Szabad Nép, 1955. április (13. évfolyam, 90-119. szám)

1955-04-15 / 104. szám

Jegyzetek filmekről Egy évezred Mexikóban Különös, nem mindennapi film az Egy évezred Mexikóban — mint aho­gyan különös keletkezésének törté­nete is. Szergej Eizenstein, a nagy szovjet rendező három évet töltött Tisse operatőrrel — 1930—33-ig — Mexikóban, és mintegy 50 000 méter felvételt készített, hogy abból össze­állítsa azt a művészi dokumentum­­filmet, valóságos filmeposzt, amely Mexikó népének történelmét s életét eleveníti meg. A film elkészülte előtt azonban Eizenstein összekülön­bözött a vállalkozó Upton Sinclair­­rel, hazautazott s a páratlanul gazdag művészi anyag feldolgozatla­nul, rendezetlenül a tőkés filmesek kezében maradt. Hosszas hányódás után talált rá Hollywoodban Marie Seaton, aki igyekezett az időközben elhunyt szovjet rendező egykori el­képzeléseinek megfelelően a részlete­ket kiválogatni s a filmet összeállí­tani. Ezer év — egy nép története... — hatalmas a vállalkozás, nem is férhet bele egy film kereteibe. Ez teszi-e csupán, vagy az alkotó művész köz­reműködése nélküli végső megformá­lás — de inkább csak különös gaz­dag mozaikot kaptunk egy ismeret­len ország ismeretlen népének külö­nös, szépségekben, de mindenekelőtt szenvedésekben gazdag életéből, mintsem egységes, folyamatos törté­nelmet, vagy a mai élet átfogó be­mutatását. A dúsgazdag filmanyagot megszűrő végső amerikai változat a szabadságért vívott nagyszerű forra­dalmi harcok helyett nagyobb hang­súlyt ad a mexikói nép régi vallásá­nak, „örök lelkiségének“, misztikus ellenállásának. Bizonyos egységbe foglalja mégis a filmet az egyes részleteket, képeket, jelenetcsoportokat összefogó mély költőiség. Annak a folyamatosságnak az érzékeltetése — a rendezői és ope­ratőri művészet iskolapéldájaként —, amely az élet szépségeiben és a sza­badság vágyában, a szellemi és a fi­zikai elnyomás elleni küzdelemben élt tovább, s szállt apáról fiúra az az­tékoktól a mai nemzedékig. Csodálatos, ősi indián kultúra hazá­ja Mexikó. Az inkák és az aztékok palotáinak romjai közt, régi isten­szobrok mellett ott állnak ugyanolyan arcvonásokkal, ugyanazzal a kemény, merész tekintettel a mai utódok. Az első pillanatban azt hisszük, azok is szobrok, s ime, megelevenednek: ott áll előttünk az ősi, s a mai mexikói nép. A nép, melyet hiába kínoztak, sa­nyargattak a spanyol hódítók, s az erőszakos hittérítők, az inkvizíció minden borzalma. Az ősi kultúra, s az élet ezernyi szépsége, öröme, a hó­dítókat, inkvizitorokat, s a halált ki­csúfoló élniakarás, a szerelem költői­­sége minden korban diadalmaskodott. Mennyi gyöngédség, szépség van a folyóparton találkozó szerelmesek te­kintetében! S minden különössége mellett is mennyire szép, meghitt a spanyol hódítást elkerült Tehuán­­törzs asszonyainak férjválasztása, es­küvői szertartása — bár ez a rész a konkrét történelmi viszonyokból ki­szakítva, s a törzsnek csak ünnepét megmutatva, inkább idillikus betét­nek hat, mint valósághű ábrázolás­nak. De az élet egyre nehezebb, a gyar­matosítók igája egyre elviselhetet­lenebb. 400 éve tart a rabság, s a peonok, akik a spanyol uraság föld­jén dolgoznak, még házasságot sem köthetnek rabtartójuk engedélye nélkül. Az elnyo­dott, gyarmati né­pek sorsa sűrűsödik abban a meg­rázó képben, melyben az uraság az esküvőre készülő, engedélyt kérő fia­tal mexikóitól elragadja, szobájába hurcoltatja menyasszonyát; a vőle­gényt pedig annak segítségére siető két társával együtt elevenen vállig a forró homokba temetteti, majd vágtató lovasokkal halálra tapostatja. Úrnapján történt ez , s az ünnep végére a rabság ellen felkelt nép forradalma végigsöpört az országon, véget vetett a gyűlölt diktátor, Diaz rémuralmának. A szereplők apró mozdulatai, sze­relmes mosolyok és elszántan villa­nó tekintetek, a művészi képek s a kísérőzene egységes alkotássá, meg­ragadó filmkölteménnyé teszik ezt a dokumentumfilmet. De így is doku­mentumfilm marad, a szó minden jó és jelentőségteljes értelmében. Nemes László Frígiai csillag alatt Kicsit bosszantó, hogy a MOKÉP — amely hatásos filmcímekért, más­kor nem szokott a szomszédba men­ni — ilyen dodonai cím alatt hoz­ta forgalomba a lengyel filmgyár­tás e kiváló alkotását. Newerly Egy boldog élet című nagy regényének második részét jeleníti meg a film. Az első rész oly sikeres megfilme­sítése után (amelyet nálunk kere­sem az igazságot rímmel játszottak), nagy várakozással tekintettünk a folytatás elé. S noha ez a rész jóval nehezebben érzékelhető problémákat vet fel, nem csalódtunk. Nem lehet eléggé csodálkozni a Színház és Mozi kritikusán, aki „sápadtabb“ folyta­tásként intézi el ezt­ a filmet. Az első részt mindenekelőtt az a bátorság tette