Szabad Nép, 1955. május (13. évfolyam, 120-149. szám)
1955-05-01 / 120. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 120. SZÁMÁRA BO I ILLÍR VASÁRNAP, 1955. MÁJUS 1 A munkásosztály karéi ünnepén Amikor Európa és Amerika munkásai első ízben vonultak fel vörös zászlók alatt május elsejei tüntetésre, százezrekre ment a számuk. Engels lelkesülten írta 1890. május elsején: „a mai nap látványa az egész világ tőkéseinek és földesurainak megmutatja, hogy manapság a világ proletárjai valóban egyesültek“. Feljegyezték, hogy a bécsi burzsoák erre a napra élelmiszerkészleteket halmoztak fel lakásaikban, bezártak ajtót, ablakot, s várták a forradalmat. Hatvanöt év telt el azóta, s ma a májusi zászlók alatt nem százezrek — százmilliók vonulnak fel, nemcsak két, hanem mind az öt világrész városainak utcáin. Május 1, a nemzetközi munkásosztály harci egységének ünnepe diadalünneppé nőtt. A történelem kapuit nem lehet többé bezárni a világ munkásosztálya előtt, mint egykor a bécsi polgárok házait. Hatvanöt május elseje története cáfolhatatlan hitelességgel beszélt arról, hogy a nemzetközi munkásosztály nagy harcának győzelme feltartóztathatatlanul halad előre a reakció, az imperialista zsarnokság, az elnyomás erői ellen vívott küzdelemben. Ma a Szovjetunióban, Kínában, a népi demokráciákban, egy szilárd egységben tömörülő 900 milliós táborban megingathatatlanul áll és virágzik a népi hatalom. Hatvankét országban harcolnak a népek élén a kommunista és munkáspártok a dolgozóknak minden elnyomás alól való felszabadításáért, az éhség, a nyomor és a háború ellen. A francia munkások májusi tüntetését betilthatta a burzsoá kormány. Azt üzenjük nekik, amit a magyar költő kiáltott egykor a magyar munkásoknak rabságuk idején: „A május — szabad!... a Tavaszt nem tudták megkötözni.’“ A májust nem lehet megkötözni. A jelenés, a jövő a májusi tüntetők legyőzhetetlen, szüntelenül növekvő, diadalmas seregéé. öt világrész utcáin vonulnak ma a békéért és a szabadságért harcoló tömegek. A májusi seregszemlén felv vonuló milliók óriási ereje abban van, hogy korunk nagy sorskérdéseibben világosan látnak és határozottan fóliást foglalnak. Világosan látják, hogy a békét veszély fenyegeti, veszély, az imperialista trösztvezérek, az amerikai atomkalózok, a német militaristák és minden rendű és rangú ügynökeik részéről. És határozottan állást foglalnak a béke, a békés együttélés politikája mellett, amelynek első és leghatalmasabb hirdetője a Szovjetunió. Amájusi ünnep küszöbén a világ népei ismét láthatták, milyen óriási erőfeszítéseket tesz a Szovjetunió és vele együtt a hatalmas Kínai Népköztársaság és a népi demokratikus országok a világbéke biztosítása, a béketábor erejének szakadatlan növelése érdekében. A szovjet külpolitika nagy sikere, hogy akkor, amikor az amerikai imperialisták mindent megtettek a nemzetközi feszültség fokozására, amikor az erőpolitika megszállottjai hallatlan erőszakkal kényszerítették rá a nyugati országokra a német újrafelfegyverzést szentesítő párizsi szerződéseket, és ki nem fogytak annak hangoztatásából, hogy „a kommunista agresszió“ miatt fokozni kell a kapitalista országok felfegyverzését — a Szovjetunió az osztrák államszerződés ügyében kötött moszkvai megegyezéssel újabb példát mutatott a vitás nemzetközi kérdések békés megoldásának lehetőségére. És ezzel szinte egy időben a Kínai Népköztársaság a bandungi értekezleten Ázsia és Afrika népeinek, az egész világ népeinek rokonszenvétől övezve, nagy jelentőségű kezdeményezést tett a feszültség enyhítésére. A béke és a demokrácia táborának, a békeszerető népeknek új győzelmei ezek. De a diplomáciai győzelmek súlyát a békéért küzdő tömegek erejével kell alátámasztani. Nem ringathatjuk magunkat