Szabad Nép, 1955. június (13. évfolyam, 150-179. szám)

1955-06-03 / 152. szám

4 A csehszlovák sajtó nagy elismeréssel ír a a Magyar Állami Hangversenyzenekar prágai vendégszerepléséről A Csehszlovák Távirati Iroda — a CTK — jelentése alapján már hírt adtunk arról,­­hogy a Magyar Állami Hangversenyzenekar milyen nagy si­kerrel szerepelt a hagyományos cseh­szlovák zenei fesztiválon, a Prágai tavaszon. Az idei fesztiválon a szo­kottnál több külföldi együttes vett részt, a többi között a leningrádi fil­harmónia zenekara, a lipcsei Ge­wandhaus-Orchester. A Magyar Állami Hangversenyze­nekar egyhetes hangverseny-útja so­rán négy alkalommal lépett a cseh­szlovák közönség elé. Elsőként május 23-án Bratislavában mutatkozott be, utána Brnóban, majd két alkalommal Prágában, a Smetana-teremben hang­versenyezett. Az együttes minden fellépését nagy elismeréssel fogadta a közönség is, a sajtó is. A Rudé Právo a többi között így ír május 29-i számában: „A Magyar Állami Hangversenyzenekar a lenin­grádi filharmónia után a mi filhar­móniai zenekarunkkal együtt kétség­telenül az idei fesztivál legjobb együtteseihez tartozik. Művészeti ve­zetője, a Kossuth-díjas Ferencsik Já­nos, akit jól ismernek a prágaiak, valóban a karmesteri művészet mes­tere, különösen a ritmika tekinteté­ben. Valósággal bámulatra méltó az a könnyedség és biztonság, amellyel Bartók zenéjének bonyolult ritmu­sain uralkodott. A magyar művész­re jellemző, hogy semmi előtt nem hajlik meg, ami megszokott. Erről tanúskodik az is, hogy a zenekarban, sőt még az első sorokban is több mint tíz nőmuzsikus foglal helyet. Hason­lóan nem konvencionális, ahogyan a műveket értelmezik, különösen a klasszikusokét. Haydnnál, Beethoven­nél, sőt Vivaldinál is kiemelik a ze­nei mondanivaló népiességét, élénk­ségét. Sőt, ahol erre csak egy kis alkalom adódik — például Haydn Ustdlob-szimfóniájában — bátran és erőteljesen magyar színezetet adnak a darabnak. Annak ellenére, hogy bennünket ez a felfogás meglepett, nem lehet elvetni. Nem konvencio­nálisan, sőt bizonyos értelemben »hagyományellenesen« hangzottak el más művek is, így például mindjárt Berlioz Rákóczi-indulója, vagy Beet­hoven Sors-szimfóniája, amelyekben teljes erővel dübörgött mindaz, ami a francia forradalomhoz kapcsolódik. Századunk zenéjéből a magyar muzsikusokhoz közel áll minden, ami valamilyen módon a néphagyomá­nyokból merít. Ezért hangzott a leg­jobban a műsorból Bartók Zene hú­ros- és ütőhangszerekre és celesztá­­ra írt művének utolsó tétele és a Bartókhoz­­korban, környezetben és irányzatban közeli Lajtha László Szinfoniettájának második tétele.“ A Vecerni Praha május 27-i száma szintén részletesen méltatja a Ma­gyar Állami Hangversenyzenekar csehszlovákiai szereplését. „Még élén­ken visszhangoztak bennünk a le­ningrádi filharmónia koncertjeinek feledhetetlen emlékei, s a prágai kö­zönséget máris egy másik szimfo­nikus együttes ejtette csodálatba, a Magyar Állami Hangversenyzenekar — kezdi cikkét a lap, majd így foly­tatja: — A kitűnő zenekarnak nagy jelentősége van a magyar zenekultú­rában. Soraiba gyűjtött sok kiváló művészt, közülük különösen kiemel­kedik a zenekar hangversenymestere, Tátrai Vilmos, aki egyben primáriusa a nevét viselő vonósnégyesnek­ is. A zenekar a vonósok kiegyensúlyozott, a legapróbb készletekig és finomságo­kig kidolgozott hangzására támaszko­dik. A vonós­csoport valóban dísze az együttesnek; gazdag dinamikai skálá­val, éneklő hanggal, élénk, de mindig művészileg fegyelmezett tempera­mentummal rendelkezik.“ „A magas­színvonalú teljesítményben, a művek jó tolmácsolásában nagy érdeme van a zenekar művészeti vezetőjének, a Kossuth-díjas Ferencsik­ Jánosnak, a Magyar Népköztársaság kiváló mű­vészének. Ferencsik minden stílusú művet vezényel, tartalmi szempont­ból is gazdag programokat állít ösz­­sze, leginkább mint­ a modern zene népszerűsítője emelkedik ki. Vezény­lése nem keresi a külső hatásokat, s bár a temperamentumot sosem mel­lőzi, azt mindig a mű tartalmának szolgálatába állítja. A magyar vendé­gek a tegnapi hangversenyen a Sme­tana-teremben gazdag műsort adtak elő... Minden művet egyénien szó­laltattak meg és az est sikere a ma­gyar zenei előadóművészet nagyon jó színvonaláról