Szabad Nép, 1955. május (13. évfolyam, 120-149. szám)

1955-05-09 / 127. szám

A nagy győzelem 10. évfordulója Zsukni pu­­trim cikke a Pravdában (Folytatás a 3. oldalról) fegyvert is. A Gruentherhez és Montgomeryhez hasonló katonai szakemberek, valamint a Stevenson­­féle kisebb kaliberű tábornokok har­ciasan hadonásznak az atom- és hid­rogénbombával, egyre fenyegetve a Szovjetuniót, Kínát és a népi demo­kratikus országokat. Csodálkozni kell, hogyan kezelhetik jelentős katonai szakemberek, külö­nösen Angliában, ilyen felelőtlenül a hidrogén- és atombomba problémáját. Előttünk, katonák előtt mindenkinél inkább világos egy ilyen háború pusz­tító jellege. Csak el kell képzelni, mi lenne Európával és Amerikával, ha a háború sorsai mindkét fél részéről atombombák ezreit és a hidrogén­bombák százait vetnék be. Köztudomású, hogy az atom- és hidrogén fegyver különösen veszélyes azokra az államokra nézve, amelyek­ben a legnagyobb a lakosság sűrűsé­ge. Ezt a körülményt éppen az imént említett Montgomery emelte ki a ka­liforniai technológiai intézetben tar­tott előadásában. Hogyan hirdetheti ez a katonai vezető az atomfegyver alkalmazását, amely súlyos szenvedé­seket okozna honfitársainak és óriási rombolásokat saját hazájának? A fasizmus fölött aratott győzelem napjának 10. évfordulóját ünnepelve, mi, a második világháború részve­vői, mély felháborodásunkat fejez­zük ki amiatt, hogy az Egyesült Ál­lamok, Anglia és Franciaország ag­resszív erői most nyíltan újjáélesztik a német militarizmust, és katonai szö­vetségre lépnek vele. Abban a siet­ségben, amelyet e téren tanúsítanak, nem riadnak vissza attól sem, hogy éppen a fasizmus felett aratott győ­zelem 10. évfordulóján hajszolják ke­resztül Nyugat-Németország felvéte­lét az agresszív atlanti tömbbe. Hogy mit lehet várni az újjáéledt német militarizmustól, arról ékesen tanúskodnak azok a romok, amelyek az elmúlt világháború befejezése után a brit szigetektől a Volgáig és Norvé­giától Afrika északi partjáig húzód­tak. Az új világháború szervezői, amikor felélesztik a német militarizmust, megkísérlik, hogy a népeket különbö­ző egyezményekre és biztosítékokra való utalással megtévesszék. A történelmi tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a német militaris­ták mindig felrúgták az ilyen egyez­ményeket és biztosítékokat. Beth­­mann-Hollweg, aki az első világhá­ború kezdetén Németország kancel­lárja volt, a Belgium semlegességét szavatoló egyezményt „papírrongy­nak“ nevezte. Hitler még kevésbé vette tekintetbe a szerződéseket és egyezményeket. Milyen alapon lehet hát hinni annak, hogy Adenauer és társai másként járnak majd el? A párizsi egyezmények ratifikálása, amely egyezmények a nyugatnémet fegyveres erők részvételével egy új háborús csoportosulás létrehozására irányulnak, fokozzák a nemzetközi feszültséget, s megkövetelik a szov­jetországtól, a demokratikus tábor valamennyi országától, hogy továb­bi intézkedéseket tegyenek az egye­temes béke alátámasztására és a biz­tonság biztosítására. A Szovjetunió, a Lengyel Népköz­­társaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Bolgár Népköztár­saság s az Albán Népköztársaság küszöbönálló varsói tanácskozása, amelyen részt vesz a Kínai Népköz­­társaság megfigyelője is, biztosítja, hogy e téren megtegyék a szükséges intézkedéseket. A Szovjetunió kormányának kül­politikája, amelyet az egész szovjet nép helyesel és támogat, abból a bölcs lenini tételből indul ki, hogy az államok társadalmi és államrend­­jüktől függetlenül békésen élhetnek egymás mellett. A Szovjetunió e kül­politikája a vitás nemzetközi kérdé­sek békés eszközökkel történő meg­oldására irányul és azt helyesli az egész haladó emberiség, amely eré­lyesen elítéli az imperialisták nép­ellenes „erő“-politikáját , a fenye­getések és a nemzetközi provokációk politikáját. A szovjet fegyveres erők, miután győzelmesen befejezték a háborút, teljes mértékben átálltak a béke ál­lapotára. A bonyolult és feszült nemzetközi helyzet, s a nyugati hatalmak ag­resszív politikája azonban megköve­teli fegyveres erőinktől a magasfokú éberséget és az állandó harci készen­létet. A kommunista párt, a szovjet kor­mány és egész népünk a nagy Lenin végakaratának megfelelően — aki meghagyta, hogy mint a szemünk fé­nyét, úgy őrizzük országunk védelmi képességét — állandóan gondoskodik a szovjet fegyveres erőkről, s ellátja azokat mindennel, ami csak szüksé­ges harci erejük fokozásához. A Szovjetunió legkorszerűbb fegy­verzettel és haditechnikával felsze­relt, a kommunista párt és a szovjet kormány köré tömörült, s