Szabad Nép, 1955. június (13. évfolyam, 150-179. szám)

1955-06-22 / 171. szám

SZERDA, 1955. JÚNIUS 22 1941. június 22-nek tanulsága íg Ja van 14 esztendeje annak, hogy a náci hadsereg hitszegő módon rátört a Szovjetunióra. A hitlerista klikk villámháborúról álmodozott; azt hitte, hogy a váratlanság tényezőjét kihasználva, néhány hónap alatt maga alá gyűrheti a szocializmus országát. A vérmes remények azonban hamarosan csalódássá változtak. 1941 telén a nácik előrenyomulását megakadályozó moszkvai csata, majd 1942-ben a diadalmas sztálingrádi ütközet teljes fordulatot eredményezett a háború menetében, s a dicső szovjet hadsereg 1945 tavaszán már saját barlangjukból is kifüstölte az új barbarizmus legmegátalkodottabb képviselőit. Június 22 olyan évforduló, amely évről évre újólag arra int: az agreszszorra vereség, megsemmisülés vár. A második világháború nagy tanulsága, hogy az az ország jutott el a győzelemhez, amelynek népei megszabadultak a kapitalizmus igájától, s a szocializmus magasabbrendű öntudatának, szervezettségének és egységének erejével válaszolnak a gyalázatos támadásra. A Szovjetunió azért mérhetett megsemmisítő csapást a náci fenevadra, mert a Hitler és társai által összeverbuvált, parancsszóra vakon masírozó hadosztályokkal az igazságos honvédő háború tüzében megedződött igazi néphadsereg erejét állította szembe. Catálin elvtárs s a szovjet nép vezetői már a háború alatt, s a háború után is hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió népei a német nép jövőjéért is küzdenek. A feltétel nélküli megadás aláírásától fogva arra törekedtek, hogy jó viszonyt teremtsen a két nagy európai nép között. A Szovjetunió diplomáciája mindenkor éles választóvonalat húzott a német militaristák és a német nép között. A teheráni, a jaltai és a potsdami értekezleten a legszilárdabban ragaszkodott ahhoz, hogy a szövetségeshatalmaknak meg kell akadályozniuk a Németország részéről esetleg újból megnyilvánuló mindenfajta háborús próbálkozást, s ezt az elvet azóta is következetesen érvényesíteni igyekszik — ugyanakkor számos lépést tett a békés, baráti német—szovjet kapcsolatok megteremtésére. A Német Demokratikus Köztársaság létrejötte s elismerése a Szovjetunió és a többi békeszerető állam részéről szilárd alapot teremtett a német militarizmus új próbálkozásai ellen. A Német Demokratikus Köztársaság léte és politikája fényes bizonyíték arra, hogy a német nép egésze is megtalálhatja a békés felemelkedéshez vezető utat. A közelmúlt eseményei újólag azt tanúsítják, hogy a szovjet kormány tovább kíván haladni a német— szovjet kapcsolatok rendezése útján. A Szovjetuniónak a Német Szövetségi Köztársasághoz intézett június 7-i jegyzéke, amelyben a két ország közötti diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatok megteremtését indítványozta, s egyben Adenauer kancellárt és a bonni kormány más képviselőit meghívta Moszkvába, nagy visszhangot keltett a német nép körében. Nyugat-németországi politikusok beszédei, tekintélyes újságok cikkei és a tömegek fennen hangoztatott véleménye egyaránt azt mutatja: Nyugat-Németország lakosságának többsége követeli, hogy a Német Szövetségi Köztársaság képviselői látogassanak el a Szovjetunió fővárosába. A német népet a náci rendszer éveiben gyűlöletre igyekeztek nevelni a Szovjetunió ellen, s ma egyre többen szállnak síkra, a bonni államban is, azért, hogy a Szovjetunió és egész Németország jó viszonya élő valósággá váljék. A német nép széles rétegei ismerik fel igaz barátjukat a Szovjetunióban, és saját érdekeik kifejezését a kollektív biztonságra és a német egység megteremtésére irányuló szovjet javaslatokban. Ez a tény biztató távlatokat nyit meg a német kérdés végleges, igazságos megoldása előtt. Kétségtelen, hogy a szovjet—német kapcsolatok rendezése egyik legfontosabb előfeltétele annak, hogy megőrizhessük Európa és a világ békéjét, hogy soha többé ne ismétlődhessék meg az, ami 1941. június 22-én történt. A négyhatalmi tanácskozás összehívása a feszültség enyhítéséért indított harc eredménye — írja a Politika című jugoszláv lap Belgrád, június 