Szabad Nép, 1955. július (13. évfolyam, 180-210. szám)

1955-07-01 / 180. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK. SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZÓK P­Á­RT­JÁN­A­K K­Ö­Z­P­O­N­TI L­A­P XIII. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM­ÁRA 6© FILLÉR PÉNTEK, 1955. JÚLIUS 1 W­MS1 HELSINKI ÜZENETE Elcsendesedett a Messuhalli-csar­­nok, véget ért a béke-világtalálkozó: a küldöttek reménységgel és lelkese­déssel szívükben útra keltek, hogy ha­­zavigyék, s hirdessék Helsinki üze­netét. A finn főváros neve a békeharco­sok nemzetközi nyelvén új tartalmat kapott; ha Stockholm azt jelenti, hogy „befulladt“ az az atombomba, amelyet Koreára akartak ledobni, ha Berlin azt, hogy diadalmas útra indult a tárgyalások gondolata, ha Budapest neve azt mondja: új re­ménység ébredt az aggódó emberiség szívében, akkor Helsinki — az „erő politikájával“ és az atomháború ve­szedelmével szembeforduló világköz­vélemény felhívása a négy nagyha­talom közelgő genfi kormányfői érte­kezlete előtt. ,­A nemzetközi ellenté­teket lépésről lépésre át lehet hidalni, és akkor megvalósulnak a népek re­ményei.“ Ezt üzeni Helsinki Genfnek és a Genfre tekintő világnak. Tíz éve, Potsdam óta első ízben találkoznak a négy nagyhatalom kormányfői. Fagyejev szovjet író a helsinki Hes­­peria-ligetben tartott békegyűlésen azt mondta a finn főváros dolgozói­nak: a béketalálkozó részvevőinek nincs joguk, hogy előírják, miről tárgyaljanak Genfben. De a százmil­liók elidegeníthetetlen joga és köte­lessége, hogy megmondják: „Nem akarjuk, hogy minden idők legem­bertelenebb háborújának veszélye tornyosuljon gyermekeink bölcsője fölé. Követeljük, hogy egyezzenek meg! Százmilliók tekintete kíséri majd figyelemmel tárgyalásaikat. Ha pedig akad olyan, aki önös célokból meg akarja hiúsítani a tárgyaláso­kat, azt a földkerekség minden népe elítéli“. A világ — üzeni Helsinki — szem­beszáll az erőszak módszerével: el­utasítja a katonai tömbök, a fegyver­kezési hajsza, az atomháború politi­káját. A szovjet kormány javaslatai az atomfegyver és a leszerelés sok éve vajúdó kérdését oly közel vitték a megoldáshoz, hogy „a megegyezés csupán a jóakaraton múlik“. „Ma — mondotta Joliot-Curie­ a béketalálko­zón — több kilátás van arra, mint valaha, hogy sikerül megoldani a le­szerelésnek és a tömegpusztító fegy­verek megsemmisítésének fontos problémáját.“ Elszorult szívvel s felháborodás­sal hallgatták a­­békeküldöttek Kao­­u Jasui japán tanár szavait a Hirosi­mára ledobott bomba rettenetes pusztításáról. Reménnyel, bizalommal figyelték Infeld lengyel tudóst, aki arról szólt, hogyan szelídülhet a dé­mon az alkotó ember szolgálatában a béke kertészévé: „Az atomerő húsz éven belül helyettesíteni tud s ezzel az emberiség számára felesle­gessé tesz­­ majdnem minden más energiaforrást. A fejlődés távlatai ezen a téren beláthatatlanok. Nem vagyok a szóvirágok híve, de túlzás nélkül el lehet mondani: a békés cé­lokra igénybe vett atomerő felsza-­­badíthatja az embert a bibliai rege átka és kárhozata alól, hogy arca ve-­­­zítékével kell megszereznie minden­napi kenyerét. Ehhez azonban min­denekelőtt a béke biztosítására van szükség.“ S a béke biztosítása — üzeni Hel­sinki — elképzelhetetlen az Európát kettészakító, Ázsiát testvérháborúba sodró tömbpolitika elvetése nélkül. Gyűrjék le a nagyhatalmak a bénító gyanakvást, haladjanak tovább azon az úton, amelynek már oly világszer­te üdvözölt mérföldkövei vannak, mint az indokínai háború lángját el­oltó genfi megegyezés, az Ázsia és Afrika béke- és szabadságvágyát megfogalmazó bandungi értekezlet, az Ausztria semlegességét kimondó bécsi szerződés, a belgrádi szovjet— jugoszláv nyilatkozat, Bulganyin elv­társnak és Nehru miniszterelnöknek a békés egymás mellett élés alapel­veit megerősítő közös