Szabad Nép, 1955. február (13. évfolyam, 31-58. szám)

1955-02-02 / 32. szám

A tajjvani kérdés a­­­iztonsági Tanács el­őtt (Folytatás a 3. oldalról.) gáe fenntartását". A levél azonban egyetlen szóval sem tesz említést ar­ról, mi a tulajdonképpeni oka annak, hogy veszélybe került a távol-keleti béke. Teljesen világos, hogy Újzéland ja­vaslatának éppúgy, mint a tajvani tengerszorosban való tűzszünetről hangoztatott „béketeremtő“ megfon­tolásoknak semmi közük a távol-ke­leti béke helyreállítására irányuló tö­rekvésekhez. Ezek csak egy célt követnek, a Kí­na belső ügyeibe való beavatkozást, és annak a követelésnek előterjeszté­sét,­­­hogy Kína mondjon le arról a szuverén jogáról, hogy megtisztítsa sa­ját területét az Amerikai Egyesült Államok által támogatott csangkaj­­sekista bandától. A partmenti szigetek térségében létrehozandó tűzszünet — ame­lyet „békeszerető“ lépésként pró­bálnak itt feltüntetni — a való­ságban nem egyéb, mint olyan irányú esetlen manőver, hogy a Kínai Népköztársaságot a Taj­van és Penghu ősi kínai terüle­tekkel kapcsolatos szuverén jo­gairól való lemondásra kénysze­rítsék és megszilárdítsák e szige­teknek az Amerikai Egyesült Ál­lamok által történt törvénytelen elfoglalását. A kifejtett indokok alapján a Szov­jetunió küldöttsége állást foglal az ellen, hogy a szóbanforgó pontot a Biztonsági Tanács napirendjére tűz­zék az Újzéland képviselője által elő­terjesztett formában és értelemben. Ezzel egyidejűleg szorgalmazzuk a Szovjetunió által előterjesztett „Az Egyesült Államoknak a Kínai Nép­köztársaság ellen Tajvan-sziget és más kínai szigetek térségében elköve­tett agresszív cselekményei“ kérdésé­nek napirendre tűzését és sürgős me­gvitatását a Biztonsági Tanácsban, abból kiindulva, hogy ez a javaslat azoknak az okoknak kiküszöbölésére irányul, amelyek új háború kirob­bantásának veszélyét teremtik meg a Távol-Keleten. Szoboljev felszólalásával a délelőtti ülés befejeződött. A délutáni ülés első felszólalója a Kuomintang-kül­­dött volt. A következő felszólaló Cabot Lodge, az Egyesült Államok küldöt­te támogatta az újzélandi javaslat na­pirendre tűzését, de nem ellenezte a szovjet javaslat napirendre tűzését sem. Lodge ebben a felszólalásában sem fukarkodott a „nemzetközi kom­munizmus“ elleni kirohanásokkal, és tagadni próbálta, hogy az Egyesült Államok beavatkozik Kína bel­­ügyeibe. Pearson Dixon angol küldött azt ajánlotta, hogy mindkét, a Biztonsági Tanács elé terjesztett javaslatot tűz­zék napirendre, a vitában adjanak el­sőbbséget az újzélandi javaslatnak, és hívják meg a vitára a Kínai Népköz­­társaságot. Brazília, Belgium, Fenn, Törökor­szág és Irán képviselői támogatták az angol küldött javaslatát. Francia­­ország küldötte ugyancsak egyetértett Dixon felszólalásával Ezután A. A. Szoboljev, a Szovjet­unió küldötte szólalt fel. A szovjet küldöttség álláspontja az, hogy híva­­ják meg a Kínai Népköztársaság­­kép­viselőjét, vegyen részt azoknak az agresszív cselekedeteknek a megvita­tásában, amelyeket az Egyesült Álla­mok követett el a Kínai Népköztár­saság ellen Tajvan és más kínai szi­getek térségében. Bejelentette továb­bá, hogy az újzélandi és a szovjet ja­vaslat más vitarendjét javasolja, mint az angol küldött, akinek indítványa az újzélandi javaslatnak ad elsőbbsé­get. Szavazás ne, cifverjev­ h­a javaslatok frlm­i Ezután megkezdődött a szavazás a Biztonsági Tanácsban az előterjesz­tett javaslatok felett. A Biztonsági Tanács kilenc szava­zattal egy ellenében (Szovjetunió) és­­ egy tartózkodás mellett (Kunmintang- Kína) elfogadta az újzélandi javaslat napirendre tűzését. A Biztonsági Tanács ezután tíz sza­vazattal egy ellenében elfogadta a szovjet javaslat napirendre tűzését, ugyancsak tíz szavazattal egy elle­nében úgy döntött a tanács, hogy előbb az újzélandi javaslatot tárgyal­ják, majd azután térnek át a szovjet javaslat megvitatására. Mint ismeretes, az újzélandi javas­lat úgynevezett tűzszünet létesítésé­re vonatkozik Tajvan térségében és lényegileg szentesítené a Pengbu-szi­­getek és Tajvan feletti amerikai ural­mat, míg a­ szovjet javaslat azoknak az agresszív cselekményeknek elíté­lését és megszüntetését indítványoz­za, amelyeket az Egyesült Államok Tajvan és más kínai szigetek térsé­gében a Kínai Népköztársaság ellen elkövetett. A Biztonsági Tanács az újzélandi javaslat kapcsán kilenc szavazattal egy ellenében (Kuomintang-Kína) és egy tartózkodással (Szovjetunió) úgy döntött, felhívja a Kínai Népköztár­saságot, küldje el képviselőjét a ta­nácsnak a tajvani kérdésre vonatkozó vitáira. (A Szovjetunió azért tartózkodott a szavazástól, mert a javaslat Kínát „a hadműveletek beszüntetésére“ vo­natkozó újzélandi javaslat megvitatá­sára hívja meg.) Ezután a Biztonsági Tanács fel­kérte az ENSZ főtitkárát, hogy to­vábbítsa­­meghívását a népi Kína kormányához. Ezután az ülést elnapolták a Kínai Népköztársaság válaszának megérke­zéséig. Hammarskjold