Szabad Nép, 1955. május (13. évfolyam, 120-149. szám)
1955-05-25 / 143. szám
Műút a világ tetején Írta: Csen Csuan-Di, a Szabad Nép nekínai hidasítója Szikang és Tibet között terül el a szikang—tibeti fennsík, amelyet általában „a világ tetejének“ neveznek. Az egész fennsíkot hatalmas hegyláncok veszik körül. A kínai határ mentén húzódik a Himalája, sok hasüveges csúcsával. Ezek közül is kiemelkedik a Csomolungma, amely ezüstös páncéljában méltóságteljesen terpeszkedik, mint egy sok csatában edzett hadvezér. Az „ezerarcú“ tibeti fennsík A hegyek lábánál füves pusztaság terül el, ameddig a szem ellát. Tavasszal, amikor a folyók vize felmelegszik, a szorgalmas tibeti pásztorok ide terelik marháikat, lovaikat és nyájaikat, hogy szabadon legelészszenek a vízben és fűben bővelkedő mezőkön. Itt van a Pomi és a Tingcsing vidék is, ahol a nyárfákból, fenyőkből és thimalájai cédrusokból álló szűz őserdő takarja el az eget. A több száz-, sőt ezeréves fák némelyike olyan vastag, hogy négy-öt ember sem éri körül. Akit nem kísér bennszülött vezető, könnyen eltéved ezekben az őserdőkben. Tiszta időben, amikor az ég felhőtlen, a hegyoldalakat borító gleescserek ezüstösen csillognak a napfényben. A magas szirtekről lezuhogó vízesések miriádnyi sziporkázó csöppet szórnak szét, a völgyek visszhangoznak robajuktól. A fennsíkot zölden csillogó tavak tarkítják, amelyekben tükröződik a kék ég, a hasüveges hegyek, a gleccserek és a nyárfák. Ki állhatna meg ezen a fennsíkon úgy, hogy ne bűvölje el a táj szépsége és varázsa? Az ősi Lhasza város is sok látványossággal várja a látogatót. A Potala-palota, amely méltóságteljesen terpeszkedik egy dombtetőn, a Dalai láma hivatalos székhelye. A palota termeinek falát festmények és domborművek borítják — ragyogóan színezve, nemzeti stílusban. A tibeti nép élete mégis nyomorúságos és szegényes volt felszabadulása előtt — hiába vannak gyönyörű tájai és gazdag természeti kincsei. A feudális urak és a reakciós Kuo- mintang banditái elnyomták a tibeti népet. Tibetet „barbár vadon“-nak, „kopár ország“-nak nevezték. A tibetiek között széthúzást támasztottak, viszályokat szítottak, hogy így uralkodhassanak fölöttük. A nagy kiterjedésű Tibetet az imperialisták mindig is igyekeztek megkaparintani. Thomason, az amerikai imperializmus kémje például „kutatás“ ürügyével hatolt be az országba és működött Tibet területének belsejében. Megvizsgálta Tibet gazdasági erőforrásait, és több értékes kulturális kincset ellopott. Ő volt az agreszszorok egyik úttörője. Tibet békés felszabadítása tartós boldogságot és virágzást hozott a tibeti népnek. Kína Kommunista Pártja és Mao Ce-tung elnök szívén viseli a tibeti nép jólétét. Abban az időben, amikor az imperialista agresszió lángja már a Jalu folyóig, a kínai határig lobogott, amikor az Egyesült Államok jogtalanul megszállta a Kínához tartozó Tajvan-szigetet, 7. flottáját pedig a tajvani szorosba küldte garázdálkodni, a kínai nép egyesült erővel folytatta a szocializmus békés építésének munkáját. Ennek egyik jellemző példája a szikang—tibeti fennsíkon át vezető műút. Kétezer kilométer — a gleccsereken át A szikang—tibeti műút keleten Jaanban, Szikang tartomány fővárosában kezdődik — nyugati vége Lhásza, Tibet fővárosa. Hossza 2255 kilométer. Tizennégy nagy hegyen kapaszkodik át és hegyi folyók sebes vizét keresztezi. Megszámlálhatatlan az a sok szakadék, szirtfok, sivatag, gleccser és mocsár, amelyen áthalad. Az útépítőknek csak a minden képzeletet felülmúló nehézségekkel való ötéves szakadatlan harc után sikerült befejezni az út építését Lhaszáig. 1959-ben, közvetlenül az útépítés megkezdése után a szakértőknek és a mérnököknek nem voltak részletes térképeik, sem vízrajzi, geológiai vagy szeizmológiai adataik. A fennsík átlagos magassága több mint 3000 méter a tengerszint fölött. Ez nagy nehézségek elé állította az útépítőket és harcosokat, akik nem szoktak hozzá a hegyvidéki élethez. Egyéb szerszámjuk pedig nem volt, mint csákányok, ásók, pörölyök, kapák és dinamit. A mérnökök és földmérők, miután semmilyen adat nem volt birtokukban, megküzdve a nehéz időjárási viszonyokkal, és vállalva mindenféle nélkülözést, megmászták a hegyeket és átgázoltak a folyókon, míg végül sikerült megismerniük a kiismerhetetlennek tartott szikang—tibeti fennsíkot, sikerült felmérniök és letérképezniök a szikang—tibeti műút észszerű útvonalát. Hősök az építkezésen Itt van például a Ju Csang vezette felmérő brigád. Az volt a feladata, hogy a Csangtuból Lhászába vezető műútszakasz útvonalát térképezze fel. A munka elvégzéséhez egy évre és négy hónapra volt szükség. A brigád tagjai oda-vissza 5000 kilométert utaztak