Szabad Nép, 1955. március (13. évfolyam, 59-89. szám)
1955-03-28 / 86. szám
Vásárhelyi Vásárhelyi Pál születésének 150. évfordulója akkor volt, amikor az ország romokban állt, a gátakat bombák szaggatták szét, a Tisza, a Duna hídjai a vízbe roskadtak... Most, felszabadulásunk 10. évfordulóján emlékezünk Vásárhelyi Pál születésének évfordulójáról... Szobornál maradandóbb emlékművet állítottunk neki az elmúlt tíz esztendő nagy alkotásaival, amelyek betetőzik és továbbfejlesztik azt, amit ő száz esztendeje megkezdett. Magyarországon az első építőmérnök, aki műszereivel, mérőshajóival és a dolgos nép segítségével ilyen nagyszabású terveket valósított meg — Vásárhelyi Pál volt. Ő tervezte és irányította az országban az ármentesítést, a folyószabályozás munkáját a múlt század harmincas és negyvenes éveiben. A folyók hidraulikájával és térképezésével kapcsolatos tudományos vizsgálatai és dolgozatai nagy elismerést váltottak ki külföldön is. Abban az időben, amikor Vásárhelyi Pál munkásságát megkezdte (1820 körül), még nem voltak pontos térképek Magyarország folyóiról és az úgynevezett vízrajzi felvételek éppen csak hogy megkezdődtek. A híres „dunai mappáció“, a Duna vízrajzi felvétele és térképezése csak a Felső- és a Közép-Duna szakaszára terjedt ki. Vásárhelyi Pál készítette el a Pétervárad—Orsova közötti dunaszakasz pontos térképét, mérte meg az egész Duna part- és vízszintmagasságát, keresztszelvényeit és vízhozamát. Vásárhelyi már ezeknél a munkálatoknál megmutatta képességeit. A gyakorlati méréseket külön elméleti munkával magas tudományos színvonalra emelte. Egyik tanulmányában a folyók vízmozgásáról, a vízsebesség eloszlásának törvényeiről és a „Duna vízemésztéséről“ már 1845-ben írt. Vásárhelyi olyan részletes és alapos vízrajzi térképeket készített, amelyeket akkoriban sehol a világon nem ismertek. Széchenyi István Vásárhelyi Pált szemelte ki a Tiszavidék vízügyi problémáinak megoldására, a Vaskapu-szabályozás megtervezésére és a munkálatok műszaki irányítására. Vásárhelyi az 1846-ban készített tervének műszaki leírásában ezeket írja: „Egy nagyobb folyónál a cél — melyet elérni a szabályozás feladata — kettős: egyik a dúló elem árjának korlátozása, másik a hajózás kkönynyítése.“ Vásárhelyi a vízügyek nagyvonalú fejlesztésére gondolt. Ezer akadállyal szemben is — például az orsovai pasa ágyúit Vásárhelyi mérőhajóinak szegezte — elkészítette az Al-Dunán a nagyszerű Széchenyi utat. Olyan Tisza-szabályozást keresett, amely az egész Tisza völgyének és ebből következően az egész magyar népnek a helyzetén javít. Vásárhelyi Pál életműve a Tiszaszabályozás nagy terve. Nem akart belenyugodni önző megoldásokba, az egyes nagybirtokosok érdekeit szolgáló szabályozási tervekbe. Ő az ősi árterekvízmentesítését akarta, s azt, hogy lehetőség nyíljon az öntözésre, a hajózásra és a vízerő-nyerésre. Az „autonóm vármegye“ legfeljebb passzív árvédelmet akart és szembehelyezkedett Vásárhelyi terveivel. Vásárhelyi 1846. április 8-án terve védelmezése közben hal meg,a Tiszavölgyi Társulat ülésén annyira felindul a táblabírák és a földbirtokosok értetlen, gáncsoskodó megjegyzésein, hogy szívszélhűdés éri és még aznap éjjel meg is hal. A Tisza árvízszabályozását 1846- ban kezdték meg. Műszaki vezetőnek egy olasz embert, Paleocapa Pétert hívták meg, Vásárhelyi Pál a meder rendezését és fejlesztését tartotta legfontosabbnak, a kanyarulatok átvágásával rövidíteni akarta a folyó útját és ezzel az árvizek lefolyását. Paleocapa a Tisza-szabályozást csak az ármentesítés szempontjából nézte és mindenekelőtt a kiöntések megszüntetését javasolta, a Tiszát pedig eredeti medrében akarta megtartani. A két vízimérnök, Vásárhelyi Pál és Paleocapa Péter eltérő felfogását az „életrajzírók“ a valóság meghamisítására használták fel. „Elfelejtették“ az irodalomban ismertetni Vásárhelyi teljes, két részből álló szabályozási tervét és ezzel egyidejűleg sajnálkoztak azon, hogy Vásárhelyi állítólag „csonka tervet“ készített a Tisza szabályozására. „Jóhiszemű megjegyzést“ tettek arra, hogy tekintettel a hidrológia tudományának fejletlenségére, Vásárhelyi nem láthatta előre a Tisza szabályozási tervének kihatásait a Tisza vízzintjének változására. A valóságban Vásárhelyi erre is pontos és tudományos feleletet adott. Azok a vízimérnökök azonban, akiket Vásárhelyi nevelt, akiket szenvedélyes hazafisága buzdított, korai halála után sem hagyták abba a munkát. Kierőszakolták a Tisza szabályozását, fejlesztették