Szabad Nép, 1955. március (13. évfolyam, 59-89. szám)

1955-03-14 / 72. szám

Az uralkodó osztályok a mil­lennium görög­­tüzének fényé­ben sütkéreztek. A hazug pompa és fény káprázata mögött azonban mil­liók nyomora lappangott. E zajos ünnepségek közepette, az önelégültség évei alatt különös képek sorozatát festette egy magyar festő. Műveit Szegény ember élete címen 1905-ben ki is állította. Sovány, ro­botban rokkant munkásemberek, fá­radt parasztok néztek e képekről a csillogó főváros látogatóira. Ünnep­rontó, „illetlen“ cselekedet volt ez, sokan támadták is érte a festőt, Fé­nyes Adolfot. Kezeit ölében nyugtatva, kissé gör­­nyedten ül az öregember. Feje a ko­pott kabát gallérjába süllyed, érez­tetve a megfáradt test erőtlenségét, gyengeségét. Arcát felénk fordítja, bozontos szemöldöke alól ránk emeli tekintetét. Valami nagyon mély, le­mondó szomorúság van ebben a te­kintetben. A Napszámos egy pilla­natra kiegyenesedik görnyesztő mun­kájából, fáradtan lelógatja dagadt inű vörös kezét, s elnéz a semmibe. Az özvegy asszony szembenéz velünk, ki­sírt szemében riadt félelem. A soro­zatnak ezt az alaphangulatát sugall­ják a képekre szélesen felrakott vö­rös, barna, fekete színek is, amelyek közt alig akad világosabb folt. Fényes Adolf nem ábrázolja a har­coló népet, mégis lázit, mert meg­mutatja: íme, így él a nép. Drámaiak ezek a művek, néhol egészen tragiku­sak. Tragikussá teszi őket a szegény emberek mélységes szomorúsága, s az az egykedvű, mindenbe beletörődő lelkiállapot, amely nemcsak részvé­tet kér, az embertelen rendszer iránt is gyűlöletet fakaszt a nézőben. Figu­ráiból nem perzsel lefojtott, lázadó indulat, mégis messzi hangzik tiltako­zó szava a munkásokat, parasztokat sárbatipró rendszer igazságtalanságai ellen. Külföldi utazásai, munkássága so­rán megismerkedett a korabeli né­met szociális tematikájú festészettel, de különösen Munkácsy társadalom­­ábrázoló művészetének hatását érez­zük képei világából. A formalizmus rohamos terjedésének éveiben fes­tette Fényes Adolf a Szegény em­ber élete képsorozatát, az öncélú művészet hazai honfoglalásának ide­jén tett hitet az élet valóságát fel­táró kritikai realizmus eszménye mellett. „Elsősorban nem mint művész fes­tettem a képeket, hanem mint em­ber. A szociális szempont mélyebben érdekelt a művészinél. Arra gondol­tam, hogy ha a tárlatok szépen élő, gondtalan látogatói elé tárom ezt a szomorú világot, talán sokak lelki­ismeretét felrázom “ — mondotta. Emberszeretete, mélységes humaniz­musa azonban egymagában nem volt elegendő „Csalódtam. Képeim­­ mint, az emberi nyomorúságok deko­rációi hatottak, műértők, közü­letek is szívesen vásárolták. Aztán minden maradt a régiben“ — mondja kese­rűen. A század első évtizedének közepé­től kezdve munkássága mindinkább távolodik a képsorozat kritikai ten­denciáitól, noha témáiban sokszor fel­bukkan még az elnyomott paraszti élet tragikuma. Megrázó a Testvé­rek című festménye. A Fiatal asszony mindmáig életképfestésze­tünk egyik legszebb darabja. Meg­­kapóan meleg együttérzéssel örökí­tette meg a művész a fiatal asszonyt, amint teknőben fekvő gyermekét ringatja. A Mákoskalács cíímű csendélet nemcsak paraszti tárgya, ■hanem kompozíciójának természetes­sége, színeinek tüneményes anyag­szerűsége miatt is a magyar csend­életek legszebbjei közé tartozik. Kritikai korszakának­­ művészetét nem értették meg, az impresszioniz­mus éveiben korszerűtlennek bélye­gezték. Az érzékeny festő magányba vonul, s művészete más irányban kezd fejlődni. Színei kivilágosodnak, tájképek mel­lett szeretettel festi a perzselő napfény tüzé­ben álló paraszti udvarokat. A váci, szentendrei városrészeket ábrázoló festményeken a vidéki városok csön­des, elmúlást idéző hangulatát ragad­ja meg. A színek, a fény és levegő egymásrahatása mindjobban érdek­lik, az emberábrázolás lassan háttér­be szorul. Formalistává azonban so­hasem lett. Kiváló festői készsége, anyagszerűség iránti érzéke megóvta ettől. Egyre magánosabban él. Mintha elvágyódna világából, soha nem lá­tott városok elképzelt képeit festi meg. Az első világháború utáni évek­ben vallásos tárgyú műveket készít. Életét mindinkább elkeserítette a fasizálódó úri Magyarország légköre. A fasiszta üldözők 1944-ben gettóba taszították az idős, egy-két barát ki­vételével mindenkitől elhagyott mű­vészt. A felszabadulásnak nem