Szabad Nép, 1955. március (13. évfolyam, 59-89. szám)
1955-03-15 / 73. szám
Jubileumi ünnepség a Nemzeti A felszabadulás utáni első előadást tíz évvel ezelőtt tartották a Nemzeti Színházban. A jubileum alkalmából hétfőn ünnepséget rendeztek. Az előadás megkezdése előtt a színpad hátterében sorakoztak fel a Nemzeti Színház dolgozói, művészei, műszaki személyzete. A színpadon, az előtérben foglaltak helyet Darvas József népművelési miniszter, Kovács István, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Gyetvai Irén, a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének elnöke s a fővárosi színházak küldöttsége. Az ünnepségen megjelent Darabos Iván, az Elnöki Tanács titkára, Non György, a népművelési miniszter első helyettese, Kállai Gyula és Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettesek. Ott volt az ünnepségen társadalmi és kulturális életünk számos kiválósága. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után Várkonyi Zoltán Kossuth-díjas, a Nemzeti Színház művésze üdvözölte a megjelenteket, majd felkérte Darvas József népművelési minisztert, tartsa meg ünnepi beszédét. Beszédében Darvas József többek között arról az úttörő munkáról emlékezett meg, amelyet a Nemzeti Színház az új magyar közönség nevelése és az új magyar dráma megteremtése terén végzett. Beszéde végeztével pedig átnyújtotta Major Tamás Kossuth-díjas kiváló művésznek, a Nemzeti Színház igazgatójának Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa által a Nemzeti Színháznak adományozott Munka Vörös Zászló Érdemrendjét a színház felszabadulás óta végzett munkájának elismeréséül. *— E kitüntetés — mondotta Darvas József — szól egyben az ország első színházán keresztül az egész magyar színjátszásnak is, mindazoknak, akik Déryné, Egressy, Lendvay forró hitének mai örököseiként munkálják nemzeti színjátszásunk nagy ügyét. Most, amikor átadtam a Nemzeti Színháznak ezt a magas kitüntetést, megköszönöm a színház minden dolgozójának, s egyben a magyar színészet minden munkásának tízéves hősies munkáját. Sokáig virágozzon a szocialista magyar kultúra dicsőségére a mi Nemzeti Színházunk! Éljenek, s alkotóerőben, kedvben gyarapodjanak a magyar színjátszás munkásai! — fejezte be nagy taps közben a miniszter ünnepi beszédét. Ezután Kovács István, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, az MDP Központi Vezetősége és a Budapesti Pártbizottság nevében üdvözölte a jubiláló Nemzeti Színházat és sok sikert kívánt további munkájához. Ladányi Ferenc Kossuth-díjas, a Magyar Néphadsereg Színházának igazgatója, a Színház- és Filmművészeti Szövetség főtitkára a magyar színésztársadalom nevében köszöntötte a Nemzeti Színházat, vezetőjét, egész együttesét. Gyetvai Irén, a Művészeti Dolgozók Szakszervezete elnökének üdvözlő szavai után Major Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója mondott hálás szavakat a Nemzeti Színház ünnepén pártunknak és kormányunknak. A szép ünnepség a Szózat hangjaival ért véget, majd előadták Csokonai Vitéz Mihály: Az özvegy Kanyonés az két szeleburdiak című vígjátékát és Moliére: Tartuffe című vígjátékát. Az előadást az ünneplő közönség nagy tetszéssel fogadta. (MTI) Befejezéséhez közeledik a Magyar Állami Népi Együttes külföldi körútja Amszterdam, március 14. Egy hét múlva véget ér a Magyar Állami Népi Együttes sikerekben gazdag nyugat-európai vendégszereplése. A holland közvéleményben igen széles visszhangot keltett az együttes szereplése. Szinte minden lap a legnagyobb elismerés hangján emlékezik meg a magyar művészek játékáról. A Haagsche Gourant című napilap legutóbbi cikkében a többi között így ír: „Hollandiában irigykedve nézik, hogy Magyarország olyan szépet tud alkotni énekben, zenében és táncban.“ A Hetvaderland című napilap az együttes műsorának valódi nemzeti jellegét értékeli. Hatalmas érdeklődés nyilvánul meg a nyugati rádiók és televíziós állomások részéről is. Legutóbb március 12-én délelőtt, a holland rádió részére készítettek hangfelvételt az énekes zenekar műsorából. A zenekar Bartók, Lajta, Csenki és Gulyás, az énekkar pedig Bartók és Kodály műveiből adott elő. Az együttes március 20-án este lép fel utoljára és március 22-én indul vissza Budapestre. A magyar nép képzőművészete Ukrajnában Írta: Vaszilij Kosziján, a Szovjetunió népművésze Az ukrán nép, ugyanúgy, mint a Szovjetunió többi népe mélységesen érdeklődik a magyar nép művészete, így képzőművészete iránt is. A múlt századbeli nagy magyar művészek és a mai magyar festők, szobrászok és grafikusok alkotásai közismertek Ukrajnában. Különösen népszerűek Munkácsy Mihálynak, a nagy magyar festőművésznek alkotásai. Munkácsy legjobb festményei, akárcsak a lángeszű Petőfi