Szabad Nép, 1955. április (13. évfolyam, 90-119. szám)

1955-04-17 / 106. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM ARA 60 FILLÉR VASÁRNAP, 1955. ÁPRILIS 17. Lenini pártnapok Lenini pártnapokat tartanak most pártszervezeteink mindenütt az or­szágban. A nagy Lenin születésének 25. évfordulóját ünnepelve, ezeken a pártnapokon munkások, dolgozó pa­rasztok és értelmiségiek, párttagok és pártonkívüliek mély szeretettel és tisztelettel emlékeznek meg a világ dolgozóinak nagy tanítójáról és méltó büszkeséggel veszik számba azokat az eredményeket, amelyeket a nem­zetközi munkásosztály, élén a nagy Szovjetunióval, Lenin tanításai nyo­mán, a leninizmus zászlaja alatt a felszabadulásért vívott harcban elért. A lenini pártnapok egyik legfonto­sabb jellemzője ez a seregszemle, amelyet minden pártszervezet a maga őrhelyén, a maga munkája fö­lött megtart, mert a leninizmus vi­lágra szóló nagy eredményeinek el­szakíthatatlan, szerves része az, hogy a Vörös Csillag Traktorgyárban a munkások, mérnökök és technikusok lelkesen küzdve a termelés növelé­séért, jelentős eredményeket mutat­nak fel. De nem kevésbé tartozik szervesen a leninizmus nagy nemzet­közi győzelmeihez az is, hogy a Szol­nok megyei termelőszövetkezetek, különösen pedig a Lenin nevét vi­selő termelőszövetkezetek az ünnepi pártnapokon termelési és kulturális eredményeik fölötti seregszemlére készülnek. A leninizmus eszméjének világraszóló győzelme éppen abban van, hogy Lenin eszméi az egész vi­lágon mindenütt elterjedtek, hogy ezeknek az eszméknek a megvalósí­tásán dolgoznak a kínai munkások és parasztok, és a magyar munkások és parasztok, hogy Pekingtől Tiranáig Lenin csillaga vezeti a dolgozó embe­­reket, a 900 milliós szocialista tábor hatalmas seregét a Szovjetunió mu­tatta úton, a szocializmus felépítésé­nek útján. A lenini pártnapok másik jellemző vonása az, hogy munkásaink, a dol­gozó parasztok, műszakiak és mér­nökök szocialista építő munkánk napirenden lévő kérdéseit vetik fel és összekapcsolják ezeket a nagy le­nini célkitűzések megvalósításával. A leninizmus harci tudomány. Nem a megbékélés, a megnyugvás, nem a nehézségek megkerülésének, hanem a nehézségek harcos következetesség­gel való legyőzésének a tudománya. A Leninről való megemlékezés ak­kor a legméltóbb, a megemlékezést akkor hatja át. legjobban a lenini gondolat, ha a munkások, a dol­gozók tehírni szenvedéllyel és meg­győződéssel arra összpontosítják az erőiket, hogy a legjobban megoldják a napirenden lévő feladatokat, előre vigyék a szocialista építőmunkát. Ezeken a pártnapokon kommunis­ták és pártonkívüliek Lenin nevét említve a pártra gondolnak, mert Lenin neve elszakíthatatlanul össze­nőtt a kommunista párttal. Lenin élet­művének központi kérdése a párt. Lenin egy emberöltőn át szakadat­lanul azért harcolt, hogy kialakuljon és megerősödjék az oroszországi mun­kásosztály forradalmi vezető pártja, és annak sorai megtisztuljanak az opportunista, a burzsoázia érdekeit szolgáló elemektől. Lenin szíve mele­gen dobogott a munkásosztály, a dol­gozó parasztság, a dolgozó nép ügyéért, nagy tanítónk lángolóan sze­rette a dolgozó népet. De éppen ezért kérlelhetetlenül harcolt minden op­portunizmus, a dolgozó nép érdeké­nek minden csorbítása ellen. A lenini pártnapokon most különös erővel, kell ezt a lenini példát szemünk előtt tar­tani. Pártunk Központi Vezetőségé­nek márciusi határozata rávilágított arra a nagy veszélyre, amely pár­tunk soraiban felütötte a fejét, ame­lyet a jobboldali opportunizmus je­lent a szocializmus építésének ügyé­re. A jobboldali opportunisták, és el­sősorban Nagy Imre elvtárs le akar­ták téríteni a mi pártunkat a szo­cializmus építésének lenini útjáról. Vissza akarták