a szovjet nép iránt határtalan odaadással vi­seltető hatalmas fegyveres erői ébe­ren őrt állnak a béke és hazájuk biztonsága, országuk állami érdekei felett. A szovjet nép biztos lehet afelől, hogy hadserege és hadiflot­tája erőt, fáradságot nem kímélve tökéletesíti magát a harci kiképzés­ben, fokozza harci felkészültségét és megtanul sikeresen bánni a legújabb fegyverekkel. A szovjet hadsereg és hadiflotta mindenkor szét fogja tud­ni zúzni ellenségeink bármely olyan csoportosulását, amely megpróbálja megzavarni a szovjet nép békés mun­káját. '' ■' SZABAD NÉP Szép játékkal győzött a megfiatalított magyar labdarúgó-válogatott Oslóban Magyarország-Norvégia 5:0 (2:0) Oslo, május 8. (MTI) Magyarország labdarúgó-váloga­tottja vasárnap délután Oslóban kezdte meg északi vendégszereplését. A magyar csapat szép játékkal 5:0 (2:0) arányú győzelmet aratott Nor­végia együttese ellen, és teljesítmé­nyével kiérdemelte a mintegy 40 000 főnyi közönség elismerését. A felszabadulásának tízéves évfor­dulóját ünneplő, fellobogózott Osló­ban nagy érdeklődés előzte meg a két csapat találkozóját. A mérkőzés színhelye, az Ulevaal-stadion már jó­val a játék kezdete előtt megtelt. Amikor a két csapat tagjai megjelen­tek a játéktéren, felhangzott a ma­gyar és a norvég himnusz, a csapat­­kapitányok zászlót és virágot cserél­tek, majd a dán Leo Helge játékve­zető sípjelére így állt fel a két együt­tes: MAGYARORSZÁG: Danka — Hegyi, Várhidi, Lantos — Szojka, Csernai — Tóth N­., Kocsis, Palotás, Puskás, Szim­­csák. NORVÉGIA: Aronsen — Bakker, Svenssen, Boya-Karlsen — Legernes, Hernes — Thoresen, Kristiansen, Kotte, Ljosvelt, Olsen. A magyar csapat első gólja nem sokáig váratott magára. A 0. percben Vinká­s pontosan továbbította a lab­dát Kocsishoz, aki kiugrott a védők közül és védhetetlenül lőtte a hálóba a labdát. (1:0.) Csakhamar kitűnt, hogy a norvégok védekezésre rendez­kedtek be, sokszor 8—9 játékosuk is tömörült a kapu előtt. Ez a taktika egy ideig eredményre is vezetett, a lelkesedéssel játszó norvég labda­rúgóknak sikerült elhárítaniok az újabb gólt. A magyar csapat fölénye csak a 31. percben hozta meg gyü­mölcsét. Kocsis kedvező helyzetet te­remtett Palotás számára, a középcsa­tár ,,lerázta magáról“ a védőket, és közelről a kapuba rúgta a labdát. (2:0.) A norvégok a gól után is csak ritkán jutottak támadáshoz, s a ma­gyar védelem ezeket is elég könnyen elhárította. A második félidőre mindkét együt­tes változtatott összeállításán. A ma­gyar válogatottban Kocsis helyett Csordás lett a jobbösszekötő, a nor­vég balszélső Olsent pedig Sörensen váltotta fel. A játékot mindjárt a 3. percben magyar gól vezette be. Pus­kás áttört a norvég védelmen, s nagy erővel vágta a kapu jobb alsó sar­kába a labdát. (3:0.) Ezután a norvé­gok is szóhoz jutottak, de a 10. perc­ben már ismét újabb magyar gól esett. Tetszetős támadás során Csor­dás—Tóth II.—Palotás volt a labda útja és a középcsatár megszerezte a negyedik gólt. (4:0.) A 21. percben gólhoz juthatott volna a norvég csa­pat. Hegyi a 16-oson belül kézzel ért a labdához. Boye-Karlsen 11-es bün­tetőrúgása nem sikerült, a labda a kapufának vágódott, majd Danka tisztázta a helyzetet. A 25. percben újabb csere történt a magyar csapat­ban: Puskás helyére Tichy állt be. A fiatal játékos a 29. percben Csor­dás átadásából gólt rúgott, így alakult ki az 5:0 arányú végeredmény. A mindvégig sportszerű, baráti mérkőzés az első perctől az utolsóig a magyar csapat fölényével zajlott le.­­ Igen helyes elgondolásnak bizo­nyult a fiatal magyar labdarúgók szerepeltetése, akik valamennyien si­keresen estek át a tűzkeresztségen. A magyar csapat legjobbja Puskás volt, aki mind a góllövésből, mind a gólok előkészítéséből kivette részét. Rajta kívül Szojka nyújtott nagyon jó teljesítményt, továbbá az újonc Csernai, akin egyáltalán nem lát­szott meg, hogy ez volt az első válo­gatott szereplése. A norvég csapat mindvégig lelkesen küzdött, s leg­főbb törekvése arra irányult, hogy megakadályozza a magyar csatárok góllövési kísérleteit. A dán játékveze­tő kifogástalanul látta el feladatát. A magyar labdarúgó-válogatott leg­közelebbi mérkőzésére szerdán kerül sor Stockholmban, Svédország együt­tese ellen. Ez már jóval nehezebb mérkőzés lesz. HÉTFŐ, 1955. MÁJUS & V. * Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Kiadja a SZABADSÁG Laps,adó Vállalat Előfizetési díj havi 12 Ft SZIKRA Lapnyomda ’ » ■ t . , v­í V- Megjelent a Tartós békéért, népi demokráciáért! új száma A Sportcsarnokban : három magyar és egy francia torna­győzelem A lap új számában A német fasiz­muson aratott világtörténelmi jelen­tőségű győzelem tizedik évfordulója címmel olvashatunk vezércikket. Be­számol a lap arról, hogyan ünnepli a haladó emberiség ezt az évfordulót. Az új számban Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt titkára A Szovjetunió döntő szerepe a fasizmus legyőzésében. Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt főtitkárhelyettese A Kommunisták szerepe az olaszok­A Béke-Világt­anács Irodájának határozatára ma világszerte megemlékeznek a békéért és szabad­ságért küzdő tömegek a nagy német humanista költő, Friedrich Schiller halálának másfélszázados évforduló­járól. Az ünneplők sorában mi, ma­gyarok is ott vagyunk, s nekünk sa­játos magyar szempontból is van okunk Schiller ünneplésére. A felszabadulás óta Schillert egyre szélesebb rétegek ismerik meg ná­lunk is. Az Ármány és szerelem, a fő­város és a vidék nagysikerű műsor­darabja, a Tell Vilmos felújítását ta­valy meleg fogadtatásban részesítette az új közönség, a Don Carlosból ké­szült Verdi-opera szinte állandóan műsoron van. Az új magyar kultúra itt is régebbi haladó hagyományok örököse és továbbfejlesztője. Schiller műveit ott találjuk a magyar, játék­szín bölcsőjénél, híveit az 1790-es évek nemzeti mozgalmai, a forradal­mi jakobinus mozgalom tagjai között. Drámái a cenzúra állandó akadékos­kodása ellenére is egymás után kerül­nek színre a reformkorban. (így a Haramiákat 56 évvel korábban ad­ják elő magyar nyelven nálunk, mint németül — Bécsben!) S különösen az 1848—1849-es forradalom idején lo­bog magasra Schiller műveinek gyúj­­tólángja, amikor Schiller nálunk ad­dig eltiltott műve, a Teli is végre színrekerül a Nemzeti Színházban. A volt uralkodó osztály Schillert is igyekezett meghamisítani, élet­művéből kiemelve azt, amit a na­cionalizmus érdekében, a polgári rend védelmében hasznosíthatónak tartott. Életművének tulajdonjoga kö­rül a költő halála óta folyik a harc; hazájában bizonyos értelemben víz­választó is volt. Nem véletlen, hogy Heine mellé állt, s Nietzsche, az im­perializmus jellegzetes filozófusa szembefordult vele. De hiába akar­ták eltemetni a középiskolás „köte­lező olvasmányok“ kriptájába, hiába akarták nyárspolgári filiszterré és reakciós nacionalistává lefokozni . Schiller igazi hagyatéka ma is ele­ven erő, szabadságszeretete, hite a történelmi haladásban, a nép kezde­ményező erejében ma is példakép. Sh­iller költészetének sajátossá­­gait és jelentőségét csak a kora­beli Németország rendkívül bonyo­lult, a nyugat-európai társadalmi ha­ladás mögött elmaradt viszonyaiból lehet megérteni. Németország nem volt egységes állam, vagy 300 kis fejedelemség uralmát nyögte, a pol­gárság gyönge és öntudatlan volt, a parasztság jórészt jobbágysorban sínylődött. A korlátlan önkény volt az úr, a fejedelmek rabolták, sanyar­gatták a népet, fiait pénzért eladták katonának stb. Schiller a fejedelmek és a nemesség zsarnokságának kiszolgáltatott német polgári osztály képviseletében for­dul szembe a törpe­fejedelmi alszá­szági nemzeti felszabadító háborúban. Walter Ulbricht,­Németország Szocia­lista Egységpártja Központi Bizottsá­gának első titkára Az egységes, béke­szerető és demokratikus Németorszá­gért vívott harc tíz esztendeje cím­mel írt cikket. Közli a lap Jan Drda csehszlovák író Az új élet zászló­vivői című írását és Jan Marek po­litikai jegyzeteit. Ezenkívül számos információs anyagot olvashatunk a lap új számában, tutizmussal, magáévá téve az ég és elnyomott nép ügyét. Első drámája a Haramiák, amelyet mint a würt­tembergi herceg katonaorvosa adot ki huszonkét éves korában, az ön­kényuralom, a nyárspolgári megalku­vás, „a tintanyaló század“ fölöt mondott ítéletet. Moor Károly sza­bad haramiaélete — ahogy Engel mondja — „egy hőslelkű ifjú dicsőí­tése, aki nyíltan hadat üzen az égés társadalomnak“. A Haramiák plebe­jus jellegű lázadásában, társadalom­kritikájában csúcspontra jutott a ifjú német polgári értelmiség lázad irodalmi mozgalma, a Sturm um Drang, s benne visszhangoztak a német felvilágosodás eredményei is A zsarnokok ellen lázadó nép hang­ja, a meghunyászkodókat ostorozó plebejus szellem szól az ifjú Schiller lírájából is: Rangos szégyent rejthettek sötétbe, A felségjog hálóköntösébe! Trón-zugban himpellérkedjetek! De reszkessetek a dal szavára: „Vígan üti a nyíl bíboron is át a Királyi szívet.” A Haramiák és ifjúkor­ lírája miatt Schiller bujdosni kényszerült, de har­cát annál hevesebben folytatta. Hu­szonnégy éves korára elkészült leg­kiválóbb ifjúkori drámájával, az Ár­mány és szerelemmel, amelyet mai egykorú német