be, több mint 72 hegyet másztak meg, több mint 600 folyón keltek át, összesen körülbelül 3200 kilométer hosszúságú javasolt útvonalat mértek fel. Ők voltak a fennsíkon dolgozók élcsapata, az oszlop elején meneteltek és ők szenvedték a legnagyobb nélkülözéseket. A munkások és harcosok öt teljes éven át dacoltak az elemekkel és sokszor teán és zablevesen éltek. Télen, amikor a magas hegyeken dolgoztak, a föld gránitkeménységűre fagyott. Csákánnyal kellett feltörniük. Sátraikat, amelyeket a hó borította talajra ütöttek fel, gyakran elfújta a szél, vagy betemette a hó. Ha éjszaka nem viseltek sapkát, akkor a sátor oldalához érő hajuk reggelre odafagyott a vászonhoz. Ilyen nehéz körülmények között dolgoztak a kínai határvidék kiépítéséért. A 2255 kilométeres út minden végére a munkások és harcosok verejtéke hullott, ötéves munkájuk minden napját dicsőséges és hősi tettek jellemzik. Az építők hősiességére jellemző Csang Fu-lin hősi halálának története, amely akkor következett be, amikor az építkezés már több mint 5000 méterrel a tenger szintje felett folyt. Csang Fu-lin, az útépítő hadtest egyik ezredének szakaszvezetője egy nap magas sziklafal alatt dolgozott. Egyszerre földcsuszamlás történt, a sziklafalról nagy kődarab zuhant le, Csángót betemette a föld. Súlyosan megsebesült és elvesztette eszméletét. Hívták az útszakaszon dolgozó orvosokat, azok elsősegélyben részesítették. Miután szíverősítő injekciót kapott, magához tért. Tudta, hogy sebe halálos. Ezért így szólt azorvosokhoz: „Elvtársak, nincs már értelme, hogy nekem több injekciót adjatok. Inkább takarítsátok meg az orvosságot!“ Ezután elővette a zsebéből, ami pénze volt és odaadta pártcsoportjának, mint utolsó tagdíját. Csang Fu-lin önfeláldozásának híre mélyen meghatotta az összes útépítőket. Csang szakaszának tagjai tovább vitték vértanú-bajtársuk zász aját és nyomába lépve, folytatták nehéz munkájukat. Valahányszor új szakaszon kezdődött meg a munka, kitűzték Csang Fu-lin brigádjának zászlaját és megfogadták, hogy az ő szellemében folytatják a munkát, és feladatukat a kitűzött idő előtt teljesítik. Versenyre hívtak ki más brigádokat és csoportokat. A munkaverseny kiterjedt az építkezés minden szakaszára. Az útépítők nagyon jól tudták, hogy szoros kapcsolat fűzi őket Pekingihez, az ország fővárosához és az egész ország népéhez. A bundák, amelyeket viseltek, a liszt, a rizs és a konzerv, amelyen éltek, a sátrak, amelyekben laktak, a szerszámok, amelyeket munka közben használtak — mindezt az ország különböző részeiből küldték, az építkezés színhelyétől mérhetetlen távolságból, annak jeléül, hogy az egész ország népe támogatja őket. Ez lelkesítette és bátorította a munkásokat. A „világ tetején“ húzódó műút építése nem elszigetelt vállalkozás volt. Szorosan összefüggött azzal, ami Moszkvában, Budapesten vagy Prágában történt. Ezt a munkások nagyon jól tudták. A mérnökök és munkavezetők sátraiban gyakran lehetett olyan regényeket találni, mintAzsajev Távol Moszkvától című könyve. Tudták, hogy munkájukra, amelyet „távol Pekingtől“, a határvidéken folytatnak, büszkék lehetnek, ők maguk személyesen is találkoztak Moszkvából jött útépítési szakemberekkel. Útépítéshez szükséges anyagokat kaptak Budapestről és Varsóból. Munkahelyük a nemzetközi barátság helye volt. Szomjasan tanultak a szakemberektől, nagy gonddal kezelték az anyagot és a szerszámokat — úgy gondolták, ezzel viszonozhatják a testvéri országok szívességét. A szikang—tibeti műút az 1954-es év vége felé nyílt meg a forgalomnak. Elmúltak azok a napoik, amikor Jüantól Lhászába három-négy hónapig tartott az út lóháton. Ma az utazás csak 15 napig tart. A műúton egymást követik a járművek, megrakodva mindenféle áruval. A fennsíkon élő nép tudja, hogy a műút virágzást és boldogságot hozott neki. (Folytatás a 3. oldalról.) esztrádműsor idétlen viccei a társadalmi munkát, az építést igyekeztek lejáratni. Több színházunknál komoly bajok jelentkeznek a színészi etika, az alapvető színészi erkölcs területén is. Az utóbbi évek során lényegében hiányoztak a komolyabb, elmélyültebb elvi viták, a színjátszás legfontosabb kérdéseivel foglalkozó megbeszélések. Egyoldalú lenne, ha színházaink életében csak a fogyatékosságokat látnánk, s nem vennénk tudomást arról, hogy bizonyos vonatkozásban előre is mentünk, hogy színházművészetünk néhány kiemelkedő produkcióval örvendeztette meg közönségünket. Zenei életünk fejlődését a legközelebbi múlt olyan alkotásai mutatják, mint Szabó Ferenc Föltámadott a tenger című oratóriuma, Szervánszky József Attila concertója stb. A napokban zajlott le az új magyar vígopera, Polgár Tibor Kérők című művének bemutatója, s