a vízügyet Magyarországon. Széchenyi István és Vásárhelyi Pál elgondolásainak lényeges részei azonban csak a felszabadulás után valósultak meg. A két világháború közötti időben már hiába is törekedett néhány kiváló vízimérnökünk az ország vízügyeinek komplex, teljes megoldására — teljesen elmaradtunk. Javasolták például Magyarország vízierejének felhasználását energia termelésére. Törekvésük elbukott, többek között a szénbányák tulajdonosainak, a szénkartellnek az ellenállásán. Ők évtizedes erőfeszítések árán csupán néhány ezer hold öntözését érték el. Ma csupán a rizs öntözött területe meghaladja a 80 000 katasztrális holdat. A magyar hidrológusok a felszabadulás óta eltelt 10 esztendőben például az ivóvízellátás és az ipari vízellátás fejlesztéséért többet tettek, mint a múltban fél évszázad alatt. Megépítették a Tiszalöki Vízlépcsőt, benne Magyarország első nagyobb teljesítményű vízierőművét, elkészítették a nagy dunai vízierőmű tervezését és modellkísérleteit. Csak a hidrológiai tudomány átfogó kezelése tette lehetővé egyik legjelentősebb tudományos intézetünk, az Országos Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet felállítását. Megépítettük és rövidesen felavattuk az ország első nagy hidrológiai laboratóriumát, felújítottuk és kibővítettük az egyetemi laboratóriumok tudományos felszerelését. Folytathatnék az önmagukban is nagy alkotások felsorolását, bővülő csatornarendszerünket, fejlődő vízhasznosításunkat. Szembeállíthatnánk Vásárhelyi Pál akkori mellőzését, szégyenletes anyagi dotációját mérnökeink és tudósaink erkölcsi és anyagi megbecsülésével. A magyar hidrológusok, tudósok és mérnökök Vásárhelyi Pál életének és működésének legnagyobb tanulságát azonban akkor vonták le, amikor hozzáfogtak a vízügyek átfogó fejlesztéséhez. A Magyar Tudományos Akadémia vezetésével kidolgozták azt az országos vízgazdálkodási úgynevezett kerettervet, amelynek az a célja, hogy több évtizedre utat mutasson a vízhasznosítás-fejlesztésre. Ez a 28 kötetbe foglalt mű, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia tárgyalt és jóváhagyott, még csak alap a végső fejlesztési terv kidolgozásához, amelyet ugyancsak megkezdtek kutatóintézeteink és a tudományos egyesületek. A magyar tudósok kezükbe vették a fáklyát, amely Vásárhelyi Pál kezéből hullott ki. Tökéletesíteni fogják gátjainkat, hasznosítani vizeinket (nagy tárolók segítségével elosztják vízkincsünket, megóvják folyóink, tavaink tisztaságát). Vásárhelyi Pál nagyot alkotott. Nagy műve folytatódik korunkban, s méltó örökösei szebbé, gazdagabbá teszik a tiszaparti rónákat, az egész országot. Szluka Emil Csehszlovákia—Ausztria 3:2 (2:2) Brnóban, a jugoszláv Lemesies bíráskodásával, 45 000 néző előtt játszott a két válogatott együttes. A csehszlovák csapat frissen kezdett, Prohaszka és Crha (11-es) révén már 2:0-ra vezetett. Ezután az osztrák csapat erősített, Probst és Dienst kiegyenlített (2:2). Ocwirk elszalasztott egy 11-es rúgást. A második félidőben kiegyenlített játék folyt. A 13. percben Pesek megszerezte a csehszlovák válogatott harmadik gólját (3:2). Csaknem százezer néző, két mérkőzés, s mindössze egy gól a Népstadionban Vasárnap 96 000 néző előtt nyitotta meg kapuit a Népstadion. A hatalmas érdeklődést nem is annyira a várt játékok indokolták, mint a csapatok jó helyezése, a szép tavaszi nap és a vulUvilsku — Buzánszky, Kónya II., Bakonyi — Pálmai, Kunczel — Pozsonyi, Varga, Monostori, Prohászka, Molnár. BP. DÓZSA: Luno — Rajna, Várhidi, Farsang — Borsányi, Peller — Áspirány, Kiss II., Virág, Szusza, Tóth. Az első félidőben változatos, élénk a játék. A Dorogot támogatja a szél, mégis a Dózsa támad többet. Két izgalmas helyzetsorozatot teremtenek a lila-fehérek a dorogi kapu előtt, de a kemény védelem jól hárít. A második félidőre Molnár áll a dorogi csatársor közepére és a támadások Népstadion vonzó szépsége. Már az előmérkőzés kezdetére „háromnegyed ház“ gyűlt össze, s rövid 20 perc múlva már zsúfolva volt a stadion, stütőbb erejűvé válnak. A bányászok hatalmas iramot diktálnak, s a Dózsa olykor egészen megzavarodik. A 43. percben dől el a mérkőzés sorsa: Molnár nehéz szögből élesen a léc alá vágja a labdát. 