tanúskodik“ — fejezi be a Vecerni Praha. A goczalkowicei víztároló­ Szilézia új, hatalmas vízforrása Sziléziában, a lengyel nehézipar központjában kevés a víz, mert e vi­déknek egyetlen nagy folyója vagy tava sincs. A bányák, a gyárak, a kohók, a városok és a lakótelepek növekvő vízszükségletét egyre nehe­zebben tudják kielégíteni. Ezért a sziléziaiak feszült érdeklődéssel vár­ják a Goczalkowicéből érkező híreket, amelyek a Visztulán épülő nagy duz­zasztómű és víztároló építési munká­latairól számolnak be. A víztároló helyén azelőtt puszta mező terült el. Nagy erőfeszítésekre volt szükség ahhoz, hogy néhány esz­tendő alatt felépüljön itt a hatalmas duzzasztómű. Hárommillió köbméter földet mozgattak meg, s 70 000 köb­méter betont használtak fel a tároló falaihoz. A gát előtt épülő tároló be­fogadóképessége eléri a 150 millió köbmétert. A hozzá vezető út szélén egy tábla hívja fel az arra járók fi­gyelmét: „Munkások és műszakiak! Egy pillanatig se feledkezzetek meg arról, hogy Sziléziában­­kétmillió em­ber várja a goczalkowicei vizet.“ Ezért épül oly lázas sietséggel a duz­zasztómű és a víztároló. A tervek szerint 1955 végéig, a hatéves terv befejezéséig kell elkészülnie az épít­kezéseknek. A munkások és mérnö­kök azonban hónapokkal megelőzik a terveket. 1955 első hónapjaiban a Visztula hullámai a jégtáblák alól lassan, de kitartóan feltörtek, s kezdték elárasz­tani a hatalmas víztartály medrét. A mérnökök feszült figyelemmel kísé­rik, mennyi víz hatol a tárolóba órán­ként. Minden centiméternyi emelke­désnek szívből örülnek. Nincs már messze az az idő, amikor a sziléziai vízcsapokból megindul a goczalkowi­cei víz. A TTIT nyári földrajzi és élettani előadássorozata A Társadalom- és Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Társulat jú­nius­­közepe és szeptember eleje­­kö­­zött a múlt nyári előadássorozathoz hasonlóan az Állatkerti Szabadtéri Színpadon újabb előadássorozatot rendez. A múlt évben, amikor két­hetenként tartottak előadásokat, egy­­egy alkalommal több százan, sőt több ezren gyűltek egybe. Tekintet­tel a nagy érdeklődésre, a földrajzi és élettani tárgyú előadásokat az idén hetenként tartják, mindig szerdai na­pon, este nyolc órai­ kezdettel. Az első előadásra június 15-én kerül sor, amikor Hanzelka és Zykmund, a két világjáró cseh mérnök — akiknek könyve hazánkban is nagy sikert ara­tott — afrikai útjáról szóló riport­filmet vetítik le. Bevezető előadást Kádár László egyetemi tanár tart. Június 22-én Anghy Csaba egyetemi tanár Történeteik az állatkertek éle­téből címmel tart előadást. A követ­kező szerdán Hanzelka és Zikmund Dél és Közép-Amerikáról szóló ri­portfilmjét vetítik, Futó József fő­iskolai docens bevezető előadásával. A számos többi előadás között nagy érdeklődésre tarthat számot Tasnádi Kubacska Andrásn­ak, a föld- és ás­ványtani tudományok kandidátusá­nak Mammutok Magyarországon cí­mű előadása, amelyben ismerteti a jégkorszak állatvilágát a Nagyalföld­től Szibériáig. Az előadásokra két­forintos áron válthatók jegyek az Állatkert pénztáránál. (MTI) Aki megfejtette a maguk írását Beszélgetés Jurij Valentyinovics Knorozovval, a történelemtudományok doktorával Leningrád, június Jóllehet, ez a munka, amiről itt szó esik, csak nemrégiben kezdődött el és még javában tart, szükséges, hogy bevezetőül egy kis időre, mint­egy kétezer évnyire visszakanyarod­junk a múltba. A maya nép és írása Időszámításunk első évszázadaiban gazdag állam alakult ki Közép-Ame­­rika, a mai Mexikó és Guatemala te­rületén: a mayák állama. A fennma­radt építészeti és egyéb emlékek a mayák magas kultúrájáról tanúskod­nak. A XVI. század elején, amikor a spanyol hódítók elárasztották Közép- Amerikát, hozzáláttak a bennszülöt­tek kirablásához, kultúrájuk megsem­misítéséhez. Diego de Landa, a feren­ces misszionáriusok főnöke a sátán művének nyilvánította a maguk akkor már másfélezer éves írását és paran­csot adott, hogy minden fellelhető kéziratukat égessék el. A máglyát mindössze három , mű kerülte el. Ezenkívül a maya váro­sok romjain, épületeken és köveken mintegy ötezer felirat maradt fenn. Akiknek nem sikerült... A kéziratok évszázadokon át poro­sodtak a múzeumokban — senki sem tudta elolvasni őket. A