társadalom reális áb­rázolása szempontjából egyetlen mai német irodalmi mű sem múlt felül a XVIII. században. A polgári felvilá­gosodás eszméitől áthatott nemesifjú Ferdinand és Lujza, a polgárlányki tragikus szerelmi története a feuda­lizmus elleni vádirat, amely leleplezi az abszolutizmus romlott, aljas rend­szerét, emberkereskedelmét. Schiller folytatva Lessing örökségét, a szín­padot törvényszékké emelte. Ss nem­csak a hatalmasok fölött mondott íté­letet — a dráma szószékéről felszítot­ta a nemzet öntudatát is. Emellett az Ármány és szerelem olyan polgári tragédia, amelyben tükröződik a né­met polgárság megrekedése is. Míg a francia Beaumarchais hőse, Fi­garo vígkedélyű fickó, az uralkodó osztály ábrázolása szatirikus (a győ­zelem előtt álló francia polgár már kinevette ellenségét), addig Schiller drámája a reménytelenül gyöngébb német polgárságot ábrázolja, amely tragikus hősként erkölcsileg fölébe juthat ellenfelének, de vidáman és fö­lényesen nem tud rajta nevetni. A francia forradalom évtizede­­­ben a leghevesebb szavak a zsarnokság és elnyomás ellen Schiller (Tudósítónktól) A budapesti Sportcsarnokban va­sárnap délelőtt tartották meg a ma­gyar—francia tornaviadal második, befejező részét. A szépszámú közön­ség ezúttal is sokat tapsolt a pompás, látványos gyakorlatoknak. A női versenyzők vasárnap a mű­­szabadgyakorlatban mérték össze tu­dásukat, ügyességüket. Keleti Ágnes olimpiai bajnoknő hibátlanul adta elő tartalmas gyakorlatát, s megér­demelten szerezte meg nemcsak e versenyszám, hanem az egész össze­tett verseny első helyét. A csapatver­seny is a magyarok sikerét hozta. összetett egyéni verseny: 1. Keleti Ágnes (magyar) 38.10 pont, 2. Kertész Aliz (magyar) 37.75, 3. Zalaine (magyar) 37.5, 4. Dieurion (francia) 37,3, 5. Deman­­tiere (francia), 6—7. Horváth (magyar) és Sicot (francia). — Csapatverseny: 1. Magyarország 225,35, 2. Franciaország 221,9. A férfiak három számban (lóugrás­ban, lólengésben és nyújtón) verse­nyeztek e napon. Minden tornasze­ren nagy küzdelem folyt. A franciák (1759—1805) drámáiban hangzottak el. Az Ármány és szerelem „politikai iránydrámája után bizonyos szempontból a Dos Carlosban még tovább ment, s ké évvel a francia forradalom előtt — Pósa márki szavaiban — már egy amelyben szabad a gondolat, és alkot­mány védi az önkény elöl a pol­gárt: . . . hogy valósítsa meg Egy új államnak merész álomképét, A barátság isteni gyermekét, ő legyen annak első építője! Hogy győz, vagy elbukik, mit számít az Fogjon hozzá, évszázadoknak épít! A német­alföldi forradalomról ír tanulmányával is cselekvésre akar buzdítani. Célja az volt — ahogy ma­ga írja —, hogy az olvasóban „fölkelt­se önereje boldog tudatának érzését új és megszívlelendő példát adjon arra, mit merészelhet az ember a jó ügy érdekében, és mit érhet el, ki egyesíti erejét“. Ifjúkori drámáival Schiller a for­radalmat előkészítő európai irodalom élvonalába jutott: nem hiába tüntet­te ki a francia forradalmi nemzetgyű­lés 1792-ben a „francia polgár“ cím­mel. Ámde főleg a Don Carlosban már feltűnnek drámai jellemábrá­zoló módszerének azok a fogyatékos­ságai is, amelyeket­ Marx és Engels oly élesen bíráltak. Nevezetesen Schiller egyes drámaalakjainak azt a nyújtón bizonyultak jobbnak. Mi­chel Mathiot még az összetett ver­senyben is győzni tudott, főleg a nyújtón mutatott gyakorlatával. összetett egyéni verseny: 1. Mathiot (francia) 56,9 pont, 2. Kemény (magyar) 56,05, 3. Changeat (francia) 55,7, 4. Ta­kács (magyar) 55,45, 5. Baranyai (ma­gyar) 55,25, 6. Békési (magyar).­­ Csapatverseny: 1. Magyarország 334,4, 2. Franciaország 331 pont. A kétnapos versenyben tehát há­rom magyar és egy francia győzelem született. Auguste Gence, a francia sportküldöttség vezetője megelége­déssel nyilatkozott a francia torná­szok teljesítményéről, a magyarok közül pedig főleg Keleti Ágnest és Kemény Ferencet dicsérte. „Kifogás­talan volt a rendezés, s ez ismét a magyarok jó szervezési képességét bizonyítja, örvendetesen hatott a kö­zönség hozzáértése, tárgyilagossága“ — mondotta. Kerezsi Endre, a ver­senybíróság magyar elnöke kijelen­tette, hogy a magyar tornászok javu­lását mutatta a verseny. A fiatalok jól beválta­k, a IV a tulajdonságát, hogy szavaik nem mindig következnek egyéni és tár­sadalmi körülményeikből, konkrét helyzetükből, s így nem egyszer „a korszellem puszta szócsöveivé“ vál­nak. Ez a fogyatékosság szorosan össze­függ Schiller világnézetének és poli­tikai szemléletének korlátaival, ame­lyeknek halvány körvonalai már if­júkori műveiben is fellelhetők, de most, a francia forradalom