1:0. A Dorog lelkesebb, gyorsabb játékával megérdemelte a győzelmet. Különösen nagy munkát végzett a védelme. A Dózsa gépezete még mindig csikorog. Légierő—Pécsi Dózsa 0:0 LÉGIERŐ: Garamvölgyi — Kariszti, Jancsik, Czuczor — Lazányi, Sipos I. — Jagodics, Sipos Ii— Bárfi, Csányi, Fischer. PÉCSI DÓZSA: Danka — Szőcs, Kocsis, Hegyi — Plock, Kresz — Grozdics, Lehel, Brada, Keszler, Lovig. Szolnokon a Légierő kezd jobban Nagy nyomása alól a vendégcsapat csak az első fél óra után szabadul fel. A második félidőben nyomasztóvá válik a Légierő fölénye és a pécsiek nem egyszer hét-nyolc emberrel védekeznek. A kitűnően tédő Danka sorozatosan tisztázza ebben az időszakban a Légierő-csatárok egymásután záporozó lövését. Az utolsó tíz percben csökken a Légierő nyomása, változatosabb lesz a játék, a színvonal azonban sokat esik. Az NB I két újoncának találkozóján a Légierő bizonyult jobbnak, támadósora azonban nem tudott eredményesen megbirkózni a kitűnő pécsi védelemmel. (MTI) Dorogi Bányásznapp. Dózsa 1:0 (0:0) SZEJFULLINA: TÖRVÉNYSÉRTŐK (Új Magyar Könyvkiadó, 1955) tizenhat esztendő választja el egymástól Szejfullina elbeszéléskötetének első és utolsó írását. S ha két elbeszélés nem is adhatja egy korszak teljes keresztmetszetét, mégis történelem szól ebből a kötetből, népi hőseiben az építés kibontakozásától a Honvédő Háború hősi korszakáig követhetjük a szovjet emberek útját. A kötet legérdekesebb, legvonzóbb elbeszélése talán éppen a legelső és címadó: a Törvénysértők. Hősei a háború viharában elkallódott, rossz útra tért, családtalan, csavargásra kényszerült gyermekek, akiknek csak egyike-másika valóban elvetemült, a többség örömmel tér vissza a közösségbe, a becsület útjára. Nevelőjük Martinov, erre a többségre épít, mer és tud bízni a gyerekekben, ösztönös, szükség megszabta pedagógiája itt találkozik Makarenko tudományosan is megalapozott nevelési rendszerével. S Martinov abban is hasonlít Makarenkóhoz, hogy védenceiért kész harcolni az íróasztalhoz és paragrafusokhoz láncolt kispolgárok ellen. A gyermekekért folytatott küzdelem döntő ütközetét ábrázolja Szejfullina elbeszélése. A cselekmény során az írónő nemcsak Martinov emberi arculatát mutatja meg kitűnően, hanem nevelési módszerének merőben új, forradalmi vonását is: a legnagyobb fokú bizalmat előlegezi, de ugyanakkor a legszigorúbban megköveteli a kötelességek teljesítését. És az olvasó — akinek a csavargók közül emberré emelkedő Griska éppúgy szívéhez nőtt, mint a Griskát nevelő, remekül jellemzett Martinov — maga is megérti: csak Martinov kérlelhetetlen szigora és humanista embertisztelete biztosíthatja a győzelmet. Virinyeja a címe a kötet másik legjelentősebb és egyben legterjedelmesebeb elbeszélésének. Hőséről Furmanov, a nagy szovjet író így nyilatkozott: „Virinyejának minden szava, minden cselekedete igazi erőt, gazdag, de még szunnyadó, ki nem fejlődött képességeket sugároz. Virinyeja nem a megfélemlített parasztasszony többé, akit a nehéz, kilátástalan élet elgyötört és összetört, ő nem, Virinyeja nem hajlítható meg ... Erős, mint a fatörzs ... meghal, de nem enged.“ Furmanov találó jellemzése fényt derít arra, hogy Virka alakja nemének, nemzedékének, osztályostársai sokaságának útját példázza!* Előítélettől mentes, bátor gondolkodása, a vakmerőség határát súroló bátorsága, a legdrámaibb összeütközések alkalmával elemi erővel kirobbanó őszintesége, a faluban kialakult sajátos, kényes helyzete, hírének és valóságos erkölcsi magatartásának ellentmondásossága azonban ki is emeli a százezrek közül. Összetéveszthetetlen egyéniséggé formálja. A Törvénysértők, a Virinyeja és szintén a kötetben szereplő Szasa című elbeszélések olyan korban, olyan esztendőkben játszódnak, amikor a történelem erői közvetlenül beleszólnak az egyéni életek alakulásába, amikor az emberiség sorsát formáló erők drámai küzdelme a végsőkig élezi az egyéni életek apróbb, de az egyes ember szempontjából döntő, a „lenni vagy nem lenni“ kérdését jelentő konfliktusait. Ez a találkozás hevíti oly forróra az említett elbeszélések atmoszféráját, ez a forrása pátoszuknak. De a kötet Szejfullinát más oldaláról is bemutatja. A Vagyon című elbeszélés fojtott keserűsége, az esztendőket és embereket őrlő egyhangúság, a pénzsóvár, lélek nélküli életrajza — a régi rendszer szenvedélyes vádirata, vagy másik írása, a szürkeségében is becsületes életet élő Alekszander Makedonszkij pályafutásának krónikája — az orosz klaszszikusok epikus erejét idézik. Külön említést érdemel, úgy érzem, a kötet legszívderítőbb írása, Az énekes, melyet 1940-ben írt. A történet első fele voltaképpen művészi eszközzel megelevenített anekdota: a parasztcsalád, amely annyi szeretettel várta vissza idegenbe szakadt