illúziókban. Az imperialisták nem fognak nyugodni, s nem szüntetik be harcukat a népek békéje ellen. Az idei május tehát változatlanul és még inkább a munkásosztály, a néptömegek nagy harci napja az emberiség békéjéért. A májusi tüntetések világszerte figyelmeztetik majd az imperialistákat, hogy a népek éberen s harci készenlétben állnak a béke őrhelyein. A százmilliók roppant menetében ott vonul május elsején a magyar munkásosztály, az egész magyar nép. Hitet tesz az emberi haladás, a szocializmus ügye mellett. Szívében hálával és törhetetlen bizakodással tesz hitet a nemzetközi szolidaritás,a haladó erők összefogásának nagy eszméje mellett. Tíz esztendővel ezelőtt, 1945 tavaszán véres és áldozatos harcok után a világ haladó erői élén járó Szovjetunió verte le népünk kezéről a fasizmus bilincseit. Évezredes úri elnyomás, négy évszázados idegen rabság után az igazán szabad májust, a szabad lélegzetvételt, a szabad szót ennek köszönhetjük. Tíz év alatt hazánk nagyobb utat tett meg a felemelkedésben, országépítésben és országátalakításban, mint azelőtt évtizedek, évszázadok alatt. A hatalom a nép kezébe került, s ezt a hatalmat semmiféle külső és belső próbálkozás nem tudta és nem tudja megdönteni. Helytálltunk, de ennek a helytállásnak legszilárabb támasza, biztosítéka az volt, hogy minden órában, minden percben magunk mellett éreztük legnagyobb barátunk, a Szovjetunió, a testvéri népi demokráciák s az egész béketábor erejét, szolidaritását. Mi, ■magyarok, ne tudnánk hát, mit jelent a nemzetközi munkásosztály ereje és segítsége?! Joggal mondjuk ezen a május elsején: „Dicsőség a világbéke legfőbb védelmezőjének, hazánk felszabadítójának, a nagy Szovjetuniónak! Egy évtized alatt elmaradt mezőgazdasági országból fejlett s mindjobban fejlődő mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá lett hazánk. Olyan nehézipart teremtettünk, amelyre méltán büszke minden hazafi. A technika legújabb vívmányait sorra borsosítjuk meg a gyárakban és a földeken. S éppen most, a májusi ünnep küszöbén érkezett hozzánk a hír, hogy a Szovjetunió segítséget nyújt a Magyar Népköztársaságnak az atomerő békés felhasználását célzó tudományos kutatómunka fejlesztésében, s a közeljövőben megkezdődnek a tárgyalások a megfelelő megállapodások megkötéséről. Nem kevesebbet mond ez, mint azt, hogy korszakunk legújabb s legnagyobb technikai vívmányának, az atomenergiának békés célokra való felhasználásába a Szovjetunió nagylelkűsége révén immár a mi hazánk, a mi népünk, a mi tudósaink, szakembereink is be fognak kapcsolódni. Tiszta szívvel kiáltjuk ezen a május elsején: „Éljen és viruljon a magyar és szovjet nép megbonthatatlan, örök barátsága!“ Bármennyire áskálódnak és készülődnek is ellenünk az imperializmus fenevadjai, soha olyan biztonsággal és nyugalommal nem tekintettünk a jövőbe, mint most. Nem becsüljük le ezeket a fenyegetéseket, de még kevésbé becsüljük le a saját erőnket, elszántságunkat, szabadságunk és függetlenségünk, új életünk és jövőnk védelmére. Az az összefogás, amelynek a moszkvai megállapodások értelmében hazánk is cselekvő tagja, a legbiztosabb záloga a nyugodt építőmunkának, a szilárd védelemnek, a békés jövőnek. S azokban a szent fogadalmakban, amelyeket az olasz és a francia munkásosztály legjobb erőinek vezetői tettek, hogy népük sohasem fog fegyvert emelni a Szovjetunió ellen, egyben a magunk biztonságának fontos tényezőjét is láthatjuk. Ezen a májusi ünnepen forró üdvözletet küldünk barátainknak és harcostársainknak szerte az egész világon. Úgy hisszük, a mi munkásosztályunk méltó a nemzetközi segítségre, bizalomra és összefogásra. A párt vezetésével, áldozatos munkával és szívós harcban maga köré tömörítette a magyar dolgozók