kezdete után erőteljesebben kidomborodnak Kant idealista filozófiájába mélyed, költészete is válságba jut, majd el­hallgat, érdeklődését szinte teljesen az esztétikai tanulmányok kötik le. Egyszóval őt is, aki a leghangosabb szóval lázadt a feudális elnyomás el­len, akárcsak Goethét, megriasztotta a francia forradalom. A feudalizmus­sal kibékülni nem tudott, és nem is akart, a francia példától elriadt, így filozófiai idealizmusba menekült, az antik görög embereszmény feltá­masztásában keresett kiutat. Az em­ber esztétikai neveléséről szóló le­veleiben már-már reménytelennek is látja, hogy valaha is megvalósuljon az áhított és reményt sugárzó, eszmé­nyi világ, áthághatatlan szakadékot lát a magasztos cél és a környező valóság között. Iz­emes szelleme azonban egyéni­leg sohasem tűrt el önkényt, megalázó osztályhelyzete csak fokozta emberi önérzetét. Végül is Goethével kötött eszmei és költői barátsága se­gítette ki súlyos válságából. Együtt­működésükből született meg a világ­­irodalmi jelentőségű weimari klasszi­cizmus , amelyet a német polgárság haladó része is támogatott —, a német irodalom mindmáig legnagyobb kor­szaka. Goethe és Schiller közös prog­ramja a feudalizmus legyőzése ma­radt, és ennek eszközét a polgári serénységben, a munkában, kultúrá­ban, humanitásban és magasrendű művészetben látták. Ezen a talajon találja meg Schiller is újra a hangját. Ekkor születik meg nagy értekezése A naiv és szentimentális költészetről, amely a haladó polgári esztétika egyik alapvető eredménye, ekkor írja hal­hatatlan balladáit. Újra kivirágzó lírájának egyik legfőbb témája a munka világot teremtő, műveltséget terjesztő, embert formáló ereje. Mo­numentális képekben festi le, hogyan tette a munka civilizált emberré a vadat (Az eleuziszi ünnep), hogyan építette fel a dolgozó ember a váro­sokat, utakat, hajókat, az egész tár­ Jeszenszky (Bp. Vörös Lobogó] az idei mezei futóbajnok (Tudósítónktól.) Az atlétikai évad idei első, szép eseményére, az országos mezei baj­nokságra már hetek óta valamennyi sportkörben nagy lelkesedéssel, szorgalommal készültek a verseny­zők. Az Úslóversenytéren vasárnap délelőtt megrendezett verseny való­ságos seregszemle volt: a serdülő­­korúaktól a felnőtt versenyzőkig hét versenyszám­ban mintegy 600 futó állt rajthoz. A legnagyobb érdeklődés a felnőtt férfiak 10 000 méteres verse­nyét előzte meg. Ebben a számban a Bp. Vörös L­obogó két kiváló atlétá­ja, Kovács és Jeszenszky külön pár­harcot vívott, végül is meglepetésre Jeszenszky szakította át elsőnek a célszalagot (30:49,6 mp), a hajrában másfél méterrel megelőzte klubtársát (30:49,8 mp). A harmadik helyen Berta, a Bp. Haladás versenyzője végzett (31:16.4). A csapatversenyben a Bp. Vörös Lobogó győzött a Bp. Haladás és a Bp. Vasas előtt. A többi szám közül a férfi felnőt­tek 4000 méteres versenyében a Bp. Honvéd futói, Iharos (11:52,8), Tábori (11:57,4), Rózsavölgyi (11:58,8) kerül­tek az első három helyre. A nők 1500 méteres versenyében Kazi Aranka, a Bp. Törekvés versenyzője nyerte el a bajnoki címet (4:47,7) a Bp. Vasas két versenyzője, Röder és Fürst előtt. A közönség szép küzdelmeket, szín­vonalas versenyeket láthatott az if­júságiak és serdülők számára kiírt versenyeken is. Megkezdődött az országos vízilabda-bajnokság A margitszigeti Sportuszoda nyitott medencéjében vasárnap délután meg­kezdődött az 1955. évi országos vízi­labda bajnokság. Mintegy 2000 néző előtt felvonult a bajnokságon rész­vevő tíz csapat játékosgárdája, majd sor került az első öt­ mérkőzésre. Az eredmények: Bp. Vasas — Bp. Vörös Meteor 7:2 (3:0). Bp. Honvéd —Szolnoki Dózsa 3:3 (2:1). Egri Bástya — Bp. Vörös Lobogó 6:2 (4:0). Bp. Kinizsi — Bp. Törekvés 7:4 (4:1). Bp. Dózsa—Gheorghiu-Dej Hajógyár 5:2 (2:1). ___________________________________ Második mérkőzését is megnyerte a Bp. Kinizsi Odense, május 3. (MTI) A Dániában vendégszereplő Bp. Kinizsi csapata vasárnap délután Odensében játszott. A magyar együttes szép játék után 8:1 (5:1) gól­­arányú győzelmet aratott a város vá­logatottja ellen. A Bp. Kinizsi a kö­vetkező összeállításban játszott.: Gu­lyás — Mátrai (Ombódi), Kispéter (Henni II.), Dalnoki —­ Szabó, Om­bódi (Gerendás) — Kertész, Láng (Vilezsál), Orosz, Vilezsál (Borsós), Fenyvesi. Góllövők: Ombódi és Feny­vesi (2—2), Láng. Orosz, Borsós és öngól. A Bp. Kinizsiben Gulyás, Dalnoki, Ombódi, Láng és Orosz ját­szott jól. A magyar csapat harmadik, utolsó dániai mérkőzésre kedden Hersens­­ben kerül sor. A SZIKRA SZABAD NÉP sportköre vasárnap délelőtt a balatoni műúton ren­dezte meg a hagyományos Rózsa Ferenc­­vándordí­jas kerékpáros emlékversenyt. A járőr­versenyben a Bp. Honvéd V. együttese győzött 3:23.10 mp-es idővel. SZÓFIÁBAN vasárnap megkezdődött a nemzetközi férfi kosárlabda-torna. A késő esti órákban ért vé­get a Budapest — Szófia utánpótlás-válogatott mérkőzés. Ezt a magyar kosárlabdázók 73:63-ra megnyerték.