21. (TASZSZ) A POLITIKA című jugoszláv lap cikket közöl a négy nagyhatalom kormányfőinek közelgő találkozójáról. A cikk a többi között megállapítja: A háború befejezése óta ez a nagyhatalmak képviselőinek az első legmagasabb szintű találkozója. Vannak, akik visszaemlékezve a teheráni, a jaltai és potsdami találkozók körülményeire, azt hangoztatják, hogy az ilyen tárgyalások ideje elmúlt és most kerülni kell az ilyesmit. Ám a legmagasabb szintű találkozók újszerű körülmények között is hasznosaik lehetnek és kívánatosak, ha a tárgyalásokon részvevő országok őszintén törekszenek a nemzetközi feszültség enyhítésére, a béke, mégpedig az összes népek kollektív biztonságán és függetlenségén felépülő béke megszilárdítására. Nagy reményeket táplálnak Eisenhower, Eden, Faure és Bulganyin találkozója iránt. És nem alaptalanul. Most új, kedvezőbb légkör alakultki világszerte. A négyhatalmi tanácskozás a felélénkült diplomáciai tevékenységnek, a nemzetközi feszültség fokozatos enyhítéséért indított harcnak az eredménye. A lap a továbbiakban megjegyzi, hogy „az egyenjogú tárgyalások módszere, amely magától értetődő módon feltételezi, hogy a felek a béke fenntartása végett készek engedményeket tenni, mindiinkább az az egyetlen út lesz, amely a világ békéjének biztosításához vezet. A legfontosabb nemzetközi kérdések megtárgyalására hivatott négyhatalmi találkozó előkészítésének napjaiban — folytatja a lap — az egész világot betölti a reménykedés szelleme. Irreális dolog lenne azt várni, hogy ezek a tárgyalások végérvényesen megoldják az összes vitás kérdéseket, és kigyógyítják a világot minden betegségéből. Viszont nincs veszélyesebb dolog, mint azt állítani, hogyha genfi megbeszélések nem vezethetnek semmiféle konkrét döntéshez. A szükséges jóakarat, az őszinte erőfeszítések esetén, továbbá, ha a felek hajlandók a másik fél javaslatait őszintének tekinteni és megtárgyalni, ha hajlandók engedményeket tenni és lemondani a tömbök politikájáról , akikor elérhetők pozitív eredmények. A cikk végül hangsúlyozza, hogy a genfi kormányfői értekezleten „nemcsak számos fontos intézkedést hozhatnak a béke megszilárdítására és a megoldatlan kérdések rendezésére, hanem ez az értekezlet új korszakot is nyithat a nemzetközi viszonyok területén“. Angliában megszüntették a rendkívüli állapotot London, június 21. (MTI)A Reuter hírügynökség jelenti, hogy a lordok házában kedden felolvasták Erzsébet királynő üzenetét, amely megszünteti a vasutassztrájkkal kapcsolatban május 31-én kihirdetett rendkívüli állapotot. KÜLFÖLDI HÍREK — BIRMINGHAM VÁROS FŐPOLGÁRMESTERE kijelentette: a városi tanács elhatározta, hogy elfogadja Szverdlovszk szovjet város meghívását, és nyolctagú küldöttséget indít Szverdlovszkba. (MTI) A RENDŐRSÉG LETARTÓZTATTA Paul Caballerót, Algír Kommunista Pártjának egyik titkárát, valamint Georges Raffinit, a párt központi bizottságának tagját. (MTI) A KÉTHETES TANULMÁNYÚTRA a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságba utazott Vladimír Riedl, a Vecerni Praha című prágai estilap főszerkesztőhelyettese és Jaroslav Putik, a Literarni Noviny, a Csehszlovák Írószövetség hetilapjának munkatársa. (CTK) —_ AZ AMERIKAI SZENÁTUS, hétfőn egyhangúlag elfogadta a hadügyi költségvetést. A költségvetés öszszegre 31 milliárd 882 millió dollár. (AFP) — kétmillió koronát GYŰJTÖTT a csehszlovák ifjúság a nemzetközi szolidaritási alapra. A pénzt külföldi ifjak utazási költségeinek fedezésére fordítják, akik mint küldöttek vesznek részt a varsói VIT-en. (CTK) — A BELGIUMI TAMISÉBEN vízrebocsátották a Szovjetunió számára épített motoroshajót. Az 5200 tonna vízkiszorítású hajót szovjet megrendelésre építette a Boel-cég. (TASZSZ) — MOHAMMED ALI PAKISZTÁNI MINISZTERELNÖK Kalkuttában kijelölhette: „Ha Kína helyet kapna az ENSZ-ben, a kuomintangistákat pedig kivonnák a kínai partmenti szigetekről, ez lehetővé tenné a távol-keleti problémák mindenre kiterjedő rendezését.