halhatatlan művei, feltárják előttünk a szabadságszerető hős magyar nép lelkét. Munkácsy Mihályt — akit Vlagyimir Sztaszov, a nagy orosz műtörténész és kritikus „vérbeli realistának“ nevezett— a moszkvai Magyar Képzőművészeti Kiállításon bemutatott Siralomház, Sztrájk és más műveiről, valamint a szovjet múzeumokban lévő alkotásaiból ismerjük. A lenin- grádi Ermitage-ban őrzik a tempera- mentumosan megfestett Virág- csendéletet. A Mozart halála című, festményhez készült nagyszerű Éne- fees tanulmány a moszkvai Puskin Képzőművészeti Múzeumban látható. Az uzsgorodi, kárpát-ukrajnai terü-leti képcsarnokban őrzik a Krisztus a Pilátus előtt című festményhez készült egyik tanulmányt. Érdekes megjegyezni, hogy Munkácsy alkotásait Oroszországban és Ukrajnában még a művész életében ismerték azokból a reprodukciókból, amelyek a legjobb pétervári illusztrált folyóiratokban jelentek meg, így például a Pcsela folyóirat, amelynek Mihail Mikesin híres orosz festő és szobrász — Tarasz Sevcsenkónak, a nagy ukrán népi költőnek és művésznek közeli barátja — volt a szerkesztője, 1876-ban nagyszerű reprodukciót hozott az Éjjeli csavargókról. Ukrajnában igen népszerűek Munkácsy tanítványának, Révész Imrének alkotásai, aki nagy mesterének realista tradícióit folytatta és fejlesztette. Révész Imre olyan nagyszerű képeket, alkotott, mint Petőfi a nép között, Petőfi a táborban, Pánem. Révész azért is kedves nekünk, ukránoknak, mert élete és alkotó munkássága Kárpát-Ukrajnához kapcsolódott, ahol gyermekkorát és élete utolsó éveit töltötte, s ahol eltemették. A legrégibb kárpát-ukrajnai festőművészek — Boksai József, Erdélyi Béla és a többiek — Révész tanítványai. Az ukrajnai műtörténészek figyelmesen tanulmányozzák Révész életpályáját és alkotásait. A kárpátukrajnai területi képcsarnok értékes Révész-festményekkel rendelkezik. Közöttük van a Menekülő, amely az 1848—1849-es szabadságharc egyik epizódját ábrázolja; az Eresz alatt című érdekes életkép, a magyar szegényparaszt nehéz életét bemutató Nehéz sors című rajz, az öregek s az Osztozkodás című rézkarcok. Az uzsgorodi és más kárpát-ukrajnai városokban tovább folyik Révész műveinek felkutatása. A közelmúltban az Ermitage megszerezte azokat az érdekes tanulmányokat, amelyeket Révész a Petőfi-művek illusztrálásához készített. Az ukrajnai múzeumok komoly munkát fejtenek ki a magyar művészet népszerűsítésére, így a kievi Nyugati és Keleti Művészeti Múzeum rendszeres vándorkiállításokat szervez a klasszikus és mai magyar képzőművészeti alkotások reprodukcióiból. A kievi múzeum, a munkásklubok, az üzemek, iskolák és intézmények előadótermeit mindig megtölti a közönség, valahányszor a magyar művészek alkotásait ismertetik. A magyar—szovjet barátsági hónap alkalmából a Külföldi Kulturális Kapcsolatok Ukrajnai Társasága és a kievi Nyugati és Keleti Művészeti Múzeum magyar képzőművészeti estet rendez. Vándorkiállításokat is rendeznek, s ezeken Munkácsy Mihály, Révész Imre, Barabás Miklós, valamint Ék Sándor, Imre István, Kolozsvári Pál, Borsos Miklós, Kárpáthy Anna és más magyar festők, szobrászok és grafikusok műveit mutatják be reprodukciókban. A magyar képzőművészet tanulmányozása és széleskörű népszerűsítése Ukrajnában tovább erősíti a két nép testvéri barátságát. Alois Jirásek, a cse nép legnagyobb prózaírója, egyszersmind a kritikai realizmusnak is egyik legjelentősebb képviselője. Könyveit nemzedékek olvasták, alkotásaiból az egész cseh nép tanult nemzeti önérzetet. Munkásságának kezdete a múlt század utolsó évtizedeire esik, amikor a Habsburgok el akarták németesíteni : a cseheket, függetlenségük utolsó maradványait meg akarták fojtani, és arra törekedtek, hogy elfeledtessék e tehetséges nép múltjának felemelő hagyományait is. Az osztrák elnyomatásnak behódoló cseh burzsoázia nihilizmusáral, közömbösségével szemben . Jirásek egész alkotó munkássága a cseh nemzeti, függetlenség gondolatát hirdette. Csaknem 80 évet élt. Hosszú írói munkássága alatt egész sor költeményt, drámát, elbeszélést, tudományos munkát írt. Igazán nagyot azonban a realista történelmi regény terén alkotott. Páratlan energiával alkotta meg monumentális életművét: évek, évtizedek egész során, sokszor egymással párhuzamosan dolgozott ♦ önálló regényeken s regényciklusokon; vissza-visszatért egy-egy megszakított, érlelni hagyott tervének ♦ folytatásához, sorra fejezett be műveket, s kezdett hozzá újabb írásokhoz. A cseh történelem szinte minden, a nemzeti fejlődés szempontjából sorsdöntő fordulatát feldolgozta s regényeiben. Közülük még csak néhány jelent meg magyarul. A Mindenki ellen a XV. századbeli cseh parasztfelkelések, s a huszita mozgalmak történetét megörökítő