múlt század első felében, mikor a francia Cham­­pollionnak sikerült megfejtenie az ó-egyiptomiak írását, a régészek és nyelvészek szinte rávetették magu­kat a maguk írására, hogy megfejt­sék. A kutatók munkáját megkönnyí­tette (helyesebben: az tette lehetővé­, hogy spanyol forrásokban fennma­radt a maya nyelv — természetesen latin betűkkel — és de Landa emlék­irataiban megmagyarázta néhány tu­cat írásjel értelmét. A kutatások nem vezettek ered­ményre. A tudósok még azt sem tudták eldönteni, milyen jellegű ez az írás: fonetikus (betűírás), vagy ideografikus (ahol minden szónak kü­lön jele van). A német Paul Schellhass első mun­kája, amelyben a magák írását pró­bálta megfejteni, 1897-ben látott nap­világot. Negyvennyolc évi (!) szívós, szakadatlan munkájának végkövet­keztetéseit 1945-ben az Ethnos című folyóirat közölte ezzel a címmel: Megoldható probléma-e a maguk írá­­sának megfejtése? ...hellhass rövi­den így felelt: nem! ...és akinek sikerült Nemrég az egyik szovjet újság hírt adott arról, hogy Jurij Valentyino­­vics Knorozov, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája néprajzi intéze­tének munkatársa megfejtette a maguk írását. A moszkvai Lomono­­szov-egyetem tudós tanácsa a meg­pályázott kandidátusi cím helyett Knorozovot a tudományok doktorává avatta. Amikor a néprajzi intézet előcsar­nokában Knorozov elvtársra vára­koztam, sehogy sem tudtam másképp elképzelni, mint legalábbis deresedő szakállal. Ehelyett egy 30 év körüli középtermetű, mosolygós fiatalember lépett elém. Megtudom, hogy 1948-ban végezte el a moszkvai egyetem néprajzi sza­kát, három évig múzeumban dolgo­zott, négy éve van jelenlegi munka­helyén. Egyetemi évei alatt a köte­lező tárgyakon kívül tanulmányozta az ó-egyiptomi és a kínai hieroglifi­­kát, az arab nyelvet, részt vett a h­orezmi ásatásokban. — Hogyan fogott ehhez a munká­hoz, Jurij Valentyinovics? — kérde­zem. — Engem — őszintén szólva — nem is annyira a maga írás érdekelt, mint inkább az írás elmélete. A szovjet tu­dománynak az az álláspontja, hogy az írás történetében éppen úgy ész­lelhetők törvényszerűségek, mint a társadalom fejlődésének egyéb terü­letein. Nem véletlen az,­­hogy a rab­szolgatársadalom korai szakaszán Kí­nában és Egyiptomban hieroglifikus írás alakult ki. Ez törvényszerű, másképp nem is lehetett volna. Én éppen ezekből a törvényszerűségekből indultam ki, amikor hozzáláttam a maga írás megfejtéséhez. Knorozov bebizonyította, hogy nincs igazuk azoknak a tudósoknak, akik a maya írást tisztán fonetikus írásnak tekintik, sem pedig azoknak, akik tisztán ideografikus írásnak tartják. Knorozov az egyiptomi és a kínai írást tanulmányozta, s az azok­ból levont általános törvényszerűsé­geket dialektikusan alkalmazta a maya írásra. Kimutatta, hogy a maya írás teljes egészében hieroglifikus, amelyben a fonetikus (kiejtés szerin­ti) és ideografikus (fogalomírásos) jelek egyaránt megvannak. A Landa­­féle maya-ábécé is ezt bizonyítja. Knorozov nem a véletlenre bízta ma­gát, mint elődei, hanem pontosan ki­dolgozott tudományos módszerrel végezte kutatásait. Nemcsak az írást tanulmányozta, hanem a mayák nyel­vét és történelmét is. A maya írás nem lesz „örök titok" Munkám száraz ,,könyveléssel“ kezdődött — folytatja Knorozov elv­társ. — Először kiírtam valamennyi ismert maya írásjelet, kiszámoltam, melyik milyen és hány összefüggés­ben szerepel, milyen szavak kezdőd­nek ezzel vagy azzal a hieroglifával. Ez volt a „tartozik“-oszlop. A „kö­­vetel“-oszlopba felírtam a latin be­tűkkel fennmaradt maya szavakat. 1950-ben, kétévi munka után a fiatal tudósnak sikerült egyeztetnie a két oszlop egy-két szavát. — Hogyan áll most a munkája, Ju­rij Valentyinovics? — kérdezem. — A három ismert kéziratot töb­­bé-kevésbé már el lehet olvasni, s munkám már annyira előrehaladt, hogy nincs messze az idő, amikor a kéziratoknak nemcsak egyes részeit, hanem teljes egészét meg lehet ér­teni. Ugyanez áll a köveken fenn­maradt feliratokra is: össze kell még állítani a maguk nyelvtanát, helye­sebben azt, hogyan tükröződnek írá­sukban a nyelvtan k­lönböző elemei — képzők, ragok stb. — Milyen a külföldi visszhang Knorozov elvtárs munkájára? — Sok levelet kaptam, különösen Közép- és