Szabad Nép, 1955. május (13. évfolyam, 120-149. szám)

1955-05-03 / 121. szám

4 VIDÁM MÁJUSI ÜNNEP MARGITSZIGETI KÉPEK A karcsú híd peremén lengő piros zászlók alatt egyre hömpölyög a felvonulásról érkezők tarka serege — ünnepi ruhás munkások családostul, sportolók, diáklányok és úttörők, dél, cég katonák, népviseletbe öltözött vi­dékiek — hogy szórakozzanak a szi­geten. Köntösében megújhodva várja őket a Margitsziget. Van itt látnivaló, hallgatnivaló. A sportpályákon kézilabda- és röplabda­­mérkőzések folynak, percek alatt már drukkertábora van a jobbik csa­patnak. S lassan megtelik a Maja­kovszkij Színpad nézőtere is. Kora délutántól késő estig állandóan vál­tozó műsort adnak itt a Vidám Szín­pad művészei, a zeneművészeti főis­kolások, az üzemek és közületek zene- és énekkarai. . Négy órára már zsúfolásig megtelt az Operaház Szabadtéri Színpadának nézőtere is. Itt bizony sokan kiszo­rultak, s most tömött sorokban állják körül a kerítést. A színház kitűnő, ismert nevű művészei szórakoztatják a közönséget. A Torreádor belépője után a Pillangókisasszony nagyáriája csendül fel, messzehangzóan. Azután a Rigoletto-négyest adják elő, s most éppen a Három a kislány édes-bús kettősét énekli-játssza el kedvesen- Budanovits Mária és Maleczky Osz­kár . i­s ’+ A zöldbe borult természet ünnepe ez a május. És mennyi benne a piros szín! Lányok, asszonyok ruhája, kis réklik, szoknyácskák, szalagok és masnik a szöszke-barna fürtökben, a libbenő luftballonok, a puhán ug­ráló labdák, a tszes­ lányok babos­­kendője, az úttörők nyakkendői , mind-mind pirosak. Pirosra vannak festve a hinták tartói is, ilyen a sportolók dressze, a kis katonaisko­­lások nadrágjának sávja, a kisfiúk huszárcsákója. Az öröm, az ifjúság, a szerelem, az élet színe ez a nap­fény izzította piros szín. A mi csilla­gunk színe ez, zászlóinké, amelyeket mindenfelé látni; az Úttörő Sport­telep lelátóján, a színpadokon, a há­zak falán, erkélyén és ablakaiban, az autóbuszok homlokán s a hida­kon, a sétahajón. Nem tudjuk egymás nevét, mégis mind ismerősök vagyunk itt, egy csa­lád gyermekei, az ünneplőké. Az öröm és a vidámság közel hozza egy­máshoz az embereket, közlékennyé, barátságossá, közvetlenekké teszi őket. Lány és fiú most moso­lyog először egymásra, ki tudja, há­zasság lesz-e e mosolyból, vagy csak egy kedves emlék? Ingre vetkőzött munkásember fényképezi rakoncátlan csemetéit. Nem messze tőlük piros kardigános, barna asszonyka nézi a jelenetet. Pi­pitérből koszorút font másféléves forma kislánya fejére, s nagyon sze­retné, ha lefényképezné a szomszéd, hadd maradjon meg ennek az ün­nepnek az emléke akkor is, amikor a pipi-tér füzére rég elhervadt már. Szí­vesen teljesíti kérését a „fényké­pész“, aztán felírja az asszonyka cí­mét, hogy elküldhesse a képet. De a magáét a világért sem árulja el, ne köszönjék neki, semmiség az egész. ★ A parkőrök piros karszalagja ma inkább csak hisz. A pázsitnak nem­árt ez az egy napi taposgatás, a virág­ágyakat meg úgysem bántja senki. Az élénkzöld füvön, a terebélyes fák árnyékába húzódva mindenfelé emberek heverésznek. Az övék a szi­get, otthonosan rendezkedtek be földjén, letelepszenek, uzsonnáznak, mintha csak házuk kertjében volná­nak. Együtt, egyszerre nemigen látni máskor ennyi kis emberkét. Zsivajuk betölti az egész szigetet, mindenfelé velük találkozik az ember. A gyer­mekek szigete lett ezen a napon a Margitsziget. Mindenütt ott vannak. Apjuk nyakán, a léggömbök zsinórjá­nak alsó végénél, kocsiban vagy any­juk ölén a legkisebbek, s a fűben hemperegnek a nagyobbak. A hinták teli vannak csacsogó apróságokkal, minden labdát — pedig mennyi lab­da ugrál ma itt! — öten-hatan ker­getnek egyszerre. Egy apró kis kö­lyök nagy piros-fehér gerezdes lab­dát üldöz, bukdácsolva. Átölelni se tudja játékát, amibe kényelmesen el­férne, ha beledugnák. A betonúton rögtönzött rollerverseny folyik, az apróságok ott robognak a járókelők között, akik ijedten és mosolyogva ugrálnak félre a kipirosodott, csillogó szemű versenyzők elől. A tavaszillatú sziget levegőjét min­denütt betölti a muzsika hangja. A Majakovszkij Színpad felől most Strauss keringőinek melódiáit hozza a szél, egy rögtönzött színpadon a Fő­városi Népi Zenekar játszik. Körül­­állják az emberek, a gyerekek meg egészen a pódiumra merészkednek, s onnét nézik — hallgatják áhítattal a cimbalom, a hegedű mestereit, Kozák prímás és társai muzsikáját. De legszebb mégis az az élő mu­zsika, amely betölti ezt az egész nagy szigetet: az emberi beszéd, nevetés, kiáltozás, a gyerekek zsivaja, sival­­kodása, gügyögése, az apák híve, s az anyák becéző szava. Ez a muzsika összefonódik a színpadok és hang­szórók zenéjével, s beletrilláz kottái­ba a lombok vidám madárserege, egy­­egy rigó füttye, a gerlicék szerelmes turbékolása. Költőnek, muzsikusnak, festőnek való ünnep ez a mai­ rímben és színekben, dallamokban és szim­fóniákban lehetne csak méltón meg­örökíteni e felejthetetlen napot. Artner Tivadar Felvonulás után a Népligetb­ e Népliget felé tartva már mesz­­sziről hangos muzsikaszó üti meg a fülünket. A zene hangjait időnként fergeteges taps szakítja meg. A friss pázsitot a letelepedők tavaszi ruhájának változatos szín­pompája tarkítja. A liget közepe tá­ján szabályos időközökben a hajó­hinta csónakja emelkedik a fák­kal egy magasságba, hirdetve a ben­ne lévők vidám kedvét, bátorságát. Ellenállhatatlanul vonzza az em­bert ez a vidám zsivaj, ez a sok szí­nű kavargás. A liget fái közt az időnként meg-megtorpanó, majd új­ra mozgásnak induló sokaság magá­val sodor, elvezet bennünket min­denhová, ahol érdekesebb látniva­ló van, ahol nagyon jól mulatnak, jól szórakoznak az emberek. A legtöbben — az újonnan érkezők közül — a liget közepén elhelyezett körhintáknál „kötnek ki“ először, hogy gyönyörködjenek a feszülő lán­cokon gyorsan tovareppenő párok­ban, s hogy — ha kedvet kapnak hoz­zá — maguk is kipróbálják ezt a szé­dítő, izgalmas keringést. A körülöt­tem állók közül — látom — sokan éppen erre készülnek. Az egyik fe­­héringes fiatalember, akivel az imént még együtt sodródtunk a tömegben, nagy érdeklődéssel tekinget a mel­lette álló, pirospettyes-ruhás kislány­ra, aki éppen a barátnőjét akarja mindenáron meggyőzni a „ringlispi­­lezés“ gyönyörűségéről. Úgy látszik, hiába, mert a következő pillanatban a „pirospettyes“ kislány egyedül indul el a körhinta felé. De már akkor az én „útitársam“ sincs sehol. Alig telik bele egy pillanat, újra viszontlátom, — ezúttal már a levegőben. Ott röp­köd a pirospettyes-ruhás kislány mö­gött, úgy látszik, „véletlenül“ épp oda kapott jegyet... Pár lépéssel odább egy másik al­kotmány köti le a figyelmet. Egész kis állatkert forog egy óriási koron­gon. Az egyik büszke tartású­­ paripa hátán fiatal családapa lovagol négy-ötéves kisfiával. Az elefánt há­tán elhelyezett kényelmes és tágas ülésbe népes család telepedett. A korong lassan nekilendül, a bivalyok, elefántok és tevék színes karavánja, a gyermekek vidám zsivaja közepet­te — ki tudja ma már hányadszor — nekiindul a rövid, de izgalmas útnak. Az emberáradat a Nagyvendéglő előtt felállított szabadtéri szín­pad előtt a legsűrűbb. Több ezer em­ber élvezi a Vasas Szakszervezet Központi Ének- és Táncegyüttesének műsorát. Az apák vállukra ültetik kisgyermeküket, a nagyobbak „ön­állósulnak“, s azon igyekeznek, hogy közelebb férkőzhessenek a színpad­hoz, vagy hogy a Tinódi-szobor ma­gas talapzatán helyezkedjenek el. Mondanom sem kell, hogy a legtöbb gyerek ezt az utóbbi megoldást vá­lasztja. Sokan közülük már az érc­figurára is felmerészkedtek, onnan nézik az együttes látványos, népi tán­cait. Jó elnézni ezt az ide-oda hullámzó, mégis feszülten érdeklődő, áhítatosan figyelő hallgatóságot. Igaz ugyan, hogy az egyik pillanatban egy játék­trombita hangja versenyezik a Tru­badúr Máglya-áriájával, a másik pil­lanatban csecsemősírás vegyül a Ha­zám, hazám .. . hangjai közé. De ezt a diszharmóniát most senki se veszi észre. Csodálatosan meghitt hangu­lat ez, az embereket egymáshoz kö­zelítő, összeforrasztó ünnep hangu­lata. Egyre fényesebben ragyog már a hold, amikor az emberek a boldogan eltöltött órák után, lassan szállin­gózni kezdenek a kijárat felé. A ti­zenegyedik szabad május elsejének délutánját töltötték a Népligetben az­zal a vidámsággal, amelyet csak a bé­kés, egyre szépülő élet nyugodt öröme adhat az embereknek. Héra Zoltán SZABADNÉP A labdarúgó-bajnokság május elsejei mérkőzései Az első osztályú labdarúgó-bajnok­ság tizedik fordulójának három mér­kőzését május 1-én rendezték meg Pécsett, Szolnokon és Szombathelyen. Mindegyik mérkőzés érdekes játékot hozott, s csak nagy küzdelem után alakult ki a végeredmény. A megle­petést a szombathelyi találkozó hoz­ta. A Bp. Dózsa egygólos vereséget szenvedett, tehát az utóbbi évek egyik legjobb magyar klubcsapata jelenleg, a bajnokság tizedik fordulója után is győzelem nélkül áll! Nem sok hiány­zott a meglepetéshez Pécsett, ahol a bajnokságban vezető Vörös Lobogó csak nehezen győzött. Bp. V­örös Lobogó» Pécsi Dó­.«a 1:0 (0:0) Huszonkétezer nézője volt a pécsi mérkőzésnek. Az első félórában fő­leg a Vörös Lobogó támadott, de a pécsi védelem mindig idejében köz­belépett. A félidő hátralévő idejében mindkét csapatnak akadt gólhelyzete, ezeket azonban a csatárok nem tud­ták kihasználni. A szünet után is iz­galmas volt a játék. A Bp. Vörös Lo­bogó erősen rákapcsolt, rohamozta a pécsi kaput, egyelőre eredmény nél­kül. A pécsiek szórványos lerohaná­­sai mindig veszélyt hoztak a buda­pesti csapat kapujára. A mérkőzést eldöntő gól a 30. percben esett. Hi­degkúti leadta a labdát Sándornak, aki előretört, majd a kapu elé perdí­­tette a labdát. Ott állt Palotás, s a 11-es pont tájékáról laposan a kapura lőtt. A labda Danka pécsi kapus karja alatt jutott túl a gólvonalon. Szombathelyi Thrrkorsa Bp. Dózsa 3:2 (1:1) A mérkőzés az első perctől az utol­sóig jóiramú, színvonalas, változatos játékot hozott. A két csapat felvált­va harcolt ki fölényt, s a szombat­­helyiek azzal érdemelték meg győ­zelmüket, hogy gólhelyzeteiket job­ban tudták kihasználni. Az első gól a 6. percben esett, Ko­­lesánszky szombathelyi középcsatár fejelte, kihasználva a Dózsa-védelem hibáját (1:0). A félidő második felé­ben feljött a Dózsa, s a 35. percben kiegyenlített. Varga II. rövid kirú­gását Szusza a kaputól 35 méterre elcsípte és a kapu bal felső sarkába ívelte (1:1). A második félidőben a Dózsa kez­dett jobban. A 3. percben Tóth bal­szélső kiugrott és a kifutó szombat­­helyi kapus mellett a hálóba rúgta a labdát (1:2). Már-már úgy lát­szott, hogy a Dózsa megszerzi idei első győzelmét, de a 23. percben Papp — fejessel — kiegyenlített (2:2)­ a Dózsa védőjátékosait, a gól zavarba hozta, s a 30. percben Papp újabb gólja a szombathelyiek győ­zelmét jelentette (3:2). Legb­ro-Ciosgrom­ Vasas 2:0 (0:0) A nagy meleg alaposan elővette a szolnoki mérkőzés játékosait. Az első félidőben mindkét csapat sok hibát követett el, pontatlanul adogatta a labdát. A játéknak ebben a szakaszá­ban a diósgyőriek talán egy hajszál­lal jobbak voltak. A második félidő­ben felülkerekedett a lelkesen roha­mozó Légierő. A 23. percben Csányi 5 méterről megszerezte a vezetést (1:0), a 41. percben pedig 11-esből Bárfi rúgott gólt (2:0). Az NB I. állása: A TOTÓ 12 találatos szelvénye: 1. 1. 2. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 2. Több mint 1 375 000 szelvényt küldtek be a pályázók. Igen sok nyertes szelvény akadt. A hivatalos totóeredmény kedd estére várható. A sportfogadási osztály tájékoztatásul köz­li, hogy a 12 találatos szelvények nye­reményösszege előreláthatólag 1000 — 2000 forint körül­ lesz. KÜLFÖLDI VÁLOGATOTT labdarúgó­mérkőzések: Bern: Ausztria — Svájc 3:2 (1:2). Góllövő: Hofbauer, Brousek (­ Les­ből) és Probst, illetve Hugi II. és Von­­lanthen. — Bécs: Ausztria B—Svájc B 3:1 (1:1). — Dublin: Írország — Hollan­dia 1:0 (0:0). — Lisszabon: Portugália B —Saarvidék B 6:1 (3:1). Ejtőernyős rekord A Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség hét ejtőernyőse — Rónai Mihály csapatkapitány, Pruha Jó­zsef, Tóth Jenő, Dézsi Gábor, Hollósi Lajos, Gyulai György és Magyar Mik­lós — megdöntötte a csopor­tos ejtőernyőugrás 1952 óta fenn­álló 5300 méteres magyar csúcsered­ményét. Az új rekord: 6200 méter: 1. Bp. Vörös Lak. 10 10—1 34,4 20 2. Bp. Kinizsi 107 2 132,6 16 3. Bp. Honvéd 9­6 2 124:12 14 4. Bp. Vasas 105 2 328:22 12 5. Pécsi Dózsa 1­04 2 413:14 10 6. Salg. Bányász 102 6 2 9:19 10 7. Győri Vasas 103 3 417:229 8. Dorogi Bány. 103 3 412:169 9. Szomb. Törakv.103 2 512:230 10. Csepeli Vasas 103 1 613:227 11. Vasas Izzó 102 2 614:246 12. Dr. Vasas 102 2 610:196 13. Légierő 9 2 2 5 6:146 14. Bp. Dózsa 102 5 510:175 A sportolók érdekes mutatványokkal tarkítják menetüket. Budapesti úttörők vidám csoportja a felvonuláson. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL KEDD KOSSUTH-RÁDIÓ: 4.30: Hírek. — 4.40—8.82-ig: Reggeli zenés műsor. — Közben: 3.00: Falurádió. — 0.00: Hírek. — 8.30: Népi muzsika.—9.00: Indulók. — 9.15: Úttörő-híradó. — 9 40: Szovjet pio­nírok énekelnek. — 10.00: Hírek. Lapszemle — 10.10: Könnyűzene. — 11.00: Nők negyed­órája. — 11.15: Weiner: I. divertimento. — 11.30: Glazunov: Hangversenykeringő. 11.40: Elbeszélés. — 12.00 Hírek. — 12.10: Népi zene. — 13.00: Hangszerszólók. — 13.30: Részletek a Palotaszálló című operettből. — 13.59: Időjelzés. — 14.00: Hírek. Közérdekű közlemények. — 14.25: Liszt: Les preludes.— 15 00: Heti zenés kalendárium. — 16.00: Vas­­bivalyocska. Rádiójáték Wedding regényéből. — 16.50: Szovjet kórusok énekelnek. — 17.00: Hírek. — 17.10: üzenetek a helyiipari vásár­ról. — 17.40: Népi muzsika. — 18 00: Riport­­műsor. — 18.20: Szív küldi szívnek szívesen. — 18.50: A magyar irodalom története: Szép históriák és népkönyvek. — 19.30: Szórakoz­tató zene. — 19 50: Csehszlovákiai riport­képek — 20.00: Esti Híradó. — 20.20: Bar­tók összes zongoraművei. IX. est. — 20.50: A világirodalom humora: Irodalmi élet Ame­rikában, Leacock Humoreszkjeiből. — 21.20: Caruso énekel — 21-30: A rádió énekkará­nak hangversenye. Vezényel: Vásárhelyi Zol­tán. — 22.00: Hirek. Sport. — 22.15: Magyar nóták. — 23 00: A rádió szimfonikus zene­karának művészei játszanak. — 24 00: Hirek. — 0.10: Népzene. PETŐFI-RÁDIÓ: 6.30: Jó reggelt, gyerekek! — 6.10: Torna. — 6.50: Szovjet úttörők énekelnek. — 7.00— 11.30-ig: Azonos a Kossuth-rádió műsorával. — 14.00: Népek zenéje. — 15.00: Kraszovic­kaja énekel. — 15.30: Irodalmi műsor. — 16.00: Népi zene. — 17.00: Hangszerszólók. — 17.30: A magyar nép történelmi küzdelme 1849-ig a német hatalmi törekvésekkel szem­ben. Kovács Endre előadása. — 17.45: Tánc­zene. — 18.30: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 1900: Csajkovszkij: Anyegin Az Operaház előadásának hangfelvétele. — 21.45: Hortobágyi dalok. — 22.00: Zenekari hangverseny. KEDD, 1955. MÁJUS 3 Május 1 ünnepe az országban Május 1-i seregszemle Sztálinvárosban. Matyóruhás lányok a mezőkövesdi menetben. A győri dolgozók felvonulása. (Seidner, Fényes, Vigovszky felvételei Magyar Fo­tó) yTOOOOCOOnOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOO<XXXXXXXDOOCXXXX»OOOOOOCX>OOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOO<> A helyiipari vásár nagy sikere A kettős ünnepnapon­­hatalmas tö­megek keresték fel a Budapesti He­lyiipari Vásárt. Moszkva, Varsó és Szófia nyitott épületekben elhelye­zett árui körül állandóan szinte tíz­ezrek „táboroztak­“. A pekingi és a berlini kiállítás csarnokai előtt­ órá­kon át százméternyi hosszú, négyes sor várakozott. A divatbemutató jegypénztárát is szünet nélkül ostro­molták. A vásár vendéglői, büféi és élelmiszerelárusítói igen sok árut ad­tak el. A négy nap alatt eddig csaknem félmillió látogató kereste fel a Buda­pesti Helyiipari Vásárt. Ilyen látoga­tottságra a magyar ipari vásárok, fél­­évszázados történetében még nem volt példa. (MTI) N­­.­O .­ A N­­A­S­ A Meteorológiai Intézet Jelenti: Várható időjárás ma estig: felhőátvonulások, több helyen záporeső, zivatar. Mérsékelt délnyu­gati, később megélénkülő nyugati, észak­­nyugati szél. A hőmérséklet csökken. A vár­ható legmagasabb nappali hőmérséklet ma nyugaton 20—23, keleten 23—36 fok között lesz. ­ budapesti szinházak mai műsora Operaház: Nincs előadás. — Az Operaház Erkel Színháza: Wagner-est (8). — Nemzeti Színház: A senki városa (7). — Katona Jó­zsef Színház: Bernarda háza (7). — Madách Színház: Dulszka asszony erkölse (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Vihar után 7).— A Magyar Néphadsereg Színháza: Nincs előadás — Déryné Színház: Nincs elő­adás. — Petőfi Színház: Nincs előadás. — Jókai Színház: Nincs előadás. — Főváros! Operettszínház: Nincs előadás. — Blaha Luj­za Színház: Nincs előadás. — Jászai Mari Színház (az Állami Faluszínház előadásai): Dankó Pista (7). — József Attila Színház: Nincs előadás. — Vidám Színpad: Nincs elő­adás. — Kis Színpad: Nincs előadá­s. — Ze­neakadémia: Kovács Dénes és Szabó Zsuzsa szonátaestje (..A. 3. sz. 8). — Bartók-terem: Halina Czerny Stefanska Chopin-estje (8) — Kamara Varieté: Lepsénynél még meg­volt (6, fél 9). — Budapest Varieté: Nincs előadás. Kodály Zoltán Hangl­emez-te­rém: Beethoven: Missa Solemnis 'mikrohanglemez­­előadás, 71. —­ Állami Bábszínház: Nincs elő­adás. — Fővárosi Nagycirkusz: Ezeregyéj­szaka (3, 7), -8yes SZABAD NÉP A Mag­ Tar Dolgok Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Kiadja a SZABADSÁG Lapkiadó Vállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. Tel.: *343—100. *142—220. SZIKRA Lapnyomda. ­ A Liliomfit nagy elismeréssel fogadták a cannes-i nemzetközi filmfesztiválon Cannes, május 2. Május elsején délután vetítették le Cannes-ban filmünket, a Liliomfit. A vetítést igen nagy érdeklődés előzte meg. Delegációnkat valósággal meg­ostromolták a jegyekért. A fesztivál­palota hatalmas vetítőtermét már jó­val a kezdés előtt megtöltötte a kö­zönség. Delegációnkat, amely a Szov­jetunió és a népi demokratikus orszá­gok küldöttségeinek tiszteletére ren­dezett díszebédről érkezett — az ér­deklődők, jórészt egyszerű francia emberek nagy tapssal köszöntötték. A bemutatón részt vett Kutas Imre elv­társ, Magyarország párizsi követe és a követség több munkatársa. Vetítés közben többször felcsattant a nézők tapsa. Az előadás végén ugyancsak nagy taps köszöntötte filmgyártásunknak ezt a szép, derűs filmjét. Ha összevetjük azzal az ál­talában tartózkodó magatartással, amely az eddigi vetítéseken megnyil­vánult, különösen feltűnő, hogy a Liliomfit milyen melegen fogadták. Igen nagy tömeg fogadta tapssal a díszpáholyból kilépő delegációnkat, különösen Krencsey Marianne-t, a Li­­liomfi női főszereplőjét. Fényképé­szek serege vette körül, s az autog­ramkérők gyűrűjéből szinte alig lehe­tett kiszabadítani. A francia sajtó általában igen me­legen ír a bemutatóról. A l‘Humanité mai száma megállapítja, hogy a Li­­liomfi valósággal megörvendeztette a fesztivált, örömet, derűt hozott. Az Aggtelek című filmünkkel együtt (amelynek pénteken este volt a be­mutatója) nagy bizonyítéka a ma­gyar filmgytártás művészi és techni­kai fejlődésének — írja a lap. Külö­nösen kiemeli a cikk Makk Károly ötletes, fordulatos rendezését. Darvas Iván és Krencsey Marianne jó színé­szi játékát. Darvas Ivánt többen a magyar Gerard Philipként emlegetik. A sok elismerés mellett leginkább azt hiányolják, hogy a film keveset mu­tat be a Balatonból és a Balaton fes­tői vidékéből. Joris Ivens, a világ­hírű holland dokumentumfilm-rende­­ző is nagy elismeréssel nyilatkozott a bemutató után. Őt is, mint máso­kat, a film kedves humora, üde fris­­sesége ragadta meg. Mind többen ké­rik, hogy a filmet még egyszer mu­tassák be Cannes-ban, egy másik filmszínházban, ahol az egyszerű francia emberek is megnézhetik. Eleget fogunk tenni ennek a kíván­ságnak. Ugyancsak május elsején este mu­tatták be a szovjet filmgyártás új színes filmjét, a Romeo és Júliát, Pro­­kofjev világhírű balettjét Arnchtam és­­Lavrovszkij rendezésében vitték filmre. A főszerepeket Galiva Ulano­va és Zsdanov alakítja s közreműkö­dik a moszkvai Nagy Színház balett­kara. A filmnek — amely az első be­mutatott szovjet film a fesztiválon — hatalmas sikere volt. Gyönyörű, nagyszabású rendezése, Ulanova cso­dálatos táncművészete a filmet a fesz­tivál eddigi legnagyobb művészi él­ményévé tette. Idegen ettől a filmtől az az olcsó hatásvadászat, amely az eddig bemutatott filmeknek többé­­kevésbé sajátja volt. Igaz, magas színvonalú művészete­ megragadta a nézőket. A szakemberek általában megállapítják, hogy a film méltó Shakespeare klasszikus darabjához és a szovjet táncművészet ezzel a film­mel is bebizonyította, hogy a legjobb a világon. Nagy öröm számunkra, hogy mind­ez május elsején történt, a világ dol­gozóinak nagy ünnepén. Ez az ünnep Cannes-ban a haladó filmek napja is lett. Büszkék lehetünk rá, hogy ebben a magyar filmművészetnek is része volt. Simó­­Jenő A négy budapesti sportfaluban Május elsején a dolgozók szórakoz­tatásából kivették részüket a spor­tolók is. Különösen a négy sportfaluban: a Margitszigeten, a Városligetben, a Népligetben és a Városmajorban ren­deztek nagy érdeklődés mellett kü­lönböző sportversenyeket, de nagy tömegek keresték fel a különböző ke­rületi rendezvényeket is. A Margitszigeten kora délutántól egészen sötétedésig pattogott a labda. A Vörös Meteor-pályán lebonyolított kosárlabda-mérkőzések közül külö­nösen a V. MÁVAG—Bp. Vörös­ Lo­bogó férfi- és a Bp. Vörös Lobogó— Bp. Honvéd női mérkőzés aratott nagy sikert. A Városligetben, a Petőfi-pálya kör­nyékén igen sokan nézték végig a ko­sárlabda-, kézilabda-, valamint lab­darúgó-mérkőzéseket. A népligeti Vasas-pálya egy kissé távol esett a kultúrrendezvényektől, de így is igen sok nézője volt a férfi és női röplabda-mérkőzéseknek. A szabadtéri színpad szomszédságában felállított szorítóban az „erős embe­rek“ — súlyemelők — szerepeltek. A Városmajorban a szabadtéri szín­padon folyó kultúrműsor keretében a tornászok akrobatikus gyakorlatai arattak nagy sikert, ragadtatták taps­ra a közönséget. (MTI) A TENISZ Davis Kupa első fordulójá­nak mérkőzései megkezdődtek Chile 3 0-ra vezet (tehát már győzött) Jugo­szlávia ellen Magyarország a második fordulóban Chilével játszik. pooo(X)CccgXX:oOCX'*XX30000COOOCY300aOCXOOOOOOOOCOCOOOOCOO^^ v^>c^:>000000000000^^ ( Vidáman szórakoznak a dolgozók az ünnep délutánján. (Rév Miklós—Kéri Dániel felvételei)

Next