ha tisztában is vagyunk a mű egyes fogyatékosságaival, mégis egészében a művet és a kitűnő előadást örömmel üdvözöljük. De másfelől zenei életünk visszahanyatlásának egyes riasztó jeleit is láthatjuk. Az új szellemű tömegzene fejlődése annyi biztató kezdet után szinte teljesen megakadt, új tömegdalok évek óta alig születtek. Az esztrádőrület és vele a zenei ponyva nagyarányú felburjánzása visszavetette a tömegek zenei nevelését. Az a néhány kísérlet, amelyet az elmúlt másfél év során tettünk a zenés és táncos szórakozásban eláradó szemét visszaszorítására, határozatlan és gyenge volt, legfeljebb a továbbrombolás folyamatát gátolta meg. A legbiztatóbb fejlődés talán filmművészetünkben tapasztalható. Ez a fejlődés — amely persze távolról sem volt, és ma sem mentes komoly problémáktól — filmművészetünk egészére vonatkozik. Játékfilm-művészetünk fejlődése komoly figyelmet érdemel azért is, mert legértékesebb, legpártosabb filmjeink egész sora — mint a Harag napja, az Életjel, a Budapesti tavasz és a Különös ismertetőjel — éppen abban az időben született, amikor művészetünk egészében legerősebben mutatkozott a jobboldali elhajlás, az eszmei igénytelenség. Ebben — anélkül, hogy filmművészeink érdemét csökkenteném — döntő szerepe volt az állami irányításnak, annak, hogy a forgatókönyvekkel, készülő filmekkel az alkotó munka menetében is többet foglalkoztunk. A kultúrotthonok elsőrendű feladata: az ideológiai nevelés Darvas elvtárs előadása következő részében a kultúrotthonokról beszélt. — Az utóbbi időben — mondotta — a kultúrotthonok vezetői mind falun, mind az üzemekben elhanyagolták az ideológiai nevelést, szem elől vesztették az osztályharc követelményeit. A munka súlya átcsúszott csak a szórakoztatás területére. Elhanyagolták a politikai agitációs munkát, a termelőszövetkezeti eszmék népszerűsítését, a tsz-ek szervezésének és megszilárdításának támogatását, az állami gazdaságok és gépállomások kulturális gondozását. Ellanyhult az üzemi kultúrotthonokban is a termelésnek kulturális eszközökkel való segítése. A termelést, a begyűjtést, általában a szocialista építést közvetlenül támogató kulturális agitációs munka mind az üzemekben, mind a falvakban alábbhagyott. Itt is helyes volt a hibákra felhívni a figyelmet, a jobboldali nézetek azonban ezt a kritikát a kulturális agitáció ellen fordították. A kultúrotthonok munkájának elsőrendű feladata a dolgozók világnézetének formálása. A politikai nevelést legfontosabb feladatként kell tekinteni. Nincs politikamentes művelődés. A kultúrotthonokkal kapcsolatban a műsorpolitikai irányítás változatlanul — és előreláthatólag még hosszú ideig — egyik legfőbb gondunk marad. Egyes színjátszó csoportoknál a megfelelő színvonal, igényesség mellett kétségtelen húzódozás mutatkozik az egyfelvonásosoktól, komoly jelenetektől. A csoportok egy részénél pedig határozott kispolgári jellegű, giccset terjesztő múltbafordulás észlelhető. Jelentősen meg kell tehát javítanunk a csoportok politikai nevelését, és céltudatos, tervszerű műsorpolitikai irányítást kell folytatnunk. Darvas elvtárs népművészeti hagyományainkról is szólt. Elhanyagoltuk a mai élet ábrázolására való törekvést a művészeti tömegmozgalom jelentős részében. Alig jutottunk előre a munkásosztály forradalmi kulturális hagyományainak feltárásában, általában a népi hagyományok feltárása a falura korlátozódott, de ebből is nagyjából kimaradt a forradalmi, demokratikus parasztmozgalmak művészeti emlékeinek feltárása. A könyvtármunkáról elmondotta, hogy a könyvtárak fejlődése a párt 1953 júniusi határozata után meggyorsult. Könyvkiadásunk az elmúlt másfél esztendőben jelentősen megjavult. Ugyanakkor azonban a könyvtárosok nem kis része az utóbbi időben elhanyagolta a politikai és népszerű tudományos könyvek beszerzését és szinte kizárólag csak szépirodalmat vásárolt. Elhanyagolták aszocialista mezőgazdasági nagyüzemet népszerűsítő, és az ezek termelékenységének emelését elősegítő szakkönyvek beszerzését és propagandáját. Az ismeretterjesztő munka foglalkozzék többé a szocialista építés problémáival DarvasJózsef ezután az ismeretterjesztő munka fontosságáról szólt és aláhúzta, hogy annak kibontakozását különösen segítette a szakembereknagyarányú bevonása, a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat működése. Azonban előadásaink sokszor csak szakismeretek nyújtására törekedtek, s nem vettük eléggé tudatosan figyelembe azt a célt, hogy a dolgozók világnézetének, szocialista öntudatának fejlesztését is elősegítsük. Ismeretterjesztő munkánk hibája az is, hogy keveset foglalkozik a ma, a mai élet problémáival. Elhanyagoltuk munkánkban a mezőgazdaság