fejleszteni szocialista építőmunkánk büszkeségét, a szocia­lista iparosítás és a mezőgazdaság fejlesztésének alapját képező nehéz­ipart. Vissza akarták tartani a dol­gozó parasztságot attól, hogy meg­találja a mezőgazdaság felemelkedé­sének igazi útját, a termelőszövetbe­szolgáltatni a munkásokat és dolgozó parasztokat a kulákspekulációnak. A Központi Vezetőség márciusi határo­zata rámutatott arra, hogy ha a jobb­oldali opportunisták céljaikat elérték volna, meggyengült volna munkás­­osztályunk, meglazult volna a mun­kás- és parasztszövetség és veszélybe került volna a szocializmus építése Magyarországon. Amikor a kommu­nisták és a pártonkívüliek a most folyó lenini pártnapokon szemügyre veszik eddig elért, eredményeiket, és arra összpontosítják a figyelmet, amit tenniök kell azért, hogy saját terü­letükön előre vigyék a szocializmus építését, lépjenek fel lenini szilárd­sággal, lenini elvhűséggel és lenini következetességgel a jobboldali néze­tek és azok megnyilvánulásai ellen. A mi erőnk a lenini párt és a mun­kásosztály, a párt és a dolgozó nép összeforrottságában van. Mint ennek az összeforrottságnak a megnyilvá­nulásai erősítsék a lenini pártnapok azt a bizalmat, szeretetet és ragasz­kodást, amelyet munkásosztályunk és dolgozó népünk a mi lenini pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja iránt érez. A mi pártunk több mint 35 éves nehéz küzdelmekben vívta ki a mun­kásosztály és a dolgozó nép bizalmát, szeretetét és ragaszkodását. Az el­múlt 10 év eredményei világosan megmutatták, mire képes a mi né­pünk a lenini kommunista párt veze­tésével. A munkásosztály és a dolgo­zó parasztság haraggal és megvetés­sel utasít vissza minden olyan jobb­oldali opportunista kísérletet, amely tagadni vagy lekicsinyelni próbálja az elmúlt 10 év eredményeit. Emlé­keztessenek a lenini pártnapok min­denkit arra, hogy az eredmények nem maguktól születtek meg, hogy amíg van kapitalista környezet, amíg a mezőgazdaságban túlsúlyban van a kisáru-termelés, amíg vannak ellen­séges elemek az országban, addig a dolgozó nép hatalmára nézve életve­szélyt jelent az osztályharc enyhü­lését prédikálni. A nagy Lenin­­arra figyelmeztette a munkásokat és dol­gozókat, hogy a szocializmus építésé­ért folyó harcokban éberen szembe kell szállniuk az ellenséges osztályok­kal és azok maradványainak min­den kísérletével. Ugyanakkor a nagy Lenin arra is figyelmeztetett, hogy az új társadalom építésében akadályt je­lent a kapitalizmus által az emberek­ben kinevelt gondolkodásmód, a kö­zösségi érdek lebecsülése, a közössé­gi tulajdon megsértése, a fegyelme­zetlenség, az új társadalmi erkölcs el­len irányuló régi megszokottság — a régi világnak mindaz az öröksége, amelyet fel kell számolnunk, hogy az új szocialista társadalom embere teljesen kiemelkedjék a kapitaliz­mus szennyéből. A lenini pártnapok erősítsék meg minden kommunistá­ban és pártonkívüliben azt a nagy felelősséget, amely társadalmunkban minden dolgozó emberre hárul a szo­cialista építés ügyének győzelméért. Lebegjen minden kommunista és pár­­tonkívüli dolgozó előtt ragyogó pél­daként a nagy Lenin élete, aki több mint egy emberöltőn át szakadatlan küzdelmet folytatott ezért az új tár­sadalmi rendért, amely véget vet a kizsákmányolásnak, a háborúknak, a nemzeti elnyomásnak, az egyenlőtlen­ségnek, és kibontakoztatja mindazt a nagy alkotó erőt, amelyet az eddigi, a kizsákmányoláson alapuló társadal­mak a népben visszatartottak. A lenini pártnapok százmilliók le­nini emlékezéseihez kapcsolódnak. Ezekben a napokban mindenütt a világon Leninről emlékeznek meg a munkások, dolgozók. Leninről emlé­kezik meg a Szovjetunió nagy népe, élén a Szovjetunió Kommunista Pártjával, Lenin pártjával, az emberi