Szabad Nép, 1955. február (13. évfolyam, 31-58. szám)
1955-02-23 / 53. szám
A Minisztertanács határozata az egészségügyi ellátás megjavításával kapcsolatban A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa határozatot hozott az egészségügyi ellátás megjavításával kapcsolatos egyes feladatokról. A határozat szerint a dolgozók egészségügyi ellátása színvonalának további növelése érdekében szükséges, hogy a biztosítottak egészségügyi ellátásával összefüggő kérdéseket a SZOT és az Egészségügyi Minisztérium egymás közötti megállapodásában szabályozza. A határozat számos intézkedést tartalmaz az orvosok élet- és munkakörülményeivel kapcsolatban is, különös tekintettel , a vidéki orvosok munkafeltételeinek megjavítására. A vidéki dolgozók egészségügyi ellátását megnehezítette eddig, hogy az egyébként fontos vidéki területeken lakás hiánya miatt nem tudták a megfelelő szakkádereket biztosítani. A határozat értelmében ezért a falusi lakásépítkezéseik során az orvosok részére is biztosítani kell saját lakóház építését. Erre a célra a Pénzügyminisztérium már ebben az évben hárommillió forint hitelt biztosít. Ezenkívül a határozat intézkedik arról, hogy az állami és a helyi szervek által épített lakótelepeken az orvosok részére is tartsanak fenn lakásokat. Ezek számát a beruházó minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium közösen állapítja meg. 1956-tól az egészségügyi létesítményekkel kapcsolatos orvoslakások építése az Egészségügyi Minisztérium feladata. Orvosi állásokat a határozat értelmében a jövőben általában pályázatok útján kell betölteni. Az eddigi gyakorlattól eltérően, az illetékes tanács szakigazgatási szerve nem tagadhatja meg a kilépést attól az orvostól, aki pályázat útján hirdetett állást nyer el. A határozat intézkedik az orvosok kinevezésére, áthelyezésére vonatkozólag is. A határozat értelmében azt az orvost, aki közszolgálati állásából fegyelmi úton került elbocsátásra, vagy aki állásából önkényesen kilépett, illetve a jogerős áthelyezési határozatnak nem tesz eleget, csak olyan újabb közszolgálati állásra lehet kinevezni, amelyhez az egészségügyi miniszter előzetesen hozzájárult. (MTI) A földművelésügyi miniszter utasítása a gépállomások mezőgazdászainak feladatairól A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat a gépállomások feladatává tette, hogy teljes gépi felszerelésükkel, szakmai irányítással segítsék, a mezőgazdaság szocialista átszervezését és a termelés, a termelékenység fokozását. A feladatok megoldásában igen nagy szerep jut a gépállomásokon dolgozó szakembereknek, agronómusoknak. A földművelésügyi miniszter most utasítást adott ki a gépállomások mezőgazdászainak kötelességeiről és jogairól. A a gépállomás igazgatójának szakhelyettese. Feladatait közvetlenül a gépállomás igazgatójának irányítása alatt végzi. A főmezőgazdász feladata a gépállomás mezőgazdasági munkájának irányítása. A főmezőgazdász tennivalói közé tartozik többek között a gépállomás valamennyi agronómusának irányítása. A feladatok végrehajtásáról rendszeresen beszámoltatja őket. Irányítja a szakemberek és a termelőszövetkezeti tagok szakmai továbbképzését és megszervezi a gépállomás körzetében az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok közötti szakpropagandát. A féfiállomás illemgazdásza a gépállomás főmezőgazdászának terv- és üzemgazdasági ügyekben szakhelyettese. Feladata a gépállomási és brigádtervek elkészítése, a tervezési munkák irányítása, a tervadatok nyilvántartása és értékelése. Összefogja a gépállomási tervek készítését, összeállítja a gépállomás komplex tervét, ellenőrzi és havonként értékeli a gépállomási munka tervszerű teljesítését. A gépállomás iizsmági mezőgazdásza Feladata, hogy szakképzettségének megfelelően a gépállomás körzetében lévő termelőszövetkezetek szőlő-, gyümölcs-, zöldség- és öntözéses termelését irányítja. Munkáját a gépállomás főmezőgazdászának irányításával végzi. A gépállomás termelőszövetkezeti mezőpadásza szakmai felelőse a hozzátartozó termelőszövetkezetek egész mezőgazdasági termelésének és üzemszervezésének. Feladata a munkaterületéhez tartozó tsz-ek és csoportok jövedelmező gazdálkodásának kialakítása, közreműködés a tervkészítésben, a helyes vetésforgó kialakítása, a fejlett agro- és zootechnikai