szocialista szektorait, mindenekelőtt a gépállomásokat. Az ismeretterjesztés feladata, hogy a szövetkezeti parasztokat az agrobiológiai tudomány alapjaival és legújabb vívmányaival megismertesse, feltárja előttük a mezőgazdasági termetés tudományos módszereinek óriási gyakorlati jelentőségét. Természetesen, továbbra is sokat kell foglalkoznunk az egyénileg dolgozó parasztokkal, hiszen a falu dolgozóinak többségét ma még ezek teszik. A feladat az, hogy politikai látókörüket szélesítsük, világszemléletüket megváltoztassuk, harcoljunk a régi előítéletek és maradiság ellen. Belpolitikai előadásainknak a dolgozókat közvetlenül érintő kérdéseket kell elsősorban tárgyalniok, mint például a munkás-paraszt szövetség kérdése, megmutatni e kérdésben a munkásosztály vezető szerepét. Ismertetni kell az osztályharc problémáit, mindenekelőtt a kulákság elleni harcot. Pontos része e munkának a párt- és kormányhatározatok, törvények és rendeletek ismertetése, a törvényesség, a munka- és begyűjtési fegyelem, az állampolgári jogok és kötelességek megmagyarázása. Külpolitikai előadásaink mutassák meg, mit jelent számunkra a Szovjetunió, az új Kína és a népi demokratikus országok testvéri segítsége, hogy mi a proletár nemzetköziség jelentősége, tartalma. Előadásos propagandánkban a jövőben sokkal többet kell törődni a termelési propagandával, mind a munkásosztály, mind a parasztság körében. Termelési propagandánk legfőbb célja, hogy dolgozóinkat megismertessük olyan eljárásokkal, amelyek alkalmazása a termelékenység emelését szolgálja. Nevelőmunkánkban fokozni kell a materialista tudományos világnézet terjesztését, mégpedig elsősorban a természettudományos ismeretek nyújtásán keresztül. Külön alá kell húzni — minden vonatkozásban — a munkásosztály kulturális nevelésével való, sokkal nagyobb mértékű foglalkozás rendkívül fontos feladatát. A kulturális forradalom vezetőosztálya is a munkásosztály: a munkásosztály kulturális nevelésének éppen ezért munkánk középportjába kell kerülnie. Azt is nagyon határozottan meg kell állapítani, hogy a hibákban nagy része volt az állami vezetésnek is. Most az első feladat: sokkal többet kell törődnünk az állami irányítás eszmei színvonalának az emelésével. Kissé szem elől tévesztettük, hagytuk elsikkadni az állami irányítás (ezzel együtt valójában a pártirányítás) döntő jelentőségét. Az állami irányítás elengedhetetlen része a kulturális forradalom győzelmes megvívásának. Erről az egyedül lehetséges alapról kell megítélni minden kérdést, helyesen tisztázni is csak innen lehet. A kulturális munkában a kultúrforradalom megvalósításában is van szerepe, feladata, hivatása a Hazafias Népfrontnak. De ez nem valamiféle vezető szerep, nem is a kultúrforradalmunik fő feladataitól független szerep, hanem segítése a párt, az állam által irányított kulturális nevelőmunkának. Ebben az értelemben támaszkodnunk kell a népfrontmozgalomra és segítséget is kell adnunk e feladatai ellátásához (olvasókörök munkájának a segítése stb.). Munkánkban a párt politikájához valóhűség vezessen bennünket. Solohovot Lenin-renddel tüntették ki Moszkva, május 24. (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Mihail Solohovot május 23-án, a szépirodalom terén végzett kiemelkedő munkásságáért 50. születésnapja alkalmából Lenin-renddel tüntette ki. Az Országos Könyvcsarnok adatai szerint 1925-től napjainkig Solohov művei 421 kiadásban, összesen 20 773 000 példányban, 55 nyelven jelentek meg. A Csendes Don 18 nyelven, az Új barázdát szánt az eke című regénye 45 nyelven jelent meg. Az Állami Szépirodalmi Kiadó Mihail Solohov 50. születésnapja alkalmából sajtó alá rendezi az író műveinek hétkötetes gyűjteményes kiadását. Moszkvában május 24-én Solohov születésnapja alkalmából ünnepi estet rendeznek. — A berlini Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választotta A. N. Nyeszmejanov, I. P. Bargyin, A. V. Topcsev, V. V. Vinogradov és B A. Vedenszkij szovjet tudósokat. — Megkezdték a televízióhoz szükséges szereléseket a varsói Sztálin Kultúrpalota tetején. Gyemjan Bednij emlékezetére (1883—1943) Sokrétű tehetség, ragyogó mesterségbeli tudás és a párt iránti törhetetlen hűség — íme, ez jellemzi (Gyemjan Bednij szovjet költőt, és azt a húsz kötetet, zömében verset, amely hagyatéka. A költő tíz éve halott, de nagyszerű hagyatéka ma is él. Rajta milliók tanultak és tanulnak, milliókat mozgósított a forradalom, a szocializmus építése és az antifasiszta harc békezászlaja alá. Voltaképpen versben írott történelemkönyve ez a győzelmes orosz és szovjet forradalmi korszaknak az 1905-ös forradalomtól 1945 tavaszáig, a német fasizmus összezúzásáig. Világrengető