szabadságharc nagy élcsa­patával. Leninről emlékeznek meg a 600 milliós Kína kommunistái, munkásai, parasztjai és értelmi­ségei, akik Lenin tanításainak se­gítségével csodálatos alkotó mun­kát végeznek. Leninről emlékez­nek meg a lengyel, cseh, román, bol­gár, albán, mongol és vietnami dol­gozók, akik kommunista és munkás­pártjaik vezetésével az új szocialista rend építésén fáradoznak. Leninről emlékeznek meg a Német Demok­ratikus Köztársaság dolgozói, akikre kétszeresen nehéz feladatként nehe­zedik az egységes, demokratikus és független Németország megteremté­setekben való egyesülést. Ki akarták sóért folyó harc, és a szocializmus hadállásainak kiépítése a Német De­mokratikus Köztársaság területén. De Leninről emlékeznek meg Ang­liától Dél-Afrikáig és Kanadától a Tűzföldig mindenütt, ahol Lenin kö­vetői, a kommunisták immár elsza­kíthatatlanul mély gyökeret vertek a munkásosztályban és a dolgozó nép­ben, és kemény, kérlelhetetlen har­cot folytatnak a burzsoáziának a munkásosztályban működő refor­mista ügynökségei ellen, a jobboldali áruló szociáldemokraták ellen, akik a burzsoáziával való „békés együtt­­élés‘‘-nek a munkásosztályra nézve végtelenül káros politikáját folytat­ják. Hatalmas tábor az, amely ezekben a napokban a nagy Leninről megem­lékezik és ennek a hatalmas tábor­nak Lenin eszméi mutatnak utat az imperialista háborús gyújtogatók el­leni harcban a béke megvédéséért. A 900 milliós szocialista tábor olyan erőddé lett, amellyel az imperializ­mus nemcsak számolni kénytelen, hanem amely acélfalként áll az im­perialista háborús provokátorok út­jában. A lenini eszmék olyan anya­gi erővé váltak, amelyet semmiféle imperialista ármány és háborús ka­land nem képes megrettenteni. A tör­ténelem arra tanít, hogy minden ilyen kísérlet csődöt mond és rosszul végződik a kapitalistákra nézve. Vi­lágosan megmutatta ezt a második világháború, amelynek eredménye­képpen a kapitalizmus hatalmas te­rületről szorult vissza, és a szocia­­lizm­us óriási tért hódított. De erőnk tudata ne jelentsen elbizakodottsá­got. A nagy Lenin mindig arra taní­totta a munkásokat és dolgozókat, elsősorban a kommunistákat, hogy óvakodjanak az elbizakodottságtól. Az imperialista ellenség veszélyessé­gét nem csökkenti gyengülésének tudata. Különösen fontos ezt most hangsúlyozni, amikor az amerikai imperialisták mindent megtesznek, hogy tető alá hozzák a nyugatnémet felfegyverzést, hogy megteremtsék európai háborús kalandjuk gócát, és ezzel fokozzák a háborús veszélyt Európában és az egész világon. Az amerikai imperialistáknak sikerült rákényszeríteni a francia burzsoá parlamentre a ratifikációt. Adenauer amerikai pártjának segítségével Né­metországban is sikerült keresztül­­hajszolniuk a párizsi egyezmények ratifikálását. De a népek nem rati­fikáltak! A népek éberségét nem lehetett elaltatni. Most arra van szükség, hogy fokozzuk a tömeghar­cot a háborús veszély ellen, különö­sen pedig az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító eszközökkel fe­nyegetőző eszeveszett imperialista háborús kalandorok ellen. A szocia­lista tábor országai Lenin szellemé­ben lehetségesnek tartják a békés együttélést a kapitalista országokkal, és nemzetközi politikájukkal ezt bi­zonyították és bizonyítják. Éppen most került nyilvánosságra az a kö­zös szovjet—osztrák nyilatkozat, amely Ausztria függetlenségének és önállóságának kérdésében ismét ra­gyogóan bebizonyította a Szovjet­uniónak ezt a készségét. A lenini megemlékezés erősítse a népek bé­keakaratát és egyben elhatározottsá­gát. Mert az imperialisták, különösen az amerikai imperialisták részéről nem tapasztaljuk a békés együttélés­re való törekvést. Éppen az ellenke­zője mutatkozik meg minden