Szabad Nép, 1955. május (13. évfolyam, 120-149. szám)

1955-05-01 / 120. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM­ÁRA BO I ILL­ÍR VASÁRNAP, 1955. MÁJUS 1 A munkásosztály karéi ünnepén Amikor Európa és Amerika mun­kásai első ízben vonultak fel vörös zászlók alatt május elsejei tüntetés­re, százezrekre ment a számuk. En­gels lelkesülten írta 1890. május else­jén: „a mai nap látványa az egész világ tőkéseinek és földesurainak megmutatja, hogy manapság a világ proletárjai valóban egyesültek“. Fel­jegyezték, hogy a bécsi burzsoák er­re a napra élelmiszerkészleteket hal­moztak fel lakásaikban, bezártak aj­tót, ablakot, s várták a forradalmat. Hatvanöt év telt el azóta, s ma a má­jusi zászlók alatt nem százezrek — százmilliók vonulnak fel, nemcsak két, hanem mind az öt világrész vá­rosainak utcáin. Május 1, a nemzet­közi munkásosztály harci egységének ünnepe diadalünneppé nőtt. A törté­nelem kapuit nem lehet többé be­zárni a világ munkásosztálya előtt, mint egykor a bécsi polgárok házait. Hatvanöt május elseje története cáfolhatatlan hitelességgel beszélt ar­ról, hogy a nemzetközi munkásosztály nagy harcának győzelme feltartóztat­hatatlanul halad előre a reakció, az imperialista zsarnokság, az elnyomás erői ellen vívott küzdelemben. Ma a Szovjetunióban, Kínában, a népi de­mokráciákban, egy szilárd egységben­­ tömörülő 900 milliós táborban meg­ingathatatlanul áll és virágzik a népi hatalom. Hatvankét országban har­colnak a népek élén a kommunista és munkáspártok a dolgozóknak min­den elnyomás alól való felszabadítá­sáért, az éhség, a nyomor és a háború ellen. A francia munkások májusi tüntetését betilthatta a burzsoá kor­mány. Azt üzenjük nekik, amit a magyar költő kiáltott egykor a ma­gyar munkásoknak rabságuk idején: „A május — szabad!... a Tavaszt nem tudták megkötözni.’“ A májust nem lehet megkötözni. A jelen­és, a jövő a májusi tüntetők legyőzhetet­len, szüntelenül növekvő, diadalmas seregéé. öt világrész utcáin vonulnak ma a békéért és a szabadságért harcoló tö­megek. A májusi seregszemlén felv vonuló milliók óriási ereje abban van, hogy korunk nagy sorskérdései­­bben világosan látnak és határozottan fóliást foglalnak. Világosan látják, hogy a békét veszély fenyegeti, ve­szély, az imperialista trösztvezérek, az amerikai atomkalózok, a német mili­taristák és minden rendű és rangú ügynökeik részéről. És határozottan állást foglalnak a béke, a békés együttélés politikája mellett, amely­nek első és leghatalmasabb hirdetője a Szovjetunió.­­ A­­májusi ünnep küszöbén a világ népei ismét láthatták, milyen óriási erőfeszítéseket tesz a Szovjetunió és vele együtt a hatalmas Kínai Nép­­köztársaság és a népi demokratikus országok a világbéke biztosítása, a béketábor erejének szakadatlan nö­velése érdekében. A szovjet külpoli­tika nagy sikere, hogy akkor, amikor az amerikai imperialisták mindent megtettek a nemzetközi feszültség fo­kozására, amikor az erőpolitika meg­szállottjai hallatlan erőszakkal kény­­szerítették rá a nyugati országokra a német újrafelfegyverzést szentesítő párizsi szerződéseket, és ki nem fogy­tak annak hangoztatásából, hogy „a kommunista agresszió“ miatt fokozni kell a kapitalista országok felfegyver­zését — a Szovjetunió az osztrák ál­lamszerződés ügyében kötött moszk­vai megegyezéssel újabb példát mu­tatott