módszerek bevezetése stb. Feladata kiterjed a munkaszervezet, kialakítására és a termelőszövetkezeti tagság szakmai továbbképzésére is. Munkáját a gépállomás főmezőgazdászának utasítása alapján végzi. Tennivalói közé tartozik, hogy irányítsa és ellenőrizze a munkaterületén dolgozó traktorosbrigádokat, beszámoltassa a feladatok végrehajtásáról őket. Gondoskodik a traktorosok szakmai tudásának fejlesztéséről, felelős a gépi munkák minőségéért. Ellenőrzi a termelőszövetkezetben dolgozó traktorosbrigád tagjainak törvényen alapuló szociális ellátását, összehangolja a termelőszövetkezeti növénytermelő és a gépállomás traktorosbrigád munkáját. Állandóan, figyelemmel kíséri a tervek teljesítését, és felhívja a termelőszövetkezet elnökének figyelmét a tapasztalt hibákra. A tsz meghívására részt vesz a közgyűlésen és beszárkol munkájáról. Őrködik afelett, hogy a gépállomási szerződést mindkét fél egyaránt megtartsa. Az agronómus kötelessége, hogy a rossz minőségű munkát végző traktorosokat a követelmények megtartására utasítsaés joga van a traktorost, illetve a gépet a munkából kiállítani. (MTI) Sajtófogadás a szovjet könyv ünnepe alkalmából A Magyar—Szovjet Társaság, a Kiadói Főigazgatóság és az Állami Könyvterjesztő Vállalat kedden sajtófogadáson adott tájékoztatót a magyar—szovjet barátság hónapján ebben az évben is megrendezendő szovjet könyv ünnepéről. Kállai Magda, az MSZT kultúrpropaganda-osztályának vezetője elmondotta, hogy március 7-én, a Zeneművészeti Főiskola nagytermében rendezendő irodalmi esttel kezdődik a szovjet könyv ünnepe. Az esten Veres Péter Kossuth-díjas, a Magyar Írók Szövetségének elnöke mond beszédet. Minden megyeszékhelyen, a nagyobb városokban és néhány nagyobb községben ugyancsak irodalmi estek nyitják meg a szovjet könyv ünnepét. Több mint száz helyen rendeznek irodalmi vitákat, könyvismertetéseket a szovjet irodalom legnépszerűbb alkotásairól. Számos helyen könyvkiállításokat rendeznek a könyvtárak. A fővárosban a Szovjet Könyv Házában rendeznek kiállítást, amely az egész barátsági hónap során nyitva lesz. Kiveszik részüket a szovjet könyv ünnepe eseményeiből a tömegszervezetek is. A DISZ elsősorban a szovjet ifjúsági irodalom alkotásait ismerteti irodalmi esteken, vitákon, az MNDSZ szovjet gyermekkönyvekből rendez felolvasásokat. A szakszervezetek különösen a szovjet szakkönyveket népszerűsítik, elsősorban olyan üzemekben, ahol megrendezik az „élenjáró technika napját“. Felújítják az irodalmi vonatkozású szovjet filmeket, sokhelyütt könyvvásárokat rendeznek. Ezután Kardos László Kossuth-díjas író tartott, előadást a szovjet irodalom szerepéről . Irodalmunk, kultúránk alakulásában, egész népünk nevelésében. Megnyitották az Atomenergia Kiállítást Nagy érdeklődés előzte meg az Országos Béketanács és a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat által rendezett Atomenergia Kiállítást. Kedden délután a kiállítás megnyitásán az MSZT Semmelweis utcai székházának földszinti termében szépszámú érdeklődő közönség gyűlt egybe. Ott volt Mód Aladár, a TTIT főtitkára, Bugár Jánosné, az Országos Béketanács titkára, Kelen Béla, az MSZT főtitkára, valamint tudományos és társadalmi életünk számos kiválósága. Jánossy Lajos Kossuthdíjas akadémikus, egyetemi tanár mondott megnyitó beszédet. A megnyitó beszéd után a jelenlévők megtekintették a kiállítást. A kiállítást március 23-ig tartják nyitva. (MTI) Képünkön az atomenergia kiállítás egyik érdekessége: a Központi Fizikai Kutató Intézet 806 000 volt feszültségű úgynevezett kaszkádgenerátorának kicsinyített mása látható. Ezzel a készülékkel kísérleti atommag-átalakítást, atommag-robbantást lehet végezni. (Rév Miklós felvétele) Tíz évvel ezelőtt halt meg Alekszej Tolsztoj, a nagy szovjet író. Gorkijhalála óta ez volt a szovjet irodalom legfájóbb vesztesége. Alekszej Tolsztoj egész alkotó tevékenységét nagyon is hosszadalmas lenne jellemezni. Beszélni kellene az író forradalom előtti munkásságáról; tanulságos lenne végigkísérni azt az utat, amelyen az arisztokrata származású Tolsztoj eljutott a szovjet valóság megértéséhez és szenvedélyes vállalásához, ahogyan a polgári irodalom hatása alatt álló művészből a szovjet nép egyik legbecsültebb és leginkább szeretett írója lett. Ha mindezt el akarnánk mondani, érinteni