csele­kedetükben, így például a Távol- Keleten, ahol az amerikaiak és csangkajsekista lakásaik állandó pro­vokációi veszélyeztetik a világ béké­jét. A lenini útmutatás értelmében gátat kell vetni az imperialisták bé­kebontó, a világot háborús nyugta­lanságban tartó aknamunkájának és ki kell kényszeríteni a béke tisztelet­ben tartását. A lenini visszaemlékezés napjai beragyogják az egész nemzetközi munkásosztály, a béke- és szabadság­szerető népek életét. A magyar mun­kásosztály, dolgozó parasztságunk, a néphez hű értelmiség ezekben a na­pokban számvetést csinál Lenin esz­méinek győzedelmes útjáról orszá­gunkban, számba veszi az előttünk álló feladatokat és magasra emeli lenini pártunk zászlaját. Annak a pártnak a zászlaját, amely Marx— Engels—Lenin—Sztálin tanítását kö­vetve, a Szovjetunió oldalán, a szo­cialista Magyarország győzelmes fel­építéséhez vezeti az országot. Az Óbudai Hajógyárban a Rinhoffer—Radics hajószerelő brigád tagjai május 1. tiszteletére vállalták, hogy április 20-ig a 69-es vontatóhajót vízrebocsátásra elkészítik, valamint a 70-es vontatóhajó összes vasszer­kezeti munkáját április 23-ra befejezik. A brigád már hosszú idő óta kiváló munkát ad át 190 százalékos teljesítmény mellett. Lenin-ünnepségek a budapesti üzemekben, intézményekben Dolgozóink országszerte méltó mó­don készülnek a nagy Lenin születé­se 85. évfordulójának megünneplésé­re. Az üzemekben és az intézmé­nyekben ünnepi pártnapokon és em­lékgyűléseken is megemlékeznek a munkásosztály, a dolgozók nagy ta­nítómesteréről. Sok helyütt művészi műsor követi az ünnepi beszédet. E műsorokban versek, zeneművek és a forradalmi munkásmozgalom dalai elevenítik fel Lenin életének, har­cainak részleteit. A MÁVAG dolgozóinak ünnepi pártnapját április 21-én, csütörtökön délután 4 órakor tartják a gyár kul­­túrotthonában. Ünnepi beszédet Szűcs Lajos, a Budapesti Pártbizott­ság titkára mond. A Betonútépítő Vállalatnál április 22-én délután 5 órakor rendezik meg az ünnepi párt­napot. A Globus Nyomdában április 21-én délután fél háromkor lesz az ünnepi­ pártnap. Az élüzem 32 tagú énekkara ad hangversenyt az ünne­pi beszéd után. Műsorán Lenin életé­ről, harcairól szóló dalok szerepel­nek. . Az energiaipar dolgozói csak ak­kor oldhatják meg feladataikat, ha szüntelenül növelik szakmai képzettségüket . Befejeződött az országos villamosenergia-ipari tanácskozás (2. oldal) Termelőszövetkezeteink versenye: Ki lesz az első május elsejére? (2. oldal) A MAI SZÁMBAN Horváth József: Festő Gergely üz­lete (2. oldal) Teljesítsük minden részletében a tervet (3. oldal) Fekete Sándor: Emberevők (3. oldal) A Szovjetunió külügyminisztériu­mának nyilatkozata a közel- és közép-keleti biztonságról (4. oldal) Csonka Ernő: A koreai kommunis­ták pártjának három évtizede (4. oldal) Ortutay Gyula: Eleven vagy mú­zeumi kultúra (5. oldal) Kulturális jegyzetek (5. oldal) Polgár Dénes: A Szovjetunió har­ca az osztrák kérdés rendezé­séért (6. oldal)­ A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1955. évi népgazdasági terv első negyedévének teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi helyzetének és kulturális színvonalának alakulását 1955 első negyedévében a következő adatok jellemzik. Ipar A szocialista ipar 1955 első negyed­­i­g az idényszerű élelmiszeripar nélkül évi teljes termelési tervét 104,6 szá­zalékra teljesítette. A terv túlteljesí­téséhez jelentős mértékben hozzájá­rult a hazánk felszabadulásának tize­dik évfordulója alkalmából kibonta­kozott széleskörű, lelkes munkaver­seny. Az egyes minisztériumok termelési tervüket a következőképpen teljesí­tették: 1955 első negyed­­évi termelési terv teljesítése száza­lékban Kohó- és Gépipari Minisztérium 105,4 Szénbányászati