Szabad Nép, 1955. március (13. évfolyam, 59-89. szám)

1955-03-28 / 86. szám

Vásárhelyi Vásárhelyi Pál születésének 150. évfordulója akkor volt, amikor az or­szág romokban állt, a gátakat bom­bák szaggatták szét, a Tisza, a Duna hídjai a vízbe roskadtak... Most, fel­­szabadulásunk 10. évfordulóján emlé­kezünk Vásárhelyi Pál születésének évfordulójáról... Szobornál maradan­dóbb emlékművet állítottunk neki az elmúlt tíz esztendő nagy alkotásai­val, amelyek betetőzik és továbbfej­lesztik azt, amit ő száz esztendeje megkezdett. Magyarországon az első építőmér­nök, aki műszereivel, mérőshajóival és a dolgos nép segítségével ilyen nagyszabású terveket valósított meg — Vásárhelyi Pál volt. Ő tervezte és irányította az ország­ban az ármentesítést, a folyósza­bályozás munkáját a múlt század harmincas és negyvenes éveiben. A folyók hidraulikájával és térképezé­sével kapcsolatos tudományos vizs­gálatai és dolgozatai nagy elismerést váltottak ki külföldön is. Abban az időben, amikor Vásár­helyi Pál munkásságát megkezdte (1820 körül), még nem voltak pon­tos térképek Magyarország folyóiról és az úgynevezett vízrajzi felvételek éppen csak hogy megkezdődtek. A híres „dunai mappáció“, a Duna víz­rajzi felvétele és térképezése csak a Felső- és a Közép-Duna szakaszára terjedt ki. Vásárhelyi Pál készítette el a Pétervárad—Orsova közötti du­­naszakasz pontos térképét, mérte meg az egész Duna part- és vízszint­magasságát, keresztszelvényeit és víz­hozamát. Vásárhelyi már ezeknél a munkálatoknál megmutatta képessé­geit. A gyakorlati méréseket külön elméleti munkával magas tudomá­nyos színvonalra emelte. Egyik ta­nulmányában a folyók vízmozgásá­ról, a vízsebesség eloszlásának tör­vényeiről és a „Duna vízemésztésé­ről“ már 1845-ben írt. Vásárhelyi olyan részletes és alapos vízrajzi tér­képeket készített, amelyeket akkori­ban sehol a világon nem ismertek. Széchenyi István Vásárhelyi Pált szemelte ki a Tiszavidék vízügyi problémáinak megoldására, a Vas­kapu-szabályozás megtervezésére és a munkálatok műszaki irányítására. Vásárhelyi az 1846-ban készített ter­vének műszaki leírásában ezeket írja: „Egy nagyobb folyónál a cél — me­lyet elérni a szabályozás feladata — kettős: egyik a dúló elem árjának korlátozása, másik a hajózás kköny­­nyítése.“ Vásárhelyi a vízügyek nagy­vonalú fejlesztésére gondolt. Ezer akadállyal szemben is — például az orsovai pasa ágyúit Vásárhelyi mé­­rőhajóinak szegezte — elkészítette az Al-Dunán a nagyszerű Széchenyi utat. Olyan Tisza-szabályozást kere­sett, amely az egész Tisza völgyének és ebből következően az egész ma­gyar népnek a helyzetén javít. Vásárhelyi Pál életműve a Tisza­­szabályozás nagy terve. Nem akart belenyugodni önző megoldásokba, az egyes nagybirtokosok érdekeit szol­gáló szabályozási tervekbe. Ő az ősi árterek­­vízmentesítését akar­ta, s azt, hogy lehetőség nyíljon az öntözésre, a hajózásra és a vízerő-nyerésre. Az „autonóm vár­megye“ legfeljebb passzív árvédel­met akart és szembehelyezkedett Vá­sárhelyi terveivel. Vásárhelyi 1846. április 8-án terve védelmezése köz­ben hal meg,­a Tiszavölgyi Társu­­­­lat ülésén annyira felindul a tábla­­bírák és a földbirtokosok értetlen, gáncsoskodó megjegyzésein, hogy szívszélhűdés éri és még aznap éjjel meg is hal. A Tisza árvízszabályozását 1846- ban kezdték meg. Műszaki vezetőnek­ egy olasz embert, Paleocapa Pétert hívták meg, Vásárhelyi Pál a meder rendezését és fejlesztését tartotta legfontosabbnak, a kanyarulatok át­vágásával rövidíteni akarta a folyó útját és ezzel az árvizek lefolyását. Paleocapa a Tisza-szabályozást csak az ármentesítés szempontjából nézte és mindenekelőtt a kiöntések meg­szüntetését javasolta, a Tiszát pedig eredeti medrében akarta megtartani. A két vízimérnök, Vásárhelyi Pál és Paleocapa Péter eltérő felfogását az „­életrajzírók“ a valóság meghamisí­tására használták fel. „Elfelejtették“ az irodalomban ismertetni Vásárhe­lyi teljes, két részből álló sza­bályozási­ tervét és ezzel egyidejű­leg sajnálkoztak azon, hogy Vá­sárhelyi állítólag „csonka tervet“ készített a Tisza szabályozására. „Jó­hiszemű megjegyzést“ tettek arra, hogy tekintettel a hidrológia tudo­mányának fejletlenségére, Vásárhelyi nem lát­hatta előre a Tisza szabályo­zási tervének kihatásait a Tisza víz­­zintjének változására. A valóságban Vásárhelyi erre is pontos és tudomá­nyos feleletet adott. Azok a vízimérnökök azonban, aki­ket Vásárhelyi nevelt, akiket szenve­délyes hazafisága buzdított, korai ha­lála után sem hagyták abba a mun­kát. Kierőszakolták a Tisza