tömegeit, szoros és megbonthatatlan szövetségben forr össze a dolgozó parasztsággal. Ennek az egységnek a célja és értelme a szocializmus felépítése, a nép boldogsága, a haza szabadsága, a béke védelme. Ezekért a célokért követte minden nehézségen át a magyar kommunisták pártját az egész nép, ezt az egységet védelmezi jobb munkával, a párt iránti megingathatatlan bizalmának nyilvánításával most is, amikor szilárd egységben fellép a párt politikájának párt- és népellenes jobboldali eltorzítása ellen. A dolgozó parasztsággal törhetetlen szövetségre lépett magyar munkásosztály ennek az egységnek a lobogóját emeli magasra, a megújult magyar értelmiséggel együtt. A májusi menet élén az a hős munkásosztály halad, amely tíz év alatt oly sok dicsőséget szerzett hazánknak, s amely a mostani május elseje előtt is "nagy termelési sikerekkel" ünnepelt." A magyar munkások és műszaki értelmiségiek lelkes májusi készülődését hirdeti a Kőbányai Zománcárugyár új ésüzemcsillaga, a Komlón terven felül termelt több ezer tonna szén, a Ganz Vagongyár Április 4- brigádjának valóra váltott ígérete és megannyi, nagyszerű eredmény az üzemekben, a gyárakban. Az egész magyar nép egysége — ez a záloga annak, hogy megbonthatatlan legyen az összefogásunk a Szovjetunióval, a béke és a szocializmus nemzetközi táborával. Ezért mondja Központi Vezetőségünk jelszava ezen a május elsején: „Kovácsoljuk a célnál is keményebbre pártunk eszmeipolitikai és szervezeti egységét, munkásosztályunk, népünk végső győzelmének legfőbb biztosítékát!“ •Ezen a napon Moszkvától Pekingig, Berlintől Tiranáig együtt haladnak velünk a májusi utcákon a felszabadult népek ünneplő milliói. A béke és szabadság, a demokrácia és szocializmus jelszavait írták kibontott zászlaikra. Hatalmas és legyőzhetetlen a májusi seregszemlére felsorakozó egységes és szabad népek ereje. rajzi A Szovjetunió nagy baráti segítsége TVKOV jelentőségű nyilatkozat látott tegnap napvilágot. A szovjet kormány úgy döntött, hogy kibővíti azoknak az országoknak körét, amelyeknek a Szovjetunió segítséget nyújt az atomerő békés felhasználását célzó kutatásokban, segítséget nyújt a Magyar és a Bolgár Népköztársaságnak is. Az egész ország nagy örömmel fogadta a szovjet állam barátságának ezt az új, nagyszerű megnyilvánulását. Kétféle csengése, kétféle értelme van ma ennek, a szónak: atom. Amerikai politikusok ajkán a pusztulást, a háborút idézi elénk. Ha a Szovjetunióban beszélnek az atomról, új nagy távlatok nyílnak meg szemünk előtt, amilyent soha nem ismert még a tudomány, a technika. Összefonódik ez a szó az építéssel, az első atomerőművel, a gyógyítást szolgáló izotópokkal, egy szép, gazdag, nagyszerű élettel, amelyet ennek a roppant erőnek birtokában megteremtünk. Mindenki előtt ismeretes, milyen következetesen, szívósan harcolt a Szovjetunió minden fórumon, minden eszközzel azért, hogy az atomenergia a békét szolgálja. Ez a nyilatkozat újabb bizonyítéka a Szovjetunió népeit eltöltő békevágynak, a szovjet állam békepolitikájának. Felmérhetetlen értékű az a széleskörű, hatalmas méretű segítség, melyben a Szovjetunió a testvéri népi demokratikus országokat, köztük a mi hazánkat is részesíti. Soha sehol kapitalista országban nem volt még arra példa, hogy ilyen önzetlen segíteni akarással, áldozatkészséggel átadtak volna más országoknak fontos tudományos tapasztalatokat. A tőkés országokban a tudomány — s köztük az atomtudomány — sem lehet független a tőkés monopóliumok egymás között folyó marakodásától.. A szovjet tudomány az emberiség haladásáért küzd, a dolgozók soha nem remélt jólétének eléréséért, is békéért. Csak az ilyen politika engedheti meg, hogy bőkezű segítséget nyújtson más, kisebb és kevésbé fejlett országok tudósainak