Dél-Amerikából. Remélem, hogy az ottani tudósok is bekapcso­lódnak a maya írás további megfejté­­­sébe. Nyilván hosszú évekre lesz még szüksége a tudománynak, amíg végül is elkészülhet a maya kéziratok és feliratok teres szövegének fordítása. De most ar is nincs kétség, hogy si­kerül. Kulcsár István SZABAD NÉP Kétszázezer kötet könyvnapi kiadványt készítettek az Athenaeum Nyomda dolgozói Az Athenaeum Nyomda dolgozói májusban — a hírlapok, folyóiratok elkészítésén kívül — nagyon sok könyvet bocsátottak útjára. Az új könyvek a Szépirodalmi Könyv­kiadó, az Új Magyar Könyvkiadó és az Ifjúsági Könyvkiadó kiadásában jelennek meg az idei könyvpiacon. A könyvnapi kiadványok pontos, határidőre való elkészítése a nyomda egyik élüzem-feltétele volt a második negyedévi munkaversenyben. A nyomda dolgozói becsülettel teljesí­tették ígéretüket, és határidőre szál­lítottak 200 000 kötet könyvnapi kiad­ványt. Ez a nyomda havi termelésé­nek csak egy része. Májusban 70 000 vasúti menetrendet is készítettek, to­vábbá 200 000 kötetet a népszerű Olcsó Könyvtár-sorozatból és 50 000­­ kötet fűzött, könyvnapi kiadványt. A­­ dolgozók nagyon ügyeltek arra, hogy gondos, szép munka kerüljön ki üze­mükből. Új tudományos, ismeretterjesztő művek és szakkönyvek az ünnepi könyvhéten Az ünnepi könyvhéten a szépiro­dalmi és a politikai műveken kívül szép számmal szerepelnek tudomá­nyos, ismeretterjesztő művek és szak­könyvek is. A tudományos könyvek sorában az Akadémiai Kiadónál je­lent meg A magyar tudomány tíz éve című gyűjtemény Ligeti Lajos szer­kesztésében, és a Nyelvünk a reform­korban című tanulmánygyűjtemény, amelyet Pais Dezső szerkesztett. Az Akadémia Kiadó ünnepi kiadványa még Hatvany Lajos így élt Petőfi című munkája, amely a kortársak megemlékezésein keresztül mutatja be halhatatlan költőnk életét. A Művelt Nép Könyvkiadónál je­lenik meg az ünnepi könyvhétre Ze­­rinváry Szilárd Nap, föld, emberiség című természettudományos munkája és Tábori Róbert A rádiótól a televí­zióig című népszerű ismeretterjesztő műve. A kalandos utazások kedvelőit örvendezteti meg Fraserman-Zajkin Golovnyin kapitány élete és kaland­jai című könyve a XIX. század ele­jén élt nagy orosz utazó élményei­ről. A 2500 évvel ezelőtti közel-keleti élet titkairól lebbenti fel a fátylat Lipin-Belov Az ékírás regénye című színes, érdekes munkája. A Népszava Könyvkiadó jelenteti meg a Nagy magyar találmányok című kötetet, amely Kempelen Far­kas sakkozógépétől a legmodernebb magyar villamos mozdonyokig ismer­teti a híres magyar találmányok iz­galmas történetét. Szoljanyik Bálna­vadászok a Déli-jegestengeren című színes útleírása egy bálnavadász-flo­t­­tilla kalandos útjáról számol be írás­ban és képben. A szakkönyv-kiadók közül a Köz­­gazdasági Kiadó a Pénz a szocializ­musban című és Gerle György Be­ruházások gazdasági-műszaki terve­zése című művet adta ki a könyv­hétre. A Műszaki Könyvkiadó Ma­­gyari Béla Rádiótechnikusok zseb­könyvével és Németh József Olcsó gép — jó felvétel című amatőrfény­képészeknek szóló foto-tanácsadójá­­val jelentkezik. A mezőgazdasági jellegű kiadvá­­­nyok között szerepel Kolos Ede és Kolosné Pethes Edit Hazai gyógy­növényeink, Kalmár—Makara Ehe­tő és mérges gombáink című mun­kája, amelyeket a Művelt Nép adott ki, és Jávorka—Csapody Erdő, mező virágai című, 100 színes képpel tarkított népszerű könyvének új kiadása a Mezőgazda­sági Könyvkiadónál. Ugyancsak a Mezőgazdasági Kiadónál jelenik meg Mohácsy Mátyás A házikert gyümöl­csöse és Tischler Márton A gabona­betakarítás gépesítése című könyve. Ismét kapható lesz az ünnepi könyvhéten a nagysikerű Magyaror­szági útikönyv. A Képzőművészeti Alap Oelmacher Anna Pór Bertalan kétszeres Kossuth-díjas festőművé­szünkről szóló illusztrált művét je­lenteti meg. (MTI) Hét pontra nőtt a szovjet sakkcsapat előnye (Tudósítónktól.) Csütörtökön délután fejezték be a magyar—szovjet sakkmérkőzés ha­todik fordulójában félbeszakadt két játsz­mát.