deklarációja. Ha a négyhatalmi értekezlet meg­szívleli a közvélemény szavát — üze­ni a helsinki találkozó —, akkor olyan Európa felépítésének lesz az első szakasza, amely szavatolja min­den európai állam biztonságát, gyü­mölcsöző gazdasági és kulturális együttműködését. Ez a kollektív biz­tonság összefügg a katonai szövetsé­gektől távol álló, egyesített Németor­szág megteremtésével, a nemzeti füg­getlenség tiszteletben tartásának elvé­vel. Helsinki a békemozgalomnak nem csupán újabb terebélyesedését bizo­nyítja, hanem a szó szoros értelmében az egész világközvéleményt meg­szólaltatja. A helsinki­ tanácskozás minden rétegre kiterjedő, átfogó jel­legét ismerve bátran mondhatjuk, hogy kifejezte minden jószándékú ember akaratát. Nem véletlen, hogy Adenauer egyik lapja így kesereg: a négyhatalmi értekezleten „ott ül majd a láthatatlan ötödik partner, a népek békevágya, amely erős nyomást gya­korol a nyugati politikusokra ...“ Nos, ez a „láthatatlan“ erő nagyon is reális tényezőként hat a világpoliti­kában: egyre erősebb, lebírhatatlan mozgalommá válik! Erejét, vonzását a helsinki találkozó összetétele is mu­tatja: 68 ország több mint 1800 kül­dötte közt ott voltak, vagy elküldték egyetértő üzeneteiket a legkülönbö­zőbb politikai, világnézeti, társadalmi és hitfelekezeti csoportok képviselői. A különböző nézeteket valló, de a béke védelmében vállvetve síkra­­szálló emberek jószándékú egységé­nek sikerre kell vezetnie — ez is Helsinki üzenete. A békefront kiszélesedését bizo­nyítják azok a vitáik is, amelyek a kongresszuson és a munkabizottsá­gokban lezajlottak. A vitában véle­ménykülönbségek merültek fel, de kizárólag a békeharc minél hatályo­sabb módszereiről. Az alapvető kér­désekben — a béke, a békés együtm­­iszterelnök más-más világnézetet vall, de kétségtelen, hogy mind ma­guk, mind a mögöttük csoportosuló erők békés úton akarják megoldani a véleményeltéréseket. Helsinkiben senki se kényszerítette rá másra a maga véleményét. „A béke nem a »miénk« és nem az »önöké«, hanem közös és csak a közös célok meghatá­rozása útján, e célok elérésére irá­nyuló­­közös akciók révén biztosítha­tó“ — mondotta d‘As­tier de la Vi­­gerie. Az olasz kereszténydemokrata ifjúsági szervezet elnökségi tagja, Umberto Zappuli megfigyelőként vett részt a találkozón. Hosszas ha­bozás után szánta rá magát az uta­zásra, de mégis eljött — mondotta — mert felismerte: az emberiségnek össze kell fognia a közös kultúra és civilizáció védelmében. „Olaszország katolikus ifjúsága úgy véli — fűzte hozzá —, hogy a proletármozgalmak­nak és a keresztény irányzatoknak bizonyos alapvető kérdésekben, min­denekelőtt a béke védelmében együtt kell működniük.“ A háború ügynökei természetesen nem állották meg, hogy Helsinkiben is ne kísérletezzenek provokációkkal, hogy ne próbálják legalább akadá­lyozni a találkozó eredményes mun­káját. Ezek a kísérletek azonban, amelyeknek sugalmazóit és szervezőit nem Finnországban kell keresni, sorra kudarcot vallottak. Mégis, e kí­sérletek csak hangsúlyozzák a hel­sinki felhívás e szavainak jelentősé­gét: „Vannak még erők, amelyeknek megfelel a hidegháború. Ezek akadá­lyokat gördítenek a négy nagyha­talom közeledésének útjába. A hel­sinki találkozó felszólítja a világ va­lamennyi országának közvéleményét, szálljon szembe ezekkel az erőkkel és támogassa a tárgyaló partnereket.“ A magyar nép is — mint minden békeszerető nép — szembeszáll a há­ború erőivel, támogatja azokat, akik a nemzetközi feszültség csökkentésé­re, a bizalom helyreállítására, békés együttélésre törekednek. A béke­világtalálkozón felszólaló küldötte­ink, Andics Erzsébet akadémikus, Czapik Gyula egri érsek, Lukács György professzor, kifejezték népünk békeakaratát, átadták azt a hétmillió aláírással megpecsételt dokumentu­mot, amellyel hazánk lakossága hi­tet tett a világ minden békeszerető emberével érzett szolidaritás, a béke ügye mellett. Népünk Csen Su-tung kínai küldöttel vallja:­­s..A békeharc közös ügyünk és szívünk együtt dob­ban.