Szabad Nép, 1955. március (13. évfolyam, 59-89. szám)

1955-03-01 / 59. szám

Jeg­yzetek filmeköl Riadó a cirkuszban Klausszal és Maxszal, a két jóba­ráttal boxtréning közben ismerke­dünk meg egy nyugat-berlini bériház poros, sivár udvarán. Az örökös tiszbérgond, a szülök munkanélkülisége már eléggé fel­nőtté érlelte őket ahhoz, hogy jövő­jük alakulásáról gondolkozzanak. Továbbtanulásról pénz híján még csak nem is álmodhatnak, inásnak se tudnak elszegődni. Van-e hét ko­molyabb jövőt ígérő foglalkozás a boxolásnál? S a boxbajnokság mi máson múlhatna, mint egy pár való­di boxkesztyűn? Így keverednek bele jóhiszeműen, mitsem­ sejtve egy nagyszabású rabló­­támadásba. A rablótámadás szerve­zője, egy amerikai „összeköttetések­kel“ dolgozó bártulajdonos, a kelet­berlini Barlay-cirkusz idomított lo­vait akarja elrabolni. Ezen a ponton kezd a film meséje izgalmas bűnügyi kalanddá válni, s itt nyílik ki a két fiú, és különösen Klaus szeme és ér­telme egy új, eddig nem ismert vi­lág képének befogadására. Sok együttérző izgalomban van ré­szünk, amíg Klaus a rablótámadás utolsó pillanatában eljut a népi rendőrséghez és meghiúsítja az egész merényletet. S mert ez a közbelépés nem véletlenszerű, hanem belső át­alakulás eredménye, a film túlnő a szokványos izgalmakkal fűszerezett bűnügyi filmek színvonalán és az egymás közvetlen közelségében élő, csak házfalakkal elhatárolt két rend­szer lényegbeli különbségeit érzékel­teti, helyenként művészien és hatá­sosan. Helyenként csupán. Mert mi veszi rá ezt az értelmes, kedves, 14 eszten­dős kamaszfiút, hogy fittyet hányva a „világot jelentő“ boxkesztyűnek, há­­tat fordítson a bűnszövetkezetnek, sőt ellene is forduljon? A film érzékel­Vajon megtanulhat-e beszélni, megértheti-e valaha az emberek nyelvét az, akit a természet mostoha­­sága örökös süketségre kárhoztatott? Ez a problémája a most bemutatott angol filmnek. Főhőse Mandy, egy kedves, bűbájos kislány, aki süke­ten született. Az ő „első szavának“ történetét meséli el a film. Azt a nemes, áldozatos munkát ábrázolja, amelyet a gyógypedagógusok foly­tatnak. A film legfőbb érdeme, hogy ennek a hivatásnak szépségét, nehéz­ségét és örömeit ábrázolja művészien. Milyen megrendítő például az a jele­net, amikor a gyógypedagógiai inté­zetben a tanítónő hangokra tanítja a gyerekeket. S a hatéves Mandy bárhogy küszködik is, kudarcot vall. Elkeseredettségében topor­­zékol, bögrét vág a földhöz és közben kimondja az első hangot. A tanítónő szinte mámorosan a boldog­ságtól, újabb porcelánt ad a kezébe — csapja földhöz, zúzza szét, de szó­laljon meg, ismételje meg az elkín­­zottságból született első hangot. Az „első szóért“ folyó küzdelem szép, humánus problémáját azonban egy erőltetett és szokványos családi konfliktussal homályosították el. A film meséje összes ága-bogával, sok­tett, hogy természetes egyenessége és becsületérzése is közrejátszik az át­alakulás folyamatában. Ennél azon­ban többet is jelez, hiszen a fiú pasz­­szív elhúzódása akkor változik át cselekvéssé, amikor rádöbben, hogy nem akármilyen bűntényről van szó, hanem azt a másik, zónántúli világot akarják megrabolni, amelyet nemrég ismert meg. A kelet-berlini gyerme­kekkel való megismerkedése tehát az az élményanyag, amely később Klaus­­ból valóságos kis hőst formál. Saj­nos, a film éppen a megismerkedés jeleneteiben veszít művészi erejéből. A kelet-berlini gyerekeket képviselő kis Helli a forgatókönyv hibájából papirosízű szólamokat deklamál, és nem sokkal életszerűbbek Klaus és az állatorvostan-hallgató beszélgeté­sei sem. Ez a sémaszerűség, bár éppen a film egyik fontos fordulópontját gyengíti, nem jell­emző általában az egészre. A gyermekek felnőttes gond­jaik és cselekedeteik közben is túl­nyomórészt gyermekként, kamasz­ként­­ beszélnek, viselkednek. A gyermekeket alakító kis színé­szek természetesek és ezért jól is játszanak. Gerhard Klein, a rendező az ifjúság kétféle világának ellenté­teiben különösen a nyugat-berliniek kilátástalan életkörülményeinek és általában a gyermekéletnek ábrázolá­sában a legötletesebb. Szürkébbek és sémaszerűek azonban a félvilági le­­buj képei, a bárjelenetek, és túlságo­san egyoldalúan gonosztevők a nega­tív alakok, például a Barlay-cirkusz állatgondozója is. Érdekessége a filmnek, hogy alko­tói a való élet eseményéből, az 1953 tavaszán megkísérelt és meghiúsított cirkuszi rablótámadásból kerekítették. Bolond Edit szer mesterkélt szövevényeivel arra épül, hogy a kislány apja, aki egyéb­ként bensőségesen szereti a gyereket, konokul akadályozza, hogy gyógy­pedagógiai intézetbe kerüljön. S ebből a nem eléggé megokolt alap­­konfliktusból (hiszen csak annyit tudunk, hogy