­­ Úgy látszott, hogy a sötét színek­kel játszó Klugernek sikerül Petrosz­­jan ellen döntetlent elérnie, de a folytatásban Petroszjan meglepetést tartogatott. Erre Kluger nem volt felkészülve, hibát vétett, nem tudta feltartóztatni a világos előrenyomuló a­ gyalogját. Az 54. lépés után Klu­ger feladta a játszmát. Barcza (világos) gyalogelőnyös bás­tya-vég­játékában a 41. lépés után ked­­vezően állt Kérésszel szemben. A 69. lépésig kísérletezett Barcza, de gyaz­logelőnye ellenére az állás már nem volt nyerhető. Ez a játszma döntetle­nül végződött. A magyar—szovjet mérkőzés állá­sa a hatodik forduló után 15,5:8,5 a szovjet együttes javára. Ma délután fél 5 órakor a Sportcsarnokban lesz a hetedik forduló: Bilek—Bronstein, Petroszjan—Benkő, Szabó—Kérész, Ilivickij—Ba­rcza. AZ ORSZÁGOS VÍZILABDA-BAJNOK­SÁG csütörtöki eredményei: Bp. Vasas- Egri Bástya 5:4 (3:1), Bp. Kinizsi—Bp. Honvéd 2:2 (2:1), Bp. Törekvés—Gheor­­ghiu-De­l Hajógyár 5:1 (2:1), Szolnoki Dózsa—Bp. Dózsa 3:3 (2:1). Az Első Békekölcsön nyolcadik sorsolásának főnyereményét Kozek Ferenc, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár művezetője nyerte. Dolgo­­­­zótársai üdvözlik a boldog nyertest, aki csütörtökön az üzemi takarék­pénztár-fiókban vette fel a nagy nyereményt. Thomas Mann 80. születésnapjának megünneplése Moszkvában Moszkvában május 31-én ünnepi estet rendeztek Thomas Mann 80. születésnapja alkalmából. Az esten elnöklő Konsztantyin Fegyin úgy jel­lemezte a kiváló német írót, mint a kritikai realizmus hagyományainak folytatóját, mint a szó finomtollú mesterét, mint kiváló békeharcost. Fegyin felszólalása után hangver­seny következett. A­ Szovjet Zeneszerzők Szövetségének vezetőségi ülése Befejezte munkáját a Szovjet Ze­neszerzők Szövetségének kilencedik vezetőségi teljes ülése. A teljes ülé­sen a szovjet zeneszerzők második országos kongresszusának előkészíté­sével kapcsolatos kérdésekkel foglal­koztak.­­A szovjet zeneművészet helyzeté­ről és feladatairól szóló beszámolót Tyihon Hrennyikov terjeszti a kong­resszus elé. Dmitrij Sosztakovics, Av­­rim Hacsaturjan, Dmitrij Kabajevsz­­kij és mások lesznek a többi kérdés­sel kapcsolatos beszámolók előadói. Az idén tartják meg a népi zene­művészet terén működő zeneszerzők és zenekritikusok országos értekezle­tét, továbbá a fiatal zeneszerzők or­szágos bemutatóját is. Június 20-án kezdődik a magyar színjátszás ünnepi hete A Népművelési Minisztérium és a Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetség az idén is megrendezi a nyári színházi fesztivált, amelyen va­lamennyi fővárosi és vidéki színhá­zunk részt vesz. Az érdekes, színes műsor keretében az ünnepi héten a fővárosban bemutatásra kerülnek az elmúlt évad legszebb és országszerte legsikeresebb darabjai. A magyar színjátszás ünnepi hete június 20-án a debreceni Csokonai Színház Bánk bán operaelőadásával, a Nemzeti Színházban kezdődik. (MTI) Gazdag műsorral várja a nézőket a margitszigeti Majakovszkij Színpad Az MSZT Majakovszkij Szabadtéri Színpada a Margitszigeten az idei évadot június 4-én kezdi. Ekkor mu­tatják be Szolodar és Bogoszlovszkij szovjet szerzők Nyári kaland című, háromfelvonásos, zenés vígjátékát, amelyet Békeffy István és Szenes Iván dolgozott át szabadtéri szín­padra. A Majakovszkij Színpad szerdán, csütörtökön és szombaton egy, vasár­nap pedig két előadást tart. Július 19-ig a Nyári kaland és az Operaház három egyfelvonásos balettje, a Ro­meo és Julia, a Polomeci táncok és a Térzene váltakozva kerül műsorra. Július 20-án bemutatják Dolidze és Muradek­ Tréfaházasság című három­­felvonásos nagyoperettjét, amely ez alkalommal kerül színre először Bu­dapesten. Színpadra kerül a nyár folyamán Derült égből vidám csapás címmel az elmúlt tíz év humorából összeállí­tott műsor, amelyet a Vidám Színpad művészei adnak elő. Az idei műsortervben 80 előadás van — 4—16 forintos helyárakkal. A ■nézőteret korszerűsítették, új világo­sító- és hangerősítő-berendezést sze­reltek fel. (MTI) Az őszi labdarúgó-műsor Az 1955. évi NB I. osztályú labda­rúgó-bajnokság őszi mérkőzései közül két forduló küzdelmeit előre hozták, s azokat június 15-én, szerdán és jú­nius 19-én, vasárnap játsszák le. Utána hosszabb szünet következik, s a bajnoki küzdelmeket augusztus 21-én folytatják. Az őszi forduló de­cember 11-én fejeződik be. Az első válogatott mérkőzésre szep­tember 18-án kerül sor, amikor a ma­gyar labdarúgó-válogatott Svájcba lá­togat, ahol Svájc válogatottja lesz az ellenfele. Egy hét múlva, szeptember 