történelmi eseményeknek sajátságos naplója ez a húsz kötet. Felindul az orosz munkásoknak a cárizmus elleni áldozatos harcával, átcsap a diadalmas Nagy Októberi Forradalomba, majd a 14 intervenciós kapitalista állam támadásának visszaverését kíséri nyomon, két-három év és már a szovjet nép, az épülő és megvalósuló szocializmus gigászi eredményeiről tudósít. Versei ott lobognak a trockista árulók és néprontók elleni harc csatáiban, ugyanakkor lángoló együttérzéssel köszöntik a hősi kínai nép nagy ébredését. A napló a szovjet népnek a fasiszta vész elleni harc történelmi jelentőségű győzelmével ér véget. Szegényparaszt család sarja volt. Az 1905-ös forradalom nagyszerű fellángolása, az orosz munkások, parasztok, katonák példátlanul bátor forradalmi megmozdulásai a forradalmat követő Sztolipin-féle szörnyű terror, a forradalom mártírjainak hősiessége — forradalmi öntudatra ébresztette Gyemjan Bednijt. Lombosodó forradalmi öntudata vezette 1911- ben a bolsevik sajtóhoz. Ebben az évben jelent meg első verse a Zvezdában. (Bednij Cyemjanról, az ártalmas muzsikról.) Ugyanott jelent meg első állatmeséje is (A kakukk). Egy esztendővel később belépett a bolsevikok pártjába, és 1912. május 5-én megjelent első verse a Pravdában, melynek azóta, szinte élete végéig munkatársa maradt. A nagy orosz mesemondó, Krilov nemes ötvözetű iskoláját folytatta és fejlesztette a népi verses szatíra új típusává, s ezzel harcolt Churchilltől Trockijig mindenki ellen, aki útjába állt a szocialista állam rendjének és biztonságának. S nemcsak idáig terjedt tevékenysége: ő szolgáltatta szinte kizárólagosan a kék blúzos munkásszínjátszók műsorát. Ez a műsor a huszas évek közepén igen, népszerűen és eredményesen szolgálta az országot és a népet, harcos és pártos, bátor és szellemes volt. Üzembe, falusi olvasószobába, ifjúmunkás-találkozóra és frontcsapatokhoz, mindenhová elért a szovjet kultúra kék blúzos katonáinak műsora, amelyet leginkább Gyemjan Bednij költői tárháza táplált és gyámolított. Lenin nagyra értékelte Gyemjan Bednij költői tevékenységét. Amit Gyemjan Bednij csinál — mondotta — az igazi proletárművészet, közel áll a dolgozó tömegekhez és tisztán érthető számukra ... Bednij... tollával rendkívül nagy szolgálatot fog tenni a szovjethatalomnak és a pártnak. Sokrétű alkotó tevékenysége különösen a Nagy Októberi Forradalomban és az orosz polgárháborúban bontakozott ki. Mint költő-agitátor járta a frontokat és eközben 1918— 1921-ig negyvenöt versesfüzete jelent meg. Dalai, nótái, állatmeséi és szenvedélyese a beszélő költeményei milliószám terjesztették a tömegek között a forradalom és szovjet rend eszméit. Ő volt az első a szovjet írók között, akit a párt és a kormány az akkor legmagasabb kitüntetésre, a Vörös Zászló-rendre méltónak talált. ★ Gyemjan Bednij mindvégig őszinte jóbarátsággal szerette a magyarokat. Egyszer megkérdezték tőle, hogy miért? — A magyar vörösgárdisták és a Magyar Tanácsköztársaság miatt — válaszolta. Tudta és hitte, hogy a magyar munkások előbb vagy utóbb megvalósítják a magyar forradalom tanulságait, nagyszerű hagyományait. Ha Magyarország felszabadításakor nem szegezi ágyhoz súlyos betegsége, úgy lehet, néhány szépséges verssel köszöntötte volna „magyar vörösgárdista barátait“, az egész magyar népet. Madarász Emil Díszelőadáson mutatják be ma este A harag napja című filmet Ma este 7 órakor az Uránia Filmszínházban díszelőadáson mutatják be A harag napja című magyar filmet. A díszbemutatón részt vesznek a film alkotói és művészei. A vetítés előtt Réti László, a Magyar Munkásmozgalmi Intézet igazgatója mond bevezetőt. A harag napja forgatókönyvét Sándor Kálmán írta, a filmet Várkonyi Zoltán és Makk Károly rendezte, Hegyi Barnabás fényképezte. A kísérőzenét Farkas Ferenc szerezte. A díszbemutató után egyszerre hét fővárosi és számos vidéki filmszínház tűzi műsorára a filmet. (MTI) A szovjet sakkcsapat 3:2-re vezet Ma, a harmadik forduló a Sportcsarnokban (Tudósítóinktól.) A szovjet—magyar sakkmérkőzés második napja iránt fokozódó érdeklődés mutatkozott. A nézők az első napi szép eredmény (három döntetlen és egy döntetlen jellegű függő) alapján a magyar csapat további jó szereplésében bíztak. A magyar csapat jól küzdött a második napon is, s rendkívül éles, változatos játszmák után alakult ki a szovjet csapat 3:2 arányú vezetése. A mérkőzések kezdete előtt közölték, hogy a következő napi beosztásban változás áll be. Eszerint a III. fordulót előrehozták két nappal, ma délutánra. Az első három nap függőjátszmái csütörtökön délelőtt, az MSZT-ben kerülnek sorra, s péntek lesz az e heti pihenőnap. Pontosan fél 5 órakor megkezdődtek a küzdelmek. A