a vitás nemzetközi kérdések békés megoldásának lehetőségére. És ezzel szinte egy időben a Kínai Nép­­köztársaság a bandungi értekezleten Ázsia és Afrika népeinek, az egész világ népeinek rokonszenvétől övez­ve, nagy jelentőségű kezdeményezést tett a feszültség enyhítésére. A béke és a demokrácia táborának, a békeszerető népeknek új győzelmei ezek. De a diplomáciai győzelmek súlyát a békéért küzdő tömegek ere­jével kell alátámasztani. Nem ringat­hatjuk magunkat illúziókban. Az im­perialisták nem fognak nyugodni, s nem szüntetik be harcukat a népek békéje ellen. Az idei május­­ tehát változatlanul és még inkább a mun­kásosztály, a néptömegek nagy harci napja az emberiség békéjéért. A májusi tüntetések világszerte figyel­meztetik majd az imperialistákat, hogy a népek éberen s harci készen­létben állnak a béke őrhelyein. A százmilliók roppant menetében ott vonul május elsején a magyar munkásosztály, az egész magyar nép. Hitet tesz az emberi haladás, a szo­cializmus ügye mellett. Szívében hálával és törhetetlen bizakodással tesz hitet a nemzetközi szolidaritás,­a haladó erők összefogásának nagy esz­méje mellett. Tíz esztendővel ezelőtt, 1945 tava­szán véres és áldozatos harcok után a világ haladó erői élén járó Szovjet­unió verte le népünk kezéről a fasiz­mus bilincseit. Évezredes úri elnyo­más, négy évszázados idegen rabság után az igazán szabad májust, a sza­bad lélegzetvételt, a szabad szót en­nek köszönhetjük. Tíz év alatt hazánk nagyobb utat tett meg a felemelkedésben, ország­építésben és országátalakításban, mint azelőtt évtizedek, évszázadok alatt. A hatalom a nép kezébe ke­rült, s ezt a hatalmat semmiféle kül­ső és belső próbálkozás nem tudta és nem tudja megdönteni. Helytálltunk,­­ de ennek a helytállásnak legszilár­­­­­abb támasza, biztosítéka az volt, hogy minden órában, minden perc­ben magunk mellett éreztük legna­gyobb barátunk, a Szovjetunió, a testvéri népi demokráciák s az egész béketábor erejét, szolidaritását. Mi, ■magyarok, ne tudnánk hát, mit je­lent a nemzetközi munkásosztály ereje és segítsége?! Joggal mondjuk ezen a május elsején: „Dicsőség a vi­lágbéke legfőbb védelmezőjének, ha­zánk felszabadítójának, a nagy Szov­jetuniónak! Egy évtized alatt elmaradt mező­gazdasági országból fejlett s mindjob­ban fejlődő mezőgazdasággal rendel­kező ipari országgá lett hazánk. Olyan nehézipart teremtettünk, amelyre méltán büszke minden ha­zafi. A technika legújabb vívmányait sorra borsosítjuk meg a gyárakban és a földeken. S éppen most, a májusi ünnep küszöbén érkezett hozzánk a hír, hogy a Szovjetunió segítséget nyújt a Magyar Népköztársaságnak az atomerő békés felhasználását cél­zó tudományos kutatómunka fejlesz­tésében, s a közeljövőben megkezdőd­nek a tárgyalások a megfelelő meg­állapodások megkötéséről. Nem keve­sebbet mond ez, mint azt, hogy kor­szakunk legújabb s legnagyobb tech­nikai vívmányának, az atomenergiá­nak békés célokra való felhasználásá­ba a Szovjetunió nagylelkűsége révén immár a mi hazánk, a mi népünk, a mi tudósaink, szakembereink is be fognak kapcsolódni. Tiszta szívvel­­ kiáltjuk ezen a május elsején: „Éljen­­ és viruljon a magyar és szovjet nép megbonthatatlan, örök barátsága!