“ (TASZSZ) — BEVANT JELÖLI az angol járműgyártók szakszervezete a „Munkáspárt“ pénztárosi tisztségére. Bevan kijelentette, hogy a jelölést elfogadja. (MTI) — A SEATO-ORSZÁGOK ÉRTEKEZLETE hétfőn megkezdődött Karacsibban. Az értekezleten a délkeletázsiai katonai paktum gazdasági vonatkozású problémáit tárgyalják meg. (Új-Kína) Nagygyűlés a moszkvai Dzsi am©-stadionban a Szovjetunió és India barátságának jegyében A nagygyűlésen felszólalt N. A. Bulganyin és Dzsavaharlal Nehru Moszkva, június 21. (TASZSZ) Dzsavaharlal Nehru, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke a Szovjetunió különböző vidékein tett huzamosabb útjáról Moszkvába visszatérve június 21-én sajtóértekezletet tartott. A sajtóértekezleten a szovjet és a külföldi sajtó számos képviselője vett részt. Nehru miniszterelnök a tudósítók kérdéseire válaszolva beszámolt a szovjetunióbeli utazásai során szerzett benyomásairól, beszélt az India és a Szovjetunió népei közötti növekvő és erősödő barátságról, arról a műszaki segítségről és tanácsadásról, amelyben a Szovjetunió India népeit részesíti a nemzeti ipar fejlesztésében. Nehru miniszterelnök rámutatott az India és a Szovjetunió közötti barátságnak a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából megnyilvánuló jelentőségére. Azt a reményét fejezte ki, hogy a nemzetközi feszültség napról napra enyhül majd. Délután 6 órakor a moszkvai Dinamo-stadionban gyűlést tartottak a Szovjetunió és India barátságának jegyében. A stadionban tízezrek jelentek meg: moszkvai vállalatok és hivatalok munkásai és alkalmazottai, a tudomány és a kultúra képviselői. A középső páholyban Nehru indiai miniszterelnök, a szovjet kormány és a kommunista párt vezetői foglaltak helyet. A gyűlés részvevői hosszantartó, viharos tapssal fogadták őket. A gyűlést M. A. Jasznov, a moszkvai tanács elnöke nyitotta meg. A gyűlésen felszólalt Dzsavaharlal Nehru, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke. Beszédében köszönetet mondott azért a barátságért és szívélyes vendégszeretetért, amellyel a Szovjetunióban fogadták. Nehru miniszterelnök befejezésül a szovjet kormány vezetőihez fordulva ezeket mondotta: — India népe minden jót kíván önöknek és arra törekszik, hogy együttműködjék önökkel a közös tevékenység sok területén, országaink javára, az egész emberiség érdekében. Az indiai miniszterelnök beszédét hosszantartó, viharos tapssal fogadták, éljenzés harsant fel. Moszkva, június 21. (TASZSZ) N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, június 21-én megbeszélést folytatott Dzsavaharlal Nehruval, az Indiai Köztársaság miniszterelnökével. A megbeszélésen részt vettek: I.G. Kabanov, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere, A. A. Gromiko és V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettesei. Indiai részről jelen voltak a Nehru kíséretében levő személyek: N. R. Pillái, az indiai külügyminisztérium főtitkára, A. Husszain, az indiai külügyminisztérium európai osztályának vezetője, K. P. S. Menen, az Indiai Köztársaság moszkvai rendkívüli és Moszkva, június 21. (TASZSZ) A bandungi értekezleten részt vett országok moszkvai diplomáciai képviseleteinek vezetői június 21-én villásreggelit adtak Dzsavaharlal Nehru indiai miniszterelnök tiszteletére. A villásreggelin részt vett Dzsavaharlal Nehru, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke, leánya Indira Gandhi, N. R. Pillái, az indiai külügyminisztérium főtitkára, A. Huszszain, az indiai külügyminisztérium európai osztályának vezetője. Szovjet részről a villásreggelin megjelent N. A. Bulganyin, L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, M. G. Pervuhin, M. Z. Szaburov, N. Sz. Hruscsov, továbbá V. Ezután N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szólalt fel. N. A. Bulganyin, a szovjet kormány és a szovjet nép nevében üdvözölte India miniszterelnökét, meghatalmazott nagykövete és P. N. Kaul, az indiai nagykövetség első titkára. A megbeszélés szívélyes, baráti légkörben folyt le. Al. Z. Szaburov fogadta Nehru miniszterelnököt Moszkva, június 21. (TASZSZ) M. Z. Szaburov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, a Szovjetunió Állami Gazdasági Bizottságának elnöke június 21-én fogadta Dzsavaharlal Nehru indiai miniszterelnököt