a makacs fiatal apa nem tartja elég barátságosnak és ta­lán elég előkelőnek az intézetet) erednek a további nem kevésbé eről­tetett konfliktusok. A rendező — Aleksander Mack­­endrick — sok lélektani finomságot visz a munkájába. Milyen megkapó például az a jelenet, amikor a gye­rekek a parkban Mandyval játsza­nak. Az egészséges kisfiúk arcán a játék öröme. Mandy azonban az egészből nem ért semmit és eltorzult arccal, elkeseredetten rohan a lab­dája után, majd vadul ráveti magát az egyik fiúra és ütni-verni kezdi őt. Olykor azonban a rendező visszaél a kedves kislány iránti rokonszenvünnk­­kel, aggodalmunkkal. Gyakran mes­terségesen élezi ki a helyzeteket. A színészek általában jól oldják meg feladatukat, de különösen ki­váló a kis Mandy Millernek, a néma kislányt alakító „színésznőnek“ bá­jos, s egyben megrázó erejű játéka. Gyertyán Ervin Az első szó SZABAD NÉP A Pravda cikke Ladányi Anna kiváló kárpát-ukrajnai munkacsapat- vezetőről Amikor beléptünk Ladányi Anna jobb években volt, ez bizony igaz:­unkacsapatába, alig akartuk elhin- hőstett. Ladányi Anna munkacsapata­­, hogy hektáronként 50 mázsa ku- még 1950-ben is, amikor pedig aszó­dni. De hogy­lyos nyár volt, jó növényápolássá nagyszerű kukori­catermést ért el hektáronként 70 mázsát. Kolhozunk tag­jai a Szovjetünk Kommunista Párt­ja Központi Bi­zottságának ja­nuári plénumán és a Szovjetunió Leg­felső Tanácsánál második üléssza­kán hozott határo­zatok megvalósítá­sa érdekében azt javasolták a terü­let kolhozainak hogy indítsanak versenyt a ma­gas kukoricater­­mésért. Felajánlot­tuk, hogy 950 hek­táron, hektáron­ként átlag 50 má­zsa kukoricát ter­mesztünk, s a búza, a burgonya és a többi mezőgazdasági termény ter­méshozama is magas lesz. Kolhozunkban törvénnyé vált a ma­gas terméshozam. Nagy érdemük van ebben a­­kolhoztermelés olyan kiváló mestereinek, amilyen Ladányi Anna. A mukacsevói választókerület vá­lasztói négy évvel ezelőtt küldöttnek választották Ladányi Annát Ukraj­na Legfelső Tanácsába. Ladányi An­na igazolta a belé vetett bizalmat. Gyakran járja a falvakat, előadáso­kat tart, otthonukban is felkeresi vá­lasztóit. A mukacsevói választókerület dol­gozói ismét jelölték Ladányi Anna munkacsapatvezetőt, az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsába. Ladányi Anna földijei büszkék je­löltjükre. A kárpát-ukrajnai kolhozparasztok a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága januári plénu­mának határozatait követve, állha­tatosan harcolnak a kukorica vetés­­területének kibővítéséért, termésho­zamának emeléséért, a földművelés és az állattenyésztés fellendítéséért. Marija Gabovda és Jelena Szadov, a Lenin Kolhoz munk­acsapat-vezetői, kárpát­ukrajnai terület, mukacsevói kerület. Velikije Lucski falu. (Megjelent a Pravda február 26-i szá­mában.) Koncai is­tenet­­ is hihettük volna amikor a mi fa­lunkban a kukori­ca azelőtt neri termett többe: 15—18 mázsánál hektáronként. Eleinte persze nehezen ment a munka: nem is­mertük jól az ag­rotechnikát,­ hiba­kat követtünk e a megmunkálás­nál, nem szoktuk még meg a közös munkát. De lát­tuk, milyen fárad­hatatlanul dolgo­zik reggeltől estig Ladányi Anna és hozzá igazodtunk Ladányi Anna ér­tett hozzá, hogy jól megszervezze a munkát a csapa­tában. És ami a legfontosabb: szor­galmasan tanult és átadta a tapasz­talatait nekünk, fiatal kolhoztagok­nak. Nemcsak a mi falunkbeli, Velikije­v­ucski-i kolhozparasztok, hanem K­árpát-Ukrajna minden dolgozója tiszteli és becsüli Ladányi Annát mert ennyire szereti a munkát, ilyen fáradhatatlan, így törődik az em­berekkel, főleg a fiatalokkal. A szov­jethatalom előtt Ladányi Anna zsel­lér volt. Amikor Kárpát-Ukrajna egyesült Szovjet-Ukrajnával, tevé­kenyen részt vett a terület mezőgaz­daságának kollektivizálásában. Ő volt az egyik kezdeményezője a mi kolho­zunk, a Lenin Kolhoz megszer­vezésének, amely Kárpát-Ukrajna legnagyobb közös gazdasága lett. Ott volt azok között a Kárpát-ukrajna munkacsapat-vezetők között, akiket elsőnek tüntettek ki a szocialista munka hőse megtisztelő címmel Munkacsapata 1953-ban egy 16,2 hek­táros területen hektáronként átlát 84,4 mázsás kukoricatermést ért el. A kormány Ladányi Annát a Lenin­­rend második fokozatával tüntette ki Jogot nyert arra is, hogy részt ve­gyen az 1954. évi Moszkvai Mezőgaz­dasági Kiállításon, ötször-hatszor akkora termést el­érni, mint az egyéni gazdáké a leg- A nemzetközi nőnap előtt állandóan túlteljesítik exporttervüket a Tolnai Textilművek asszonyai A Tolnai Textilművekben fellen­dült a munka, amióta a dolgozók be­kapcsolódtak a felszabadulási ver­senybe. Az export-zsebkendőket szö­vő asszonyok mind jobb eredménye­ket