soka örülhetett. Ma tíz éve , 1945 március 14-én húnyt el. Artner Tivadar Tíz éve halt meg Fényes Adolf Szovjet vendégeink látogatásai A. P. Uszova, az OSZSZSZK Pe­dagógiai Tudományok Akadémiája Pedagógiai-elméleti és Történeti Tu­dományos Kutató Intézete óvodai ne­velési tagozatának vezetője, P. V. Brovka Sztálin-díjas író és A. I. Kotljarov, a Krupszkaja Népművé­szeti Ház igazgatója vasárnap meg­látogatta a mezőkövesdi járási kul­­túrházat, a mezőkövesdi matyóházat és múzeumot, valamint a másik nagy matyótelepülést, Szentistván termelő­szövetkezeti községet. L. Ty. Koszmogyemjanszkaja pe­dagógus részt vett a hódmezővásárhe­lyi Béke Filmszínházban rendezett békenagygyűlésen. L. Ny. Kartasov, a Szovjetunió me­zőgazdasági minisztériuma mezőgaz­dasági propaganda főigazgatóságá­nak helyettes vezetője Monorra uta­zott, ahol részt vett az ezüstkalászos gazdaképző tanfolyam vizsgáján. N. P. Grebeskova filmművésznő és V. P. Bászov filmrendező vasárnap délután a Belügyminisztérium kultúr­­otthonában, N. A. Zsuravljov, a Szov­jetunió kulturális ügyek minisztériu­ma filmgyártási főigazgatóságának felelős munkatársa és Sz. F. Bondar­­csuk, a Szovjetunió Sztálin-díjas nép­művésze pedig a Rákóczi Ferenc Tiszti Iskolában tett látogatást. ★ L. Maszlennyikova és P­ hiszi dián vasárnap este másodízben énekelte az Állami Operaház Anyegin-előadá­­sának két főszerepét. A szovjet ven­dégművészek ismét hatalmas sikert arattak kiváló alakításukkal. Partne­reik voltak: Udvardy Tibor, Tamássy Éva, Palánkay Klára, Aarika Annelli és Lik­asy György. Az előadást Ko­mor Vilmos érdemes művész vezé­nyelte. (MTI) 48-as emlékünnepségek Vácott Vácott — ahol az 1848—49-es sza­badságharc számos történelmi emlé­két őrzik — vasárnap ünnepségeken emlékeztek meg 1848 március 15-ről. Délelőtt az István király térről sze­met gyönyörködtető, színpompás me­net indult pattogó induló hangjai mellett az alsóvárosi honvéd emlék­műhöz. A menetet harmincfőnyi, 48-as huszáregyenruhába öltözött lo­vasbandérium nyitotta meg. Utána felpántlikázott, feldíszített szekerek következtek, majd eredeti, 48-as egyenruhában a gyalogos díszszázad. Bevonulási zászló alatt meneteltek az 1935-ben született ifjak, s hosszú so­rokban a honvédség díszalakulata, az úttörők, a középiskolások, az üzemek és a hivatalok dolgozói. Közben kül­döttségek koszorúzták meg a Báthori utcai Petőfi-házat és a Földvári té­ren elhelyezett centenáriumi emlék­táblát. A 48-as hősök emlékműve kö­rül mintegy ötezer főnyi ünneplő kö­zönség sorakozott fel. Tóth Sándor, a DISZ Pest megyei bizottságának agit.-prop. titkára mondott ünnepi beszédet. Délután a városi múzeumban meg­­nyílt az 1848—49-es emlékkiállítás. Nagy küzdelmet vívtak a labdarúgó-csapatok a vasárnapi mérkőzéseken Hat bajnoki mérkőzés volt vasár­nap: három, Budapesten, három vidé­ken. Egyedül a Bp. Kinizsi győzött könnyen, a többi találkozó mind nagy küzdelmet hozott. A Bp. Honvéd is­ (Tudósítónktól.) A népligeti pályán aránylag jó já­téktér várta a csapatokat. Körülbelül 15 000 néző volt. Játékvezető: Ma­jor II. PP VASAS: Kovalik — Sárosi, Kontha, Bodzsár — Bundzsák, Teleki — Réduly, Csordás, Szilágyi­­— Berendi, Milosevics. S. BÁNYÁSZ: Oláh I. — Kiss, Para, Oláh II. — Szojka, Dávid — Bablena, Csáki, Opova, Vasas, Tekez. A nemrég alakult­ Vasas baráti kör tagjainak lelkes biztatása közepette a budapesti csapat heves támadá­sokat indított. Szilágyi I. erős lövé­sét még védte a kapus, de az 5. perc­(Tudósítónktól.) Amikor a második mérkőzés rész­vevői, a Bp. Honvéd és a Szombat­­helyi Lokomotív játékosai elkezdték a csatát a népligeti pályán, már „telt ház“ volt. Mintegy 20 000 néző fi­gyelte a játékot. A két csapat össze­állítása a következő volt: BP. HONVÉD: Faragó — Palicskó, Ló­ránt, Bányai — Törőcsik, Kotász — Bu­dai, Kocsis, Machos, Puskás, Czibor. SZOMBATHELYI LOKOMOTÍV: Hor­váth — Nyírő, Tarr, Szöllősi — Kul­csár, Do­nbai — Papp, Varga, Kelemen, Szakály, Bencsics. Kevesen gondoltak a mérkőzés előtt arra, hogy a bajnokcsapat győ­zelmét sokáig kétségessé teszik majd az utóbbi hetekben gyengén szereplő szombathelyiek. A Bozsik nélkül ki­álló Honvéd-együttes csak igen ne­hezen tudott lábrakapni. A Szombat­­helyi Lokomotív a szilárd, alapos vé­dekezésből igen gyorsan indított el­lentámadásokat. Főleg Papp nagy játékkedve tűnt fel a nézőknek. A 14. percben