fiát, megdöbbenten restelkedik, mikor kiderül, hogy a fiú az Operaház tagja lett, hogy szép ruháját, a testvéreknek hozott ajándékot, a faluban szétosztogatott cigarettára valót mind „komédiázásból“ szerezte. A szerető édesanya — aki büszke lehetne szülöttére — fia falubeli hírnevének védelmében azt terjeszti, hogy Matvejnak „rendes hivatala“ van a városban... A történet második fele: felelet az elsőre. Azt mutatja, hogyan lesz Matvejből a Dolzsenkov-család és „A felszabadult munka“ kolhoz büszkesége. Ez az elbeszélés az új élet varázsának vidám, szívet-lelket melengető optimizmusát sugározza. A kötetet Szejfullinának nagy tanítójáról, felfedezőjéről, Gorkijról írott, lírai és publicisztikai eszközöket egyaránt felhasználó portréja zárja le. A témák és problémák gazdagsága így vezet a formák gazdagságához. Szejfullina a történelmi idők viharából kiragadott írások mély realizmussal telített drámaiságától, a Vagyon Csehovi hangulatáig és az Énekes könnyed, őszinte humoráig a művészi eszközök széles skáláját használja. Az írói állásfoglalás szenvedélye, a problémák feltárásának, a valóság rajzának realizmusa, a részletekre is kiterjedő alapos ember, és tárgyismeret és az írónő nagy atmoszférateremtő ereje biztosítja a sokhúrú hangszer dallamainak harmóniáját. Szejfullina neve mindmáig nem tartozott hazánkban a legismertebbek közé. A szovjet könyv ünnepi hetére kiadott sokszínű, élvezetes kötet bizonyára sokezer magyar , tisztelőt szerez a kiváló, tatár származású írónőnek, sokakban ébreszti fel az igényt és érdeklődést Szejfullina többi, nálunkmég ismeretlen alkotása iránt. Földes Anna SZABAD NÉP ssp. Honvéd La Bp. Kinizsi 0:0 Mikor a nagy mérkőzés csapatai feltűnnek a játéktéren, a közönség hatalmas tapssal köszöntötte őket. Harangozó játékvezető sípjelére a két csapat így állt fel: BP. HONVÉD: Faragó - Rákóczi, Palicskó, Bányai — Bozsik, Kotász — Czibor, Kocsis, Tichy, Puskás, Babolcsay. BP. KINIZSI: Gulyás — Mátrai, Kispéter, Dalnoki — Szabó, Dékány — Láng, Orosz, Ombódi, Vitezsál, Fenyvesi. Hatalmas iramban kezdődött a mérkőzés, de szemmel láthatóan nem a legjobb formában lévő játékosokkal A Kinizsi lelkesen rohamozott. A Honvéd eleinte ritkább támadásai több sikert ígértek. Puskás jól kezdett, de már a tizedik percben összefutott Kispéterrel, s ettől kezdve kímélte magát. A Honvéd lassan átvette a játék irányítását, már az első félidőben is valamivel többet támadott, s akadt néhány nagy, góllal kecsegtető helyzete. A 26. percben balszélről szállt a középre a labda, Kocsis jól ugrott fel, visszafelé perdített éles fejesét Gulyás remek ütemben elcsípte. A Kinizsi legnagyobb gólhelyzete a 27. percben adódott: Rákóczi lesre akarta állítani Fenyvesit, aki tisztán — és szabályosan — elszaladt a labdával. Faragó előtt azonban megtorpant, majd jobblábbal próbált lőni és a Honvéd-kapusnak ez elég volt ahhoz, hogy szögletre mentsen. A második félidőben esett a színvonal. Kinizsi-szögletrúgások után újra meg újra nagy veszedelemben forgott a Honvéd-kapu, s két éles fejest Faragó pompásan mentett. Ezután erősített a Honvéd és majdnem végig nagy, de meddő fölényt harcolt ki. A mérkőzés végén a Kinizsi ismét támadott, s most már a Honvédnak volt szüksége szerencsére, hogy gól nélkül fejezze be a mérkőzést. A nagyiramú mérkőzés tetszetős volt, de a játékosok formája nem kielégítő, ami elég baj a küszöbön álló nemzetközi mérkőzések előtt. A Honvéd-támadások lassan bontakoztak ki, de a csatárok a sok hiba és kényelmeskedés ellenére is időnként megmegcsillogtatták azt a pazar játékot, amiről csapatuk híres, s amivel még a jövőben is bizonyára sok sikert fog aratni. A Kinizsi hátravont középcsatárral játszott. A csatárai ugyan állandóan igyekeztek támadásban maradni, de fedezetei, főleg Dékány erősen hátrahúzódott, s Szabó is inkább hátvédet játszott, mint támadó fedezetet. A csapat erőssége Kispéter volt, aki nyugalmat vitt a védelembe. Igen jó napja volt Gulyás kapusnak is. A Népstadion első idei labdarúgómérkőzései,ha nem is magas színvonalú, de végig érdekes, lelkes küzdelmet hoztak. A sportszerűen gondolkodó közönség körében csak az keltett visszatetszést, hogy egyesek sporttelepeinken szokatlan fülsértő zenebonával próbálták megzavarni a játék menetét. Rejtő László • X -Y,v V • Sok veszélyes támadást hárított el Kispéter, a Kinizsi hátvédje. Képünkön Kocsissal csatázik. AZ NB I állása 1.Bp. Vörös L.6 8 1 22: 212 2.Bp. Kinizsi6 4 2 — 15: 210 3.Bp. Vasas6 4 2 — 21: 