“ Bármennyire áskálódnak és ké­szülődnek is ellenünk az imperia­lizmus fenevadjai, soha olyan bizton­sággal és nyugalommal nem tekin­tettünk a jövőbe, mint most. Nem becsüljük le ezeket a fenyegetéseket, de még kevésbé becsüljük le a sa­ját erőnket, elszántságunkat, szabad­ságunk és függetlenségünk, új éle­tünk és jövőnk védelmére. Az az összefogás, amelynek a moszkvai megállapodások értelmében hazánk is cselekvő tagja, a legbiztosabb zá­loga a nyugodt építőmunkának, a szilárd védelemnek, a békés jövő­nek. S azokban a szent fogadalmak­ban, amelyeket az­ olasz és a francia munkásosztály legjobb erőinek ve­zetői tettek, hogy népük sohasem fog fegyvert emelni a Szovjetunió ellen, egyben a magunk biztonsá­gának fontos tényezőjét is láthatjuk. Ezen a májusi ünnepen forró üdvöz­letet küldünk barátainknak és har­costársainknak szerte az egész vi­lágon. Úgy hisszük, a mi munkásosztá­lyunk méltó a nemzetközi segítség­re, bizalomra és összefogásra. A párt vezetésével, áldozatos munkával és szívós harcban maga köré tömörítet­te a magyar dolgozók tömegeit, szo­ros és megbonthatatlan szövetségben forr össze a dolgozó parasztsággal. Ennek az egységnek a célja és értel­me a szocializmus felépítése, a nép boldogsága, a haza szabadsága, a bé­ke védelme. Ezekért a célokért kö­vette minden nehézségen át a ma­gyar kommunisták pártját az egész nép, ezt az egységet védelmezi jobb munkával, a párt iránti megingatha­tatlan bizalmának nyilvánításával most is, amikor szilárd egységben fellép a párt politikájának párt- és népellenes jobboldali eltorzítása el­len. A dolgozó parasztsággal törhe­tetlen szövetségre lépett magyar munkásosztály ennek az egységnek a lobogóját emeli magasra, a meg­újult magyar értelmiséggel együtt. A májusi menet élén az a hős munkás­­osztály halad, amely tíz év alatt oly sok dicsőséget szerzett hazánknak, s amely a mostani május elseje előtt is "nagy termelési sikerekkel" ünnepelt." A magyar munkások és műszaki ér­telmiségiek lelkes májusi készülődé­sét hirdeti a Kőbányai Zománcáru­­gyár új ésüzemcsillaga, a Komlón ter­ven felül termelt több ezer tonna szén, a Ganz Vagongyár Április 4- brigádjának valóra váltott ígérete és megannyi­, nagyszerű eredmény az üzemekben, a gyárakban. Az egész magyar nép egysége — ez a záloga annak, hogy megbonthatat­lan­ legyen az összefogásunk a Szov­jetunióval, a béke és a szocializmus nemzetközi táborával. Ezért mondja Központi Vezetőségünk jelszava ezen a május elsején: „Kovácsoljuk a cél­nál is keményebbre pártunk eszmei­politikai és szervezeti egységét, mun­kásosztályunk, népünk végső győzel­mének legfőbb biztosítékát!“ •Ezen a napon Moszkvától Pekin­­gig, Berlintől Tiranáig együtt halad­nak velünk a májusi utcákon a fel­szabadult népek ünneplő milliói. A béke és szabadság, a demokrácia és szocializmus jelszavait írták­­ kibon­tott zászlaikra. Hatalmas és legyőz­hetetlen a májusi seregszemlére fel­sorakozó egységes és szabad népek ereje. rajz­i A Szovjetunió nagy baráti segítsége TVKOV jelentőségű nyilatkozat látott tegnap napvilá­got. A szovjet kormány úgy döntött, hogy kibő­víti azoknak az országoknak körét, amelyeknek a Szov­jetunió segítséget nyújt az atomerő békés felhasználá­sát célzó kutatásokban, segítséget nyújt a Magyar és a Bolgár Népköztársaságnak is. Az egész ország nagy örömmel fogadta a szovjet állam barátságának ezt az új, nagyszerű megnyilvánulását. Kétféle csengése, kétféle értelme van ma ennek, a szónak: atom. Amerikai politikusok ajkán a pusztulást, a háborút idézi elénk. Ha a Szovjetunióban beszélnek az atomról, új nagy távlatok nyílnak meg szemünk előtt, amilyent soha nem ismert még a tudomány, a technika. Összefonódik ez a szó az építéssel, az első atom­erőmű­vel, a gyógyítást szolgáló izotópokkal, egy szép, gazdag, nagyszerű élettel, amelyet ennek a roppant erőnek bir­tokában megteremtünk. Mindenki előtt ismeretes, milyen következetesen, szívósan harcolt a Szovjetunió minden fórumon, minden eszközzel azért, hogy az atomenergia a békét szolgálja. Ez a nyilatkozat újabb bizonyítéka a Szovjetunió népeit eltöltő békevágynak, a szovjet állam békepolitikájának. Felmérhetetlen értékű az a széleskörű, hatalmas méretű segítség, melyben a Szovjetunió a­ testvéri népi demokratikus országokat, köztük a mi hazánkat is része­síti. Soha sehol kapitalista országban nem volt még arra példa, hogy ilyen önzetlen segíteni­ akarással, áldozat­készséggel átadtak volna más országoknak fontos tudo­mányos tapasztalatokat. A tőkés országokban a tudomány — s köztük az atomtudomány — sem lehet független a tőkés monopóliumok egymás között folyó marakodá­sától.. A szovjet tudomány az emberiség haladásáért küzd, a dolgozók soha nem remélt jólétének eléréséért, is békéért. Csak az ilyen politika engedheti meg, hogy bőkezű segítséget nyújtson más, kisebb és kevésbé fej­lett országok tudósainak is. A szovjet nép közvetlenül érdekelt abban, hogy az élet, a béke, a szabadság virá­gozzék mindenfelé, ezért tesz újabb és újabb lépéseket a békés célokat szolgáló atomkutatás hathatós támo­gatására. A tapasztalatok kicserélése, a közös munka meggyorsítja majd az atomenergia békés felhasználá­sát célzó kutatásokat. A szovjet kormány segítsége igen nagy értéket i­s jelent a gyakorlati életben. De, amikor örömmel köszöntjük ezt, hálásak vagyunk azért is, hogy e lépésé­vel a Szovjetunió ismét a béke fenntartásának és meg­szilárdításának ügyét szolgálta. A jövőben is minden erőnkkel részt veszünk abban a harcban, amely a szov­jet nép vezetésével világszerte folyik azért, hogy ko­runkban a tudomány nagy eredményeit ne atombombák robbanása, hanem virágzó földek, békés, boldog orszá­gok jelezzék. Még nagyobb szeretettel fordulunk most a szovjet nép felé, amely újabb tanújelét adta békés szán­dékának, segíteni akarásának, önzetlen barátságának. Jánossy Lajos akadémikus: Reméljjük, h­ogy a magyar tudomány eredményesen gyüm­ölcsötsrít majd a szovjet segítséget Jánossy Lajos akadémikus a követ­kezőket mondotta a Szabad Nép munkatársának a­­hazai atomkutatás szempontjából felmérhetetlen jelentő­ségű szovjet segítségről: Hazánkban a budapesti és a deb­receni fizikai kutatóintézetekben már évek óta folynak atomfizikai kutatá­sok. Lehetőségeink azonban — mivel hazánk nem rendelkezik megfelelő nyersanyagokkal — eddig meglehető­sen korlátozottak voltak. Nem gon­dolhattunk például arra, hogy a ma­gunk erejéből atomreaktort állítsunk üzembe. Azt hiszem, ez már magá­ban is megmagyarázza, miért jelen­tett olyan nagy örömet nekünk, ma­gyar fizikusoknak a szovjet nyilatko­zat. A szovjet segítség rendkívül nagy lendületet, lehetőséget ad majd a Magyarországon folyó atomfizikai kutatásoknak. Most fogjuk igazán hasznát látni annak, hogy az évek során számos fiatal kutató nevelke­dett fel, most