vonzóvá, amellyel az író Szczesny útját felvázolta. Szinte mindazokat a zsákutcákat végigjárat­ta vele, amelyekbe a tőkés rend­szerben egy jóravaló, de teljesen el­­mara­dott munkásfiú csak belekerül­het, a keresztényszocialista emberba­rát­ demagógiától a kistőkéssé válás illúziójáig. A második részben Szczesny már megtalálta a helyes utat, a kommunisták útját — de itt sem idealizálja a film a hősét. Szczesny lázadó természete, fékte­len gyűlölete az uralkodó társadalmi renddel szemben nem párosul még azzal a szigorú fegyelemmel, ön­­kontrollal, amely nélkül az illegális párt nem lehet meg. Szczesny még nem érti, hogy spiclik és provokáto­rok, rendőrök és ügyészek figyelik a kommunisták minden moccanását hogy minden fegyelemsértés — még ha merész tettről van is szó — sú­lyos hiba, veszélyezteti a pártot. A film nagyon élesen bontja ki ezt a fő konfliktust. Szczesny tette ugyanis (egy spiclit lőtt le) közvetlen nem ke­veri bonyodalmakba a pártot, ellen­kezőleg: megmenti az illegális nyom­dát, így sokkal nehezebb Szczesny­­nek belátnia, hogy nem járt el párt­­szerűen. Annál inkább, mert a film a szektás türelmetlenkedőket is áb­rázolja, akik a fiatal párttagot azon­nal ki is akarják zárni a pártból. A végsőkig elkeseredett embert a párt­­szervezet vezetője, Oljeniczak, az öreg forradalmár vezeti a helyes út­ra. De szép ez a folyóparti jelenet... S nemcsak szép, emberséges is, mély is, igaz is — szinte tanítani kellene. Ezután már hihető, hogy Szczesny maga is éberen őrködik a fegyelem felett, nyomban rácsap a provoká­torra, aki fegyvert csempész a sztráj­koló munkások táborába. Amikor a tömeg közepette nagy hévvel szét­veri a puskát, szinte érezzük: a sa­ját hibájával is leszámol. A 30-as évek, a válság éveinek len­gyel forradalmi munkásmozgalmát ábrázolja ez a film, nemcsak Szczesny sorsán keresztül, számtalan epizód­ban is. S ha csak jelzésszerűen (néhol v­agyonis vázlatosan) a parasztok és városi kisemberek harcát is — meg­mutatva, hogyan harcol a párt a so­vinizmus, az antiszemitizmus, a kis­ Ünnepi megemlékezés a MUOSZ-ban A Hazafias Népfront Országos Iro­dája, a Nyomda- és Papíripari Dolgo­zók Szakszervezete és a Magyar Új­ságírók Országos Szövetsége csütör­tökön délután ünnepi megemlékezést rendezett a Mercurius Veridicus ex Hungária első számú megjelenésének 250. évfordulója alkalmából a MÚOSZ székházában. Emlékbeszédet mon­dott Farkas Lajos történész. A beszéd után műsor következett, amelyen közreműködött Törö­k Erzsi Kossuth­­díjas énekművész. Gordon, Zsuzsa, az Ifjúsági Színház és Horváth Ferenc a Madách Színház művésze. (MTI) — Hogy mi ne legyünk német gyarmat címmel új irodalmi soro­zatot indított a Kossuth-adó. A so­rozat költők, írók, krónikások alko­tásaival ismerteti azt a küzdelmet amelyet a magyar nép évszázadokon át vívott szabadságáért, függetlensé­géért a német hódító törekvések el­len, polgári megalkuvás és a kishitűség ellen. Mégsem csupán „munkásmoz­galmi“ film a Frígiai csillag alatt, egyúttal egy nagy és szép szerelem története is. A lány pártmunkás és jóval öntudatosabb, műveltebb, mesz­­szibb tekintő, mint Szczesny. Különös viszony alakul ki a félszeg, érzelmeit elrejtő fiú és a lány között. Szczesny nemcsak szereti Magdát, hanem fel is tekint rá, tiszteli benne a fejletteb­bet, az okosabbat, aki tisztábban lát. Ez pedig bátortalanná teszi a szere­lemben, szinte nem mer közeledni hozzá. S ez a helyzet a lány számára is akadály: ha túlontúl nyíltan „ne­veli“ Szczesnyt — még jobban eltá­volodnak egymástól, még inkább a nevelő és a tanítvány viszonya felé tolódik el kettejük kapcsolata. A film remek pszichológiával oldja meg ezt a problémát is. Csak üdvözölni lehet a lengyel filmművészetet ezért a filmért. Min­denekelőtt az írót, Igor Newerlyt és a rendezőt, Jerzy Kawalerowiczot. De nem kevésbé a főszereplőket, Jo­sef Nowakot és Lucyna Winickát. És sok meleg szót érdemelnek az epizód­szereplők is. Jerzy Kawalerowicz és Lucyna Winicka vendégeink voltak a lengyel filmhét idején. Akkor még csak a film első részéért tudtunk ne­kik köszönetet mondani. Fogadják most utólag a második részért is me­leg elismerésünket. Rényi Péter Az októberi for­radalom éjszaká­ján négy óra tájt fáradtan és felka­vart indulatokkal kezdtünk szétszé­­ledni a Szmolnijból. Felajánlottam Vlagyimir Iljicsnel hogy töltse nálam az éjszakát. Előző­leg odatelefonáltam a rozsgyesztven­szki kerületi pártbizottságba — amely­nek titkára voltam , és meg­bíztam a harci csoportot, hogy hala­déktalanul vizsgálja végig a Herszon út mellékutcáit, gondosan­­ ügyeljen minden alpajáróra. A hátsó ajtón mentünk ki , Szmolnijból, végigmentünk a söté utcán, ahol az előre megállapított he­lyen ott