25-én a Népstadionban rendezik meg a Magyarország—Szovjetunió találko­zót. Október 2-án Csehszlovákiában bonyolítják le a Csehszlovákia—Ma­gyarország mérkőzést. Október 16-án a Népstadionban kerül sor a 100. Magyarország—Ausztria válogatott mérkőzésre. Novemberben is két vá­logatott mérkőzés lesz: 13-án Ma­gyarország—Svédország, 27-én pedig Magyarország—Olaszország. Budapestre érkeztek a kosárlabda Európa-bajnokság első külföldi részvevői A kosárlabda Európa-bajnokság külföldi részvevői közül elsőnek a románok érkeztek meg Budapestre. A román sportküldöttség 12 főből álló első csoportja csütörtökön délelőtt repülőgéppel érkezett­ meg az EB színhelyére. A második csoport — amelyben játékosok és szakvezetők is vannak — ma délelőtt érkezik meg. A magyar válogatott rendszeresen folytatja előkészületeit. Az Európa­­bajnokságon részvevő 14 játékost már kijelölték: Bogár, Bánhidi, Zsí­ros, Greminger, Hódy II., Bencze, Si­mon, Czinkán, Mezőfi, Cselkó, Papp, Hódy I., Tóth és Dallos. Amelyik mérkőzést nem tudják szabadtéren megtartani a kedvezőtlen időjárás miatt, azt a Sportcsarnokban rendezik meg. A kosárlabda Európa-bajnokság je­gyeit elővételben már árusítja a Nép­stadion Vorosilov úti pénztára, na­ponta 10-19 óráig. (MTI) BERLINBEN szerdán este folytatták az Európa-bajnokság küzdelmeit. Har­mat-, könnyű-, váltó- és középsúlyban az elődöntőkig bonyolították le a küz­delmeket. Juhász pontozásos vereséget szenvedett a nyugatnémet Kurschattól és így nem jutott be a legjobb négy közé. Plaehy, az 1953. évi Európa-baj­­nok a nyugatnémet Weinhowerrel került szembe, s ő is vereséget szenvedett. Csütörtökön Nagy J. Behrendtől (NDK), Horváth a szovjet Zaszuhintól szenve­dett vereséget. Kisval­tósúly­ban Budai pontozással győzött a román Dumitrescu ellen és bejutott az elődöntőbe. ☆ ☆ HÍREK ☆ ☆ A záhonyi vasutasok szolidaritása a sztrájkoló angol vasutasokkal A záhonyi vasútállomás dolgozói felháborodással értesültek arról, hogy az angol kormány a vasutas­­sztrájk letörésére az egész mszág területén kihirdette a rendkívüli állapotot. Szerdán reggel — mű­­szakváltás idején — a pályaudvar dolgozói röpgyűléseken fejezték ki szolidaritásukat a sztrájkoló angol vasutasok iránt. A fűtőház moz­donyvezetőinek és fűtőinek kezde­ményezésére levelet intéztek az an­gol vasutasokhoz. A levelet vala­mennyi munkahelyen felolvasták és a fűtőházi, a forgalmi, a pálya­­fenntartási, valamint az átrakó dol­gozók egyaránt tiltakoztak az an­gol kormány népellenes intézkedése ellen.­­ A budapesti ifjúság szombaton, június 4-én sorra kerülő nagyszabású torna- és sportünnepélyének főpróbá­ját csütörtökön tartották meg az ün­nepély színhelyén, a Népstadionban. A szombat délután 3 órakor kezdődő ünnepélyen sok ezer budapesti fiú és leány érdekes versenyszámai és szín­pompás bemutatói gyönyörködtetik majd a Népstadion közönségét. A 150 tagú francia küldöttség uta­zik Helsinkibe a béke-világtalálkozó­ra. A küldöttség tagjai között van Capitant volt miniszter, Louis Vallon képviselő, Pierre Gascar Goncourt­­díjas regényíró, Vercors és Jean-Paul Sartre világhírű író, Hamon szenátor, Louis Viennay, Lyon helyettes pol­gármestere, aki Edouard Herriot kép­viseletében utazik. — Magyarországra érkezett dr. George Hanna libanoni orvos és író, a Béke-Világtanács tagja, a Libano­ni—Szovjet Baráti Társaság elnöke. Dr. Hanna, az Országos Béketanács vendége, a 18 tagú libanoni delegáció tagjaként részt vett Moszkvában a béke híveinek V. szovjetunióbeli ér­tekezletén. —­ Nyolc gázszállító vasúti tartály­­kocsit helyezünk üzembe ebben az évben. Három kocsi Biharnag­yba­­jomból Miskolcra, a többi kocsi Dél- Zalából szállít majd földgázt azokba a városokba, amelyekben a gázgyá­rak termelése nem elegendő a lakos­ságnak. — Megkezdték az Ikarus 55-ös tí­pusú farmotoros autóbusz sorozat­­gyártását. — Tiszteletbeli DISZ-tagokká vá­lasztotta az RM Szerszámgépgyár Kulich Gyula DISZ-alapszervezete a gyár négy idősebb dolgozóját, Tor­­nyosi Zoltán, Kovácsik Ferenc, Ke­mény István és Wilicskó János egy­kori vöröskatonákat, akik rendszere­sen segítik az alapszervezet fiataljait.