egy ilyen gyors ellentá­madásból született­ meg a Lokomotív első gólja. Bencsics lőtte hálóba a labdát. (1:0). A Honvéd a gólra heves rohamokkal felelt. Néha-néha meg­csillant a Honvéd ötösfogatának jól­ismert, gyors, ötletes, helycserés táma­dójátéka. A 23. percben Puskás ré­vén sikerült is az egyenlítés (1:1), sőt hat perccel később Kocsis 2:1-re növelte a fővárosi csapat előnyét. A szombathelyiek azonban nem adták fel a harcot. Határtalan lelkesedés- AZ NB I állása még csak igen nehezen, egy góllal tudta legyőzni ellenfelét, az utolsó helyen álló Szombathelyi Lokomo­tívot. Bányász 1:1 (1:1) ben ugyancsak Szilágyi I. közeli lö­vése nyomán a labda már a hálóban kötött ki (1:0). Heves küzdelem ala­kult ki, Salgótarján többször veszé­lyeztette a Vasas kapuját. A 15. percben Csáki kiegyenlített (1:1). A szünet után inkább küzdelemből, mint szép játékból állt a mérkő­zés. A Vasas ugyan többet támadott, de körülményes akcióit mindig ide­jében elhárította az erélyes, jól har­coló salgótarjáni védelem. Jogosan bosszankodtak a Vasas-szurkolók csatársoruk meddő játéka miatt. Megmaradt a döntetlen,­sei harcoltak és a félidő végéig Papp kitűnő csatárteljesítménnyel kétszer is bevette a Honvéd kapuját (2:3). A szünet után egy ideig igen jól védekeztek a szombathelyiek, rend­re elhárították a Honvéd támadásait. Pedig a piros-fehér csapat valóságos „tűzijátékot“ rendezett a vasutas csa­pat kapuja előtt. A 25. perctől kezd­ve egyre fáradtabban játszottak a szombathelyiek. A Honvéd előbb Ma­chos góljával egyenlített, majd a mérkőzés befejezése előtt 5 perccel Czibor lövésével megszerezte a győ­zelmet jelentő negyedik gólt is. (4:3). Amikor a játékvezető lefújta a mér­kőzést, a népligeti pálya közönsége megállapíthatta: „Jó mérkőzést lát­tunk, izgalmas küzdelmet vívtak egy­mással a csapatok és a vidékiek mindkét alkalommal jelesre vizsgáz­tak küzdőszellemből.“ Cs. Vasas—Légierő 1:0 (1:0) (Tudósítónktól.) A Légierő szurkolói azt remélték, hogy csapatuk harmadik mérkőzésén, otthonában végre megszerzi az első bajnoki pontot. Ez azonban nem si­került, főleg azért, mert a Légierő csatársora nagyon gyenge. A támadó­sor játékán alaposan kell javítani, enélkül további vereségekre számít­hat az elsőosztály szolnoki újonccsa­pata.­­A szolnoki mérkőzést 6000 néző előtt, Zsolt játékvezetése mellett ját­szották le. CS. VASAS: Tóth I. — Ughy, Med­­nyánszky, Takács — Csernai, Klejbán Szilágyi, Tóth II., Keszthelyi II., Gon­dos, Povázsai. LÉGIERŐ: Garamvölgyi — Kapuszta, Jancsik, Sipos I. — Sipos II., Herbszt — Jagodics, Bárfi, Nárai, Csányi, Dom­bai. Az első félórában változatos játék folyt. A 31. percben 11-eshez jutott a Légierő, ezt azonban nem tudta kihasználni. A balsiker megzavarta a csapatot, kapkodni kezdett. A 38. percben egy baloldali támadás után a csepeli Csernai a kapu elé ívelte a labdát. A Légierő játékosai úgy vél­ték, hogy a kapusé lesz. Garamvöl­­gyi azonban későn futott ki a labdá­ra, s a szemfüles Keszthelyi 11. né­­hány méteres lövéssel megszerezte a Csepel, s egyben az egész mérkőzés első és utolsó gólját (1:0). A Légierő igyekezett kiegyenlíteni, ez azonban a második félidőben sem sikerült. A Csepeli Vasasban elsősorban a két fedezet játékos (Csernai és Klej­bán), valamint Mednyánszky aratott sikert. Bp. Kinizsi—Pécsi (Tudósítónktól.) Vasárnap már délelőtt tíz órakor megindult a „népvándorlás“ az Üllői­ úti sporttelep felé. Több mint harmincezer néző vette körül a já­tékteret. BP. KINIZSI: Gulyás — Mátrai, Kispé­­ter, Dalnoki —­ Szabó, Dékány — Ker­tész, Láng, Ombódi, Vilezsál,­ Fenyvesi. PÉCSI DÓZSA: Krausz — Schwarz, Kocsis, Hegyi — Plock, Kresz — Groz­­dics, Lovig, Brada, Keszler, Molnár. A játék első perce csaknem meg­lepetést hozott. A pécsi Molnár fa­­képnél hagyta az egész védelmet (a kapujából kiszaladt Gulyást is), de ezután lövés helyett csak gurí­totta a labdát és a visszaszáguldó Dalnoki megmentette a helyzetet. Az első tíz percben továbbra is úgy lát­szott, hogy a Pécsi Dózsa nem lesz könnyű dió, de később a Bp. Kinizsi egyre jobban játékba lendült, erősen szorongatta ellenfelét. A pécsiek gyorsan védekezésbe is vonultak, s a 20. percig sikerült is elhárítaniuk a Diósgyőri Vasas­ at. VASAS: Tóth — Dudás, Török, Ké­kesi — Pesti, Gyurik — Nagy, Virágh, Tiba, Szigeti, Bujtor. BP. DÓZSA: Henni — Rajna, Várhidi, Farsang — Borsányi, Peiler — Aspirány, Kiss N­., Virág, Szusza, Tóth. A diósgyőri mérkőzés megkezdése után a Bp. Dózsa ragadja magához az irányítást, csatárai azonban nem boldogulnak a diósgyőri védelemmel. Negyedórás játék után a hazai csa­pat több jó ellentámadást vezet. A 18­. percben parázs jelenet adódik a vendégcsapat kapuja előtt: Virágh ki­ugratja Tibát, azonban a kifutó Henni vetődéssel véd. A 20. percben Kékesi megsérül s elhagyja a pályát, Szigeti húzódik hátra a védelembe. A tíz emberrel játszó diósgyőriek ezután védekezésre rendezkednek be, időközönként azonban gyors, rajta­ütésszerű támadásokkal kísérletez­nek. A 37. percben Virág kapura fe­jeli a labdát, amely a felső lécről a baloldali kapufára pattan. A második félidőben Kékesi ismét játszik. Változatos a küzdelem. A 29. percben Gyurik a 16-osról mellé lő, három perc múlva, a másik oldalon Kiss II. lövése kerüli el a kaput. A Bp. Dózsa újabb támadása során Aspirány beadásából Szusza kapufá­nak lövi a labdát. Az utolsó negyed- Dózsa 5:0 (2:0) veszélyt. Ekkor Mátrai előre ívelte, majd Ombódi Vitezsálhoz továbbítot­ta a labdát, s a balösszekötő a kifutó Krausz feje felett emelte a hálóba (1:0). A félidő végéhez közeledett, amikor Ombódi csavart lövéssel meg­szerezte a második gólt is. (2:0). A szünet után a nehéz, süppedős talajon sokáig elég közepes volt a já­ték. Most is inkább a Bp. Kinizsi tá­madott. A 25. perctől azután néhány izgalmas pillanat következett, öt perc alatt nem kevesebb, mint három gól esett a pécsiek kapujába. Először Ombódi beadásét Fenyvesi fejelte a hálóba (3:0), azután Vilezsát növelte a gólok számát (4:0), végül Kertész csapta be a védelmet, beadás helyett lőtt és­­ 5:0. A Bp. Kinizsi ismét jól megállta helyét. A Pécsi Dózsa dicséretremél­­tóan, lelkesen küzdött, de kevés terv­­szerűség volt játékában, a mérkőzés nagy részében lemondott a támadás­ról.­ ­Bp. Dózsa 0:0 órában mindkét csapat főleg a vé­dekezésre fordít gondot. Bár a Dózsa többet támadott, a lelkesen küzdő diósgyőriek megérde­melten­­harcolták ki a döntetlent. (MTI) Győri Vasas—Dorogi Bányász 1:1 (0:0) (Tudósítónktól.) DOROGI BÁNYÁSZ: Ilku I. — Bu­­zánszky, Kónya II., Bakonyi — Pálmai, Kinczel — Pozsonyi, Varga, Ilku II., Mo­nostori, Molnár. GYŐRI VASAS: Palotai — Kárpáti, Kalmár I., Józsa — Fehérvári, Tamás — Dombos, Koós, Hegedüs, Kalmár II., Pálfi. A győri mérkőzésen hamar kitűnt, hogy a két jóképességű vidéki csapat nagy küzdelmet fog vívni egymással. Az első félidő kezdetén a dorogi csa­pat veszélyeztette többször a győriek kapuját, majd a 10. perctől a Győri Vasas vette át a játék irányítását. A 32. percben Kalmár II. jó labdával kiugratta Koóst, aki a dorogi védel­met átjátszva, nagyerejű lövést kül­dött a vendégcsapat kapuja felé. Ilku már tehetetlen volt, de a labda a fel­ső kapufáról Ilku kezébe pattant. A második félidő hazai fölénnyel indult, a 8. percben Dombos ívelt lab­dáját Pálfi a hálóba fejelte (1:0). A gól nem a győrieket, hanem a ven­dégcsapatot hozta lendületbe. A do­rogiak a 10. perctől nagy erővel, lel­kesedéssel játszottak, ami meg is hozta eredményét. A meg-megújuló támadások során Monostori­­ Varga összjátéka után a megtorpanó győri védelem mellett Ilku N­. 6 méterről kiegyenlített (1:1). ELSŐOSZTÁLYÚ NŐI TŐRVIVÓ-VER­SENYT rendezett vasárnap a Bp. Petőfi. A versenyt Kovácsné, a Bp. Lokomotív versenyzője nyerte. A BP. DÓZSA vasárnap a Kékes északi lejtőjén 400 m hosszú, 140 m szintkü­lönbségű, 23 kapuval tűzdelt pályán óriás műlesikló-versenyt rendezett. A férfiak küzdelméből Libik (Lokomotív) került ki győztesen. A női versenyt Ár­­bócz (Honvéd) nyerte. A TOTÓ 12 találatos szelvénye: 1, x 3. x. x,2. törölve: 1, x. x, 1, 2, 1. Körül­belül másfélmillió szelvényt küldtek be. Bp. Vasas—Salgótarjáni Bp. Honvéd-Szombathelyi Lokomotiv 4:3 (2:3) 1. Bp. Kinizsi3 3——12: 1 2. Bp. V. Lobogó3 3—— 6: 2 3. Bp. Honvéd3 3——12: 6 4. Győr3 1 2— 7: 4 5. Bp. Vasas3 1 2— 7: 5 6. Dorog3 1 2— 4­ 3 7. Diósgyőr3 1 1 1 3 .