is. A szovjet nép közvetlenül érdekelt abban, hogy az élet, a béke, a szabadság virágozzék mindenfelé, ezért tesz újabb és újabb lépéseket a békés célokat szolgáló atomkutatás hathatós támogatására. A tapasztalatok kicserélése, a közös munka meggyorsítja majd az atomenergia békés felhasználását célzó kutatásokat. A szovjet kormány segítsége igen nagy értéket is jelent a gyakorlati életben. De, amikor örömmel köszöntjük ezt, hálásak vagyunk azért is, hogy e lépésével a Szovjetunió ismét a béke fenntartásának és megszilárdításának ügyét szolgálta. A jövőben is minden erőnkkel részt veszünk abban a harcban, amely a szovjet nép vezetésével világszerte folyik azért, hogy korunkban a tudomány nagy eredményeit ne atombombák robbanása, hanem virágzó földek, békés, boldog országok jelezzék. Még nagyobb szeretettel fordulunk most a szovjet nép felé, amely újabb tanújelét adta békés szándékának, segíteni akarásának, önzetlen barátságának. Jánossy Lajos akadémikus: Reméljjük, hogy a magyar tudomány eredményesen gyümölcsötsrít majd a szovjet segítséget Jánossy Lajos akadémikus a következőket mondotta a Szabad Nép munkatársának ahazai atomkutatás szempontjából felmérhetetlen jelentőségű szovjet segítségről: Hazánkban a budapesti és a debreceni fizikai kutatóintézetekben már évek óta folynak atomfizikai kutatások. Lehetőségeink azonban — mivel hazánk nem rendelkezik megfelelő nyersanyagokkal — eddig meglehetősen korlátozottak voltak. Nem gondolhattunk például arra, hogy a magunk erejéből atomreaktort állítsunk üzembe. Azt hiszem, ez már magában is megmagyarázza, miért jelentett olyan nagy örömet nekünk, magyar fizikusoknak a szovjet nyilatkozat. A szovjet segítség rendkívül nagy lendületet, lehetőséget ad majd a Magyarországon folyó atomfizikai kutatásoknak. Most fogjuk igazán hasznát látni annak, hogy az évek során számos fiatal kutató nevelkedett fel, most fog gyümölcsözni az a munka, amelyet az elmúlt esztendőkben folytattunk. A Szovjetunió nagylelkű segítsége lehetővé teszi, hogy mi is lépést tartsunk a tudomány haladásával, s elsők között élvezhessük majd az atomenergia békés felhasználásának gyümölcsét. Úgy fogadjuk ezt az örvendetes hírt, mint a szovjet tudomány barátságának, segítőkészségének újabb jelét. A tudományos kapcsolatok ilyen felfogása tőkés országban teljesen elképzelhetetlen. Csak olyan ország teheti meg, hogy rendkívül értékes tudományos berendezéseket bocsásson más országok rendelkezésére, hogy lehetővé tegye legújabb eredményeinek, módszereinek tanulmányozását, amely az emberi haladásért, a dolgozók szebb életéért, jövőjéért, békéjéért harcol. Nemrég jártam Moszkvában. Beszéltem sok emberrel, meglátogattam korszerű kutatóintézeteket, láttam, milyen nagyszerű eredményeket ért el a szovjet fizika. Beszéltem Pontecorvo professzorral, akit meg Angliából ismerek, szovjet tudósokkal, s tapasztaltam milyen nagy lelkesedéssel dolgoznak az atomenergia békés felhasználásáért. Igen sokat tanulhatunk a szovjet tudománytól. A szovjet kormány segítsége tovább erősíti országaink szoros, baráti kapcsolatát, s reméljük, hogy a magyar tudomány eredményesen gyümölcsözteti majd ezt a baráti segítséget. Marx—Engels—Lenin—Sztálin diadalmas zászlaja alatt előre a szocialista Magyarországért! (A Központi Vezetőség május 1-i jelszavaiból)! Termelési sikerekk a magyar munkásosztály május elsejét Hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója — az emlékezetes felszabadulási munkaverseny — után tovább növekedett a dolgozó népünk munkakedve. Már az április 4-e előtti napokban egyéni vállalások százezrei bizonyították, hogy munkásosztályunk nem elégszik meg az elért eredményekkel, újabb munkasikerekkel akarja köszönteni május 1-ét. Amájus 1 e