Szabad Nép, 1955. február (13. évfolyam, 31-58. szám)

1955-02-23 / 53. szám

A Minisztertanács határozata az egészségügyi ellátás megjavításával kapcsolatban A Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa határozatot hozott az egészségügyi ellátás megjavításával kapcsolatos egyes feladatokról. A határozat szerint a dolgozók egészségügyi ellátása színvonalának további növelése érdekében szüksé­ges, hogy a biztosítottak egészségügyi ellátásával összefüggő kérdéseket a SZOT és az Egészségügyi Miniszté­rium egymás közötti megállapodásá­ban szabályozza. A határozat számos intézkedést tartalmaz az orvosok élet- és munka­­körülményeivel kapcsolatban is, kü­lönös tekintettel , a vidéki orvosok munkafeltételeinek megjavítására. A vidéki dolgozók egészségügyi el­látását megnehezítette eddig, hogy az egyébként fontos vidéki területeken lakás hiánya miatt nem tudták a meg­felelő szakkádereket biztosítani. A ha­tározat értelmében ezért a falusi la­kásépítkezéseik során az orvosok ré­szére is biztosítani kell saját lakó­ház építését. Erre a célra a Pénz­ügyminisztérium már ebben az évben hárommillió forint hitelt biztosít. Ezenkívül a határozat intézkedik ar­ról, hogy­ az állami és a helyi szervek által épített lakótelepeken az orvo­sok részére is tartsanak fenn lakáso­kat. Ezek számát a beruházó minisz­térium és az Egészségügyi Miniszté­rium közösen állapítja meg. 1956-tól az egészségügyi létesítményekkel kapcsolatos orvoslakások építése az Egészségügyi Minisztérium feladata. Orvosi állásokat a határozat értel­mében a jövőben általában pályáza­tok útján kell betölteni. Az eddigi gyakorlattól eltérően, az illetékes ta­nács szakigazgatási szerve­ nem ta­gadhatja meg a kilépést attól az or­vostól, aki pályázat útján hirdetett állást nyer el. A határozat intézkedik az orvosok kinevezésére, áthelyezésére vonatko­zólag is. A határozat értelmében azt az orvost, aki közszolgálati állásából fegyelmi úton került elbocsátásra, vagy aki állásából önkényesen kilé­pett, illetve a jogerős áthelyezési ha­tározatnak nem tesz eleget, csak olyan újabb közszolgálati állásra lehet ki­nevezni, amelyhez az egészségügyi miniszter előzetesen hozzájárult. (MTI) A földművelésügyi miniszter utasítása a gépállomások mezőgazdászainak feladatairól A mezőgazdasági termelés fejlesz­téséről szóló párt- és kormányhatá­rozat a gépállomások feladatává tette, hogy teljes gépi felszerelésükkel, szakmai irányítással segítsék, a mező­­gazdaság szocialista átszervezését és a termelés, a termelékenység fokozá­sát. A feladatok megoldásában igen nagy szerep jut a gépállomásokon dolgozó szakembereknek, agronómu­­soknak. A földművelésügyi miniszter most utasítást adott ki a gépállomások mezőgazdászainak kötelességeiről és jogairól. A a gépállomás igazgatójának szak­helyettese. Feladatait közvetlenül a gépállomás igazgatójának irányítása alatt végzi. A főmezőgazdász feladata a gép­állomás mezőgazdasági munkájának irányítása. A főmezőgazdász tenni­valói közé tartozik többek között a gépállomás valamennyi agronómusá­­nak irányítása. A feladatok végre­hajtásáról rendszeresen beszámoltat­­ja őket. Irányítja a szakemberek és a termelőszövetkezeti tagok szakmai továbbképzését és megszervezi a gép­állomás körzetében az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok közötti szakpropagandát. A f­éfiállomás illemgazdásza a gépállomás főmezőgazdászának terv- és üzemgazdasági ügyekben szakhelyettese. Feladata a gépállo­mási és brigádtervek elkészítése, a tervezési munkák irányítása, a terv­adatok nyilvántartása és értékelése. Összefogja a gépállomási tervek ké­szítését, összeállítja a gépállomás komplex­ tervét, ellenőrzi és havon­ként értékeli a gépállomási munka tervszerű teljesítését. A gépállomás iizsmági mezőgazdásza Feladata, hogy szakképzettségének megfelelően a gépállomás körzetében lévő termelőszövetkezetek szőlő-, gyü­mölcs-, zöldség- és öntözéses terme­lését irányítja. Munkáját a gépállo­más főmezőgazdászának irányításá­val végzi. A g­épállomás termelőszövetkezeti mezőpadásza szakmai felelőse a hozzátartozó termelőszövetkezetek egész mezőgaz­dasági termelésének és üzemszerve­zésének. Feladata a munkaterületé­hez tartozó tsz-ek és csoportok jö­­vedelm­ező gazdálkodásának kialakí­tása, közreműködés a tervkészítés­ben, a helyes vetésforgó kialakítása, a fejlett agro- és zootechnikai mód­szerek