meghívta a Kínai Népköztársaságot a Biztonsági Tanács Tajvannal kapcsolatos vitájára London, február 1. (MTI) A londoni rádió hírt ad arról, hogy Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára táviratot intézett a Kínai Népköztár­saság kormányaihoz, amelyben meg­hívta, hogy vegyen részt a Biztonsá­gi Tanácsnak­ a tajvani helyzettel kapcsolatos vitáján. Csang Kaj-seket és bábjait száműzni kell Formozáról Attlee nyilatkozata a tajvani kérdésről Attlee volt munkáspárti miniszter­­elnök a Daily Heraldnak nyilatko­zott a tajvani kérdésről. Attlee a kö­vetkező javaslatot tette a tajvani térségben kialakult feszültség meg­szüntetésére: 1. Csang Kaj-seket és bábjait szám­űzni kell. — Világos — mondotta Attlee — hogy a Csang Kaj-sek ellen folytatott polgárháborút a kínai népi kor­mány nyerte meg, amelyet csak az Egyesült Államok beavatkozá­sa akadályozott meg Formoza el­foglalásában. Amerika eljárását, amelynek nem volt semmi köze az ENSZ-hez, kizá­rólag Amerika biztonsági politikája sugallta. Azóta Csang Kaj-sek had­erői szüntelenül támadják a kínai szá­razföldet. A józan ésszel ellenkezik, hogy Csang Kaj-sek­ amerikai fegy­verek védelme alatt folytassa a pol­gárháborút. I. Formozát ki kell hagyni az Egyesült Államok­ védelmi gyűrű­jéből. Súlyos dolog, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya azon az alapon­­köve­teli Formozát, hogy „a védelméhez szükséges szigetek gyűrűjének része“. Ez nem nyújt semmiféle jogalapot és ilyesmi megindokolhatná bármely kormánynak azt az eljárását, hogy más országokat megszáll és kormá­nyoz. 3. A kínai népi kormánynak el kell foglalnia jogos helyét a Biz­tonsági Tanácsban. Amíg ezt a helyet Csang Kaj-sek bábja fog­lalja el, addig nagyon nehéz a tárgyalás. Attlee javaslatának első pontjával kapcsolatban kijelentette: a Munkás­pártnak az az álláspontja, hogy For­mozát bizonyos ideig nemzetközi el­lenőrzés alatt kormányozzák, és az­után rendezzenek népszavazást a szi­geten. Ugyanakkor azonban hozzá­tette, hogy „Csang- Kaj-sek nem ma­radhat Formozán a semlegesítés ide­jén“. Az Adenauer-kormány mesterkedése a ratifikációs törvényjavaslat elfogadtatására Berlin, február 1. (MTI) Mint bonni hivatalos helyről köz­ült, az Adenauer-kormány a párizsi szerződések második és harmadik olvasásban való tárgyalásakor a kö­vetkező négy ratifikációs törvény­javaslatot terjeszti a szövetségi gyű­lés elé: 1. Nyugat-Németország csatlakozá­sa a Nyugateurópai Unióhoz és az Északatlanti Szövetséghez, 2. nyugatnémet­­hadsereg felállítása, 3. a nyugat-németországi megszál­lási szabályzat hatálytalanítása, 4. a Saar-egyezmény. Minthogy a bonni kormánykoalí­cióban részvevő Szabad Demokrata Párt, Áttelepültek Pártja és a Német Párt képviselőinek többsége kijelen­szt­te­tette, hogy semmi esetre sem rázza meg a Saar-egyezményt jenlegi alakjában, Adenauerék a szerződések kü­lönválasztásával akarják lehető­vé tenni, hogy a Saar-egyez­­ményt elutasító koalíciós képvi­selők a többi párizsi szerződés ratifikálására szavazhassanak. Adenauer e legújabb politikai mes­terkedésének értéke nagyon kétes, mert a francia kormány legutóbb Blankenhorn bonni kormánymegbí­zott útján újólag közölte, hogy a Saar-egyezmény elutasítása a bonni parlament által Franciaországban esetleg az összes párizsi egyezmények elvetésével járhatna. A KÉPZELT BETEG A Katona József Színház előadása Sokszor leírták és még ma is so­­­kan leírják, hogy A képzelt, be­teg nem tartozik Moliére legjobb darabjai közé. A Katona József Szín­ház előadásával kapcsolatban is meg­figyelhető ez a fanyalgás, sőt a Művelt Nép kritikusa szerint a fel­újítás legfeljebb mint műsorpolitikai szándék menthető. A szóbanforgó kritikus nem talált az előadásban semmit, ami a mai néző számára ér­dekes lehetne, ellenkezőleg — m­eg­­állapítása szerint — a darab egyet­len kivehető mondanivalója a szín­ház előadásában az, hogy nincs szük­ség orvostudományra. Innen már csak egy lépés — a Művelt Nép bírálata sietve meg is teszi ezt a lépést — és A képzelt beteg egyszeriben a ba­bonák „szószékeként“ áll előttünk. Nehéz lenne ennél „egyszerűbben“ el­intézni Moliére klasszikus komédiá­ját és a színház igényes munkáját. Az effajta egyszerűség azonban alig­ha erény. . . Az igazság az, hogy Moliére A kép­zelt betegben is örökértékű művet alkotott, amely összeforrt a világ va­lamennyi komoly színpadával, mert sajátos módon éppen ebben a komé­dia-balettban foglalja össze a nagy francia vígjátékíró azt a képet, amely a mai nézőben Moliére-ről és korá­ról él. • A komédia mondanivalójának leg­szembeötlőbb, leg­következetesebben kibontható szála kétségkívül a Mo­liére korabeli, javarészt sarlatán or­vostudomány és a hiszékenység vám­szedőinek leleplezése. Az is tagad­hatatlan, hogy az egyik korábbi Mo­liére műre, a Botcsinálta doktorra jel­lemző egyértelmű orvostudomány­­ellenesség A képzelt betegben is kí­sért, különösen Bóráidé agnoszticista