érnek el, különösen most, amikor a nemzetközi nőnapra készülnek. Az elmúlt­­héten például Pásti Ferencné 309, Pásti Antalné 284, Leibhardt Mi­­hályné 265, Wiedemann Mária pedig 272 zsebkendővel szőtt többet a ter­vezett mennyiségnél. A szövőnők mi­nőségileg is kifogástalan munkát vé­geztek. A Borsodi Hőerőműben megkezdték a második gépegység elektromos berendezéseinek szerelését A Borsodi Hőerőmű II-es gépegy­sége gyors ütemben készül. A kazán szárítófűtését már befejezték. A né­met Spitzmüller-brigád felszerelte a kazán műszertábláját, az Április 4 Gépgyár dolgozói pedig végeztek az előmelegítők szerelésével. Hétfőn megkezdték a XI-es turbina elektro­mos berendezéseinek szerelését is. A vezérlőteremben a több mint százezer különböző kábel és az önmű­ködő elektromos mérőműszer össze­állításán dolgoznak. ) SZIKRA Lapnyomda: X )( )( )( )( Az atomipar 1939 előtt a világon kibányászott uránérc mintegy 1000 tonna volt évente, uránfémet pedig 1—2 kilo­grammot állítottak elő. Ma, az atom­­máglyákban felhalmozott színuránt 200 000 tonnára becsülhetjük. Az utolsó 15 év alatt annyi uránércet bányásztak, amennyit rendes körül­mények között több ezer év alatt termeltek volna. Az urán felhaszná­lása az atomenergia felszabadításá­ra egy egészen új, különleges ipart fejlesztett ki: az atomipart. Az ércek feldolgozása, a hatékony atommagok kiválasztása és termelé­se, a máglyák kezelése sokrétű fel­adatokat állít fel és merőben új tech­nológiát követel.­­ Érdekes és ta­nulságos lesz szemügyre venni az atomipar néhány fejezetét. Az atomgyárak Ez idő szerint az egész világon a Szovjetunión kívül csak két állam­nak van atomipara, ezek: az Egyesült Államok és Anglia. A Szovjetunió az egyetlen, mely az atomenergiát bé­kés célokra felhasználja — az Egye­sült Államok és Anglia atomipara hadijellegű, az atomipar erejét kato­nai célokra használják fel. Ezekben az országokban működnek csak „atomgyárak“, amelyek nagy­ban állítják elő az atomenergia fel­szabadítására alkalmas „üzemanya­gokat“: a 235 atomsúlyú uránt, a plutóniumot és a triciumot (ez utób­bit a magegyesülési folyamathoz). Ezeken kívül sok országban vannak még tudományos célokat szolgáló atommáglyák, így két máglya Kana­dában, kettő Franciaországban, egy Norvégiában. Mintegy 16 további máglya áll tervezés alatt, közülük 4 már készül. Ezeknek a máglyáknak teljesítménye 300 kilowattól­­ 30 000 kilowattig terjed, de aránylag mégis olyan kicsinyek az óriási máglyák­hoz viszonyítva, hogy csak laborató­riumi összeállításnak tekinthetők, bár súlyuk — a védőfalak nélkül — az 1000 tonnát is eléri. Az előkészítő üzemek Mint minden iparnak, az atomipar­nak is legfontosabb kérdése a nyers­anyag. Az urán aránylag ritkán ta­lálható jelentékeny mennyiségben és nagyobb koncentrációban. Mennyi urán kell például egy 500 000 kilowattos atommáglyához? Mintegy 3000—6000 tonna színtiszta uránrém. — Márpedig,­ ha egy állam évente legalább 100 kilogramm plu­tóniumot akar előállítani, akkor — tekintettel a szétszedéskor beálló üzemszünetre — legalábbis 400 000 kilowattos uránmáglyára van szük­sége. Tehát csak kiindulásul mint­egy 5 ezer tonna színuránt kell elő­teremtenie. Ehhez pedig 15 ezer ton­nától néhány százezer tonnáig ter­jedő mennyiségű uránércet kell kibá­­nyászni, feldolgozni. De a máglyák működésük közben is fogyasztanak uránt. A példának felvett, nem is rendkívüli méretű máglya esetén az évi uránpótlás 1000—15 000 tonna ércet jelent, asze­rint, hogy hány százalék az urántar­talma. A hasznosítható uránércek urán­­tartalma 1—50 százalék között van. Az atomiparban csak színtiszta uránt lehet alkalmazni, méghozzá annyira tiszta uránt, hogy szennye­ződése ne haladja meg az egy szá­zalék milliomodrészét. A feldolgozó ipar első feladata te­hát az, hogy a kibányászott ércből szétválasszák az uránt és a salakot. Az így nyert kereskedelmi uránoxid még mintegy 2,5 százalék tisztát­­lanságot tartalmaz. Bonyolult kémiai folyamatok segítségével finomítják újabb üzemekben annyira az uránt, hogy az további felhasználásra ke­rülhet. A finomítók egyik fajtájában a színuránból rudakat préselnek, ezek további útjukon a plutóniumtermelő üzemekbe kerülnek. A másik atom-üzemanyag a 235 atomsúlyú urán. Hogy ezt a termé­szetes uránból kiválaszthassák, az uránt gázalakban kell előállítani. A természetes urán csak igen magas hőmérsékleten lesz gázneművé. Ez a további feldolgozását lehetetlenné tenné. Ezért a finomítók másod­k fajtájában az uránból urán-hexafluo­­rid nevű vegyületet állítanak elő. Ez közönséges hőmérsékleten szilárd, de jól párolog, és már aránylag alacsony hőmérsékleten gázzá lesz. A plutónium gyártása Ennek