bevezetése stb. Feladata kiter­jed a munkaszervezet, kialakítására és a termelőszövetkezeti tagság szak­mai továbbképzésére is. Munkáját a gépállomás főmezőgazdászának utasí­tása alapján végzi. Tennivalói közé tartozik, hogy irá­nyítsa és ellenőrizze a munkaterüle­tén dolgozó traktorosbrigádokat, be­számoltassa a feladatok végrehajtásá­ról őket. Gondoskodik a traktorosok szakmai tudásának fejlesztéséről, fe­lelős a gépi munkák minőségéért. El­lenőrzi a termelőszövetkezetben dol­gozó traktorosbrigád tagjainak tör­vényen alapuló szociális ellátását, összehangolja a termelőszövetkezeti növénytermelő és a gépállomás­ trak­torosbrigád munkáját. Állandóan, fi­gyelemmel kíséri a tervek teljesítését, és felhívja a termelőszövetkezet el­nökének figyelmét a tapasztalt hibák­ra. A tsz meghívására részt vesz a közgyűlésen és beszárkol munkájáról. Őrködik afelett, hogy a gépállomási szerződést mindkét fél egyaránt meg­tartsa. Az agronómus kötelessége, hogy a rossz minőségű munkát vég­ző traktorosokat a követelmények megtartására utasítsa­­és joga van a traktorost, illetve a gépet a munkából kiállítani. (MTI) Sajtófogadás a szovjet könyv ünnepe alkalmából A Magyar—Szovjet Társaság, a Ki­adói Főigazgatóság és az Állami Könyvterjesztő Vállalat kedden sajtó­­fogadáson adott tájékoztatót a ma­gyar—szovjet barátság hónapján eb­ben az évben is megrendezendő szov­jet könyv ünnepéről. Kállai Magda, az MSZT kultúr­­propaganda-osztályának vezetője el­mondotta, hogy március 7-én, a Zene­művészeti Főiskola nagytermében rendezendő irodalmi esttel kezdődik a szovjet könyv ünnepe. Az esten Veres Péter Kossuth-díjas, a Magyar Írók Szövetségének elnöke mond be­szédet. Minden megyeszékhelyen, a na­gyobb városokban és néhány na­gyobb községben ugyancsak irodalmi estek nyitják meg a szovjet könyv ünnepét. Több mint száz helyen ren­deznek irodalmi vitákat, könyvismer­tetéseket a szovjet irodalom legnép­szerűbb alkotásairól. Számos helyen könyvkiállításokat rendeznek a könyvtárak. A fővárosban a Szovjet Könyv Házában rendeznek kiállítást, amely az egész barátsági hónap során nyitva lesz. Kiveszik részüket a szovjet könyv ünnepe eseményeiből a tömegszerve­zetek is. A DISZ elsősorban a szov­jet ifjúsági irodalom alkotásait is­merteti irodalmi esteken, vitákon, az MNDSZ szovjet gyermekkönyvekből rendez felolvasásokat. A szakszer­vezetek különösen a szovjet szak­könyveket népszerűsítik, elsősorban olyan üzemekben, ahol megrendezik az „élenjáró technika napját“. Fel­újítják az irodalmi vonatkozású szovjet filmeket, sokhelyütt könyv­vásárokat rendeznek. Ezután Kardos László Kossuth-dí­jas író tartott, előadást a szovjet iro­dalom szerepéről . Irodalmunk, kul­túránk alakulásában, egész népünk nevelésében. ­ Megnyitották az Atomenergia Kiállítást Nagy érdeklődés előzte meg az Országos Béketanács és a Társa­dalom- és Természettudományi Is­meretterjesztő Társulat által rende­zett Atomenergia Kiállítást. Kedden délután­ a kiállítás megnyitásán az MSZT Semmelweis utcai székházá­nak földszinti termében szépszámú érdeklődő közönség gyűlt egybe. Ott volt Mód Aladár, a TTIT főtitkára,­­ Bugár Jánosné, az Országos Béke­tanács titkára, Kelen Béla, az MSZT főtitkára, valamint tudomá­nyos és társadalmi életünk számos kiválósága. Jánossy Lajos Kossuth­­díjas akadémikus, egyetemi tanár mondott megnyitó beszédet. A megnyitó beszéd után a jelenlé­vők megtekintették a kiállítást. A kiállítást március 23-ig tartják nyit­va. (MTI) Képünkön az atomenergia kiállítás egyik érdekessége: a Központi Fizikai Kutató Intézet 806 000 volt feszültségű úgynevezett kaszkád­­generátorána­k kicsinyített mása látható. Ezzel a készülékkel kísérleti atommag-átalakítást, atommag-robbantást lehet végezni. (Rév Miklós felvétele) T­íz évvel ez­­­előtt halt meg Alekszej Tolsztoj, a nagy szovjet író. Gorkij­­halála óta ez volt a szovjet irodalom legfájóbb vesztesége. Alekszej Tolsztoj egész alkotó te­vékenységét nagyon is hosszadalmas lenne jellemezni. Beszélni kellene az író forradalom előtti munkásságáról; tanulságos lenne végigkísérni azt az utat, amelyen az arisztokrata szár­mazású Tolsztoj eljutott a szovjet valóság megértéséhez és szenvedélyes vállalásához, ahogyan a polgári iro­dalom hatása alatt álló művészből a szovjet nép egyik legbecsültebb és leginkább szeretett írója lett. Ha mindezt el akarnánk mondani, érin­teni