szabályo­zását, fejlesztették a vízügyet Ma­gyarországon. Széchenyi István és Vásárhelyi Pál elgondolásainak lényeges részei azon­ban csak a felszabadulás után való­sultak meg. A két világháború közötti időben már­­ hiába is törekedett néhány kiváló vízimérnökünk az or­szág vízügyeinek komplex, teljes megoldására — teljesen elmaradtunk. Javasolták például Magyarország vízi­erejének felhasználását energia ter­melésére. Törekvésük elbukott, töb­bek között a szénbányák tulajdono­sainak, a szénkartellnek az ellenál­lásán. Ők évtizedes erőfeszítések árán csupán néhány ezer hold öntözé­sét érték el. Ma csupán a rizs ön­tözött területe meghaladja a 80 000 katasztrális holdat. A magyar hid­­rológusok a felszabadulás óta eltelt 10 esztendőben például az ivóvíz­­ellátás és az ipari vízellátás fejlesz­téséért többet tettek, mint a múlt­ban fél évszázad alatt. Megépítették a Tiszalöki Vízlépcsőt, benne Magyar­­ország első nagyobb teljesítményű vízierőművét, elkészítették a nagy du­nai vízierőmű tervezését és modell­kísérleteit. Csak a hidrológiai tudo­mány átfogó kezelése tette lehetővé egyik legjelentősebb tudományos int­­ézetünk, az Országos Vízgazdálko­dási Tudományos Kutató Intézet fel­állítását. Megépítettük és rövidesen felavattuk az ország első nagy hidro­lógiai laboratóriumát, felújítottuk és kibővítettük az egyetemi laboratóriu­mok tudományos felszerelését. Folytathatnék az önmagukban is nagy alkotások felsorolását, bővülő csatornarendszerünket, fejlődő víz­­hasznosításunkat. Szembeállíthat­nánk Vásárhelyi Pál akkori mellőzé­sét, szégyenletes anyagi dotációját mérnökeink és tudósaink erkölcsi és anyagi megbecsülésével. A magyar hidrológusok, tudósok és mérnökök Vásárhelyi Pál életének és működésé­nek legnagyobb tanulságát azonban akkor vonták le, amikor hozzáfogtak a vízügyek átfogó fejlesztéséhez. A Magyar Tudományos Akadémia ve­zetésével kidolgozták azt az országos vízgazdálkodási úgynevezett keret­tervet, amelynek az a célja, hogy több évtizedre utat mutasson a víz­hasznosítás-fejlesztésre. Ez a 28 kö­tetbe foglalt mű, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia tárgyalt és jóváhagyott, még csak alap a végső fejlesztési terv kidolgozásához, ame­lyet ugyancsak megkezdtek kutató­­intézeteink és a tudományos egyesü­letek. A magyar tudósok kezükbe vet­ték a fáklyát, amely Vásárhelyi Pál kezéből hullott ki. Tökéletesíteni fog­ják gátjainkat, hasznosítani vizeinket (nagy tárolók segítségével elosztják vízkincsünket, megóvják folyóink, ta­vaink tisztaságát). Vásárhelyi Pál nagyot alkotott. Nagy műve folytatódik korunkban, s méltó örökösei szebbé, gazdagabbá teszik a tiszaparti rónákat, az egész országot. Szluka Emil Csehszlovákia—Ausztria 3:2 (2:2) Br­nóban, a jugoszláv Lemesies bíráskodásával, 45 000 néző előtt ját­szott a két válogatott együttes. A csehszlovák csapat frissen kez­dett, Proh­aszka és Crha (11-es) ré­vén már 2:0-ra vezetett. Ezután az osztrák csapat erősített, Probst és Dienst kiegyenlített (2:2). Ocwirk el­szalasztott egy 11-es rúgást. A má­sodik félidőben kiegyenlített játék folyt. A 13. percben Pesek megsze­rezte a csehszlovák válogatott har­madik gólját (3:2). Csaknem százezer néző, két mérkőzés, s mindössze egy gól a Népstadionban Vasárnap 96 000 néző előtt nyitotta meg kapuit a Népstadion. A hatalmas érdeklődést nem is annyira a várt játékok indokolták, mint a csapatok jó helyezése, a szép tavaszi nap és a vulUvi­­lsku — Buzánszky, Kónya II., Bakonyi — Pálmai, Kunczel — Pozsonyi, Varga, Monostori, Prohászka, Molnár. BP. DÓZSA: Luno — Rajna, Várhidi, Farsang — Borsányi, Peller — Áspirány, Kiss II., Virág, Szusza, Tóth. Az első félidőben változatos, élénk a játék. A Dorogot támogatja a szél, mégis a Dózsa támad többet. Két iz­galmas helyzetsorozatot teremtenek a lila-fehérek a dorogi kapu előtt, de a kemény védelem jól hárít. A máso­dik félidőre Molnár áll a dorogi csa­társor közepére és a támadások Népstadion vonzó szépsége. Már az előmérkőzés kezdetére „háromnegyed ház“ gyűlt össze, s rövid 20 perc múl­va már zsúfolva volt a stadion, stütőbb erejűvé válnak. A bányászok hatalmas iramot diktál­nak, s a Dózsa olykor egészen meg­zavarodik. A 43. percben dől el a mérkőzés sorsa: Molnár nehéz szög­ből élesen a léc alá vágja a labdát. 