szovjet csapat a negyedik táblán Ilivickij helyett a tartalék Mikenasz mestert szerepeltette. Bitek Mikenasz ellen, mint világos, Hg3-mal nyitott (királyindiai támadás). Bitek végig jól tartotta az egyensúlyt és a 26. lépés után, egyforma állásban döntetlenben egyezett meg ellenfelével. Kevesebb siker kísérte többi mérkőzésünket. A Szabó—Petroszjan vezércsel megnyitási játszmában Szabó ezúttal is bátran s nagy kockázattal játszott, Petroszjan megtalálta az éles támadás ellen a kellő védelmet, sőt. Szabó nem szerencsés bástyamanőverét, kihasználva, jelentős előnybe került. Szabó végül is a 39. lépés után feladta a reménytelenné vált állást. Ez volt a véghelyzet: SZABÓ (világos): Kg3, Vg5, Ba3, qy e5. q2. h3. PETROSZJAN (sötét): Kq8, Vh1, Bd4, qy a6. e6. f7. g6. h5. Kérész ellen Barcza a szicíliai védelmet választotta. Kérész igen erős állást épített ki, gyalogot nyert, s a függőben maradt helyzet számára valamivel kedvezőbbnek látszik. A 41. lépés után ez a helyzet: KÉRÉSZ (világos): Kb1, Vb5, Fd3, gy a4, b3, c2. BARCZA (sötét): Kg7, Vd4, Fe6, gy f7 és g6. A Bronstein—Benkö játszmában Benkö már a 10. lépésben egy vitatható helyességű csere nyomán, illetve lebonyolítás végén kettős gyalogot okozott ugyan Bronsteinnak, de a maga szabaddá vált gyalogja nem bizonyult védhetőnek. Végeredményben a 41. lépéspár után függőben maradt ez a játszma is. a következő gyaloghátrányos állásban: BRONSTEIN (világos): Kd3, Ba5, Fc3,gy, b4, f4, f5, g4. BENKŐ (sötét): Kc6, Be6, Fh2, gy f6, g6, h7. Mindkét függő játszmában a világgos következik A második forduló után a verseny állása: Szovjetunió—Magyarország 3:2 (3 függő). A megváltozott műsor szerint ma délután fél 5 órakor a Sportcsarnokban a III. forduló kerül sorra, a következő párosításban: Bronstein — Bilek, Benkó — Petroszjan, Kérész —Szabó, Barcza —Ilivickij. CSÜTÖRTÖKÖN ÉRKEZIK BUDAPESTRE A SKÓT LABDARÚGÓ-VÁLOGATOTT a Népstadionban vasárnap sorra kerülő válogatott mérkőzésre. 20 ország válogatottja indul a június 8—19 között Budapesten sorra kerülő IX. férfi kosárlabda Európa-bajnokságon. A minden eddiginél népesebbnek ígérkező EB-n részvevő nemzetek a következők: Bulgária, Finnország, Románia, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Ausztria, Törökország, Görögország, Svájc, Szovjetunió, Franciaország, Olaszország, Nyugat-Németország, Lengyelország, Svédország, Anglia, Luxemburg, Dánia, Hollandia és Magyarország. Az Európabajnokság jegyeinek árusítását június 2-án kezdi meg a Népstadion Vorosilov úti jegypénztára. A NÉPHADSEREG 1955 ÉVI MOTORKERÉKPÁROS TÚRA- ÉS TEREPBAJNOKSÁGÁRA szombaton kerül sor. A rajt és a cél a Palota téren lesz reggel 6, illetve 12—13 órakor. Minden géposztályban népes mezőny áll rajthoz. A részvevők az Attila utcán, Vöröshadsereg fuján és Pesthidegkúton keresztül haladva hagyják el a fővárost, és SIT km teljesítése után ugyanezen az útvonalon térnek vissza a célba. ’ T T V T\ ☆ ☆ HÍREK ☆ * McCarthy jelentkezik McCarthy wisconsini szenátor, az amerikaellenes tevékenységet vizsgáló bizottság vezetője, akinek nyilatkozatai egy évvel ezelőtt még olyan kapósak voltak a televízió és a bulvárlapok számára, egy ideje eltűnt az amerikai közélet színpadáról. Valószínűnek látszik, hogy a legutóbbi amerikai választásoknál a McCarthyt istápoló tőkéscsoportok jobbnak látták egy kicsit „ejteni“ a szenátort. Most azonban a United Press egy jelentése arról számol be, hogy McCarthy újra megszólalt. Egy szakmájába vágó ügy, a Kínában leleplezett és elítélt amerikai kémek ügye tüzelte fel a hírhedt amerikai politikust. Levelet intézett Eisenhower ■ elnökhöz, követelve, hogy „szükség esetén küldjenek katonaságot“ Kijrába az amerikai kémek kiszabadítására. Ő maga, „mint tartalékos tengerész-gyalogos alezredes, hajlandó szolgálatait felajánlani a kiszabadítás céljára“. Nem jártunk ugyan utána, de az a gyanúnk, hogy a fent ismertetett levél után is nyugodtan folyik tovább az élet Kínában. Még hét államkölcsönsorsolás lesz az idén Az Első Békekölcsön május 27—30 között lezajló nyolcadik sorsolása után még hat ízben sorsolnak államkölcsönt ebben az esztendőben. Június 29-én Siófokon kerül sor a Harmadik Békekölcsön negyedik sorsolására. Szeptember 18-án Egerben rendezik a Negyedik Békekölcsön harmadik húzását. Október 20—23 között Veszprémben tartják a Második Békekölcsön hetedik sorsolását Az Ötödik Békekölcsön első nyereményeit november 13-án Budapesten húzzák. November 26-tól 29-ig Miskolcon kerül sor az Első Békekölcsön kilencedik sorsolására. Az év utolsó sorsolását, a Harmadik Békekölcsön ötödik húzását pedig december 30-án Székesfehérvárott rendezik. (MTI) Brun Wilde Friedland, a