kellene sok olyan művét is, ame­lyet nálunk vagy egyáltalán nem, vagy csak kevéssé ismernek. Alek­szej Tolsztojt legtöbben, mint a Gol­gotha­ című regénytrilógia és az I. Pé­ter című­ regény szerzőjét ismerik hazánkban. Ezekben a művekben tükröződik leginkább Tolsztoj írói zsenialitása, kivételes teremtőereje. A részletek pontos megfigyelése, egyszerre tárgyilagos és egyszerre lírai rajza, a tárgyi és érzelmi való­ság teljessége, ezeket a vonásokat vesszük észre először az író művei­ben. Ebben látjuk meg először Alek­szej Tolsztoj művészetinek és a klasszikus irodalomnak közvetlen kapcsolatát, rokonságát is. De Tolsztoj nemcsak a művészi forma, a kifejezésbeli igényesség tekintetében emlékeztet a realizmus nagy meste­reire." Az olvasás közben ezt a formai tökéletességet ,­­hamarosan meg is szokjuk, szinte természetesnek is tartjuk. Tolsztoj műveinek monu­mentalitása ébreszt bennünk kötetről kötetre egyre fokozódó csodálatot. A nagy realista irodalom mindig a merész vállalkozások művészete volt. Erejét a legnehezebb feladatok meg­oldására összpontosította. Ott kereste az igazságot és a feleletet, a társa­dalom nagy kérdéseire, ahol a leg­élesebb formában mutatkoztak meg az ellentmondások, ahol a legnehe­zebb volt eligazodni. Egész korszakok átfogására képes kompozíciók szület­tek így, amelyek láttán nem is tud­juk, mit csodáljunk jobban: a meré­szen szárnyaló fantáziát-e, vagy azt a körültekintő józanságot, amely az élet egyetlen fontos mozzanatát sem­ hagyja a képzelet hálójából­­kisiklani. lé­zt érezzük akkor is, amikor a Golgotha III. kötetének, a Borús reggelnek a végére érünk. A mű hő­seivel együtt végigjártuk a forrada­lom és a polgárháború útjait, az igazságkeresés könnyel és vérrel áz­tatott kálváriáját. Az a jelmondat, amelyet a második könyv elején ol­vastunk, már ránk is vonatkozik. ..Három vízbe, merítve, három vérben fürösztve, három lúgban kifőzve tisz­tábbak vagyunk a tisztánál...“ Tolsztoj a maga teljes bonyolultságá­ban, szilaj, sokszor a legjózanabb számításokat is felrúgó, véletleneket véletleneikre halmozó rohanásában ragadta meg a történelmet. S ebben a vad kuszaságban mutatta meg a rendet, a véletlenek sorozatán át ér­vényesülő törvényszerűséget. Tolsztojt nem a polgárháború tör­ténete érdekelte elsősorban. Azokat, a változásokat kutatta leginkább, amelyek a mindenkit elérő, mindenkit megrázó forradalmi események hatá­sára mentek végbe az emberek lel­kében. A Golgotha hősei a nagy társa­dalmi harcok füzében találták meg életük értelmét, is­merték meg az igazságot. Lelki fejlődésük története elválaszthatatlan e nagy sorsforduló történetétől, felemelkedésük a szíves­­lelket újjászülő szocialista forradalom szépségéről és dicsőségéről is beszél. Tolsztoj úgy választotta meg hő­seit, úgy bonyolította a regény cse­lekményét, hogy minél élesebben mutat­k­ozzék meg a forradalom jel­lemformáló ereje, s azok a társa­dalomformáló visszahúzó és előre­lendítő erők is, amelyeknek a harcá­ból végül is győztesen került ki a forradalom. Művének főalakjai ér­telmiségi emberek. Azt, hogy honnan indultak el, mennyire távol voltak a néptől, a trilógia első kötetében, a Nővérekben mondja el. A két nővér — Kátya és Dása — az első könyv­ben csak annyiban­­különbözik a hal­doklás kultuszának hódoló környe­zetétől, hogy bennük még nem húnyt ki egészen a term­ény szikrája, nekik még vannak ideáljaik, ha kicsinyesek is, s ha titkolják is őket. A maguk zárt, szűkreszabott világában élnek. (Jellemző, hogy Dása csak akkor vesz tudomást a világháború kitöréséről, amikor már javában folynak a har­cok.) Egyetlen érzés, amely még meg tudja dobogtatni a szívüket: a szere­lem, valami — többnyire megfogha­tatlan — vágy a boldogság után. S ebből a két törékeny, a szerelmi bol­dogságon kívül semmit sem állító, öntudatlanul is egoista, gyámoltalan nőből a trilógia végére az életben otthonos, az életet szerető, hazájára és népére büszke, áldozatra kész szovjet ember lesz. Tolsztoj nem azt bizonyítja, hogy bárkiből forradalmár lehetett a pol­gárháború éveiben, csak a körülmé­nyek „szerencsés összejátszása“ kel­lett hozzá. Tőle idegen a jellemek­nek ez a leegyszerűsített felfogása. Nem a külsőségekre, hanem a belső lényegre alapozza hőseinek sorsát, a jellemek fejlődését. így történnek a regényben, az első pillanatra sokszor nagyon is váratlan fordulatok: Nyi­­kolaj