910 4.Bp. Honvéd6 3 2 113: 98 5--6. Pécsi Dózsa6 3 1 2 8: 87 Dorogi B.6 2 3 1 6: 67 7.Vasas Izzó6 2 1 311 :145 8.Győri Vasas6 1 3 2 9:135 9.Salg. Bányász6 1 3 2 6:175 10.Cs. Vasas6 2 — 4 8:154 11.Ds. Vasas6 1 2 3 4: 84 12.Bp. Dózsa6 — 3 3 5: 93 13.Szomb. Ter.6 — 2 4 7:182 14. Légierő6 2 4 2: 72 Bp. Vörös Lobogó—Salgótarjáni Bányász 9:0 (2:0) „Aki ma szép és jó labdarúgást akar látni, ne mulassza el a Bp. Vörös Lobogó mérkőzéseit“ — ez volt az általános vélemény a csapat utóbbi hetekben mutatott nagyszerű szereplése után. S a Bp. Vörös Lobogó vasárnap délelőtt újra igazolta ezt — korszerű, lenyűgöző játékkal győzte le a Salgótarjáni Bányászt is. A Sport utcai pályán mintegy tízezer néző előtt így állt fel a két csapat. BP. VÖRÖS LOBOGÓ: Fazekas — Kovács I., Börzsei, Lantos — Kovács I., Zakariás — Sándor, Hidegkúti, Palotás, Kárász, Szimcsák. S. BÁNYÁSZ: Oláh I. — Kiss, Jedlicska, Oláh II. — Szojka, Dávid — Bablena, Csáki, Opova, Vasas, Teket. A Bp. Vörös Lobogó már az első tíz percben megmutatta „oroszlánkörmeit“. Villámgyors, helycserés támadásokkal, ötletesen közelítette meg az ellenfél kapuját. A 12. perc meghozta az első gólt is. Hidegkúti hátrafelé gurította a labdát a Bp. Vörös Lobogó hatodik csatára, az egyébként fedezetet játszó Kovács I. elé, aki félmagasan a hálóba lőtte. A salgótarjániak csak néha-néha, egyegy előretöréssel kísérleteztek, de a csatárok nemigen tudtak zöldágra vergődni. A félidő végén Kárász rúgta a Bp. Vörös Lobogó második gólját, s már ekkor látszott, hogy az I. Bányász ezt a mérkőzést nem úszhatja meg nagy gólarányú vereség nélkül, így történt, a mérkőzés rekordgólaránnyal zárult. A szünet után a kitűnő formában lévő, fáradhatatlan Hidegkúti nyitotta meg az újabb gólok sorát, s aztán meg sem álltak egészen kilencig. Hidegkúti látványos fejesgólja, azután Kárász, Palotás, ismét Hidegkúti, Palotás, végül megint csak Hidegkúti lövése nyomán alakult ki a 9:0 arányú eredmény. A tarjáni csapat dicséretére válik, hogy az utolsó percekben is lelkesen küzdött. Lukács László Bp. Vasas— Szombathelyi Törekvés 5:1 (4:0) A Népligetben volt a mérkőzés. BP. VASAS: Kovalik — Bundzsák, Teleki, Kontha — Karácsonyi, Berendi — Raduly, Csordás, Szilágyi I., Milosovics, Illovszky. SZOMBATHELYI TÖREKVÉS: Horváth — Nyirő, Tarr, Kolesánszky — Kulcsár, Dombai — Papp, Varga, Kelemen, Szakály, Bencsics. Már az első fél órában eldőlt a mérkőzés sorsa. A Bp. Vasas csatársora kitűnő játékkal lepte meg a szombathelyiek védelmét. A 6. percben Csordás lőttszép gólt a felső sarokba (1:0), a 13. percben pedig Szilágyi I. labdája vágódott védhetetlenül Horváth hálójába (2:0). A szombatihelyiek 78 emberrel védekeztek, mégsem tudták megakadályozni, hogy öt perc múlva Milosevics újabb gólt ne szerezzen (3:0). Lassan alábbhagyott a Bp. Vasas nagy fölénye, de azért a 30. percben egy újabb gyors Vasas-támadás során Csordás a kapuba juttatta a labdát (4:0). A Vasas szünet után is többet támadott, de ekkor már a szombathelyi csatárok is elég gyakran ellátogattak Kovalik kapujához. A 215. percben a Vasas kapujától mintegy 20—22 méterre szabadrúgáshoz jutott az Sz. Törekvés. Nyirő futott neki a labdának és lapos bombája a sorfal mellett elsuhanva, védhetetlenül vágódott a sarokba (4:1). A szombathelyieket fellelkesítette a gól és többször is veszélyeztették Kovalik kapuját. Aztán ismét Vasas-támadások következtek, elsősorban a gyors Raduly révén. A 33. percben is Raduly dolgozott ki jó helyzetet, amiből Csordás megszerezte a Bp. Vasas ötödik gólját (5:1). Pető Béla A BUKARESTI asztalitenisz-verseny döntői vasárnap este voltak. A férfidöntői vasárnap este voltak. A ferfiegyesben Sidó, a női egyesben Rozeanu (Románia) győzött. Csepeli Vasas—Győri Vasas 3:1 (2:1) Győrött a nyolcezer néző győri győzelmet várt, s helyette váratlan csepeli győzelem született. A két csapat a következő összeállításban állt fel: CSEPELI VASAS: Tóth I. — Bulla, Mednyánszky, Takács — Csernai, Klejbán — Tóth I., Keszthelyi, Ughy, Gondos, Povázsai. GYŐRI VASAS: Palotai — Kárpáti, Kalmár I., Józsa — Fehérvári, Tamás — Dombos, Koós, Hegedűs, Kalmár II., Pálfi. Az első gólt még a győri csapat érte el. A kilencedik percben Koós áttört a csepeli védelmen és 12 méterről védhetetlenül a kapu jobb sarkába lőtte a labdát. 1:0 a Győri Vasas javára. A gól után a csepeliek támadtak, s a 15. percben a lest reklamáló győri védelem mellett Tóth I. kiegyenlített. (1:1). A váratlan gól megzavarta a hazaiakat, ezt a vendégek kihasználták. Egy perc múlva Povázsai révén megszerezték a második gólt is (2:1). A csepeliek második gólja után a győri csapat láthatóan viszszaesett. A második félidőben a Csepeli Vasas a hátravont Keszthelyivel megerősítette védelmét, de mégis megtartotta fölényét. A 13. percben gyors csepeli támadás végén Tóth 11. jobbszélről beívelt labdáját Keszthelyi előre vetődve fejjel a hálóba továbbította (3:1). A 24. percben a Győri Vasas javíthatott volna. Pálfit a csepeliek szabálytalanul akadályozták, de a megítélt 11-est (Kalmár II. rúgta) Tóth I. kivédte. Lónyai Sándor Vasas Izzó-Diósgyőri Vasas 2:0 (0:0) A diósgyőri mérkőzés nagy részében Diósgyőr volt fölényben, de nem tudta áttörni a Vasas Izzó jól tömörülő védelmét, így aztán a ritkábban, de tervszerűbben támadó Vasas Izzó megérdemelten győzött. VASAS IZZÓ: Komáromi — Tunyogi, Zalai, Sólyom — Városi, Szini — Bukovi, Dobó, Fürjes, Kovács Kemény. Dr. VASAS: Tóth — Dudás, Török, Kakuszi — Pesti, Gyurik — Nagy, Csorba, Tiba, Virágh, Szigeti. A második félidő 19. percében esett az első gól. „Ártalmatlannak“ látszó Izzó-támadás végén Bukovi ívelte befelé a labdát. Tóth rosszul futott ki, s a labda a befutó Gyurik lábáról, öt méterről a hálóba perdült. 1:0. Diósgyőr elkeseredetten támadott, mégis a budapestiek értek el újabb gólt. Dobó a diósgyőri térfél közepén tanyázó Bukovihoz adta a labdát, Bukovi előretört és 3 méterről, éles lövéssel rúgta a hálóba a labdát, 2:0. (MTI) A labdarúgó NB II vasárnapi eredményei: A vasárnapi labdarúgó NB II-ben is több meglepetés született. Eredmények: Keleti csoport: Kecskeméti Honvéd- Ceglédi Törekvés 1:3, Budapesti Vörös Meteor— Békéscsabai Építők 1:0, Szegedi Haladás—Budapesti Törekvés 1:1, Salgó Vasas—Kecskeméti Dózsa 4:2, Debreceni Törekvés— Miskolci Törekvés 2:0, Bp. Szikra—Perecesi Bányász 1:1, Ózdi Vasas— Nyíregyházi Építők 1:1, Gödöllői Dózsa—Kistext 3:1 Nyugati csoport: Soproni Törekvés— Várpalotai Bányász 1:1, Sztálinvárosi Vasas-Győri Törekvés 2:0, Budapesti Gyárépítők—Tatabányai Bányász 0:0 Budapesti Szállítók—Nagykanizsai Bányász 2:2. Kaposvári Kinizsi —Kinizsi Dohánygyár 5:1. Váci Petőfi—Pénzügyőrök 2:1. Budapesti Szpartakusz—Komlói Bányász 2:0. Pécsi Törekvés—Vasas Dinamó 0:1. A TOTÓ 12 találatos szelvénye: x 2, 2 X. 2, X, 1, X. 1, 1, 2, törölve: 1. ☆ ☆H ÍREK** Hivatali titok A Gyóri Tanács VB-titkára fel van háborodva. — Ez már mégis csak sok — mondja —, amit a Csarnok és Piaci Vállalat Fény utcai telepe megenged magának! Kifecsegi a hét lakat alatt őrzött fontos hivatali titkokat! Visszamondják az érdekeiteknek, milyen adatokat közölt róluk a tanács. Súlyosnak látszott az eset, utána is jártunk, hogyan követhet el ilyesmit egy vállalat. Az történt, hogy a telep jutalomra akarta felterjeszteni Barta Lajosné gyóni lakost, mivel szerződéses tejtermékbeadási kötelezettségének igen szépen eleget tesz. Azért tudakozódott a tanácstól, hogy Bartáné vajon az állam iránti kötelességét is annyira szívén viseli-e. A válasz pedig az volt, hogy Bartáné el sem maradhatott a tejbeadással, mert kötelezettsége sincsen, hiszen — az 1954-es kimutatás szerint — nincs is tehene. Ez volt az a „hivatali titok“, amit — nincs mit szépítgetni — a Fény utcai telep vezetője visszamondott az érdekelt— Ózdon új kenyérgyár épült. Naponta négy vagon kenyeret süt majd. Az új gyárban minden nehéz fizikai munkát gépek segítségével végeznek. Ózd új kenyérgyárát április 3-án avatják fel. — Mit játszik e héten az Állami Faluszínház? Pest megye: Danikó Pista. Veszprém megye: Dulszka aszszony erkölcse. Somogy megye: Montmartrei ibolya. Szabolcs megye: Két úr szolgája. Vas megye: Hű szerelmesek. Komárom tr megye: Grandet kisasszony. Nógrád megye: Pettyes. Fejér megye: Ludas Matyi. Zala megye: Hamilton-család. Budapest: Idegen gyermek. Heves megye: Aranyember. Győr felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából vasárnap öt kiállítás nyílt meg a városban. A városi tanácsháza épületében a megye tízéves fejlődését mutatják be, a Kazinczy-gimnáziumban gyermekrajz-, a tömegszervezetek székházában népművészeti, a megyei könyvtárban könyvkiállítás nyílt. Megnyitották a győri fotókiállítást is. — Somogy megye az üdülőhelyek fejlesztését is célul tűzte ki erre az évre. Balatonföldvár vízművet kap, Siófokra bevezetik a gázt a Nagykanizsa—Budapest gázvezetékbőlnek, mármint Bártanénak. Tudni-illik kérdőre vonta, hogyan köthetett szerződést, ha egyszer nincs is tehene?! Ez az „újság" méltán meglepte Bártanét is, mert tudtával a „Citrom“, a titokszámba menő tehén, karácsony óta ott kérődzik az istállóban és szorgalmasan leadja a napi ISO 16 liter tejet. Arról pedig nem a „Citrom“ tehet, hogy a tanács még nem vette be őt a kimutatásba. Annál kevésbé, mert a szerződés kötésekor írásban is elismerte őt a tanács. A Gyóri Tanács VB-titkára, most azt mondja, hogy „a Csarnok- és Piaci Vállalat Fény utcai telepén nincs hivatali titoktartás, és a jövőben, ha információt kérnek, nem is fogunk küldeni nekik.