Mi­nisztérium 105,2 ezen belül a szén­­termelés 100,9 Vegyipari és Ener­giaügyi Miniszté­rium 105,1 Könnyűipari Mi­nisztérium 101,2 Élelmiszeripari Mi­nisztérium 104,2 Építésügyi Minisz­térium iparválla­latai 113,1 Országos Erdészeti Főigazgatóság iparvállalatai 111,6 Közlekedés- és Pos­taügyi Miniszté­rium iparvállala­tai 106,­ kijavították a tavaszi munkákhoz a múlt évben, a javításra szorult cséplő­szükséges erő- és munkagépeket. A gépek 79 százalékát, a kombájnok 59 gépjavítást gyorsabb ütemben és jobb százalékát, az aratógépek 73 százalé­­minőségben hajtották végre, mint a­z­kát javították ki március 31-ig. Közlekedés A helyi ipari vállalatok 105 szá­zalékra, a kisipari szövetkezetek 106,2 százalékra teljesítették 1955 első negyedévi termelési tervüket. A tervteljesítés értékelésénél fi­gyelembe kell venni, hogy az első negyedévi terv az ipari termelésnek viszonylag nem nagy növekedését írta elő. 1955 első negyedévében a szocia­lista ipar termelése 11,4 százalékkal haladta meg a múlt év azonos idő­szakának — az akkori rendkívüli időjárás és az áramkorlátozások miatt igen alacsony — színvonalát és számítva­ 1,3 százalékkal múlta felül a múlt év legmagasabb szintjét, a ne­gyedik negyedév termelését. Az ipar 1955 első negyedévében többet termelt, mint amennyit a terv előírt szénből, bauxitból, hengerelt acélból, fogatos ekéből, kézi és foga­­tos sorvetőgépből, foszfor-műtrágyá­ból, étolajból, szappanból, pamut szövetből, gyapjúszövetből, selyem­­szövetből, bőrcipőből, férfiöltönyből, motorkerékpárból stb. 1954 első negyedévéhez képest 1955 első negyedévében jelentősen több szenet, villamosenergiát, bauxi­­tot, kőolajat, acélt, hengerelt acélt cementet, húzott üveget, arató­cséplőgépet, kerékpárt, rádióműsor­vevőt, pamutszövetet, gyapjúszövetet, pamutharisnyát, férficipőt, gyermek­cipőt stb. termeltek. A tervezettnél kevesebbet termelt az ipar acélnyersvasból, martin­acélból, kénsavból, nitrogén-műtrá­gyából, tehergépkocsiból, gőzmoz­donyból, kerekes traktorból, néhány élelmiszerből stb. 1955 első negyedévében — a kez­deti javulás mellett — még mindig nem volt kielégítő egyes termékek minősége. A szocialista iparban 1955 első ne­gyedévében közel 18 000-rel több­­munkás dolgozott, mint az előző év azonos időszakában. A munka terme­lékenysége (az egy munkásra eső termelés) 8,8 százalékkal volt maga­sabb a szocialista iparban, mint a múlt év rendkívül kedvezőtlen első negyedévében és —­ az idényjellegű élelmiszeripar nélkül számítva — né­mileg meghaladta az előző negyed­évben elért termelékenységi színvo­nalat. Elsősorban a termelékenység nö­vekedésének, a végrehajtott műszaki szervezési intézkedéseknek eredmé­nyeképpen az ipar számos területén a múlt évinél valamelyest kedvezőbben alakult az önköltség. Az önköltség­­csökkentés terén elért eredmények azonban még nem kielégítőek. 1955 első negyedévében a múlt év azonos időszakához képest mind a teher-, mind a személyforgalom je­lentősen emelkedett. A vasút 14,8 százalékkal, a teherautó-fuvarozó A kiskereskedelem 1955 első ne­gyedévében 6,2 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint a múlt év azonos időszakában. A kereskede­lem árukészletei jelentősen megnö­vekedtek és a választék is bővült. A lakosság élelmiszerellátása jobb volt a tavalyinál. A kiskereskedelem mintegy 6 százalékkal több élelmi­szert adott el, mint 1954 első negyed­évében. Ezen belül tejből 6 százalék­kal, vajból 5 százalékkal, sajtból 20 százalékkal, cukorból 6 százalékkal, tojásból 64 százalékkal, édesipari cikkekből mintegy 25 százalékkal többet adott el a kiskereskedelem 1955 első negyedévében, mint egy év­vel ezelőtt. A liszt-, kenyér- és zsira­dék-ellátás a negyedév folyamán za­vartalan volt; nyershúsból és főként sertéshúsból az ellátás nem volt ki­elégítő. Több fontos élelmiszerből, elsősorban tejtermékekből, hentes­árukból, édesipari cikkekből lénye­gesen bővült a választék. 