kétkedő filozofálgatásában. Ugyan­akkor a természeti titkok felderítésé­nek kérdésében Moliére — kinevet­­tetve a maradiságot — jócskán előre lép. A közönség harsány nevetése kí­séri az idősebbik Kolikáczius doktor önmagát, újsütetű doktor fiát és az egész Sorbonne középkoriságba te­metkezett híres orvosi fakultását le­leplező szavait. A színház nagyon helyesen hangsúlyozza ezt a jelenetet, híven tükrözve ezzel is Moliére világ­nézeti fejlődését. A képzelt beteg az érzelmek, a sze­relem szabadságáért vívott harc tük­re is, más szóval — ugyanúgy az er­kölcsök komédiája, mint Moliére jó­­néhány előző műve. Cléante és An­gyalka humorral átszőtt szerelme, a kispolgári család életelveinek kigú­nyolása kacagtató jelenetek során át egyre tisztábban állítja a néző elé a humanista Moliére-t, aki egész élet­művében harcolt a társadalmi előíté­letek, önzés, kapzsiság, képmutatás ellen. A darab — és természetesen az­­ előadás központi figurája , Argan, a képzelt beteg, aki komolyan hiszi, hogy beteg, életének fura értel­me éppen a betegség, s az ezzel járó gondok, a gyógyítás, az ápolás. A test kultuszának ez a furcsa elferdü­­lése persze önzésből származik; ez az önzés készteti őt arra is, hogy lá­nyát megpróbálja erőszakkal férjhez adni az ifjabb Kolikáczius doktorhoz. De ennek az önzésnek a központba állítása — ahogyan nem egy kritikus ezt követeli — túlságosan egyértel­művé tenné Argan alakját. Argan tragikomikus figura, önzésében is áldozata azoknak, akik haszonlesően táplálják benne a betegség rögeszmé­jét, a feleségének, az orvosnak, a gyógyszerésznek. A színház hű ma­radt Moliere-hez, amikor a tragiko­­mikumot látta meg Argan alakjában elsősorban, és nem a karpagoni vo­násokat. Már az első színben, Argan monológjában érezzük ezt a tragi­­komikumot. Ez a lélektani, természe­tességében nagyszerűen ható nyílt­­színű monológ Makláry Zoltán iró­niába hajló tolmácsolásában nem is ellenszenvet vált ki a néző­ből elsősorban, hanem valami sajátos ízű, sajnálkozó neve­tést. A havi gyógyszerszámla adatai­ból olyan életforma tárul elénk, amelyről mindjárt látjuk, hogy el fog bukni. Nem gondol tragédiára a né­ző, gondoskodik erről a jókedv és derű patalzását elindító szöveg. Makláryban megvan a vérbeli ko­médiáskedv és az őszinte emberi ke­dély, a tragikomikum kettősségét vé­gig érzékeltetni tudja. Makláry játékfelfogása, Major Ta­más rendezési elképzelése más szem­pontból is igazolást nyert, mégpedig A képzelt beteg körül forgolódó, a maliére-i vígjátékokban oly fontos mel­lékszereplők alakjaiban. Ha Argan el­sősorban és csak önző lenne, érthe­tetlenné válna Toinette és Béralde arra irányuló ügyeskedése, hogy meg­szabadítsák a képzelt beteget a nem­csak környezetére, de magára Argan­­ra is káros rögeszmék nehezékétől. Ha Argan kizárólag önző lenne, úgy érthetetlenné válna az öröklés remé­nyében Argan halálát váró feleség, Béline csúfos bukása, éles szatírával ábrázolt alakja is. Nehéz lenne An­gyalka apja iránt érzett őszinte sze­retetét is hiteles átéléssel játszani A darab szinte minden szereplője meg­­sínylené, ha Argan alakjában is a mosolyt ajkakra fagyasztó epés, moliére-i humort követelnénk. Mo­liére persze nem békít ki a színlelt be­tegségében tényleg önzővé, zsarnokias­­kodóvá váló hipochonder Argannal. De az Argant érő sorozatos vereség, kudarc, kiábrándulás ellenére sem érezzük őt szatirikusan megsemmisí­­tettnek. Nem érezzük sorsát tragikus­nak sem, hiszen továbbra is ragasz­kodik megcsúfolt rögeszméihez, s ez a makacsság komikussá teszi a darab végéig. A moliére-i vígjáték sajátossá­gaival szembeni értetlenségből fakad az a helytelen követelés is, hogy Ar­gan ,az utolsó jelenetben egyértel­műen rokonszenvessé váljon a néző előtt. Moliére-nél a fösvény alapjában véve megmarad fösvénynek, az úr­hatnám polgár úzhatnám polgárnak, a képzelt beteg képzelt betegnek. Ez egyáltalán nem jelenti azt, mintha a vígjáték nélkülözné a végső feloldó­dást. Argan önzése és zsarnokosko­­dása ellenére diadalmaskodott Cléan­te és Angyalka szerelme. Leleplező­dött a férje vagyonára számító Béline képmutatása. Kinevettük a képzelt betegség természeteiért: állapotát és a képzelt betegen,élősködő orvosok tudománytalanságát, kapzsiságát. A képzelt beteg — komédia­­balett lenne, harsány, mulat­tató humorral, rengeteg bohózat­, burleszk-jellegű fordulattal. A rende­zés halkított ezen a harsányságon , és helytelenül tette. Igaz, hogy Argan és Toinette első felvonásbeli perpat­varés veszekedése, a párnákkal ha­dakozó Argan, Toinette átköltözési jelenete biztosítja bohózatiságával a könnyedséget, a komikus színezetet. De mindez nem eléggé készíti elő a finálé balett-közjátékát. A megelőző balett-közjátékok elhagyása folytán a hangsúly a szavakról olyan várat­lansággal helyeződik át a balett-jel­­legű mozgásra, ami már meghökkenti a nézőt. Talán Somló István játékának — Séralde szerepében — franciásab­­ban