kellene sok olyan művét is, amelyet nálunk vagy egyáltalán nem, vagy csak kevéssé ismernek. Alekszej Tolsztojt legtöbben, mint a Golgotha című regénytrilógia és az I. Péter című regény szerzőjét ismerik hazánkban. Ezekben a művekben tükröződik leginkább Tolsztoj írói zsenialitása, kivételes teremtőereje. A részletek pontos megfigyelése, egyszerre tárgyilagos és egyszerre lírai rajza, a tárgyi és érzelmi valóság teljessége, ezeket a vonásokat vesszük észre először az író műveiben. Ebben látjuk meg először Alekszej Tolsztoj művészetinek és a klasszikus irodalomnak közvetlen kapcsolatát, rokonságát is. De Tolsztoj nemcsak a művészi forma, a kifejezésbeli igényesség tekintetében emlékeztet a realizmus nagy mestereire." Az olvasás közben ezt a formai tökéletességet ,hamarosan meg is szokjuk, szinte természetesnek is tartjuk. Tolsztoj műveinek monumentalitása ébreszt bennünk kötetről kötetre egyre fokozódó csodálatot. A nagy realista irodalom mindig a merész vállalkozások művészete volt. Erejét a legnehezebb feladatok megoldására összpontosította. Ott kereste az igazságot és a feleletet, a társadalom nagy kérdéseire, ahol a legélesebb formában mutatkoztak meg az ellentmondások, ahol a legnehezebb volt eligazodni. Egész korszakok átfogására képes kompozíciók születtek így, amelyek láttán nem is tudjuk, mit csodáljunk jobban: a merészen szárnyaló fantáziát-e, vagy azt a körültekintő józanságot, amely az élet egyetlen fontos mozzanatát sem hagyja a képzelet hálójábólkisiklani. lézt érezzük akkor is, amikor a Golgotha III. kötetének, a Borús reggelnek a végére érünk. A mű hőseivel együtt végigjártuk a forradalom és a polgárháború útjait, az igazságkeresés könnyel és vérrel áztatott kálváriáját. Az a jelmondat, amelyet a második könyv elején olvastunk, már ránk is vonatkozik. ..Három vízbe, merítve, három vérben fürösztve, három lúgban kifőzve tisztábbak vagyunk a tisztánál...“ Tolsztoj a maga teljes bonyolultságában, szilaj, sokszor a legjózanabb számításokat is felrúgó, véletleneket véletleneikre halmozó rohanásában ragadta meg a történelmet. S ebben a vad kuszaságban mutatta meg a rendet, a véletlenek sorozatán át érvényesülő törvényszerűséget. Tolsztojt nem a polgárháború története érdekelte elsősorban. Azokat, a változásokat kutatta leginkább, amelyek a mindenkit elérő, mindenkit megrázó forradalmi események hatására mentek végbe az emberek lelkében. A Golgotha hősei a nagy társadalmi harcok füzében találták meg életük értelmét, ismerték meg az igazságot. Lelki fejlődésük története elválaszthatatlan e nagy sorsforduló történetétől, felemelkedésük a szíveslelket újjászülő szocialista forradalom szépségéről és dicsőségéről is beszél. Tolsztoj úgy választotta meg hőseit, úgy bonyolította a regény cselekményét, hogy minél élesebben mutatkozzék meg a forradalom jellemformáló ereje, s azok a társadalomformáló visszahúzó és előrelendítő erők is, amelyeknek a harcából végül is győztesen került ki a forradalom. Művének főalakjai értelmiségi emberek. Azt, hogy honnan indultak el, mennyire távol voltak a néptől, a trilógia első kötetében, a Nővérekben mondja el. A két nővér — Kátya és Dása — az első könyvben csak annyibankülönbözik a haldoklás kultuszának hódoló környezetétől, hogy bennük még nem húnyt ki egészen a termény szikrája, nekik még vannak ideáljaik, ha kicsinyesek is, s ha titkolják is őket. A maguk zárt, szűkreszabott világában élnek. (Jellemző, hogy Dása csak akkor vesz tudomást a világháború kitöréséről, amikor már javában folynak a harcok.) Egyetlen érzés, amely még meg tudja dobogtatni a szívüket: a szerelem, valami — többnyire megfoghatatlan — vágy a boldogság után. S ebből a két törékeny, a szerelmi boldogságon kívül semmit sem állító, öntudatlanul is egoista, gyámoltalan nőből a trilógia végére az életben otthonos, az életet szerető, hazájára és népére büszke, áldozatra kész szovjet ember lesz. Tolsztoj nem azt bizonyítja, hogy bárkiből forradalmár lehetett a polgárháború éveiben, csak a körülmények „szerencsés összejátszása“ kellett hozzá. Tőle idegen a jellemeknek ez a leegyszerűsített felfogása. Nem a külsőségekre, hanem a belső lényegre alapozza hőseinek sorsát, a jellemek fejlődését. így történnek a regényben, az első pillanatra sokszor nagyon is váratlan fordulatok: Nyikolaj Ivanovicsból, aki pedig — még a világháború előtt — oly szép szavakat tudott mondani a népről, míg körülötte mindenki csak magával volt elfoglalva — ellenforradalmár lett, a katonák vágták agyon, amikor a háború folytatására ösztökélte őket. Roscsin, aki eleinte Oroszország gyilkosát látta a forradalomban, és eleinte a fehérek oldalán harcolt — végül is egyik legelszántabb katonája lett a nép nagy küzdelmének. Ha csak a külsőségeket nézzük — ennek éppen fordítva kellett volna történnie. De ha mélyebbre tekintünk — s Tolsztoj szinte kényszerít erre — igazat kell adnunk az írónak. A forradalom és a polgárháború próbára tette a jellemeket, kiteljesítette, szemmellátható valósággá változtatta az addig rejtett hajlamokat, ahol becsületességet talált — ott a becsületességet, ahol romlottságot — ott a romlottságot. S a Golgotha négy főhősének a szívében — bár sokszor előítéletektől eltakarva — becsületesség és hazaszeretet lakozott. Ez vezette el őket — egyiket előbb, másikat utóbb — a nép igazának megértéséhez. Hogy mennyire bonyolult, egyénenként mennyire más és más folyamat volt ez — Roscsin és Dasa sorsában látszik a legvilágosabban. Tolsztoj az ellentmondások legélesebb összecsapásainkeresztül mutatja meg hőseinek felemelkedését, sokszor a végleteikig feszíti a hősök belsejében zajló küzdelmeket. Roscsint már az erkölcsi kapituláció, az öngyilkosság szélérőlrántja vissza a végső próbára tett lelkiismeret. Dasát már-már népellenes bűnbe sodorja a tapasztalatlanság. De ilyenkor mindig felülkerekedik a „jobbik énjük“. A Golgothában vannak oldalak, ahol ez talán túlságosan is véletlenszerűen történik. De az egész regényre nem ez a jellemző. Tolsztoj nem „mentőövet“ dob oda hőseihez: azok az események, amelyek a forradalom irányába terelik regényalakjait, a forrongó, meglepetéseket meglepetésekre halmozó élet eseményei; a Golgotha hőseinek a fejlődése az élet nem nyílegyenes, de igaz logikája szerint megy végbe. S a legnagyobb esemény, amely megváltoztatta őket: találkozás a néppel, a felkelt nép erkölcsi nagyságával. így döbbennek rá, hogy a haza, amelyet eddig is szerettek — egyet jelent a néppel, a hazaszeretet — a forradalmi nép szeretetével. Az, amit az író nyugtalan, a leg-TM bonyolultabb kérdéseknek nekivágó képzeletéről mondottunk, az Tolsztojra, a történelmi regényírás mesterére is vonatkozik. Számára a történelmi tematika nem visszahúzódás a jelen problémái elől, nem a jelentől való elszakadás. Olyan kincseket hozott napfényre a századok betakarta régi időkből, amelyek nélkül hazzája jelenének a megértése sem lett volna teljes. Művészetének tiszta tükrében a történelem olyan kérdéseire adott feleletet, amelyek megvilágítják a napjainkhoz vezető utat. Az I. Pétert 1929-ben kezdte el írni. Péter alakja már jóval azelőtt megragadta. Számos műve maradt ránk, amelyben újra meg újra megkísérelte, hogy megfejtse a „rejtélyt“, hogy felfedje Péter igazi arcát. De a talány megmaradt talánynak. Tolsztoj látta, érezte Péter alakjának, munkásságának ellentmondásait, de nem tudott bennük eligazodni, nem tudta őket egységbe fogni. Csak a Golgotha írása közben, e nagy művészi és eszmei erőpróba közepette kezdett megvilágosodni előtte Péter reformjainak jelentősége. I. Péter ellentmondásokkal teli, emlékezetre és dicsőségre méltó alakja. Korának nagy eseményei — amelyeket oly behatóan tanulmányozott Tolsztoj a trilógia írása közben — segítették az írót, hogy megértse a történelmi sorsfordulókat, hogy eligazodjék az ellentmondások sűrű szövevényében. ő maga írta, hogy" a Péterrel való foglalkozás, behatolás a történelembe, a marxista módon felfogott jelenkoron keresztül. Merészen szárnyaló képzelet és kiváló történelmi érzék, határozottság a legsűrűbb homályból napfényre hozott részletekben is — talán ez az I. Péter legnagyobb erénye. Az ellentmondások, amelyek — Péterről szóló régebbi alkotásokban — óvatossá tették az írót a cselekmény bonyolításában, most már rendkívül változatos, fordulatokban gazdag események megkomponálására ihletik őt. Péter már nem rejtély neki többé. Tudja róla, mit gondol, ha egyedül van, hogyan viselkedik a külföldi fejedelmek udvarában, mit érez, amikor a Pétervárt építő elkínzott parasztokkal beszélget. Tolsztoj most már bátran teremtett ellentétesnél