meau-i neplésére tett fogadalmakat az üzemek, bányák dolgozói áprilisban legnagyobbrészt valóra váltották. Sok terven felül elkészült gép, sok tonna szén, sok ezer méter textilanyag és közszükségleti cikk, a gyártmányok javuló minősége dicséri dolgozóink alkotói kedvét, bizonyítja, hogy megértették pártunk március 4-i szavát. Ennek a május elsejei versenyszakasznak adott újabb lendületet a 20 budapesti üzem versenyfelhívása, az évi terv határidő előtti teljesítése a gazdaságosabb termelés érdekében. A mai pompás, színes felvonuláson az egyes üzemek, bányák dolgozói azzal az elhatározással ünnepelnek, hogy tovább gazdagítják a magyar munkásosztály sikersorozatát, s jobb munkával minden kilogramm anyag és minden forint sorsára gondosan ügyelve dolgoznak az 1955-ös terv győzelméért, szabad népünk további boldogulásáért. Egy brigád, amelyet a „vetélytárs" is dicsér „Az Április 4-brigád nagy érdeme, hogy minden erejével segíti a szerelőműhely tervének teljesítését. Ez az igazság ...“ Ezeket a szavakat nem a Ganz Vagongyár 545-ös műhelyében dolgozó Április 4-brigád valamelyik tagja mondta, hanem Pálinkás Lajos elvtárs, a műhely Zrínyi-brigádjának tagja nyilatkozott így. Ez a dicséret annál is értékesebb, mert a Zrínyi-brigád már régóta vetélytársa, az Április 4-brigádnak. A május 1-i színes felvonuláson a Ganz Vagongyár legjobbjai között haladó Április 4-brigád tagjai valóban megérdemlik az elismerést. Hogyan is történt... Április 15-én a Ganz Vagongyár küldöttsége ellátogatott a Gheorghiu- Dej Hajógyárba. Akkor a hajógyári elvtársak megkérték a Ganz-gyáriakat — akik között ott volt Lukács József elvtárs, az Április 4-brigád vezetője is —, hogy az úszóegységekhez szükséges motorokat, ha lehet, határidő előtt szállítsák. Lukács elvtárs megígérte, hogy megbeszéli brigádjának tagjaival a kérést. A megbeszélésnek eredményeként a Ganz Vagongyár eleget tett a hajógyárral szemben vállalt kötelezettségének.Tegnapra — április 30-ra — elkészült az 58. számú 1100 tonnás hajó mindkét főmotorja. A vállalásnak megfelelően április 30-ra elkészültek a 38. számú 5 tonnás pontondaru alkatrészei is. S alig teljesítették ígéretüket az Április 4-brigád tagjai, máris megfogadták, hogy az 59-es számú hajó főmotorjait a május 20-i határidő előtt legalább 5 nappal elkészítik. Ez a fogadalom már a 20 budapesti üzem versenyvállalásának sikerét segíti elő, amennyiből 750 pár 31—34-es nagyságú talpbérést lehet készíteni.■ Nagy érték el? , tegyük hozzá, nemcsak ő maga dolgozik gazdaságosan, hanem erre neveli a fiatalokat is. öt év alatt eddig 8 munkást tanított meg a szakmára. Kaszap elvtárs volt a felszabadulási műszak legjobb dolgozója, s a májusi versenyben is megállta a helyét i. . csaknemkétszeres normát teljesített, iilltnc minőségben. Munká-ának jelentős része van abban is, hogy a Bertex-gyár mint büszke élüzem vonulhat fel május 1-én. A Kőbányai Zománcárugyár új élüzem-csillaggal ünnepel Serény munka, készülődés előzte meg a mai napot a Kőbányai Zománcárugyárban. Az üzem dolgozói minden erőt latba vetettek, hogy minél méltóbban köszöntsék május 1-ét. A dolgozók csaknem valamennyien tettek vállalást május tiszteletére. Eredmény: 1150 helyett 1200 darab légszűrőt készítettek el május 1-ig a Csepel Autógyár részére, 17 600 mosdótálat gyártottak a lakosság részére a tervezett 15 000 helyett. Csaknem 60 gyermekfürdőkáddal, s több hiányzó zománcedény-fajtával is túlteljesítették május tiszteletére tett egyéni vállalásaikat, s minden cikkből túlteljesítették áprilisi tervüket. Az üzem dolgozói a felvonuláson a gyár 20 legjobb munkásának fényképét is magukkal viszik a színes táblák, nemzeti színű és vörös lobogók mellett. Langer József Zománcozó — aki áprilisban állandóan 