lendületes, több mozgással járó felfogása segíthetett volna valameny­­nyire is előkészíteni a nézőt az elő­adás stílusától elütő, de a bohózati bukfencben is sokat mondó befeje­zésre. Somló játéka — sok jó, hite­les vonása ellenére — nem érzékelteti eléggé az alak magával ragadó ener­giáját. Igazi népi humort, lendidejet és kedvességet visz a darabba Olthy Magda játéka, aki Makláry Zoltán mellett talán a legmellére­ibb az egész együttesben. Egészséges, temperamen­tumos, harsány komédiázó kedve az egész darab mulattató, kacagtató alaphangját viszi sikerre. Ferrari Violetta Angyalkája friss, új színekkel mutatja be a szerelmében hajthatatlan, ha kell érzelmes, ha kell makacs, szinte egyidőben félénk és temperamentumos hősnőt. Ferrari játékában bebizonyosodott, hogy Mo­liere egysíkúnak tetsző alakjaiban is rengeteg mondanivaló halmozódik fel. Kevésbé győzött meg erről az igaz­ságról Kállai Ferenc, aki Cléante szerepében egyetlen vonást hangsú­lyozott végig — a szerelmes ifjú ér­zelmét, habár ezt — a színész dicsé­retére legyen mondva — tényleg meg­győzően, tiszta átéltséggel játszotta. Kitűnő az öreg Kolikáczius szere­pében Rajz János. Már külső megje­lenésével harsány nevetésre fakaszt­ja a nézőt, de játékával, szavaival mesteri módon helyezi át a komikum forrását a külsőségről a jellemre. Várkonyi Zoltán a fiatal Koli,­­kácziós alakjának megformálásában talán túlságosan megmarad a külsőséges groteszkség hangsúlyo­zásánál. Együttes játékuk mindamel­­­­lett­ nagyszerű, kacagtató élményt nyújt. Tőkés Anna kitűnően jeleníti meg a képmutató, együgyűen ravasz Béline-t. Hízelgő szavainak egyhangú, gépies darálása, a gyengédséget tet­tető mozdulatok kiszámítottsága meg­­győzően hat a színpadról, de a lelepleződés pillanatában — teljesen feleslegesen — túl sok tragikumot éreztet. Szippants patikus szerepé­ben Mányai Lajos. Purgo doktor alakjában Szabó Gyula állít elénk egy-egy korhű figurát. Illyés Gyula fordítása nagyszerűen érzékelteti Moliére metszően éles, él­­celődő,­ sziporkázó nyelvezetét. Ta­lán legnagyobb érdeme ennek a for­dításnak, hogy megteremti a néhány­­százéves darab és a mai néző között a kapcsolatot. Ez egyébként áll nem­csak a fordításra, hanem az elő­adásra is. Köllő Miklós Hato Jarrra sajtóértekezlete Az AFP jelenti Tokióból, hogy Hatojama japán miniszterelnök ked­den délelőtt sajtóértekezletet tartott. A sajtóértekezleten a többi között kijelentette, úgy tudja, „hogy a kom­munista Kína rendezni kívánja kap­csolatait Japánnal“. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt mondotta, meggyőződése, „hogy a két ország közötti kapcsolatok az igen közeli jövőben megjavulnak. Ebben az eset­ben — tette hozzá — szükséges lesz számításba venni a realitást, és egy­idejűleg elismerni a kommunista Kínát és a nacionalista Kínát“. (MTI) A Brit Birodalom miniszterelnökei a nemzetközi helyzetről tárgyalnak A Reuter hírügynökség jelentése szerint a Brit Birodalom miniszterel­nökeinek első napi értekezlete után az alábbi hivatalos közleményt ad­ták ki: „A miniszterelnökök megkezdték a Nemzetközi helyzet általános megvita­tását. A vita, amelyet az Egyesült Ki­rályság külügyminisztere nyitott meg, elsősorban a távol-keleti helyzetre összpontosult.“ Tüntető felvonulás a Tehér Ház körül • a távol-keleti agresszív amerikai tervek miatt A United Press hírügynökség tudó­sítója szerint három New York-i szer­vezet — a Katolikus Munkások Szö­vetsége, a Békét Követelők Szövet­sége és a Háborúellenes Liga — va­lamint a Megbékélés Társasága phi­ladelphiai szervezet január 29-én tüntető felvonulást rendezett a Fehér Ház körül, tiltakozásul az amerikai kormány távol-keleti politikája ellen. A tüntető felvonulás részvevői táb­lákat vittek ezzel a felirattal: „Ne kocikáztassák egy harmadik világhá­ború kirobbantását". (TASZSZ) SZABAD NÉP KITÜNTETÉSEK A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar sajtó napja alkalmából ki­tüntette sajtónk kiváló munkatársait. Koncsek László, a Győr-Sopron megyei Hírlap szerkesztője, Hartai László, a Magyar Rádióhivatal elnökhelyettese­ és Gádor Béla, a Ludas Matyi főszerkesz­tője a „MUNKA ÉRDEMREND”, György István, a Szabad Nép rovat­vezetője, Árkus István, a­­Szabad Nép rovatvezetőhelyettese, Bányász Rezső, a Szabad Ifjúság rovatvezetője, Lőrincz Jánosné, az Esti Budapest munkatársa, Eck Gyula, a Szabad Föld olvasószer­kesztője, Gyenes István, a Nők Lapja segédszerkesztője. Demeter Imre, a Mű­velt Nép felelős szerkesztője. Szántó Je­nő, a Vas megye felelős szerkesztője. Baranyai György, a Pest megyei Népúj­ság felelős szerkesztője. Szécsén István, a Szabocs megyei Néplap felelős szer­kesztője. Boda István, az Észak-Magyar­­ország rovatvezetője Markója Imre és Bodnár György, a Társadalmi Szemle rovatvezetői, özv. Földes Gézáné, Gö­­möri Endre, a Magyar Rádióhivatal ro­vatvezetője, Victor János és Kalmárné Szél Júlia, a Magyar Rádióhivatal mun­katársai. Korolovszki