Szabad Nép, 1955. május (13. évfolyam, 120-149. szám)
1955-05-14 / 132. szám
OOCOXlOOOOOOOOOOfXXXXXlOOOCTXlOCXlOOOOOCOOOOOOOOCXjOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO^^ Koreai kulturális küldöttség érkezett Magyarországra Pak Csad Szon, a koreai kultúrkapcsolatok hivatalának vezetője, Hon Den Szun balettművésznő, Li Den Jen zeneszerző és Kan Hjo Szun konzervatóriumai tanár a Kultúrkapcsolatok Intézetének meghívására Budapestre érkezett. (MTI) Ária- és dalest a Csehszlovák Kultúra termében Pénteken este a Csehszlovák Kultúra Sztálin úti termében kultúrestsorozat indult, amely Csehszlovákia felszabadulása magyarországi ünnepségeinek egyik eseménysorozata lesz. A sorozatot bevezető előadás egy ária- és dalest volt, amelyen közreműködtek: Marie Tauberová érdemes művész, a prágai Nemzeti Színház magánénekesnője, valamint Takács Paula, a Magyar Állami Operaház művésznője. A hangverseny előtt a két művésznő beszámolt magyarországi, illetőleg csehszlovákiai élményeiről. Marie Tauberová ugyanis Csehszlovákia felszabadulásának tizedik évfordulóját ünnepli hazánkban, Takács Paula pedig hazánk felszabadulásának tizedik évfordulóján Csehszlovákiában tartózkodott. A közvetlen hangú élménybeszámoló után a két kiváló művésznő magyar és csehszlovák zeneművekből adott elő áriákat, nép- és műdalokat. A két művésznőt zongorán Érsek Mária kísérte. A Csehszlovák Kultúra ária- és dalestjét nagyszámú közönség hallgatta végig, köztük a Külügyminisztérium és a Népművelési Minisztérium képviselői, kulturális életünk számos kiválósága. A közönség soraiban helyet foglaltak: Stefan Major, a Csehszlovák Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, továbbá a kínai, a lengyel, a román és a koreai nagykövetségek képviselői. A közönség meleg ünneplésben részesítette az előadó művészeket. (MTI) Befejeződött a szovjet békeharcosok V. országos konferenciája Moszkva, május 13. (TASZSZ) A szovjet békeharcosok V. országos konferenciájának május 12-i ülésén felszólaló küldöttek egyöntetűen hangoztatták, hogy még elszántabban harcolnak a békéért, és még erőteljesebben szilárdítják a szovjet állam hatalmát. Több küldött felszólalása után a Béke-Világtanács küldöttsége nevében Alfredo Varela argentínai író beszélt. Ezután Geraszimov, a Szovjetunió Képzőművészeti Akadémiájának elnöke és Kotov, a Szovjet Békebizottság felelős titkára szólt a Szovjetunió népeinek békeharcáról. A konferencia záróülésén 37 tagú szovjet küldöttséget választottak a helsinki béke-világtalálkozóra. A szovjet békeharcosok a Szovjet Békebizottság elnökévé Nyikolaj Tyihonov írót, elnökhelyetteseivé Hja Erenburg írót és Zinaida Lebegyevát, a központi TBC-intézet igazgatóját, a bizottság felelős titkárává Mihail Kotov újságírót választották A Davis Kupa teniszmérkőzés második napján a magyar páros győzött A Népstadionban pénteken délután folytatták a Magyarország—Chile Davis Kupa teniszmérkőzést. Ezúttal a párosok léptek pályára: Asbóth—Ádám és Ayala—Hammersley. A magyar versenyzők jó játékkal, szép küzdelemben megszerezték a győzelmet, meglepően biztosan, 7:5, 7:5, 6:4 arányban. Jól összeszokottan játszott a magyar csapat, levetkőzve előző napi ideges, bizonytalan játékát. Általában Asbóth készítette elő az akciókat, amelyeket aztán Ádám a hálónál eredményesen fejezett be. A chileiek ezúttal elmaradtak a várakozástól, nem volt meg köztük a kellő összhang. Hat év óta ez az első eset, hogy magyar pár győzött Davis Kupa-mérkőzésen. A második nap után a mérkőzés állása 2:1 Chile javára. Ma délután fél 3 órai kezdettel a hátralévő két egyes mérkőzéssel (Asbóth—Ayala és Ádám—Hammersley) fejeződik be a magyar—chilei találkozó. VÉGET ÉRT A BUENOS AIRES-I NEMZETKÖZI SAKKVERSENY. Az utolsó fordulókban Szabó László döntetlenül mérkőzött Gligorics és Pachman nagymesterekkel. A versenyt Ivkov (Jugoszláv) nyerte 13 ponttal, 2. Gligorics (jugoszláv) 12,5, 3. Pilnik (argentin) 12, 4. Szabó (magyar) 12 pont. — Szabó László eredménye az erős mezőnyben elismerésre méltó, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy olyan versenyzőket előzött meg, mint Rosetto (argentin), Pachman (csehszlovák) és Bisguier (amerikai). A KINIZSI—TOTTENHAM HOTSPUR- mérkőzés előtt. A Bp. Kinizsi labdarúgócsapata pénteken hazaérkezett dániai túrájáról. — A Tottenham Hotspur játékosai pénteken tartották első edzésüket Budapesten. Győzött Lipcsében a magyar vegyescsapat A Bp. Honvéd és a Bp. Vörös Lobogó vegyes labdarúgó-csapata a lipcsei válogatott ellen 2:1 (1:1)-re győzött. Az első percektől kezdve igen szép és formás támadásokat vezetett a magyar vegyescsapat, és végig irányította a játékot. Az első félidő 21. percében Czibor, a 32. percben Walter ért el gólt (1:1). Szünet után a 26. percben Molnár 18 méteres lövésével megszerezte a győztes gólt (2:1). A MAI SPORTMŰSOR fontosabb eseményei. Motorsport: Budapest 1953. évi motorkerékpáros és terepgyorsasági bajnoksága. Népliget. 18 óra. — ökölvívás: Bp. Dózsa —Bp. Kinizsi, 17.30, Bp. Honvéd—Bp. Vörös Lobogó, 19.30, a Margitszigeten (Dózsa-teniszstadion). Rossz idő esetén a Sportcsarnokban lesznek e Béke Kupa-mérkőzések. — Tenisz: Magyarország—Chile Davis Kupa-mérkőzés, Népstadion, 14.30. — Vívás: a párbajtőr válogatott-keret versenye. Semmelweis utcai vívóterem. 11. — Vízilabda: Országos bajnoki mérkőzések (Bp. Honvéd— Bp. Vörös Meteor, Bp. Törekvés—Bp. Vörös Lobogó). 17.30-tól a Szőnyi úti uszodában. A ..SZÓFIA NAGYDÍJA”-ért nemzetközi férfi kosárlabda-torna mérkőzései pénteken délután folytatódtak. Eredmények- Budapest — Bukarest 65:52 (29:26), Szófia—Szófia utánpótlás válogatott 114:72 (60:37), Prága—Varsó 56:38 (33:23). Brunhilde Friedland vendégfellépése az Operaház Otelló-előadásán Pénteken este az Operaház Otellóelőadásán lépett fel először a budapesti közönség előtt Brunhilde Friedland, a drezdai Állami Operaház magánénekesnője. A vendégművésznő Desdemona szerepét énekelte nagy sikerrel. A címszerepet Laczó István, Jágó szerepét pedig Losonczy György érdemes művész énekelte. Az előadást Lukács Miklós vezényelte. (MTI) A BUDAPESTI MOZIK VASÁRNAPI MATINÉMŰSORA (DÉLELŐTT 10 ÓRAKOR) DÓZSA: Farkas vér (kísérőműsor: Emlékalbum). — UGOCSA: Milliomos úr szerelmes. — RÁKOSI MÁTYÁS KULTÚRHÁZ: Mágnás Miska. — FÉNY (Újpest) : Kövirág — ATTILA (Budafok): Kiskrajcár. — SPORT: Gőgös hercegnő. — ÓBUDA: Állami Áruház. — BÁNYÁSZ: Aranyalmafácska. — TÁTRA: Makszimka. — TINÓDI: Kőszív. — HALADÁS: Hamupipőke. — IPOLY: Baráti becsület. — DIADAL: Ifjú szívvel. —ÉVA: Gyöngyvirágtól— lombhullásig.— NAP: Kincskeresők. — VASVÁRI: Fiúk, lányok, kutyák. — RÁKÓCZI (Csepeli : Örs ) hegyekben. — KOSSUTH (Pesterzsébet): Twist Olivér. — VILÁG (R.mihály) : A sárkány rabjai. — CSILLAG (Csillaghegy) : Az őserdő foglyai. — JÓKAI (Rákoshegy) : Első hangverseny. — OTTHON (Soroksár): Aranykulcsocska. — ÁRPÁD (Budafok) : Nevess velünk. ☆ ☆h írek ☆ * Egy ballonkabát kalandja A tisztítóüzemeknél a tavaszi hónapokban legnagyobb a forgalom. Ezért a tisztításra, festésre hosszabb ideig kell várakozni. Okulva az előző éveik tapasztalatain, ballonkabátomat már a múlt évben november 22-én átadtam a Patyolat 15. számú fióküzletének. Az átvételi jegy szerint az elkészítés határideje: december 8-a volt. Az események azonban másként alakultak. Valamikor december végén vagy január elején bementem a fióküzletbe. Nagyon meglepődtem, amikor egy zebraszerűen csíkozott ruhadarabot tettek elém, amely állítólag azonos a múlt évben újonnan vásárolt és novemberben első ízben tisztításra átadott kabátommal. Bizonytalanul forgattam és nézegettem a sötétzöld, világoszöld és piszkosfehér színben „pompázó“ ruhadarabot. A fióküzlet alkalmazottja készségesen felajánlotta, hogy majd visszaküldi az üzembe, ahol majd helyrehozzák a hibát. Telt-múlt az idő. Februárban ismét elmentem a Patyolathoz. Ott volt már akabátom is — a csikókkal és foltokkal együtt. Csupán annyi változást tapasztaltam, hogy az egyik nagy gomb, az újabb „tisztítás“ során elveszett. A kabátot nem vettem át. Március végén ismét elmentem a fióküzletbe. Sajnálkozva közölték velem, hogy a kabátot nem lehet jobbankitisztítani, mert az anyag gyári festése volt hibás, s így a Patyolat nem tehet mást, mint újból befesti a ballont — ha ezt megtavasz már fizetem. Minthogy a erősen közeledett, belenyugodtam, a feltételekbe és megrendeltem a festést is. Az újabb cédulán a festés elkészültének határidejét április 27-re jelölték meg, de kérésemre megígérték, hogy a munnkát a történtek után soron kívül elvégzik és a teljesen rendbehozottkabátot április derekán megkapom. Április derekától kezdve két-három naponként érdeklődtem. Mindig megnyugtattak, hogy a kabát minden órában várható. Elérkezett április 27 is, a papíron vállalt szállítási határnap. Azzal a biztos tudattal léptem be az üzletbe, hogy most már találkozom rég nem látott, újjászületett kabátommal. De ismét csalódtam, „az üzem még nem szállított“. Közben beköszöntöttek a melegebb tavaszi napok, s én krigiskedve néztem az utcán a könnyű ballonkabátban járó embereket. (Nyilván az ő ballonjukat nem festik soron kívül a Patyolatnál...) Rendületlenül eljárogatok a Patyolathoz, talán egyszer csoda történik. Legutóbb május 6-án voltam ott, de a helyzet változatlan. Már megszoktam, hogy kabát nélkül járjak a hűvös estéken. Vígasztalom magam, hogy a hátralévő egyikét hűvös hetet is kibírom még ballonkabát nélkül. És milyen nagyszerű dolog lesz ősszel a szép, tiszta ballokabátban járni.í Lukács János — BÉCSBEN ÜNNEPÉLYESEN Átadták „a népek közötti béke megszilárdításáért" elnevezésű nemzetközi Sztálin-díjat André Bonnard professzornak, a lausanne-i egyetem professzorának, a Svájci Békebizottság elnökének. (TASZSZ) — Újabb üzemrészek üzempróbája kezdődött meg a Borsodi Vegyikombinátban. A generátorgáz kéntelenítésére szolgáló üzemrész és a mészkőtörő üzemrész gépei, berendezései, kazánjai a várakozásnak megfelelően működtek. Most már nyolc üzemrész „bejáratása“ folyik. A magyar tudomány tíz éve címmel a közeljövőben könyv jelenik meg a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában. — Több, mint 3 és félmillió forintot fordítanak ebben az évben munkásvédelmi, szociális, kulturális és kommunális beruházásra a dorogi szénmedencében. — Gyermek rádióépítő-szekrényt hoz forgalomba a RÁVILL. A szekrény hatvan, különféle — minden veszély nélküli — elektromos kísérlet elvégzésére alkalmas. — Belgiumban az utolsó három esztendőben légi szerencsétlenség következtében a légi haderő 110 repülőgépe zuhant, le — közli a belga hadügyminisztérium idei költségvetési jelentése. — Megérkezett a budapesti piacokra a kecskeméti cukorsaláta és a fele piros, fele fehér korai retek. Ezenkívül jelentős mennyiségű más primőráru — hegyes zöldpaprika, új kelkáposzta, új zöldség — is befutott a Nagyvásártelepre. — Csaknem 200 holdon telepítettek új szőlőt a híres vörös bort termő Szekszárd környékén. Az új telepítések talajmunkálatainak legnagyobb részét a Mözsi Gépállomás Sztalinyec traktora végezte. — Országszerte nyári táborozásra készülnek a középiskolások. A táborozásokat a DISZ megyei bizottságainak irányításával szervezik. — Újabb 2000 rózsatőt ajándékozott az Ukrán Békebizottság a lidicei I.,Béke és barátság“ rózsakertnek. X — Zrinyi-hetet rendeznek Szigetvárott május 22-től 29-ig. Ekkor »nyitják meg ünnepélyesen a Zrínyi »vármúzeumot, s felavatják a Zrínyi »szabadtéri színpadot. 8 — Újabb 1200 orsó szerelését kezdjék meg a Miskolcon épülő új, kor- 8 szerű pamutfonodában. A fonoda »dolgozói elhatározták, hogy a késszülő fonócsarnokba az év végéig 1 33 000 orsót szerelnek be. 8 — Az írásbeli érettségi vizsgák országszerte megkezdődtek. Az első »napon magyar irodalomból vizsgázódtak a diákok. — Aratásra elegendő kaszát, sarlós fenőkövet biztosít az állami és a szövetkezeti kereskedelem. A közkedvelt „aratónadrágból“ az idén kétszer annyi kerül forgalomba, mint tavaly, aratószandálból pedig máris 165 000 pár van a raktárakban. — Százharminc ágyas MÁV gyógyüdülő nyílt a meleg gyógyvízéről híres dél-baranyai Harkányfürdőn. — Május 19-től játsszák a fővárosi mozik a május 1-i ünnepségekről szóló színes dokumentumfilmet. A film a budapesti felvonuláson kívül bemutatja a Szovjetunió és a népi demokratikus országok dolgozóinak seregszemléjét, valamint az osztrák, a francia és az olasz dolgozók május 1-i megmozdulásait. Gazdag műsorral rendezik meg május 29-én a gyermeknapot. A többi között tizenötezer jól tanuló budapesti gyermeket lét vendégül az MNDSZ a Vidám Parkban. Jutalomelőadást rendeznek a Fővárosi Nagycirkuszban. — Bemutatták Varsóban az Atlanti történet című új lengyel filmet, amely egy Vietnamban harcoló idegenlégiós német ifjú sorsáról szól. — A Francia Népi Segély a Mutualité-palota nagytermében nagygyűlést rendezett a Franco-Spanyolországban 10 év óta fogva tartott 12 francia ellenálló kiszabadítása érdekében. — Korea gyógyszeripara tavaly a háború előtti időkhöz képest több mint hétszeresére emelte termelését. — Felavatták tegnap a Szabolcs megyei Berkeszen az ország egyik legnagyobb és legszebb gyermekotthonát. A II. Rákóczi Ferencről elnevezett otthonban 240 gyermeket helyeznek el. Megnyílt a bárándi gyógyfürdő. Vize különösen a reumás betegségek gyógyulását segíti elő. Schiller emlékünnepély a Tudományos Akadémián A Magyar Tudományos Akadémia nyelv- és irodalomtudományi osztálya és az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyelv- és irodalomtudományi kara pénteken Schiller emlékünnepélyt rendezett a nagy német költő halálának 150. évfordulója alkalmából. Az Akadémia dísztermében megtartott ünnepségen ott volt Sepp Schwab, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. Szabolcsi Bence Kossuth-díjas akadémikus megnyitó szavai után Turó- Őzi-Trostler József akadémikus tartott előadást Schiller-problémák — Schiller mai szemmel címmel. Az előadás után Beethoven IX. szimfóniáját játszották el mikrobarázdás hanglemezről. (MTI) Részletek Szygetinski Kaland Marienstadt van című film zenéjéből. — 7.00—0.30-i? Azonos a Kossuth-rádió műsorával — 14 00 Operettrészletek. - 14.40: Szilárd jellem Rádiójelénél. - 15.20: Mozart: Szüntetés . - 16-20: Tánczene. - 17.0.-). Mitológiai képeskönyv — 17 30’ cii zadzen. kvartett. - 18 00:" a szőlők és 526 ezek Pabl° Neruda költeményéből — 18.30: Csehszlovák előadóművészek műsora", 19 00: Külpolitikai kalauz — 19.10 Szív küldi szívnek ... - 19.46: Versek a fó vásárol. — 20.00: Romantikus kórushangverseny. — 20.20: Sporthíradó. — 20.40: We FÉRFI RÖPLABDA-VÁLOGATOTTUNK !csütörtökön megkezdte franciaországivendégszereplését. A Párizs közelében levő Ivryben 3:0-ra győzött az FSGTB- s válogatottia ellen. Következő mérkőzése ima lesz Saint Quenben a város válogatottja ellen. a rádió műsorából SZOMBAT | KOSSUTH RÁDIÓ. — 4.30: Hírek. — 4.40—8.22 is:: Reggeli zenészműsor. — Közben: 500: Szövetkezeti Híradó— 11.00: Hírek. — 7.00: A Szabad Nép vezércikke. Hírek. — 8.30: Fúvószenekarok. —. 50: Vidám operettek. — 9.20: Csodacirkusz, de Verses elbeszélés. — 9.45: Bartók Béla műveiből. — 10.00: Hírek. Lapszemle. — 10.10: ■ [Zenekari hangverseny. — 11 00: Elfer Vera . [zongorázik. — 1118: Noach-Ihhlenfeld: Rondo RGiocoso — 11.30: Részlet a Gyöngyvirágtól— 5lombhullásig c. könyvből. — 11.40: Szovjet é. ’ V bolgár kórusok. — 12 00: Hírek. — 12.10: «Dallal, tánccal a világ körül. — 12.50: Arc«képcsarnok. Petőfi Sándor: Gogoly és Heinrich Mann írásaiból. — 13.20: Népi zenekar .— 13.40: Csehszlovák zenei hét. — 14.00: Hiterek. — 14.25: új Zenei Újság. — 15.20: Mitad a nehézipar a könnyű- és élelmiszeripar-knak? Előadás. — 15.40: Szív küldi szívnek . . .— 16.10: Könyv, muzsika, színház. — Ifi 40: «Csehszlovák zenei hét. — 17.00: Hírek — 1817.10: Kodály: Magyar népzene TV — 17 2° i Könnyűzene. — 17.40: Válasz a rádió hallejtóinak. — 1800: Tánczene. — 18.20: Az épület kommunizmus nagy országában. _ 10 00 r. »Legújabb népzenei felvételek — 19 53- Nyarat.""rnop?,‘JeftyZet? ~ 20Esti Híradó 0— ~0.~0. Vidám zenei műsor. — 22.00: Hírek S Sport. — 22.15: Tánc éjfélig. — 24.00: Hí t| &ek. — 0.10: Népzene. 6.30: A kis iskolások műsora. — 6 50 11» O J A SS Á s A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig, felhőátvonulások néhány helyen eső. Mérsékelt, majd megélénkülő déli, délnyugati szél, a hajnali órákban keleten még talajmenti fagy lehet.. A nappali hőmérséklet átmenetileg még kissé emelkedik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma 1 0—13 fok között lesz. A Duna vízállása pénteken reggel Budapestnél 465 centiméter budapesti színdíjjak mai műsora Operaház: Varázsfuvola (E .bérlet, 9. sz . 7). — Az Operaház Erkel Színháza: Figaro házassága (10. bérlet, 7. sz., 7).— Nemzeti Színház: Othello (Bajza- és Megyeri-bérlet, 9. sz . fél 7). — Katona József Színház : Volpone (7). — Madách Színház: Romeo és Julia (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Egy pohár víz (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Koratavasz (7). — Déryné Színház: A néma levente (7). — Petőfi Színház: Szépek szépe *7) — Jókai Színház: Kisunokám (3), A tanítónő (7). — Fővárosi Operettszínház: Szabadság, szerelem (7). — Blaha Lujza Színház: Párizsi vendég (7). — Jászai Mari Színház: Nincs előadás.— József Attila Színház előadása a Kossuth Akadémia színéttermében (VIII. Üllői út SOI: Az aranyember, az újpesti Munkásotthonban (IV Munkásotthon u. 55) : Nem élhetek muzsikaszó nélkül (71. — Egrese? Gábor Színpad (Nagymező u. 11): A kertész kutyéja 17' — Központi Tiszti Ház: A klasszikus zene mestere. Hangverseny (fél 8). - Vidám Színpad: Könnyű pesti sértés (7). - Kis Színpad, a Vidám Színpad Kamaraszínháza: Tavaszi ügyek (fél 8). — Bartók-terem: Párizs mulat — hanglemezműsor (5 és 8). — Kamara Varieté: Lepsénynél még megvolt (6. fél 9) — Budapest Varieté: Tótágas (fél 6. fél 9). Állami Bábszínház: Tündér Ibrinkó (5)’ Szigorúan bizalmas (fél 8). Fővárosi Nagy.A cirkusz: Ezeregyéjszaka (3, 7). PETŐFI-RÁDIÓ. £-r»«áprilból- _ zl-3(" Vidám népdalok. - a 2200: Zenekari hangverseny. KÉPZŐMŰVÉSZETÜNK TÍZ ÉVE Jubiláris kiállítás a Műcsarnokban .Nem lehet öröm nélkül járni a Műcsarnok termeit, ahol összegyűjtötték új festészetünk, szobrászatunk és grafikánk legjava termését. A tárlat összképe felülmúlta a várakozást. Egészében arról tanúskodik, hogy tíz év erőfeszítései nyomán egy tartalomban és formában egyaránt új művészet született, amely gazdagságával és színvonalával méltó folytatója a nagy múltú magyar képzőművészetnek. Harcokban született ez a mi művészetünk. Pártunk iránymutatásai tárták fel útjait, a marxizmus—leninizmus eszmeisége vezette alkotóinkat ezekre az utakra. A kiállítás arról tanúskodik, hogy művészeink legnagyobb része ma már magáénak vallja a párt kultúrpolitikájának alapvető követelményeit, s alkotó munkája során gyakorlati megvalósításukra törekszik. _ Szabadságunk tizedik születésnapjának előestéjén nyílt meg a jubiláns tárlat. Szimbólum ez a dátum, amely arra az igen értékes és mind meghittebb baráti segítségre is emlékeztet, amellyel a szovjet művészet, a szovjet művészek támogatták és támogatják művészetünk fejlődését. Mi az, ami képzőművészetünket alapvetően megkülönbözteti a felszabadulás előtti évtizedek kultúrájától, mi az, amiben újszerűségének lényege rejlik? Elsősorban az, hogy van mondanivalója ennek a művészetnek, hogy megtanult beszélni, „emberül beszélni“ — ahogy ezt egyik kiváló festőnk mondotta. Azáltal, hogy az eszmei mondanivaló diadalmaskodott, művészetünk újra talajra lelt. Az élet valóságáról, az életet alakító emberről és a természet igazi szépségéről szólni a színek és formák közérthető, realista nyelvén — ez a törekvés jellemzi ma már általában művészeink munkásságát. Az életet tükröző művészet gazdagsága nem utolsósorban témakörének gazdagságával, változatosságával mérhető. A mi művészetünk újszerű tematikája, tárgyköre egyre bővül, gyarapszik. A tematikus művek közül elsősorban azokat kell kiemelni, amelyek a legszorosabban kapcsolódnak életünk valóságához, a legközvetlenebbül szólnak az új közönséghez, a dolgozókhoz, mert róluk, az ő tetteikről, az ő világukról beszélnek, a mai témájú alkotásokat. Szinte nincs is olyan festő, grafikus vagy szobrász, aki ne próbálkozott volna meg a hazánkban folyó soha nem látott méretű építőmunka megörökítésével, akit ne ihletett volna meg születő új városaink egyre bontakozó képe, a kohók izzó fényű levegője, s a teremtő munkás alakja. Képzeletet izgató, tartalmi, formai, s festői értékekben gazdag világot fedeztek fel ezzel művészeink, és sok erőt fordítottak rá, hogy megtalálják helyes megörökítésének módját. Az építés, a munka és a dolgozó ember ábrázolása terén kialakulóban van egy nagy lélegzetű, pátosztelt művészi nyelv, amelynek szép példái Domanovszky Endre martinász- és paraszti tárgyú képei, valamint Somogyi József monumentális, a szimbólum erejével ható olvasztárszobra. A szocialistává alakuló magyar falu életével foglalkozó művek közül kiemelkedik Imre István és Szentgyörgyi Kornél életképe, az Almaszüret, valamint Szőnyi István monumentális pannója. Az új, népi értelmiség öntudatos típusát örökítette meg Somogyi Árpád agronómuslányt ábrázoló szobrában. Gyenes Tamás kétalakos szoborkompozíciója, a Magyar vendég a kolhozban meggyőzően kifejezi a magyar és szovjet nép testvéri barátságát. Népünk háláját és szeretetét a szabadságot hozó hős szovjet harcok' 60k iránt egy sor szobrászati mű tükrrözi, amelyeknek legismertebbje Kis- faludi Stróbl Zsigmond gellérthegyi» szabadságszobra. A felszabadítás hősi harcainak állított emléket Ék Sán- dór festményeivel és hasonló tárgyúi drámaiságtól átfűtött grafikáival. A mozgalmi élet, a párt- és új DISZ-munka, a politikai akti-vitás egyes jeleneteit örökítik meg, az olyan művek, mint Bán Béla üze-Smi röpgyűlése, Hincz Gyulának a pa.S rasztokkal beszélgető népnevelőt áb-rázoló festménye, vagy Kolozsváryi Pál Új győzelmek felé című, lélek-8 rajzban gazdag rézkarca. Művészeinké megtalálták a módját a művekkel való közvetlen agitációnak is. A bé-keharc fegyverévé váltak az olyan művek, mint Cseik István Háborús és béke című festménye és Kiss István békeszobra. Plakátművésze-etünk, politikai karikatúránk ugyanis csak szép eredményeket ért el ezen a téren. Állandóan alakuló életünk gazdag-8sága tág teret nyújt a változatos té-8 makörű életképfestészet kifejlődésé- nek. Pór Bertalan nagyméretű ké-8pekben festette meg dolgozóink és a 8 párt, az állam vezetőinek találkozá-í sát. A kultúrához jutott munkások és parasztok érzelemvilágát örökítet- te meg Fényi Géza Új közönség a páholyban című szép festményében! Kerényi Jenő Felvonulók című szo-sbor-kompozíciója májusi ünnepeink» felszabadult, csupa erőt és kedvet ontó» hangulatát idézi, Vigh Tamás szobra, az Éneklő fiatalok új szobrász-» művészetünk legbensőségesebb alkotásainak egyike. Új portréművészetünk gazdagsága; közismert. Pór Bertalan annyira emberi Sztálin-arcképe, Bencze Lászlói elmélyedt portréi, Beck András Bar’, tokja, Kisfaludi Stróbl Zsigmondi Pátzay Pál, Ferenczy Béni és Vigh, Tamás arcmásai, Bokor Miklós és Vincze Gergely rajzai — hogy csak néhányat említsünk a gazdag termés-* ből — új művészetünk büszkeségei? közé tartoznak. s Új művészetünk eredményei közé tartozik a történeti festészet és szob? rászat újjáéledése is. Népünk évszá-ízados szabadságharcainak marxista szemléletű ábrázolása, s benne a nép vezéreinek méltó megörökítése igen, sok művészt foglalkoztat. Munkássá»guk eredményeként olyan maradandó« értékű alkotásokkal gazdagodott kul- túránk, mint például Konecsnis György és Kádár György nagyméret 8tű, Dózsa-forradalmat ábrázoló fest» ménye, a Vihar előtt, a nemsokára» felállításra kerülő Dózsa-szobor, a Kossuth-emlékmű, valamint a monu- mentális Sztálin-szobor. Az 1919-es» Tanácsköztársaság dicső napjait idézi Szentgyörgyi Kornél Harc a monitorokkal című festménye. Sarkantyú Simon a fehérterror kegyetlenségét leplezte le képével, amelyen a szekszárdi direktórium tagjainak kivégzését örökítette meg. Borváth Aurélnak a MÉMOSZ-székház számára készített pannói az illegalitás korát elevenítik fel. Kádár György nagyméretű festményen ábrázolta az 1930-as, nagy, vérbefojtott munkástüntetést, Mácsai István és Breznai József a földmunkások múltjából merítették az Aratósztrájk témáját. (Ez utóbbi két mű objektív okok miatt nem kerülhetett a kiállításra.) Benedek Jenő partizánképe a Horthy-fasizmus és a hitleri megszállók ellen küzdő partizánharcosok hősiességét ábrázolja. IV magasrendű alkotásokban megörökíteni mai életünk sokszínű valóságát — ez művészetünk legfőbb feladata. Csak az a művészet, amelyet áthatott korának eszmeisége, csak az a művész, aki megértette kora életét, embereinek érzés- és gondolatvilágát, csak az képes rá, hogy a művészet minden területén sajátosat, korszerűt, maradandót teremtsen. Egyben ez az útja az új tartalmat megfelelő módon kifejezni képes realista formanyelv további virágzásának is. A tartalmi és tematikai célkitűzések, amelyeket pártunk a művészek elé feladatként kitűzött, új lendületet adtak alkotóink munkásságának, újszerű megoldások keresésére ösztönözték festőinket, szobrászainkat, s ezáltal kiszélesedett művészetük skálája. A közérthető, realista forma igénye nem „uniformizálta“ művészetünket, hanem ellenkezőleg, sokrétűvé tette, kivirágoztatta az egyéni formanyelvet. A szocialista realizmus a valóságot leggazdagabban kifejezni képes alkotó módszert jelenti, s feltételezi a stílusok sokféleségét, a változatos formanyelvet. A jubiláris tárlat jól példázza művészetünk sokrétűségét, sokszínűségét. Ahány mű, annyi hang és érzés, szín és forma, annyi művészegyéniség. A szenvedélyes pátosztól, a nyugodt monumentalitástól, a leheletfinom vonalakkal tolmácsolt gyöngéd líráig sok-sok lépcsőfoka van az érzésnek, alakja a gondolatnak, íze a színnek, formának. Nézzük csak végig portréinkat, vagy például a Dózsát ábrázoló arcmásokat, kompozíciókat, mennyi változatban látjuk viszont a nagy parasztvezért a festmények, szobrok és grafikák között. Még az olyan kötött műfajban is, mint az illusztráció, erőteljesen érvényesül a művész érzésvilága,, alkata. A kiállítás színvonalas, igen gazdag csendélet- és térképanyaga művészetünk sokrétűségének, színgazdagságának, az egyéni formanyelv erőteljes virágzásának legfrappánsabb tükrözője. A tárlatról hiányzik egy sor olyan, felületesen megmunkált, mélyebb tartalommal nem bíró munka is, amelyet régebben csupán témája miatt erényeinél nagyobbra értékeltek. Ez a tény a sematizmus fokozatos háttérbe szorulását jelzi, ami ugyancsak képzőművészetünk izmosodásáról tanúskodik. A gazdag eredmények ellenére ** meg kell mondanunk: képzőművészetünk sok tekintetben többet is elérhetett volna. Az elmúlt években voltak olyan merész, komoly eredményeket hozó kezdeményezések, mint például a történelmi festészet újjáéledése, komoly sikereket értek el művészeink a párt történetének, dolgozóink múltbeli életének ábrázolása terén is. Miért, hogy e kezdeményezéseknek nincs erőteljes folytatása? Az újjáalakuló magyar 1935. május 15-én adták, át a forgalomnak a moszkvai Metro első fonalát. A földalatti vasút gondolatát már cári Oroszországban felvetette Bainszkij mérnök, de tervét megtárgyalás nélkül elutasította a városi elöljáróság. A moszkvai Metro megvalósításának kérdését a Szovjetunió Kommunista Pártja vitte dűlőre. Azőzetes műszaki tanulmányozás után 931-ben a Központi Bizottság piámmá határozatot hozott a főváros endezéséről és a Metro megépítéséről. A határozatok végrehajtását segítő gondoskodással és ellenőrzéssel bizosította a párt. Az építési munkák pártellenőrzését, a felmerült nehézségek legyőzését heroikus lelkesedéssel a moszkvai pártbizottság vezető, élén a Metro névadójával, L. M. Kaganovics elvtárssal. Óriási segítséget nyújtott N. A. Bulganyin elvtárs, a moszkvai városi tanács végrehajtó bizottságának akkori elnöke, akit a Metro első vonala megépítése érdekében kifejtett munkássága elsmeréseképpen a Munka Vörös Zászlórendjével tüntettek ki. A párt és a kormány mindennapos, állandó segítségével a moszkvai Metro dolgozói saját tapasztalatuk úlján is rövid idő alatt sikerrel győzék le a kezdeti nehézségeket, sokszor két kezükkel pótolták a hiányzó vagy elégtelen felszerelést. A Metro megvalósítása az egész moszkvai lakosság ügyévé vált, tömegesen társadalmi munkával segítették az építkezést. Az első vonal építése az első ötéves terv időszakába esik. A hatalmas méretű szocialista párosítás eredményei hamarosan mutatkoztak itt is: kitűnő felszereést kaptak a Metró-építők, Nagyszerű alagútépítési pajzsokat, fagyasztóberendezéseket, lapátoló gépeket stb. Ennek megfelelően gyorsult, tökéletesedett a munkavégzés, a moszkvai Metró-építés a világ alagútépítőinek példaképévé vált. A kiváló moszkvai tervezési és kivitelezési tapasztalatokat a londoni Metro Ilford Tube vonalának 1935- ben kezdődött építésétől kezdve, a földalatti vasútépítők sikerrel használják fel szerte a világon. További vonalak megépítése követte az első vonalakat, s a munkát még a háború legnehezebb napjaiban, a Moszkva alatti harcok idején sem szüneteltették. A bevonult férfiak helyét nők foglalták el, a körülzárt, blokád alatt tartott Leningárd üzemei helyett moszkvai gyárak vállalták a szükséges felszerelések és berendezések gyártását. 1943. január 1-én megnyitották a Szverdlov tér—Sztálin , Autógyár (ZISZ) és 1944. január 18-án a Kurszkaja—Izmailovszkaja vonalszakaszokat, amelyek megépítése a háború megpróbáltatásai közben a szovjet nép nagy erejét bizonyítja. A Nagy Honvédő Háború befejezése után a Metró-építés gyors ütemben folyt tovább. 1950. január 1 óta három ütemben átadták a forgalomnak a „nagygyűrű“ mintegy húsz kilométer hosszú vonalát, 12, palotának beülő gyönyörű állomással. A gyűrűs vonal a hét legnagyobb személypályaudvart érinti. Jelenleg két új, összesen 12 kilo- 1 méter hosszú sugárvonalat építenek. Ezek közelebb hozzák a város peremét a városközponthoz: a Lenin-hegy és a központ között az utazási idő, szemben a trolibusz-összeköttetéssel, egynegyedére csökken. Az épülő új vonalak befejezésével a Metro-alagutak hossza mintegy 150 kilométeres lesz. * A moszkvai Metro kitűnő műszaki alkotás. Különös öröm számomra, hogy részt vehettem a Metro „üagygyűrű“ befejező szakaszának építésében, s megismerhettem a szovjet alagútépítők két évtizedes, gazdag tapasztalatait. Az alagutakat a legkorszerűbb, napról napra továbbfejlesztett módszerekkel építik. A mozgólépcső-lejtős aknák építésénél kiterjedten alkalmazzák a fagyasztásos talajszilárdítási módszert, így a beépített városrészen a környező épületek veszélyeztetettsége nélkül gyorsan és gazdaságosan folyik a munka. Az alagutak építését általában pajzshajtással végzik. Az alagútépítési pajzs — hidraulikus sajtókkal előrenyomott acélhenger — hihetetlen fejődésen ment át a szovjet alagútépítők kezében, s ma már nem csupán az alagútszelvény építés közbeni kiducolásának szerepét tölti be, hanem elvégzi mind sziklában, mind puha kőzetben a fejtés és csillébe rakodás munkáit is. A Metro pálya- és állomásalaguatéban nagymértékben gépesítették az építési folyamatot. A kőzetet emberi kéz érintése nélkül fejtik, rakodják és szállítják fel a külszínre. A szigetelési munkák tökéletesítése azt eredményezte, hogy a vízáteresztő talajokban jelentős mélységben a talajvízszint alatt teljesen szárazak az alagutak. A megépített állomási alagutakban belső beépítésre előregyártott vasbeton-elemeket alkalmaznak, ez a befejező munkákat gyorsítja és olcsóbbá teszi. A felszínről kitűnő mozgólépcső szállítja az utasokat az állomásra, melynek széles csarnokai csodálatos, ragyogó, fényárban úszó márványpalota. A kocsik kényelmes utazást biztosítanak. Csúcsforgalomban 90 másodpercenként közlekednek a hat kocsiból álló szerelvények. A moszkvai Metro döntő jelentőségű a fővárosi személyközlekedésben. Míg az első vonal üzembe helyezése után a Metro a városi személyforgalom 4 százalékát szállította, addig ez a részesedése 1554-re tízszeresére nőtt. Az állomások forgalma kolosszális. A londoni Metro legforgalmasabb állomásain 200 ezer utas fordul meg naponta, a „Komszomolszkaja“ napi forgalma meghaladja a 400 ezer főt, de a legforgalmasabb, a Szverdlov téri állomáson az utasszám eléri a napi 600 ezret. Ilyen méretű forgalmat nem ismer más metró sehol a földkerekségen! A moszkvai Metro üzeme kitűnik pontos, fennakadás nélküli, menetrend szerinti közlekedésével, s húszesztendős üzembiztos, balesetmentes múltjával. A tervezés és építés első napjaitól kezdve sikerült megoldani azt a nagyon nehéz kérdést, hogy az utazó közönség ne érezze a földalatti helyiség nyomot zártságát. Ezt elősegítik a korszerű szellőzőberendezések is, amelyek állandó friss levegőt biztosítanak. Az állomások képe életörömteli, mélyei optimista, művészi. Minden állomás új és eredeti megoldású, önálló jellegű építészeti alkotás. A nagy kiterjedésű földalatti csarnokokat, kényelmes átjárókat, széles peronok a márvánnyal, gránittal, kerámiával szobrokkal, mozaikképekkel borították. Mind a szovjet emberek, mind Moszkvába ellátogató külföldiek elismerő gyönyörködése méltán bizonyítja, hogy a Metro-állomások kommunizmus építése korszakánál nagyszerű alkotásai. Rózsa László mérnök, a műszaki tudományok kandidátus város és falu élete is csak töredékesen, inkább mozaikszerűen tükröződik művészetünkben. A konfliktusábrázolás, a drámai hang, a szenvedélyesség, amire pedig nemzeti művészetünk története olyan nagyszerű példákkal szolgál, még mindig nem kap jelentőségének megfelelő helyet új művészetünkben. Az „irodalmiság“ ellen való helytelen hadakozás — az a nézet, hogy a képzőművészeti alkotás nem beszélhet eseményekről, érzésekről — még mindig sok művész tudatában flappang; az emberábrázolástól való idegenkedés a mai téma felé vivő út első tilalomgátja. Sokszor túl erős még az az egyéni látásmód, az önmagából való merítés az élet valóságának az elsőbbsége helyett. A formára sokszor erősebben ügyelnek művészeink, mint amennyire átélik a mondanivalót; a színkompozíció egyesek szemében fontosabb, mint a ,,színvonalat veszélyeztető“ érzelemkifejezés. Ezt jelzi az állapotszerűség sok emberábrázolásnál, innen a tájak egy részének hidegsége is. A jubiláris tárlat reprezentáló művei között aránylag kevés az olyan, amelyet az utóbbi két évben alkottak művészeink, holott az egészséges fejlődés épp ezek túlsúlyát követelné meg. Képzőművészetünk fejlődésének a közelmúltban tapasztalható megtorpanása, a pártosság háttérbe szorulása arról tanúskodik, hogy gyengeségei nem magyarázhatók csupán a fejlődés nehézségeivel. A visszafordulásban, az elszürkülésben erősödő jobboldali tendenciák játszották a főszerepet. A formalista szemlélet új megerősödése — ami a tematikus ábrázolásoktól való idegenkedésben nyilvánult meg legerősebben — megakasztotta a fejlődés útját. ☆ Hogy a Képzőművészetünk 10 évekiállítás új sikerek kiindulása is, azt jelzi a jó kísérletek, úttörő kezdeményezések nagy száma. A grafika biztató előrelendülése egyengeti az útját festészetünk további fejlődésének, a külfölddel összehasonlítva is elsőrangú kisplasztikánk és éremművészetünk, a monumentális szobrászat és a reliefművészet alakulásának szolgáltat értékes tapasztalatokat. A tematikus festészet fellendülését biztosítja portréművészetünk egyre magasabb színvonala. Vannak igen tehetséges művészeink, a fiatalok gárdájában sokat ígérő utánpótlása is van képzőművészetünknek. Ma már nem utolsósorban az ő munkájuktól is függ művészetünk további fejlődése, újabb fellendülése. Minden műfajban és technikában kivirágzott képzőművészetünk, alkotóink tízévi munkálkodása eredményeként olyan sikereket hozott, amelyekre méltán büszkék lehetünk. Kötelez a magyar művészet nagyszerű múltja, de köteleznek új művészetünk eddigi eredményei is. A legtürelmetlenebb számonkérők épp ezek. És ezek adják meg a jogot arra is, hogy jó hittel, bizalommal nézzünk fiatal, a szocialista realizmus útját járó képzőművészetünk holnapja, holnaputánja elé. Artner Tivadar Húsz éves a moszkvai Metro ■ « «MS» M»» to»' A moszkvai Metró hálózata SZIKRA Lapnyomda 1 i r ti SZABAD NÉP A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Kiadja a SZABADSÁG Lapkí-rio v.. . * Szerkesztőség és kiadóhivatal• Budmí« v?« Blaha Lujza tér 3. Tel.. •343^.?^.