1955 első negyedévében — a terv­nek megfelelően — beruházásokra 10,9 százalékkal kevesebbet fordítot­tunk, mint egy évvel ezelőtt.. Az ál­lami építőipar termelési tervét telje­sítette, azonban az első negyedévi be­ruházási terv teljesítésénél lemara­dás mutatkozik. A negyedév folyamán több —­ na­gyobb részben az előző évekről át­húzódó — beruházást helyeztek üzembe. Megkezdte működését a So­roksári Vasöntöde, üzembe helyezték a Lenin Kohászati Művek közép­­hengersorát, a Sztálin Vasmű mész- és dolomitégető-üzemét, az I. számú Épület elem,gyár építőlemez-tizemnél, stb. Megkezdődött a Borsodi Hő­erőmű 20 MW-os I. számú gépegysé­g negyedév folyamán tovább ja­vult a dolgozók szociális és kulturá­lis ellátottsága. Bővült az egészség­­ügyi­­hálózat, növekedett a kórházi ágyak száma, a járóbetegek ellátásá­ra több rendelőintézeti, szakorvosi és üzemorvosi munkaórát fordítottak. Több új szülőotthon létesült. A böl­csődei hálózat a negyedév folyamán­­mintegy 600 férőhellyel bővült. 1955 első negyedévében több mint 2700, állami erőből épült lakást adtak át beköltözésre, ezenkívül állami tá­mogatással és magánerőből több mint 2300 lakás épült. A villamos- és a városi autóbusz­forgalom tovább emelkedett. A bu­dapesti járműállományt 26 trolibusz­­szal és 89 autóbusszal bővítették. Jelentősek az eredmények kultúra­vállalatok 6,6 százalékkal szállítottak több árut; vasúton közel három mil­lióval, távolsági autóbuszon pedig több mint ötmillióval utaztak többen, mint 1954 azonos időszakában. Iparcikkekből a kiskereskedelem 6,2 százalékkal többet forgalmazott, mint a múlt év első negyedében. A ruházati cikkek közül gyapjúszövet­ből, kötöttáruból, női konfekció cik­kekből mintegy 10 százalékkal több volt a forgalom, mint a múlt év azo­nos időszakában. Jelentősen emelke­dett egyes tartós fogyasztási cikkek forgalma: edényáruból 40 százalék­kal, kerékpárból 25 százalékkal, tűz­helyből több mint 40 százalékkal töb­bet adtak el 1955 első negyedévében, mint 1954 azonos időszakában. Építő­anyagokból, mezőgazdasági kisgépek­ből és szerárukból a negyedév folya­mán közel kétszer annyit adtak el, mint a múlt év azonos időszakában. Építőanyagokból — bár az eladási forgalom jelentősen növekedett —­ nem tudták a keresletet kielégíteni! 1955 első negyedévében tovább emelkedett a piaci felhozatal. A piaci árak a megnövekedett felhozatal el­lenére nem csökkentek­ gének és IT. számú kazánjának, va­lamint a November­i Erőmű VII. számú kazánjának próbaüzemelte­tése. Ezenkívül a negyedév folyamán számos meglévő üzemet bővítettek, illetve korszerűsítettek. Így például jelentős összeget fordítottak a Kőbá­nyai Sör- és Malátagyár, valamint a Pécsi Pannónia Sörgyár bővítésére. Az első negyedévben több ipart, főleg élelmiszeripari üzemet korszerű mun­­kavédelmi és üzemegészségügyi be­rendezésekkel láttak el. A népgazdaság állóalapjainak az 1955 első negyedévi jelentős bővü­lése mellett azonban több beruházás m­unkálatai nem folynak tervszerűen, illetőleg nem fejeződtek be a tervek­ben előírt határidőkre. Kis téren is: a negyedév folyamán több millió példányban jelentek meg új könyvek, illetőleg művek, új kul­­túrházak és kultúraotthonok létesül­tek (például Ajkán és Barcson), megnövekedett a színházlátogatók száma, a negyedév folyamán mint­egy 30 százalékkal többen látogatták a mozikat, mint a múlt év azonos időszakában. 