­­ Négy légturbinás szénaszárító gépet helyeztek üzembe a Keszthelyi Kísérleti Gazdaságban. A gépek na­ponta 140 mázsa takarmányt szárí­tanak meg. „Mi, a záhonyi vasútállomás dol­gozói, szolidaritásunkat és együtt­érzésünket fejezzük ki,a jogos kö­vetelésekért indított sztrájkharco­tok iránt — írták, a többi között levelükben a záhonyi vasutasok. — E sztrájkkal jelentősen előre viszi­tek az angol munkásosztály harcát a kizsákmányolás és erőszak ellen. Felháborodással értesültünk­ arról, hogy az angol kormány a rendkí­vüli állapot elrendelésével akarja letörni igazságos harcotokat. Jól tudjuk, hogy az angol kormánynak ez a szégyenteljes intézkedése az uralkodó osztály érdekeit szolgálja Bízunk abban, hogy az angol vas­­utasság a munkásosztály szolidari­tásától kísérve eredményesen vívja meg harcát." — Össznémet ifjúsági küldöttséget hívott meg hathetes látogatásra a Kínai Népköztársaságba a Kínai Új Demokratikus Ifjúsági Liga. — Újabb népművészeti használati tárgyak kerülnek forgalomba. A ka­posvári fazekasok teás- és mokkás­­készleteket mintáznak. _ Magyar­perzsa, valamint gyapjú torontáli szőnyegek is gazdagítják az üzletek választékát. A Mexikó­ Cityben hatalmas tűz ütött ki, s elpusztított hét gyárat. Egy héten belül ez a második nagy tűzkatasztrófa Mexikó fővárosában. — Rizst vetnek kísérleti célból a Győr-Sopron megyében lévő Keledi Előre és a pali Sarló-Kalapács TSZ- ben. (A Dunántúlon eddig nem ter­mesztettek rizst.) — Két rivális gengszterbanda 259 felfegyverzett tagja csapott össze hét­főn a nyílt utcán New Yorkban. Egy egész városrészt rémületben tartot­tak, míg erős rendőrosztagok véget nem vetettek a gengszterháborúnak. — Szovjet esztrád-, opera- és ba­­rettművészek nagyobb csoportja uta­zott vendégszereplésre Svédországba. — A Balatonon is megkezdődik — kísérletképpen — az elektromos ha­lászat. Tavaly a Velencei-tavon már sikeresen halásztak elektromos ké­szülékkel. A készülője különösen a nádasok, zsombékosok­ mellett hasz­nálható jól. — Finom hazai üveghomok kísér­leti alkalmazását kezdik meg az Aj­kai Üveggyárban. Üvegiparunk a színtelen üveg gyártásához szükséges kvarchomokot jelenleg külföldről szerzi be. Most a Balaton vidéki Ás­ványbánya Vállalat területén találtak megfelelő kvarchomokot. — Gyorsírási és gépírási tanfolyamok Indulnak június elején a szakiskoláik­ban: II., Jurányi u. 3., IV. (Újpest), Jó­­zsef Attila u. 37., V., Alkotmány u. 9/11­, V., Egyetem tér 5., VII., Wesselényi u. 38., VIII., Vas ut. 9/11., IX., Mester u. 23., X., Pataki István tér 1., XI., Mező u. 3., XV. (Pestújhely), Ady u. 31., XVI. (Rákosszentmihály), Gellért u. 43., XIX. (Kispest), Vörösmarty u. 9. és a Tovább­képző és Idegennyelvű Gyorsíró és Gépíró Iskolában: V., Szabadság tér 17. MI KÉSZÜL A FILMGYÁRBAN? (Tudósítónktól.) A Gyarmat utcai filmgyár felé kö­zeledőnek már messziről feltűnik a stúdióépületek közül kivillanó, jel­legzetesen középkori városrészlet , a budai vár korabeli metszetek alap­ján felépített „piactere“. Ezen a dísz­let­téren forgatják Huszka Jenő Gül baba című operettjéből készült új ze­nés, színes, kalandos filmet, a Gábor diákot. A film rendezője Kalmár László, operatőrje Badal János. Leilát, a szép török lányt, Gábor diák szerel­mét Krencsey Marianne alakítja. Sokrétű színészi erőfeszítést igényel a film. A férfi főszereplők most ta­nulnak vívni, lovagolni öttusa-bajno­kainktól. A Gábor diák felvételeivel párhu­zamosan a Gázolást is forgatják. Fő­szerepeit Darvas Iván, Ferrari Vio­letta, Apáthi Imre, Sütő Irén alakít­ja. Gertler Viktor rendezi és He­gyi Barnabás az operatőrje, ősszel mindkét filmmel már megismerked­het a közönség. A filmgyárban a most készülő két filmen kívül még öt film elkészítését tervezik.. Ezeken a filmeken java­részt még az írók, dramatur­gok dolgoznak, vagy éppen elkészül­tek a forgatókönyvek és folynak a forgatás előkészületei. A nyáron kezdik forgatni Méray Tibor Tóth Gáspár esete című, és Má­­riássy Judit Egy pohár sör című filmjét. Részben időjárási követelmé­nyek miatt ősszel indulnak meg a Körhinta felvételei. A filmet Sarkadi Imre Kútban című novellájából Sar­kadi, Fábry Zoltán és Nádasi László írták. Szó van arról, hogy megfilmesítik Palotai Boris most megjelent Ünnepi vacsora című kisregényét és Szebe­­rényi Lehel most készülő kisregé­nyét, Török