Ivanovicsból, aki pedig — még a világháború előtt — oly­ szép sza­vakat tudott mondani a népről, míg körülötte mindenki csak magával volt elfoglalva — ellenforradalmár lett, a katonák vágták agyon, ami­kor a háború folytatására ösztökélte őket. Roscsin, aki eleinte Oroszor­szág gyilkosát látta a forradalomban, és eleinte a fehérek oldalán harcolt — végül is egyik legelszántabb ka­tonája lett a nép nagy küzdelmének. Ha csak a külsőségeket nézzük — ennek éppen fordítva kellett volna történnie. De ha mélyebbre tekintünk — s Tolsztoj szinte kényszerít erre — igazat kell adnunk az írónak. A forradalom és a polgárháború pró­bára tette a jellemeket, kiteljesítet­te, szemmelláth­ató valósággá változ­tatta az addig rejtett hajlamokat, ahol becsületességet talált — ott a be­csületességet, ahol romlottságot — ott a romlottságot. S a Golgotha négy fő­hősének a szívében — bár sokszor előítéletektől eltakarva — becsületes­ség és hazaszeretet lakozott. Ez ve­zette el őket — egyiket előbb, mási­kat utóbb — a nép igazának megér­téséhez. Hogy mennyire bonyolult, egyé­nenként mennyire más és más folya­mat volt ez — Roscsin és Dasa sor­sában látszik a legvilágosabban. Tolsztoj az ellentmondások legéle­sebb összecsapásain­­keresztül mutat­ja meg hőseinek felemelkedését, sok­szor a végleteikig feszíti a hősök­ bel­­sejében zajló küzdelmeket. Roscsint­ már az erkölcsi kapituláció, az ön­­gyilkosság széléről­­rántja vissza a végső próbára tett lelkiismeret. Da­­sát már-már népellenes bűnbe so­dorja a tapasztalatlanság. De­ ilyen­kor mindig felülkerekedik a „jobbik énjük“. A Golgothában vannak olda­lak, ahol ez talán túlságosan is vé­letlenszerűen történik. De az egész regényre nem ez a jellemző. Tolsz­toj nem „mentőövet“ dob oda hő­seihez: azok az események, amelyek a forradalom irányába terelik regény­alakjait, a forrongó, meglepetéseket meglepetésekre halmozó élet esemé­nyei; a Golgotha hőseinek a fejlődése az élet nem nyílegyenes, de igaz lo­gikája szerint megy végbe. S a leg­nagyobb esemény, amely megváltoz­tatta őket: találkozás a néppel, a fel­kelt nép erkölcsi nagyságával. így döbbennek rá, hogy a haza, amelyet eddig is szerettek — egyet jelent a néppel, a hazaszeretet — a forradal­mi nép szeretetével. A­z, amit az író nyugtalan, a leg-TM bonyolultabb kérdéseknek ne­kivágó képzeletéről mondottunk, az Tolsztojra, a történelmi regényírás mesterére is vonatkozik. Számára a történelmi tematika nem visszahúzó­dás a jelen problémái elől, nem a jelentől való elszakadás. Olyan kin­cseket hozott napfényre a századok betakarta régi időkből, amelyek nél­kül hazzája jelenének a megértése sem lett volna teljes. Művészetének tiszta tükrében a történelem olyan kérdéseire adott feleletet, amelyek megvilágítják a napjainkhoz vezető utat. Az I. Pétert 1929-ben kezdte el ír­ni. Péter alakja már jóval azelőtt megragadta. Számos műve maradt ránk, amelyben újra meg újra meg­kísérelte, hogy megfejtse a „rejtélyt“, hogy felfedje Péter igazi arcát. De a talány megmaradt talánynak. Tolsz­toj látta, érezte Péter alakjának, munkásságának ellentmondásait, de nem tudott bennük eligazodni, nem tudta őket egységbe fogni. Csak a Golgotha írása közben, e nagy művészi és eszmei erőpróba kö­zepette kezdett megvilágosodni előt­te Péter reformjainak jelentősége. I. Péter ellentmondásokkal teli, emlé­kezetre és dicsőségre méltó alakja. Korának nagy eseményei — amelye­ket oly behatóan tanulmányozott Tolsztoj a trilógia írása közben — segítették az írót, hogy megértse a történelmi sorsfordulókat, hogy el­igazodjék az ellent­mondások sűrű szövevényében. ő maga írta, hogy" a Péterrel való foglalkozás, beha­tolás a történelembe, a marxista mó­don felfogott jelenkoron keresztül. Merészen szárnyaló képzelet és ki­váló történelmi érzék, határozottság a legsűrűbb homályból napfényre ho­zott részletekben is — talán ez az I. Péter legnagyobb erénye. Az ellent­mondások, amelyek — Péterről szóló régebbi alkotásokban — óvatossá tet­ték az írót a cselekmény bonyolításá­ban, most már rendkívül változatos, fordulatokban gazdag események meg­­komponálására ihletik őt. Péter már nem rejtély neki többé. Tudja róla, mit gondol, ha egyedül van, hogyan viselkedik a külföldi fejedelmek ud­varában, mit érez, amikor a Pétervárt építő elkínzott parasztokkal beszél­get. Tolsztoj most már bátran terem­tett ellentétesnél ellentétesebb