“ Úgy látszik ezt találja az egyedien megoldásnak arra, hogy ne közöljön téves információit. Elnézést kell kérnünk a Gyóri Tanácstól, amiért e történet megírásával mi is kénytelenek voltunk megsérteni a „hivatali titkot“. — Elemi csapás Peruban. A United Press jelenti Limából, hogy az egymilliós várost a nagy esőzések okozta földcsuszamlások, valamint az országutakat és a vasutakat elzáró omladékok már egy hete elvágják az ország keleti részeitől. A földcsuszamlások miatt tizenegy ember életét vesztette. Limában súlyos élelmiszer- és ivóvíz-hiány van. Zalacsány községben félmillió forintos beruházással gyermekotthont létesítettek. Itt ötven árva, iskolaköteles gyermeket helyeznek el. — Sopronban az Orsolya téri, gótikus stílusban épített, híres iskolát renoválják, korszerűsítik. E célra egymillió forintot fordít államunk. — A csehszlovákiai Kosice festői vidékén 4200 méter hosszú gyermekvasutat építenek. A vasút keresztülhalad a gyönyörű Csermely-völgyöm Építéséhez 6000 köbméter földet mozgatnak meg. A gyermekvasút felépítésénél a Tuma—Roznava közötti vasút építésénél megmaradt anyagot használják fel. — Sajtszalámi néven újfajta sajtot kezdett gyártani a Miskolci Tejipari Vállalat. E sajt hosszú ideig eláll. Több mint nyolc és félmillió csehszlovák lakos írta alá a Békevilágtanács felhívását az atomfegyverek betiltásáért. A RÁDIO MŰSORÁBÓL HÉTFŐ KOSSUTH RÁDIÓ: 4-30: Hírek. — 4.40: Reggeli zenés műsor. — 5-90: Falurádió — 6.00: Hírek. Vasárnapi sporteredmények. — 7.00: A Szabad Nép vezércikke Hírek. — 7.45: Naptár. — 8.30: Zenekari hangverseny. — 9.20: Orosz nyelvlecke az általános iskola V. osztályának. — 9.46: A III. ker. Tanítónőképző kórusa énekel. — 10.00: Hírek. Lapszemle. — 10-10: Cembalo-művek — 10.30: Napos Palkó. — 11.00: Népi alakok Mozart operáiban. 11.30: Győzelem. Hollós Korvin Lajos elbeszélése. Felolvassa: Bárdi György. — 12.00: Hírek. — 12.10: Fali Leó és Sidney Jones operettjeiből. — 12.45: Afrika az álmok világában és a valóságban. VII. Hogyan születik egy új vulkán? Részletek J. Hanzelka és M. Zikmund útirajzából. — 13.00: Énekszó, muzsikaszó. Népi zenekarok és kórusok. —14.00: Hírek. — 14.25: Úttörő-híradó. — 14.50: Heti zenés kalendárium. — 15.10: Kazanceva és Ljemesev énekel. — 16.00: Az Ifjúsági Rádió természettudományos folyóirata. — 16.25: Rapszódiák. A középiskolások zenei műsora — 16.40: Hajdú Mihály: Szonáta (hegedű: Kovács Dénes, zongora: Petri Endre). — 17.00: Hírek. — 17.10: Válaszok a hallgatóknak. — 17-30: Egy falu — egy nóta Ajándékműsor. — 18.00: Riportereink jegyzetfüzetéből ... — 18.20: Közvetítés a Kossuth Klubból. A SZOT Művészegyüttes énekkara énekei. — 18.40: Az Ifjú Figyelő postája. — 19.00: Ismerkedés a zeneirodalommal. Kodály: Budavári Te Deum. Előadás. — 20.00: Esti Híradó. — 20-20: Győri képek, győri emberek . . . Tíz éve szabadult fel Győr városa. — 21.20: Tánczene. Záray Márta énekel. — 22.00: Hírek. Sport. — 22.15: Tíz perc külpolitika. — 22.25: Világhírű művészek hangversenye magyar és szovjet művekből. — 23.40: A rádió népi zenekara játszik Lakatos Sándor vezetésével. — 24-00: Hírek. — 0.10: A rádió népi zenekara játszik. PETŐFI-RÁDKÓ: 6.30: Jó reggelt, gyerekek! — 6.40: Torna. — 6.50: Fúvósindulók. — 7.00—11.30-ig: Azonos a Kossuth-rádió műsorával. — 14.00: Részletek Csajkovszkij, Rimszkij-Korszakov és Gounod operáiból. — 15.00: A Budapestzenekar játszik, vezényel: Pogány László. — 15.23: Vidám hangszerek. — ,15-40: Tavasz a Morván túl. Olosz Goncsár elbeszélése. Felolvassa: Basa György. — 16.00: Sizív küldi szívnek szívesen. — 16.30: Tulipán, Ádám Jenő feldolgozásai. A rádió népi zenekara játszik Lakatos Sándor vezetésével. — 1700: A lengyel rádió énekkarának hangversenye, vezényel: Jerzeg Kolaczkowski. — 17.25: A dollár álarc nélkül. Előadás. — 17.40: Szovjet filmzene. — 1800: Rafael Márta énekel. Gyulai-Gaál János zongorázik. — 18.30: Kamarazene. — 