­iadalmat (A séta). Súlyosan beteg­szervezetét is kifogyhatatlan alkotásr­­a ösztökélte, s ebből merített erőt és vígasztalást. Az Ének a harangra című híres költeményében pedig a harangöntés munkafolyamatának ke­­setébe foglalja az emberi élet égés­­körét, mintegy jelképesen ábrázolva az élet­egységet mindazzal, amit az ember két keze munkájával teremt. Megújhodásának legnagyobb jelen­tőségű eredményei mégis hatalmas történelmi drámái, amelyekben nép­ elé állítja a megoldandó nagy nem­zeti feladatokat. Heine hátrafordult prófétának nevezte, mivel Schiller­­ múlt képeiben a jövő feladatait tárta fel, példát vagy tanulságot kereset megoldásukra. A hatalmas Wallen­stein-trilógiában — amely Schille klasszikus realiz­musának művészileg legtökéletesebb megvalósulása — a német egység ki nem alakulásánál történelmi feltételeit vizsgálta, és mo­numentális képekben ábrázolta a né­met nép és nemzet tragédiáját a har­mincéves háborúban. Az Orleans szűzben a népfölkelés képe és a fel­szabadító hős alakja jelent meg sza­vai nyomán , mikor Németország jelentős részét Napóleon seregei tar­tották megszállva. Ő utolsó, befejezett művében, h­a Tell Vilmosban, a világiroda­­lmnak ebben a talán legismertebb szabadság-drámájában, teljes fénnyé r­­agyogtatta fel eszményeit: a szabad­ságot, a humanitást, az erős, öntuda­tos népet. Megmutatja: a szabad em­berség elválaszthatatlan a társadalmi, politikai szabadságtól, a nemzeti ön­­tudattól, a népi összefogástól, a kor lágy kérdéseinek megoldásától. Sőt azt is­­megmutatta, hogyan válik vi­­ágossá Teli előtt: elszánt harc, me­­■ész tettek nélkül nincs felszabadu­­ás. A Teli nagy tanulsága világos, és ■gyértelmű: a szükség órájában nem segít más, csak a nemzeti összefogás­i bátor harc a szabadságért és a bé­kés életért. A Teli Vilmos — mai szó­lal — a békeharc és a nemzeti egy­­ség drámája. Kevés időszerűbb kin­­cse van a német irodalomnak, mint ez a mű. Teli Vilmos népének Ráth­­­éti esküjében hangzanak el azok a zavak, amelyek azután hosszú ideig a német nép legjobbjainak jelszavává ettek, s ma ismét azok t­estvérek népe, egy nemzet leszünk! táj és veszély nem választ el soha! Schiller mondanivalóját ma napi­­■enden tartja az a küzdelem is, ame­­yet a haladás és a béke hívei a né­­met egység megteremtéséért folytat­tak. Műve, a német klasszicizmus lágy alkotása, a humánus gondolat egszebb hagyományai közé tartó­ik. Költészetének nemes pátosza a lágy eszmények megbecsülésére int, azaszeretetre és a nemzetek közett ö­sszefogásra buzdítja a mi népün­­ket is. Vajda G­yörgy Mihály Első szocialista városunk, Sztálin­­város lakossága 150 rózsatövet küld az újjáépülő Lidicébe. A sztálin­­városiak, munkások, mérnökök, tisztviselők lelkesen készülnek ar­ra, hogy útba indítsák Csehszlová­kiába a rózsatöveket. Horváth László martinász levelet is írt Lidi­cébe. A többi­­között ezt írta: „Otthonotokat tizenhárom évvel ezelőtt megsemmisítette a hitleri fasizmus. De az üszkös falak és romok helyén most új lakóházakat . Enyhébb talajmenti fagyok előre­láthatólag kedden reggel is várhatók. Ezért fagyveszélyes helyeken fokozott figyelemmel kell kísérni az időjárás­­jelentéseket és a helyi hőmérsékletet, hogy a veszélyeztetett helyeken, fagyérzékeny gyümölcsösben, szőlő­ben idejében lehessen füstöléssel vé­dekezni.­­ Kultúrotthont avattak vasárnap Veszprém megyében (Somlószöllő­­sön és Lovászpatonán), valamint Zala megyében (Almásháza község­ben). — A pécsi főiskolai napok vasár­nap érdekes sportbemutatókkal, majd este hangulatos tábortűzzel értek vé­get. — A Csongrád megyei DISZ-bizott­­ság a békebizottsággal és a Hazafias Népfronttal közösen rendezte meg szombaton és vasárnap Szegeden a megyei ifjúság második tavaszi béke­­találkozóját. Az egésznapos ünnep­ségekre vasárnap reggel különvona­­tokon, autóbuszokon, kocsikon sok fiatal érkezett Szegedre. A nagy­gyűlésen — amelyen külföldi ven­dégek is részt vettek — Kuszán Miklós, a Csongrád megyei DISZ- bizottság első titkára beszélt a né­met fasizmuson aratott győzelem ti­zedik évfordulójáról.­­ Pruzsina Mihály sztahanovista vájárnak, a szocialista munka hősé­nek nevét vette fel a tatai 311-es MTH vájártanuló intézet. A névadó ünnepségen vasárnap délelőtt ott volt a munka frontján hősi halált halt Pruzsina Mihály özvegye és kislá­nya is.