1:0. A Dorog lelkesebb, gyorsabb játé­kával megérdemelte a győzelmet. Különösen nagy munkát végzett a védelme. A Dózsa gépezete még min­dig csikorog. Légierő—Pécsi Dózsa 0:0 LÉGIERŐ: Garamvölgyi — Kariszti, Jancsik, Czuczor — Lazányi, Sipos I. — Jagodics, Sipos Ii— Bárfi, Csányi, Fischer. PÉCSI DÓZSA: Danka — Szőcs, Kocsis, Hegyi — Plock, Kresz — Grozdics, Le­hel, Brada, Keszler, Lovig. Szolnokon a Légierő kezd jobban Nagy nyomása alól a vendégcsapat csak az első fél óra után szabadul fel. A második félidőben nyomasztóvá vá­lik a Légierő fölénye és a pécsiek nem egyszer hét-nyolc emberrel vé­dekeznek. A kitűnően t­édő Danka sorozatosan tisztázza ebben az idő­szakban a Légierő-csatárok egymás­után záporozó lövését. Az utolsó tíz percben csökken a Légierő nyomása, változatosabb lesz a játék, a színvonal azonban sokat esik. Az NB I két újoncának találkozó­ján a Légierő bizonyult jobbnak, tá­madósora azonban nem tudott ered­ményesen megbirkózni a kitűnő pé­csi védelemmel. (MTI) Dorogi Bányásznapp. Dózsa 1:0 (0:0) SZEJFULLINA: TÖRVÉNYSÉRTŐK (Új Magyar Könyvkiadó, 1955) t­­izenhat esztendő választja el egymástól Szejfullina elbeszé­léskötetének első és utolsó írását. S ha két elbeszélés nem is adhatja egy korszak teljes keresztmetszetét, mégis történelem szól ebből a kötetből, népi hőseiben az építés kibontakozásától a Honvédő Háború hősi korszakáig kö­vethetjük a szovjet emberek útját. A kötet legérdekesebb, legvonzóbb elbeszélése talán éppen a legelső és címadó: a Törvénysértők. Hősei a há­ború viharában elkallódott, rossz út­ra tért, családtalan, csavargásra kényszerült gyermekek, akiknek csak egyike-másika valóban elvetemült, a többség örömmel tér vissza a közös­­ségbe, a becsület útjára. Nevelőjük Martinov, erre a többségre épít, mer és tud bízni a gyerekekben, ösztönös, szükség­ megszabta pedagógiája itt ta­lálkozik Makarenko tudományosan is megalapozott nevelési rendszerével. S Martinov abban is hasonlít Maka­­renkóhoz, hogy védenceiért kész har­colni az íróasztalhoz és paragrafusok­hoz láncolt kispolgárok ellen. A gyer­mekekért folytatott küzdelem döntő ütközetét ábrázolja Szejfullina elbe­szélése. A cselekmény során az írónő nemcsak Martinov emberi arculatát mutatja meg kitűnően, hanem neve­lési módszerének merőben új, forra­dalmi vonását is: a legnagyobb fokú bizalmat előlegezi, de ugyanakkor a legszigorúbban megköveteli a köte­lességek teljesítését. És az olvasó — akinek a csavargók közül emberré emelkedő Griska éppúgy szívéhez nőtt, mint a Griskát nevelő, remekül jellemzett Martinov — maga is meg­érti: csak Martinov kérlelhetetlen szi­gora és humanista embertisztelete biztosíthatja a győzelmet. Virinyeja a címe a kötet másik leg­jelentősebb és egyben legterjedelme­­sebeb elbeszélésének. Hőséről Furma­nov, a nagy szovjet író így nyilatko­zott: „Virinyejána­k minden szava, minden cselekedete igazi erőt, gazdag, de még szunnyadó, ki nem fejlődött képességeket sugároz. Virinyeja nem a megfélemlített parasztasszony töb­bé, akit a nehéz, kilátástalan élet el­gyötört és összetört, ő nem, Virinyeja nem hajlítható meg ... Erős, mint a fatörzs ... meghal, de nem enged.“ Furmanov találó jellemzése fényt de­rít arra, hogy Virka alakja nemének, nemzedékének, osztályostársai soka­ságának útját példázza!* Előítélettől mentes, bátor gondolkodása, a vak­merőség határát súroló bátorsága, a legdrámaibb összeütközések alkalmá­val elemi erővel kirobbanó őszintesé­ge, a faluban kialakult sajátos, kényes helyzete, hírének és valóságos erköl­csi magatartásának ellentmondásos­sága azonban ki is emeli a százezrek közül. Összetéveszthetetlen egyéniség­gé formálja. A Törvénysértők, a Virinyeja és szintén a kötetben szereplő Szasa című elbeszélések olyan korban, olyan esztendőkben játszódnak, amikor a történelem erői közvetle­nül beleszólnak az egyéni életek ala­kulásába, amikor az emberiség sor­sát formáló erők drámai küzdelme a végsőkig élezi az egyéni életek ap­róbb, de az egyes ember szempontjá­ból döntő, a „lenni vagy nem lenni“ kérdését jelentő konfliktusait. Ez a találkozás hevíti oly forróra az em­lített elbeszélések atmoszféráját, ez a forrása pátoszuknak. De a kötet Szejfullinát más oldalá­ról is bemutatja. A Vagyon című el­beszélés fojtott keserűsége, az esz­tendőket és embereket őrlő egyhan­gúság, a pénzsóvár, lélek nélküli élet­rajza — a régi rendszer szenvedé­lyes vádirata, vagy másik írása, a szürkeségében is becsületes életet élő Alekszander Makedonszkij pályafutá­sának krónikája — az orosz klasz­­szikusok epikus erejét idézik. Külön említést érdemel, úgy érzem, a kötet legszívderítőbb írása, Az éne­kes, melyet 1940-ben írt. A történet első fele voltaképpen művészi eszköz­zel megelevenített anekdota: a pa­rasztcsalád, amely annyi szeretettel várta vissza idegenbe szakadt