és hosszabb beszélgetést folytatott vele. V. Kuznyecov és V. A. Zorin, külügyminiszterhelyettes, M. A. Menysikov, a Szovjetunió indiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a Szovjetunió külügyminisztériumának több osztályvezetője. Eden meghívta Nehrit Londonba London, június 21. (MTI) Illetékes forrásból közlik: Sir William Hayter, moszkvai angol nagykövet Eden miniszterelnök megbízásából kedden délelőtt átnyújtotta a Moszkvába visszaérkezett Nehru indiai miniszterelnöknek a londoni látogatásra szóló meghívást. N. A. Bulijanyin megbeszélése Nehrunal A bandungi értekezleten részt vett országok diplomáciai képviselőinek villásreggelije Nehru tiszteletére Bírói eljárással és elbocsátással akarják megtörni az angol tengerészsztrájkot Az Angliában folyó tengerészsztrájkot a kormány és a hajózási vállalkozók a legválogatottabb eszközökkel próbálják megtörni. A Cunard hajózási vállalat most bírói eljárást kért 49 sztrájkoló tengerésze és a sztrájkbizottság 15 tagja ellen. Ezenkívül több száz tengerészt szolgálat-megtagadás címén elbocsátottak állásából. A kormány pedig a fiatalabb tengerészeket katonai szolgálatra akarja behívni. A DAILY WORKER ezzel kapcsolatban megállapítja: „A Cunard társaság eljárása a tiltakozások viharát fogja kirobbantani olyan helyeken is, amelyeket eddig még nem érintett a sztrájk. A sztrájk már most is két kikötőben 9 nagy óceánjáró gőzöst kényszerít veszteglésre. (MTI) Az Olasz Köztársasági Párt nem hajlandó részt venni az új kormányban Róma, június 21. (MTI) Scelba kormányának minden minisztere hétfőn a miniszterelnök rendelkezésére bocsátotta miniszteri tárcáját, hogy ezáltal lehetővé tegye a kormány „átalakításának“ elvégzését. Az új miniszterek kinevezése még nem történt meg. A liberálisok és a szociáldemokraták meg akarják tartani ugyanazokat a minisztériumokat, amelyek eddig is a kezükben voltak és legfeljebb személyi cseréről hajlandók tárgyalni. Az Olasz Köztársasági Párt nem fogadta el Scelbának azt az ajánlatát, hogy lépjen be a kormányba. Az elutasítást azzal indokolja, hogy nem tartja kielégítőnek az új kormányprogramot. A kereszténydemokrata képviselők vezető bizottsága még nem nevezte meg jelöltjeit az „átalakított“ kormányban. Gonella, a Kereszténydemokrata Párt volt főtitkára és Pella volt miniszterelnök, a párt kisebbségi irányzatainak vezetői, kijelentették, hogy az Olasz Köztársasági Párt távolmaradása a kormánytól nem teszi lehetővé azt, hogy az új kormány a már eleve meglevő többségre számítva jelenjen meg a képviselőház előtt, érvénytelenné teszi a „négypárti formulát“, amelyre a kormány eddig támaszkodott. A Kereszténydemokrata Párt vezetősége kedden este ülést tart, hogy megvizsgálja a politikai helyzetet, tekintettel a köztársaságpártiak elutasító válaszára, és a kereszténydemokrata kisebbség ellenzékiségének felelevenedésére. Ha ezeket a nehézségeket sikerül áthidalni, akkor Scelba kedden és szerdán elvégezheti az „átalakítás“ munkáját, az államfő elé terjesztheti a miniszterek kinevezését és — ha az államfő nem támaszt kifogást az eljárás ellen — csütörtökön a képviselőház elé állhat, hogy bizalmat kérjen átalakított kormánya számára. Az átalakított kormány a képviselőházban 260 kereszténydemokrata szavazatra, 19 szociáldemokrata és 13 liberális szavazatra, összesen 292 szavazatra számíthat, míg az abszolút többséghez 291 szavazat szükséges. A köztársaságpártiak szavazatai hiányában a kormány Lauro disszidens monarchistáinak támogatására számít. A jelenlegi körülmények között az sem lehetetlen, hogy a kereszténydemokraták egy része nem szavaz a kormány mellett. San Franciscóban megtartották az ENSZ jubileumi ülésszakának megnyitó ülését San Francisco, június 21. (TASZSZ) Mint lapunk tegnapi számában jelentettük, június 20-án San Franciscóban ünnepélyes keretek között megnyílt az ENSZ-alapokmány aláírása 10. évfordulójára összehívott jubileumi ülésszak. Az ülésszakot Van Kleffens, az ENSZ jubileumi ülésszakának elnöke, aki a közgyűlés 9. ülésszakának elnöke volt, nyitotta meg, majd Eisenhower elnök tolmácsolta a jubileumi ülésszak részvevőinek az Egyesült Államok kongresszusának külön köszöntő üzenetét. Ezután San Francisco város nevében Robinson polgármester, California állam nevében Knight kormányzó beszélt. Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára rövid beszédében arról szólt, milyen nagy felelősséget róttak a világ népei az ENSZ-re. Hammarskjöld emlékeztetett a közelmúlt nemzetközi eseményeire, amelyek némileg enyhítették a világfeszültséget — a Bandungban tartott ázsiai—afrikai értekezletre, az osztrák államszerződés megkötésére, a négyhatalmi kormányfői értekezlet előkészítésére —, és hangsúlyozta, hogy mindezek az események az egész világ békéje és biztonsága további megszilárdításának „új reményét keltik fel“. Az ENSZ főtitkára a továbbiakban kifejezte azt a meggyőződését, hogy az ENSZ megsokszorozza a béke megszilárdítását és a népek életszínvonalának emelését szolgáló erőfeszítéseit. Ezután Van Kleffens, az ENSZ jubileumi ülésszakának elnöke szólalt fel. Felhívta a küldöttek figyelmét az ülésszak nagy nemzetközi jelentőségére. Azt mondotta, hogy a világ népei „a nemzetközi légkör javulásához való fontos hozzájárulást“ várnak az ülésszaktól. Van Kleffens felszólalásával befejeződött az ülésszak ünnepélyes megnyitó ülése. Villásreggeli V. N. Melatovnál V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere, az ENSZ jubileumi ülésszakán részvevő szovjet küldöttség vezetője, június 19-én találkozott Van Kleffensszel, az ENSZ jubileumi ülésszakának elnökével. V. M. Molotov és Van Kleffens beszélgetésénél jelen volt G. N. Zarubin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete. Ugyanezen a napon V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere és A. A. Szoboljev, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője részt vett azon a banketten, amelyet Eduardo Zulete-Angel, Colombia washingtoni nagykövete adott. V. M. Molotov június 20-án villásreggelit adott Hollandia, Dánia, Jemen, Luxemburg, Szaud-Arábia és Svédország küldöttségeinek tiszteletére. (TASZSZ) Eredményesen befejeződött az olasz női mezőgazdasági bérmunkások sztrájkja Róma, június 21. (TASZSZ) Az olasz haladó lapok beszámolnak arról, hogy Vercelli, Novara, Milánó és Pavia tartományokban sikerrel fejeződött be a rizsföldeken dolgozó női bérmunkások sztrájkja. A sztrájkot munkabéremelési követelések támogatására indították. A Vercelliben aláírt megállapodás előírja, hogy a rizsültetvényeken dolgozó nők bérét három százalékkal emelni kell a megélhetési költségek legutóbb bekövetkezett emelkedésének megfelelően. Ma délután nyílik meg Helsinkiben a béke-világtalálkozó Helsinki, június 21. A Magyar Távirati Iroda kiküldött tudósítója jelenti: a béke-világtalálkozó részvevőinek nagy része már megérkezett a zászlódíszbe öltözött Helsinkibe. „Rauha“ (béke) — ez a szó és ez az eszme uralja ma a finn főváros életét. A Messuhalli, a kiállítási csarnok ünnepi köntösben várja a népek békeküldötteit. A hatalmas ülésterem mennyezetén falemezből készített, kitárt szárnyú fehér galambok százai függnek. A terem négy oldalát teljesen beborítják a kongresszuson képviselt nemzetek lobogói. Az épületben külön helyiségek állnak az egyes küldöttségek, sajtó- és rádiótudósítók rendelkezésére. Kedden a küldöttek csoportjaival ismét sok világszerte ismert békeharcos érkezett Helsinkibe. A világhírű nevek viselői mellett itt látjuk a békeküldöttek sorában az egyszerű „névtelen“ emberek százait, akik sok millió társuk gondolatait, vágyait és békeakaratát tolmácsolják majd a nagy békeparlament színe előtt. A magyar békemozgalom húsztagú küldöttsége kedden a késő esti órákban érkezett meg Helsinkibe. A magyar küldötteket a Béke-Világtanács, a Finn Béketanács és a helsinki magyar követség képviselői köszöntötték a repülőtéren. A finn sajtó részletesen ismerteti a béketalálkozóval összefüggő eseményeket és vezető helyen fényképeket közöl a külföldi küldöttek érkezéséről. A béke-világtalálkozó első hivatalos sajtóértekezletét kedden este, a Messuhalli kistermében tartották. Jorge Zalamea, Colombia volt közoktatásügyi minisztere, a Béke-Világtanács titkárságának tagja üdvözölte a világ minden tájáról egybesereglett újságírókat, majd hangsúlyozta: „A helsinki béke-világtalálkozó az emberiség létének sorsdöntő pillanatában kezdi meg tanácskozásait. Mindanynyian felelősek vagyunk azért, hogy a különböző nézetek és irányzatok szabad vita útján módot találjanak a szőnyegen forgó nemzetközi kérdések békés és ésszerű megoldására. Ha minden becsületes ember, pártállásra való tekintet nélkül részt vesz a békemozgalom nagy erőfeszítésében, akkor megtaláljuk a helyes utat, amely a munka és az értelem győzelméhez vezet.