regényciklus legkiemelkeőbb fejezeteként vált ismertté olvassóink táborában. A kutyafejűek, a cseh határvidéken élő hodok törzsé- I nek felemelő szabadságküzdelmét örökíti meg; a Sötétségben pedig a cseh ellenreformáció korának harcai tárulnak fel előttünk. A Jirásekkel való megismerkedés különösen megfrázó élmény a magyar olvasó számá♦ ra. Nemcsak azért, mert regényeiben a miénkhez hasonló történelmi sors♦ ra, a mi népünk történelmének ese♦ ményeihez hasonló eseményekre, a mieinkhez hasonló hősökre leltünk. ♦ Hanem azért is, mert olvasva kóny♦ vett, újra és újra eszünkbe jut, milyen kárt tett a múltban az osztályelfo♦ gultság, a sovinizmus és a sznobizmus mérgező szelleme, amely meg■ fosztotta a magyar népet egy olyan ■ vitathatatlan, úttörő irodalmi érték- 5 tői, mint Jirásek műve. Még az értes- ALOIS JIRÁSEK (Halálának 25. évfordulójára) miségi körökben leginkább ismert és elfogadott világirodalomtörténeti munkák sem említették Jirásek nevét. Meglehet, egyszerűen azért, mert nem is ismerték. Pedig Jirásek részese annak a nagy, egész Európára kiterjedő haladó irodalmi mozgalomnak, amely — élén az orosz realista regénnyel — szembefordult a századvég egyre erősödő dekadenciájával, az irodalomnak realista, társadalmi jelentőségű szerepe mellett törve lándzsát. Jirásek a legnagyobb európai realistákkal rokonvonásokat egyesít egész alkotói tevékenységében. A dekadensek azért voltak képtelenek igazi, nagy, az egész életet és valóságot föltáró alkotó munkára, mert elveszítették szemük elől a társadalmi, a történelmi perspektívát. Jirásekben pedig éppen a nagy realisták alkotó szenvedélye, az egész — az ő esetében történelmi — valóságnak feltárására vállalkozó nagy-nagy alkotó kedv él lankadatlan erővel. Ezért jellemzi az ő munkásságát is az, ami csak a legnagyobbakéról mondható el, hogy benne az egész élet teljessége, az emberi típusoknak és eszméknek kifogyhatatlan változatossága lelhető fel. Minél jobban megismerjük, annál vonzóbbnak, annál gazdagabbnak és emberibbnek érezzük. A Jhásek történelmi regényei első pillantásra romantikus alkotásoknak tetszenek. A mozgalmas korképek, a ’ színpompás nagyarányú történelmi freskók a krónikaíró részleteket is feltáró tudását és a költő eleven, elsősorban az olvasó érzelmeire ható fantáziáját sugározzák. A korhű ruhák, fegyverek, bútorok és épületek, s a kor lelkét lehelő tájak azonban , Jiráseknél — ellentétben a hamis történelmi romantikával, amelyben a színek pompája arra szolgál, hogy felfedje a történelem lényegét képező harcokat, ellentéteket — csupán a költői, művészi atmoszférát teremtik meg. Jirásek a romantikus külsőségeknél sokkal mélyebbre hatol. Elsősorban, mert a történelmi korok osztályharcait, s a harcokat mozgató eszméket ábrázolja. A forradalmi író bátorságával, igazságkereső szenvedélyével hatol be a XV. századi Csehországot és az egész akkori Közép-Európát megrázó huszitizmus eszimevilágába. Husz Jánosban és az őt követő huszita-papok és katonák egész sorában azt a forradalmi gondolatot ábrázolja, amelyik a cseh pa-rasztok kezébe fegyvert adott el : nyomaik, a cseh oligarchák ellen. S . ugyanakkor, mint a cseh nemzeti gondolat első megtestesítőit mutatja meg a felkelt parasztokat. A későbbi történelmi korszakokat ábrázoló műveiben, nyomon követve a Cseh Testvérek, a protestantizmus, a cseh nemzeti újjászületés mozgalmait, mindenütt ennek az eszmének a további útját keresi — szemben aclerikalizmust, a behódolást, a megalkuvást hirdetőkkel. S így értette meg azt, hogy a történelmi múlt küzdelmeinek főszereplője, mozgató rugója maga a nép. Jirásek maga is népi sarjadék: Hronovi paraszt-takácsok unokája, akit gyermekkora, s egész élete élményei hozzáfűztek a parasztsághoz, ahhoz a réteghez, amelyben a múlt forradalmi emlékei, a husziták és a szabadságukért küzdő „kutyafejű“ hódok emlékezete legelevenebben fennmaradt. Híven a néphez, amelyből származott — alkotásai főhőséül magát a népet teszi meg, a történelem eseményeit az egymást követő hatalmas népmozgalmak sorozatában mutatja be. Különösen jól megfigyelhető ez a huszita-ciklus (Áramlatok közt, Mindenki ellen, A huszita király, Testvériség) regényeiben. A zászlók alatt vonuló, s az új világ, a testvériség gondolatától megihletett „huszita énekeket“ énekelő parasztseregek képe, katonák, gubancos jobbágyok, az eszme tüzében égő mesteremberek, s megszállott prédikátorok kavargása, s a hatalmas csatajelenetek ragadják meg lelke mélyéből a könyvek olvasóját. Műveinek belső heve, stílusának sötét, tömör tónusa fokozza a művészi hatást — s mindez együtt eredményezi, hogy a letűnt történelmi korok népe szuggesztíven, szinte megfogható valóságban jelenik meg az olvasó előtt. Jirásek mint nagy művész és mint a miénkkel közös történelmi sors ihletett ábrázolója — egyaránt közel áll szívünkhöz. Ezért olvassuk egyre fokozódó érdeklődéssel monumentális életművének magyarul megjelent darabjait, várjuk műveinek újabb fordításait. S olyan értékelő munka kiadását is, amely teljes gazdagságában, valódi nagyságában mutatja meg ezt a nagy írót. Ez is hozzájárulna ahhoz, hogy mélyebben megismerjük a cseh nép szeretett klasszikusának, büszkeségének alkori munkáságát. Diószegi András A magyar—szovjet barátság hónapjának műszaki rendezvényei A magyar—szovjet barátság hónapja alkalmából rendezett műszaki előadásokat már az első napokon a dolgozók ezrei hallgatták meg. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége a Magyar— Szovjet Társasággal, a Kohó- és Gépipari Minisztériummal, a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetével, valamint a tudományos intézetekkel együtt március 14-től 18-ig a következő további előadásokat rendezi: Március 15. Faludi Béla A szovjet biológia hatása a magyar biológia fejlődésére címmel 5 órakor tartja előadását a Múzeum körút 4/a. szám alatt. Március 16: Biró Ferencné, Harmat Zoltán, Ratskó István, Rodossy Soma ismerteti a szovjet tapasztalatok bevezetésének eredményeit a magyar gépjárműiparban fél 6 órai kezdettel az MTESZ Rudas László utca 45. szám alatti székházában. Ugyanezen a napon és időben az MTESZ-székházban Katona József, Makk László, Rudnák Gyula és Sebestyén Gyula a Szovjetunióban járt építőipari küldöttségek tapasztalatairól számolnak be. Március 17: Fischer György a Villamosgép- és Kábelgyár kultúrtermében negyed 5-kor ismerteti a Szovjetunió erősáramú villamosipari gyáraiban szerzett tapasztalatait. A Magyar Pamutipar (IV., Erkel utca 30. szám alatti) helyiségében Bojtár Pál a szovjet pamutfonó üzemek tanulmányozásánál szerzett tapasztalatairól beszél fél 3-kor. Március 18. A Vasés Fémipari Dolgozók Szakszervezete a Kohó- és Gépipari Minisztérium sztahanovista csoportja, valamint tudományos intézetek közreműködésével 3 órakor a Váci utca 27. szám alatti ipari bemutató teremben M. Nagy Sándor ismerteti és szemlélteti a precíziós öntés módszerét. Dr. Széchy Károly az UVATERV Molotov tér 1—3. szám alatti helyiségében 5 órai kezdettel A mélyépítés 10 éves fejlődése címmel tart előadást. Ugyanezen a napon Görgényi Frigyes fél 6-kor (VI., Sztálin út 100.) a Szovjetunió édesiparáról tart előadást. (MTI) Szovjet művészek hangversenye Győrött Március 15-én este nyolc órakor a Győr megyei Tanács nagytermében, hangversenyt ad Igor Bezrodnij, Sztálin-díjas, nemzetközi hegedűversenyek nyertese és Ligyia Maszlennyikova Sztálin-díjas, a Szovjetunió Állami Akadémia Nagyszínházának magánénekesnője, az OSZSZSZK érdemes művésze. A hangversenyt zongorán kíséri A. Makarov. P. G. Liszician és I. Bezrodnij hangversenye a Hazai Fésüsfonó kultúrotthonában Hétfőn este a Hazai Fésüsfonó és Szövőgyár kultúrotthonában fellépett P. G. Liszician, a Szovjetunió Állami Akadémiai Nagyszínházának szólóénekese, az örmény SZSZK érdemes művésze, az OSZSZSZK népművésze és I. Bezrodnij Sztálin-díjas hegedűművész. A zongorakíséretet A. Gyegyuhin zongoraművész, a moszkvai rádió szólistája látta el. A hangversenyen fellépett még Béres Mária dalénekes is. A szovjet művészek szereplését a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár dolgozói kitörő lelkesedéssel fogadták. (MTI) SZABAD NÉP Megérkezett Budapestre az Állami Orosz Énekkar Hétfőn megérkezett hazánkba a magyar—szovjet barátság hónapja alkalmával vendégszereplő Állami Orosz Énekkar. A kedves vendégeket már a záhonyi határállomáson üdvözölték a Népművelési Minisztérium, a Magyar—Szovjet Társaság és a Népművészeti Intézet képviselői, a környező községek lakói. Az énekkar különvonatát zeneszóval, baráti üdvözlő szavakkal várták a nyíregyházi, debreceni és szolnoki állomásokon is. A Nyugati pályaudvarra a magyar és szovjet himnusz hangjai mellett gördült be a vonat. Az énekkar fogadására megjelent Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes, Kelen Béla, a Magyar—Szovjet Társaság főtitkára, Kerek Gábor, a Kultúrkapcsolatok Intézetének főtitkára, Biró Ferenc és Kakuk Józsefné, az MSZT országos titkárai, Ujfalussy József, a Népművelési Minisztérium zenei főosztályának vezetője, Szabó Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző, valamint a Magyar Zeneművészek Szövetsége elnökségének több tagja. Ott volt a pályaudvaron J. V. Andropov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, valamint V. Z. Kuzmenko, a VOKSZ magyarországi megbízottja. Több nagy budapesti énekkar küldöttei virágcsokrokkal köszöntötték a szovjet művészeket. Az énekkart