várt a gépkocsi Rjabov mat­rózzal, a kipróbált sofőrrel, majd ke­rülő utakon hozzám hajtottunk. Vlagyimir Iljics bizonyára nagyon fáradt volt, mert elszenderedett a gépkocsiban. Otthon úgy ahogy meg­vacsoráztunk. Igyekeztem minden le­hető kényelmet biztosítani Vlagyim­ir Iljics számára. Alig tudtam őt rá­beszélni arra, hogy elfoglalja a szo­bámat. Leginkább az az érv hatot rá, hogy ebben a kis különszobában íróasztal, papír, tinta és könyvek áll­nak rendelkezésére. Végül is Vlagyimir Iljics beleegye­zett. Bezártam a bejárati ajtókat fölakasztottam az összes láncokat , biztosítózárakat, lövésre kész állapot­ba helyeztem a pisztolyomat és min­denesetre külön papírdarabra felír­tam kerületünk, a Szmolnij, a szom­szédos kerületi munkás- és szakszer­vezeti bizottságok telefonszámait hogy esetleges kapkodás közben min­den szükséges kéznél legyen ... Az­után eloltottam a villanyt és a szom­széd szobában lefeküdtem a dívány­ra. Vlagyimir Iljics szobájában ma hamarabb kialudt a világosság. Hall­gatóztam, vajon alszik e? Semmi zaj nem hallottam, alszik kétségtelen Már éppen elszenderedtem, amiko egyszerre csak kígyóit a fény Lenin­nél. Felriadtam. Hallom, hogy fel­kelt az ágyból, csöndesen benézet hozzám és mikor úgy látta, hogy al­szom, alig hallható léptekkel, lábujj­hegyen odament az íróasztalhoz. Le­ült mellé, kinyitotta a tintatartót , az asztalra könyökölve munkáb mélyedt. Persze, ezután már nem tudtán többé elaludni. Ő pedig csak írt, néha áthúzott va­lamit, olvasott, újból írt, és végü nekikezdett a letisztázásnak. Már be­köszöntött a késő őszi pétervári reg­­­gel, amikor Vlagyimir Iljics eloltotta­­ a lámpát, lefeküdt az ágyba és el­­­aludt. Reggel figyelmeztettem a háziakat hogy ne lármázzanak, mivel Vlagyi­­­­mir Iljics egész éjszaka dolgozott, és­­ bizonyosan rendkívül fáradt. Egyszer­­ csak felpattant az ajtó és el­lépett­­ a szobából, energikusan, frissen és­­ vidáman, mint mindig.­­ — Jó reggelt mindenkinek, a szo­­­­cialista forradalom első napján! —­­ üdvözölt minket. Elvtársak jöttek, kijött Nagyezsda Konsztantyinovna is, aki szintén ná­­­­lunk töltötte az éjszakát. Mikor valamennyien összegyűltünk , hogy megteázzunk, Vlagyimir Iljics­­ teleírt lapokat vett elő zsebéből és felolvasta a földről szóló dekrétumot . Most már nincs más hátra, mint ■ hogy bejelentsük, nyilvánosságra hoz­­­­zuk és elterjesszük. Próbálják meg,­­ akkor visszavenni! Nincs hatalom , amely el tudná venni ezt a dekrétu­mot a parasztoktól és visszaadhatni a földet a nagybirto­kosoknak. Ez a­­ mi Októberi Forradalmunk legfonto­­­­sabb vívmánya. Az agrárforradalmat­­ még ma befejezzük és megszilárdít­­­­juk — mondta örömmel Vlagyimir­­ Iljics. Részletesen magyarázni kezdte , hogy ennek a dekrétumnak az alap­­.­­sát azok a követelések képezik, ame­­­lyeket a parasztok adtak a szovjetek­­ kongresszusára utazó küldötteiknek , s ezért a parasztok maguk fognak­­ harcolni a dekrétum valóra váltá­­­­saiért. — De hiszen ezek az eszerek kö­­­­vetelései voltak, s majd azt mond­­­­ják, hogy átvettük tőlük — jegyezte ■ meg valaki. ■ Vlagyimir Iljics elmosolyodott: — Hadd mondják. A parasztok tisz­tában lesznek azzal, hogy mi min­dig támogatjuk az­ ő jogos követelé­­­seiket. Közel kell kerülnünk a pa- 5 rasztokhoz, életükhöz és óhajaikhoz ! S ha néhány ostoba nevet ezen, hadd nevessen. Soha nem kívántunk ma­­i nopóliumot adni az eszereknek a pa­rasztokra! Vlagyimir Iljics minél hamarabb­­ nyilvánosságra akarta hozni­ a kong­­­resszuson ezt a dekrétumot. Úgy ha­­­tároztunk, hogy mindjárt több pél­dányban legépeljük és odaadjuk, hogy­­ szedjék ki a mi újságjainknál, és azután holnap reggel mindjárt kö­­­­zölhetik. Miután pedig a szovjetek kongresszusán elfogadták a dekrétu­mot, haladéktalanul megküldjük az ország valamennyi újságjának azzal az utasítással, hogy „közöljék a leg- , közelebbi számban“. Javasoltam, hogy a földről szóló dekrétumot adjuk ki külön brosúrá­ban, legalább ötvenezer példányban,­­ s azokat osszuk szét legelsősorban a falura hazatérő katonáknak, mivel rajtuk keresztül jut el a dekrétum­­ a leggyorsabban a tömegekhez. Vla­gyimir Iljics egyetértett javaslatom­mal. A továbbiakban a dekrétumot­­ plakát formában is kinyomtatták és kiragasztották szerte a városban, sőt a pályaudvarokról kifutó mozdonyok­ra és vasúti kocsikra is felragasztot­ták, hogy mindenütt olvashassák. Nemsokára ezután gyalog­útnak in­dultunk a Szmolnij felé. ★ Vlagyimir Iljics még sokáig érdek­lődött, hogy a földről szóló dek­rétumot hány példányban osztották el a katonák, valamint a parasztok között. Különleges jelentőséget tulaj­donított ennek a dekrétumnak. Számtalanszor kiadtuk a földről szóló dekrétumot brosúra formájában