1955. március 15-én a tudományok, találmányok, újítások, a termelő­­munka módszerének alapvető tökéle­tesítése, továbbá az irodalom és mű­vészet terén elért kiváló eredménye­kért nyolcvanegyen részesültek Kos­­suth-díjban. Budapest, 1955. április 16. Központi Statisztikai Hivatal Áruforgalom Emilinzál«k­á­rpítkrzések Szom­ália, kulturális eredmények idezően­,t­avaly 1955 tavaszán a mezőgazdasági munkák a kedvezőtlen időjárás kö­vetkeztében a szokásosnál későbben indultak meg. Az őszi vetések álta­lában jól teleltek, a tavaszi takar­­mánygabonaneműek vetésének üteme azonban nem kielégítő. A március 1-i állapotnak megfele­lően végrehajtott állatszámlálás eredményei szerint — az ország ál­latállománya — a juhállomány kivé­telével — a múlt évhez képest nö­vekedett. A sertésállomány kereken 5,8 millió darab, 30 százalékkal na­gyobb, mint a múlt év márciusában volt. Az átlagosnál nagyobb mérték­ben növekedett a sertésállomány az egyénileg gazdálkodóknál és a be­adásra nem kötelezett, földdel nem rendelkező állattartóknál. A megnö­vekedett sertésállományból a tavalyi­nál jóval magasabb a fiatal állatok aránya. A szarvasmarhák száma valamivel több mint egy évvel ezelőtt, a tehén­­állomány azonban kismértékben csök­kent. Az 1955 első negyedévi begyűjtési tervet a vágóállatok és állati termé­kek közül baromfiból és tejből túl­teljesítették, vágósertésből, vágómar­hából és tojásból a tervezettnél ke­vesebbet gyűjtöttek be. A negyedév folyamán több mint 15 000 új tag lépett be a termelőszö­vetkezetekbe. A legtöbb belépő Szol­nok, Szabolcs-Szatmár, Békés és So­mogy megyében volt. 26 új termelő­­szövetkezet alakult. A negyedév folyamán a mező­­gazdaság jelentős számú gépet kapott, így többek között 1100 traktort (eb­ből több mint 500 Univerzál traktor), 1200 traktorokét, 300 kultivátort és 150 fűkaszálót. A gépállomások a tél folyamán A moszkvai szovjet-osztrák tárgyalások sikerének külföldi visszhangja Az egész világ hatalmas érdeklő­déssel fogadta a moszkvai szovjet— osztrák tárgyalások eredményeit. A lapok vezető helyen foglalkoznak és jelentős lépésként üdvözlik a tárgya­lások sikerét. Az alábbiakban rész­leteket közlünk a tárgyalások nyu­gati visszhangjáról. Bécs Az MTI jelentése szerint egész Ausztriában mély benyomást keltett a moszkvai megbeszélések eredmé­nyessége. A kormány elrendelte a­­középületeik fellobogózását. Az osztrák lapok figyelmének kö­zéppontjában a tárgyalások eredmé­nyei állnak. A lapok címeikben ki­emelik: „Teljes siker a moszkvai tár­gyalásokon“, „Ausztria szabad lesz“, „Moszkvában létrejött a megállapo­dás“, „Megnyílt az út az államszerző­dés előtt“. A DAS KLEINE VOLKS­BLATT vezércikkében hangoztatja: „A moszkvai eredmények nagy öröm­mel töltenek el valamennyiünket, po­litikai álláspontunktól függetlenül.“ A NEUES ÖSTERREICH így ír: „A moszkvai megegyezés megszünteti a nézeteltéréseket a Szovjetunió és Ausztria között, megnyitja az utat az államszerződéshez, a négy megszálló hatalom elengedhetetlenül szükséges egyetértéséhez." A DER ABEND a jelentéseket kommentálva így ír: „Az osztrák kérdésben lezajlott megbeszélések nemzetközi jelen­tősége óriási. A szovjet kormány kezdeményezése lehetővé tette új utak megtalálását az európai bé­ke megőrzéséért és biztosításáért folytatott harcban.“ New York Az ASSOCIATED PRESS hírügy­nökség jelentése szerint az amerikai külügyminisztérium nyilatkozatot tett közzé, amelyben az osztrák—szovjet tárgyalásokról eddig befutott jelen­tések alapján megjegyzi, hogy az osztrák szerződés kérdésében elfog­lalt szovjet álláspont „örvendetes“. A külügyminisztérium annak a re­ményének adott kifejezést, hogy ez „rövidesen az osztrák államszerződés megkötését eredményezheti". A THE NEW YORK TIMES a tár­gyalásokról írva leszögezi, hogy „a Moszkvában elért új egyez­mény fontos határkő a háború utáni Európa fejlődésének útján“. Kerr, a