ellentétesebb szituációkat hőse köré, mert a jellem titkát már megfejtette, a megértés kulcsa már a kezében volt. Tolsztoj I. Pétere mindenekelőtt ember. Tolsztoj nem félt megmutatni őt a magánélet intim mozzanataiban. A könyv első részében tanúi vagyunk Péter kamaszos szertelenségeinek, a bojárokon elkövetett komolytalan csínytevéseinek. Látjuk, amint először pirulva teszi a szépet a gyönyörű Anna Monsnak, s azt is, amint kétségbeesetten, egyszál pendelyben menekül a bojárok haragja elől. Látjuk rémi hosszú pipaszár lábát, fejszenyéltől kérges kezét, amelyet, hogy meg ne lássák piszkos körmeit, a háta mögé rejt a német fejedelemasszonnyal való találkozáskor ... Mire a regény közepére érünk, ismerünk már minden foltot Péter ujjasán, tudjuk, hogy milyen az arca, ha örül, hogyan villan a tekintete, ha haragszik. Robusztus alakja, féktelen indulatossága, ellentmondást nem tűrő vasakarata, kemény, de jóságos egyszerűsége, merész, de reális fantáziája már a regény első részében lenyűgöz bennünket. Mindez azonban nem az államférfiúi nagyság ábrázolásának rovására történik. Tolsztojnak sikerült megtalálnia a helyes arányt a tágabb értelemben vett magánélet, és az államférfiúi tevékenység ábrázolásában. Így bontakozhatott ki a maga teljes bonyolultságában Tolsztoj mondanivalója Péter koráról, az orosz történelemnek erről a sokban kegyetlen, de végső soron mégis dicsőséges korszakáról. Tolsztoj emberi mivoltának teljességében mutatja meg a történelmi nagyságot. Péter nem vívódások nélkül, de határozottan haladt az egyedül helyesnek ismert — s mint ahogy később bebizonyosodott: egyedül helyes — úton, s ez legalább ugyanolyan érdeme, mint maguk a zseniális tervek, az ország előtt álló feladatok felismerése és meghatározása. Tolsztoj igazat ad neki, de ugyanakkor megmutatja a reformok terhe alatt görnyedező, még nagyobb nyomorra ébredő jobbágyi Oroszország tragikus igazságát is. Így lesz regényének igazi hőse nemcsak Péter, hanem az egész orosz nép, amely hatalmas áldozatok árán kellett hogy valósággá változtassa Péter országépítő reformjait. Tolsztoj írói hitvallásához — „a művész legyen az élet szervezője és látnoka, az emberiség szellemi életének építésze“ — hű maradt haláláig. Azokon a ragyogó publicisztikai műveken kívül, amelyek legszebb lapjai maradnak az emberiség igazáért küzdő, harcos irodalomnak, s amelyekben erkölcsi nagyságának teljes fényével jelent meg a világtörténelem legnagyobb csatáját vívó „megharagított Oroszország“ — a háború éveiben írta Tolsztoj az Ivan Szudarjev elbeszéléseit is. Az egyszerű emberek hősiességének titkait kutatta ezekben a műveiben, azzal a mély meggyőződéssel, hogy ezek az új emberek legyőzhetetlenek, mert mindennél többre tartják a szabadságukat... !Egyik utolsó cikkében — Történelmi határon — Tolsztoj ezeket a szavakat írta: „Dicsőség veletek regényírók, költők, drámaírók. Annak, ami történt, és ami most történik, nem egyszerű leírását várják tőlünk... azt várják, hogy alkotó tekintetünk behatoljon a jövőbe, hogy egy lépéssel előbbre legyünk a mai napnál. Azt várják tőlünk, hogy ... fantáziánk legalább olyan zseniális legyen, mint amilyen zseniális a nép lelke." Tolsztojnak ezek a búcsúszavai szolgáljanak útmutatásul a mi irodalmunknak is. Héra Zoltán ALEKSZEJ TOLSZTOJ A nagy szovjet író halálának 10. évfordulójára Szovjet képzőművészek tanulmányútja hazánkban Az V. Magyar Képzőművészeti Kiállítás tanulmányozására a napokban hazánkba érkezett B. V. Joganszon Sztálin-díjas festőművész és A. P. Kibalnyikov Sztálin-díjas szobrászművész. A két szovjet képzőművész itt-tartózkodása alatt több kiállítást, múzeumot tekint meg és megbeszélést folytat a magyar képzőművészekkel. (MTI) Magyar Állami Népi Együttes ma tartja bemutatkozó előadását Brüsszelben A Magyar Állami Népi Együttes, miután befejezte nagysikerű párizsi vendégszereplését, február 21-én a kora délutáni órákban megérkezett Brüsszelbe. Az együttes ma tartja bemutatkozó előadását a Théatre du Cirque Royalban. SZABAD NÉP Megnyílt az Országos Vízügyi Kiállítás a Az Országos Vízügyi Főigazgatóság hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából a magyar vízgazdálkodás 1945 óta elért eredményeiről kiállítást rendezett a főigazgatóság épületében (V., Alkotmány u. 29.). A kiállítás többek között bemutatja, hogy hazánkban milyen nagy feladat az ár elleni védelem és a mintegy 4000 kilométer hosszú védővonal karbantartása. Ismerteti a belvízrendezés fejlődését. Az országban mintegy 26 000 kilométer hosszú csatornahálózat vezeti le a káros vizeket. A kiállítás tájékoztat a vízgazdálkodás egyik kevésbé ismert, de fontos ágáról, a patakok szabályozásáról is. Egy ötletesen szerkesztett villanytérkép bemutatja, hogy a tervezett — és részben már megvalósított — öntözés 1,5 millió holdon teszi majd lehetővé a mezőgazdaság korszerű fejlesztését. Fényképek, modellek ismertetik a Tiszalöki Duzzasztómű működését és jelentőségét. Gazdag anyag foglalkozik az ország ivóvíz-, iparivíz-ellátásával, a szennyvíz tisztításával és elvezetésével. Elhozták a kiállításra a Vízgazdálkodási Kutató Intézet ultrahang mélységmérő szerkezetét is, amely önműködően méri és grafikonon jelzi a vízmeder mélységét. Az Országos Vízügyi Kiállítást kedden délelőtt nyitották meg. Megjelent Osztrovszki György, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára,, a magyar tudományos élet számos képviselője, továbbá dr. Cesimir Stoll miniszterhelyettes, a csehszlovák Vízgazdálkodási Központi Hivatal elnökének vezetésével érkezett csehszlovák delegáció. A megnyitón Rajczi Kálmán, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője mondott beszédet. Az Országos Vízügyi Kiállítás hétköznaponként délelőtt 10 órától 1 óráig, délután 4 órától 7 óráig, szombaton délelőtt 10 órától 1 óráig, vasárnap délelőtt 9 órától 12 óráig tekinthető meg. (MTI) Hol lesznek a bajnoki mérkőzések? Az 1955. évi NB I-es labdarúgóbajnokság első fordulójának mérkőzéseit szombaton és vasárnap bonyolítják le. Az első forduló műsora a következő: Szombaton: Bp. Vörös Lobogó—Diósgyőri Vasas, Sport utca, 15 (Bánkúti). Vasárnap: Győri Vasas—Bp. Dózsa. Győr 15 (Kamarás). Bp. Vasas — Vasas Izzó. Népliget, 10.30 (Szigeti). Bp. Honvéd—Salgótarjáni Bányász. Népliget, 12.15 (Kristóf). Légierő—Dorogi Bányász, Szolnok.15 (Rigó). Bp. Kinizsi—Csepeli Vasas. Üllői út. 15 (Dankó). Pécsi Dózsa —Szombathelyi Lokomotiv, Pécs, 15 (Somogyi). SZERDA, 1955. FEBRUÁR 23 * * HÍREK** Furcsa , takarékosság“ ) jelszó született a MÁVAUT- nál. Valahogy így lehetne megfogalmazni: ha én lemaradok, maradj le te is. A jelszó 1955. február 16-án reggel 6 és 7 óra között vált élő valósággá. Ezen a napon 6 óra 20 perckor két autóbusznak kellett volna indulnia Szegedre. De az egyik a garázs és az Engels tér között defektet kapott, s ezért a másik is negyven percet rostokolt. A forgalmista szerint ugyanis a két autóbusz csak együtt indulhat. Együtt vagy sehogy. Az utasoknak nem tetszett a dolog. Képzeljük csak el, hogy útközben eltörik az egyik kocsi tengelye. Vajon mi lesz akkor a másikkal? Az sem mehet tovább? Aki akét autóbusznak van vezetője és kalauza is, s ha már az egyik kocsi nem indulhat, miért nem indul legalább a másik?! Az új jelszót a „takarékosság" szülte. Bevezettek ugyanis egy világraszóló újítást, amelynek az a lényege, hogy a két autóbusz egy menetleveletkap. Ezért kellett tehát a kifogástalanul működő autóbusz utasainak is 40 percet várakoznak. Az utazók javasolják: a MAv ATIT máskor ne a menetlevéllel, hanem az utasok idejével takarékoskodjék. A győri vagongyár kultúrtermében elhelyezték Wilhelm Pieck elvtárs mellszobrát A győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárnak a Német Demokratikus Köztársaságban járt öttagú küldöttsége magával hozta Wilhelm Pieck elvtársnak, a Német Demokratikus Köztársaság elnökének bronz mellszobrát. A szobrot hétfőn ünnepi összejövetelen adták át a gyár dolgozóinak a József Attila Kultúrotthonban. Megjelent és felszólalt az ünnepségen Sepp Schwab, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) — ÚJABB SZÁZ LOVASKÉZEESZTÓ segíti a tanyavilág és a nehezen megközelíthető helyek, hegyvidékek postai forgalmának lebonyolítását. — RENDELLENES VÉRZÉSEK ÉS A RÁKBETEGSÉG címmel dr. Zoltán Imre egyetemi tanár előadást tart a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat egészségügyi sorozatának keretében ma este 6 órakor a Semmelweis-teremben (Vil., Szentkirályi u. 21.). — A fogaskerék története címmel kiállítást rendez az Országos Találmányi Hivatal és a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat az újítási tanácsadó-szolgálat Lenin körúti helyiségeiben. A kiállítást február 26-án, szombaton délután fél egy órakor Vörös Imre Kossuth-díjas egyetemi tanár nyitja meg. — Hellas művészete címmel új művészettörténeti előadássorozatot indít az V. kerületi Tanács kultúrotthona. Előadó: Oroszlán Zoltán dr. egyetemi tanár. Az első előadást február 23-án, szerdán este 7 órakor tartják a Dimitrov-teremben (V., Vármegyeház utca 11.). É LETAUTÓZTATTAK Schulva Mihály főművezetőt, Varga Antal anyagbeszerzőt, Major László gumijavítót, Doór Károly diszpécsert.. Takács László, Benedek György, Szabó Károly és Kiss Imre gépkocsivezetőket, az ÉM 1. sz. Földmunkát Gépesítő Vállalat dolgozóit, akik 1953 januárjától 1954 szeptemberéig rendszeresen fosztogatták a vállalat Soroksári úti és Illatos úti javítóműhelyét és anyagraktárát. Ugyancsak őrizetbe vették Pálvölgyi Ferenc iparengedély nélkül dolgozó géplakatost és Jászt Ferenc autószerelőt, akik a lopott tárgyak nagy részét megvásárolták üzérkedés céljára. _____________________ — A közlekedés- és postaügyi miniszter az április 29-től május 9-ig megtartandó Budapesti Helyiipari Vásár vidéki és külföldi kiállítóig látogatói részére a MÁV és a győr—a sopron—ebenfurti vasút összes vonalain féláru menetdíjkedvezményt engedélyezett. — A XX. KERÜLETI ERKEL KULTÚROTTHON vezetősége közti, az 1955. február 24-re hirdetett előadás helyett Élet az északi sarkkörön túl címmel Farkasvölgyi Károly geográfus tart előadást. Az Élelmiszeripari Minisztérium Cukoripari Igazgatósága a napokban értékelte a megyék eredményét a cukorrépa-szerződéskötésben. A február 20-ig elért eredmények alapján a megyék sorrendje a következő: 1. Bács-Kiskun, 2. Csongrád, 3. Tolna, 4. Békés, 5. Fejér, 6. Pest, 7. Borsod, 8. Szabolcs, 9. Veszprém, 10. Baranya, 11—12. Győr és Heves, 13. Somogy, 14. Szolnok, 15. Komárom, 16. Nógrád, 17. Hajdú, 18. Vas, 19. Zala megye. A főváros legkorszerűbb iskolája épül Mátyásföldön, a Táncsics utcában. — SZOMBATON ELŐADJÁK a Zeneakadémián Berlioz Faust elkárhozása című művét. — KORNYEJCSUK A NAGY MŰTÉT című darabját február 26-án mutatja be a Magyar Néphadsereg Színháza. — A Fővárosi Tanács Szimfonikus Zenekara megalakulásának egyéves évfordulóján, február 25-én este fél 8 órai kezdettel szláv estet tart a Fővárosi Tanács kultúrtermében (V., Városház u. 9 11.) — KÖZVETLEN TÁVGÉPÍRÓÖSSZEKÖTTETÉST létesít Budapest —Lipcse vonalon a posta a Lipcsei Nemzetközi Vásár idejére. — Középiskolai szakfelügyelők — az orosz nyelv, a nyugati nyelvek s a fizika-tantárgy felügyelői — kedden az Oktatásügyi Minisztériumban megbeszélést tartottak. — Egyiptomban kiadták Móricz Zsigmond válogatott novelláit. — A TUDOMÁNYOS MINŐSÍTŐ BIZOTTSÁG KÖZLI: Pap Károly Dlafixato-eljárása nehezen helyretehető és csúszássra hajlamos szártörések ellátására című kandidátusi értekezésének nyilvános vitáját március 1-én, délután 3 órakor tartják a Magyar Tudományos Akadémia felolvasó-üléstermében. Az értekezés opponensei: Hedri Endre, az orvostudományok kandidátusa, Rubányi Pál, az orvostudományok kandidátusa. Az értekezés megtekinthető a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Orvostudományi Egyetem Könyvtárában. A nyilvános vitában minden jelenlévő részt vehet. Hójelentés A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium út.osztálya közli: A 7-es számú budapest—nagykanizsai fő közlekedési út, valamint a 805-ös számú Székesfehérvár— bicskei fő közlekedési út, nehezen járható. Az öskü — gyulafirátóti, valamint a tótvázsony — aszófői összekötő út járhatatlan. A pilisvörösvár — pomázi összekötő út Pilisvörösvár és Csobánka között, a vál — sóskúti öszszekötő út Pusztazámor közelében járhatatlan. Járhatatlan a cinkota—zsámboki összekötő út, Nagytarcsa község közelében. A hejcei bekötőút végig járhatatlan. Abaújvár—Kéked között 1 50-tól 100 centiméteres hóakadály. A vámosút- Talu — vilmányi út óhuza — Regéc község között hóakadályom. A hóeltakarítás mindenütt folyik. (MTI) A RADIO MŰSORÁBÓL SZERDA KOSSUTH-RÁDIÓ: 4.30: Hírek. — 4.40—8 22-ig: Reggeli zenés műsor. — Közben: 5.30: Falurádió. — 6.30: Színházak műsora. — 6.45: A Szabad Nép vezércikke. — 7-00: Hírek. — 8.30: Operarészletek. — 9.20: Séta az atomenergia-kiállításon. Riport. — 9-40: Schubert: Bölcsődal. — 1000: Hírek. — 1010: Szemelvények SzabolcsiBence A régi muzsika kertje c. könyvéből. — 10.30: Óvodások műsora. — 11.00: Ének- és zenekar. — 11.30: André Stil regényének ismertetése. — 12 00: Hírek. Lapszemle. — 13 00: Emlékezés Nadányi Zoltánra. — 13.30: Népdalok. — CD4-00: Hírek. Közérdekű közlemények. 14.25: Úttörő-híradó. — 14.50: Kamarazene. — 15-20: Rádiójáték. — 16.00: Zenekari hangverseny. — 16-40: Válaszolunk hallgatóinknak. — 17-00: Hírek. — 17-10: Nemzetközi kérdések. — 17.25: Népi muzsika. — 18.00: A virágzó mezőgazdaság útján. — 18.30: Szív küldi szívnek ... — 19.00: Közös dolgainkról ... — 19-15: Jó munkáért — szép muzsikát.! — 20.00: Esti Híradó. — 20.20: Illyés Gyula szerzői estje. — 21 20: Tánczene. — 22.00: Hírek. Sport. — 22.10: Tíz perc külpolitika. — 22.20: Részletek Händel Messiás c. oratóriumából. — 24.00: Hírek. — 0.10: Magyar dalok. PETŐFI-RÁDIÓ: 6.30: Jó reggelt, gyerekek! — 6.50: Csárdások. — 700—11.30-ig: Azonos a Kossuth-rádió műsorával. — 14.00: Művészlemezek. — 14.50: Alekszandrovics énekel, a moszkvai rádió zenekara játszik. — 15.20: Operettrészletek. — 16.10: A szovjet írók II. kongresszusa. — 16.40: Népi zenekar. — 17.20: Orosz nyelvtanfolyam. — 17.40: Sibelius- és Grieg-dalok. — 17.55: Hacsaturjan és Ravel műveiből. — 18-30: Tudományos híradó. — 18.50: Strauss és Keller operettjeiből. — 19.30: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 20.00: Kórushangverseny. — 20 30: Sporthíradó. — 20.40: Mai operákból — 21.20: Miért, fontos a rákszűrővizsgálat? Előadás. — 21.30: Népdalok. — 22.30: Medgyaszay Vilma kiváló művész énekel. — 22.52: Glazunov: Koncertkaringó. Rofcsíszóditt a síbajnoki verseny A Kékes északi lejtőjén kedden délelőtt befejeződtek az országos síbajnokság küzdelmei. Ezúttal a lesiklóverseny került sorra. A felnőtt férfiak között Piroska (Lokomotív) győzött. A nők versenyében meglepetésre Arbócz E. (Honvéd) szerezte meg az elsőséget, egytized másodperccel megelőzve Kővárinét. A hármas összetett versenyben (lesiklás, műlesiklás, óriás-műlesiklás) Zimmermann (Lokomotív) győzött. A Meteorológiai Intézet közli: a hegyekben mindenütt van síelésre alkalmas hó. A Operah ázniai műsora Don Pasquale (H.-bérlet, 6. sz., 7). — Az Operaház Erkel Színháza: Aida (7). — Nemzeti Színház: Othello (Sugár-bérlet, 5. sz., fél 7). — Katona József Színház: Pygmalion (7). — Madách Színház: Liliomfi (7). Madách Színház Kamaraszínháza: Nóra (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Cyrano de Bergerac (7). — Déryné Színház: A néma levente (7). — Petőfi Színház: A kőszívű ember fiai (4). — Jókai Színház: A tanítónő (7). — Fővárosi Operettszínház: Csárdáskirálynő (7). — Bioba Lujza Színház: Párizsi vendég (7). — Jászai Mari Színház (azÁllami Faluszínház előadásai): Az aranyember 17). — Vidám Színpad: Hol szorít a cipő? (71. — Főváros Kis Szinpad:Telitalálata Vidám Színpad vendégjátéka, fél 8). __ Központi Tiszti Ház: ünnepi est a felszabadító Szovjet Hadsereg napja alkalmából 17. — Portók terem: Yma Sumad lemezei ítél 6) Kevházi Lajos dalestje (8). — Kamara Varieté: Lepsénynél még megvolt (6 fél 9) __ Budapest Varieté: Le az álarccal (8). — Építők Rózsa Ferenc Kultúrotthonra: Sybill (7) — Állami Bábszínház: Művész Maci 13' Szigorúan bizalma.* (fél 8). - Fővárosi Nagycirkusz: Busch Cirkusz vendégjátéka (3, 7). IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig, részben felhős idő, nyugaton és délen néhány helyen kisebb havazás, havaseső. Mérsékelt légmozgás. A hideg tovább tart. Várható legmagasabb hőmérséklet ma: északon 0—mínusz 3, délen 0—plusz 3 fok között lesz. A Duna vízállója kedden reggel Budapestnél 314 centiméter. A fűtés alapjául szolgáló várható napi középhőmérséklet 0—mínusz 3 fok között tesz. SZIKRA Lapnyomda. SZABAD NÉP A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapjai Szerkeszti a szerkesztőbizottság Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest Vili Blaha Lujza tér 3. Tel.: *343—100.* *142—220! Terjeszti a Posta Központi Hírlapirodája, Budapest, V., József nádor tér 1. Tel.: 181— 360, vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatal. — A budapesti előfizetők ügyeit a kerületi kézbesítő postahivatalok kezelik. Központi előfizetőszolgálat: 183—022 Előfizetési díj havi 12 Ft.