Lajos, a Magyar Távirati Iroda turnusvezetője. Fazekas Márton, a Kohó- és Gépipari Minisz­térium sajtótájékoztatási csoportvezetője. Kertész Róbert, a Béke és Szabadság segédszerkesztője, Papp Jenő, a Magyar Fotó munkatársa. Pethő Tibor, a Magyar Nemzet rovatvezetője és Illés Sándor, a Ma­gyar munkatársa a . c.70-CI­ALIST­A MUNKÁÉRT ÉRDEMÉREM”. Fényi Gézáné, a Szabad Nép olvasó­­szerkesztője. Bérczes György, a Nép­szava munkatársa, Felkai Éva, a Szabad Ifjúság olvasószerkesztője. Bozsán End­re, az Esti Budapest munkatársa. Kelemen János, a Művelt Nép segédszerkesztője. Pintér Sándor és Rév Zoltánná, a Ma­gyar Rádióhivatal munkatársai. Lovászi Ferenc, a Magyar Távirati Iroda rovat­vezetője. Kerényi Irén, a Magyar Távirati Iroda munkatársa. Mocsári Károly, a Hajóépítő szerkesztője és Hirschle** Gusz­­távné, a Csére szerkesztője a „MUNKA ÉRDEMÉREM” kitüntetést kapta. Az Elnöki Tanács a könnyűipar te­rületén végzett kiváló munkájuk el­ismeréséül Wojtitz Pálnak, a Fehérneműgyár fő­technikusának, Arnold Sándornak, a Soproni Ruhagyár igazgatójának, Komá­romi Károlynak, a Zalaegerszegi Ruha­gyár főtechnikusának, Wiedner Károly­nak, a Budapesti Ruhagyár műszaki igazgatójának. Czuczor Árpádnak, a Má­jus 1 Ruhagyár főtechnikusának. György Jánosnak, a Debreceni Ruhagyár főtech­nikusának, Vég Tibornak, a Ruhaipari Tervező Vállalat igazgatójának. Borka Jánosnak, a Vörös Október Ruhagyár fő­technikusának, Rostás Istvánnak, a Ru­haipari Igazgatóság vezetőjének, Berta­lan Istvánnak, a Csepeli Papírgyár mér­nökének, Csömör Dánielnek, a Szentend­rei Papírgyár igazgatójának, Bayer Pál­nak, az Offset Nyomda mb.­főmérnöké­­nek, Gáti Györgynek, a Nyomdafesték­gyár főmérnökének, Rock Ernőnek, a Nyomdaipari Készletező Vállalat gépszak­értőjének­, Doór Lajosnak, a Nyomdaipa­ri Igazgatóság osztályvezetőjének, Nyit­­rai Ferencnek, a Rövidáru Iparigazgató­ság főmérnökének, Bertók Jánosnak, a Bútoripari Igazgatóság vezetőjének, Botka Tibornak, a Vegyesfaipari Igaz­gatóság osztályvezetőjének, Téglás De­zsőnek, a Könnyűipari Minisztérium munkaügyi főosztályvezetőjének, Fischer Jánosnak, a Budapesti Nyomdaipari Egyesülés igazgatójának, Lehr Ferenc­nek, a Könnyűipari Tervező Iroda fő­­mérnökének, Friss Antalnak, a Köny­­nyűipari Tervező Iroda igazgatójának, Takács Józsefnek, a Sportszerárugyár igazgatójának, Kökényesi Mihálynak, a Gyufaipari Vállalat "központi laborató­riuma vezetőjének, Bugár Jánosnak, a II. kerületi Tanács VB-elnökének, Gott­lieb Józsefnek, a Szegedi Ruhagyár volt műszaki igazgatójának a „SZOCIALISTA MUNKÁÉRT ÉRDEMÉREM”; Baka Istvánnak, az Újpesti Bútorgyár művezetőjének, Tóth Jánosnak, az Új­pesti Asztalosárugyár gépmunkásának, Sipos Jánosnak, a Duna Selyemfonalelő­­készítő Gyár energetikusának, Zankó Ferencnének, a Hungária Jacquard Szö­vőgyár szövőjének, Kosztolányi József­­nének, a Pipacs Selyemszövőgyár szövő­nőjének, Horváth Mihálynak, a Lőrinci Szalag- és Csipkegyár művezetőjének, Vasadi Pálnak, a Fonalkikészítő Gyár II. sz. telepe gyártásvezetőjének, Merk Ist­vánnak, a Bőripari Fakelléktermelő V. fűrészesének, Nyilas Istvánnak, a Szent­endrei Kocsigyár üzemrészleg-vezetőjé­­nek, Viktor Józsefnek, a Vegypapírgyár I. sz. telephelye műszaki vezetőjének, Szűcs Vilmának, a Csepeli Papírgyár zsáküzeme dolgozójának, Halasi József­nek, a Szentendrei Papírgyár főműveze­tőjének, Lovas Ferencnek, a Csomagoló­­anyaggyár igazgatójának, Biró Bélának, a Szombathelyi Cipőgyár dolgozójának, Laskai Istvánnak, a Díszműbőrgyár mű­vezetőjének, Deli Györgynek, a Simon­­tornyai Bőrgyár dolgozójának, Istoko­­vics Józsefnek, a Pécsi Bőrgyár géplaka­­tos­ brigádvezetőjének, Virág Ferencnek, a Herkules Cipőgyár csókozójának, Ko­vács Lászlónak, a Duna Cipőgyár ke­­resztülvarrójának, Szentgyörgyi József­nek, a Könnyűipari Tervező Iroda osz­tályvezetőjének, Matina Ferencnek, a Patyolat II/1. sz. telepe festőjének, Mül­ler Károlynak, a Győr megyei Nyomda­ipari Vállalat művezetőjének, Szerencse Istvánnak, a Pamutipari Igazgatóság csoportvezetőjének, Steinhacker János­nak, a Pamutipari Igazgatóság előadójá­nak, Köves Brúnónak, a Selyemipari Igazgatóság műszaki osztálya vezetőjének, Csete Lajosnak, a Bútoripari Igazgató­ság csoportvezetőjének, Huszár Lászlóné­­nak, a Gyapjúipari Igazgatóság techniku­sának, Szecső Józsefnek, a Révai Nyom­da műszaki vezetőjének, Tass­ Lajosnak, a Szolnoki Papírgyár papírgépvezetőjé­nek, Benke Lászlónénak, a Ruhaipari Igazgatóság osztályvezetőjének, Nádor Endrénének, a Ruhaipari Igazgatóság fő­előadójának és Kuti Fülöpnek, a Fehér­neműgyár igazgatójának a „MUNKA ÉRDEMÉREM” kitüntetést adományozta. A sajtó és a könnyűipar dolgozói­nak adományozott kitüntetéseket kedden délben Nagy Dániel, az El­nöki Tanács elnökhelyettese adta át az Országházban. Az ünnepségen jelen volt Szabó Pál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Darabos Iván, az Elnöki Tanács titkára, Szántó