­­ Tiszaszentimrén vasárnap reggel kezdődött meg a lótenyésztési nap, amelyen a kunhegyesi és a tiszafüre­di járásbeli nagykunsági tájfajta lo­vakat tenyésztő állami gazdaságok és sok tsz mutatta be a lótenyésztésben elért eredményeit. A tenyésztési nap keretében rendezték meg Szolnok­­ megye 1955. évi II. osztályú lovasbaj­noki versenyét. Tűzijáték *■ a helyiipari vásáron Vasárnap délután a Budapesti He­lyiipari Vásáron a német delegáció Németország felszabadulásának 1­1. évfordulója alkalmából nappali fény­nél különleges tűzijátékot rendezett. A kilövelt rakétákból a Szovjetunió és a népi demokráciák nemzetiszínű zászlói bontakoztak ki. A tűzijáték zaját az egész fővárosban lehetett hallani. (MTI) A Bp. Vasas veresége Prágában Prága, május 8. (MTI)A Hadsereg-stadionban vasárnap délután volt Prága válogatott labda­rúgó-csapata és a Bp. Vasas mérkőzése. A Vasas így állt fel: Ka­marás — Sárosi, Kontha, Bodzsár — Karácsonyi, Herendi — Ráduly, Ji­­lovszky (Szilágyi II.), Szilágyi I. (Va­dász), Teleki, Milosevics. A budapesti csapat gyengén kez­dett. A második félidőben ugyan erő­sen feljavult, de hátrányát behozni már nem tudta. Prága válogatottja 3:2 (2:0)-ra győzött. Góllövő: Boro­vicska, Prada (2), illetve Milosovics és Szilágyi II. LYONBAN a főiskolai sakkcsapat-világ­bajnokság második fordulójában a ma­gyar együttes 2,5:0.5 arányban vezet Norvégia csapata ellen. Egy játszma függőben maradt. A többi eredmény: Hollandia—Szovjetunió 0,5:3,5, Jugo­­­szlávia — Franciaország 4:0, Spanyolor­szág—Csehszlovákia 1,5:2,5, Izland— Finnország 2:2. A TOTO 12 találatos szelvénye: 2, 1, 2, 1. 2, 1, 2. 2. x, 1. x, 2. A BUENOS AIRES-I nemzetközi sakk­verseny 14. fordulójában a Szabó—Lips­­niks (argentin) játszma függőben ma­radt. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL - HÉTFŐ KOSSUTH-RÁDIÓ: 4.30: Hírek. — 4-40—8.22-1*: Reggeli zenés műsor. — 6.00: Hírek. — 7 00: A Szabad Nép vezércikke. Hírek. — 8.30: Zenekari hang­verseny. — 9.20: Útiképek Csehszlovákiáról. - 10 00: Hírek. Lapszemle. — 10.10: Zongora­hangverseny. — 10.30: Óvodások műsora. — 11. 00: Rimszkij-Korszakov operáiból. — 11­ 30: Két karcolat — 12.00: Hírek. — 12 10: Szov­jet operettrészletek — 12.45: A francia nép harca a hitlerista megszállók ellen. — 13 00: Népdalok. — 14.00: Hírek. Közérdekű közle­mények. — 14.25: Úttörő-híradó. — 14.50: Heti zenés kalendárium. — 15­ 40: Gade: F-dúr zongoratrio. — 16 00: Ifjúsági Rádió természettudományos folyóirata. —­ 16.25: A középiskolások zenei műsora. — 16.40: Kamarazene. — 17.00: Hírek. — 17.10: A rádió válaszol hallgatóinak. — 17 30: Üzene­tek a helyiipari vásárról — 18.00: Riport­­műsor. — 18.20: Magyar szerzők kórusművei­ből. — 18 40: Tudományos Hiradó - 19 00: Csehszlovákiai képek — 19 10: A csehszlovák zenei hét megnyitó hangversenye — 20 00: Esti Híradó. — 20.20: Tánczene. - 21 00- A győzelem napja Zenés irodalmi műsor — ZIS«. Nagy mesterek kedvelt műveibfil - Íl.Jfl: Hírek. Sport. — «.«: Tíz perc kill, politika — 22.25: Magyar zeneszerzők: Pol­gár Tibor -3-15: Tánczene - 33 35: Néni zene - 34.00: Hírek - 0.30: Népi zene - PETŐFI-RÁDIÓ: 6.30: Jóreggelt gyerekek 1­­­6 50: Fúvós, indulók - 7 00-11.30-1.: Azonos a Kossuth­­rádió műsorával. - 14.00: Operarészletek. - 15 00: 1­enezene _ 15 30: Részlet Veres Péter Szolgaság c.mil regényéből. - ifj.o0: szív küldi szívnek szívesen — 16 30: Néni 7 Utera' kórusok műsora -‹ -•̋: A dolla, álarc nélkül. Előadás - 17.40: Magyar fümdalok - 17.50: Melis­­zvolgy éneke. - 18 30: Emlékezés az 1905-ös vasas-sztrájkra Előadás _ 18.10: Mozart­­o-dur trió. 19.00: Az épülő kommunizmus lágy országában - 19­30: ifjúsági műsor - 19­30: Mercedes Capsir és Benvenuto ’,nPhfl- - 20.30: Sporthiradó - 9.10: Vincze Ottó Emlékezzünk régiekről!... zvlt. — 31.10: Vidám népdalok. — 3146: n­év magyar békeverseiből. — 21.00: Ba­­ettzene, építettek, rózsakerteket ültettek. Mi, sztálinvárosi dolgozók, a béke és a szabadság legifjabb városának lakói­­kívánjuk, hogy ezek a rózsák minden évben békében nyíljanak és viruljanak. Kérünk benneteket, küldjetek ne­­kün­k Lidicéből két facsemetét. Eze­ket mi elültetnénk új városunk leg­szebb terén — a csehszlovák és ma­gyar dolgozók barátságának, a békét akaró milliók erejének jelképe­ként.