és ingyen terjesztettük nagy példány­számban nemcsak a kormányzósági és a megyei városokban, hanem Oroszország valamennyi járásában is. Ez a dekrétum valóban az egész nép körében ismeretessé vált. Talán egyetlen törvényt sem hoztak nyil­vánosságra olyan széles körben, mint ezt, új, szocialista törvényhozásunk egyik alaptörvényét, amelynek Vla­gyimir Iljics oly sok erejét és ener­giáját szentelte. — Ha szétosztják a leszerelt kato­nák­­között a földről szóló dekrétu­mot, mindegyiknek jól meg­­k­ell ma­gyarázni a dekrétum értelmét és je­lentőségét — mondotta — s ne feled­kezzenek meg arról sem, hogy meg­mondják nekik: ha a földbirtokosok és kulákok még ott ülnek a kisajátí­tott földeken, okvetlenül el kell űzni őket, és a földet át kell adni a pa­rasztbizottságoknak, hogy rendelkez­­­­zenek vele. Állít­sanak be erre a munkára egy ér­telmes matrózt, aki ügy­el,rá, hová teszik a katonák a dekrétumot, leh­etőleg minél mélyebbre dugják kenyérzsákjukba, a holmik alá, ah­ogy elveszítsék. Ami pedig tizess­­el összekötve került kiadásra, azt irtsa kéznél, fel kell olvasni és szét ell osztani a vagonokban ... Egyszer csak elgondolkodott, elmo­­rlyodott és megszólalt: — De van ám még egy baj: papír incs, újság nincs, dohányozni pedig ell. A katona tehát fogja magát és dekrétumból ekkora cigarettát sp­­pr — és Vlagyimir Iljics az ujjával mutatta, hogy mekkorát. — Mire ha­lál, társaival együtt elszívja az ősz­ies dekrétumokat... Okvetlenül el­sírja. Vlagyimir Iljics elhallgatott, egy éve múlva ravaszkásan elmosolygott s hozzám fordulva mondta: — Tudja mit, Vlagyimir Dmitrije­­ics. Menjen el a Szitin-boltba és kér­­ezze meg, nincs-e nekik naptárjuk ,szakítható lapokkal. Ha van, adja­lak belőle... Amikor aztán a dek­­étumokat minél mélyebbre beleteszik kenyérzsákba , lelkükre kötik, hogy a falujukig hozzá ne nyúljanak! - a cigarettasodráshoz mindegyik­ek adnak egy-egy naptárt. Az ké­nyelmes is, hiszen leszakítható, a pa­li megfelelő, puha, és éppen elég gy mahorka-cigaretta megsodrás­­­a. Van benne összesen 365 lap, elég­­ a katonának saját magának is, meg a társainak is . .. A dekrétumo­­kat pedig vigyék haza a faluba ...­gy azután megmentjük a dekrétu­­mokat — és csöndesen elnevette ma­­át, mulatott azon, hogy megtalálta probléma megoldását. Elmentem a Nyevszkijre a Szitm­­­ok­ba. Az üzletvezető szívesen oda­­dta nekem az összes eladatlanul maradt 1917-es, leszakítós naptára­­at. Elvittük a Szmolnijba és minden atonának aki bejött hozzánk, ad­unk egy földről szóló dekrétumot s azonfelül egy leszakítható naptárt, egy „cigarettát sodorjon belőle". A aton­ák rendkívül elégedettek vol­­ak, mondva,­­hogy ,,ez már igen", s megígérték,­­hogy a földről szóló dek­­étumra vigyáznak, okvetlenül szét­­sztják a parasztok között és fel­­lvassák a falubelieknek. (Megjelent a Známja áprilisi számb­­an.) Jemin a Szmalnijban V. Boncs-Brujevics visszaemlékezéseiből SZABAD NÉP A MAGYAR ZENEMŰVÉSZEK NAGY SIKERE LENINGRÁDBAN (Tudósítónktól.) Egy hétig vendégszerepeltek Le­­ningrádban a magyar művészküldött­ség tagjai. Múlt csütörtökön este a Filharmó­nia mindkét termében magyar mű­vészek léptek pódiumra. A nagyte­remben Somogyi László Kossuth-dí­jas kiváló művész vezényletével a Filharmónia zenekara Mozart-műve­­ket adott elő. Különösen nagy sikert aratott a G-dúr hegedűverseny a fiatal Kovács Dénes részvételével és a Hat német tánc. Néhány lépésnyire innen, a Filhar­mónia kistermében ezalatt Orosz Júlia érdemes művésznő és Simándy József Kossuth-díjas adott hangver­senyt. Műsorukon magyar, orosz és nyugati klasszikus operaáriák szere­peltek. Már az első számok után tu­catjával indultak cédulák a dobogó felé. Orosz szokás szerint a nézők ezeken kérték a művészeket, hogy énekeljék el ezt vagy azt a kedvenc áriájukat. A közönség szinte minden szám után ráadást követelt. Pénteken este Somogyi László is­mételte meg még nagyobb sikerrel előző napi Mozart-hangversenyét. Kovács Dénes a zeneművészek szö­vetsége leningrádi csoportjával adott hangversenyt. A szombat esti Fischer Annie-hang­versenyről szóló beszámolót tulajdon­képpen keddel kellene elkezdeni, mikor is kilenc órakor, két órával a pénztárnyitás előtt már a zenebará­tok hosszú sora állt a Filharmónia pénztára előtt a fagyos reggelen, hogy jegyet szerezzen a hangversenyre. A közönség fergeteges tapssal jutalmaz­ta a műsorra­ tűzött Beethoven-, Brahms-, Schubert-, Debussy- és Bartók-művek ragyogó előadását. A sok ráadás itt is legalább másfél­­szeresére növelte a hangversenyt. Nagy szeretettel fogadta az igényes leningrádi közönség Bartók Béla III. Zongoraversenyének előadását, Somogyi László vezényletével és Fi­scher Annie közreműködésével. A „kisoperában" Simándy József nagy sikerrel léped fel a Trubadúrban, Orosz Júlia pedig a Traviatában. A zenekari próbák után beszélget­tünk Somogyi László Kossuth-díjas karmesterrel. Elmondotta, igen nagy örömmel és lelkesedéssel próbálták a leningrádi filharmonikusok Bartók III. Zongoraversenyét. — A művé­szek Bartók iránti érdeklődésére, sze­­retetére egyébként jellemző — mon­dotta —, hogy megkértek: ismertes­sük meg őket Concertyjával, amely pedig a mostani műsorunkon nem is szerepel. Fogadás a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztériumában a magyar művészkü­ldöttség tiszteletére Moszkva, április 14. (TASZSZ) N. A. Mihajlov, a Szovjetunió kul­turális ügyeinek minisztere április 13-án fogadást adott a magyar—szov­jet barátság hónapja alkalmából a Szovjetunióban tartózkodó magyar művészek tiszteletére. A fogadáson megjelentek a Szovjetunió külügy­minisztériumának, a Szovjetunió kul­turális ügyei minisztériumának fele­lős munkatársai, a színházi élet és a sajtó képviselői. Megjelentek a fogadáson a moszk­vai magyar nagykövetség munka­társai is. A fogadás meleg, baráti hangulat­ban folyt le. A magyar-szovjet orvosi napok második napja K. M. Bikov akadémikus értékes előadást tartott Csütörtökön a magyar—szovjet or­vosi napok második napján az Új­városháza tanácstermében ismét nagy számban gyűltek egybe a ma­gyar orvostársadalom kiválóságai. Az első előadást Babics Antal Kossuth­­díjas akadémikus tartotta A magyar orvostudomány tízéves eredményei címmel. Ezután K. M. Bukov akadé­mikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája I. P. Pavlovról elneve­zett Fiziológiai Intézetének igazga­tója emelkedett szólásra. A világ­hírű szovjet fiziológus a gátlás prob­lémájáról tartott nagyértékű előadást. Utána Littmann Imre Kossuth-díjas egyetemi tanár a magyar szívsebé­szet eredményeiről számolt be. Dél­után Rusznyák István Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia el­nöke és Földi Mihály, az orvostudo­mányok doktora A nyirokkeringés kutatásának eredményei hazárokban című előadását Földi Mihály ismer-MOSZKVÁBAN szerdán került sor a Szmiszlov —Geller párosverseny ötödik játszmájára. Az előzőekhez hasonlóan ez a játszma is döntetlen eredménnyel ért véget. A mérkőzés állása jelenleg 2,5:2,5. A hatodik, utolsó játszmát ma bonyolít­ják le. Világossal Geller játszik, tette: Gömöri Pál egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia leve­lező tagja, az orvostudományok dok­tora A vese kórélettani kutatásának újabb eredményei hazánkban cím­mel tartott előadást. A csütörtöki nap utolsó előadását Kerpel-Frónius Ödön Kossuth-díjas­­ egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia le­velező tagja tartotta A bélhurutok okozta só- és vízháztartási zavarok a csecsemőkorban címmel. k­itüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az árvízsújtotta Szigetköz helyreál­lítási munkálatainál kifejtett ered­ményes tevékenységük elismeréséül .Koós János város- és községgazdál­kodási­ miniszternek. Szíjártó­ Lajos építésügyi miniszternek. Mezei Jó­zsefnek, a Győr megyei Tanács VB- elnökhelyettesének, Fekete András­nak, a helyreállítási kormánybizott­ság titkárának, Cseh Istvánnak, a helyreállítási bizottság h.-elnökének, Pázmán Andrásnak, a Győr megyei Tanács mezőgazdasági igazgatósága igazgatójának a MUNKA ÉRDEM­REND kitüntetést adományozta. Kulturális delegációk hazaérkezése Csütörtökön délben érkezett vissza a Szovjetunióból Mihály András Kossuth-díjas zeneszerző. Marton Ká­roly, az MDP Központi Vezetősége tudományos és kulturális osztályának munkatársa, valamint Lakatos Sán­dor Liszt Ferenc-díjas, a Magyar Rádió népi zenekarának vezetője a zenekar tagjaival együtt. A Szovjet­unióból hazatérő küldöttséget a feri­hegyi repülőtéren Kerek Gábor, a Kultúrkapcsolatok Intézetének főtit­­kára fogadta. Csütörtökön délelőtt érkeztek Bu­dapestre, a ferihegyi repülőtérre a Lengyel Népköztársaságban rendezett magyar filmhéten részt vett filmde­legáció tagjai: Kohut Magda és Szir­tes Ádám színművészek, továbbá a Csehszlovák Köztársaságba kiutazott magyar filmküldöttség tagjai: Tardos András, a Híradó- és Dokumentum Fimgyár főosztályvezetője, Révész György filmrendező és Nagy Magda, az MDP Központi Vezetősége tudo­mányos és kulturális osztályának munkatársa. (MTI) Hazaérkezett Koreából a VI. egészségügyi csoport Csütörtökön a kora délutáni órák­ban hazaérkezett Koreából — egy évi ott-tartózkodás után — a VI. egészség­­ügyi csoport, melyet a záhonyi határ­­állomáson az Egészségügyi Minisz­térium részéről dr. Simonovits István, az egészségügyi miniszter helyettese fogadott. A budapesti fogadtatáson jelen voltak a Magyar Dolgo­zók Pártja Budapesti