“ Jorge Zalamea közölte, hogy a helsinki béke-világtalálkozót, amelynek összehívását a Béke-Világtanács múlt, év novemberében Stockholmban lezajlott ülésén kezdeményezte, szerdán délután 3 óraikor ünnepélyes külsőségek között nyitják meg. A kongresszus részvevői az első ülésen megválasztják az elnökség tagjait és döntenek a tanácskozások napirendjéről. A római egyház és Latin-Amerika Az Unita cikke az argentin helyzetről Róma, június 21. (MTI) Az Unita az argentínai események kapcsán a római katolikus egyház latin-amerikai tevékenységét boncolgatja. A lap a többi között a következőket írja: Meg kell említeni, hogy az utóbbi időben Latin-Amerikában lejátszódott események, különösen pedig a guatemalai és brazíliai események sajátos, egyáltalán nem épületes fényt vetnek a római katolikus egyház tevékenységére a világnak ebben a részében. Akárcsak Guatemala Cityben és Rio de Janeiróban, ugyanúgy Buenos Airesben is, a katonai lázadás lángjainak fellobbanó fénye bíborosok és püspökök alakját világítja meg és ez olyan tény, amelyet az Osservatore Romano semmiképpen sem tagadhat. Guatemalában a United Fruit „ügye“ megegyezett Verolino bíboroséval, ami pedig Argentínát illeti, nehezen lehetne tagadni azt a ténybeli összefüggést, amely a Grace Company, vagyis az Egyesült Államok legnagyobb latin-amerikai kereskedelmi társaságának érdekei és Capello bíborosnak, Argentína prímásának álláspontja között fennáll. Maga az a tény is eléggé bizonyító erejű, hogy Charles Wilson, az Egyesült Államok hadügyminisztere, a Grace Company elnöke, ugyanolyan mértékben találta veszedelmesnek a Buenos Aires-i kormány politikáját, mint Capello bíboros. Nyilvánvalóan nem fogjuk megvédeni Peront — írja az Unita —, aki egyébként valamikor nagy kegyben, állott az egyházi hierarcháknál, akiktől megkapta a szükséges támogatást, hogy meg tudja szerezni a hatalmat és el tudja fojtani a demokratikus szabadságjogokat. Peron kétségtelenül nem képviseli az argentin nép függetlenségi, felszabadulási eszményeit, haladó törekvéseit. Még tegnap élvezte az észak-amerikai imperializmus támogatását, de az, hogy szócsöve lett az argentin állattenyésztők érdekeinek, amelyek éles ellentétben állnak a Middle West állattenyésztőinek érdekeivel, elég volt ahhoz, hogy a washingtoni kormány egész sor intézkedést hozzon az argentin gazdasági élet megfojtására, hogy elősegítse a peronista rendszer összeomlását. Amikor pedig a Buenos Aires-i kormány a megváltozott helyzetben új utakat keresett argentin termékek elhelyezésére, és félénken keresni kezdte a kereskedelmi kapcsolatokat a Szovjetunióval és Kínával, a nagy északamerikai részvénytársaságok dühe nem ismert többé határt. A belső ellenzékre támaszkodva, pénzelve azokat az argentin érdekcsoportokat, amelyek attól tartanak, hogy előbb-utóbb lesújt rájuk a rendszer, amely kénytelen a külső fenyegetések ellen keresni a nép támogatását. Washington urai megteremtették azokat a feltételeket, amelyek szükségesek voltak az ezekben a napokban lejátszódott eseményekhez. Mint már máskor istörtént, az egyházi hierarchia ez alkalommal sem takarékoskodott áldásaival. i fivezibljükai népek nagy béketalálkozóját IV/fa nyílik meg a „népek parlamentje“, ma kezdődik a nagy béke-világtalálkozó Helsinkiben. A Messuhalli ünnepélyesen feldíszített csarnokában a részvevő országok 2500 küldöttje, megfigyelők, tudósítók gyűlnek össze, de gondolatban ott van a földkerekség minden békeszerető embere. Bizalommal és reménnyel tekintenek az öt világrész