fiát, megdöbbenten restelkedik, mikor ki­derül, hogy a fiú az Opera­ház tagja lett, hogy szép ruháját, a testvérek­nek hozott ajándékot, a faluban szétosztogatott cigarettára valót mind „komédiázásból“ szerezte. A sze­rető édesanya — aki büszke le­hetne szülöttére — fia falubeli hírnevének védelmében azt ter­jeszti, hogy Matvejnak „rendes hivatala“ van a városban... A történet második fele: felelet az elsőre. Azt mutatja, hogyan lesz Mat­­vejből a Dolzsenkov-család és „A felszabadult munka“ kolhoz büszke­sége. Ez az elbeszélés az új élet vará­zsának vidám, szívet-lelket melen­gető optimizmusát sugározza. A kötetet Szejfullinának nagy taní­tójáról, felfedezőjéről, Gorkijról írott, lírai és publicisztikai eszközöket egy­aránt felhasználó portréja zárja le. A témák és problémák gazdagsága így vezet a formák gazdagságához. Szejfullina a történelmi idők vihará­ból kiragadott írások mély realizmus­sal telített drámaiságától, a Vagyon Csehovi hangulatáig és az Énekes könnyed, őszinte humoráig a művé­szi eszközök széles skáláját hasz­nálja. Az írói állásfoglalás szenvedé­lye, a problémák feltárásának, a va­lóság rajzának realizmusa, a részle­tekre is kiterjedő alapos ember, és tárgyismeret és az írónő nagy at­­moszférateremtő ereje biztosítja a sokhúrú hangszer dallamainak har­móniáját. Szejfullina neve mindmáig nem tartozott hazánkban a legismertebbek közé. A szovjet könyv ünnepi hetére kiadott sokszínű, élvezetes kötet bizonyára sokezer magyar , tisztelőt szerez a kiváló, tatár származású író­nőnek, sokakban ébreszti fel az igényt és érdeklődést Szejfullina többi, ná­lunk­­még ismeretlen alkotása iránt. Földes Anna SZABAD NÉP ssp. Honvéd La Bp. Kinizsi 0:0 Mikor a nagy mérkőzés csapatai feltűnnek a játéktéren, a közönség hatalmas tapssal köszöntötte őket. Harangozó játékvezető sípjelére a két csapat így állt fel: BP. HONVÉD: Faragó - Rákóczi, Pa­­licskó, Bányai — Bozsik, Kotász — Czi­­bor, Kocsis, Tichy, Puskás, Babolcsay. BP. KINIZSI: Gulyás — Mátrai, Kispé­ter, Dalnoki — Szabó, Dékány — Láng, Orosz, Ombódi, Vitezsál, Fenyvesi. Hatalmas iramban kezdődött a mérkőzés, de szemmel láthatóan nem a legjobb formában lévő játékosok­kal A Kinizsi lelkesen rohamozott. A Honvéd eleinte ritkább támadásai több sikert ígértek. Puskás jól kez­dett, de már a tizedik percben össze­futott Kispéterrel, s ettől kezdve kí­mélte magát. A Honvéd lassan átvet­te a játék irányítását, már az első félidőben is valamivel többet táma­dott, s akadt néhány nagy, góllal ke­csegtető helyzete. A 26. percben bal­szélről szállt a középre a labda, Ko­csis jól ugrott fel, visszafelé perdített éles fejesét Gulyás remek ütemben elcsípte. A Kinizsi legnagyobb gól­helyzete a 27. percben adódott: Rá­kóczi lesre akarta állítani Fenyvesit, aki tisztán — és szabályosan — el­szaladt a labdával. Faragó előtt azon­ban megtorpant, majd jobblábbal próbált lőni és a Honvéd-kapusnak ez elég volt ahhoz, hogy szögletre mentsen. A második félidőben esett a szín­vonal. Kinizsi-szögletrúgások után újra meg újra nagy veszedelemben forgott a Honvéd-kapu, s két éles fejest Faragó pompásan mentett. Ez­után erősített a Honvéd és majdnem végig nagy, de meddő fölényt har­colt ki. A mérkőzés végén a Kinizsi ismét támadott, s most már a Hon­­védnak volt szüksége szerencsére, hogy gól nélkül fejezze be a mér­kőzést. A­ nagyiramú mérkőzés tetszetős volt, de a játékosok formája nem ki­elégítő, ami elég­ baj a küszöbön álló nemzetközi mérkőzések előtt. A Hon­véd-támadások lassan bontakoztak ki, de a csatárok a sok hiba és kényel­meskedés ellenére is időnként meg­megcsillogtatták azt a pazar játékot, amiről csapatuk híres, s amivel még a jövőben is bizonyára sok sikert fog aratni. A Kinizsi hátravont közép­csatárral játszott. A csatárai ugyan állandóan igyekeztek támadásban maradni, de fedezetei, főleg Dékány erősen hátrahúzódott, s Szabó is in­kább hátvédet játszott, mint támadó fedezetet. A csapat erőssége Kispé­ter volt, aki nyugalmat vitt a véde­lembe. Igen jó napja volt Gulyás ka­pusnak is. A Népstadion első idei labdarúgó­mérkőzései,­­ha nem is magas színvo­nalú, de végig érdekes, lelkes küz­delmet hoztak. A sportszerűen gon­dolkodó közönség körében csak az keltett visszatetszést, hogy egyesek sporttelepeinken szokatlan fülsértő zenebonával próbálták megzavarni a játék menetét. Rejtő László • X -Y,v V • Sok veszélyes támadást hárított el Kispéter, a Kinizsi hátvédje. Képün­kön Kocsissal csatázik. AZ NB I állása 1.Bp. Vörös L.6 8 1 22: 212 2.Bp. Kinizsi6 4 2 — 15: 210 3.Bp. Vasas6 