­Salgótarján3 1 1 1 4: 6 9. Pécs3 1— 2 5: 8 10.Csepel3 1— 2 4: 7 11. Bp. Dózsa­3— 2 1 1: 3 12. Izzó 3——­3 6: 12 13.Szombathely 3—— 3 3:10 14. Légierő 3—— 3­0: 4 A Bp. Honvéd—Szombathelyi Lokomotív mérkőzés utolsó perceiben a fehérmezes Czibor megszerzi a Honvéd negyedik, egyben a győzelmet jelentő gólját. (Komlón Tibor felvétele: Magyar foto) SZABAD NÉP Tatjana Nyikolajeva zongoraestje Felszabadulásunk óta szinte min­den évben tanúi lehettünk annak, milyen nagytehetségű és ragyogó ké­­szültségű zeneművészeket nevelt fel a Szovjetunió. Az utóbbi évtizedek nemzetközi zenei versenyein — be­leszámítva a nyu­gati országokban rendezett verse­nyeket is — majdnem mindig a fiatal szovjet he­gedűsök, zongoris­ták és más művé­szek vitték el a pálmát. így volt ez többek között az 1950. évi Bach­­versenyen is, ame­lyet a nagy zene­költő halálának 200. évfordulója alkalmából ren­deztek Lipcsében. A zongoristák ver­senyének I. díját egy alig 25 eszten­dős szovjet mű­vésznő, Tatjana Nyikolajeva nyer­te el, aki nemcsak előadásának szépségével és stílusosságával, ha­nem imponálóan nagy tudásával is méltán került az első hely­re. A fiatal leány nem kisebb fel­adatot vállalt magára, mint a hal­hatatlan lipcsei mester Wohltempe­riertes Klavier című művének elő­adását, amely 48 prelúdiumból és ugyanannyi fugából , megannyi klasszikus tökéletességű, igényes és bonyolult zeneműből áll. E darabok felölelik az emberi érzelmek és han­gulatok legszélesebb skáláját a köny­­nyes panasztól a kitörő ujjongásig. S tegyük hozzá: Tatjana Nyikolajeva mindezt fejből, kotta nélkül tudta! Ilyen teljesítményre még az idősebb, világhírű művészek közül sem sokan képesek. Nagyszerű sikere elismeré­séül Tatjana a következő évben meg­kapta a Sztálin-díjat és neve ráke­rült a moszkvai konzervatórium márványtáblájára, az intézet leg­kiválóbb volt növendékei: Szkrjabin, Rahmaninov és mások neve mellé. Most, hogy az idei magyar—szov­jet barátsági hónap keretében Nyiko­lajeva hozzánk is ellátogatott, alkal­munk van közelebbről megismerni művészetét, nagy tudását és sokol­dalúságát. Ez utóbbi tulajdonsága egyrészt abban nyilvánul meg, hogy nemcsak kiváló előadóművész, ha­nem már komoly sikereket aratott zeneszerző is. Néhány nappal ezelőtt hallhattuk remekül hangzó, világo­san felépített háromtételes zongora­­versenyét, saját előadásában. (A kí­sérő Állami Hangversenyzenekart Kóródy András vezényelte kitűnően.) A műnek olyan sikere volt, hogy szi­porkázó III. tételét meg kellett is­mételni. (Nyikolajeva egyébként nemrég fejezte be I. szimfóniáját, amelynek bemutatója a jövő hónap­ban lesz a Szovjetunióban.) De a fiatal művésznő sokoldalúsá­gát dicséri pénteki szólóhangverse­nyének műsora is. Első számként Bach Kromatikus fantázia és fuga című művét adta elő rendkívül vi­lágos, plasztikus értelmezésben; szá­momra különösen a fuga előadása volt meggyőző. Mozart C-dúr szoná­tájának első két tétele ideális tem­póban és hangvé­tellel szólalt meg. Kár, hogy a Zeneakadémia — egyébként kitűnő ■— új hangverseny­­zongoráján a bal­pedál használata a rendestől túlságo­san elütő, fá­tyolozott hang­színt eredményez. Emiatt azután tö­rés keletkezett a mű egyes részei­nek hangzása kö­zött. A III. tétel túl gyors volt, Nyi­kolajeva remek technikája így is győzte a tizenha­­todik­olákat. Meg­győződésem szerint azonban a tétel játékos karaktere, üde bája csak nyert volna nyugodtabb tempóvétel esetén. Három Schumann-darab követke­zett a Fimfasiesfuc­ce-sorozatból. Az első (Des Abends) gyönyörű, lírai hangon szólalt meg. A másik két Schumann-mű előadá­sa is bővelke­dett szép mozzanatokban, így például az Aufschwungban a középrész utá­ni visszavezető ütemek ritmusa és fe­szültsége felejthetetlen marad szá­momra. S bizonyos, hogy Nyikolaje­va nagyszerű művészete az évek so­rán tovább fog mélyülni és fejlődni a mind egyszerűbb, még letisztultabb megoldások irányában. Schumann után az újabb francia zene két nagy mesterének, Debussy­­nek és Kávéinak egy-egy műve kö­vetkezett. Itt főleg Nyikolajeva bil­len­tésének színgazdagságában és for­máló készségében gyönyörködhet­tünk. Talán csak a Debussy-darab végét szerettem volna még nagyobb fokozással elért extázisban hallani. Már az eddig felsorolt alkotások is szinte teljes hangversenyműsort ad­nának , s a szünet után még egész sorozat következett orosz és szovjet szerzők: Szkrjabin, Rahmaninov, Sosztakovics és Prokofjev műveiből. A sok remek teljesítmény közül is ki szeretném emelni Sosztakovics A-dur preludium és fugáját, valamint a há­rom Prokof­jev-darabot. A zsúfolt né­zőtér hallgatósága viharosan ünne­pelte a kiváló művésznőt, aki nem kevesebb mint öt ráadással köszönte meg a szűnni nem akaró tapsot. Bizonyos, hogy