népei a helsinki találkozóra. A bizalom és a remény a békemozgalom eddigi eredményeiből fakad. Ma már senki sem vonhatja kétségbe, hogy e mozgalom hozzájárult a koreai és az indokínai vérontás megszüntetéséhez, számtalanszor meghátrálásra kényszerítette az agressziós erőket. A támadók nem önként mondtak le koreai atomháborús terveik végrehajtásáról, nem önként egyeztek bele abba, hogy elhallgassanak az ágyúk Vietnamban; a népek egyesített ereje kényszerítette meghátrálásra őket. A népek pedig ezeken az eredményeken mérték fel, milyen hatalmas, legyőzhetetlen erő rejlik egységes akcióikban, milyenhatalmat jelent saját erejük. A béketábor — Erenburg szavával élve — patakból hatalmas folyammá nőtt. A békeharcosok azonban ma még nem állíthatják, hogy elhárították az emberiség fölött lebegő veszedelmet, nem mondhatják, hogy visszaadták a világ édesanyáinak a nyugodt álmot. A háborús gyújtogatók tovább szövik gyilkos terveiket, egyes imperialista politikusok még bíznak abban, hogy a tömegpusztító fegyverek segítségével megfordíthatják a történelem kerekét, s visszahozhatják a kizsákmányolás, a gyarmatosítás letűnő korát. Éppen ezért Helsinkibe nem ünnepelni, hanem elsősorban dolgozni mentek a küldöttek; azért mentek, hogy közösen további harci programot készítsenek; olyan programot, melynek segítségével a népek lefoghatják azok kezét, akik az atomfegyvereket fel akarják használni. "Éppen a helsinki béketalálkozó előtt lehetett a világ tanúja annak, hogy az Egyesült Államok bizonyos körei tovább szövik atomháborús terveiket. Mert mi másnak tudható be a napokban lejátszódott „atomriasztási hadgyakorlat“, ha nem annak, hogy az Egyesült Államok e pokoli komédiával meg akarja félemlíteni az amerikai népet? A New York Post, az amerikai burzsoázia egyik lapja is elítélően jegyezte meg, hogy a kormány, melynek munkálkodnia kellene a béke megvédésének feladatán, most ilyen országos méretű háborús színjátékot rendez. Az ilyen komédia kinyitja azok szemét is, akik még hittek az álszent szavaknak; a mindeddig közömbös emberek is ráébrednek, hogy nem aggódni kell, hanem cselekedni, nem szabad hagyni, hogy egyes elvetemült, számító profitvadászok pusztulásba sodorják a népeket. Az utóbbi időben sokan, nagyon sokan eszméltek fel. Eztékesen bizonyítja, hogy Helsinkiben minden eddiginél több nép képviselteti magát. S ugyanezt fejezte ki C. F. Powell, angol professzor, a Royal Society (Királyi Társaság) tagja, Nobel-díjas fizikus, a bristoli egyetem tanára, amikor a következőket mondotta: „Kezdik általában megérteni, hogy az emberiség történelmében igen jelentős korszakot élünk. Egyrészt a nagyhatalmak közti háború esetén — melyet a tömegpusztító fegyverek modern módszereivel vívnának — katasztrófa zúdulna az emberiségre, másrészt az emberi jólét növekedésének óriási távlatai nyílnának meg, ha a békés világban felhasználnák azokat az új, hatalmas erőket, amelyeket a tudomány felszabadított.“ Helsinkiben most azon munkálkodnak a küldöttek, hogy elősegítsék a népek követelésének, a tömegpusztító fegyverek betiltásának megvalósulását és olyan légkört teremtsenek a világon, melyben a nagyhatalmak megegyezésre juthatnak a vitás kérdésekben. A Szovjetunió — mint ez világszerte ismert — fáradhatatlanul arra törekszik, hogy elősegítse a feszültség csökkentését. Követeli az atomfegyverek betiltását —a bér e fegyverek birtokában vám Ésszerű, helyes javaslatot tett a leszerelésre — bár, mint a második világháborúban bebizonyította, legyőzhetetlen hadsereggel rendelkezik. S mindent megtesz, hogy a nagyhatalmak felszámolják Európa legveszedelmesebb tűzfészkét, létrehozzák az egységes, demokratikus Németországot. De nem minden nagyhatalom vezető politikusai gondolkodnak és cselekszenek így. Az Egyesült Államok egyik szenátora, McCarthy a napokban „tragikus tévedésnek“ minősítette,hogy Eisenhower elnök hozzájárult a négyhatalmi értekezleten, való részvételhez. S mccarthyk, sajnos, vannak még az Egyesült Államokban. N nagy és szép feladat áll a „népek ’ parlamentje“ előtt. És ennek a feladatnak a megoldásában részt vesznek a mi