyák. — SPORT: Boldogság madara. — ÓBUDA: Lam­­mermoori Imola. — TINÓDI: Egy éj Velen­cében — SIVA: Az ezred lánya. — RÁKÓCZI (Csepel): Erkel. — KOSSUTH (P.­erzsébet : Első hangverseny. — OTTHON (Soroksár): Tavasz a jégen. — KULTÚRA (Pesthidegkút): A mi utcánk csapata. — JÓKAI (Rákoshegy) : Hőseik tavasza. SZOMBAT, 1951 DECEMBER 11 A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL SZOMBAT KOSSUTH-RÁDIÓ: 4.30: Hírek. Időjárásjelentés. — 4.40: Reg­­geli zenés műsor. — 8.30: A Fővárosi Gáz­szolgáltató Vállalat fúvószenekara játszik. —­ 8.50: Operettrészletek. — 9.20: Úttörő-híradó. — 9.45: Gyermekoperák dalaiból. A gyermek­rádió műsora. — 10.00: Hírek. Időjárásjelen­­tés. — 10.10:­­Délelőtti hangverseny — 11.00: Székács János, a Zeneművészeti Főiskola, hallgatója hegedül. 1. Vivaldi—Respighi: D-dúr szonáta, 2. Bartók: Román táncok. — 11.18: Schumann-dalok. — 11.30: Orvosi ta­nácsok: Hogyan védekezzünk a trachoma el­len? Dr. Sándor Edit előadása. — 11.40: Kó­rusok. — 12.00: Hírek. Lapszemle. Időjárásje­­lentés. — 12.15: Könnyűzene. — 13.00: Nagy mesterek népdalfeldolgozásaiból. — 13.40: Fú­vószene. — 14.00: Hírek. Közérdekű közlemé­nyek. — 14.25: Új Zenei Újság. — 15.20: Ember és világ: Utazás a Föld középpontja felé. Előadás. — 15.40: Szív küldi szívnek szí­vesen. — 16.10: Debussy műveiből. — 16.40: Kedves hallgatóink. Levelekre válaszolunk. — 17.00: Hírek. Időjárásjelentés. — 17.10: A Népművészeti Intézet műsora. — 17.30: Szö­vetkezeti Híradó. — 18.00: Egy falu — egy nóta. — 18.30: Az épülő kommunizmus nagy országéban. — 19.00: Szombat esti muzsika. — 20.00: Esti Híradó. — 20.20: Jót nevettünk . . .­ Részletek a Vidám Színpad, az Állami Bábszínház, a Budapest Varieté, a debreceni Dongó Színpad, a Kamara Varieté és más esztréd-színpadok, valamint a Tüske­együttes műsorából. — 22.00: Hírek. Időjárás­­jelentés. Sportc. — 22.20: Tánc éjfélig — 24.00: Hírek. Időjárásjelentés. — 0.10: Ka­tonadalok. PETŐFI-RAD 16: 6.30: A kisiskolások műsora. — 6.40: Tor­na. — 6.50: Filmzene. —■ 14.00: Operettrész­­letek. —­ 14.50: Évszakok. Vera Panova re­gényét ismerteti Lányi Sarolta. —­ 15.20: Az opera mindenkié. Erkel: Bánk bén. Is­merteti: Gál György Sándor. — 16.20: Az árualap és a vásárlóerő helyes arány­a. Elő­adás. — 16.40: Tánc,zene. — 17.10: Orosz nyelvtanfolyam haladóknak. — 17.30: Bar­tók: V. vonósnégyes. — 18.00: A helység ka­­lapácsa. Petőfi Sándor költeményének I. része. Elmondja Majőr Tamás Kossuth-díjas, kiváló művész. — 18.27: Szív küldi szívnek szívesen. — 19.00: «Riportszemmel a világ körül». A stockholmi utcán. — 19.10: Nagy együttesek műsorából. — 19.40: Híres előadó­­művészek Brahms-hangversenye. — 20.20: Sporthíradó. — 20.40: Operarészletek. —­ 31.10: Szórakoztató zene. — 21.20: Kő­szé Gyula és zenekara játszik. Hajdú Anna és Szalay László énekel. — 22.04: Beethoven: Harminckét Variáció. — 22.15: Mravinszkij vezényel. SZABAD WÍn A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. Tel.: *343—100, *142—220. SZIKRA Lapnyomda: 1 11 11 U 11

Next