Tamás Eltüsszentett bi­rodalom című mesejátékát és Dobozy Imre A fegyverek beszélnek című regényét. Barabás Tibor Hajnóczyról ír filmnovellát, Juhász Ferenc pedig mesefilm írására készül. — ANGYALFÖLD MUNKÁSMOZGAL­MÁNAK TÖRTÉNETE címmel közös ki­állítást rendez a XIII. kerületi párt-végre­­hajtó bizottság és a Magyar Munkásmoz­galmi Intézet. A kiállítás június 4-én 2 órakor nyílik meg a Rákosi Mátyás Kul­­túrházban. A Meteorológiai Intézet jelenti: vb­b időjárás ma estig: változó felhőzet több igen, főként keleten eső. Helyenként ziva­rdőnként élénkebb nyugati-északnyug később ismét délkeletire forduló szél A mérséklet északnyugaton­­ kissé emelkei máshol alig változik. Várható legma°-as nappali hőmérséklet ma 16—19 fok kő­ lesz. PÉNTEK, 1955. JÚNIU­S 3 A Magyar Dolgozók Pártjának központi Szerkeszti a szerkesztő bizottság Kiadja a SZABADSÁG Lapkiadó Válls Szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest Blaha Lujza tér 3. Tel.: *343—100. *142­ Terjeszti a Posta Központi Hirlapb­a Budapest. V.. József nádor tér 1 Tel . 850 vidéken a helyi hírlapterjesztéssel­ fo­kozó postahivatal. _ A budapesti elök­ ügyeit a kerületi kézbesítő postahiva kezelik. Központi előfizetőszolgálat: 183 Előfizetési díj havi 12 Ft szikra Lapnyomda: 0­0 (­­­0 A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL PÉNTEK KOSSUTH-RÁDIÓ: 4.30: Hírek. — 4.40—­ 22-ig: Reggeli zenés műsor. — Közben: 5.00: Falurádió. — 6.00: Hírek.­ — 7.00: A Szabad Nép vezércikke. Hírek. — 9.00: Kórusok. — 9.10: Rádiójáték. — 10.00: Hírek. Lapszemle. — 1010: Zongora­művek. — 10.30: Kisdobos. — 10.50: Az Okos Mackó. — 11­ 00: Nők negyedórája. — 11.15: Szygetinski filmzenéjéből. — 11.30: Glinka operáiból. — 12.00: Hírek. — 12.10: Magyar nóták. — 13.00: Darázs Endre versei­ből. — 13.10: Tánczene. — 14.00: Hírek. Közérdekű közlemények. — 14.20: Úttörő­­híradó. — 15.10: Veronica Porumbacu vers­ciklusából. — 15.30: Operettnyitán­yok — 16.00: Ifjúsági műsor. — 16-20: Fiatalok sporthíradója. — 16.40: Kókai, Szerenád vonóstriója. — 17.00: Hírek. — 17.10: Meg­­ismerhető-e a világ? — 17-30: Szív küldi szívnek szívesen. — 18.00: Riportműsor. __ 18.30: Az Állami Népi Együttes műsora 19.00: Külpolitikai kérdések. — 19.15: Jó munkáért — szép muzsikát! -- 20 00: Esti Híradó. — 20.20: Dalok a békéről. — 20.30: Sport az irodalomban és a zenében 21 00 • A Leningrádi Filharmónia zenekara vezé­nyel: Mravinszkij. — Közben: kb 22­­ 00- Hí­­rek- ~ kb .: **••#: Tíz perc kü­lpoli­tika. -3.10: Mulass velünk — 24 00: Hí­rek. — 0.10: Magyar nóták. PETŐFI-RÁDIÓ: 6.30: A kis­iskolások műsora — 6-40: T,0!"“ — 6-50: Strauss: Déli rózsák. - 7.00— “•..díj Azonos a Kossuth-rádió műsorával — 14­ 00: Operarészletek. — 14.50: Népi zene­ népi tánc. 1­7.80: Hangszerszólók — 16 40: Zenekari muzsika. - 17.30: Eugen Jebeleaou és Szemler Ferenc költeményeiből. — 18.00: Beethoven: C-dúr vonósnégyes. — 18.30: Az 19 005- ök„oIí‘mUnii!nU^ "asy országában. — klmit. Ír«IJ: Dicsőség » hazának - sz.m i ’ - - * Am* az ötéves tervjelentés számai mögött van. Előadás. - 10.40: Risz-52.Dol Táncmuzsika." Népzene- A budapesti színházak mai műsora Operaház: Varázsfuvola (I.-bérlet. 9 « 7». — Az Operaház Erkel Színháza: Trul dur (4. bérlet. 8. sz. 7). — Nemzeti Szinh: Senki városa (7). — Katona József Színűn Barnarda háza 1 Csortos-bérlet, 9. sz., 71.. Madách Színház: István napja (IV. béri 7). Madách Színház Kamaraszínháza: E pohár víz 17). — A Magyar Népha­dsej Színháza: Topaze (7). —­ Déryné Színház: néma levente 17). — Petőfi Szín­ház: Szép szépé (7). — Jókai Színház: A tanítónő ! Fővárosi Operettszínház: Szabadság, ezerfű­ (7). — Blaha Lujza Színház: Balkezes baja (fél 8). — Jászai Mari Színház: Nincs e adás. — József Attila Színház előadása Dallos Ida Kultúrotthonban (Fehérvári 47) ; Warrenné mestersége (7). — Egres Gábor Színpad (Nagymező u. Ill: Nem m­gánügy (8). — Vidám Színpad: Könnyű­ ne sértés (7). — Kis Színpad, a Vidám Színp Kamaraszinháza: Tavaszi ügyek (fél 8) Zeneakadémia: A Zeneművészeti Főiske karmesterképző tanszaka növendékein TiiirtéerSfTnv,ye ~ Allami Bábszín­.á TfM 6, (3’ 5)’ Szerelmes isten ,(if‘18’.: - Nagycirkusz: Öt nemz legkiválóbb artistái (4, 8) SZABAD NÉP

Next