Bizottsága, a Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, valamint az Egészségügyi Miniszté­rium, az Országos Béketanács és az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szak­­szervezete képviselői. Megjelentek An Jen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság magyarországi rendkí­vüli és meghatalmazott nagyköveté­nek vezetésével a nagykövetség tag­jai is. A most hazaérkezett 25 egész­ségügyi dolgozót az Országos Béketa­nács nevében Parragi György Kos­­suth-díjas újságíró, az Országos Bé­ketanács elnökségének tagja, az Or­vos-Egészségügyi Dolgozók Szakszer­vezete nevében dr. Deák Imre üdvö­zölte. Dr. Hirschler Imre, a csoport veze­tője az üdvözlésekre válaszolva el­mondotta, hogy egy év alatt több mint 200 000 beteg fordult meg a ma­gyar kórházban és 2700 nagyobb mű­tétet végeztek. (MTI) Öt­éves a Termelőszövetkezet című­ folyóirat Most öt esztendeje, hogy megjelent a Termelőszövetkezet című folyóirat első száma. A Termelőszövetkezet cikkei az elmúlt öt év során az alap­szabály betartására, a vezetés jó mód­szereinek elsajátítására, a helyes munkaszervezésre, a szövetkezeti de­mokrácia érvényesítésére nevelték a lap olvasóit. A lap öt év óta meg­győzően bizonyítja, hogy a szövetke­zeti tagok boldogulásának alapja a közös vagyon védelme, gyarapítása. Szüntelenül hangoztatja: a termelő­szövetkezetek további erősítésének, a tagok egyre könnyebb életének nél­külözhetetlen feltétele a termelési eredmények állandó növelése, a ter­melési költségeik csökkentése. A lap első számú megjelenésének ötödik évfordulóján köszöntjük a Termelőszövetkezetet. További mun­kájuk során legyenek még harcosabb, még bátrabb hangú tolmácsolói a párt szavának, még lelkesebb segí­tői a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének. PÉNTEK, 1955. ÁPRILIS 15 ☆ ☆ HÍREK ft ft Kultúrotthon vagy lucasséke? Szemre takaros épület a moson­magyaróvári járási kultúrotthon. Aki csak kívülről látja, bizonyára így sóhajt fel, de jó is a moson­magyaróváriaknak, gyönyörű kul­­túrotthonuk van. De lépjen csak be az épület ajtaján, akkor sóhajt igazán nagyot. A belépőt ostrom utáni kép fogadja. Beomlott lövész­árkokként kanyarognak a központi fűtés kiásott csatornái. Kilőtt harci gépekhez hasonlítanak a beszere­lésre váró alkatrész-halmazok. S tá­tongó szellőzőnyílások jelzik a számtalan becsapódást. A becsapó­dás szó szerint értendő, mert a mo­sonmagyaróváriak alaposan becsa­pódtak ezzel az építkezéssel. So­sem hitték volna, hogy három esz­tendeig készült, mégsem lesz kész. Pedig hirtelenében nehéz volna megszámolni, hány vállalat építi immár három esztendeje ezt a kul­­túrotthont. S még mindig sok min­den hiányzik a berendezésből. Ha mégis elkészül egy-egy darab, az­­ A SZOT tüzelőanyag-akciója április 15-én kezdődik. A kedvezmé­nyes akció az elmúlt évben igen si­keres volt, ezért az idén már csaknem 350 000 család jut ezen keresztül tü­zelőanyaghoz. Az akcióban részvevők 10 mázsa háztartási szenet, 2 mázsa fát vásárolhatnak. A tüzelő ellenérté­ke négy havi részletben fizethető.­­ A kisiparosok is elhozzák híres készítményeiket az idei Budapesti Helyiipari Vásárra. A többi között a debreceni csizmadiák, kiskunfélegy­házi és békési szűcsök, békéscsabai kötélgyártók, csorvási kerekeszítők, s az ország különböző részeiről nép­művészeti szőtteseket készítő taká­csok küldik fel áruikat.­­ Megszüntetik a préselt sertés­bőrből készült zárt cipők gyártását. A cipőipar az idén négy százalékkal több borjúbox cipőt és a múlt évinél lényegesen több kreppgumitalpú ci­pőt készít. — Tigrisvadászatról forgatnak do­kumentumfilmet a távol-keleti part­vidéken a szovjet filmesek. — Az építőiparban 1423 „A szakma kiváló dolgozója“-oklevelet és az ezzel járó félhavi fizetésnek megfe­lelő pénzjutalmat adnak át a közeli napokban tartandó tervismertető ér­tekezleteken.­­ A Finn—Magyar Társaság nagy­sikerű ünnepséget rendezett hazánk felszabadulásának 10. évfordulója al­kalmából a helsinki Capitol Film­színházban. Az ünnepi beszéd után Maila Vala énekművésznő magyar dalokat adott elő. — Filmstúdió épül Phenjanban játékfilmek gyártására. A Koreai Népköztársaságban tavaly 50 millió nézőjük volt a filmszínházaknak. — A budapesti egyetemi és főisko­lai kulturális együttesek szemléjére — a DISZ kulturális seregszemléjé­nek keretében — április 23-án és 24-én kerül sor. A bemutató győzte­sei később a vidéki egyetemek és fő­iskolák legjobb együtteseivel mérik össze tudásukat. — A szolnold Szigligeti Színház április 16-án, szombaton tartja idei szezonjának hetedik bemutatóját. Shakespeare A makrancos hölgy cí­mű vígjátéka kerül színre.