Zoltán, a Minisztertanács Tájékoztatási Hiva­talának elnöke, Jánosi Ferenc, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Barcs Sándor, az Elnöki Tanács tagja, a Magyar Távirati Iro­da vezérigazgatója, a magyar sajtó, valamint a Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalának vezető munka­társai. ★ A magyar sajtó napján a népmű­velés terén kifejtett munkájuk elis­meréséül számos újságírót „A SZO­CIALISTA KULTÚRÁÉRT“ jelvény­nyel tüntettek ki. A kitüntetett új­­­­ságír­ók névsora a következő: Kovács István, Berényi György, Vas Éva, Domanovszk­i Györgyné (Szabad­­ Nép), Mátrai Betegh Béla, Lontay László,­­ Antalffy Gyula (Magyar Nemzet), Lenkei­­ Lajos, Soós János, Kis Erzsébet (Esti Bu- ,­dapest), Lányi Márton, Bogos László, Kelemen Sándorné (Szabad Ifjúság), Vaj­­­­da István, Ruffy Péter (Bence és Szabad-­­ ság), Gergely Miklós, Sándor Károly,­­ Szegő Gizella (Ludas Matyi), Bencsáth , Henrik, Rózsa Lászlóné (Nők Lapja), Varga Imre (Népművelés), Nemes László,­­ Máriássy Judit (Irodalmi Újság), Pong­­fe­rácz Zsuzsa, Maron Ferenc (Művelt Nép), Szabolcsi Miklós (Csillag), György László (Színház és Mozi), Gerő Gyula (A Könyv),­­ Kotnyek Antal, Jánosi Ferencné (­ fé­rija), Nagy Tibor (Élet ér Tudomány),­­ dr. Randé Jenő, dr. Boros János, Pusztai Ernő, Simonffy Géza, Fábián Gyula, Da­­u­los László, Holakovszky István, Kovalik Károly (Magyar Rádióhivatal), Halasi­­ György, Kálmán Sándor, Sándor Ernő 1 f5 (Magyar Távirati Iroda), Balassa Pálné, J . Barbjerik Ferenc Raffay Dezső, Horváth I­n Magdolna, Rét Rózsa (Magyar Újságírók Őst Szövetsége), Korányi Jánosné, Szekeres Tiborné (Üzemi Lapok), Seidner Zoltán, Hollanzer Béla, Bereth Ferenc, Mező Fe­­re renc (Magyar Fotó).­­ A kitüntető jelvényt kedden dél­­sí után Mihályfi Ernő népművelési mi­niszterhelyettes adta át a magyar sajtó kiváló munkásainak. (MTI) 1 m­a — 350 ÉVE LESZ 1955 áprilisában annak, hogy a szerencsi országgyűlés­i Magyarország fejedelmévé választot­­a az osztrák elnyomás ellen hadat cselő Bocskai Istvánt, s kiáltvánnyal ordult Európa népeihez, amelyben megokolta, miért vált szükségessé a Bocskai­ felkelés. A szerencsi Haza­­ias Népfront-bizottság elhatározta, hogy az országgyűlés évfordulóján nagyszabású ünnepséget rendez a­özségben, az országgyűlés egykori sínhelyén, a református templom­bain . GELLÉRI ANDOR ENDRE jártírhalált halt író emléktábláját fbruár 1 5-én, d­élben 12 óraikor lep­­s­zi le a III. ker. Tanács a Beszterce tea 25. számú házon.­­ A Népművelési Minisztérium és­udapest Főváros Tanácsa végrehajtó szottsága a felszabadulás utáni első­yilvános filmelőadás tizedik év­­indulója alkalmából 1955 február­ján este 7 órakor ünnepi bemutatót endez az Uránia Filmszínházban e zen a Hintónjáró szerelem című új, lines magyar filmvígjátékot vetítik. — SZÁZTAGÚ úttörő kultúregyüt­­ts alakult Szegeden. — A Mecsek legmagasabb csúcsá­­ak, a 688 méter magas Zengőnek az íján, Óbánya községben ifjúsági ikerhelyet létesítenek a pécsváradi írás DISZ-fiataljai számára. — AZ ÁLLATKERTBEN február égén megnyílik az új hüllőház, ahol­­ nagyobb és 18 kisebb terrárium­­on mutatnak be ötvenfajta hüllőt. — Negyven új földművesszövetke­­­ti bolt nyílik az idén Heves megyé­in. A napokban nyílik meg Eger­en a megye egyik legkorszerűbb­­ mezőgazdasági szaküzlete, február éjén pedig Hatvanban avatnak egy­­millió forintos költséggel épült föld- f­űvesszövetkezeti áruházat. — SZAMARAI eredetű homokfel- f­ek­ jutotta­k el az Alpokig, s 3000 m­éter magasságban akadályozták a tájt — jelenti az österreichische f­olksstimme. . . — Megnyílt az első helyiipari min-­­ bolt a budapesti Martinéni téren. J t a Fővárosi Tanács textil, bőr- és­­­őrmeipari trösztjének vállalatai mut­atják be és árusítják termékeiket. — Az emberek ruházkodásáról ké­szített jelentést egy nemzetközi bi­zottság. Megállapítása szerint a föld­kerekség mintegy 300 millió lakosa nem visel ruhát, s további 700 mil­­­lió ember igen kevés ruhadarabot­ hord. Az emberiségnek csupán há­­romötödrésze visel ruházatot olyasi mértékben, ahogyan az Európában szokásos.­­ NÉGYSZÁZ FIATAL MEZŐ­GAZDASÁGI SZAKEMBER fejezi be tanulmányait februárban a gödöl­lői Agrártudományi Egyetemen. Az államvizsgák e héten megkezdődtek.