NEW YORK HERALD TRI­BUNE tudósítója arra figyelmeztet: túlságosan korai még arról beszélni, hogy a közeljövőben aláírják az osztrák szerződést, minthogy „min­den Moszkvában tett javaslatot, az Egyesült Államoknak, Angliának és Franciaországnak kell jóváhagynia". London Az angliai vidéki lapok is nagy fi­gyelmet szentelnek az osztrák kérdés­sel kapcsolatos moszkvai egyezmény­ről szóló közleményeknek. Egyes la­pok aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy az osztrák szerződéssel kapcso­latos egyezmény meghiúsíthatja a nyugati hatalmaknak Nyugat-Német­­ország felfegyverzésére irányuló ter­veit. A SCOTSMAN szerkesztőségi cikkében a többi között ezt írja az egyezménnyel kapcsolatban: „Orosz­ország most azt alkarja, hogy az oszt­rák államszerződés a német rendezés példájául szolgáljon", és hogy „a nyu­gatnémet szociáldemokraták minden valószínűség szerint kapva­­kapnak hasonló javaslaton, és Adenauer hely­zete nehezebbé válik". A jelentések szerint londoni dip­lomáciai köröknek az a véleménye: a moszkvai egyezmény azt mu­tatja,­­hogy 1955 végére Ausztria szuverén, minden megszálló csa­pattól szabad állammá válik. A DAILY WORKER rendkívül fontos eseményként üdvözli a meg­egyezést, amely „az európai feszült­ség lényeges enyhüléséhez vezet és megtisztítja az utat a további tárgya­lások előtt". A lap a továbbiakban hozzáfűzi: „Reméljük, hogy a három nyugati kapitalista hatalom csatlako­zik ehhez a megegyezéshez, amikor megkezdődnek velük a tárgyalások.“ Párizs A francia lapok a szovjet kormány rendkívül jóindulatú álláspontját hangsúlyozzák Ausztria iránt. A L'AURORE megjegyzi,­­hogy most „a nyugati hatalmakon a sor“, majd fel­hívja a figyelmet arra, hogy „az oszt­rák diplomatáik érthető lelkesedését nem teljes mértékben osztják a moszkvai francia, amerikai és angol nagykövetek. Ennek bizonyítéka az a — igaz, hogy eléggé jelentéktelen — tartózkodás, amely az angol és ame­rikai külügyminisztériumban tapasz­talható“. A lap megpróbál valamifé­le „hátsó szándékot“ találni a Szov­jetuniónak az osztrák államszerződés­sel kapcsolatos politikájában. A L'Aurore azzal fenyegetőzik, hogyha az osztrák államszerződés akadályoz­za Nyugat-Németország felfegyverzé­sét, Ausztria a megszálló hatalmak ellenőrzése alatt marad". Berlin A Német Szociáldemokrata Párt hivatalos sajtószolgálata első kom­mentárjában a többi között ezeket írja: Az osztrákok sikerének magyará­zatát elsősorban abban kell ke­resni, hogy Ausztria kormánya, a bonni kormánytól eltérően, nem kívánja az országot politikailag és katonailag a nyugati tömbhöz láncolni. Noha az osztrák kérdés megoldását nem lehet sematikusan átvinni Né­metországra, a moszkvai tanácskozá­sok örvendetes sikere azt bizonyítja, hogy a Szovjetunióval lehet eredmé­nyesen tárgyalni, ha valamennyi tárgyalófél komolyan és őszintén megegyezésre törekszik. A majna-frankfurti ABENDPOST kiemeli, hogy Németországnak lénye­gileg ugyanarra van szüksége, amit a szovjet­­kormány Ausztria számára helyezett kilátásba: arra, hogy a né­metek ne legyenek kénytelenek kato­náskodni, Németországot ne vonják be a Kelet és Nyugat közötti vitákba, mentesítsék Németországot a külföldi csapatok jelenlététől és a területén kiépített katonai támaszpontoktól, te­gyék lehetővé, hogy Németország csökkentett szolgáltatásokkal tud­hassa le jóvátételi kötelezettségeit. A müncheni SÜDDEUTSCHE ZEI­TUNG így ír: „Ha az osztrák kérdés megoldása kapcsán csökken a fe­szültség Nyugat és Kelet között, ez az egész világhelyzet és így Német­ország szempontjából is csak üdvös lehet." A NEUE RHEIN-ZEITUNG című düsseldorfi lap megjegyzi: „Az oszt­rák kérdés megoldása biztató távla­tot tárhat fel a német kérdés rende­zésére is."

Next