­­ Magyar irodalmi estet tartottak Bukarestben Magyarország felsza­badulása tizedik évfordulójának meg­ünneplésére. Az estet Mihai Beniuc költő, az írószövetség titkára nyi­totta meg. Szerepelt Szász János író, Irina Rachileanu, a Román Népköz­­társaság érdemes művésznője, Anna Barcan, Colea Rautu, Mihui Drago­­mir, Eugen Jebeleanu, Al. Philippide és Veronica Porumbacu. A Meissenben (Német Demokra­tikus Köztársaság) húsvétkor két­napos össznémet ifjúsági találkozót t­artottak. Tizenháromezer német fia­­talon kívül részt vett a találkozón a l­engyel­­és csehszlovák ifjúság kül­döttsége is.­­ — Csaknem kétezer termelő tár­sult Zalában, hazánk egyik legna­gyobb kiterjedésű gyümölcstermő­­területén a közös gyümölcsvédelem ♦munkáira.­­ — Cseh gyorsírógép tervét készí­ttette el Jaroslav Vrátný csehszlovák ♦ gyorsíró. A tachigraf — így nevezte­­el az új gépet feltalálója — 24 billen­­tyűvel működik, teljesen hangtalan. ♦ ♦ --------------------------­ról nem egyszer kiderül, hogy rossz. Csak az építkezéssel kapcsolatos ér­tekezletek és az adminisztráció mennyisége ellen nem lehet kifo­gás. Ha például minden értekezlet egy-egy beépített szellőzőberende­zéssé változna, förtelmes léghuza­tot lehetne csapni egész Győr-Sop­­ron megyében. A ideírt aktákkal pedig hosszú ideig fűthetnék a­ kul­­túrotthont, ha végre elkészülne a központi fűtés. Bizonyára sokunkban felvetődik a kérdés: ki a felelős a késedele­mért? Bizony még szükség lesz jó­­néhány értekezletre, hogy ez kide­rüljön. Lehetséges, hogy a vállala­tok megbízottai jól szórakoznak a megbeszéléseken. A mosonmagyar­óvári járás fiataljai azonban már dalolni, táncolni, tanulni szeretné­nek a három éve készülő kultúr­­otthonban. Őket csak bosszantja és nem szórakoztatja ez az érthetet­len késedelem. S mi tagadás, iga­zuk van. — Zenei napokat rendeznek Mis­kolcon április 17 és 20 között. En­nek során több mint tíz hangver­senyt tartanak. Az előadásokat a Ma­gyar Zeneművészek Szövetségének miskolci csoportja és a helyi városi tanács népművelési osztálya rendezi.­­ Nagyszabású ifjúmunkás-ta­nácskozást hívtak össze Békéscsabá­ra.. A megbeszélésen a Békés megyei üzemi és falusi fiatalok cserélik ki tapasztalataikat. — Szekszárd fejlesztésére, szépíté­sére 11 millió forintot fordítanak az idén. — Elkészült a hszikang—tibeti or­szágútnak a Lhassza-folyót átívelő első hídja. Ezzel lehetővé vált a köz­vetlen forgalom Tibet fővárosába, Dhasszába. — Vitorlásokat ad bérbe a balato­li üdülőknek a Balatoni Hajózási Vál­lalat. A kezelő­ legénységen kívül tíz személy fér a hajóra.­­ Sok újdonsággal örvendezteti meg a közeljövőben a kötszövőipar a vásárló közönséget. Újfajta kötszö­­vött­ kelmét gyártanak, amelyből női kosztüm, kulikabát, gyermekmackó, boy­kabát készül. A férfiak számá­ra kétféle színű anyagból tippzáras mellényt terveznek.­­ Két szállodát nyit a Reprezenta­tív­ Vendéglátóipari Tröszt. Az egyik a tihanyi, volt Inturist helyén, Park Szálló néven nyílik meg. A másik a balatonföldvári „Hullám“. A szállo­dákban a fizető vendégeken kívül az üdülőkbe utalt dolgozók szórakozta­tásáról is gondoskodnak. — József Attiláról szóló ismertetés jelent meg a Kínai Népköztársaság­ban Aj Vu, Magyarországon járt kí­nai író tollából. — Takács Paula, a Magyar Állami Operaház szólóénekesnője csehszlo­vákiai vendégszereplése alkalmával április 11-én az ostravai Állami Színházban Amelia szerepét énekel­te Verdi Álarcosbál című operájában. — Borsod egyik legrégibb telepü­lésének, Mezőkövesdnek városköz­ponti rendezési tervén dolgoznak a miskolci tervezőirodában. Az új vá­rosközpontba a többi között ötszáz személyes kultúrotthont, új szállodát, és tizenkét tantermes iskolát is ter­veznek.­­ Az első sztálinvárosi vásár áp­rilis 30-án nyílik. A háromnapos vá­sáron és kiállításon sok ipari és me­zőgazdasági terméket mutatnak be, elsősorban azt, hogy mit ad az or­szágnak a Sztálin Vasmű. A főútvo­nalon, a 70 méter széles Sztálin úton valóságos sátorvárost építenek.­­ Több mint 170 000 lengyel és külföldi fiatal érkezésére számít az V­ VIT szervezőbizottsága. Varsó­ban 2500 autóbus­z és gépkocsi áll majd a külföldi vendégek rendelke­zésére. — Új áruház­ nyílt meg Székesfe­hérvárott — nyolcmillió forint értékű árukészlettel. — Franciaországban, a grenoble-i városi színházban a közelmúltban hangversenyt rendeztek, amelynek műsorában túlnyomórészt magyar művek szerepeltek. Helene Boschi, az ismert nevű zongoraművésznő köz­reműködésével nagy sikerrel adták elő Bartók I. zongoraversenyét. SZIKRA Lapnyomda. ? 1 .­ ­ X A MALMGREN —BARCZA ‘rádió-sakk­♦ mérkőzésen a magyar versenyző 31.