4 2 — 21: 910 4.Bp. Honvéd6 3 2 113: 98 5--6. Pécsi Dózsa6 3 1 2 8: 87 Dorogi B.6 2 3 1 6: 67 7.Vasas Izzó6 2 1 311 :145 8.Győri Vasas6 1 3 2 9:135 9.Salg. Bányász6 1 3 2 6:175 10.Cs. Vasas6 2 — 4 8:154 11.Ds. Vasas6 1 2 3 4: 84 12.Bp. Dózsa6 — 3 3 5: 93 13.Szomb. Ter.6 — 2 4 7:182 14. Légierő6 2 4 2: 72 Bp. Vörös Lobogó—Salgótarjáni Bányász 9:0 (2:0) „Aki ma szép és jó labdarúgást akar látni, ne mulassza el a Bp. Vö­rös Lobogó mérkőzéseit“ — ez volt az általános vélemény a csapat utób­bi hetekben mutatott nagyszerű sze­replése után. S a Bp. Vörös Lobogó vasárnap délelőtt újra igazolta ezt — korszerű, lenyűgöző játékkal győzte le a Salgótarjáni Bányászt is. A Sport utcai pályán mintegy tízezer néző előtt így állt fel a két csapat. BP. VÖRÖS LOBOGÓ: Fazekas — Ko­vács I­., Börzsei, Lantos — Kovács I., Zakariás — Sándor, Hidegkúti, Palotás, Kárász, Szimcsák. S. BÁNYÁSZ: Oláh I. — Kiss, Jedlics­­ka, Oláh II. — Szojka, Dávid — Bablena, Csáki, Opova, Vasas, Teket. A Bp. Vörös Lobogó már az első tíz percben megmutatta „oroszlánkör­meit“. Villámgyors, helycserés táma­dásokkal, ötletesen közelítette meg az ellenfél kapuját. A 12. perc meg­hozta az első gólt is. Hidegkúti hátra­felé gurította a labdát a Bp. Vörös Lobogó hatodik csatára, az egyébként fedezetet játszó Kovács I. elé, aki fél­­magasan a hálóba lőtte. A sal­gótarjániak csak néha-néha, egy­­egy előretöréssel kísérleteztek, de a csatárok nemigen tudtak zöldágra vergődni. A félidő végén Kárász rúg­ta a Bp. Vörös Lobogó második gól­ját, s már ekkor látszott, hogy az I. Bányász ezt a mérkőzést nem úsz­hatja meg nagy gólarányú vereség nél­kül, így történt, a mérkőzés rekord­­gólaránnyal zárult. A szünet után a kitűnő formában lévő, fáradhatatlan Hidegkúti nyitot­ta meg az újabb gólok sorát, s aztán meg sem álltak egészen kilencig. Hi­degkúti látványos fejesgólja, azután Kárász, Palotás, ismét Hidegkúti, Pa­lotás, végül megint csak Hidegkúti lö­vése nyomán alakult ki a 9:0 arányú eredmény. A tarjáni csapat dicsére­tére válik, hogy az utolsó percekben is lelkesen küzdött. Lukács László Bp. Vasas— Szombathelyi Törekvés 5:1 (4:0) A Népligetben volt a mérkőzés. BP. VASAS: Kovalik — Bundzsák, Te­leki, Kontha — Karácsonyi, Berendi — Raduly, Csordás, Szilágyi I., Milosovics, Illovszky. SZOMBATHELYI TÖREKVÉS: Horváth — Nyirő, Tarr, Kolesánszky — Kulcsár, Dombai — Papp, Varga, Kelemen, Sza­­kály, Bencsics. Már az első fél órában eldőlt a mér­kőzés sorsa. A Bp. Vasas csatársora kitűnő játékkal lepte meg a szombat­­helyiek védelmét. A 6. percben Csor­dás lőtt­­szép gólt a felső sarokba (1:0), a 13. percben pedig Szilágyi I. labdája vágódott védhetetlenül Hor­váth hálójába (2:0). A szombatihe­lyiek 7­8 emberrel védekeztek, még­sem tudták megakadályozni, hogy öt perc múlva Milosevics újabb gólt ne szerezzen (3:0). Lassan alábbhagyott a Bp. Vasas nagy fölénye, de azért a 30. percben egy újabb gyors Vasas-tá­madás során Csordás a kapuba jut­tatta a labdát (4:0). A Vasas szünet után is többet tá­madott, de ekkor már a szombathe­lyi csatárok is elég gyakran elláto­gattak Kovalik kapujához. A 215. percben a Vasas kapujától mintegy 20—22 méterre szabadrúgáshoz ju­tott az Sz. Törekvés. Nyirő futott neki a­ labdának és lapos bombája a sor­fal mellett elsuhanva, védhetetlenül vágódott a sarokba (4:1). A szombat­­helyieket fellelkesítette a gól és több­ször is veszélyeztették Kovalik ka­puját. Aztán ismét Vasas-támadások következtek, elsősorban a gyors Ra­duly révén. A 33. percben is Raduly dolgozott ki jó helyzetet, amiből Csordás megszerezte a Bp. Vasas ötödik gólját (5:1). Pető Béla A BUKARESTI asztalitenisz-verseny döntői vasárnap este voltak. A férfi­döntői vasárnap este voltak. A ferfi­­egyesben Sidó, a női egyesben Rozeanu (Románia) győzött. Csepeli Vasas—Győri Vasas 3:1 (2:1) Győrött a nyolcezer néző győri győ­zelmet várt, s helyette váratlan cse­peli győzelem született. A két csapat a következő összeállításban állt fel: CSEPELI VASAS: Tóth I. — Bulla, Med­­nyánszky, Takács — Csernai, Klejbán — Tóth I­., Keszthelyi, Ughy, Gondos, Po­­vázsai. GYŐRI VASAS: Palotai — Kárpáti, Kalmár I., Józsa — Fehérvári, Tamás — Dombos, Koós, Hegedűs, Kalmár II., Pálfi. Az első gólt még a győri csapat ér­te el. A kilencedik percben Koós át­tört a csepeli védelmen és 12 méter­ről védhetetlenül a kapu jobb sarká­ba lőtte a labdát. 