a kormány, egész népünk nevében Mihályfi Ernő népműA Magyar Távirati Iroda munkatársa beszélgetést folytatott A. V. Szvesnyikovval, az OSZSZSZK Sztálin-díjas népművészével, az Állami Orosz Énekkar vezetőjével. A kiváló művész, aki egyben a moszkvai Állami Csajkovszkij Zeneakadémia igazgatója, elmondotta, hogy a kórust, 1942-ben a Nagy Honvédő Háború idején hozták létre és 1943 nyarán lépett először a nyilvánosság elé. Az azóta sok országot bejárt, nagyhírű énekkart főleg öntevékeny együttesek tagjaiból állították össze. A legkülönbözőbb foglalkozású férfiak és nők kerültek a kórusba, akik elé csak két fontos követelményt állítottak: rendelkezzenek megfelelő hanggal és zenei érzékkel, ugyanakkor szeressék a nép muzsikáját. — Különösen fontos volt ez utóbbi követelmény azért — mondotta —, mert az énekkar fő feladatául a régi orosz népdalkincs egybegyűjtését, felelevenítését és terjesztését tűzte ki. E tekintetben segítséget nyújtunk az öntevékeny kórusmozgalomnak. Kottákkal, rendszeres tanácsadással segítjük azt a munkát, amelynek célja a dolgozók milliói zenei műveltségével és a miniszterhelyettes üdvözölte. Kiemelte, milyen szeretettel és érdeklődéssel várja dolgozó népünk a híres énekkar fellépéseit, amelynek művészetéből 1945-ben— amikor az énekkar első ízben hazánkba látogatott — már ízelítőt kaptunk. — A magyar—szovjet barátság, hónapja — folytatta — az idén egybeesik felszabadulásunk tizedik évfordulójának ünnepségeivel. A szovjet nép kultúrájának, művészetének is köszönhetjük mindazt, amit tíz év alatt elértünk. Ezért is örülünk annak, hogy önök velünk lesznek a hűség és hála ünnepén. Az üdvözlésre A. V. Szvesnyikov, az OSZSZSZK Sztálin-díjas népművésze, az együttes vezetője válaszolt. Köszönetet mondott azért a szívélyes, meleg fogadtatásért, amelyben az együttesnek attól a perctől fogva része volt, hogy a Magyar Népköztársaság földjére lépett. — Tíz éve jártunk már Budapesten, akkor romokban hevert a magyar főváros. A magyar népről azonban gyönyörű emlékeink vannak, s nagy örömmel fogadtuk a mostani meghívást. A szovjet nép a legbarátibb érzelmeket táplálja a magyar nép iránt és ezt az összetartást csak erősíti, hogy közös célért, a béke megvédéséért harcolunk. — A. V. Szvesnyikov a két testvérnép barátságának éltetésével fejezte be szavait. nek megteremtése és fejlesztése. — Énekkarunk már 1945 őszén külföldi vendégszereplésre indult. Azóta megfordultunk egy sor országban. Jártunk a Német Demokratikus Köztársaságban, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában, Svédországban, Norvégiában, Finnországban. Külföldi hangversenyeinket mintegy hatszázezerfőnyi közönség hallgatta meg. Az elmúlt évek alatt természetesen bővült műsorunk is. Orosz népdalokon kívül az orosz zeneművészet klaszszikusainak alkotásai, nyugati klaszszikusok művei, szovjet zeneszerzők kórusművei szerepelnek műsorunkon. Bővítettük repertoárunkat azoknak az országoknak dalaival is, ahol megfordultunk. Második magyarországi szereplésünkre például Kodály több népdalfeldolgozását tanulta be az énekkar. ★ Az Állami Orosz Énekkar A. V. Szvesnyikov Sztálin-díjas népművész vezetésével szerdán este 8 órakor az Erkel Színházban mutatkozik be először a magyar közönségnek. (MTI) A. V. Szvesnyikov nyilatkozata Szovjet vendégeink látogatásai F. V. Konsztantyinov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága mellett működő Társadalomtudományi Akadémia rektora, a filozófiai tudományok doktora, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja ,hétfőn délután a Lenin Intézet professzoraival és tanszékvezetőivel hosszabb beszélgetés folytatott, s több időszerű filozófia kérdést fejtett ki. A találkozáson jelen volt Kassai Géza, a Lenin Intéze igazgatója is. A. P. Uszova, az OSZSZSZK Pedagógiai Tudományok Akadémiája Pedagógia-elméleti és Történeti Tudományos Kutató Intézete óvodai nevelési tagozatának vezetője hétfői délelőtt Miskolcon látogatást tett a Felszabadítók úti óvodában. Ezután a Lenin Kohászati Művek óvodája tekintette meg. R. Ny. Kartasov, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztériuma mezőgazdasági propaganda főigazgatóságának helyettes vezetője hétfőn a Balatonvidékre látogatott. Délelőtt a Szőlészeti Kutató Intézet badacsonyi kísérleti telepét kereste fel. Délután a keszthelyi Kísérleti Mezőgazdasági Intézetbe látogatott el. L. Ty. Koszmogyemjanszskaja hétfőn délelőtt a Köbölkút utcai Általános Iskolát látogatta meg. A diákok virágcsokrokkal, orosz nyelvű beszéddel fogadták. L. Ty. Koszmogyemjanszkaja az iskola tanáraival hoszszabb beszélgetést folytatott a közösségi nevelés kérdéseiről, majd megtekíntette az iskolát, és több osztályt meglátogatott. Látogatását