180—190 százalékos teljesítménnyel dolgozott — bizonyára örül a mai napon ennek a megbecsülésnek. És vele együtt örül Bódi János kádhegesztő, Boros Józsefné, excentergép-munkás és a többi kitűnő dolgozó, akiknek munkája nyomán a Minisztertanács és a SZOTI vörös selyem zászlaja alatt és élüzem-csillaggal vonulhatnak fel a Kőbányai Zománcárugyár dolgozói. Ahol tegnap kígyult a villany Harminc éves település a pilisi hegyek keleti részén meghúzódó Solymár-völgy. Jórészt harminc év alatt épültek fel itt a kicsiny házaik, s találtak otthonra a Solymár-völgyi parasztok, a környékbeli bányászok. A villanyfény áldása azonban csak tegnap — április 30-án — jutott el az évtizedekig petróleum-lámpással világító kis településre. A villanyt, a május 1-i vállalás teljesítése sorárt — tervükön felül vezették be a községbe, az Elektromos Művek kábel- és légvezeték osztályának dolgozói. A község villamosításához szükséges 45 darab légvezetékoszlopot, a 4000 méternyi vezetékanyagot és az 500 méter földkábelt is „ingyen“ szerezték meg az osztály dolgozói: kiválogatták a kibontott anyagok közül a használható részeket. S ami még hiányzott, azt megtakarított anyagokból pótolták. Ebből építették meg a Solymár völgyi villanyvezetéket terven felül. A Zala-brigád tagjainak ünnepe A 20 budapesti ipari vállalat versenyfelhívásában részvevő Klement Gottwald Villamossági Gyár transzformátor üzemének alig van olyan terméke, amelynek elkészítésében ne lenne része a Zala női brigád munkájának. Horn Ferencné, Epstein Imréné és Szalai Pálné a gyáregység havi programjában szereplő transzformátorok, reduktorok és egyéb berendezések szigetelését végzik. Valamenynyiük ügyességén, gondosságán mújlik, hogy a különféle készítményeket határidőre átadhatják a megrendelőknek. A munkacsoport tagjai május tiszteletére az eddigieknél gazdagabb, nagyobb vállalást tettek: megfogadták, hogy a munkásosztály nagy ünnepére teljesítik a „szakma kiváló dolgozója“ jelvény elnyerésének feltételeit. Horn Ferencné, Epstein Imréné és Szalai Pálné a napi előirányzatuk rendszeres túlteljesítésén kívül a vállalt egy helyett .A tíz kisteljesítményű transzformátort szigeteltek megtakarított anyagból április hónapban. S ma a Klement Gottwald-gyár díszes felvonulásán a Zola-brigád tagjai már mint a szakma kiváló dolgozói ünneplik május 1-ét. „A pécsi bányászok teljesítették fogadalmukat - mi pedig terven felül elszállítjuk a szenet" A pécsi fűtőház udvarán sorakozó mozdonyokat serényen tisztogatják, javítgatják. Az egyik vágányon álló, csillogó testű 424 135-ös számú mozdonyt gazdája — Arató Ferenc sztahanovista főmozdonyvezető, a szocialista munka hőse — készíti elő újabb útra. — Sietnünk kell az előkészülettel, mert nemsokára útnak indulunk Sztálinvárosba — mondja Arató elvtárs. — Pécsbánya-rendezőn ugyanis a sztálinvárosi kohó számára sok száz tonna terven felül kitermelt szén várakozik elszállításra. A bányászok teljesítették május 1-i vállalásaikat, mi pedig megfogadtuk, hogy továbbítjuk a szenet rendeltetési helyére. Erre az útra készülünk. Szénvonatot továbbít Arató elvtárs, s közben szenet takarít meg. A pálya meredek részein is tolómozdony nélkül viszi fel a súlyos szénvonatot, így a május tiszteletére vállalt száz mázsa szenet már április 25-ig megtakarította. — Nem boszorkányság ez a jó szénmegtakarítási eredmény — mondja Arató elvtárs. — Alkalmazom a szovjet vasutasoktól átvett egylapátos tüzelési módszert és jól kihasználom a pálya lejtőit. A kazánvízhez mindig megfelelő mennyiségű szódát adagolok és ezzel meggátolom a kazánkő képződését. A tiszta kazánhoz pedig sokkal kevesebb szén kell. Arató Ferenc sztahanovista körmozdonyvezető a szén megtakarítására tett vállalásán kívül május