népünk képviselői is. Küldötteink átadják a helsinki békevilágtalálkozón a hétmillió névvel megpecsételt dokumentumot, mellyel hitet tettünk békeakaratunkról. Tolmácsolják majd a magyar nép forró békevágyát és hozzájárulnak a nagy találkozó sikeréhez. Elhozzák majd a határozatokat, melyek népünk számára is megszabják a békeharc további feladatait. Népünk gondolatai ott járnak küldötteinknél, akik méltón fogják képviselni a békeszerető, hazáját szorgosan építő, erősítő, szabad magyar népet. Meleg szeretettel, igaz szívvel üdvözöljük a helsinki béke-világtalálkozót, a népek parlamentjét, és sok sikert kívánunk az emberiség javára végzendő nagy munkájához. Befejeződött a Szabad Német Szakszervezetek Szövetségének IV. kongresszusa Berlin, június 21. (TASZSZ) A Szabad Német Szakszervezetek Szövetségének IV. kongresszusa Berlinben befejezte munkáját. A kongresszus záróülésén elfogadták a szövetség módosított alapszabályának tervezetét. A kongresszuson részt vett küldöttek egyhangúlag határozatot fogadtak el. Ez a határozat jóváhagyja a Szabad Német Szakszervezetek Szövetsége központi vezetőségének beszámolóját és megjelöli a szakszervezetek feladatait. A Szabad Német Szakszervezetek Szövetségének IV. kongresszusa a német munkásosztály akcióegységének megteremtése végett minden német szakszervezetnek azt javasolja, hogy együttesen vitassák meg és fogadják el azt a nyilatkozatot, amely Németország újraegyesítését, a párizsi egyezmények hatálytalanítását, a megszálló csapatok kivonását, a háborús propaganda minden formájának betiltását, mindenfajta tömegpusztító fegyver eltiltását követeli. Ezt a nyilatkozatot el kell juttatni a küszöbönálló négyhatalmi értekezlethez. A kongresszus javasolja, hogy egész Németországban tartsanak szakszervezeti gyűléseket, s vitassák meg az újraegyesítés kérdését. A kongresszus határozata felszólítja valamennyi német szakszervezet tagjait, hogy minden eszközzel támogassák a német szakszervezetek közötti megegyezésre irányuló kezdeményezéseket. A kongresszus befejezésül megválasztotta a Szabad Német Szakszervezetek Szövetségének vezető szerveit. Külpolitikai jegyzetek Új cégért régi célok Az amerikai politikusok a közelgő genfi értekezlet előtt egyremásra szülik az új ötleteket. Rövid vizsgálat után azonban megállapítható, hogy azok korántsem a tárgyalások sikerét, a népek közötti egyetértést szolgálják. A legújabb ötlettel Knowland szenátor, a szenátus köztársaság párti csoportjának vezetője hozakodott elő. A szenátor törvényjavaslatot terjesztett be: alakítsák meg a „nemzeti szabadság tanácsát“. A név nagyon megtévesztő. A javaslattevő azonban korántsem a faji megkülönböztetés eltörlésére, a békeharcosok üldözésének eltiltására, vagy a McCarthy szégyenteljes intézkedéseinek megsemmisítésére akarja létrehívni a „nemzeti szabadság tanácsát“. Knowland szerint a hangzatos nevű tanácsnak — amelynek a külügyminiszter és a hadügyminiszter is tagja lenne — tanulmányoznia kellene az amerikai kormány jelenlegi propagandatevékenységét és ki kellene dolgoznia a béketábor országai ellen irányuló propaganda erősítésének tervét. Magyarul: „a nemzeti szabadság tanácsának“ az lenne a feladata, hogy több kémet és diverzánst küldjön a Szovjetunióba és a népi demokratikus országokba, hogy „újabb“ és „jobb“ módszerekkel próbálja megbontani ezekben az országokban a népi egységet, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét. Az új javaslat a nyílt beavatkozás más államok belügyeibe. Jellemző, hogy Knowland szenátor akkor nyújtotta be hangzatos elnevezésű tervezetét, amikor a népek a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján való békés megoldásában, az államok közötti bizalom légkörének megteremtésében reménykednek. Ez az agresszív javaslata azonban olyan dolgokról is vall, amelyekről Knowland nem mert nyíltan beszélni. Az új javaslatközvetett beismerése annak, hogy az Egyesült Államok propaganda-maszlagja hatástalan maradt a béketábor országaiban. Knowland óvakodott ezt kimondani, tervezete mégis messzehangzó kesergés az amerikai „hidegháborús“ propaganda kudarcán.