“ Magyar küldöttek utaztak a Schiller-ünnepségekre Lukács György kétszeres Kossuth­­díjas akadémikus, a berlini Német Tudományos Akadémia levelező tag­ja és Nagy Péter József Attila-díjas, az irodalomtudomány kandidátusa a Német Demokratikus Köztársaságba utazott a Schhiller-ünnepségekre­ (MTI) — Alberttelepen, ebben az ismert borsodi bányában új aknaüzemet nyitnak: mintegy 220 méteres telit­­akna kihajtását kezdik meg a közel­­jövőben. — Minden év júniusának második vasárnapja — a Minisztertanács ta­valyi határozata értelmében — trak­toros nap. Az idei traktoros napot június 12-én tartják. — Ötkéses, lóvontatású töltőkapu gyártását kezdték meg a Makói Gép­gyárban. Az új gyártmány mintapél­dányát a Német Demokratikus Köz­társaságból kaptuk. Csaknem 10 000 ilyen kapa készül 1955-ben. — Teljesítette tavaszi tervét a So­mogy megyei Nagyatádi, Tabi, Mer­­nyei és Darányi Gépállomás. •— A sportévad kezdetére több új­fajta sporteszköz kerül forgalomba. A többi között megkezdték a kétsze­mélyes, fabordás vászonkajak árusí­tását, s hamarosan az üzletekbe ke­rül az ugyanolyan típusú, egyszemé­lyes vászonkajak is. Hajógyártó üzemeinkben újfajta vitorlások ké­szülnek.­­ Csikónevelő telepet létesít a nád­udvari Sztálin TSZ. Hajdú-Bihar me­gyében ez lesz az első csikónevelő te­lep, amelyet elsősorban törzstenyész­tésre rendeznek be.­­ Balatonmagyaródon tavaly kezd­­ték meg Zala megye legnagyobb fa­lusi kultúrotthonának építését.. A csaknem egymillió forintos költség­gel épülő új kultúrotthonnak 600 sze­mélyes nézőtere, több játékterme lesz. Az avatást augusztus 20-ra tervezik. — Debrecenben tavalyhoz képest megnőtt az­ érettségiző fiatalok érdek­lődése az ipari pályák iránt. Eddig már 37, most érettségiző ifjú és lány jelentette be, hogy az érettségi után műszaki szakmát akar tanulni. — Pezsgő élet van a komlói úttörő­ház 31 szakkörében. 600 gyermek ta­nul és szórakozik ezekben a szakkö­rökben a bányászváros legjobb peda­­gógusainak vezetésével. Az NB II eredményei A szombaton és vasárnap lejátszott NB II. osztályú labdarúgó-mérkőzések eredményei: Keleti csoport: Kecsk. Honvéd — Bp.­­Szikra 0:1. Bp. Vörös Meteor—Debr. Törekvés 3:1. Szegedi Haladás—Salg. Vasas 3:1. Ceglédi Törekvés— Bp. Törek­vés 3:2 Nyíregyházi Építők —Kecsk. Dózsa 1 :0. Kistext—Misk. Törekvés 2:0. Ózdi Vasas—Pereces­ Bányász 2:0. Gö­döllői Dózsa—Békéscsabai Építők 4:0. Nyugati csoport: Soproni Törekvés — Váci Bástya 6:3. Bp. Gyárépítők—Törek­vés Szállítók 3:1. Várp. Bányász—Tata­bányai Bányász 1:3 Komlói Bányász — Nagykanizsai Bányász 1:1. Bp. Szparta­­kusz—Pénzügyőrök 0:1. Pécsi Törekvés — Győri Törekvés 1:0. Sztálinvárosi Va­sas— Kaposvári Kinizsi 9:2, Vasas Di­namo— Kinizsi Dohánygyár 2:1. A BOLOGNAI nemzetközi tőrvívó-ver­­seny vasárnap este befejeződött. A dön­tőbe Mangiarotti (Olaszország) és Gyu­­ricza (Magyarország) került. Két nyert cser­ére ment a döntő. Nagy küzdelem után Mangiarotti győzött 2:1 (5:4, 4:5, 5:4) arányban. A második helyezés Gyu­­ricza értékes sikere. AZ ORSZÁGOS felnőtt súlyemelő csa­patbajnokságot vasárnap tartották meg a Sportcsarnok új edzőtermében. A baj­noki címet a Törekvés SE nyerte el. I T O J A It Á S A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig, kisebb felhőátvonulások, eső nélkül. Mérsékelt északi—északkeleti szél. Egy-két helyen gyenge talajmenti fagy. A nappali hőmérséklet, emelkedik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma 19—23 fok között lesz. A Duna vízállása vasárnap reggel Budapest­­nél 496 centiméter. A budapesti színházak mai műsora Operaház: Nincs előadás. — Az Ond­aház Erkel Színháza: Az­ Állami Népi Együttes elő­adása (8). — Nemzeti Színház: Bánk bán (Gabányi­ és Szentpétery-bérlet, 8. sz., 7). Katona József Színház: Pygmalion (71. — Madách Színház: Tévedések vígjátéka (7).— Madách Színház Kamaraszínháza: Nóra (7). A Magyar Néphadsereg Színháza: Nincs előadás — Déryné Színház: Nincs előadás. — Petőfi Színház: Nincs előadás - Jókai Színház: Nincs előadás — Fővárosi Ope­rettszínház: Mint­ egy szál ibolyát (8' — Blaha Lujza Színház: Nincs előadás — Já­szai Mari Színház­­az Állami Faluszínház előadásai): Dankó Pista (7) — József At­tila Színház: Nincs előadás — Vidám Szín­­pad: Nincs előadás - Kis Színpad: Nincs előadás — Zeneakadémia: A Zeneművészeti Főiskola növendékeinek orgona hegedű hangversenye (fél 61. Hegyi Géza zongora­­művészi diploma-hangversenye 18) — Bar­tók-terem: Beethoven Missa Solemnis (félé1. ~ Kamara Varieté: Lepsénynél még meg­volt (6 fél 91 — Budapest Varieté: Nincs előadás. — Kodály Zoltán­ hanglemezterem: Világhírű művészek lemezei ímikrahangle­­mez-előadás, fél 8) — Állami Bábszínház: Vines előadás -- Fővárosi Nagycirkusz: Ezeregyéjszaka (3, 7) SZABAD NÉP A vasárnap sporteseményei ☆ ☆ H I R E K ☆ & Sztálinvárosi levél Lidicébe

Next