drezdai Állami Operaház magánénekesnője kedden este a Magyar Állami Operaházban Wagner Walkür című zenedrámájában Sieglinde szerepét énekelte nagy sikerrel. A II. országos könyvtáros konferenciát május 26-án és 27-én tartják Budapesten. A tanácskozáson megvitatják a feladatokat, megjutalmazzák a tömegkönyvtárak felszabadulási versenyében kiemelkedő munkát végzett könyvtárosokat. — Tizenhat tantermes korszerű iskola épül a XIV., Mogyoródi úton. A tantermeken kívül jól felszerelt tornaterem, kísérleti termek, egészségügyi szobák, zuhanyozó helyiségek is készülnek. — Bemutatták Moszkvában a Nyugtalan ifjúság című új szovjet filmet, amely a polgárháború utáni szovjet fiatalság életét ábrázolja. A sajtó nagy elismeréssel ír a filmről. — Különleges papírokat gyártanak a harmadik negyedévben a Fűzfői és Diósgyőri Papírgyárban. Az előbbi helyen speciális könnyűpapír, az utóbbi helyen pedig bibliofil és 80— 90 grammos nehézpapír készül. — Argentínában november végén tartják a második nemzetközi filmfesztivált, amelyre meghívnak minden filmgyártó nemzetet. — 150 000 öngyújtó készül a Mosonmagyaróvári Fémfeldolgozó Vállalatnál. Új gyártmányuk még a nikkelezett notesz csavarban. — Ötkilométeres úttörővasút építését kezdték meg Kassa mellett a crmelskei völgyben. — Az összehasonlító kórtani kongresszusra Lausanne-ba utazott Manninger Rezső Kossuth-díjas akadémikus és Farkas Elek kandidátus, mikrobiológus. — A Kihai Népköztársaságban 1955-ben 4000 új agrotechnikai állomást létesítenek. A június 5—15 között rendezendő ünnepi könyvhétre mind a fővárosban, mind a vidéken már megkezdődtek a széleskörű előkészületek. A fővárosban 33 helyen állítanak fel könyvsátrat. Kiállítások, művészi műsorok tarkítják nagy gyárainkban a könyvhét megnyitó ünnepségeit. A nagyobb városokban külön szépirodalmi, politikai és műszaki, illetve mezőgazdasági jellegű könyvsátrat állítanak fel. A Véralvadás-élettani és gyakorlati izomvizsgáló laboratórium kezdte meg működését a fővárosi Árpád Kórházban. Ez a világ ötödik ilyen természetű laboratóriuma. A chicagói rendőrség betiltotta az öten a Barska utcából című lengyel film előadását. A rendőrség szerint a film egyes párbeszédei „illetlenek“. Ugyanez az aggodalom késztette a rendőrséget arra, hogy betiltsa Remarque Nyugaton a helyzet változatlan című regényét, s Aristophanes egyik vígjátékát. Jellemző, hogy mindazok a művek, amelyek, megbotránkoztatják a chicagói rendőrség „puritánjait“, háborúelleneseki . Megkezdte üzempróbáját Ózdon az újonnan épített elex-gáztisztító berendezés. Eddig az elavult gáztisztító akadályozta az Ózdi Kohászati Üzemekben a kohógáz százszázalékos felhasználását. Az új berendezés évente 10 000 tonna szén megtakarítását teszi lehetővé. Az amerikai megszállók Nyugat-Németországban 1954-ben több mint 4300 bűntényt követtek el —jelenti a bonni bűnügyi hivatal. — Brazília lakossága 1954-ben 55 859 000 fő volt — közli a Correio de Manha című brazil lap. — AZ IBUSZ KÖZLI, hogy május 29-én, vasárnap különvonatot indít Porva- Csesznerre, Zebegénybe, Siófokra, Fonyódra és Agárdra. A részvételi di Porva-Csesznekre 26.90, Fonyódra 27.30, Siófokra 20.80, Zebegénybe ésAgárdra pedig 8.80 forint. — A MAHART KÖZLI, hogy május 29- től a dolgozók kívánságára Szolnok — Tiszabura között a menetrendet megváltoztatja. A hajó Szolnokról vasárnaponként nem 14 órakor, hanem 19.30- kor indul. Pécsi Dózsa-Bp. Dózsa 1:0 (1:0) Kedden délután elsőosztályú bajnoki labdarúgó-mérkőzés volt a Dózsa-pályán. Az első negyedóra után a budapestiek nyomasztó fölénybe kerülnek és a vendégek helyenként nyolc emberrel védekeznek. A Bp. Dózsa a mezőnyben szépen játszik, a 16-osnál azonban megakadnak a támadások. Szusza, majd Aspirány lövését védi bravúrosan Danka. A pécsiek ritkán jutnak szóhoz. A 45. percben születik a mérkőzést eldöntő gól. Pécsi szögletrúgás után Keszler elé kerül a labda, s ő 14 méterről, kapásból a léc alá vágja (1:0). A szünet után sem változik a játék képe: a budapestiek rohamoznak, a vidékiek védekeznek, lelkesen és jól harcolnak. SZERDA, 1995. MÁJUS I. Pályázatot hirdettek a magyar munkásmozgalom hős mártírjai emlékművének terveire Budapest Főváros Tanácsa és a Népművelési Minisztérium pályázatot hirdetett a magyar munkásmozgalom hős mártírjai emlékművének terveire. Az emlékművet a Kerepesitemetőben állítják fel. Több neves szobrász- és építőművészünket bízták meg pályamű beadásával, de a meghívottakon kívül minden szobrász- és építőművész pályázhat közösen készített vagy egyéni tervével. A pályaművek beadási határideje: 1955. augusztus 31. A pályázat elbírálása előtt a beérkezett tervekről széleskörű vitát rendeznek. (MTI) A