az intézet nagy termében mintegy kétszáz diák előtt tartott előadással fejezte be. Délután az MNDSZ vendége volt L. Ty. Koszmogyemjanszkaja. Fogadására megjelent az MNDSZ több vezetője, a kerületi MNDSZ-szervezetek képviselői, valamint az MSZT több kerületi titkára. Vass Istvánné, az MNDSZ elnöke üdvözölte a kedves vendéget, majd L. Ty. Koszmogyemjanszkaja közvetlen hangú beszélgetésben válaszolt az asszonyok kérdéseire. Megható jelenet volt, amikor a világhírű szovjet szabadsághősök édesanyja megismerkedett három magyar mártír, Braun Éva, Pataki István és Hullai Jenő édesanyjával. A beszélgetés végén az MNDSZ- asszonyok ajándékokkal kedveskedtek a szovjet vendégnek. (MTI) A kötöttfogású birkózóbajnokság eredményei (Tudósítónktól.) Magyarország 1955. évi kötöttfogású felnőtt egyéni birkózóbajnoksága szombaton reggel kezdődött meg a Nemzeti Sportcsarnokban és vasárnap a késő esti órákban fejeződött be. A bajnokságot a birkózó sport vezetői válogató versenynek is szánták az április végén Karlsruheban (Nyugat-Németország) sorra kerülő világbajnokságra, de sok élvonalbeli birkózónk sérülés és betegség miatt nem állt rajthoz. A döntő küzdelmekig lezajlott 116 mérkőzés közül 62-ben született tussgyőzelem, ami arra vall, hogy a részvevők között nagy tudásbeli különbség volt. Ugyanakkor eredménynek kell elkönyvelni, hogy tizenegy — tehát majdnem valamennyi — sportegyesület indította versenyzőit, akik közöttnagy számmal voltak tehetséges fiatalok. A sportegyesületekben tehát komoly gondot fordítanak a birkózásra. A vasárnap este mintegy 2000 főnyi hozzáértő közönség előtt lezajlott döntő küzdelmek már színvonal tekintetében sem hagytak kívánni valót maguk után. A bajnoki címek nyertesei: Lepkesúly: Kenéz (Lokomotív). Légsúly: Fuszek (Honvéd). Pehelysúly: Pólyák II. (Dózsa). Könnyűsúly: Tarr (Dózsa). Váltósúly: Kassai (Vasas). Középsúly: Gurtes (Honvéd) Félnehézsúly: Sólyom (Dózsa). Nehézsúly: Soltész (Lokomotív). ■A MALMGREN — BARCZA GEDEON rádió-sakkmérkőzésen a svéd versenyző lő. (Hf3 —h4) lépésére a magyar versenyző hétfő délelőtti válaszlépése: Feb—18. TOTÓNYEREMÉNYEK. A Totó március 13-i, 11. heli fordulóján kilencen értek el tizenkét találatot, nyereményösszeg egyenként 59 767.50 forint. 271 tizenegy találat, nyereményösszeg egyenként 1962.50 forint. 2859 tíz találat, nyereményösszeg egyenként 2.50 forint. A műalkotó jsndik vienszrlfias időszakban a 9. Inga- Idész hét kenctalálatos szelvényei jegosultak vlaaszdíjra, nyereményösszegegyenként 182,50 forint. ☆ ☆h írek * * Furcsa árszabás Vasárnap este az Operában voltam. Az előadás után a gyönyörű élménytől még sugárzó arccal szálltam fel az 1-es autóbuszra, __ hogy eljussak a Kosztolányi Dezső térre. A zsúfolt autóbuszon összekerültem egy barátommal. Mint kiderült, ő a Jókai Színházban volt, ő is a Lágymányosra igyekezett. Operaházi élményeimet mondtam el, mikor a kalauz odajött:— Szabad a menetjegyeiket? — Kérek egy vonaljegyet! — szóltam és már nyújtottam is az egy forintot. — Az Operából jön? — hangzott azonban a kalauz meglepőkérdése. No lám, milyen nagy az érdeklődés, gondoltam, és leplezetlen büszkeséggel válaszoltam, hogy „onnan bizony!“ — Akkor egy ötven! — mondta a kalauz. S már a barátomhoz fordult: — Szintén az Operából? Nem? Amikor egy forintot kapott-kíváncsi lettem, miért ez a hat-arányos megkülönböztetés? A kalauz készségesen felvilágosított: — Ez különjárat. A Fővárosi Autóbuszüzem az Opera nézőinek a hazaszállítására állítja üzembe. Még mindig nem értettem — és most sem értem —, hogy a rendes menetidőben, a rendes járat útvonalán közlekedő különjárat számomra miért drágább 50 százalékkal, s miért ússza meg egy forinttal, aki nem az Operából, hanem mondjuk a Vidám Színházból, vagy a nagynénijénél tett látogatásból utazik haza. Dinnyés Imre A lmbiprik l’ára)k(an)k ■Iii/a közli: Március 16-án, szerdán este fél 6-kor a Pártoktatók Házában F. V. Kosztantyinov elvtárs, a szovjet— magyar barátsági hónap alkalmából hazánkban tartózkodó szovjet küldöttség vezetője konzultációt tart a politikai gazdaságtan és a filozófia egyes kérdéseiről. Ugyancsak március 16-án, este 6 órakor előadás: A marxista párt ideológiai-politikai és szervezeti egységének jelentősége címmel. Előadó Bassa Erndre elvtárs. Március 17-én, csütörtökön este 6 órakor Sztálin elvtárs: Az önkritika jelszavának elsekélyesítése ellen című művéről tart előadást Rákos Imre elvtárs. — „Sorsolási naptár“ 1955-re: március 20, Budapest: ötéves Tervkölcsön utolsó sorsolása; április 26—29, Szolnok: a Második Békekölcsön hatodik; május 27—30, Nyíregyháza: az Első Békekölcsön nyolcadik; június 29, Siófok: a Harmadik Békekölcsön negyedik; szeptember 