folyamata úgyszólván köz­ismert. A színtiszta természetes urán­­fémrudakat alumíniumhüvelybe zár­ják (hogy az urán ne oxidálódhassák és a hasadási termékek el ne távoz­zanak). A rudakból és a megfelelő lassító anyagból összerakják a mág­lyát. A 235-ös magok hasadása hőt és neutronokat termel a máglyában. A neutronok az eltalált 238-as uránma­gokat plutóniummá alakítják. Az adódó feladat: a fejlődő meleg elve­zetése és a plutónium kiválasztása. Az említett, évente 100 kilogramm­ plutóniumot termelő máglya műkö­dése közben mintegy 400 000 kilowatt teljesítménynek megfelelő hő fejlődik. Ez annyit jelent, hogy a máglyában keletkező hő percenként 60 000 liter jéghideg vizet forralna fel! A hűtő­vizet csöveken vezetik a máglyán keresztül és szivattyúval tartják áramlásban.­­ De a máglyát le­vegővel is hűthetik. Levegőhűtés esetén a 400 000 kilowattos máglyán percenként 260 000 köbméter légköri nyomású levegőnek kell átáramlani. Hatalmas szivattyúberendezésekre és a megfelelő mennyiségű elektromos energiára van szükség a telepen. A léghűtéses atomtelepet óriási ké­ményeiről lehet már messziről felis­merni. A máglyán átáramló levegő (vagy víz) veszélyesen sugárzóvá lesz. A levegőt nagyon magasra kell felve­zetni, hogy csökkentsék veszélyes hatását. Ezért mintegy 120 méter ma­gas (Gellérthegy magasságú) és 12 méter átmérőjű kéményeket építenek számára. Az ipari méretekben plutóniumot termelő máglyák súlyáról fogalmat adhat az, hogy a többezer tonnányi uránrúd közé ugyancsak többezer tonnányi lassító anyagot kell beépí­teni és az egészet két méter vastag betonfallal körülvenni, hogy meg­védj­ük a környezetet a káros kisu­gárzásoktól. Mindez együttvéve né­­hány százezer tonna súlyt adhat. A kiválasztó üzemek Bizonyos idő múlva szét kell szedni a máglyát, hogy kiválasszák a plutó­niumot és a szennyező hasadási ter­mékeket. A szétszedett uránrudak ve­szélyesen sugároznak, ezért az egész műveletet távolról irányított gépek végzik. A kiválasztó üzem általában igen nagyméretű épületekben, rész­ben a föld alatt működik. A frisseben kivett rudakat először bizonyos ideig állani hagyják, hogy „öregedjenek“. Néhány nap alatt szétbomlanak ben­nük a rövid felezési idejű izotópok, ezáltal sugárzásuk lényegesen csök­ken. Különben sugárzásuk megforró­­sítaná a vegyi fürdőket és szétron­csolná a készülékeket. Öregítés után folyadékban oldják fel az uránrudakat, és miközben automatikus szivattyúberendezések viszik az oldatot egyik feldolgozó­­helyről a másikra, elválnak a szeny­­nyezőanyagok és a plutónium az urántól. További üzemrészekben tisztítják a plutóniumot és feldolgozzák a szeny­­nyező anyagokat , a nagyfontos­ságú izotópokat. Azután újra szilárd állapotúra változtatják az uránt és ismét megépítik a máglyát. A diffúziós kamrák A másik hasadó üzemanyag a 235 atomsúlyú urán magja. Ez a termé­szetes uránban csak 0,7 százaléknyi­­ mennyiségben fordul elő. A plutó­nium előbb leírt gyártási folyamata könnyű feladat ahhoz képest, hogy kiválasszák a 235-ös magokat a ter­mészetes urán atomjai közül. Többféle eljárással próbálkoztak, de ma a legmegfelelőbb a következő: az uránhexafluoridot melegítéssel gázzá változtatják. A gázban lesznek olyan molekulák, amelyekben 235-ös uránatom van, és lesznek olyan ne­hezebb molekulák, amelyekben 238-as urán van. Tudjuk, hogy a gázmoleku­lák nagy sebességgel repülnek. A ki­sebb súlyú molekulák sebesebben re­pülnek, mint a nagyobb súlyúak. Te­gyük fel, hogy a gáz szűk lyukakon átjuthat olyan térbe, ahol a gáznyo­más kisebb. Akkor a nagyobb sebes­ségű molekulákból aránylag több jut át, mint a kisebb sebességűekből. Készítsük tehát az urángázt tartal­mazó kamara egyik falát igen finom lyukacsú anyagból. A 235-ös moleku­lák könnyebben, gyorsabban átjut­nak (átdiffundálnak) a lyukacsokon, mint a 238-as molekulák. Ezért a lyu­kacsos fal másik oldalára átjutott gázmolekulák között aránylag több már a 235-ös molekulák száma, mint a fal első oldalán volt. Az így nyert — 235-ös molekulák­ban gazdagabb — gázt újra diffun­­dáltassuk egy másik kamara falán át, tovább folyik a 235-ös molekulák feldúsulása. Ha azt akarjuk, hogy a gázban végül is 99 százalékban legyenek a 235-ös uránhexafluorid-molekulák, akkor ezt az átdiffundálást 4000-szer kell egymás után elvégezni.­­ Végül pedig ebből a feldúsított gázból ki kell választani a 235-ös uránatom­okat, ami már egyszerű ve­gyi művelet. A gázdiffúziós üzem hatalmas épülettömböket kíván, hi­szen sokezer diffúziós kamarára van szükség. Kisebb épületekben nyernek elhelyezést a segédüzemek, a szi­­vattyúberendezések, hű­tőszerkezetek, raktárak.