tiszteletére azt is megfogadta, hogy tíz százalékkal csökkenti a mozdony javítási költségeit. Jobb minőséggel ünnepli „névnapját" a Május 1 Ruhagyár Ma ünnepük először együtt a munkásosztály nagy ünnepét és üzemük névnapját az egyesített Május 1 és a Budapesti Ruhagyár dolgozói. Az egyesített gyár dolgozói május tiszteletére versenyt indítottak, hogy eldöntsék, ki gyártja a legjobb minőségű öltönyöket, kabátokat. A versenyt minden 10 napban ellenőrizték, s aki legtöbbször volt az első, az választhatott először a jutalom ajándéktárgyak, a kerékpárok, rádiók, szövetek és a sok más értékes holmik közül. A sikeres május 1-i verseny, a műszaki intézkedések nyomán a férfi öltönyök sokkal formánabbak, és gondosabb a kidolgozásuk is. Egyre kevesebb reklamáció érkezik a vásárlók részéről, még a legkényesebb tömegcikkükre, a ballonkabátokra is. Míg márciusban a kiszállított ballonok 27 százaléka nem volt elsőosztályú, áprilisban már 9,5-re csökkent ez a szám, így az üzemben készített elsőosztályú ballonkabátok aránya a május 1-i versenyben elérte a 90,5 százalékot, s a Május 1 Ruhagyár dolgozói a mai napon büszkék lehetnek minőségi eredményeikre. Kaszap Dezső csákózó az elsők között a mai felvonuláson Kaszap Dezső csákozó az elsők, a legjobb sztahanovisták között vonul fel ma a Bortex Cipőgyár menetében. Kaszap elvtárs — a tömzsi, piros arcú, ezüsthajú, szemüveges bácsi — öt éve dolgozik a Bortex Cipőgyárban. S több okból is megérdemli, hogy az elsők között vonuljon fel. Egy hónap alatt annyi bőrt takarított meg a május 1-i versenyben. A bányászok helytállása A BORSODI SZÉNBÁNYÁSZATIA TRÖSZT tíz aknaüzemében a havi terv teljesí- tése után szombaton reggel a terven felül vállalt szén kitermeléséhez fogo ttak a bányászok. Az ormospusztai aknák dolgozói 75 vagon szenet termeltek terven felül. 3300 TONNA TERVEN FELÜLI SZÉN KOMLÓN A Komlói Szénbányászati Tröszt bányászai május elsejére 3000 tonna terven felüli szén felszínre küldését vállalták. Amikor értesültek róla, hogy elnyerték a felszabadulási serleget, további 2000 tonnával toldották meg vállalásukat. Április 29-én, a serlegátadás napján az Anna-aknai bányászok 144, a Kossuth-bánya 1-es üzemének dolgozói pedig 131,3 százalékos napi eredményt értek el. A Komlói Szénbányászati Tröszt április 30-án reggelig terven felül 3300 tonna szenet termelt. SALGÓTARJÁNI BÁNYÁSZOK KETTŐS ÜNNEPE A nemzetközi mukásmozgalom, nagy ünnepe Salgótarjánban annak az évfordulónak az előestéje, amikor 26 évvel ezelőtt a bányászok és a város üzemeinek munkás-zászlóaljai Rákosi Mátyás vezetésével futásra kényszerítették a fiatal Tanácsköztársaság ellen támadó intervenciós csapatokat. Az 1919-es bányász-zászlóaljak hős kalodáinak fiai büszkén számolnak be eredményeikről. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt 12 aknaüzeme szombaton délelőtt felszínre küldte a 2000-ik tonna előirányzaton felüli szenet. A György-akna bányászai 138,2 százalékos havi tervteljesítést értek el. A szénmedence bányászai most elhatározták, hogy Salgótarján megvédésének évfordulója alkalmából május első harmadában emlékműszakot tartanak és 750 tonna szenet adnak tervenfelül népgazdaságunknak. A Munka Vörös Zászló Érdemrendjére büntették ki a Kőbányai Sör- és Malátagyárat Szombaton délután adták át százéves fennállása alkalmából a Kőbányai Sör- és Malátagyárnak a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét. Az ünnepségen megjelent Kovács Ist-vén, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság elsői titkára és Harustyák József, az MDP Központi Vezetőségének és a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja. A kitüntetést Harustyák József adta át, majd a dolgozók között 134 000 forint jutalmat osztottak ki. (MTI)