18, Eger: a Negyedik Békekölcsön harmadik; október 20—23, Veszprém: a Második Békekölcsön hetedik; november 13, Budapest: az ötödik Békekölcsön első; november 26—29, Miskolc: az Első Békekölcsön kilencedik és december 30, Székesfehérvár: a Harmadik Békekölcsön ötödik húzása. — ÜTKÖZET TÖRT KI az olaszországi Stelvi-völgyben olasz vámőrök és körülbelül 35 csempész között. Az összetűzésnek több sebesültje volt. — Erkel Ferenc Bánk bán című operáját április 3-án bemutatja a dessaui Landestheater. Az operát Willy Bodenstein, a színház intendánsa rendezi. Tavaly többször is hazánkban járt, hogy a rendezéssel kapcsolatban előtanulmányokat végezzen. PETŐFI MŰVEIBŐL 470 oldalas kötet jelent meg a Német Demokratikus Köztársaságban, a weimari Thüringer Volksverlag kiadásában. A fordításban Gerhard Steiner, a berlini Humbold-egyetem tanára, Turóczi-Trostler József akadémikus és Gáspár Endre műfordító vett részt. — AZ IBUSZ közli, hogy március 26-án és 27-én különvonatot indít Aggtelekre. Részvételi díj oda-vissza (vasúti és autóbuszköltség, egy éjszakai szállás) 90,40 forint. — JÓ IVÓVIZET KAPOTT ÓZD. Mintegy négymillió forintos beruházással a Putnokon fúrt kutakból 20 kilométer távolságról jön a víz Ózdra. — Magyar gyermekrajz-kiállítás nyílik április elején a párizsi Musée Pedagogique-ban. — Gerencsér Sebestyén fazekas, a népművészet mestere elhunyt. A magyar fazekas népművészet egyik kiváló tagját vesztette el vele. Temetése március 14-én volt Siklóson. — TAVASZI VÁSÁR kezdődött hétfőn a Rákóczi úti Alkalmi Áruk Házában. A vásár két hétig tart. — A szovjet film ünnepe első négy napján több mint 430 000 néző tekintette meg a budapesti mozik előadásait. Különösen nagy volt az érdeklődés vasárnap, amikor 161 524 látogatójuk volt az előadásoknak. — PETŐFI SÁNDORRÓL nevezték el a pestújhelyi Közgazdasági Technikumot. Hétfőn a névadó ünnepséggel együtt rendezték meg a március 15-i ünnepélyt, s ezen leleplezték Petőfi mellszobrát, a szülői munkaközösség ajándékát. Vasárnap délután 3 órakor 03 Erkel Színházban Tavaszi, koncert címmel hangversenyt arunak az Állami Operaház VIT-díjas ének- és táncművészei. A koncerten közreműködő zenekart azokból a fiatal operaházi hangszeres művészekből állították össze, akik tagjai voltak a bukaresti VIT-en díjat nyert Budapesti Ifjúsági Zenekarnak. A SZOVJETSZKAJA KULTÚRA március 10-i számában cikkben emlékezik meg a Szovjet Kultúra című folyóirat fennállásának ötödik évafordulójáról. — Az autoszifon, a „házi szódavíz* gyár“ gyártását megkezdte a Gázértékesítő Vállalat. Egy autoszifon 12 patronnal 140 forintba kerül majd. — HAJDÚ-BIHAR MEGYE három községben, Bojton, Ártándon és Magyarhomorogon termelőszövetkezetelőkészítő bizottság alakult. — Szigetközben korszerűsítik a Győr—Hédervár közötti utat. A Győr—Ásványráró közötti rész még az idén elkészül. A labdarúgó NB I. negyedik fordulója Az NB I. labdarúgó-bajnokság negyedik fordulójának mérkőzéseit szombaton és vasárnap játsszák le. A műsor a következő: Szombat: Vasas Izzó—Bp. Dózsa, Dózsa-stadion, 15.30 (Harangozó). Vasárnap: Bp. Kinizsi — Ds. Vasas, Üllői út, 15.30 (Gurszky). Cs. Vasas—Bp. Vasas, Csepel, 15.30 (Somogyi). Pécsi Dózsa — Bp. Honvéd, Pécs, 14.30 (Rigó). Salg. Bányász—Győri Vasas, Salgótarján, 15.30 (Bánkúti). Dorogi Bányász—Bp. Vörös Lobogó, Dorog, 15.30 (Kankó). Szombathelyi Lokomotív—Légierő, Szombathely, 15.30 (Bihari). KEDD, 1955. MÁRCIUS 15 F. V. Konsztantyinov előadása a Tudományos Akadémián F. V. Konsztantyinov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága mellett működő Társadalomtudományi Akadémia rektora, a hazánkban tartózkodó szovjet kulturális küldöttség vezetője ma délután 5-kor előadást tart a Tudományos Adakémia felolvasó üléstermében vezető akadémikusoknak, tudósoknak, s művészeknek. Előadásának címe A szocialista ideológia szerepe a szocializmus és a kommunizmus építésében. Megjelent a Propagandista márciusi száma A Propagandista márciusi száma a következő fontosabb írásokat tartalmazza: Borsi Emil: Népi demokratikus forradalmunk nagy vívmánya az 1945-ös földreform — Daczó József: A pártszervezetek és a kommunisták feladatai a Hazafias Népfrontmozgalom továbbfejlesztésében —* Szabó László: A hivatali pártszervezetek munkájáról — Vértes Imre: Harcoljunk a bírálat-önbírálat hatékonyságáért és torzításmentes alkalmazásáért — Maróti Ödön: Hogyan mérjük a munka termelékenységét? — Nagy Ernő: A demokratikus cent-*ralizmus és a kettős alárendeltség. SZIKRA Lapnyomda * » ? . . A A RADIO MŰSORÁBÓL KEDD KOSSUTH-RÁDIÓ: 4.30: Hírek. — 4-40: Reggeli zenés műsor. — 5.00: Falurádió. — 6.01: Hírek. — 7.00: A Szabad Nép vezércikke. Hírek. — 7.45: Naptár. — 8.30: A Szekszárdi Népi Zenekar játszik Csorba Géza vezetésével.