fog gyümölcsözni az a munka, amelyet az elmúlt esztendők­ben folytattunk. A Szovjetunió nagy­lelkű segítsége lehetővé teszi, hogy mi is lépést tartsunk a tudomány haladásával, s elsők között élvezhes­sük majd az atomenergia békés fel­­használásának gyümölcsét. Úgy fogadjuk­­ ezt az örvendetes hírt, mint a szovjet tudomány barát­ságának, segítőkészségének újabb je­lét. A tudományos kapcsolatok ilyen felfogása tőkés országban teljesen el­képzelhetetlen. Csak olyan ország te­heti meg, hogy rendkívül értékes tu­dományos berendezéseket bocsásson más országok rendelkezésére, hogy lehetővé tegye legújabb eredményei­nek, módszereinek tanulmányozását, amely az emberi haladásért, a dolgo­zók szebb életéért, jövőjéért, béké­jéért harcol. Nemrég jártam Moszkvában. Be­széltem sok emberrel, meglátogattam korszerű kutatóintézeteket, láttam, milyen nagyszerű eredményeket­­ ért el a szovjet fizika. Beszéltem Ponte­­corvo professzorral, akit meg Angliá­ból ismerek, szovjet tudósokkal, s ta­pasztaltam milyen nagy lelkesedés­sel dolgoznak az atomenergia békés felhasználásáért. Igen sokat tanul­hatunk a szovjet tudománytól. A szovjet kormány segítsége tovább erő­síti országaink szoros, baráti kapcso­latát, s reméljük, hogy a magyar tu­domány eredményesen gyümölcsözteti majd ezt a baráti segítséget. Marx—Engels—Lenin—Sztálin diadalmas zászlaja alatt előre a szocialista Magyarországért! (A Központi Vezetőség május 1-i jelszavaiból)! Termelési sikerekk a magyar munkásosztály május elsejét Hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója — az emlékezetes felsza­badulási munkav­erseny — után to­vább növekedett a dolgozó népünk munkakedve. Már­ az április 4-e előtti napokban egyéni­ vállalások százez­rei bizonyították, hogy munkásosztá­lyunk nem elégszik meg az elért eredményekkel, újabb munkasikerek­kel akarja köszönteni május 1-é­t. A­­május 1­ e meau­-i neplésére tett foga­dalmakat az üzemek, bányák dolgo­zói áprilisban legnagyobbrészt való­ra váltották. Sok terven felül elkészült gép, sok tonna szén, sok ezer méter textilanyag és közszükségleti cik­k, a gyártmányok jav­uló minősége dicséri dolgozóink alkotó­i kedvét, bizonyítja, hogy megértették pártunk március 4-i szavát. Ennek a május elsejei ver­seny­szakasznak adott újabb lendüle­tet a 20 budapesti üzem versenyfelhí­vása, az évi terv határidő előtti telje­sítése a gazdaságosabb termelés ér­dekében. A m­ai pompás, színes felvo­nuláson az egyes üzemek, bányák dolgozói azzal az elhatározással ün­nepelnek, hogy tovább gazdagítják a magyar munkásosztály sikersorozatát, s jobb munkával minden kilogramm anyag és minden forint sorsára gon­dosan ügyelve dolgoznak az 1955-ös terv győzelm­éért, szabad népünk to­vábbi boldogulásáért. Egy brigád, amelyet a „vetélytárs" is dicsér „Az Április 4-brigád nagy érdeme, hogy minden erejével segíti a sze­relőműhely tervének teljesítését. Ez az igazság ...