fővárosunk hang­versenylátogató közönsége ezen az es­tén szívébe zárta Tatjana Nyikolaje­­vát, akit szeretnénk a jövőben minél többször hallani! Hernádi Lajos a Magyar Népköztársaság érdemes művésze ^^3­­ \ M­fi­­s/iS \ "7\ ☆ ☆H ÍREK** Megátalkodott makacsság A genfi egyezménynek megfele­lően a vietnami néphadsereg kivo­nul a Dél-Vietnamban felszabadí­tott területekről, többek közt Ca­­mauból is. Camau Dél-Vietnam déli csücskében fekszik, 900 000 lakosa van, és 1945 óta él a néphadsereg hozta szabadságban. Bár a dél-vietnami baodajista hadsereg félve vonult be a 10 éve „kommunista befolyás“ alatt élő te­rületre, nem, lett bántódása: a la­kosság fegyelmezetten viselkedett, tiszteletben tartva a genfi megálla­podást. „Mindössze“ — mint a Time című amerikai hetilap írja, nem hallgatta meg Ngo Dinh Diem dél-vietnami bábminiszterelnök be­szédeit, és nem fogadta el élelmi­szercsomagjait. A minisztereink hangzatos propagandabeszédekkel próbálta megnyerni a „kommunista, eszmékkel fertőzött és közömbös camauiakat. Az eredményről így ír a Ti­me: „Diem tudja, hogy a Viet­­minh-kommunizmus megátalkodot­­tan makacs. Diem egyik naciona­lista katonája — folytatja a Time — egyszer véletlenül arrábbrúgott egy koszorút a Vietminh-hősök em­lékművéről. Egy fiatal camaui fiú a járókelők­­közül odalépett és a koszorút csendben a helyére tette." Igen, a dél-vietnamiakban „meg­átalkodott makacssággal“ él a sza­badság és a szabadságot hozó hősök cvarpipte Magyar gazdasági, műszaki kormánydelegáció utazott Egyiptomba Egyiptomi hivatalos meghívásra március 13-án magyar gazdasági, mű­szaki kormánydelegáció utazott Egyiptomba Bíró Ferenc elvtársnak, a kohó- és gépipari miniszter első he­lyettesének vezetésével. A magyar kormánydelegáció az 1953 decembe­rében­ Magyarországon járt egyiptomi kormánydelegáció látogatásának vi­szonzására utazott Egyiptomba, s gazdasági, valamint műszaki kérdé­sekről tárgyal majd az egyiptomi hi­vatalos szervekkel. (MTI) — A Kultúrkapcsolatok Intézete és a Debreceni Városi Tanács népműve­lési osztálya rendezésében vasárnap délelőtt a debreceni Déri-múzeum kiállítási termében A Szabad Bulgá­ria tíz éve címmel kiállítás nyílt. Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Sztrasimir Iliev, a Bolgár Népköz­­társaság budapesti nagykövetségének titkára. — MÁRCIUS 15-i ünnepséget tar­tottak vasárnap délelőtt Budapest színészfiataljai a Petőfi Színház­ban. Huszár Tibor, a DISZ buda­pesti bizottságának­ titkára mondott ünnepi beszédet. — Angol és amerikai régészek ása­tásaik során elérték Jerikónak, a tör­ténelem egyik legrégibb városának falait. A falmaradványok 7000—8000 esztendős törmelékek alatt fekszenek mintegy 15 méternyi mélységben. — GYULÁN, Elekel Ferenc szülő­városában jubileumi hónapot rendez­nek júniusban a nagy zeneköltő szü­letésének 145. évfordulója alkalmá­ból. — A varsói VIT-re készül a világ ifjúsága. A finn fiatalok gyűjtést in­dítottak a szenegáli VIT-küldöttek útiköltségére. Egy londoni technikum esti tagozatának növendékei Shakes­peare Otthellóját akarják­­ előadni Varsóban. — KÖZÉPKORI építészeti emlékek kerültek, elő a miskolci­ Széchenyi utcán, a tatarozási munkák során. A középkori ház valószínűleg a mohá­csi vészt megelőző időkből maradt fent.­­ Sikeresen halad a munkaerő­toborzás az állami gazdaságokban. Március 1-ig a növényápolási és be­takarítási munkákhoz szükséges dol­gozók 90 százalékát leszerződtették.­­ A MEZŐKÖVESDI földműves­szövetkezet, amelynek vagyona meg­haladja az ötmilliót, az utóbbi na­pokban vásárlási és értékesítési visz­­szatérítésként 329 000 forintot fize­tett ki a szövetkezeti tagoknak. HOLLANDIA labdarúgó-válogatottja vasárnap Amszterdamban 65 000 néző előtt Dánia csapatával mérkőzött. A ta­lálkozó 1:1 (1:1) arányban döntetlenül végződött. A BUDAPESTI KÖZÉPISKOLÁSOK VÍ­­VÓ-BA­JNOKSÁGA vasárnap volt. Kard­vívás: 1. Horváth (Petőfi Gimn.). Női tőr­vívás: 1. Marosi (Veres Pálné Gimn.) MEGTARTOTTAK az idény első ország­úti kerékpáros-versenyét. A Dorogi Bá­nyász 60 km-es versenyén 280-an indul­tak. Az elsőosztályú versenyzők között Török (Bp. Építők) győzött, 2. Farkas (Bp. Honvéd), 3. Csömör (Bp. Honvéd).­­ A magyar úttörők első orszá­gos találkozóját április 3-án és 4-én rendezik meg. Mintegy 5—6 ezer vi­déki úttörő érkezik Budapestre. A MÁV sztahanovistái és ifjúmunkásai felajánlották, hogy a kispajtásokat különvonatokon hozzák a találko­zóra.