1:0 a Győri Vasas javára. A gól után a csepeliek támad­tak, s a 15. percben a lest reklamáló győri védelem mellett Tóth I­. ki­egyenlített. (1:1). A váratlan gól meg­zavarta a hazaiakat, ezt a vendégek kihasználták. Egy perc múlva Pová­­zsai révén megszerezték a második gólt is (2:1). A csepeliek második gól­ja után a győri csapat láthatóan visz­­szaesett. A második félidőben a Csepeli Va­sas a hátravont Keszthelyivel meg­erősítette védelmét, de mégis megtar­totta fölényét. A 13. percben gyors csepeli támadás végén Tóth 11. jobb­szélről beívelt labdáját Keszthelyi előre vetődve fejjel a hálóba továbbí­totta (3:1). A 24. percben a Győri Vasas javíthatott volna. Pálfit a csepeliek szabálytalanul akadályoz­ták, de a megítélt 11-est (Kalmár II. rúgta) Tóth I. kivédte. Lónyai Sándor Vasas Izzó-Diósgyőri Vasas 2:0 (0:0) A diósgyőri mérkőzés nagy részé­ben Diósgyőr volt fölényben, de nem tudta áttörni a Vasas Izzó jól tömö­rülő védelmét, így aztán a ritkábban, de tervszerűbben támadó Vasas Izzó megérdemelten győzött. VASAS IZZÓ: Komáromi — Tunyogi, Zalai, Sólyom — Városi, Szini — Bukovi, Dobó, Für­jes, Kovács Kemény. Dr. VASAS: Tóth — Dudás, Török, Kakuszi — Pesti, Gyurik — Nagy, Csor­ba, Tiba, Virágh, Szigeti. A második félidő 19. percében esett az első gól. „Ártalmatlannak“ látszó Izzó-támadás végén Bukovi ívelte be­felé a labdát. Tóth rosszul futott ki, s a labda a befutó Gyurik lábáról, öt méterről a hálóba perdült. 1:0. Diós­győr elkeseredetten támadott, mégis a budapestiek értek el újabb gólt. Dobó a diósgyőri térfél közepén ta­nyázó Bukovihoz adta a labdát, Bu­kovi előretört és 3 méterről, éles lö­véssel rúgta a hálóba a labdát, 2:0. (MTI) A labdarúgó NB II vasárnapi eredményei: A vasárnapi labdarúgó NB II-ben is több meglepetés született. Ered­mények: Keleti csoport: Kecskeméti Honvéd- Ceglédi Törekvés 1:3, Budapesti Vörös Meteor— Békéscsabai Építők 1:0, Szegedi Haladás—Budapesti Törekvés 1:1, Salgó Vasas—Kecskeméti Dózsa 4:2, Debreceni Törekvés—­ Miskolci Törekvés 2:0, Bp. Szikra—Perecesi Bányász 1:1, Ózdi Va­sas— Nyíregyházi Építők 1:1, Gödöllői Dózsa—Kistext 3:1 Nyugati csoport: Soproni Törekvés— Várpalotai Bányász 1:1, Sztálinvárosi Va­sas-Győri Törekvés 2:0, Budapesti Gyárépítők—Tatabányai Bányász 0:0 Budapesti Szállítók—Nagykanizsai Bá­nyász 2:2. Kaposvári Kinizsi —Kinizsi Dohánygyár 5:1. Váci Petőfi—Pénzügy­őrök 2:1. Budapesti Szpartakusz—Kom­lói Bányász 2:0. Pécsi Törekvés—Vasas Dinamó 0:1. A TOTÓ 12 találatos szelvénye: x 2, 2 X. 2, X, 1, X. 1, 1, 2, törölve: 1. ☆ ☆H ÍREK** Hivatali titok A Gyóri Tanács VB-titkára fel van háborodva. — Ez már mégis csak sok — mondja —, amit a Csar­nok és Piaci Vállalat Fény utcai te­lepe megenged magának! Kifecsegi a hét lakat alatt őrzött fontos hi­vatali titkokat! Visszamondják az érdekeiteknek, milyen adatokat kö­zölt róluk a tanács. Súlyosnak látszott az eset, utána is jártunk, hogyan követhet el ilyes­mit egy vállalat. Az történt, hogy a telep jutalom­ra akarta felterjeszteni Barta La­­josné gyóni lakost, mivel szerző­déses tejtermékbeadási kötelezett­ségének igen szépen eleget tesz. Azért tudakozódott a tanácstól, hogy Bartáné vajon az állam iránti kö­telességét is annyira szívén viseli-e. A válasz pedig az volt, hogy Bar­táné el sem maradhatott a tejbe­adással, mert kötelezettsége sincsen, hiszen — az 1954-es kimutatás sze­rint — nincs is tehene. Ez volt az a „hivatali titok“, amit — nincs mit szépítgetni — a Fény utcai telep vezetője visszamondott az érdekelt­— Ózdon új kenyérgyár épült. Na­ponta négy vagon kenyeret süt majd. Az új gyárban minden nehéz fizikai munkát gépek segítségével végeznek. Ózd új kenyérgyárát április 3-án avatják fel. — Mit játszik e héten az Állami Faluszínház? Pest megye: Danikó Pista. Veszprém megye: Dulszka asz­­szony erkölcse. Somogy megye: Mont­­martrei ibolya. Szabolcs megye: Két úr szolgája. Vas megye: Hű szerel­mesek. Komárom tr megye: Grandet kisasszony. Nógrád megye: Pettyes. Fejér megye: Ludas Matyi. Zala me­gye: Hamilton-család. Budapest: Ide­gen gyermek. Heves megye: Arany­ember.­­ Győr felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából vasárnap öt kiállítás nyílt meg a városban. A vá­rosi tanácsháza épületében a megye tízéves fejlődését mutatják be, a Kazinczy-gimnáziumban gyermek­rajz-, a tömegszervezetek székházá­ban népművészeti, a megyei könyv­tárban könyvkiállítás nyílt. Meg­nyitották a győri fotókiállítást is. — Somogy megye az üdülőhelyek fejlesztését is célul tűzte ki erre az évre. Balatonföldvár vízművet kap, Siófokra bevezetik a gázt a Nagyka­nizsa—Budapest gázvezetékből­­nek, mármint Bártanénak. Tudni-­­illik kérdőre vonta, hogyan köthe­tett szerződést, ha egyszer nincs is tehene?! Ez az „újság" méltán meglepte Bártanét is, mert tudtával a „Cit­rom“, a titokszámba menő tehén, ka­rácsony óta ott kérődzik az istálló­ban és szorgalmasan leadja a napi ISO 16 liter tejet. Arról pedig nem a „Citrom“ tehet, hogy a tanács még nem vette be őt a kimutatás­ba. Annál kevésbé, mert a szer­ződés kötésekor írásban is elismerte őt a tanács. A Gyóri Tanács VB-titkára, most azt mondja, hogy „a Csarnok- és Piaci Vállalat Fény utcai telepén nincs hivatali titoktartás, és a jövő­­ben, ha információt kérnek, nem is fogunk küldeni nekik.