“ Ezeket a szavakat nem a Ganz Vagongyár 545-ös műhelyében dol­gozó Április 4-brigád valamelyik tagja mondta, hanem Pálinkás Lajos elvtárs, a műhely Zrínyi-brigádjá­nak tagja nyilatkozott így. Ez a di­cséret annál is értékesebb, mert a Zrínyi-brigád már régóta vetélytár­­sa, az Április 4-brigádnak. A május 1-i színes felvonuláson a Ganz Vagongyár legjobbjai között haladó Április 4-brigád tagjai való­ban megérdemlik az elismerést. Ho­gyan is történt... Április 15-én a Ganz Vagongyár küldöttsége ellátogatott a Gheorghiu- Dej Hajógyárba. Akkor a hajógyári elvtársak megkérték a Ganz-gyária­­kat — akik között ott volt Lukács József elvtárs, az Április 4-brigád vezetője is —, hogy az úszóegységek­hez szükséges motorokat, ha lehet, ha­táridő előtt­­ szállítsák. Lukács elv­társ megígérte, hogy megbeszéli bri­gádjának tagjaival a kérést. A meg­beszélésnek eredményeként a Ganz Vagongyár eleget tett a hajógyárral szemben vállalt kötelezettségének.­­Tegnapra — április 30-ra — elké­szült az 58. számú 1100 tonnás hajó mindkét főmotorja. A vállalásnak megfelelően április 30-ra elkészül­tek a 38. számú 5 tonnás ponton­daru alkatrészei is. S alig teljesítet­ték ígéretüket az Április 4-brigád tagjai, máris megfogadták, hogy az 59-es számú hajó főmotorjait a má­jus 20-i határidő előtt legalább 5 nappal elkészítik. Ez a fogadalom már a 20 budapesti üzem verseny­­vállalásának sikerét segíti elő, amennyiből 750 pár 31—34-es nagy­ságú talpbérést lehet készíteni.■ Nagy érték el? , tegyük hozzá, nemcsak ő maga dolgozik gazdaságosan, hanem erre neveli a fiatalokat is. öt év alatt eddig 8 munkást tanított meg a szak­mára. Kaszap elvtárs volt a felszabadu­lási műszak legjobb dolgozója, s a májusi versenyben is megállta a he­­l­­yét i. . csaknem­­kétszeres normát tel­­­­jesített, iilltnc minőségben. Munká-­­­­ának jelentős része van abban is, hogy a Bertex-gyár mint büszke él­üzem vonulhat fel május 1-én. A Kőbányai Zománcáru­gyár új élüzem-csillaggal ünnepel Serény munka, készülődés előzte meg a mai napot a Kőbányai Zo­­máncárugyárban. Az üzem dolgozói minden erőt latba vetettek, hogy mi­nél méltóbban köszöntsék május 1-ét. A dolgozók csaknem valamennyien tettek vállalást május­­ tiszteletére. Eredmény: 1150 helyett 1200 darab légszűrőt készítettek el május 1-ig a Csepel Autógyár részére, 17 600 mos­dótálat gyártottak a lakosság részére a tervezett 15 000 helyett. Csaknem 60 gyermekfürdőkáddal, s több hiányzó zománcedény-fajtával is túlteljesítet­ték május­­ tiszteletére tett egyéni vállalásaikat, s minden cikkből túl­teljesítették áprilisi tervüket. Az üzem dolgozói a felvonuláson a gyár 20 legjobb munkásának fény­képét is magukkal viszik a színes táblák, nemzeti színű és vörös lobo­gók mellett. Langer József Zománcozó — aki áprilisban állandóan 180­—190 százalékos teljesítménnyel dolgozott — bizonyára örül a mai napon ennek­­ a megbecsülésnek. És vele együtt örül Bódi János kádhegesztő, Boros Józsefné, excentergép-munkás és a többi kitűnő dolgozó, akiknek mun­kája nyomán a Minisztertanács és a SZOTI vörös selyem zászlaja alatt és élüzem-csillaggal vonulhatnak fel a Kőbányai Zománcárugyár dolgozói. Ahol tegnap kígyult a villany Harminc éves település a pilisi he­gyek keleti részén meghúzódó Soly­már-völgy. Jórészt harminc év alatt épültek fel itt a kicsiny házaik, s ta­láltak otthonra a Solymár-völgyi pa­rasztok, a környékbeli bányászok. A villanyfény áldása azonban csak teg­nap — április 30-án — jutott el az évtizedekig petróleum-lámpással vi­lágító kis településre. A villanyt, a május 1-i vállalás tel­jesítése sorárt — tervükön felül ve­zették be a községbe, az Elektromos Művek kábel- és légvezeték osztályá­nak dolgozói. A község villamosításá­hoz szükséges 45 