­­ A VÁCI DUNAI HAJÓGYÁR­BAN két új típusú vitorlás: a 15 négyzetméteres fedett- és a 25 négy­zetméteres tőkesúlyos hajó mintapél­dánya készült el. — Kizártak 49 spekulánst a püs­pökladányi járás rizstermelő szak­csoportjából. — A BALATON MENTI üdülőte­lepek készülődnek a nyárra. Meg­kezdték az üdülők rendbehozását, egyúttal tovább építik a magyar ten­ger környékét. Siófokon három nya­ralót szállodává alakítanak át. Új cukrászda, s a strand mellett 300 személyes kerthelyiség is nyílik. — Kétszázéves orgonára bukkantak Szuha község templomának padlásán. A barokk stílusú fa- és ónsípos or­gonát a balassagyarmati Palóc Mú­zeumban helyezik el. — ÚJFAJTA bútorszöveteik és sző­nyegek gyártását kezdték meg az Új­­szegedi Kender-lenszövő Vállalat dol­gozói. — A SZAKSZERVEZETI VILÁG­SZÖVETSÉG támogatásával készült Folyók dala című film március 13-i angliai bemutatóját az angol film­cenzúra betiltotta. A film felvételeit öt világrészben vették fel. Ezek a kü­lönböző felvételek átfogó képet ad­nak a békéért és a jobb életkorú imé­­nyékért folytatott világméretű harcok­ról. A film zenéjét Sosztakovics szov­jet zeneszerző szerezte, dalait Paul Robeson énekli. Hóakadályok A Közlekedés- és Postaügyi Minisz­­térium út- és hídfőosztálya jelenti. A pápa — sárvári fő közlekedési út Celldömölk és Mersevát között, a csorna — szombathelyi fő közlekedési út Beled és Páli között, a keszthely — zalaegerszegi fő közlekedési út Keszt­hely és Alsópáhok között, a sopron — jánosházi fő közlekedési út Sárvár és Jánosháza között, a bak—rédicsi Fő közlekedési­­út Lenti és Rédics között, a köm­end — Csáktornya­ fő közlekedési út Zalalövő és Kálócfa között, a vasvári— zalabéri fő közlekedési út végig, a já­­nosháza — celldömölki fő közlekedési út Jánosháza és Kemenespálfa között jár­hatatlan. (MTI) '­s U­j KÖNYVEK SZIKRA KÖNYVKIADÓ: A szovjet népek nagy hazája. SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ: Kodolányi János: Éltek, ahogy tudtak. (Válo­gatott elbeszélések). Mesterház­i Lajos: Tanúság. Az ember nevé­ben (Regény.) Reviczky Gyula: Apát örökség. (Regény.) Thury Zsuzsa: Egy fedél alatt. (Regény ) Verne: Dél csillaga. (Regény.) Olcsó Könyv­tár.) ÚJ MAGYAR KÖNYVKIADÓ: Zadornov: Amur apó. (Regény.) Zlobin: Sasok szárnyán. (Regény.) IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ: Bíró Magda—Rácz Vera: Játékvilág. (Kifestő? könyv.) Gorki,­• A?, ifjúsági és gyermekirodalomról. Illés Béla: Fegyvert s vitézt éneklek. (Re­gény.) Lengyel Balázs: Ezüstgarda. (Regény.) Németh István: Állatkert. (Kifestőkönyv.) Zetkin—Milovidova: Az ifjú Sztálin. MŰVELT NÉP KÖNYVKIADÓ: Bábszínpad 19. (Bábjátékok.) Kassay Dezső: Bronchológia. (Gyakorló orvos könyvtára.. SZIKRA Lapnyomda. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL I 1­­0 .1­0 N­ Á­S HÉTFŐ KOSSUTH-RÁDIÓ: 4.30: Hírek. — 4.40—8.22-ig: Reggeli zenés műsor. — 5.00: Falurádió. — 6.00: Hírek. Va­sárnapi sporteredmények. — 7.00: A Szabad Nép vezércikke. Hírek. — 7.45: Naptár. — 8.30: Zenekari hangverseny. — 9-20: Orosz nyelvlecke az általános iskola V. osztályának. — 9.40: A Fővárosi Zeneiskolaszervezet tanu­lóinak műsora. A gyermekrádió műsora. — 10.00: Hírek. Lapszemle — 10.10: Pillitz Alice zongorázik. — 10.30: Napos Palkó, óvodások műsora. — 11.00: Operarés­zletek. — 11.30: Vesszőfutás. Sötét István elbeszélése. — 11.52: Hanglemezek. — 12.00: Hirek. — 12.10: Operettkettősök. — 12 45: Afrika az álmok világában és a valóságban. VI. Vízilovak és elefántok között. Részletek J. Hanzelka és M. Zikmond útira­jzából. — 13­ 00: Magyar népdalok, csárdások. — 14.00: Hírek. — 14.25: Úttörő-híradó. — 14-50: Heti zenés kalen­dárium. — 15.40: Jan Ekier Chopin művei­ből zongorázik. — 16.00: Fényszóró. Az If­júsági Rádió természettudományos folyóirata. — 16.25: A szimfonikus költeményről. — 16.40: Dénes Vera gordonkázik, zongorán kí­séri: Hajdú István. — 17.00: Hirek. — 17.10: Válaszok a hallgatóknak. — 18.00: Mi újság Kazincbarcikán? Riportműsor. —18.29: Német mesterek kórusai. — 18-40: Az Ifjú Fi­gyelő postája. — 19.00: Magyar—szovjet ba­rátság hónapja. Ismerkedés a zeneirodalom­mal. Prokofjev VII. szimfónia Székely Endre előadása. — 20.00: Helyszíni közvetí­tés az Erkel Színházból a március 15-e alkal­mából rendezett ünnepségről. —­ 21.00: Tudo­mányos híradó. — 21.20: Tá­nczene. — 22.00: Hírek. Sport. — 22.10: Tíz perc külpolitika. — 22-20: Hazánk zenei életéből. — 23.30: Magyar-szovjet barátság hónapja. Safran gordonkáik, Oborin zongorázik. — 24.00: Hírek. 