“ Népünk magáévá teszi Ver­­cors-nak, a francia ellenállás költőjé­nek a helsinki Hesperia-parkban mondott szavait: „A béke sorsa tő­lünk függ, akaratunktól, a jóindulatú emberek rendíthetetlen erőfeszítései­től.“ Minden ,jószándékú magyar ember meghallja, elfogadja, hirdeti Helsinki üzenetét, amelyet oly költőien fogal­élés, az atomfegyverek eltiltása kér­m­azott meg a találkozó záróbeszéde­désében — a küldöttek egységesek­­­ben a nagy kínai tudós, Kuo Mo-zso­ voltak. Nyilvánvaló, hogy Nenni, az Hadd nyíljék szabadon, hadd bontsa olasz szocialista, Mitchell amerikai fej sokszínű szirmát a béke szép vi­­selkész és Katajama volt japán vi­­rága. Helyes kezdeményezéssel és közös akarattal a község­fejlesztési tervek végrehajtásáért Tanácsainknak mindkét kezük tele van dologgal: itt vannak az ara­tás, a betakarítás nagy napjai. De eközben is jut — s kell is, hogy jusson — elő a község fejlesztésén fáradozni, más gondokkal is törődni. Erről számo­lunk be az alábbi híradásokban. 20 700 PERMETEZŐGÉP A tiszakécskei permetezőgyárban — amely most már a Bács-Kiskun megyei tanács vállalata — 1949-ben még csak 10—12 ember dolgozott, s évente mindössze 300—500 permete­zőt készítettek. A gyár ebben az év­ben már 20 700 permetezőgépet ad a mezőgazdaságnak. Az eddig jól be­vált régi típusú gépeken kívül nem­régiben elkészítették az igen kere­sett Arbor magasnyomású permete­zőgép mintapéldányát is. Július első tíz napjában elkészítik az első szá­zat, az év végéig pedig 5000 Arbor permetezőt gyártanak. A régebbi gé­pekhez szükséges alkatrészek pótlá­sáról gondoskodva, a gyár 500 000 fo­rint értékben gyárt alkatrészeket eb­ben az évben. TSZ-ÜDÜLŐ A GYOPÁROSI TÓ PARTJÁN Az orosházi járásban a gyopárosi tó partján, sötétzöld fenyőfák alatt felépítették és berendezték az oros­házi járás termelőszövetkezeteinek üdülőjét. Az építkezés költségeit a járás termelőszövetkezetei adták ösz­­sze, a munkák gyors megszervezését pedig a járási tanács vállalta. A Földművelésügyi Minisztérium hat­vanezer forint értékű szobaberende­zést, teljes konyhafelszerelést küldött az üdülőnek. A mezőgazdasági mun­káktól függően, kéthetenkénti vál­tással 30—30 termelőszövetkezeti pa­raszt pihenhet a festőién szép gyopá­­rosi tó partján. Van itt billiárd, sakk, röplabda-pálya, 500 kötetes könyvtár, s most épül a fedett tekepálya. Az üdülőbe a megye többi járásának termelőszövetkezeteiből is hívnak vendégeket KÉT ÚJ VÁRÓTEREM — TÁRSA­DALMI munkából A kozármislenyi bányászok, diá­kok eddig esőben is, hidegben is a szabad ég alatt várakoztak az autó­busz indulásáig. Az iskola, a munka Pécsre szólította őket, de az autó­­buszmegállónál nem volt fedett vá­róterem. A tanács a községpolitikai terv készítésekor megkérdezte a la­kosságot, mit építsenek leghamarább a községben. A válasz ez volt: váró­termet a két autóbuszmegállónál. A lakosok viszont azt ígérték meg, hogy társadalmi munkával, fuvarral, a tető­höz szükséges szarufákkal, gerendák­kal, s két kezük munkájával is hoz­zájárulnak a két váróterem felépíté­séhez. A két váróhelyiség gyorsan épül, már csak a befedésük és az üvegezésük van hátra. ÚJ KULTÚRHÁZ ÉPÜL A Nógrád megyei Sóshartyán köz­ség a múltban legfeljebb mor­zsákat kapott a kultúrából. Mozi nem volt a községben, „színi­előadást“ is csak egyet-kettőt rendeztek a község műkedvelői a Hangya Szövetkezet raktárhelyiségé­ben. A helyi tanács kezdeményezésé­re most a falu lakói kultúrházat épí­tenek. A szép előcsarnokos épületben lesz egy 250 férőhelyes moziterem, s külön helyiséget kapnak a színjátszók is. A megyei tanács 60 ezer forintot küldött az építkezéshez. Munkabérre, kocsifuvarra