darab légvezeték­­oszlopot, a 4000 méternyi vezeték­­anyagot és az 500 méter földkábelt is „ingyen“ szerezték meg az osztály dolgozói: kiválogatták a kibontott anyagok közül a használható része­ket. S ami még hiányzott, azt meg­takarított anyagokból pótolták. Ebből építették meg a Solymár völgyi vil­lanyvezetéket terven felül. A Zala-brigád tagjainak ünnepe A 20 budapesti ipari vállalat ver­senyfelhívásában részvevő Klement Gottwald Villamossági Gyár transz­formátor üzemének alig van olyan terméke, amelynek elkészítésében ne lenne része a Zala női brigád munká­jának. Horn Ferencné, Epstein Imré­né és Szalai Pálné a gyáregység havi programjában szereplő transzformá­torok, reduktorok és egyéb berende­zések szigetelését végzik. Valameny­­nyiük ügyességén, gondosságán mú­­j­lik, hogy a különféle készítményeket­­ határidőre átadhatják a megrende­­­­lőknek. A munkacsoport­ tagjai má­jus­­ tiszteletére az eddigieknél gazdagabb, nagyobb vállalást tettek: megfogadták, hogy a munkásosztály nagy ünnepére teljesítik a „szakma kiváló dolgozója“ jelvény elnyerésé­nek feltételeit. Horn Ferencné, Epstein Imréné és Szalai Pálné a napi előirányzatuk rendszeres túlteljesítésén kívül a vál­lalt egy helyett .A tíz kisteljesítményű transzformátort szigeteltek megtaka­rított anyagból április hónapban. S ma a Klement Gottwald-gyár díszes felvonulásán a Zola-brigád­ tagjai már mint a szakma kiváló dolgozói ünneplik május 1-ét. „A pécsi bányászok teljesítették fogadalmukat - mi pedig terven felül elszállítjuk a szenet" A pécsi fűtőház udvarán sorakozó mozdonyokat serényen tisztogatják, javítgatják. Az egyik vágányon álló, csillogó testű 424 135-ös számú moz­donyt gazdája — Arató Ferenc szta­hanovista főmozdonyvezető, a szocia­lista munka hőse — készíti elő újabb útra. — Sietnünk kell az előkészülettel, mert nemsokára útnak indulunk Sztálinvárosba — mondja Arató elv­társ. — Pécsbánya-rendezőn ugyanis a sztálinvárosi kohó számára sok száz tonna terven felül kitermelt szén vá­rakozik elszállításra. A bányászok teljesítették május 1-i vállalásaikat, mi pedig megfogadtuk, hogy továb­bítjuk a szenet rendeltetési helyére. Erre az útra készülünk. Szénvonatot továbbít Arató elvtárs, s közben szenet takarít meg. A pálya meredek részein is tolómozdony nél­kül viszi fel a súlyos szénvonatot, így a május­­ tiszteletére vállalt száz má­zsa szenet már április 25-ig megtaka­rította. — Nem boszorkányság ez a jó szénmegtakarítási eredmény — mond­ja Arató elvtárs. — Alkalmazom a szovjet vasutasoktól átvett egylapá­­tos tüzelési módszert és jól kihaszná­lom a pálya lejtőit. A kazánvízhez mindig megfelelő mennyiségű szódát adagolok és ezzel meggátolom a ka­­zánkő képződését. A tiszta kazánhoz pedig sokkal­ kevesebb szén kell. Arató Ferenc sztahanovista kö­­rmozdonyvezető a szén megtakarítá­sára tett vállalásán kívül május­­ tiszteletére azt is megfogadta, hogy tíz­ százalékkal csökkenti a mozdony javítási költségeit. Jobb minőséggel ünnepli „névnapját" a Május 1 Ruhagyár Ma ünnepük először együtt a mun­kásosztály nagy ünnepét és üzemük névnapját az egyesített Május 1 és a Budapesti Ruhagyár dolgozói. Az egyesített gyár dolgozói május­­ tiszteletére versenyt indítottak, hogy eldöntsék, ki gyártja a legjobb minő­ségű öltönyöket, kabátokat. A ver­senyt minden 10 napban ellenőrizték, s aki legtöbbször volt az első, az vá­laszthatott először a jutalom aján­déktárgyak, a kerékpárok, rádiók, szövetek és a sok más értékes holmik közül. A sikeres május 1-i verseny, a mű­szaki intézkedések nyomán a férfi öl­tönyök sokkal formánabbak, és gon­dosabb a kidolgozásuk is. Egyre ke­vesebb reklamáció érkezik a vásárlók részéről, még a legkényesebb tömeg­cikkükre, a ballonkabátokra is. Míg márciusban a kiszállított ballonok 27 százaléka nem volt elsőosztályú, áp­rilisban már 9,5-re csökkent ez a szám, így az üzemben készített első­osztályú ballonkabátok aránya a má­jus 1-i versenyben elérte a 90,5 szá­zalékot, s a Május 1 Ruhagyár dol­gozói a mai napon büszkék lehetnek minőségi eredményeikre. Kaszap Dezső csákózó az elsők között a mai felvonuláson Kaszap Dezső csákozó az elsők, a legjobb sztahanovisták között vonul fel ma a Bortex Cipőgyár menetében. Kaszap elvtárs — a tömzsi, piros arcú, ezüsthajú, szemüveges bácsi — öt éve dolgozik a Bortex Cipőgyár­ban. S több okból is megérdemli, hogy az elsők között vonuljon fel. Egy hónap alatt annyi bőrt takarí­tott meg a május 1-i versenyben. A bányászok helytállása A BORSODI SZÉNBÁNYÁSZATI­­A TRÖSZT tíz aknaüzemében a havi terv teljesí-­ tése után szombaton reggel a terven­­ felül vállalt szén kitermeléséhez fogo t­tak a bányászok. Az ormospusztai ak­nák dolgozói 75 vagon szenet termel­tek terven felül. 3300 TONNA TERVEN FELÜLI SZÉN KOMLÓN A Komlói Szénbányászati Tröszt bányászai május elsejére 3000 tonna terven felüli szén felszínre küldését vállalták. Amikor értesültek róla, hogy elnyerték a felszabadulási ser­leget, további 2000 tonnával toldották meg vállalásukat. Április 29-én, a ser­leg­átadás napján az Anna-aknai bá­nyászok 144, a Kossuth-bánya 1-es üzemének dolgozói pedig 131,3 száza­lékos napi eredményt értek el. A Komlói Szénbányászati Tröszt április 30-án reggelig terven felül 3300 tonna szenet termelt. SALGÓTARJÁNI BÁNYÁSZOK KETTŐS ÜNNEPE A nemzetközi mu­­kásmozgalom, nagy ünnepe Salgótarjánban annak az évfordulónak az előestéje, amikor 26 évvel ezelőtt a bányászok és a város üzemeinek munkás-zászlóaljai Rákosi Mátyás vezetésével futásra kényszerítették a fiatal Tanácsköz­társaság ellen támadó intervenciós csapatokat. Az 1919-es bányász-zászlóaljak hős kalodáinak fiai büszkén számolnak be eredményeikről. A Nógrádi Szén­­bányászati Tröszt 12 aknaüzeme szombaton délelőtt felszínre küldte a­ 2000-ik tonna előirányzaton felüli szenet. A György-akna bányászai 138,2 százalékos havi tervteljesítést értek el. A szénmedence bányászai most elhatározták, hogy Salgótarján megvédésének évfordulója alkalmá­ból május első harmadában emlék­­műszakot tartanak és 750 tonna sze­net adnak terven­­felül népgazdasá­­gun­kna­k.­­ A Munka Vörös Zászló Érdemrendjére­ büntették ki a Kőbányai Sör- és Malátagyárat Szombaton délután adták át száz­éves fennállása alkalmából a Kőbá­nyai Sör- és Malátagyárnak a Mun­ka Vörös Zászló Érdemrendjét. Az­­ ünnepségen megjelent Kovács Ist-­­­vén, az MDP Politikai Bizottságának­­ tagja, a Budapesti­ Pártbizottság elsői titkára és Harustyák József, az MDP Központi Vezetőségének és a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának tag­ja. A kitüntetést Harustyák József adta át, majd a dolgozók között 134 000 forint jutalmat osztottak ki. (MTI)

Next