Magyar Állami Hangversenyzenekar nagy sikere Bratislavában A Magyar Állami Hangversenyzenekar a Prágai tavasz nemzetközi zenei fesztivál műsorában május 23-án hangversenyt adott Bratislavában. A zsúfolásig megtelt Vigadóban Ferencsik János Kossuth-díjas kiváló művész, karmester vezénylésével mutatta be műsorát a zenekar: egy Haydn-szimfóniát, Debussy két nocturnóját és Kodály Háry-szvitjét, valamint Cziffra György közreműködésével Liszt Esz-dúr zongoraversenyét. A közönség szűnni nem akaró tapsaira a zenekar három művel toldotta meg műsorát. A Magyar Állami Hangversenyzenekar további szereplésre Bratislavából Brnóba utazott. (MTI) szikra Lapnyomda. BUDAPEST 1955. ÉVI KÖZÉPISKOLÁS ATLÉTIKAI BAJNOKSÁGÁRA szerdán és csütörtökön kerül sor a Sport utcai pályán. Az ünnepélyes megnyitó 15.45 órakor lesz. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL SZERDA KOSSUTH-RÁDIÓ: 4.30: Hírek. — 4.40— 8.22-ig: Reggeli zenés műsor. — Közben: 5.00: Falurádió. — 6.00: Hírek. — 700: A Szabad Nép vezércikke. Hírek. — 8-30: Operarészletek. — 9.20: A gyermekrádió műsora. — 10.00: Hírek. — 10.10: A zongora. Adam Jenő előadása. — 10.30: Óvodások műsora. — 11-00: Kórushangverseny. — 11.30: Elbeszélés. — 12.00: Hírek —12.10: Tánczene — 13.20: Vidéki énekesek és népi zenekarok műsora. — 14.00: Hírek. Közérdekű közlemények. — 14.25: úttörő-híradó. — 14.50: Kamarazene. — 15.20: Eső után késő a köpönyee. A gyermekrádió műsora. — 16 (H: A debreceni MÁV-zenekar játszik. — 17.00: Hírek. — 17.10: A SZOT Művészegyüttes népi zenekara játszik. — 17.45: A bürokrácia története. Dr. Beér János és dr. Takács József vidám irodalmi műsora — 18.20: Tánczene. — 18.50: a virágzó mezőgazdaság útján. — 19 20: Jó munkáért — szép muzsikát! — 19.54: Egy hét a Német Demokratikus Köztársaságban Jegyzetek. — 20 00: Esti Híradó. — 20.20: Közvetítés a Madách Kamaraszínházból: Vihar után. — Közben: 22.00: Hírek. — 22.15: Tíz perc külpolitika. — 23.00: Könnyűzene — 24.00: Hírek. PETŐFI-RÁDIÓ: 6 30: Jó reggelt, gyerekek! - 6.50: Népdalok. — 7.00—11.30-ig Azonos a Kossuth-rádió műsorával. - 1..00: Művészlemezek — 14.40: Dallal — táncra' a világ körül. — 15.20: A bécsi operett klasszikusai. — 16 20: Fiatal ZeTSel ~ ,MD: Magyar népdalok. nyelvtanfolyam haladóknak. - 17.40: Schubert: C-dúr vonósötös. — 18.30: A munl.á.,0''izt4y és a dolgozó parasztság érdekközösség«1. Pincési Pál előadása is 3«. Josef Strauss: Falusi fecskék. — 19.00: Operettrészletek a csehszlovák rádió műsorá- Dól 9.30: Az épülő kommunizmus nagy országában. _ 30.90: Magyar szerzők kórusművei — 30.30: Sporthíradó. — 30.40: Részletek Borodin és Erkel operáiból _ 21 20: Mit kell tudni a tetanuszfertőzésről? — 21.85: Népi zenekarok hangversenye. — 22.30: Szóírakoztató zene. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig: felhős idő, többfelé kisebb esők. Mérsékelt nyugati—északnyugati szél. Az éjszakai lehűlés gyengül, de egy-két helyen még lesz gyenge talajmenti fagy. A nappali hőmérséklet egy-két fokkal emelkedik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma 18—21 fok között lesz. A Duna vízállása kedden reggel Budapestnél* 402 centiméter. A budapesti színházak mai műsora Operaház: Bohémélet (operai négyessorozat, VII. és kombinált VII. és XVI. bérlet, 4. sz. 7). — Az Operaház Erkel Színháza: A kérők (17. bérlet, 7. sz., 7). — Nemzeti Színház: Buborékok (7). — Katona József Színház: Viharos alkonyat (7). — Madách Színház: Dulszka asszony erkölcse (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Vihar után (7) . — A Magyar Néphadsereg Színháza: Cyrano de Bergerac (7). — Déryné Színház: A néma levente (7). — Petőfi Színház: Szépek szépe (7). — Jókai Színház: A tanítónő (7). — Fővárosi Operettszínház: Csárdáskirályné (7). — Blaha Lujza Színház: Pércyes (7 __ Jászai Mari Színház (az Állami Faluszínház előadásai): Dankó Pista (7). — József Attila Színház előadása a pesterzsébeti Vasas Kultúrotthonban (Nagy Győry u. 2): Az aranyember (7), a Rózsa Ferenc Kultúrotthonban (Sztálin tér 16.) Nem élhetek muzsikaszó nélkül (7) — Vidám Színpad: Könnyű pesti sértés (7). — Kis Színpad, a Vidám Színpad Kamaraszínháza: Tavaszi ügyek (fél 8). — Zeneakadémia: Sólymos Péter zongoraestje (8) . Bartók-terem: Jakuts Éva zongoraestje (8). — Kodály Zoltán Hanglemezterem: (Wagner* Tannhäuser (mikrohanglemez-előadás, 6). — Állami Bábszínház: Tündér Ibinkó (3, 5), Szerelmes Istenek (fél 8). Fővárosi Nagycirkusz: Ezeregyéjszaka (4, 8). SZABADNAP 4 Magyar Dolgok Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Kiadja a SZABADSÁG Lapkiadó Vállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest VITT Blaha Lujza tér 3. Tel.: