Szabad Nép, 1955. május (13. évfolyam, 120-149. szám)

1955-05-05 / 123. szám

Akik a légy csontjával kereskednek Írta: D. ZASZLAVSZKIJ Ki ne ismern­ a szverdlovi kereske­dőről szóló anekdotát. Ez a kereske­dő nemcsak elefántot csinált a légy­ből, hanem enek az elefántnak a csontját is eladta. Nos, kiderül, hogy hasonló esetek nemcsak a mesékben fordulnak elő. Napjainkban is kereskednek légy­­eredetű elefántcsonttal. Természete­sen az ilyen kereskedelmi ügyletek­nek sikerét a nagyhangú és szemte­len reklámozás dönti el. Nézzük csak meg például, hogyan reklámozzák bizonyos idő óta az amerikai propagandaszervek azokat az állítólagos sikereket, amelyeket az Egyesült Államok az atomenergia bé­kés célokra való felhasználása terén elért. Ezekről a sikerekről üvöltöznek a megvásárolt újságok, bömböl a rá­dió, hivatalos személyek az ékesszó­lás minden eszközével igyekeznek meggyőzni a közönséget arról, hogy a legeslegvalódibb elefántcsonttal ke­reskednek. Al önror,iemozást, éppúgy, mint a hencegést nehéz abbahagyni. Az Egyesült Államokban nemrég min­denütt elterjesztették, hogy olyan ha­jót építenek, amelyet atomenergia hajt, és amellyel körülhajózzák a vi­lágot, hogy az atomenergia békés fel­­használását bemutassák. Az ameri­kai columbusok már útrakészen áll­nak, de egyelőre még egy kissé vár­ni kell, mert... nincs mivel utazni. Kiderült, hogy az „atomhajó“ egyelő­re csak azoknak a képzeletében lé­tezik, akik beszélnek róla. Az ame­rikai tervet Európában nemcsak szkeptikusan, hanem leplezetlen gúnnyal fogadták, így hát zavar tá­madt, és az újsütetű columbusok atom-caravellájának nem sikerült európai felfedező útjára indulni. Egy­szerűen zátonyra futott. Míg az „atomhajó“ csak a reklám­tervekben létezik, számos európai fő­városban amerikai kiállításokat ren­deznek, amelyek az Egyesült Álla­moknak az atomenergia békés célok­ra való felhasználásával kapcsolatos állítólagos „eredményeit“ reklámoz­zák. A kiállítások rendezői bizonyos trükkökkel nyilvánvalóan arra akar­ják kényszeríteni az európai népeket, hogy elhiggyék azt, ami nincs. Bonnban és­ Rómában érthető okoknál fogva nem merték megtil­tani az amerikai kereskedőknek, hogy ezeket a reklámrúkiállításokat megren­dezzék. Elképzelhetjük, hogy ott is gúnyos mosoly kísérte a kiállítást. De Lengyelország, amelyet nem fűz­nek hűbéri kapcsolatok az Egyesült Államokhoz, és amely független po­litikát folytat, méltó módon utasítot­ta vissza az amerikai külügyminisz­térium önreklámozó ötletét. A len­gyel kormány a reklámkiállítást egy­szerű szenzációhajhászásnak minő­sítette, és nem engedte meg, hogy Lengyelországban bemutassák. A lengyel tüdősöknek és műszaki em­bereknek megvan minden lehetősé­gük ahhoz, hogy az atomenergia fel­­használásával kapcsolatban ne csak reklámképek­kel, hanem reális ered­ményeikkel is megismerkedhessenek: köztudomás szerint a Szovjetunió, amely ezen a téren az első helyet foglalja el a világon, Lengyelország­nak és számos más államnak fel­ajánlotta az atomkutatáshoz szüksé­ges tudományos-technikai és terme­lési segítséget. Ezekben az országok­ban rövid időn belül korszerű tudo­mányos kutatóközpontokat állítanak fel és hozzáfognak a magfizikával és az atomenergia békés célokra való felhasználásával kapcsolatos kísérle­­t­ekhez. Ami pedig az atomenergia terüle­tén elért amerikai „eredményeket" illeti, ezekkel akkor is megismerked­hetünk, ha nem nézzük meg a rek­lámkiállításokat. Érdemes például az Egyesült Államokban kiadásra kerü­lő Colliers című folyóiratot kézbe­venni. Itt a következőket olvashat­juk: „Amerika elmaradása a termo­nukleáris energiáért folyó verseny­ben valóban ... komoly ... Oroszor­szág ebben a döntő versenyben nyil­ván megnyerte az első menetet... Az Egyesült Államok későn startolt és még mindig hátul kullog. ... Mivel az oroszok indultak elsőnek, fölöttébb valószínű, hogy az atomenergia haj­totta villanytelepek gyakorlati meg­építésében felülkerekednek.. . Coll­­lerS tehát, bár nem szívesen, kénytelen beismerni, hogy a légy az légy, s hogy az Egyesült Államok lé­nyegileg nem foglalkozott az atom­energia békés felhasználásának prob­lémájával, kizárólag az atomfegyver­kezési hajsza foglalja le. „Az atom­programról eddig előirányzott 12 mil­liárd dollárból — magyarázza az em­lített folyóirat — csak öt százalékot használtak fel nem katonai jellegű általános kutatásokra ...“ Milyen következtetéseket von le mindebből a Colliers? A­­következő­ket írja: „Az a lehetőség, hogy Orosz­ország az atomenergia területén tény­legesen be tudja mutatni állítólagos békés szándékait, ugyanakkor,­ ami­kor mi minden figyelmünket még mindig az atomfegyverre összponto­sítjuk, nagyon nagy csapást jelenthet nemzetközi pozíciónkra.. Tehát kiderül, miről van szó! A Colliers éppen azt kotyogta­­ki, ami­ről az amerikai propagandát vezető személyek olyan szívesen hallgatnak. A propagandisták által folytatott hír­verésre azért van szüksége az ame­rikai uralkodó köröknek, hogy lep­lezzék, mennyire elmaradt az Egye­sült Államok az atomenergia békés célokra való felhasználásának terü­letén, és hogy fenntartsa a külföldön megingott tekintélyét. Nem minden ok nélkül nevezte az Egyesült Álla­mok tájékoztató ügynökségének ve­zetőhelyettese — aki a­­külföldi pro­pagandát irányítja — „Az atomot a béke szolgálatába“ programot „a hidegháború eddig kétségtelenül leg­jobb ötletének“. Am 81 ötlet — ötlet, a tény pe­dig — tény. Ha az Egyesült­ Álla­mok valóban azt akarja, hogy az­ atomenergia békés felhasználása te­rületén mások tanuljanak tőle, tény­legesen mutasson be valamilyen, ezen a téren elért hasznos eredményt. Akkor nem lesz arra szükség, hogy nagyhangú reklámot csapjanak és a légy szárnyára ráfogják, hogy „valódi“ elefántcsont. Beszámoló a lipcsei vásáron kiállított mezőgazdasági gépekről Kiinger Pál egyetemi tanár kedden este a Gépipari Tudományos Egyesü­letben vetítettképes előadáson szá­molt be az 1955. évi lipcsei vásáron látott mezőgazdasági gépekről. Beve­zetőben hangsúlyozta, hogy a Német Demokratikus­ Köztársaság mezőgaz­dasági viszonyai sok tekintetben ha­sonlítanak a magyar viszonyokhoz, de a német mezőgazdaság gépesítése a felszabaduláskor sokkal fejlettebb volt, mint, a magyar mezőgazdaságé. A Német Demokratikus Köztársaság gépállomásain igen sok kitűnő szak­ember dolgozik. A gépállomások kellő számú univerzál traktorral rendel­keznek, úgyhogy a talajmunkákon túlmenőleg a növényápolási és egyéb munkák igen nagy részét is el tud­­t­­ák végezni. Igen nagyfokú a gépek kihasználása. Egy RS—30-as traktor , évente több mint háromezer órát­­ dolgozik.­­­­ A traktorokon kívül nagy számban­­ állítottak ki például ekéket, kiegé-­­ szítő talajművelő gépeket, két és fél méter munkaszélességű vetőgépeket. A német gépállomásaik körzetében az aratást száz százalékig gépesítették. Az aratás 35 százalékát arató-cséplő­géppel, 65 százalékát kévekötő arató­géppel végzik. A kiállított újítások közül legérdekesebb volt a szecskáz­va cséplő gép és egy rendsodró, amelynél a dob iránya állítható. TÚRATAVASZ Új magyar színmű a Néphadsereg Színházában Szebb, s egyben drámaibb szaka­­ka­­sza nincs nemzeti történelmünk­nek, mint az a tavasz, amelyet Gyár­fás Miklós új színműve elevenít fel. Egy dunántúli kisváros, Királyhalom határában már a felszabadító sereg ágyúi dörögnek, de a város utcáin még német katonák járnak, részeg magyar fasiszták menekülnek. Az ab­lakok csukva, a kapuk zárva, a há­zak hallgatnak, csak a katonák lépte, a páncélosok robaja visszhangzik. S­­ a csöndbe rejtekező kisvárosi ottho­­­­nokban nagy emberi változások ér-­­ nek.­­ A koratavasz azt igyekszik meg­mutatni, hogy a szovjet hadsereg győzelmei mint zúzzák szét a fasiz-­­­mus elnyomó rendszerét; hogy ezzel­­ együtt mint bontakoznak ki a párt, a­­ népi ellenállás erői; s hogy e moz­­­­galom hogyan emeli magával az ad- , dig tétlenül töprengő lelkeket. A történet főhőse Bajza Flóra, a­­ kisvárosi orvos leánya, aki még Pes­­­ ten, az egyetemen, haladó köreikkel­­ kerül kapcsolatba és akit gyöngéd,­­ alig ébredező szerelem fűz egyete-­­­mista társához, Takács Jánoshoz. Ta­­t­kács kommunista. És most, a felsza-­­ badulást megelőző órákban álnéven, sebesülten beállít Bajzáékhoz. Fontos­­ pártmegbizatása: meg kell akadá-­­ lyozni a város ékességének, a Szent István-hídnak a felrobbantását! S a z sebláztól tenni képtelen fiú helyett , Flóra cselekszik. A híd nem repül a levegőbe, a város felszabadul és megalakul a kommunisták pártja, főként a híd védelmezőiből. Aztán egy rettenetes német légitámadás után ismét bevonulnak a nácik. A kommunistákat árulás­ folytán el­fogják. Flóra, akiben zavar és vívó­dás hullámzott addig, most a halált legyőzve közéjük áll. Egy SS-tiszt vi­szi el kivégzésének hírét apjának, Bajza Pálnak, s az idős orvost áru­lásra kényszerítené. Bajza Pál azon­ban,­ki a történet elején még csak töprengeni tudott a jövőről és re­ménytelenül sóhajtani rá egyet, most — Takács segítségével — megvédi becsületét és a jövő mellé áll. A szovjet csapatok végleg felszabadít­ják a várost, s Bajza így beszél: ,,A halott városon átfut az­ élet­ dalla­ma ... Most születik a béke. Sir a világ, mert fáj a születés, de már édesen felnevet az élet....“ A dráma feszültségét fokozza, hogy Flóra nő­vére, Zsuzsa, egy­­katonatiszthez ment férjhez, Janni Gézához, kit most már gyűlöl, ahogyan csak csalódott, megcsalt, megcsúfolt asszony gyűlölni tud. S ez a Janni akarta felrobban­tani a hidat! J­elentékeny mondanivalót próbál kifejezni Gyárfás Miklós egy értelmiségi család történetével. Meg­mutatni, hogyan tükröződik a törté­nelmi események nagysága a lélek­ben; megvilágosítani az összefüggést haza és ember sorsa között úgy, hogy a cselekmény általánosabb ér­vényű jelképpé emelkedjék végül: a becsületes magyar értelmiség vissza­húzó, vagy fasiszta kötelékeitől megszabadulva és a polgári pesz­­szimizmustól megtisztulva, a tétlen töprengés ködéből kilépve megtalálja a munkás, az új életet. Gyárfás Miklós tehetséges dráma­író, hiszen világosan vall erről ed­digi munkássága is. Inkább arról ér­demes szólni, hogy a helyes írói szán­dék és sokféle érték ellenére, miért nem tudunk igazán feloldódni a ko­ratavasz történetében, miért érezzük időnként,, hogy nem igaz, ami a szín­padon történik? Gyárfás a mélyebb léleeábrázolás és teljesebb költészet felé igyekszik, s utat téveszt valahol a szándék és megvalósítás között. Miért? Főképp azért, mert a jól szerkesz­tett cselekményen belül a főhősök lelki fejlődésének rajza elnagyolt, sőt helyenként valószerűtlen. Az író — a társadalomképet leegyszerűsítve — túlságosan leegyszerűsíti a jelle­meket is, és szándékának megfelelően szinte ugrásszerűen fejleszti azokat. De a megvalósítás során szimplifikál­­ja az élet képét, s ez — az író céljába függetlenül — a színjáték eszmei tar­talmát is némiképp eltorzítja: olyan társadalmi szerepet juttat Bajza Pá családjának, mely eltúlozza az ér­telmiség harcát a népi ellenállás mozgalomban. Bajza Flóra mártír­halála, majd azt követően Bajza Pá magára eszmélése így sem társadal­milag, sem lélektanilag nem eléggé indokolt. Az írói szándék és a szín­padi valószerűség ellentmondása kö­vetkeztében azután olyan helyzetei keletkeznek, melyek erőltetettek,­­ ezért csak kívülről ruházhatók fe mélyebb lélekrajzi, költői jelleggel Ez viszont akasztja a cselekmény menetét is. Helyenként úgy tetszik mindenki csak a szerepe lényegét mondja,, mégpedig az író szavaival s azok bármily szépek, mégsem a figura sajátjai. A Bajza Flóra mártírhalála előtti­­ kép például teljesen irreális Mikor a városba visszatérő németek elfogják a kommunisták kis csoport­ját, Flóra is kezükbe kerül. Ő azon­ban nem tagja a pártnak, és sógora, Janni Géza is mentegeti a fasiszták előtt. S a lány ebben a helyzetben a pártba való felvételét kéri! Ameny­­nyire indokolt a leány belesodródása az ellenállási mozgalomba, annál in­dokolatlanabb ez a lépés! Egy vidéki úrilány kapcsolatba kerülhet az el­lenállási mozgalommal és hősiesen harcolhat. De egy-két napi munka után még napi áldozza ily tudatosan az életét. Egyébként is, amit tesz nem hősiesség a szó igazi értelmében mert céltalan. Indokolatlan az is, hogy a kommunisták a halálra készülve, maguk közé fogadják Flórát. Arról már nem is szólva, hogy Flóra tagfel­­vételének egész jelenetét a fasiszta pribékek türelmesen végighallgatják. Amint irreális Flóra mártírha­lála, éppúgy valószerűtlen Bajza Pál magára eszmélése is. Az orvos értesül leánya haláláról, Takács is tőle tud­ja meg, hogy szerelmesét agyonlőt­ték. E hír — a valóságban — Taká­csot, de még inkább Bajzát porig sújtja, s ezerszer jobban megtöri an­nál, semhogy — mint a színdarabban — eléggé csiszolt vitát folytassanak az élet értelméről, s hogy e párbeszéd eredményeképp azután Bajza eljus­son a jövő hitéig. Bajza Pált a leá­nya hőstette persze valóban közel hozhatja a haladó mozgalomhoz, ért­hető, hogy a leány halálának hírére hősiesen szembefordul a fasisztákkal. De hogy az élet értelméről értekezzen ezekben a percekben , az teljesen hihetetlen. Sorolhatjuk a példákat tovább. Janni Géza, amikor először jelenik meg, ittas, és ekkor csakugyan nyers, gőgös és ostoba természete fordul ki belőle. Amikor következő jelené­sében, kijózanodva, Flórával vitázik, már szépséges kerek mondatokban védi a maga fasiszta téveszméit, és ez már nem hiteles. A tagfelvétel je­lenete szívet melegítő rész: a párt alakul meg, az első királyi hatami alapszervezet! Szinte süt ebből a je­lenetből annak bizonysága, hogy mi­lyen felmérhetetlenül sokat jelent a párt, hogy hányféle egyszerű emberi akarat­­és érzés szövetkezik harcra benne. De e jelenet is hosszadalmas: az aprólékosság ilyen mértékére nincs szükség. Ízesebben és rövideb­ben kellett és lehetett volna meg­írni. Formátlanabbul, és éppen ez­által formásabban. Mert az élet nem vigyáz a kerek formákra, s ha a szín­padi nyelv sűrítőbb, emelkedettebb is, mint a köznapi — azaz stilizált — egyúttal nem elvont is. Sajnos, a Néphadsereg Színházá­­­nak előadása többnyire a darab hibáit emeli ki, és erényeit borítja árnyékba. A Tell Vilmos, majd a Zrínyi bemutatója kapcsán esett már szó elég a színház teátrális, sok külsőséges hatásra épülő játékstílu­sáról. A Koratavasz előadása ismét e hibákra emlékeztet. E dráma ábrázolásmódjának arra kellett volna indítania a rendezőt, Ladányi Ferencet, hogy egyszerű, bensőséges játékot alakítson ki. Ez­zel szemben a rendezés oly pátoszt visz a játékba, amelyet maga a szö­veg és még inkább a színpadi való­ság csak­­helyenként igazol. Milyen jól írta meg például Gyárfás a vén Ormándi felvételét a pártba! A szö­veg itt gyors, szinte lázas tempójú párbeszédet kíván — az előadás vi­szont fölösleges hangsúlyokkal és hosszadalmas játékokkal megnyújtja a képet. Bár elismerjük, jó részletei, emlékezetes pontjai is vannak az előadásnak (Gáll Márton megjelenése, a légitámadás alatti tömegje­lenet mozzanatai, Bajza vitája az SS-tiszt­­tel), s Upor Tibor díszletei. Láng Ru­dolf jelmezei kitűnőek — az előadás egészének stílusát mindez nem menti. A szereplők közül Bulla Elma tű­­nik ki; az öreg házvezetőnő az ő alakításában a szeretet és féltés, az egészséges derű és cselekvőképesség egyszerű hősévé emelkedik. Játéka oly természetes, annyira szívből fa­kadó, hogy a néző szinte várja meg­jelenését, s kívánja, hogy minél to­vább maradjon színen. Szabó Sándor (Janni Géza) első jelenetében kitűnő. Az erő és ostobaság, a vakmerőség és félelem ötvöződik ebben a színészi jellemrajzban. Remek, ahogy mosoly­gással igyekszik álcázni tehetetlen vigyorgását. További jelenéseiben is jó, különösebb művészi teljesítmény­re azonban nincs alkalma. Mádi- Szabó Gábor (Gáll Márton) a becsü­letes, művelt vidéki tanár típusát je­leníti meg sok megfigyeléssel és nagyvonalúan. Kiemelkedő alakítást nyújt Csók Vince szerepében Deák Sándor. Erővel teljesen fejezi ki az igazi kommunista tetterős biztonsá­gát, egyszerűségét és szerénységét. Földényi László Bajza Páljának legfőbb hibája, hogy nem eléggé je­lentős. Magatartásában nem termé­szetes nagyság van, hanem felvett méltóság, ezért is téved oly könnyen üres dikciózásba. Németh Margit (Flóra) nehezen lendül neki a játék­nak, később egyszerű és hiteles. Sze­repének derűsebb, érzelmesebb olda­lát éli át jobban, a meggyőződés ere­jére alig futja alakításából. Bitskey Tibor, mint Takács János, igen te­hetségesen játszik. Van megjelenésé­ben valami gyermekes kedvesség, s ez érzelmileg gazdagítja játékát. Az SS-tisztet játszó Szalkáts Miklós na­gyon hitelesen meg tudja mutatni: az úri udvariasság mögött gyilkos bujkál. A kisebb szerepeket játszó művészek közül a kitűnő Nagy Ist­vánt kell megemlíteni. Bánhidy­­ László ezúttal nem ad semmi újat­,­ egyéniségének megfelel az öreg er­­­dész alakja. Selényi Etelka mindvég­­­gig idegenül mozog Zsuzsa szerepé-­­ ben: Sebestyén György ! Magyar labdarúgók Berlinben és Prágában A Bp. Honvéd és a Bp. Vörös Lo­bogó labdarúgó vegyescsapata a hét végén Berlin demokratikus körzeté­ben vendégszerepel. A magyar együt­tes a Walter Ulbricht-stadionban a Berlini Dinamó és a Vorwärts leg­jobb játékosaiból összeállított csapat­tal­ méri össze erejét. A magyar együttes a következő játé­kosokkal utazik Berlinbe: Fazekas, Faragó, Rákóczi, Kovács ll„ Borzsei, Palicskó, Kovács J., Kovács l„ Bányai, Zakariás, Törőcsik, Kotász, Bu­dai, Machos, Kárász, Szov­ák, Molnár, Babolcsai és Czibor. A Bp. Vasas labdarúgó-csapata va­sárnap Prágában vendégszerepel. A piros-kék együttes az alábbi játéko­sokkal utazik a csehszlovák főváros­ba: Kamarás, Kovalik, Sárosi, Kontha, Bodzsár, Szilágyi II., Berendi, Ráduly, Karácsonyi, Szilágyi I., Milosovits, Ii­­lovszki, Teleki, Vadász és Matesz. (MTI) HÚSZ GÓLT LŐTT Székesfehérvárott a labdarúgó-válogatott. Az észak-európai túrára készülő labdarúgó-válogatott szer­dán délután Székesfehérvárott játszott edzőmérkőzést. Végeredmény: Magyar válogatott—Vadásztölténygy­ári Vasas 20:­0 (11.0). Góllövők: Kocsis (5), Csor­dás (4), Sándor és Tichy (3—3), Hideg­kúti 12), Puskás, Szimcsák és Palotás. A MÁJUS 8—15 közötti szófiai nem­zetközi férfi kosárlabda-tornán részvevő Budapest csapata ma és pénteken két csoportban utazik a bolgár fővárosba. A PRÁGA—BERLIN—VARSÓ, Vili. nem­zetközi kerékpáros békeverseny me­zőnye május 3-án, kedden a 2. szaka­szon — a Kolin—Brno közötti 185 km-es útvonalon — versenyzett. Az egyéni küz­delmekben a csehszlovák Kubr bizonyult a legjobbnak. Az összetett egyéni ver­senyben Kubr, a csapatversenyben pedig Csehszlovákia együttese vezet. A SPORTUSZODÁBAN vasárnap dél­után megkezdődik az 1955. évi országos vízilabda-bajnokság. Az ünnepélyes meg­nyitóra 15 órakor­­kerül sor, majd utána öt bajnoki mérkőzést játszanak. ELUTAZOTT FRANCIAORSZÁGBA a magyar főiskolai sakkválogatott — Mol­nár, Navarovszky, Forintos, Szöllösi, Földi és Haág —, hogy részt vegyen a Lyonban május 6 és 15 között m­egren­­dezésre kerülő IV. főiskolai sakkcsapat­világbajnokságon. ==:--------------------­ SZABAD NÉPCSÜTÖRTÖK, 1955. MÁJUS 5 Új ejtőernyős csúcseredmény és sportrepülő-rekord A Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség sportolói május elseje és felszabadulásunk tizedik évfordulója tiszteletére tett felajánlásuk teljesí­tése során­­két jelentős csúcsered­ményt értek el. Hosszas előkészület után szomba­ton a kora délutáni órákban a szö­vetség hét legjobb ejtőernyőse meg­kísérelte a csoportos ejtőernyős-ugrás 1952 óta fennálló 5300 méteres ma­gyar csúcseredményének megdönté­sét. A MALÉV Li—2-es típusú utas­­szállító repülőgépével indultak el. Az ejtőernyősök 6000 méternél maga­sabbról szándékoztak kiugrani. Bár a hazai utasszállító repülőgépek álta­lában 1000 méternél is jóval alacso­nyabban repülnek, Kapitány István főpilóta vezetésével a gép mégis túl­jutott a 6000 méteren — ez egyéb­ként a MALÉV történetében ugyan­csak rekord. A gép pilótája, műszaki személyzete, az ejtőernyősök 4000 méteren felül már légzőkészüléket használtak a hiányzó oxigén pótlá­sára. Az ejtőernyősök 6210 méter magasságból ugrottak ki. Először Rónai Mihály csapatkapitány, majd Hollósi Lajos, Pruha József, Tóth Jenő, Dézsi Gábor, Gyulai György és Magyar Miklós hagyta el a repülő­gépet. Az utasítás szerint a föld fö­lött 600 méterre kellett kinyitni az ejtőernyőket. A kiváló sportolók ügyességét, fegyelmezettségét bizo­nyítja, hogy ezt pontosan betartot­ták. Szabadesésük közben, körülbelül másfél kilométerrel a föld fölött, vá­ratlan nehézségbe ütköztek: sűrű felhőréteg állta útjukat, de mégsem nyitották ki ejtőernyőjüket! Fenn a magasban mínusz 24 fok volt, a hő­mérséklet, lent pedig 26 fokos me­leg. (Erre az időjárási különbségre természetesen megfelelő öltözékekkel felkészültek.) Az ugrók közül a leg­fiatalabb 25 éves, a legidősebb pedig 42 esztendős. Az ejtőernyősök ponto­san a kijelölt területen értek földet. Az ugrás biztonságát fokozta, hogy olyan szovjet biztonsági készülékkel szerelték fel őket, amely egy bizo­nyos, előre beállított időpontban ön­működően nyitja az ejtőernyőt. En­nek használatára azonban nem ke­rült s­or. Az ejtőernyősök oxigén­készülék nélkül ugrottak, tehát amíg oxigéndús levegőrétegbe nem értek , vissza kellett tartaniuk lélegzetü­ket.­­ A 6200 méteres új rekord a világ második legjobb eredménye — az elsőt a Szovjetunió ejtőernyősei tart­ják. Az ünnep előtt a szövetség 4 vitor­lázórepülője a távrepülés magyar re­kordját igyekezett megjavítani. Út­irány Magyarország—Románia volt. Bár Arad fölött erős hóviharba kerül­tek, mind a négyen nagy ügyességgel áttörtek rajta. Kalmár Lászlónak pedig sikerült megdöntenie a vitor­lázórepülők eddigi 377 kilométeres rekordját — 383 kilométert ért el! Romániában Rusi falu közelében szállt le. A román hatóságok — ame­lyeket érkezésükről előre értesítettek — szívélyesen fogadták a magyar sportolókat és visszafelé motoros re­pülőgépekkel vontatták őket a ha­tárig. A többi repülő csupán néhány kilométerrel maradt el a régi, 377 kilométeres rekordtól. A magyar sportrepülők, ejtőernyő­sök sikerei a szövetség fejlődő mun­káját dicsérik és nagy visszhangot keltettek a sportolók, a fiatalok kö­rében. Cannes-ban nagy sikert aratott a Simon Menyhért születése és A Zsurbin-család Kedden, május 3-án délelőtt a can­­nes-i filmfesztiválon versenyen kívül bemutatták a Simon Menyhért szüle­tését. A közönség a filmet nagy tet­széssel fogadta. A megjelent újság­írók, szakemberek és a küldöttségek tagjai főleg a humánum, az emberi szolidaritás erejét értékelték a film­ben. A magyar küldöttség pénteken meghívott szakemberek és újságírók, továbbá néhány cannes-i üzem dol­gozói előtt versenyen kívül bemutat­ja a Budapesti tavaszt. Az AFP hírügynökség filmkritikusa beszámol A Zsurbin-család című szov­­jet film kedd délutáni bemutatójáról. A kritikus elismeri, hogy " ..mind a szcenárium, mind a technikai kivitel kivételes tulajdonságokkal rendelke­zik, mert rendkívül emberi módon nyilatkozik meg. A tipikusan szovjet társadalmi probléma — a tudomá­nyos haladás és a munkamódszerek fejlődése következtében előálló kon­fliktus — érdekli és megfogja a kül­földi közönséget.“ Majd idézi Jules Dassin francia rendezőt, aki kijelen­tette, hogy ,,a film az egyetemes em­beri humanitást sugározza“. Végül megállapítja, hogy „technikai szem­pontból az utolsó képek csodálatosak: egy hajó vízrebocsátásának ügyes és nagyszabású megrendezését láthat­juk, amely egymagában elég ahhoz, hogy Joszif Hejficot napjaink legna­gyobb rendezői közé emelje“. .1 budapesti mozik heti műsora, május 5 m­m!­írni is HŰSÉG PRÓBÁJA: MŰVÉSZ (Lenin krt. I.) f4. h6. 8; CORVIN (Kisfaludy közi h4. 6, f9; FÉNY (Újpest) h4. 6, n9. — HARC A SÍNEKÉRT (kisérőműsor: Mindennapi tör­ténetek) : VÖRÖSMARTY (Üllői út 4.) csak délután: f4. h6. 8; KOSSUTH (Váci út 14.) 4. n7, f9; RÁKOSI MÁTYÁS KULTÚRHÁZ (József Attila tér 4.) n6. f8, v. 3. szerda szünnap.­­— DÍSZELŐADÁS (kisérőműsor: Döntetlen. Ausztria—Magyarország 2:21 ; VÖRÖS CSILLAG (Lenin krt. 45.) prol. 15. h7, 9; MÁJUS 1 (Mártírok útja 55.) prol. 4. n7, f9; PUSKIN (Kossuth Lajos u. 18.) prol. 9. 11, n2, f4. h6. 8: DUNA (Fürst Sán­dor u. 7.) prol. f5. h7. 9: ZUGLÓI (Angol u. 36.) prol. fi. h6. 8: ALKOTMÁNY (Új­pest) prol. f4. h6. 8: HUNYADI (Kispest) prol 4. n7, f9: TÁNCSICS (Csepel) prol. n4, f6, h8: TÁTRA (Pesterzsébet) prol. h4, fi, n9. ) ERŐSEBB AZ ÉJSZAKÁNÁL: SZIKRA (Lenin krt., 120.) prol. 4. nz. f9; SZABADSÁG Bartók Béla u. 64.) prol. 4. n7, f9; URÁNIA (Rákóczi út 21.) prol. 4, f7, 9. — TAXI ÚR (kisérőműsor: Szivárvány­tól a csillagokig­ : SZIKRA (Lenin krt. 120.) csak délelőtt: flo, fl2, h2; VÖRÖSMARTY (Üllői út 4.) csak délelőtt: fl0, fl2, f2; UGOCSA (Ugocsa u. 10.) 3. hétre prof. 4. n7, f9, v. 2; FELSZABADULÁS (Flórián tér 3.) f4. h6, 8. — HAMLET: TOLDI (Bajcsy- Zsilinszky út 36.) 5—9 és 11-én: f3. f6, f9; MUNKÁS (Kápolna U. 3/b) 3. 6. 9. SZA­BADSÁG (Bartók Béla u 64.) esenk délelőtt: 10. 1. — KÖPENTCKI KAPITÁNY: DÓZSA (Róbert Károly kft. 59.) 4, n7. f9. BRIGÁD (Pestlőrinc 1­5—9 é­s 11-én: n6. f8. v. 3. — TARTALÉKJÁTÉKOS (kisérőműsor: Az élet nyomában) : ATTILA (Budafoki f6. h8, v. n4. GORKIJ (Akácfa u. 4.) prol. f4. h6 — VALAHOL MÁR TALÁLKOZTUNK: GORKIJ (Akácfa u. 4.) prol. este 8 óra (orosznyelvű előadás». — A FOLYAMOK DALA: ALKO­TÁS (Alkotás u. 11.) 8-án: 2, 4. n7. -19; TÜNDÉR (Újpest) 8-án: f4. h6. 8:­BALASSI (Pestimre) 9-én: 6. 8; TOLDI (Bajcsy-Zsi­­linszky út 36.) 10-én: f4. h6. 8: BRIGÁD (Pestlőrínci 10-én: n6. f8. — 1. Magyar hír­adó, 3. Világfa r.adó, 3. Este színház lesz, 4. Kényeske. 5. Döntetlen, Ausztria—Magyar­­ország 2:2. HÍRADÓ (Lenin krt. 13.): Reggel 9- től este 11-ig folytatólag. Budapesti tavaf*: ADY (Tanács krt 3.) f4, h6, fi; BEM (Mártírok útja 5/b) fn­, fi, f3, f5, f7. f9; ÉLMUNKÁS (Kispest) f6. h8, v. n4; TAVASZ (Rákospalotai h6. 8, v. fi. — Liliomfi: BÁSTYA (Lenin krt. 8.) prol. hf6, 12, n3. f5. h7, 9; ÁRPÁD (Soroksár): h6, 8, V. f4; FORUM (Pestlőrinc) h6. 8. v. f4; JÓKAI­­Rákoshegyi n6. f8.­v. 3. csüt szün­nap: MÓRICZ ZSIGMOND KULTÚROTT­HON (Jókai u. 2.) 8-ig: f6. hfi. — Frigial csillag alatt: BETHLEN (Bethlen Gábor tér 3. ) f4. 6, f9, v. f2; KÖLCSEY (Kispesti h6. 8. v. f4. — A bátorság iskolája: SPORT (Thököly út, 56.) 4. n7, f9; BÁNYÁSZ iJó­zsef krt. 63.) A-terem: 4. n7, f9. — Szita­kötő: JÓZSEF ATTILA (Kálvária tér 7.) f1, h6. 8; BÁNYÁSZ JJózsef krt. 63.) B-terem: f4, h6. 8. — Első szó (kisérőműsor: ősz Ba­dacsonyban) : TANÁCS (Szt. István krt 10.) 10, 12, n3. f5, h7, 9. ÓBUDA (Selmeci u. 14 ) 4, n7, f9. MOM KULTÚROTTHON (Csörsz u. 18.) 8-án, 11-én, 3, n6. f8. — Egy évezred Mexikóban (16 éven felülieknek)­­kisérőmü­sor: Mi történt Marenciával): CSOKONAI (Népszínház u. 13.) 8-ig prof. 10. 12. 2. 4. 6. 8; MÁVAG VÖRÖSMARTY KULTÚROTTHON (Delej u. 51.) 6-án, 8-án: 17. RÓZSA FE­RENC KULTÚRHÁZ (Gorkij fasor 50 i fi­án. 10- én: 7 óra. — Bizalma.* levél: CSOKONAI (Népszínház u 13.) 9-től 10. 12. 2. 4. 6. 8 Az őserdő foglyai: MARX (Landler Jenő u 39.) 14. 6. 19; SZABADSÁG (Rákos­liget* 6—8. ffl h8. v n4 — Hintán járó szerelem: TÁTRA (Üllői út 63.1 3. hétre prof. f4. h6, 8; HONVÉD (Rákóczi út 82.) fil. f1. f3. f5. H. f9; DIADAL (Krisztina krt. 155.) 4. n7. f9; BÉKE (Mauthner Sán­dor U. 48) 4. 6. 8: SZABADSÁGHEGYI (Evetke u. 2 * 11-én: 6. 8. — Verdi: VER­SENY (Pataki István tér 14.) f6. h8. v. n4. SZABADSÁG (Újpest* h6. 8. v. f4. VILÁGOS­SÁG (Pesterzsébet* ffi. h8. v.­­4. KÖZPONTI BÁNYÁSZ KLUB (Bajza u. 18.1­5-én: 5. 7.9. — A hegyi tó titka kisérőműsor: Éltető tiszavíz) : RÁKÓCZI (Csepel) h4. h6. 8. — Egy nyáron át táncolt (16 éven felülieknek* : RÁKÓCZI (Rákóczi út 68.) fi­. f1. f3. f6. f7. f9. HAZÁM (Váci út 150.f 4. f7. f9. v. 2. KULTÚRA (Pesthidegkút ) h6. 8. v. h4. csüt. szünnap. — A tőr: CSILLAG (Csillag­hegy) h6. 8. v. f4. szerda szünnap. — Jég­mezők lovagja: MÁTRA (Lenin krt.­ 39.) 10. 12. 2. 4. 6. 8. — Császár pékje: ZRÍNYI (Le­nin krt. 26.) fl6. fl2. h2, 4. n7. f9. — Ami­kor a mezők virágoznak: ELŐRE (Delej u. 41.) f6. h8. v. n4. — Kaland Marienstadt­­ban: BALASSI (Pestimre) fi­­g. 6. 8. v. h4: KÁRPÁT (Csillaghegy) 9-től: n6. f8; VILÁG (R.-mihályi h6, 8. v. f4. — 2x2 néha 5: ALKOTÁS (Alkotás u. 11.) prof. 5—7 és 9—11. 10, 12. 2. 4. n7. f9: KULTÚR (Kinizsi u. 28.) f4. h6. 8: TERV (Pestújhelyi f6. h8. v. n4: BÉKE (Rákospalotai f6. h8. v. n4: JÓKAI (Budatétényi 7—8. h. n8. v. 3. — Három testőr: TINÓDI (Nagymező u. 8.) f4. h6. 8: SZIGET (Csepel) f6. hf1. v. f4. — Modern kalózok: HALADÁS (Bartók Béla út 128.) f4. h6. 8; IPOLY (Hegedűs Gyula u. 65.1­4. n7. f9; KOSSUTH (Cinkota) 8 ig. ffi. f8. v. f4. — Senki n­­m­ tud semmit: ÚJLAKI (Bécsi út 69.) f4. h6. 8; NAP (Népszínház u. 31.) prof. f4. h6. 8. — Rózsa és csavargó: OTTHON (Beniczky u. 5.) f4. hfi. 8. — Riadó a cir­kuszban: ÉVA (Erzsébet kir.-né út 36/b) f4. h6. 8; ÚJVILÁG (R.-keresztúr) h6. 8. v. f4. szerda szünnap. — 13-as számú ügynök: VASVÁRI (Kerepesi út 44.­ 8-ig: h4. h6. 8; CSABA (Rákoscsaba) 8-ig: n.. f8. v. 3. csüt. szünnap: SZABADSÁGHEGYI (Evetko u. 2.) 7— 8. fi. 8. v. 4. TEXTILESEK DALLOS IDA KULTÚROTTHON­A (Fehérvári út 47.) 5. 7—8. 3, 5. n8. — öten a Barska utcából: KOS­SUTH (Pesterzsébeti 8-ig: f6, h8, v. n4. ÁR­PÁD Kerepesi út 146.­­ 9-től: n6. f8. — Haj­léktalanok: PETŐFI (Pongrácz u. 9.) 8-ig: ffi. h8. — Volga-Volga: TÜNDÉR (Újpest,) 6—7, h6, 8. — Pique Dame (16 éven felüliek­nek) (kisérőműsor: Herend): SZABADSÁG (Csákyliget) 8-ig: fft. h8, v. n4. csüt. szün­nap. — Vidám csillagok: ÁRPÁD (Kerepesi út 146.) 8-ig: n6. f8. v. n4. csüt. szünnap.— Keresem az igazságot: KÁRPÁT (Csillaghegy) 8- ig: n6. f8, v. n4. csüt. szünnap: KELEN ( Kelenvölgy) 8-ig f6. h8. v. f4. — Érettségi bizonyítvány: CORVIN (Pesterzsébet)­­ 8-ig: h6, 8. v. f4. — Kaméliás hölgy :ifi éven fe­lülieknek) : PETŐFI (Nagytétényi h6, 8. v. f4. OTTHON (Soroksári h6, 8. v. f4. — Hold­fény a folyón: ÁRPÁD (Budafok) 8-ig: h6, 8. v. f4. — Twist Olivér: MÁVAG VÖRÖS­MARTY KULTÚROTTHON ( Delej u. 51.) 10-én: f7. — Rokonok (kisérőműsor: Vadak az árban) : NYOMDAIPARI SZAKSZERVEZET KULTÚROTTHONA (Kölcsey u. 2.) 6-án: f6. h8; 7-én: n4, f6. h8; 8-án: f3. h5. — Tör­vényen kívü­li lovag (16 éven felülieknek) : BA­LASSI (Pestimre) 10—11: 6. 8. — Janika: VASVÁRI (Kerepesi út 44.) 9-től: h4, h6. 8. — Táncosnő: KOSSUTH (Pesterzsébet) 9-től: f6. h8. — Még nem volt esküvő: PETŐFI (Pongrácz u. 9.) 9-től: f6. h8. — Király­lány a feleségem (16 éven felülieknek): TÜN­DÉR (Újpesti 9-től: h6. 8. — A kékvérzsék er­dejében (kisérőműsor: Pixi és Mixi a cir­kuszban»: SZABADSÁG (Csákyliget) 9.től: f6. h8. — Trubadúr: CSABA (Rákoscsaba) 9 től: nfi. f8. — Ezerarcú hős: CORVIN (Pesterzsébet) 9-től: h6. 8. — Farkasvér: SZABADSÁG (Rákosliget,­ 9-től: ffi. hfi — Mágnás Miska: ÁRPÁD (Budafok) 9—10: h6. 8 S­ZIKRA Lapnyomda. ,( )( H )( I 1)­0 J Altiís A Meteorológiai Intézet, jelenti: várható időjárás ma estig: felhőátvonulások, több helyen, elsősorban nyugaton kisebb esők Időnként élénkebb szél. A nappali hőmérsék­let­ főként keleten emelkedik Várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma: 19—22 fok között. A Duna vízállása szerdán reggel Budapest­nél: 465 centiméter. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL CSÜTÖRTÖK KOSSUT­H-RÁDIÓ: 4 30: Hírek. — 4.40: Reggeli zenés műsor — 5.00: Falurádió. — 11.00: Hírek. — 7.00: A Szabad Nép vezércikke. Hírek. — 8.30: Zenekari hangverseny. — 9 20: A kis­iskolá­sok műsora. — 9.40: Gyermekrádió. — 10.00: Hírek. Lapszemle. — 10 10: Népi zene. — 10 50: Táncok és balettrészletek. — 11.30: Lev Tolsztoj elbeszélése: Bál után. — 12.00: Hírek. — 12.10: Operarészletek. — 13.20: M.­.i operettekből. — 14 00: Hírek. Közérdekű közlemények. 14.25: A kis iskolások mű­sora. — 15.15: Népek zenéje. — 15.30: Az épülő kommunizmus nagy országában .— 16.00: Fúvószene. — Ifi.20: Gáspár Endre mű­fordításaiból. — Ifi 40: Szív küldi szívnek szívesen. — 17 00: Hírek. — 17.10: üzenetek a helyiipari vásárról. — 17.40: Egy falu egy nóta. — 18.00: Tudományos híradó — 18.20: Operettrészletek. — 19.00: Ifjú Figyelő — 19.30: Tánczene 19.53: Csehszlovákiai riportképek. — 20.00: Esti Híradó — 20.0­ l)­­Irene Minghini Cattaneo és Miklós Gab­i éne­­kel. — 21.00: Szülőknek — nevelésről. Elő­adás. ..l.-00: Szórakoztató zene _ *,11.00: Hirek. Sport. -- 22 15: Magyar dalok és nép­­dalok. — 23.00: Éjj zene ... — 24 00- Hírek — 0 10: Vidám nóták. ’ ' PETŐFI-RÁDIÓ, 11.30: A kis iskolások műsora — 6 50: Gyer­mekkórusok. — 1­00-11.30-1*: Azon is , Kos­­suth-radio műsorával. — 14.00: Zenekari ^hAekrSenyia ss WT40. ,Hire* Priztások mű­­­sorából. 14.ao. Irodalmi műsor — 15 30. - . 15-«: Kamarazene.' -16.00: Szív küldi szívnek szívesen __ 16 30-Fiatalok Zenei újságja. - 11.25: Spanyol muzsika. 17.4.­: a Szovjetunió II világ­háborúban aratott győzelmének forrásai- a kollektiv mezőgazdaság. Előadás — is nn- Kamarazene. — 19.00: Tell Vilmos. Schiller Iramara rádió-a alkalmazva. — 20.20: T:l­r­­.t­e. - 21.30: Sporthiradó — 21-50- Vi­dám kórusok. — 22.30: Schubert műveiből. " A budapesti színházak mai műsora Operaház: Traviata. Maria Tauberová vendégrelöptéval (operai négyessorozat IV és kombinált IV. és XI. bérlet, 3. sz . 7) — Az­ Operaház Erkel Színháza: János vitéz (7). — Nemzeti Színház: Az ember tragédiája (fel 7). — Katona József Színház: A képzelt beteg (Márkus-bérlet, 3. sz.. 7). — Madách Színház: Dulszka asszony erkölcse (71. — Madách Színház Kamaraszínháza: Nóra (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Zrínyi 1 ■ Héryné Színház: Nászutazás (7). —■ Petőfi Színház: Szépek szépe (7). — Jókai színház: Kisunokám (3). A tanítónő (7) — Fővárosi Operettszínház: Csárdáskirálynő­­. • Blaha Lujza Színház: Pettyes (7) — Jászai Mari Színház (az Állami Faluszínház előadásai) : Dankó Pista (7). József Attila színház előadása a Rózsa Ferenc Kultúrház­­,antno­,eGulit( fasor 50): Az aranyember, a MOM Kulturotthonban (XII., Csörsz u. 181: Nem , élhetek muzsikaszó nélkül (71 — vidám Színpad: Hol szorít a cipő? (7) __ Kis Színpad, a Vidám Színpad Kamaraszin­­haza: Tavaszi ügyek (fél 8). — Zeneakad­demia: Das vonstemperierte Klavier 2 elő­­adas (fél 7) — Bartók-terem: Maria Bene­­dett­­arja, es dalestje (8).­­ Kamara Va­­riete: Lepsénynél még megvolt (6. fél Sí _ Budapest Varieté: Tótágas (4).­_ Kor­ád holtan Hanglemezterem: Dvorak: Új világ szimfónia, Paganini: Hegedűverseny. Brahms, vanacsok (mikrohanglemez-előadás. 71 _ Állami Bábszínház: Tündér Ibrinkó (3) Szi­­goruan bizalmas (fél 81. _ Fővárosi Nagy­­cirkusz: Ezeregyéjszaka (3, 7) SZABAD NÉP A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Kiadja a SZABADSÁG Lapkiadó Vállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest VIII Blaha Lujza tér 3. Tel: *343—100 *143—220 «ÁV v.. ^József sz ügyeit a kerületi kézbesíts P . 118fizetők kezelik. Központi előfizetőszolgálatok­,­Tatarok­ előfizetés­i díj havi 12 183­ 022 Ft. y* ☆ ☆ hírek ☆☆ Gyöngyszem A Tolbuhin H­örút és a Múzeum körút környékén senki sem keve­selte a cukrászda-eszpresszó-válasz­tékot. A Nemzeti Múzeumtól a Di­mitrov térig terjedő rövid útszaka­szon a legutóbbi időkig a követke­ző volt a­ helyzet: A múzeum lépcsőjéről leérve, a szemközti oldalról egyszerre három, cukrászda hívogatja a járókelőt. * mindhárom pultján egyaránt.: Kelló mennyiségben és megfelelő minő­ségben tornyosulnak a ‘ Tátra-csú­­csok, a búrkiflik és a hybrollók. El­határozás kérdése,­ hogy az ember az „Ibolyát“, a ,.Múzeum-cukrász­dát“ vagy a „Városkapu-cukrász­dát“ választja-e. Néhány lépéssel odébb, a Kálvin tér és a Baross utca sarkán egy cukrászda-eszpresz­­szó található, s ha az ember áthalad a két Édesség Bolttal rendelkező Kálvin téren, a Tolbuhin körút 8- ban egy cukrászdával egybekötött eszpresszó, a Tolbuhin körút 2-ben egy eszpresszó-cukrászda, a Tol­buhin körút 7-ben egy cukrászda­eszpresszó van, nem is szóltm arró, hogy a Tolbuhin körúttól néhány ház távolságban, a Veres Pálné ut­cában, s ugyanilyen távolságban a Váci utcában is betérésre csábít egy-egy cukrászda. Ezek után érthető csodálkozást keltett, hogy a vendéglátóipari vál­lalat, a tanács és a Belkereskedel­mi Minisztérium jóvoltából jelentős költséggel ismét egy cukrászda lé­tesült: a Tolbuhin körút 15-ben, (régebben egyébként volt itt is egy parányi cukrászbolt). Drága, szép köntösben, látványos berendezéssel, csillogóan tarka, rejtett világí­tással megnyitotta kapuit­­ a „Gyöngyszem", kellő mennyiségű és megfelelő, bár az előbb említett cukrászdák süteményéhez igen ha­sonló minőségű Tátra-csúccsal, bár­— Május 27-én mutatja be a Nem­zeti Színház Gorkij Az anya című világhírű regényének dramatizált változatát. A­ dramatizálás Kolozs­vári András munkája. — Ötven új kétszobás, összkomfor­tos bányász családi ház épül Kazinc­barcikán, a Tardona-patak völgyé­ben. — Gépi dohányfermentáló-gyár épül Szolnokon. Az új üzem munkája nyomán javul a cigaretták, szivarok minősége s emelkedik az ipar terme­lése. — Negyvenmillió