0.10: A rádió népi zenekara ját­szik Lakatos Sándor vezetésével. PETŐFI-RÁDIÓ: 6.30: A kis­iskolások műsora. — 6.40: Tor­na. — 6.50: Fúvósindulók. — 7.00—11.30-ig: Azonos a Kossuth-rádió műsorával — 14.00: Operarészletek. — 15.00: A rádió­­ kisegyüt­tese játszik, Szőnyi Olga énekel. Szendrei Karper László gitározik. — 15-40: Ki volt nekünk Petőfi Sándor Nagy Lajos írása — Szív küldi szívnek szívesen. — 16.30: Körösi Dudás Zoltán és zenekara játszik. — 17.00: Kultúrotthonok énekkarainak fellépése. 17­25: A dollár álarc nélkül. Előadás. — 17.40: a szovjet film ünnepe. Részletek új szovjet filmekből. — 18.00: Titta Ruffo éne­kel, Kovács Dénes hegedül. Hgl. — 18.30: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 19.00: Népdalok Petőfi verseire. Sándor Judit és Svéd Sándor Kossuth-díjas kiváló művész énekel. — 19.30: Kék és arany Szer­­gej Jeszenyin költészetét ismerteti Dubas Tihamér. — 20.00: Mai operákból. — 20.20: Sporthiradó — 20.40: Weiner: Magyar szvit (Szovjetunió Állami Szimfonikus Zenekara, vezényel: Somogyi László). — 21.10: Népi zenekarok hangversenye. — 21.45: A csillag­szem­ű asszony. Raumann Katalin elbeszélése — 22.00: Esti hangverseny. A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig: erősen felhős idő, több helyen, főleg a déli megyékben eső. Időn­ként élénkebb keleti-délkeleti szél. A hőmér­séklet alig változik. A várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma 3—6 fok között lesz. A D­una vízállása vasárnap reggel Buda­­pestnél 218 centiméter. A fűtés alapjául szolgáló várható napi kö­­zéphőmérséklet ma 0—plusz 3 fok között lesz. A JÓKAI SZÍNHÁZ közli, hogy a Tanítónő 14-i, hétfői előadása elmarad. A megváltott jegyek a Tanítónő 15-i, keddi előadására érvényesek. A budapesti színházak mai műsora Operaház: Nincs előadás. — Az Operaház Erkel Színháza: Nincs előadás. — Nemzeti Színház: özvegy Karnyóné és Tartuffe (a magyar színészet felszabadulásának 10. év­fordulóján, fél 6). — Katona József Színházi Pygmalion (8). — Madárh Színház: Romeo és Julia (7). — Madách Színház Kamaraszín­háza: Egy pohár víz (7). — A Magyar Nép­hadsereg Színháza: Nincs előadás. — Déryné Színház: Nincs előadás. — Petőfi Színház: Szépek szépe (7) — Jókai Színház: Nincs előadás. — Fővárosi Operettszínház: Nincs előadás. — Blaha Lujza Színház: Nincs elő­­adás. — Jászai Mari Színház (az Állami Faluszínház előadásai): Idegen gyermek (7) — Vidám Színpad: Nincs előadás — Fővárosi Ki» Színpad: Nincs előadás. — Bartók-t­erem• Beethoven­.»-,onáták (bérlet 8 sz fél fi, ot a szimfóniához (ifjúsági bérlet j" sz sí' _ Kamara Varieté: Lepsénynél még mesynk­ ífí fél 9). — Budapest Varieté* wí«* i* .. r .­­ Kodálv Kult^otthon' R»eb v e;<5adas oratórium imtv-i. , ' Bach ■ Karácsonyt Ä^,h»ÄhÄz-e,ör^ Ti. - Jitéki ?3*%e'tkm*! Busch Cirkusz vendég» Szerkeszti a szerkesztőbizottság Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalt WohkeSTZtőség és kiadóhivatal, Budapest,­­ B­aha Lujza tér 3 Tel :­­343—100 *142- a„ Posta Központi Hírlapíró Budapest V. József nádor tér 1. Tel.:­­ ■ vidékén a helyi hirlapterjesztéssel fn KOZÓ postahivatal. - A budapesti előfiz k­ele­ti, V kerületi kézbesitőpostahiva kezelik. Központi előfizetői szolgálat 183-Előfizetési díj havi 12 Ft. ­ Az NB II eredményei A labdarúgó NB II. vasárnapi, har­madik fordulójának eredményei: Nyugati csoport: Bp. Szállítók—Győri Lokomotív 0:0. Bp Spartacus—Pécsi Lo­komotív 2:0 (2:0). Komlói Bányász— Sztálinvárosi Vasas 3:2 (2:0). Vasas Di­namó— Soproni Lokomotív 3:2 (1:1). Váci Petőfi — Nagykanizsai Bányász 1:0 (1:0). Pénzügyőrök—Kinizsi Dohánygyár 2:1 (1:0). Várpalotai Bányász—Bp. Gyár­­építők 1:0 (0:0). A Kaposvári Kinizsi- Tatabányai Bányász mérkőzés elmaradt (a pálya használhatatlan volt). Keleti csoport: Gödöllői Dózsa—Ózdi Vasas 2:1 (0:1). Pereces­ Bányász—Mis­kolci Lokomotív 0:0. Kecskeméti Honvéd — Kistext 1:1 (1:0). Bp. Szikra —Kecske­mét­i Dózsa 3:1 (3:0). Salgótarjáni Bá­nyász— Békéscsabai Építők 2:0 (1:0). Szegedi Haladás—Ceglédi Lokomotiv 2:2 (1:0). Bd Vörös Meteor—Nyíregyházi Építők 4:0 (1:0). Debreceni Lokomotív— Bp. Lokomotív 1:1 (1:0).

Next