­­ A diffúziós főépület több emelet magas és kilométer hosz­­szúságú. Ipari laboratóriumok Az atomgyárak területén az eddig felsorolt épületeken kívül még egész sor más műhely, fizikai, kémiai, or­vosi, technológiai intézetek kérnek helyet és épületeket. Ezért nem lep­het meg bennünket az, hogy egy aránylag kicsiny, 10 000 kilowattos kísérleti telep is 200 katasztrális hold­­nyi területet kíván, amelyen 25 kü­lönböző rendeltetésű épület van. — Mennyivel nagyobb helyet kíván egy százszor nagyobb teljesítményű atom­gyár! Az atomtelepek a lakott helyektől rendszerint távol épülnek. Ezt a ke­letkezett és részben elvezetett rádió­aktív termékek sugárzása és a rob­banás fennálló veszélye kívánja. Még a kis kísérleti állomások építésekor is szem előtt tartják ezt. Az egyik francia kísérleti máglya például 25 km-re van Párizstól, a 300 kilowattos norvég telep pedig 20 km-re Oslótól. Hogy gyártás közben mennyi fizi­kai, kémiai, technológiai feladatot kell megoldani, arra nézve lássunk néhány példát a diffúziós üzemrész működéséből. Láttuk, hogy a 235-ös uránatomok elválasztása céljából kénytelenek va­gyunk uránhexafluoridot használni, a gáz alacsony hőmérséklete miatt. De ez a vegyület nagyon roncsoló hatású, megtámadja a közönségesen használt anyagokat. Ez nemcsak azért veszélyes, mert tökremennek a be­rendezések, hanem a gáz maga is fel­bomlik, szilárd anyag alakjában le­rakódik, és eltorlaszolja a szűrőfal finom nyílásait, hasznavehetetlen lesz a diffúziós készülék. A levegőben mindig van nedves­ség, ha ez találkozik az uránhexa­­fluoriddal, fluorsav keletkezik, ami még a gáznál is roncsolóbb anyag. Ezért az egész diffúziós fokozatot gondosan el kell zárni a külső leve­gőtől. Az uránhexafluorid-gázt szivat­­­tyúkkal kell sűríteni és elszívni az át­­diffundált gázt. De eközben a közön­ségesen használt anyagból készült szivattyúk gyorsan tönkremennek, sőt még a tömítésre használt ola­­jat és zsírt is megtámadja a gáz.­­ Külön és fontos feladat a megfelelő fino­mlyukú szűrők előállítása is. Meg kell találni annak a módját, hogy üzem közben pontosan tudják ellen­őrizni a roppant számú szűrőfokoza­tok és azok részeinek működését. A szakemberek kérdése: Az említett sokféle feladat alapos elméleti, gyakorlati és műszaki spe­ciális tudást kíván az atomipar dol­gozóitól. Még feltételezni is lehetet­len, hogy az egyes országok mindent elölről kezdve, saját tapasztalataik alapján szerezzék meg azt a tudást, amit ma az atomtitkok sűrű takarója fed.­­ Ezért olyan nagyjelentőségű, fontos az, ha egy fejlett atomiparral rendelkező ország, mint a Szovjet­unió, felajánlja, hogy más országok kutatóit bevezeti az atomtechnikába. Az atomiparral csak az atom­üzemanyagok előállításának szem­pontjából foglalkoztunk. Nem ke­vésbé fontos és érdekes az előál­lított hasadó és sugárzó anyagok további sorsa, felhasználásuk. Ez a kérdés ma szinte az egész em­beriség érdeklődésének középpontjá­ban áll. Milliók és milliók figyelik aggódva, hogy az atomipart a háború vagy a béke céljaira használják-e. A béke hívei mindent megtesznek azért, hogy a tudomány e nagy felfedezése az életet, a békés jövőt szolgálja. Öveges József A labdarúgó NB I második fordulója . Az NB I-es labdarúgó-bajnokságban vasárnap kerül sor a második fordulóra. A mérkőzések közül hármat Budapesten, négyet pedig vidéken játszanak. A mű­sor a következő: Vasas Izzó—Győri Vasas. Dózsa-sta­­dion, 13 (Lehel). Bp. Dózsa—Bp. Vörös Lobogó. Dózsa-stadion, 15 (Révész). Cse­peli Vasas—Bp. Honvéd, Csepel, 15 (Sí­pos). Szombathelyi Lokomotív—Bp. Ki­nizsi, Szombathely, 14 (Harangozó). Sal­gótarjáni Bányász—Légierő, Salgótarján, 15 (Páldi). Dorogi Bányász—Bp. Vasas, Dorog, 15 (Zsolt). Diósgyőri Vasas—Pé­csi Dózsa, Diósgyőr, 15 (Kovács Béla). KREFELDBEN vasárnap este folytatód­tak az 1955. évi jégkorong-világbajnok­ság küzdelmei. Ezúttal az A-csoportban négy, a B-csoportban pedig két mérkő­zést játszottak. A legnagyobb érdeklődés a szovjet—csehszlovák találkozót előzte meg, amely a szovjet csapat 4:0 arányú győzelmét hozta. A MAGYARORSZÁGON TARTÓZKODÓ varsói CWKS labdarúgó­csapata szerdán délután az Üllői úton a Bp. Honvéd baj­nok együttesével barátságos mérkőzést játszik 15.15 órai kezdettel. Előtte 13.30 órakor a Bp. Kinizsi a Kinizsi Dohány­gyár csapatával találkozik. 