forintot fordíta­nak ebben az évben szociális létesít­ményekre az élelmiszeriparban. A többi között 75 öltöző­fürdőt, 6 böl­csődét, 11 napközi otthont és 35 mun­kásszállást építenek. — A „Varsó“ lengyel nagycirkusz Kecskemétre érkezett egyheti ven­dégszereplésre. A cirkusz május 7-én este tartja első előadását, s kecske­méti szereplése után Szegeden lép fel. — Sok száz új üzlet tervét készí­tette el a Kereskedelmi Tervező Iroda. A­ fővárosi lakótelepeken és a vidéki ipartelepeken nyíló új üzlete­ket a legkorszerűbb berendezésekkel látják el. A Bábszínház nyílt Debrecenben a városi tanács anyagi támogatásá­val, s a Népművészeti Intézet segít­ségével. A kétszáz nézőt befogadó színház egyelőre hetenként három­szor tart előadást. — Tovább javul Pest megye dol­gozóinak szakorvosi ellátása. A ta­nács a­ lobbi között Szentendrén, Gö­döllőn, Monoron létesít szakorvosi rendelőt. — Átadták rendeltetésének Borsod megye újabb egészségügyi létesítmé­nyét: a megyei vérkonzerváló állo­mást. A miskolci SZTK rendelőinté­zet harminc helyiségében elhelyezett vérkonzerváló állomás csaknem egy­­millió forint beruházással készült. Feladata, hogy a megye egészségügyi intézményeit vérátömlesztéshez al­kalmas, tartósított vérrel lássa, el. — Megfilmesítik Csehszlovákiában Zápotocky elvtárs: Vörös fények Kladno fölött című regényét. — Pablo Picasso grafikáinak reprodukcióiból kiállítás nyílt Ber­linben. Picassót nemrégiben a Né­met Tudományos Akadémia tisztelet­beli tagjává választották. — 5,5 millió tagja van a Német Demokratikus Köztársaság szakszer­vezeti mozgalmának, a Szabad Né­met Szakszervezetek­­Szövetségének, kiflivel és habrollóval felszerelve. Megjelenése érthető kétségbeesés­sel töltötte el a közeli „szakmabeli ” boltok vezetőit, s nem is alaptala­nul. Ugyanis egyik-másik bolt for­galma a „Gyöngyszem“ feltűnése óta megcsappant, mert egyes vá­sárlók — ha csak átmenetileg is, a ,,Gyöngyszemben“ szerezték be habrolló-szükségletüket. Minthogy ilyen körülmények kö­zött nem­­láttam világosan a „Gyöngyszem“ létének jelentőségét, illetve szükségszerűségét, kérdést intéztem ezzel kapcsolatban néhány szerv­hez. __ Nincs is olyan sok hasonló üzem a környéken. Első osztályú pe­dig egy sincs — mondták­ a IX. ke­rületi Tanács kereskedelmi osztal.— De hiszen a szemlközti oldalon van jónéhány, a „Városkapu-cuk­rászda“ pedig éppenséggel első osz­tályú. — Ja kérem, az már egy maswe kerület, az V. kerület. Azt mi nem ismerhetjük. — Miért nem a IX. kerület egy más helyén létesítettek cukrászdát vagy üzletet, ahol talán, mégis na­gyobb szükség volna rá? — kérdez­tük Budapest Főváros Tanácsa ke­reskedelmi osztályát. — Mert ezek nagyon megfelelő helyiségek, voltak cukrászda szá­mára. — A Gyöngyszem az másfajta cukrászda, mint a többi — mond­ják a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes osztályán. A ,,Városkapu­­cukrászdában“ például zene van és tánc, a Gyöngyszemben pedig cs­­k zene van. Ezek után azon sem lepődnének meg, ha olyan cukrászdát is nyitná­nak a környéken, ahol csak­ tánc van, de zene nincs! György István — A május 1-i ünnepségekre a SZOT elnöksége meghívására ha­zánkba érkezett külföldi szakszerve­zeti delegációk május 3-án nagy lé­tesítményeink közül Sztálinvárost lá­togatták meg, ahol megtekintették az üzemet és a város szociális intézmé­nyeit. Május 4-én a vendégek a Ha­zai Fésűsfonóban tettek látogatást.­­ Jugoszláviában is bemutatják az új magyar Hargita-vonatot. A Ganz Vagongyárba nemrég tért vissza első próbaútjáról a gyár új Hargita-vonata. A négy kocsiból álló szerelvény a jövő héten Jugoszláviá­ba indul, ahol 1500—2000 kilométe­res úton üzem közben megismerte­tik a jugoszláv szakemberekkel.­­ A magyar néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett művészegyüttesének énekkara és a Magyar Állami Hangversenyzenekar Vásárhelyi Zoltán Kossuth-díjas ér­demes művész vezényletével közös hangversenyt ad május 11-én, szer­dán este 8 órakor a Zeneakadémián.­­ Csúcsforgalmat bonyolított le május 2-án a városligeti Mezőgazda­­sági Múzeum: eddigi legnagyobb napi látogatottságát érte el: 11 ezer 400-an tekintették meg.­­ Az olaszországi magyar kultu­rális hét keretében dr. Umberto Bar­bara a magyar­ realista filmművészet­ről és dokumentumfilm-gyártásról, Renato Guttuso, a mai haladó, olasz festőművészet egyik kiváló képvise­lője pedig A magyar realista festé­szet az 1800-as években címmel tar­tott előadást. — G. Nyedosivin szovjet műtörté­nész Művészetelméleti tanulmányok című kötetét adta ki a Képzőművé­szeti Alap. A kötet A művészet mint a valóság tükrözésének formája, Mű­vészet és társadalmi élet. A realizmus problémája a művészetben és A szo­cialista realista művészet kérdései című tanulmányokat tartalmazza.­­— Elkészült hazánkban az első univerzál-traktor mintapéldánya — két változatban. A kísérletek jelen­leg a Járműfejlesztési Intézetnél folynak. A MALMGREN ÉS BARCZA rádió-sakk­­mérkőzésen a svéd versenyző szerdai, 42. lépése: Va8 — 18. A SPORTCSARNOKBAN a hét végén sor­­ra kerülő Magyarország — Franciaország válogatott férfi és női tornaviadal szom­baton 17, vasárnap délelőtt pedig 10 órakor kezdődik. A műsort úgy állítot­ták össze, hogy a férfi- és női tornászok mindkét napon szerepelnek.

Next