szituá­ciókat hőse köré, mert a jellem titkát már megfejtette, a megértés kulcsa már a kezében volt. Tolsztoj I. Pétere mindenekelőtt ember. Tolsztoj nem félt megmutatni őt a magánélet intim mozzana­taiban. A könyv első részében ta­núi vagyunk Péter kamaszos szer­telenségeinek, a bojárokon elkövetett komolytalan csínytevéseinek. Látjuk, amint­­ először pirulva teszi a szépet a gyönyörű Anna Monsnak, s azt is, amint kétségbeesetten, egy­­szál pendelyben menekül a bojárok haragja elől. Látjuk rémi hosszú pipa­szár lábát, fejszenyéltől kérges kezét, amelyet, hogy meg ne lássák piszkos körmeit, a háta mögé rejt a német fejedelemasszonnyal való találkozás­kor ... Mire a regény közepére érünk, ismerünk már minden foltot Péter ujjasán, tudjuk, hogy milyen az ar­ca, ha örül, hogyan villan a tekin­tete, ha haragszik. Robusztus alak­ja, féktelen indulatossága, ellentmon­dást nem­ tűrő vasakarata, kemény, de jóságos egyszerűsége, merész, de reális fantáziája már a regény első részében lenyűgöz bennünket. Mind­ez azonban nem az államférfiúi nagyság ábrázolásának rovására történik. Tolsztojnak sikerült meg­találnia a helyes arányt a tágabb ér­telemben vett magánélet, és az állam­férfiúi tevékenység ábrázolásában. Így bontakozhatott ki a maga tel­­jes bonyolultságában Tolsztoj mondanivalója Péter koráról, az orosz történelemnek erről a sokban kegyet­len, de végső soron mégis dicsőséges korszakáról. Tolsztoj emberi mivoltának teljes­ségében mutatja meg a történelmi nagyságot. Péter nem vívódások nélkül, de határozottan haladt az egyedül helyesnek ismert — s mint­ ahogy később bebizonyosodott: egyedül helyes — úton, s ez legalább ugyanolyan érdeme, mint maguk a zseniális tervek, az ország előtt álló feladatok felismerése és meghatáro­zása. Tolsztoj igazat ad neki, de ugyanakkor megmutatja a reformok terhe alatt görnyedező, még nagyobb nyomorra ébredő jobbágyi Oroszor­szág tragikus igazságát is. Így lesz regényének igazi hőse nemcsak Pé­ter, hanem az egész orosz nép, amely hatalmas áldozatok árán kellett hogy valósággá változtassa Péter ország­építő reformjait. Tolsztoj írói hitvallásához — „a művész legyen az élet szervezője és látnoka, az emberiség szellemi életé­nek építésze“ — hű maradt haláláig. Azokon a ragyogó publicisztikai mű­veken kívül, amelyek legszebb lapjai maradnak az emberiség igazáért küz­dő, harcos irodalomnak, s amelyek­ben erkölcsi nagyságának teljes fé­nyével jelent meg a világtörténelem legnagyobb csatáját vívó „meghara­gított Oroszország“ — a háború évei­ben írta Tolsztoj az Ivan Szuda­rjev elbeszéléseit is. Az egyszerű emberek hősiességének titkait kutatta ezekben a műveiben, azzal a mély meggyőző­déssel, hogy ezek az új emberek le­­győzhetetlenek, mert mindennél több­re tartják a szabadságukat... !E­gyik utolsó cikkében — Törté­nelmi határon — Tolsztoj eze­ket a szavakat írta: „Dicsőség veletek regényírók, költők, drámaírók. Annak, ami történt, és ami most törté­nik, nem egyszerű leírását vár­ják tőlünk... azt várják, hogy alkotó tekintetünk behatoljon a jö­vőbe, hogy egy lépéssel előbbre le­gyünk a mai napnál. Azt várják tőlünk, hogy ... fantáziánk legalább olyan zseniális legyen, mint amilyen zseniális a nép lelke." Tolsztojnak ezek a búcsúszavai szolgáljanak út­mutatásul a mi irodalmunknak is. Héra Zoltán ALEKSZEJ TOLSZTOJ A nagy szovjet író halálának 10. évfordulójára Szovjet képzőművészek tanulmányútja hazánkban Az V. Magyar Képzőművészeti Ki­állítás tanulmányozására a napokban hazánkba érkezett B. V. Joganszon Sztálin-díjas festőművész és A. P. Kibalnyikov Sztálin-díjas szobrász­­művész. A két szovjet képzőművész itt-tartózkodása alatt több kiállítást, múzeumot tekint meg és megbeszé­lést folytat a magyar képzőművészek­kel. (MTI) ­ Magyar Állami Népi Együ­ttes ma tartja bemutatkozó előadását Brüsszelben A Magyar Állami Népi Együttes, miután befejezte nagysikerű párizsi vendégszereplését, február 21-én a kora délutáni órákban megérkezett Brüsszelbe. Az együttes ma tartja bemutatkozó előadását a Théatre du Cirque Royalban. SZABAD NÉP Megnyílt az Országos Vízügyi Kiállítás a Az Országos Vízügyi Főigazgatóság hazánk felszabadulásának tizedik év­fordulója alkalmából a magyar víz­­gazdálkodás 1945 óta elért eredmé­nyeiről kiállítást rendezett a főigaz­gatóság épületében (V., Alkotmány u. 29.). A kiállítás többek között bemutat­ja, hogy