“ Úgy látszik ezt találja az egyed­ien megoldásnak arra, hogy ne kö­zöljön téves információi­t. Elnézést kell kérnünk a Gyóri Tanácstól, amiért e történet meg­írásával mi is kénytelenek voltunk megsérteni a „hivatali titkot“. — Elemi csapás Peruban. A Uni­­ted Press jelenti Limából, hogy az egymilliós várost a nagy esőzések okozta földcsuszamlások, valamint az országutakat és a vasutakat elzáró omladékok már egy hete elvágják az ország keleti részeitől. A földcsu­szamlások miatt tizenegy ember éle­tét vesztette. Limában súlyos élelmi­szer- és ivóvíz-hiány van.­­ Zalacsány községben félmillió forintos beruházással gyermekotthont létesítettek. Itt ötven árva, iskolakö­teles gyermeket helyeznek el. — Sopronban az Orsolya téri, gó­tikus stílusban épített, híres iskolát renoválják, korszerűsítik. E célra egymillió forintot fordít államunk. — A csehszlovákiai Kosice festői vidékén 4200 méter hosszú gyermek­­vasutat építenek. A vasút keresztül­halad a gyönyörű Csermely-völgyöm Építéséhez 6000 köbméter földet moz­gatnak meg. A gyermekvasút felépí­tésénél a Tuma—Roznava közötti vasút építésénél megmaradt anyagot használják fel. — Sajtszalámi néven újfajta sajtot kezdett gyártani a Miskolci Tejipari Vállalat. E sajt hosszú ideig eláll.­­ Több mint nyolc és félmillió csehszlovák lakos írta alá a Béke­világtanács felhívását az atomfegy­verek betiltásáért. A RÁDIO MŰSORÁBÓL HÉTF­Ő KOSSUTH RÁDIÓ: 4-30: Hírek. — 4.40: Reggeli zenés műsor. — 5-90: Falurádió — 6.00: Hírek. Vasárnapi sporteredmények. — 7.00: A Szabad Nép ve­zércikke Hírek. — 7.45: Naptár. — 8.30: Zenekari hangverseny. — 9.20: Orosz nyelv­lecke az általános iskola V. osztályának. — 9.46: A III. ker. Tanítónőképző kórusa énekel. — 10.00: Hírek. Lapszemle. — 10-10: Cembalo-művek — 10.30: Napos Palkó. — 11.00: Népi alakok Mozart operáiban. 11.30: Győzelem. Hollós Korvin Lajos elbeszé­lése. Felolvassa: Bárdi György. — 12.00: Hírek. — 12.10: Fali Leó és Sidney Jones operettjeiből. — 12.45: Afrika az álmok világában és a valóságban. VII. Hogyan szü­letik egy új vulkán? Részletek J. Hanzelka és M. Zikmund útirajzából. — 13.00: Ének­szó, muzsikaszó. Népi zenekarok és kórusok. —­­14.00: Hírek. — 14.25: Úttörő-híradó. — 14.50: Heti zenés kalendárium. — 15.10: Ka­­zanceva és Ljemesev énekel. — 16.00: Az Ifjúsági Rádió természettudományos folyó­irata. — 16.25: Rapszódiák. A középiskolások zenei műsora — 16.40: Hajdú Mihály: Szo­náta (hegedű: Kovács Dénes, zongora: Petri Endre). — 17.00: Hírek. — 17.10: Válaszok a hallgatóknak. — 17-30: Egy falu — egy nóta Ajándékműsor. —­ 18.00: Riportereink jegyzetfüzetéből ... — 18.20: Közvetítés a Kossuth Klubból. A SZOT Művészegyüttes énekkara énekei. — 18.40: Az Ifjú Figyelő postája. — 19.00: Ismerkedés a zeneirodalom­mal. Kodály: Budavári Te Deum. Előadás. — 20.00: Esti Híradó. — 20-20: Győri képek, győri emberek . . . Tíz éve szabadult fel Győr városa. — 21.20: Tánczene. Záray Márta énekel. — 22.00: Hírek. Sport. — 22.15: Tíz perc külpolitika. — 22.25: Világhírű művé­szek hangversenye magyar és szovjet művek­ből. — 23.40: A rádió népi zenekara játszik Lakatos Sándor vezetésével. — 24-00: Hírek. — 0.10: A rádió népi zenekara játszik. PETŐFI-RÁDKÓ: 6.30: Jó reggelt, gyerekek! — 6.40: Torna. — 6.50: Fúvósindulók. — 7.00—11.30-ig: Azo­nos a Kossuth-rádió műsorával. — 14.00: Részletek Csajkovszkij, Rimszkij-Korszakov és Gounod operáiból. — 15.00: A Budapest­­zenekar játszik, vezényel: Pogány László. — 15.23: Vidám hangszerek. — ,15-40: Tavasz a Morván túl. Olosz Goncsár elbeszélése. Fel­olvassa: Basa György. — 16.00: Sizív küldi szívnek szívesen. — 16.30: Tulipán, Ádám Jenő feldolgozásai. A rádió népi zenekara játszik Lakatos Sándor vezetésével. — 17­00: A lengyel rádió énekkarának hangversenye, vezényel: Jerzeg Kolaczkowski. — 17.25: A dollár álarc nélkül. Előadás. — 17.40: Szovjet filmzene. — 18­00: Rafael Márta énekel. Gyulai-Gaál János zongorázik. — 18.30: Ka­marazene. — 