5 KM-ES SÍ VÁLTÓFUTÓ-CSAPATVE­R­­SENYT RENDEZ a Központi Tisztiház Testnevelési és­­Sportosztálya március 6-án a Széchenyi-hegyen a budapesti helyőrségekben szolgáló tisztek, tiszt­­helyettesek, harcosok és tisztiiskolások részére. A MALMGREN —BARCZA GEDEON rá­­dió-sakkmérkőzésen a svéd versenyző vasárnap Fi1—d3 nyolcadik lépésére hétfőn a magyar nagymester F18—e7 válaszlépéssel felelt. A TOTÓBAN egy pályázó ért el tizen­két találatot (nyeremény 403 673 forint). Tizenegy találatot 45-en értek el (9081 forint). Tíz találata 660 pályázónak volt (825 forint). A BUDAPEST FŐVÁROS TANÁCSÁNAK végrehajtó bizottsága felhívja azokat, akiknek az 1954. évben szellemi szabad­foglalkozásból (orvosi, ügyvédi stb.) származó, általános jövedelmi adó alá eső keresetük volt, hogy 1954. évi tiszta jövedelmükről az általános jövedelem­­adó bevallást a lakóhelyük szerint ille­tékes tanács pénzügyi osztályán legké­sőbb március 15*ig adják le. 4 RÁDIÓ MŰSORÁBÓL KEDD KOSSUTH-RÁDIÓ: 4.30: Hírek. — 4.40—8.22­1*: Reggeli zenés műsor. — Közben: 5.30: Falurádió. — 6.00: Izínházak műsora. — 6 45: A Szabad Nép ve­zércikke. — 7.00: Hírek. — 7.30: Naptár. — 0.22: Műsorismertetés. — 8.30: Népi zene. — 3.00: Indulók. — 915: Úttörő-híradó.— 9.40: Kis muzsikusoknak. Raics István zongorázik. — 10.00: Hírek. — 10.10: Dallal — tánccal a világ körül. — 11 00: Lányok, asszonyok . . . Nők negyedórája. — 11.15: Svendsen: Párizsi karnevál. A rádió ,szimfonikus zenekart­ ve­zényel: Bródy. — 11.30: Fúvószene. — 11.45: Huszárvirtus. Gyárfás Miklós elbeszélése. — 12.00: Hírek. Lapszemle. — 12 15: Három nemzedék. Id. Rácz Pál, ifj. Rácz Pál és Rácz Zsiga dalaiból. — 13.00: Zsákay László gor­­donkázik. Bánhalmi György zongorázik. — 13-22: Népszerű operettdalok és kettősök. — 14.00: Hírek. Közérdekű közlemények — 14.25: Hangverseny gyermekeknek. Kodály: Psalmus Hungaricus. — 15.00: Az alattvaló. Heinrich Mann regényének ismertetése. — 15.30: Operarészletek. — 16.00: Mikszáth, a kisdiák. Irodalmi összeállítás. — 16 40: A Textilszakszervezet Központi Énekkara éne­kel. — 17.00: Hírek. — 17.10: Válaszok a hallgatóknak. — 17.30: A Tátrától a Balti­­tengerig. A lengyel tengerpart népdalai. — 18.00: Egy évtizede ... A puszták népe . . Riport..— 18.20: Szív küldi szívnek szívesen. — 19.02: Közvetítés a Madách Színház Ka­maraszínházából. Ibsen: Nóra. — Közben: 20.00: Esti Híradó. — 20.20: A színházi közve­­títés folytatása. — 22.00: Hírek. Sport. — 22.20: Operettzene. —­ 23.00: Hangverseny. — 1 4.00: Hírek. — 0.10: Népi muzsika. PETŐFI-RÁDIÓ: 8 30: Jó reggelt, gyerekek! — 6.40: Torna. 0 50: úttörő­ dalok. — 7.00-11.30-ig: Azonos a Kossuth-rádió műsorával. — 14.00: Népek zenéje. — 14.45: Könnyűzenekari hangver­seny. — 15.30: Párbaj. Részlet. Kolozsvári Grandpierre Emil készülő regényéből. — 16.00: Magyar nép­­muzsika. — 17.00: Ka­marazene. — 17.30: Beszélő atlasz: A Me­csek. — 17.45: Tánczene. — 18.30: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 19.00: Az ördöngös Hoffmann: Dékány András Kenés összeállítása. — 19.50: Brahms kamaraművei­­be] — 20.40: Hírneves geológusunk, a 70 éves Vadász Elemér. Előadás. — 21.00: Takács Paula és Joviczky József énekel. — 21.30: Életem. Elmondja Rácz Aladár. Zongorán közreműködik Rácz Aladárné. Miből él egy osztrák kiscsapat? Az österreichische Volksstimme írja. ..Egy maroknyi sportegyesületen kí­vül, amelynek anyagi forrásai elegen­dőek, hogy megéljen, Bécsben és a vi­déken sok-sok kisegyesület nehéz har­cot vív, hogy fennmaradjon. Ezt pél­dázza a Sportclub Wilfersdorf kis, alsó­­ausztriai csapat esete. A wilfersdorfi futballcsapatnak nin­csenek mecénásai, a községben lakó munkások, kisparasztok tartják fenn. Kiadásai persze vannak, nem is jelen­téktelenek. Mindig kell tiszta vagy új dressz, futballcipő, labda. S mindenek­előtt az utazási költségek emésztenek fel sok pénzt. De honnan vegyék a pénzt? Talán a csekélyke kis tagdíjakból? Még egy labdára sem telne belőle. Most kiderült, hogy már hosszabb ideje a vezetőség és a csapat áldozatából él a klub. Vagy két éve már, hogy egy­hangúlag elhatározták, valamennyien részt vesznek a véradásban, s az ezért kapott pénzt a futballcsapat javára ad­ják. Van játékos, aki már tizenkétszer adott vért, csakhogy fennmaradjon ked­ves sportegyesülete.” A bécsi lap ezzel fejezi be cikkét: Ha az osztrák sport életképes akar ma­radni, akkor a sportegyesületeknek tá­mogatást kell kapniuk az államtól, a vá­rosi és községi hatóságoktól, amelyek azonban vonakodnak megadni ezt. A MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG francia és angol nyelven megjelenő fo­lyóiratának eddig megjelent öt száma mától kapható a Posta Központi Hírlap­­irodájának lapüzletében (Budapest, V., József Attila utca 3.) BOZON FRANCIA ÚSZÓ Troyes-ban si­keres kísérletet tett a 100 m-es hátúszás világrekordjának megdöntésére. Ideje: 1:02,1, új világ- és Európa-csúcs (régi világcsúcs: Oyakawa Egyesült Államok 1:02,8, régi Európa-csúcs: Bozon 1:03,3). SZELÍÉSRE ALKALMAS HÓ mindenütt van a hegyekben — jelenti a Meteoro­lógiai Intézet. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig: a felhőzet lassan csökken, holnap már csak kevés helyen lesz havazás. Mérsékelt, helyenként élénk északkeleti-keleti szél. Hideg idő. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma mínusz 2—plusz 1 fok között lesz. A Duna vízállása hétfőn reggel Budapestnél 259 centiméter. , A fűtés alapjául szolgáló várható napi kö­­zéphőmérséklet mínusz 1—mí­nusz 4 fok között ls­z. A budapesti színházak mai műsora Operává­.: Bohémélet 17.-bérlet. 6. sz., 7). — Az Operaház Erkel Színháza: Faust (6. bérlet, 6. sz., 7). — Nemzeti Színház: Bubo­rékok (7). — Katona József Színház: Pyg­malion (7). — Madách Színház: Romeo és Julia (7). — Madách Színház Kamaraszín­­háza: Egy pohár víz (7). — A Magyar Nép­hadsereg Színháza: A nagy műtét (7). — Déryné Színház: A néma levente (7). — Pe­tőfi Színház: A kőszívű ember fiai (7). —­­Tóka! Színház: A tanítónő (7). — Fővárosi Operettszínház: Csárdáskirálynő (7). — Blaha Lujza Színház: Párizsi vendég (7). — Jászai Mari Színház (az Állami Faluszín­­ház előadásai): Az aranyember (7). — Vi­dám Színpad: Hol szorít a cipő? (7). — Fő­városi K!~. Színpad: Telitalálat (a Vidám Színpad vendégjátéka, fél 8). — Zeneaka­démia: Pécsi Sebestyén orgonaestje (.,V.-bér­­let. 2. sz., 8). — Bartók-terem: Yma Sumac lemezei (fél 6). Bach: Máté passió. (Oratórium­­bérlet 1. sz., hanglemezműsor. 81. — Kamara Varieté: Lepsénynél még megvolt (6, fél 9). — Budapest Varieté: Le álarccal (8). — Kodály Kultúrotthon: Beethoven-művek (mikrohanglemez-előadás. 7). — Állami Báb­színház: Művész Maci (3). Szigorúan bizalmas (fél 8). Fővárosi Nagycirkusz: Busch Cirkusz vendégjátéka (3. 7). SZABAD NÉP A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest. Vill., Blaha Lujza tér 3. Tel.: *343—100. *142—220. Terjeszti a Posta Központi Hírlapirodája, Budapest, V., József nádor tér 1. Tel.: 180­— 850. vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglal­kozó postahivatal. — A budapesti előfizetők ügyeit a kerületi kézbesítő postahivatalok kezelik. Központi előfizetés.Szolgálat: 183—022. Előfizetési díj havi 12 Ft. Az MNDSZ képviselői elutaztak a német nők hetére A Német Demokratikus Nőszövet­ség március 1­8 között tartja a né­met nők hetét az újrafelfegyverzés elleni és a háború elleni tiltakozás jegyében. A magyar nők képviselőit is meghívták a tiltakozó hétre és a nemzetközi nőnapnak ottani ünnep­ségeire. Lapusnyik Andrásné, az MNDSZ titkára és T­örök Elemérné, az MNDSZ osztályvezetője utazott el a Német Demokratikus Köztársaság­ba, hogy elvigyék a magyar asszo­nyok békeüzenetét. (MTI) Befejeződött az V. Magyar Képzőművészeti Kiállítás 135 ezer látogatója volt a tárlatnak Hétfőn este zárták be a Műcsar­nokban az V. Magyar Képzőművé­szeti Kiállítást. A magyar képzőmű­vészet reprezentatív kiállítását a de­cember 19-i megnyitás óta az érdek­lődők tömege kereste fel. Több mint 135 000 látogatója volt a kiállításnak, amelyen legkiválóbb festőink, szob­rászaink, grafikusaink csaknem hat­száz alkotását mutatták be. Decem­ber 19 és január 15 között — amikor vasúti kedvezménnyel lehetett a ki­állításra felutazni — különösen sokan keresték fel a Műcsarnokot. A kiállítás két és fél hónapja alatt 274 tárlatvezetést tartottak, vasárnap délelőttönként pedig magas színvonalú hangversenyeket rendeztek, s több közönség-ankétot tartottak a Műcsar­nokban. (MTI) Beethoven-ünnepség a Martonvásári Általános Iskolában A Martonvásári Általános Iskolát a múlt év őszén Beethovenről nevezték el. A hír megjelent a Német Demok­ratikus Köztársaság sajtójában is és a potsdami Beethoven Iskola tanuló­­ifjúsága elhatározta, hogy ajándék­kal kedveskedik a martonvásáriak­­nak: a halhatatlan zeneköltő művészi mellszobrát küldték el a testvérisko­­lána­k. A német diákok ajándékát az Ok­tatásügyi Minisztérium képviselője szombaton délelőtt meleg ünnepség keretében adta át Martonvásáron. A martonvásári Beethoven Iskola ne­vében Mihály Sándor igazgató vet­te át a szobrot. Az ünnepség befejez­tével az iskola gyermekkórusa Beetho­­ven-dalokat énekelt. 11 «'»alvadni völ A Közlekedés- és Postaügyi Minisz­térium útosztálya jelenti! A következő útvonalakon vannak hó­akadályok: a Budapest—Kassa fő közle­kedési úton Em­őd és Vatta között. A Budapest­— Püspökladány—Unavár fő közlekedési úton Törökszentmiklós kör­nyékén. A Szolnok — Hatvan fő közleke­dési úton Szolnok és Újszász között. A Törökszentmiklós—Endrőd fő közleke­dési úton 5—8 kilométer között. A Ba­­latonboglár — Kaposvár fő közlekedési úton Öreglak közelében. A Balatonke­­resztúr — Esthönye fő közlekedési úton Szenyér közelében. A Székesfehérvár — Sztálinváros fő közlekedési úton Perkáta és Sztálinváros között. A Pápa—Sárvár fő közlekedési úton Nemesszalók és Külsővát között. A budapest—pécsi fő közlekedési út Sztálinváros környékén nehezen járható. Vas és Zala megye egész területén minden út­­járhatatlan. (MTI)­­ Szőlőtermelő szakcsoportot alakí­tottak 50 hold területtel, 91 taggal Karácsond község dolgozó parasztjai a helyi termelőszövetkezet segítségé­vel. KEDD, 1955. MÁRCIUS 1 ☆ ☆H ÍREK** A rádiókészülék — bizalmi cikk Gy. K. kollégám elhatározta, hogy vásárol egy rádiókészüléket. Január 25-én 800 forinttal felfegyverkezve benyitott a Nyugat-Pest megyei Nép­­bolt Budaörsön lévő 1. sz. üzletébe. örömmel válogatott a szép, s°,,~ barna dobozú 2-11-es készülékek között. Melyiket szeresse? Az el­árusító szívélyesen sietett a segít­­ségére. Bizalmasan közölte, ö°gy van egy 323-as típusú Orion készü­léke. Az igen’. Az gép! Csak azért ajánlja, mert valahogy szimpatikus neki a kollégám... „Kérem mondta — én jót akarok és ne fe­lejtse el, a rádió bizalmi cikk.“ Kol­légám meghajolt a szakmai tudás előtt, fizetett, zsebrevágta a garan­cia­ levelet és rohant haza rádiózni. A rádió az első nap szólt. Igaz, hogy valamiféle repedt, kimustrált vadászkürthöz hasonló hangokat hallatott — de szólt. Másnap elné­mult. Harmadnap kollégám izga­tottan hóna alá kapta és vissza­vitte a boltba. „Hja, hja — sóhaj­tott az elárusító. — No, de nincs semmi baj, tessék bevinni az Orion­­szolgálathoz, ott majd díjtalanul ki­javítják. Ha akadékoskodnának — szólt a kollégám után — és díjta­lanul nem javítanák ki, azért csak tessék otthagyni, a számlát majd én rendezem.“ (Nagyon gavallér ember, azt meg kell hagyni.) Az „Orion-szolgálat" a rádió megvizs­gálása után a következőket jelen­tette ki: A készülék egy régi, erő­sen használt, javított darab. A „szolgálatnál“ munkalapja is van már, ami azt jelenti, hogy ott is javították. A munkalap száma: 35 058. A „szolgálat“ igazolást is adott kollégámnak. Ez igy hang­zik: „ ... Gy. K. Budaörs, Kossuth L. u. 30. sz. alatti lakos által vá­sárolt 323. typ. 147 976. sz. készü­lék hozzánk javításra beérkezett, mely alkalommal megállapítottuk, hogy ezen készülék cta négy éve került forgalomba, tehát azt az el­adó szerv garanciával nem adhatta volna el.“ Az említett Népbolt azon­ban ennek ellenére sem cserélte ki mindezideig a készüléket. Azt ja­vasolom a budaörsi Népboltnak, hogy a rádiókészüléket vásárolni óhajtó közönségnek a gyárainkból újonnan kikerülő rádiókat adja el. Vagy pedig csapjon fel régiségkeres­kedőnek. Deák Nándor Eddig negyven fiatal művész szerepelt a Chopin-verseny nemzetközi zsűrije előtt Varsó, február 28. (TASZSZ) Varsóban az országos filharmónia termében folytatódik az ifjú zongora­­művészek ötödik Chopin-versenye. A versenyt a lengyel közvélemény nagy érdeklődéssel kíséri. Az első öt napon körülbelül 40 ifjú zongoraművész szerepelt. A 40 fiatal a világ sok or­szágának képviselője.­­ A KERESKEDELMI ÉS PÉNZ­ÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVE­ZET­E azoknak a tagjainak a tiszte­letére, akik több évtizedes, harcos munkájukkal segítették a szakszer­vezeti mozgalom fejlődését, március 5-én délután 5 órakor a szakszerve­zet székházában (VI., Jókai utca 6.) ünnepséget rendez. Az ünnepség so­rán a székház előcsarnokában lelep­lezik a szakszervezet mártírjainak emlékét megörökítő márványtáblát. Emlékbeszédet mond: Olt Károly pénzügyminiszter. — NÉPÜNK EGÉSZSÉGÉÉRT címmel kiállítást rendez a Magyar Vöröskereszt az Ernst Múzeumban. A kiállítást Drexler Miklós egészségügyi miniszterhelyettes nyitja meg ma délelőtt 11 órakor. — Takarmányfüllesztőket hoztak forgalomba a földművesszövetkezeti boltok 50, 75 és 100 literes nagyság­ban. — AZ ÁLLATKERT PÁLMA­­HÁZÁBAN hétfőn megnyílt a­ négy földrész hüllőiből és kétéltű állatai­ból összeállított bemutató. A közön­ség 22 nagyobb és 17 kisebb terrá­­riumban láthatja a hüllők és a két.F éltűek ötven faját, mintegy 150 pél­dányban. — Kopenhága közelében egy jég­tábla hátán három embert a nyílt tengerre sodort a hirtelen támadt szél. Több hajót mozgósítottak meg­mentésükre. — Váczi Ernő — 200 holdas kulák­­családból származó — káli lakos az ország különböző vidékein engedély nélkül 95 sertést vásárolt és nagy haszonnal értékesítette. A rendőrség Váczi Ernőt őrizetbe vette, tíz társa ellen pedig megindította az eljárást.­­ A párizsi Libération jelenti: a tuniszi éhínség egyre nő. Szombaton körülbelül száz éhezőből álló csoport megrohanta a Tunisztól 30 kilomé­terre fekvő Tebourka piacát és több zsák gabonát vitt magával. A rendőr­ség azonnal közbelépett és vissza­vette a gabonát a kiéhezett parasztok­tól.

Next