hazánkban milyen nagy fel­adat az ár elleni védelem és a mint­egy 4000 kilométer hosszú védővonal karbantartása. Ismerteti a belvíz­­rendezés fejlődését. Az országban mintegy 26 000 kilométer hosszú csa­tornahálózat vezeti le a káros vizeket. A kiállítás tájékoztat a vízgazdálko­dás egyik kevésbé ismert, de fontos ágáról, a patakok szabályozásáról is. Egy ötletesen szerkesztett villany­térkép bemutatja, hogy a tervezett — és részben már megvalósított — öntözés 1,5 millió holdon teszi majd lehetővé a mezőgazdaság korszerű fejlesztését. Fényképek, modellek is­mertetik a Tiszalöki Duzzasztómű működését és jelentőségét. Gazdag anyag foglalkozik az ország ivóvíz-, iparivíz-ellátásával, a szennyvíz tisz­tításával és elvezetésével. Elhozták a kiállításra a Vízgazdálkodási Kutató Intézet ultrahang mélységmérő szer­kezetét is, amely önműködően méri és grafikonon jelzi a vízmeder mélysé­gét. Az Országos Vízügyi Kiállítást ked­den délelőtt nyitották meg. Megje­lent Osztrovsz­ki György, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára,, a magyar tudományos élet számos kép­viselője, továbbá dr. Cesimir Stoll miniszterhelyettes, a csehszlovák Víz­gazdálkodási Központi Hivatal elnö­kének vezetésével érkezett csehszlo­vák delegáció. A megnyitón Rajczi Kálmán, az Országos Vízügyi Főigazgatóság ve­zetője mondott beszédet. Az Országos Vízügyi Kiállítás hét­köznaponként délelőtt 10 órától 1 óráig, délután 4 órától 7 óráig, szom­baton délelőtt 10 órától 1 óráig, va­sárnap délelőtt 9 órától 12 óráig te­kinthető meg. (MTI) Hol lesznek a bajnoki mérkőzések? Az 1955. évi NB I-es labdarúgó­bajnokság első fordulójának mérkő­zéseit szombaton és vasárnap bonyo­lítják le. Az első forduló műsora a következő: Szombaton: Bp. Vörös Lobogó—Diós­győri Vasas, Sport utca, 15 (Bánkúti). Vasárnap: Győri Vasas—Bp. Dózsa. Győr 15 (Kamarás). Bp. Vasas — Vasas Izzó. Népliget, 10.30 (Szigeti). Bp. Hon­véd—Salgótarjáni Bányász. Népliget, 12.15 (Kristóf). Légierő—Dorogi Bányász, Szolnok.­15 (Rigó). Bp. Kinizsi—Csepeli Vasas. Üllői út. 15 (Dankó). Pécsi Dózsa —­Szombathelyi Lokomotiv, Pécs, 15 (So­mogyi). SZERDA, 1955. FEBRUÁR 23 * * HÍREK** Furcsa ,­ ta­karékosság“­ ­) jelszó született a MÁVAUT- nál. Valahogy így lehetne megfo­galmazni: ha én lemaradok, maradj le te is. A jelszó 1955. február 16-án reg­gel 6 és 7 óra között vált élő való­sággá. Ezen a napon 6 óra 20 perc­kor két autóbusznak kellett volna indulnia Szegedre. De az egyik a garázs és az Engels tér között de­fekte­t kapott, s ezért a másik is negyven percet rostokolt. A forgal­mista szerint ugyanis a két autó­busz csak­ együtt indulhat. Együtt vagy sehogy. Az utasoknak nem tetszett a do­log. Képzeljük csak el, hogy útköz­ben eltörik az egyik kocsi tenge­lye. Vajon mi lesz akkor a másik­ka­l? Az sem mehet tovább? Ak­i a­két­ autóbusznak van vezetője és kalauza is, s ha már az egyik kocsi nem indulhat, miért nem­ indul leg­alább a másik?! Az új jelszót a „takarékosság" szülte. Bevezettek ugyanis egy vi­­­lágraszóló újítást, amelynek az a lényege, hogy a két­ autóbusz egy menetlevelet­­kap. Ezért kellett te­hát a kifogástalanul működő autó­busz utasaina­k is 40 percet vára­koznak. Az utazók javasolják: a MAv­ ATIT más­kor ne a menetlevéllel, hanem az utasok idejével takaré­koskodjék. A győri vagongyár kultúrtermében elhelyezték Wilhelm Pieck elvtárs mellszobrát A győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárnak a Német Demokratikus Köztársaságban járt öttagú küldött­sége magával hozta Wilhelm Pieck elvtársnak, a Német Demokratikus Köztársaság elnökének bronz mell­szobrát. A szobrot hétfőn ünnepi összejövetelen adták át a gyár dol­gozóinak a József Attila Kultúrott­­honban. Megjelent és felszólalt az ünnepsé­gen Sepp Schwab, a Német Demok­ratikus Köztársaság budapesti nagy­követe is. (MTI) — ÚJABB SZÁZ LOVASKÉZEE­­SZTÓ segíti a tanyavilág és a nehezen megközelíthető helyek, hegyvidékek postai forgalmának lebonyolítását. — RENDELLENES VÉRZÉSEK ÉS A RÁKBETEGSÉG címmel dr. Zoltán Imre egyetemi tanár előadást tart a Társada­lom- és Természettudományi Ismeretter­jesztő Társulat egészségügyi sorozatának keretében ma este 6 órakor a Semmel­­weis-teremben (Vil­., Szentkirályi u. 21.). — A fogaskerék története címmel kiállítást rendez az Országos Talál­mányi Hivatal és a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat az újítási tanácsadó-szolgá­lat Lenin körúti helyiségeiben. A ki­állítást február 26-án, szombaton dél­után fél egy órakor Vörös Imre Kos­­suth-díjas egyetemi tanár nyitja meg. — Hellas művészete címmel új m­ű­­vészettörténeti előadássorozatot indít az V. kerületi Tanács kultúrotthona. Előadó: Oroszlán Zoltán dr. egyete­mi tanár. Az első előadást február 23-án, szerdán este 7 órakor tartják a Dimitrov-teremben (V., Vármegye­ház utca 11.). É LET­AU­TÓZT­ATTAK Schulva Mihály főművezetőt, Varga­­ Antal anyagbeszerzőt, Major László gumi­­javítót, Doór Károly diszpécsert.. Ta­kács László, Benedek György, Szabó Károly és Kiss Imre gépkocsivezető­ket, az ÉM 1. sz. Földmunkát Gépe­sítő Vállalat dolgozóit, akik 1953 ja­nuárjától 1954 szeptemberéig rend­szeresen fosztogatták a vállalat So­roksári úti és Illatos úti javítóműhe­lyét és anyagraktárát. Ugyancsak őri­zetbe vették Pálvölgyi Ferenc ipar­­engedély nélkül dolgozó géplakatost és Jászt Ferenc autószerelőt, akik a lopott tárgyak nagy részét megvásá­rolták üzérkedés céljára. ________________­_____ — A közlekedés- és postaügyi mi­niszter az április 29-től május 9-ig megtartandó Budapesti Helyiipari Vásár vidéki és külföldi kiállítóig lá­togatói részére a MÁV és a győr—a sopron—ebenfurti vasút összes vo­nalain féláru menetdíjkedvezményt engedélyezett. — A XX. KERÜLETI ERKEL KULTÚR­OTTHON vezetősége közti, az 1955. feb­­ruár 24-re hirdetett előadás helyett Élet az északi sarkkörön túl címmel Farkas­völgyi Károly geográfus tart előadást.­­ Az Élelmiszeripari Minisztérium Cukoripari Igazgatósága a napokban értékelte a megyék eredményét a cukorrépa-szerződéskötésben. A feb­ruár 20-ig elért eredmények­ alapján a megyék sorrendje a következő: 1. Bács-Kiskun, 2. Csongrád, 3. Tolna, 4. Békés, 5. Fejér, 6. Pest, 7. Borsod, 8. Szabolcs, 9. Veszprém, 10. Bara­nya, 11—12. Győr és Heves, 13. So­mogy, 14. Szolnok, 15. Komárom, 16. Nógrád, 17. Hajdú, 18. Vas, 19. Zala megye.­­ A főváros legkorszerűbb iskolája épül Mátyásföldön, a Táncsics utcá­ban. — SZOMBATON ELŐADJÁK a Zeneakadémián Berlioz Faust elkár­hozása című művét. — KORNYEJCSUK A NAGY MŰ­TÉT című darabját február 26-án mutatja be a Magyar Néphadsereg Színháza. — A Fővárosi Tanács Szimfonikus Zenekara megalakulásának egyéves évfordulóján, február 25-én este fél 8 órai kezdettel szláv estet tart a Fő­városi Tanács kultúrtermében (V., Városház u. 9 11.) — KÖZVETLEN TÁVGÉPÍRÓ­­ÖSSZEKÖTTETÉST létesít Budapest —Lipcse vonalon a posta a Lipcsei Nemzetközi Vásár idejére. — Középiskolai szakfelügyelők — az orosz nyelv, a nyugati nyelvek s a fizika-tantárgy felügyelői — ked­den az Oktatásügyi Minisztériumban megbeszélést tartottak. — Egyiptomban kiadták Móricz Zsigmond válogatott novelláit. — A TUDOMÁNYOS MINŐSÍTŐ BIZOTT­SÁG KÖZLI: Pap Károly Dlafixat­o-el­­járás­a nehezen helyretehető és csúszás­s­ra hajlamos szártörések ellátására című­­ kandidátusi értekezésének nyilvános vi­táját március 1-én, délután 3 órakor tartják a Magyar Tudományos Akadémia felolvasó-üléstermében. Az értekezés op­ponensei: Hedri Endre, az orvostudo­mányok kandidátusa, Rubányi Pál, az or­vostudományok kandidátusa. Az érteke­zés megtekinthető a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Orvostudomá­nyi Egyetem Könyvtárában. A nyilvános vitában minden jelenlévő részt vehet. Hójelentés A Közlekedés- és Postaügyi Minisz­térium út.oszt­álya közli: A 7-es számú budapest—nagykanizsai fő közlekedési út, valamint a­ 805-ös szá­mú Székesfehérvár— bicskei fő közleke­dési út, nehezen járható. Az öskü — gyula­firátóti, valamint a tótvázsony — aszófői összekötő út járhatatlan. A pilisvörös­­vár — pomázi összekötő út Pilisvörösvár és Csobánka között, a vál — sóskúti ösz­­szekötő út Pusztazámor közelében jár­hatatlan. Járhatatlan a cinkota—zsám­­boki összekötő út, Nagytarcsa község közelében. A hejcei bekötőút végig jár­­hatatlan. Abaújvár—Kéked között 1 50-tól 100 centiméteres hóakadály. A vámosút- Talu — vilmányi út óhuza — Regéc község között hóakadályom. A hóeltakarítás mindenütt folyik. (MTI) A RADIO MŰSORÁBÓL SZERDA KOSSUTH-RÁDIÓ: 4.30: Hírek. — 4.40—8 22-ig: Reggeli zenés műsor. — Közben: 5.30: Falurádió. — 6.30: Színházak műsora. — 6.45: A Szabad Nép ve­zércikke. — 7-00: Hírek. — 8.30: Operarészle­tek. — 9.20: Séta az atomenergia-kiállításon. Riport. — 9-40: Schubert: Bölcsődal. — 10­00: Hírek. — 1010: Szemelvények Szabolcsi­­Bence A régi muzsika kertje c. könyvéből. — 10.30: Óvodások műsora. — 11.00: Ének- és zenekar. — 11.30: André Stil regényének ismertetése. — 12­ 00: Hírek. Lapszemle. — 13 00: Emléke­zés Nadányi Zoltánra. — 13.30: Népdalok. — CD4-00: Hírek. Közérdekű közlemények. 