19.00: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 19.30: Urak és parasz­tok. Thury Zoltán két elbeszélése. — 20.00: Elisabeth Rethberg és Franz Völker énekel. — 20 20: Sporthíradó. — 20 40: Mihály: Ked­ves magyar hazám — kantáta. — 21.10: Nép­dalok. — 21.40: Szerelmes szonettek hét év­század költészetéből. Szomráky Sándor válo­gatása. — 32.00: Esti hangverseny. A MAR DEL PLATA ARGENTÍNAI FÜR­DŐHELYEN rendezett sakkverseny leg­utóbbi fordulóiban Szabó László veresé­get szenvedett Panno argentin verseny­zőtől, döntetlenül­­játszott a chilei Flores és­ a spanyol Torán ellen. A verseny ál­lása: Najdorf, Ivkov 9 pont, Panno 8,5, Szabó 8 pont. Szabó hátralévő ellenfelei: Najdorf, Pilnik (mindkettő argentin) és de Greiff (columbiai). HÉTFŐ, 1955. MÁRCIUS 28 . Párizsi jelentés: Zátopek nyerte a T Humanité mezei futóversenyét Párizs, március 27. Vasárnap rendezték meg Párizs­ban, a vincennes-i erdőben a T Huma­­nité immár hagyományos nemzetközi mezei futóversenyét. Sajnos, az idő­járás az idén nem kedvezett, vasár­nap egész nap esett az eső. De így is nagy tömegek keresték fel a verseny színhelyét. A veteránok versenye körülbelül 3000 méteres távon délelőtt volt. Kelen János (Magyarország), aki az utolsó években már többször nyerte a veteránok versenyét, ezúttal is biztosan győzött a francia futók előtt. Délután mintegy 10 000 néző előtt folytatták a versenyt. A nemzetközi számok megkezdésekor Rousseau, a francia munkás sportszövetség (FSGT) elnöke üdvözölte a versenyek részvevőit, majd Etienne Fajon, a l‘Humanité igazgatója méltatta a hagyományos viadal jelentőségét. A párizsi közönség melegen üdvözölte a külföldi versenyzőket. A nők 2000 méteres távon verse­nyeztek­ . Otkalenko (Szovjetunió) győzött, második és harmadik két honfitársnője (Komarova és Lapsina) volt. A magyarok közül Kazi Aranka szerepelt a legjobban, hetedik lett. Nagy érdeklődés kísérte a férfiak kö­rülbelül 10 000 méteres versenyét. Zá­topek 8000 méter után megelőzte az addig vezető Chromikot és megnyer­te a versenyt. Kovács József a negye­dik helyen végzett. Meglepetést kel­tett, hogy V. Kuc (Szovjetunió), a verseny egyik esélyese nem jutott be az élcsoportba, s a tizenharmadik helyre került. Eredmény: 1. Zátopek (Csehszlovákia) 35:15 mp, 2. Chromik (Lengyelország) 35:20, 3. Ullsperger (Csehszlovákia) 35:27, 4. Kovács 35:32. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig: felhőátvonulások, többfelé záporeső, néhány helyen zivatar, időnként élénkebb délnyugati—nyugati szél. Az enyhe idő tovább tart. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma északkeleten 15—18, máshol 17—20 fok között lesz. A Duna vízállása vasárnap reggel Budapest­nél 447 centiméter. A fűtés alapjául szolgáló várható napi kö­­zéphőmérséklet 10 fok felett lesz. A budapesti színházak mai műsora Operaház: Nincs előadás. — Az Operaház Erkel Színháza: az Állami Orosz Énekkar hangversenye A. V. Szvesnyikov vezetésével (8). — Nemzeti Színház: Úri muri (7). — Katona József Színház: A képzelt beteg (Kis­­faludy-bérlet, 6. sz., 7). — Madách Színház: Caesar és Cleopatra (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Nóra (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Nincs előadás. — Déryné Színház: Nincs előadás. — Petőfi Színház: Nincs előadás. — Jókai Színház: Nincs előadás. —­ Fővárosi Operettszínház: Nincs előadás. — Blaha Lujza Színház: Nincs előadás. — Jászai Mari Színház, az Állami Faluszínház előadásai. Idegen gy­er­ T Színpad: Nincs előadás. . K.s Színpad: Nincs előadás — Bartók­­terem: útt a szimfóniához. (Ifjúsági bérlet, sz.. ol. — Kamara Varieté: Lepsénynél meg megvolt­ak, fél 9. — Budapest Varieté: Nincs előadás. — Kodály Kultúrotthon: Bach: Húsvéti oratórium. Honegger: Dávid k­irály, oratórium (mikrohanglemez-előadások. *'• Állami Bábszínház: Nincs előadás. SZIKRA Lapnyomda 1 III SZABAD NÉP A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest VIII Blaha Lujza tér 3. Tel.: *343—100, *142__226! Előfizetési díj havi 12 Ft, ­ Magyar vívó győzelme Kairóban A kairói nemzetközi vívóversenyek küzdelmei során a férfitőr egyéni dön­tőjére szombaton délután került sor s a verseny a késő éjszakai órákban fe­jeződött be nagy magyar sikerrel. A verseny eredménye: 1. Tilly (ma­gyar) 6 győzelemmel, 2. Bancilhon (fran­cia) 5, 3. Lucarelli (olasz) 4, 4. Gyuricza (magyar) 4, 5. Osman (egyiptomi) 3. A BP. DÓZSA vasárnap 135 km-es út­vonalon­ rendezte meg az Osztyapenko­­vándordíjas országúti kerékpárversenyt. Az első helyet Szabó (Bp. Dózsa) szerezte meg.

Next