­­ válaszlépése: Kg8—h7. :­­ A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL ! PÉNTEK | KOSSUTH-RÁDIÓ. ~ 4.30: Hírek. — 4.40: Reggeli zenés műsor. ♦— 5.00: Falurádió. — 6.00: Hírek. — 7.00: $A azabad Nép vezércikke. Hírek. — 7.45: XNaptár. — 8.30: Népi zene. — 9.00: Tömeg­­$ dalok. — 918: Bacilusvadászok. Ifjúsági­­rádiójáték — 10.00: Hírek. Lapszemle. *10.10: Smetana zongoraművetből. — 10 30:­­Mi újság az óvodában? — 10.50: Az Okos $Mackó. — 11.00: Nők negyedórája. — 11.15:­­Filmdalok. -- 11.30: Goldmark és Poldini $ operáiból. — 12.00: Hírek. — 12.10: Népi $muzsika. — 13.00: Tánczene. — 14.00: Hírek. ^Közérdekű közlemények. — 14.25: Úttörő-hir­­­adó. — 14.50: Brahms-dalok. — 15.10: Ope­­­re-részletek. — 16.00: Gyorsíróverseny. —­­16.20: Fiatalok sporthiradója. — 16.40: Rácz $Aladár cimbalmozik. — 17 00: Hírek. — $17.10: Válaszok külpolitikai kérdésekre. — $17.25: Szív küldi szívnek szívesen. — 18 00:­­Tavasz az ifjú városban. Riport. — 18.30: $Népi zene — 19.00: A Pjatnyickij-együ­ttes $ műsorából. — 19.15: Teli torokból. Műsor $ Vlagyimir Majakovszkij halálának 25 év­­­fordulójára. — 20.00: Esti Híradó. — 20.20:­­Zenekari hangverseny Weiner Spó 70 sziile­♦ tésnapja alkalmából. — 21.30: József Attila ♦ verseiből — 21.30: Sporthiradó — 22 00-JHK­t­.Sport- “ 22‘,5. perc külpolitika IT. Tánczene - 22.50: Mindhalálig' ♦ Várnai Zseni újabb verseiből. — 23­­in­♦ Gyurkovics Mária énekel, a rádió szinifo­♦ nikus zenekara játszik. — 23.30:­ Lassan­­leszáll az é! . . . - 24.00: Hírek. - o­loa­jKuruc dalok. PETŐFI-RÁDIÓ: 1­6.30: Jö reggekt, gyerekek! — 2.50: Lanner­­♦A csevegők — keringő. — 14.00: Vígopera­♦ részletek. — 14.30: Népek dalai. _ 15.30: JA Társadalmi Szemle legújabb számának is­­­mertetése. — 13.45: Milos Sadlo gordonkázik. ♦ — Ill.Ofl: Orosz népdalok — 18­40: A rádió­­szimfonikus zenekara játszik. — 17.30:­­ Részletek Kovár Lőrinc A nagy virradat c .regényéből és Hollós Korvin Lajos Harminc­­esztendő c. verseskönyvéből. — 18.00: De­­­bussy műveiből. — 18.30: Az épülő kommu­­­nizmus nagy országában. — 19.00: Német ♦ népdalok. — 19­15: Kínai Zongoramuzsika.­­— 19.30: Magyar nóták és csárdások. — ♦ 20­00: Az orosz kérdés. Konsztantyin Szimo­­tnov színművének rádióváltozata. — 21.00:­­900 millió ... — 21.30: Haydn műveiből. — ♦ 22.10: Rubinstein: A démon. Operaismerte­­­tés. — 22.40: Zongoraszólók. 11» O J AIIAS A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig: felhőátvonulások, több helyen futó eső, esetleg zivatar. Mérsékelt, helyenként élénkebb északi, északkeletire forduló szél. Hűvös idő. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma 9—12 fok között. A Duna vízállása csütörtökön reggel Buda­­pestnél 566 centiméter. A fűtés alapjául szolgáló várható napi kö­­zéphőmérséklet 4 fok felett lesz. A budapesti színházak mai műsora Operaház: Cosi fan tutte (D.-bérlet, 7 sz., 7). — Az Operaház Erkel Színháza: Paraszt­becsület. Bajazzók (7). 7— Nemzeti Színház: Az ember tragédiája (fél 7). — Katona József Színház: A képzelt beteg (az Orszá­gos Villamosipari Tanácskozás díszelőadása. 81. — Madách Színház: Dulsz­ka asszony erkölcse­­IV. bérlet. 7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Vihar után (7). — A Ma­gyar Néphadsereg Színháza: Koratavasz (7). — Déryné Színház: Shakespeare kerestetik 17). — Petőfi Színház: Szépek szépe (7). — Jókai Színház: Kisunokám (fél 4). A tanító­nő (fél 8). — Fővárosi Operettszínház: Szabadság, szerelem (7). — Blaha Lujza Színház: Párizsi vendég (7) — Jászai Mari Színház: Nincs előadás. — József Attila Szín­ház előadása a Textilesek Dallos Ida Ku­ltúr­­házában (XI., Fehérvári út, 47). Nem élhetek mantrcaszó nélkül (7). Pesterzsébeti Vasas Kultúrotthonban (XX., Nagy Győri István ( 2» : Az aranyember (7). — Vidám Színpad: Hol szorít a cipő? (7). -- Kis Színpad: a Vidám Színpad Kamaraszínháza: Tavaszi ügyek (fél 8». — Zeneakadémia: MÁV Szim­­fonikusok XIV bérleti hangversenye (8). — Bartók-terem: Olasz *•? alatt, — hanglemez­­műsor (fél 6). — Kamara Varieté; Lep­s*nvn«M mé«? mee­ volt (6. fél 9). —­ B'i*ap*st Varieté; Tótágas (8). — Állami Bibszín­ház: Tündér Thrinkó (3. 5). Sz'wúsn bi­zalmas (fél 8) * — Fővárosi Nagycirkusz: Ezeregyéjszaka (3. 7). SZABADMÍD A Magyar Dolgozók Pártjának központi Ujja Szerkeszti a szem­esgéd bizottság Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest VITT Blaha Lujza tér 3. Tel.: *343-100. *142-320." X'­i A hinai nép értékes n­ántréha a Am­ijigun Népköztársaságnak A Kínai Népköztársaság iparmű­vészeti kiállítását, amely a múlt év őszén nagy sikert aratott a Műcsar­nokban, a Csehszlovák Köztársaság­ban is bemutatták. A Kínai Népköz­­társaság kormánya a kiállítás anya­gát — amely a felszabadulás utáni kínai iparművészet rendkívül értékes alkotásaiból áll — fele-felerészben a Magyar Népköztársaságnak és a Csehszlovák Köztársaságnak aján­dékozta. (MTI)

Next