— 9.00: Indulók és tömegdalok — 9.15: Úttörő-hiradó. — 9.40: Kis muzsikusoknak. — 10.00: Hírek. Lap zemle. — 10.10: Strauss: Keringő — szvit. — 10.42: Halló, itt Peking! A kínai rádió műsorából. — 11.00: Lányok, asszonyok . . . Nők negyedórája. — 11.15: Glazunov: Andantino zenekarra (moszkvai Nagy Színház zenekara, vezényel: Szamoszád). — 11.30: A Sántha-család Részletek Juhász Ferenc költeményéből. — 12 00: Hírek. — 12.10: Ránki György feldolgozása. ..Ezernyolcszáznegyvennyolcban.“ A rádió népi zenekara játszik. — 13.00: Könnyű hangszerszólók. — 13-30: Operettrészletek. — 14.00: Hírek. Közérdekű közlemények. — 14.25: Hangverseny gyermekeknek. A zenetörténet híres gyermekdarabjai. — 14.55: Petőfi koszorúi. Magyar költők Petőfi Sándorról. — 15-40: Magyar operákból. — 16.20: Tavaszi eső. Hegedűs Géza rádiójátéka. — 17.00: Hírek. — 17-10: Válaszok a hallgatóknak. — 17.30: Maros Rudolf feldolgozása: A magyar történelem forradalmi dalaiból és Behár György feldolgozása: Kossuth-dalok. — 18.00: ,,Először szánt a magáén az a béres . . Riportműsor. — 18.20: Magyar—szovjet barátság hónapja. Az Alekszandrov-együttes és a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett művészegyüttesének műsora. — 1855: Közvetítés a Nemzeti Színházból: Ozorai példa. Irta: Illyés Gyula. - 20.00: Esti Híradó. — 22-00: Hírek. Sport. — 22.20: Operettzene. — 23.00: Előadóművészeink hangversenye. Közreműködik: Czanik Zsófia. Gabos Gábor. Garay György, Jeney Zoltán. Radnai Gábor. — 24.00: Hírek. — 0.10: Vavrinecz: Változatok egy magyar népdalra. PETŐFI-RÁDIÓ: 0.30: A kisiskolások műsora. — 6.40: Torna. — 1i-50: Kováts Barna feldolgozása: Gyermekjátékok. — 7.00—1130-ig: Azonos a Kossuth-rádió műsorával. — 14.00: Népek dalai és kórusai — 14.40: Hazámban. Petőfi Sándor verseiből. — 15.00: Kedvelt melódiák. — 16.00: Népdalok és csárdások. — 17.00: Kamarazene. — 17.30: Mivel ültessük be virágoskertünket? Előadás. — 17.45: Tánczene a népi demokratikus rádiók műsorából. — 18.30: Az épülő kommunizmus nagy országában — 19.00: Petőfi és a zene. Bónis Ferenc előadása. — 19.50: Csajkovszkij, a-moll zongoratrió (zongora: Oborin, hegedű: David Ojsztrah, gordonka: Knusevickij. — 20.40: Derkovits Gyula: Székely Zoltán előadása. —■ 21.00: Felgördül a függöny. Részletek a miskolci Déryné Színház Verdi Rigoletto című operájának előadásából. — 22.00: a Textilszakszervezet Központi Népi Együttesének zenekara játszik. — 22.28: Muszorgszkij: rév kiállítás képei. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet. Jelenti: várható időjárás ma estig: felhőátvonulások, több helyen futóeső vagy havazás. Időnként élénk nyugati északnyugati szél. A hőmérséklet alig változik. A várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma 3—6 fok között, lesz. A Duna vízállása hétfőn reggel Budapestnél 218 centiméter. A fűtés alapjául szolgáló várható napi középhőmérséklet ma 0—plusz 3 fok között lesz. A budapesti színházak mai műsora Operaház: Bánk bán (7). — Az Operaház Erkel Színháza: Figaro házassága (11. bérlet, 6 sz.. 7). — Nemzeti Színház: Bánk bán (7). — Katona József Színház: Pygmalion (Katona-bérlet, 6. sz., 7). — Madách Színház: Romeo és Julia (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Egy pohár víz (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Cyrano de Bergerac (7) — Déryné Színház: A néma levente (7). — Főlöfi Színház: Szépek szép© (4). — Jókai Színház: A tanítónő (A 14.-re megváltott jegyek érvényesek, 7). — Fővárosi Operettszínház: Csárdáskirálynő (7). — Blaha Lujza Színház: Párizsi vendég (7) — Jászai Mari Színház (az Állami Faluszínház előadásai): Idegen gyermek (7). — Vidám Színpad: Hol szorít a cipő? 17). — Fővárosi Kis Színpad: Telitalálat (a Vidám Színpad vendégjátéka, fél 8) — Központi Tiszti Ház: Ünnepi est (7). — Zeneakadémia: Gergely Ferenc orgonaestje („V-bérlet 3 s7, 8) — Bartók-terem: Mahler: Das Liedent ilr Erde (oratórium-bérlet 3 sz 81 — Kamara Varieté: Lepsénynél' még megvolt, (fi' ,B K„SíT!, Va:",1: L- S Ilarccal 5 • T *toa»b Kultúrotthon: Beethoven-mű-B*b»72 inWh8fii:10'meZ'előadás- 71 — Állami F8víz.«, bizalmap "él »1. -dégjétéka Busch Cirkusz ven. SZABAD NÉP A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság' Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest VIII Blaha Lujza tér 3. Tel.: *343—110 *142—220' Bartos*!t Posta Köz'P°nti Hírlapirodája, Budapest, V., József nádor tér 1. Tel : igo— C so. vidékén a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatal. — a budapesti előfürdők UKgoit a kerületi kézbeeste postahivatalos kezelik. Központi előfizető szolgálat,: 183__023 Előfizetési díj havi 12 Ft.