­­ A Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium autófelügyelete közleke­dési kiállítást rendezett a gyermekek részére az V. kerület Sütő utcai Álta­lános Iskolában. A kiállítás szemlél­tető eszközökkel, képekkel, versekkel, filmmel oktatja a gyermekeket a köz­lekedés szabályaira. A NAGY TŰZ pusztított a stock­holmi Lindaraengen repülőtéren, amely helikopterek és hidroplánták állomáshelye. A nagy hangár leégett f A magyar küldött felszólalása a a N N­mzetközi Munkaügyi Szervezet európai regionális konferenciáján­­, Genf, február 1. (MTI)­­,, A Nemzetközi Munkaügyi Szerve­zet Genfben folyó európai regionális konferenciájának január 29-i ülésén is felszólalt Vincze József, a magyar P1­­elegáció szakszervezeti képviselője. DJ Beszédében kritika tárgyává tette a főigazgató jelentésének azon javasl­l­atát, hogy a munkásvándorlás elő­­m segítését ajánlja a munkanélküliség m­­egoldására. Rámutatott arra, hogy ez a javaslat nem oldja meg a mun­­ká­­anélküliség kérdését. Erősíteni kell­­­­z európai országok közötti árucsere­­orgalmat, ez több munkalehetőséget , is a békés kapcsolatok megszilárdí­­tását jelentené. A továbbiakban ta hangsúlyozta, hogy a magyar dolgoz­­t­­ók békés kapcsolatok kiépítését ki­­sz­­ánják a többi ország dolgozóival. ti Február 13-án a Sportcsarnokban : magyar—bolgár ökölvívó-mérkőzés A magyar ökölvívó-válogatott feb­ruár 13-án a Sportcsarnokban vívja idei első nemzetközi mérkőzését Bul­gária ellen Ez a találkozó hozzátar­tozik a­­ berlini Európa-bajnokságra való előkészületekhez. A belgrádi Partizán vezetőinek levele a Bp. Honvédbo. A Bp. Honvéd Sportkör vezetői le­velet kaptak a belgrádi Partizán SK vezetőségétől. A belgrádi sportembe­rek köszönetet mondanak a Parti­zán kosár- és vízilabdázóinak buda­pesti vendéglátásáért. „A sporttalál­kozó és beszélgetéseink eredménye hozzájárult a­­ köztünk levő baráti sportkapcsolatok további kiszélesíté­séhez és elmélyítéséhez — hangzik a levél. —­ Kérjük, adják át legszívé­­lyesebb üdvözletünket mindazoknak a sportolóknak, vezetőknek, akikkel budapesti tartózkodásunk alatt­­kap­csolatban voltunk." A PRÁGAI NEMZETKÖZI SAKKVER­SENY 5. fordulójában Csehszlovákia A csapata 4,5:3,5 arányban legyőzte a ma­gyar együttest. Ilyenformán az OTSB Vándorserlegért folyó tornán jelenleg Csehszlovákia A vezet 1a ponttal, má­sodik Magyarország 12.5 pont (8 függő­­játszma), harmadik Lengyelország 9.5 (8) Ma, szerdán délután kezdik meg az utolsó forduló mérkőzéseit (Magyaror­szág— Lengyelország és Csehszlovákia A — Csehszlovákia B) BOB RICHARDS, rúdugró olimpiai baj­­nok három napon belül két kiváló ered­ményt ért el: Philadelphiában 469, Wa­shingtonban 467 cm-t ugrott fedettpálya­­versenyen. VASÁRNAP LILLAFÜREDEN megkez­dődik az országos síbajnokság egy hétig tartó versenysorozata. A versenyeket Lillafüreden, Bánkúton és Mátraházán bonyolítják le A VÁROSLIGETI MŰJÉGPÁLYA ismét megnyitotta kapuit a korcsolyázó közön­ség előtt. Az Európa bajnokság része • ~—r-1 • »" «p« uum­unaag­i CO/.VGVOI • már valamennyien elutaztak Budapest­•­ről. SZEEDA, 1055 FF.BEI’AH 2­ 1 ☆ ☆ HÍREK * * Amikor a balkéz nem tudja, mit csinál a jobb... Az önköltség csökkentése megkö­veteli, hogy végleg hadat üzenjünk a pocsékolás mindenfajta megnyil­vánulásának. A Kalapács a MÁVA­G pártbizottságának lapja­­ legutóbbi számában egy ilyen csodabogárra hívja fel a figyelmet. Néhány héttel ezelőtt a MÁVAG szivattyú- és kompresszorgyárának dolgozói nagy meglepetéssel és meg­rökönyödéssel vették tudomásul, hogy hirtelen 11 600 úgynevezett „Hörbiger-szeleplap“ érkezett a rak­tárba. Tudni kell ehhez, hogy ilyen szeleplapból a gyár tavaly, egész év­ben összesen 2120-at használt fel és még 14 450 volt a raktárban. (Nem is beszélve arról, hogy már előzőleg 8000 szeleplapot felesleges, rensz­készletnek minősítettek, ezen sem tudtak túladni, mert a la­pok a hosszú tárolás alatt foltosak lettek, s a készletező vállalat nem akarta átvenni.) Hasonlóképpen igen sok golyóscsapágy is érkezett, bár­­a raktárban volt belőle elég — IOV. részét már előzőleg eladásra kínálta fel a gyár. Lehetne minderre idézni egy­­&[ magyar szállóigét, hogy így van az, amikor a balkéz nem tudja, zsírt csinál a jobb... De inkább állapít,­ ,­suk meg azt, hogy az ilyen feleset­leges, felelőtlen megrendelés hozzá­, nem értésre, vagy hanyagságra vall. llírósági ftlk­sek — KUTAS SÁNDOR többszörösen büntetett előéletű személy, valamint Budai Sándor és Kiss Szilveszter kunszentmártoni lakos idősebb Budai István felbujtására rendszereset­ fosztogatta a környező tanyákat. Az ellopott jószágokat Budai István szer­­evényi kunyhójához vitték, s ott ti­tokban levágták. A kunszentmártoni járásbíróság Kutas Sándort négyévi börtönbüntetésre ítélte, ezenkívül­­a közügyektől öt évre eltiltotta. Id. Bu­dai Istvánt kétévi és hathónapi bör­tönnel és 1000 forint pénzbürttie­­téssel sújtották, a közügyektől három évre eltiltották. Budai Sándor bünte­tése: egyévi börtön. Kiss Szilveszter­t­ háromhavi börtönre és 300 forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság.­­ SZEKERES LÁSZLÓ szanda­­szöllősi lakos két birkát, négy borjút és két sertést vágott le engedély nél­kül. A leölt állatok húsát Rákóczi­­falván kimérte. A szolnoki járásbíró­ság Szekeres Lászlót kétévi börtönre, 1000 forint pénzbüntetésre és 2000 forint vagyonelkobzásra ítélte, s vá­lasztójogának gyakorlásától három­ évre eltiltotta. — CZAKÓ FERENC kulák számál­mazású ceglédi állatkereskedő — bár iparigazolványát 1950-ben bevonták — rendszeresen kupeckedett tehenek­kel, lovakkal és sertésekkel. A ceg­lédi járásbíróság Czakó Ferencet egy­­év, és nyolchónapi börtönre, 1000­­fo­rint pénzbüntetésre és 1000 forint va­gyonelkobzásra ítélte. — KOVÁCS EMIL 26 éves foglalko­zásnélküli budapesti lakost hét eset­ben büntették társadalmi és magántu­lajdon ellen elkövetett bűncselekmé­nyekért, valamint közveszélyes mun­kakerülésért. Legutoljára múlt év no­vemberében szabadult a börtönből, de munkát azóta sem vállalt, szülei tar­­tották el és ha pénzhez jutott, italra költötte. November 22-én egy pest­erzsébeti italboltban meghallotta, amint egy idős asszony mesélte tstzse­­lőjének, hogy megkapta nyugdíjét. Amikor az asszony hazafelé tartott, Kovács Emil egy üres telken nekitá­­madt és pénzt követelt tőle. Az asz­­szony át is adta a nála lévő pénzt. A további bántalmazástól csak az mentette meg, hogy egy közeli ház­ban villany gyulladt ki, a támadó el­menekült. A XX. kerületi bíróság Ko­­vács Emilt 10 évi börtönre ítélte és po­litikai jogai gyakorlásától ugyancsak 10 évre eltiltotta. SZIKRA Lapnyomd» J I I ‘ /'• J . — YMA SUMAC perui énekesnő le­g­újabb mikrobarázdás hanglemez-felvét­e­leit is bemutatják a Nagymező utcai K­o­dály Zoltán Kultúrotthon február 12-i­­ 19-i hangversenyén.­ ­ A RADIO MŰSORÁBÓL SZERDA KOSSUTH-RÁDIÓ. — 4-30: Hírek. — 4:40—8182-ig: Reggeli zenés­z műsor. — 5-30: Falurádió. — 6.45: A Szabad [ Nép vezércikke. — 7.00: Hírek. - 8.30: Opera­­[ részletek. — 9.20: A Gyermekrádió műsora.­­ — 10.00: Hírek. — 10.10: Beszélgetés Offen­­­­bachról és Johann Straussról. — 10.30: Óvo­­­­dások műsora. — 11.00: Délelőtti kórushang­■ verseny. — 11.30: Részlet Szabó Pál: Nyug­­­talan élet című regényének készülő III. köte­ I­­éből. — 12.00: Hírek Lapszemle — 12 15* [Tánczene. - 13.00: Szülőknek - nevelésről! [Előadás. — 13.20: Román népi zene. — 14.00: [Hírek. Közérdekű közlemények — 14 25* : Úttörő-híradó — 14.50: Vavrinecz. I rap." [szodia - bemutató. - 15.00: Rádiójáték Ba­lassi Bálintról. - 16.00: Csajkovszkij művei­­[ bol. — 16.40: Levelesláda. — 17 so­­ri : portél-szemmel a világ körül ’ Trieszt" I — ”•*** Hangverseny Lavotta János »erbun­­[ kosaiból — 18.00: a virágzó mezőgazdaság 18 ? :i.SZIV, kulc' s«TMek szívesen. ■ Ti ‘­‚: Mesterházi Lajos jegyzetei — 19.15.­­ Jó munkáért — szép muzsikát! - 20.00: Esti Intí4'« 2010: Zenés irodalmi tarkaest -^ ““‘“'­,- Hir.k Sport -[­­2.10. Tíz perc külpolitika - 22.20- A rádió I .szimfonikus zenekarának hangversenye -­­ 43.35. Liszt, E-dur legenda -1 23.44: Amellta ! vítnak,énekel- Kovács Barna gitáro­k. — 1 rt',?°7H,í­ek, ~ °­ 10: Gárdonyi Zoltán nép­i dalfeldolgozásaiból. PETŐ­FI-RÁDIÓ: \ ; 6.30: Jó reggelt, gyerekek? — 6.40: Torna. ; 6 50: Csárdások. — 700—11.30­ If: Azonos I a Kossuth-rádió műsorával. — 14.00: Művész­* lemezek. — 14.40: A rádió kisegyüttese ját­­­­szik — 15.20: Részletek Rékai Nándor: Nagy­*­­ al cigányok című dalművéből. — 16.20:­­ Szergej Antonov elbeszélése. — * 17.40: a Mezőtúri Városi Kultúrotthon népi * zenekara játszik. — 17.20: Orosz nyelvtanfo­­­­lyam haladóknak — 17.40: Hanglemez. —­­ 17.45: Kamarazene — 18-30: Az ipar és a­­ mezőgazdaság összefogása. Előadás. — 18-50: I Operettrészletek. 19.30: Az épülő kommu- I nizmus nagy országában — 20.00: Külföldi I kórusok. — 20.20: Sporthiradó — 20-40* I Francia operákból. - 21.30: A szabad levegő­­ és turisztika hatása az emberi szervezetre ► Hr. Nemessuri Mihály előadása. — 21.30. * Bort­ iszunk mi . . . Vidám népdalok — 22 30*­­ Éji zóna, ' 1 I . O .1 A N­ A S­ A Meteorológiai Intézet jelenti: vártható időjárás ma estig: felhős, párás, helyenként ködös idő. Néhány helyen kisebb eső. Mér­sékelt déli szél. Az enyheség tovább t­a­rt.­Várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma északkeleten 5—8, máshol 9—12 fok kö­­zött lesz. A Duna vízállása kedden reggel Budapest­nél 299 centiméter. ^55 A fűtés arányául 1/.oiffáló várható napi kö­­zéphőmérséklet négy fok felett lesz. A budapesti színházak mai műsora­. Operaház: Párizs lángjai (operai nég­gése­­sorozat II és kombinált II. és IX. bérlet. 3. sz.. 7). — Az Operaház Erkel Színháza: Tru­badúr (2. bérlet 5 sz . 7). — Nemzeti Szín­­ház: Úri muri (7). — Katona József Színház: A képzelt hetes (Ujházy-bérlet, 5. sz. 3­1). — Madách Színház: Romeo és Julia­czk­i­i —­ Madách Színház Kamaraszínháza: Egy po­­háár viz (7). — A Magyar Néphadsereg Szín­háza: Cyrano de Bergerac (7). — Déryné Színház: A néma levente (7) — Petőfi Színház: A Pál utcai fiúk (7). — Jókai Szín­­ház: A tanítónő (7) - Fővárosi Operett,­Sz.nh»*: Montmartre! Ibolya (7). _ n,-,. 'T A,,ami "»“«mi,*’ * adásai): Aranyember (7). - Vidám Szíriád* Hol szorít a cipő? (7) _ - \ ' 'ok^Birtha^DT16-(Egyetemt­és ,ALR*4nym­i mé* “«r: bárónő mR4-\!,V:r BK;,‘r‘‘'ona: VW Mac, ,3,. SzigorúanTl álTM“*', SZABAD NÉP A Magyar Dolgozók Pártjának knap„„t| l api» Szerkeszti a szerkesztőbizottság Kiadja a SZABADSAG lapkiadóvállalat Előfizetési díj havi 12 Ft -

Next