14.25: Úttörő-híradó. — 14.50: Kamarazene. — 15-20: Rádiójáték. — 16.00: Zenekari hang­verseny. — 16-40: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 17-00: Hírek. — 17-10: Nemzetközi kérdések. — 17.25: Népi muzsika. — 1­8.00: A virágzó mezőgazdaság útján. — 18.30: Szív küldi szívnek ... — 19.00: Közös dolgaink­ról ... — 19-15: Jó munkáért — szép mu­zsikát.! — 20.00: Esti Híradó. — 20.20: Illyés Gyula szerzői estje. — 21 20: Táncz­ene. — 22.00: Hírek. Sport. — 22.10: Tíz perc kül­politika. — 22.20: Részletek Händel Messiás c. oratóriumából. — 24.00: Hírek. — 0.10: Magyar dalok. PETŐFI-RÁDIÓ: 6.30: Jó reggelt, gyerekek! — 6.50: Csárdá­sok. — 7­00—11.30-ig: Azonos a Kossuth-rádió műsorával. — 14.00: Művészlemezek. — 14.50: Alekszandrovics­ énekel, a moszkvai rádió zenekara játszik. — 15.20: Operettrészletek. — 16.10: A szovjet írók II. kongresszusa. — 16.40: Népi zenekar. — 17.20: Orosz nyelv­tanfolyam. — 17.40: Sibelius- és Grieg-dalok. — 17.55: Hacsaturjan és Ravel műveiből. — 18-30: Tudományos híradó. — 18.50: Strauss és Keller operettjeiből. — 19.30: Az épülő kommunizmus nagy o­rszágában. — 20.00: Kórushangverseny. — 20 30: Sporthíradó. — 20.40: Mai operákból — 21.20: Miért, fontos a rákszűrővizsgálat? Előadás. — 21.30: Nép­dalok. — 22.30: Medgyaszay Vilma kiváló művész énekel. — 22.52: Glazunov: Koncert­­karingó. Rofcsíszódi­tt a síbajnoki verseny A Kékes északi lejtőjén kedden délelőtt befejeződtek az országos sí­bajnokság küzdelmei. Ezúttal a le­­siklóverseny került sorra. A felnőtt férfiak között Piroska (Lokomotív) győzött. A nők versenyében meglepe­tésre Arbócz E. (Honvéd) szerezte meg az elsőséget, egytized másod­perccel megelőzve Kővárinét. A hár­mas összetett versenyben (lesiklás, műlesiklás, óriás-műlesiklás) Zimmer­mann (Lokomotív) győzött. A Meteorológiai Intézet közli: a he­­gyekben mindenütt van síelésre alkal­mas hó. A Operah­ áz­niai műsora Don Pa­squale (H.-bérlet, 6. sz., 7). — Az Operaház Erkel Színháza: Aida (7). — Nemzeti Színház: Othello (Sugár-bérlet, 5. sz., fél 7). — Katona József Színház: Pyg­malion (7). — Madách Színház: Liliomfi (7). Madách Színház Kamaraszínháza: Nóra (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Cyrano de Bergerac (7). — Déryné Színház: A néma levente (7). — Petőfi Színház: A kő­szívű ember fiai (4). — Jókai Színház: A ta­nítónő (7). — Fővárosi Operettszínház: Csár­­dáskirá­lynő (7). — Bioba Lujza Színház: Pá­­rizsi vendég (7). — Jászai Mari Színház (az­­Állami Faluszínház előadásai): Az arany­ember 17). — Vidám Színpad: Hol szorít a cipő? (71. — Főváro­s Kis Szinpad:­­Telitalálat­­a Vidám Színpad vendégjátéka, fél 8). __ Központi Tiszti Ház: ünnepi est a felszaba­dító Szovjet Hadsereg napja alkalmából 17. — Portók terem: Yma Sumad lemezei ítél 6) Kevh­ázi Lajos dalestje (8). — Kamara Va­rieté: Lepsénynél még megvolt (6 fél 9) __ Budapest Varieté: Le az álarccal (8). — Épí­tők Rózsa Ferenc Kultúrotthonra: Sybill (7) —­ Állami Bábszínház: Művész Maci 13' Szi­­gorúan bizalma.* (fél 8). - Fővárosi Nagycir­kusz: Busch Cirkusz vendégjátéka (3, 7). IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig, részben felhős idő, nyuga­ton és délen néhány helyen kisebb havazás, havaseső. Mérsékelt légmozgás. A hideg to­vább tart. Várható legmagasabb hőmérséklet ma: északon 0—mínusz 3, délen 0—plusz 3 fok kö­zött lesz. A Duna vízállója kedden reggel Budapest­nél 314 centiméter. A fűtés alapjául szolgáló várható napi kö­­zéphőmérséklet 0—mínusz 3 fok között tesz. SZIKRA Lapnyomda. SZABAD NÉP A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapjai Szerkeszti a szerkesztőbizottság Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest Vili Blaha Lujza tér 3. Tel.: *343—100.* *142—220! Terjeszti a Posta Központi Hírlapirodája, Budapest, V., József nádor tér 1. Tel.: 18­1— 360, vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglal­kozó postahivatal. — A budapesti előfizetők ügyeit a kerületi kézbesítő postahivatalok kezelik. Központi előfizetőszolgálat: 183—022 Előfizetési díj havi 12 Ft.

Next