19.00: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 19.30: Urak és parasztok. Thury Zoltán két elbeszélése. — 20.00: Elisabeth Rethberg és Franz Völker énekel. — 20 20: Sporthíradó. — 20 40: Mihály: Kedves magyar hazám — kantáta. — 21.10: Népdalok. — 21.40: Szerelmes szonettek hét évszázad költészetéből. Szomráky Sándor válogatása. — 32.00: Esti hangverseny. A MAR DEL PLATA ARGENTÍNAI FÜRDŐHELYEN rendezett sakkverseny legutóbbi fordulóiban Szabó László vereséget szenvedett Panno argentin versenyzőtől, döntetlenüljátszott a chilei Flores és a spanyol Torán ellen. A verseny állása: Najdorf, Ivkov 9 pont, Panno 8,5, Szabó 8 pont. Szabó hátralévő ellenfelei: Najdorf, Pilnik (mindkettő argentin) és de Greiff (columbiai). HÉTFŐ, 1955. MÁRCIUS 28 . Párizsi jelentés: Zátopek nyerte a T Humanité mezei futóversenyét Párizs, március 27. Vasárnap rendezték meg Párizsban, a vincennes-i erdőben a T Humanité immár hagyományos nemzetközi mezei futóversenyét. Sajnos, az időjárás az idén nem kedvezett, vasárnap egész nap esett az eső. De így is nagy tömegek keresték fel a verseny színhelyét. A veteránok versenye körülbelül 3000 méteres távon délelőtt volt. Kelen János (Magyarország), aki az utolsó években már többször nyerte a veteránok versenyét, ezúttal is biztosan győzött a francia futók előtt. Délután mintegy 10 000 néző előtt folytatták a versenyt. A nemzetközi számok megkezdésekor Rousseau, a francia munkás sportszövetség (FSGT) elnöke üdvözölte a versenyek részvevőit, majd Etienne Fajon, a l‘Humanité igazgatója méltatta a hagyományos viadal jelentőségét. A párizsi közönség melegen üdvözölte a külföldi versenyzőket. A nők 2000 méteres távon versenyeztek . Otkalenko (Szovjetunió) győzött, második és harmadik két honfitársnője (Komarova és Lapsina) volt. A magyarok közül Kazi Aranka szerepelt a legjobban, hetedik lett. Nagy érdeklődés kísérte a férfiak körülbelül 10 000 méteres versenyét. Zátopek 8000 méter után megelőzte az addig vezető Chromikot és megnyerte a versenyt. Kovács József a negyedik helyen végzett. Meglepetést keltett, hogy V. Kuc (Szovjetunió), a verseny egyik esélyese nem jutott be az élcsoportba, s a tizenharmadik helyre került. Eredmény: 1. Zátopek (Csehszlovákia) 35:15 mp, 2. Chromik (Lengyelország) 35:20, 3. Ullsperger (Csehszlovákia) 35:27, 4. Kovács 35:32. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig: felhőátvonulások, többfelé záporeső, néhány helyen zivatar, időnként élénkebb délnyugati—nyugati szél. Az enyhe idő tovább tart. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma északkeleten 15—18, máshol 17—20 fok között lesz. A Duna vízállása vasárnap reggel Budapestnél 447 centiméter. A fűtés alapjául szolgáló várható napi középhőmérséklet 10 fok felett lesz. A budapesti színházak mai műsora Operaház: Nincs előadás. — Az Operaház Erkel Színháza: az Állami Orosz Énekkar hangversenye A. V. Szvesnyikov vezetésével (8). — Nemzeti Színház: Úri muri (7). — Katona József Színház: A képzelt beteg (Kisfaludy-bérlet, 6. sz., 7). — Madách Színház: Caesar és Cleopatra (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Nóra (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Nincs előadás. — Déryné Színház: Nincs előadás. — Petőfi Színház: Nincs előadás. — Jókai Színház: Nincs előadás. — Fővárosi Operettszínház: Nincs előadás. — Blaha Lujza Színház: Nincs előadás. — Jászai Mari Színház, az Állami Faluszínház előadásai. Idegen gyer T Színpad: Nincs előadás. . K.s Színpad: Nincs előadás — Bartókterem: útt a szimfóniához. (Ifjúsági bérlet, sz.. ol. — Kamara Varieté: Lepsénynél meg megvoltak, fél 9. — Budapest Varieté: Nincs előadás. — Kodály Kultúrotthon: Bach: Húsvéti oratórium. Honegger: Dávid király, oratórium (mikrohanglemez-előadások. *'• Állami Bábszínház: Nincs előadás. SZIKRA Lapnyomda 1 III SZABAD NÉP A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest VIII Blaha Lujza tér 3. Tel.: *343—100, *142__226! Előfizetési díj havi 12 Ft, Magyar vívó győzelme Kairóban A kairói nemzetközi vívóversenyek küzdelmei során a férfitőr egyéni döntőjére szombaton délután került sor s a verseny a késő éjszakai órákban fejeződött be nagy magyar sikerrel. A verseny eredménye: 1. Tilly (magyar) 6 győzelemmel, 2. Bancilhon (francia) 5, 3. Lucarelli (olasz) 4, 4. Gyuricza (magyar) 4, 5. Osman (egyiptomi) 3. A BP. DÓZSA vasárnap 135 km-es útvonalon rendezte meg az Osztyapenkovándordíjas országúti kerékpárversenyt. Az első helyet Szabó (Bp. Dózsa) szerezte meg.