egyetlen fillért sem kellett költeni, mert a falu lakói ösz­­szefogva mindent maguk végeztek. Némely ünnepnapon 10—15 fogat is szállította a homokot, követ, téglát az építkezéshez. A kultúrház falai már állnak, most a tetőt rakják, s augusztus 20-án lepereg az első film a sóshartyániak új kultúrházána­k mozi termében. VÁNDOR-FOGORVOS A BÉKÉSI TANYÁKON A békési járásokban a szétszórt tanyai iskolákból a gyerekeknek — csaknem 60 ezernek — eddig be kel­lett menniök a járási székhelyre, hogy a fogorvos megvizsgálhassa őket. A megyei tanács — hogy a gyerekeket megkímélje az utazgatástól — gép­kocsival „vándor“­fogorvost küldött a tanyákra. Akinek panasza van, az mindjárt megkapja az orvoslást is: tömést vagy foghúzást. A szarvasi járásban — ahol először próbálták ki a vándor iskolafogászatot — nagysze­rűen bevált az új módszer. Rövid idő alatt 6000 gyermeket vizsgáltak meg. „ÉPÍTSÜNK GYÓGYFÜRDŐT A FALUNAK“ A Békés megyei Nagyszénás községben tavaly mélyfúrás köz­ben 1800—1900 méter mélységből több mint 90 fokos forrásvíz buggyant elő. A forrás a számítások szerint ma már „fojtott“ állapotban is 330 liter vizet ad percenként. Azt is megállapították, hogy a víz gyógyító hatású. — Építsünk gyógyfürdőt a falunak — javasolták a községi tanácsban. A lakosság örömmel üdvözölte az ötletet, s egyre többen ajánlották fel segítségüket az építkezéshez. A fel­ajánlott — már részben teljesített — társadalmi munka értéke 65 ezer fo­rint, nem is szólva a nagyszénási kisipari termelőszövetkezetről, amely 25 ezer forint értékű ács-, kőműves-, lakatos- és más szakmunkát ígért. A fürdő helyén — nagyrészt a Lenin és a Dózsa Termelőszövetkezet tag­jai — elkészítették a levezető csator­nát. A SOLTVADKERTI BECSÜLET­KÖNYV A megyék begyűjtési versenyében Bács megye a legutóbbi értékelés szerint az utolsó lett. Soltvadkert nagyközségben a legutóbbi tanács­ülésen elhatározták, példát mutatnak abban, hogy ezt a csorbát jó mun­kával ki lehet köszörülni. A­ tanács­­ülés úgy határozott: becsületkönyvet adnak minden tanácstagnak. Ebbe bejegyzik azoknak a nevét, akik ed­dig hiánytalanul teljesítették állam­­polgári kötelességüket, s most elvál­lalják, hogy a háromnegyed évi vagy az egész évi termény-, tojás- és egyéb beadási kötelezettségüknek idő előtt eleget tesznek. „Bogáromi István már egész évi adóját befizet­te, kukorica- és gabonabeadási kö­telezettségét is teljesítette“ — olvashat­juk a becsületkönyvből. Az eredmény már most is érezhető: Soltvadkert az elsők közé került a megyében. Nyilvános taggyűlés (2. oldal) Horváth Mihály: Az — Hogyan javul Tűzállóanyaggyár (2. oldal) Kertán első sikerek... a Diósgyőri munkája? A MAI SZÁMBAN Kutika Károly: A Magyar Önkén­tes Honvédelmi Szövetség ta­nácskozása (2. oldal) Bevonták a Béke-Világtanácsba a békemozgalomhoz újabban csatlakozott csoportok képvise­lőit (3. oldal) -------------------------­Togliatti elvtárs nyilatkozata az olasz kormányválság megoldá­sáról (3. oldal) Szilágyi Éva: Az indiai nép küz­delme az aszály és az árvíz el­len (3. oldal) Schütz István: Az újjászülető Du­­na-delta (4. oldal) A szénbányászat határidő előtt teljesítette félévi tervét A Szénbányászati Minisztérium je­lenti: A szénbányászok az első negyed­évi terv túlteljesítése után eredmé­nyesen dolgoztak a második negyed­év feladatainak megvalósításán is. A pécsi, a komlói, a tatabányai, a nóg­rádi, a dorogi, a közép-dunántúli és a Mátra vidéki szénbányászati trösz­tök kollektívái egymás után jelentet­ték, hogy határidő előtt teljesítették félévi előirányzatukat. Június 30-án, a kora reggeli órákban az egész szén­bányászat befejezte első félévi ter­vét, s a hátralevő két és fél műszak alatt több tízezer tonna szenet szállí­tott terven felül felszínre. Előzetes adatok alapján a szénbányászat je­lentősen túlteljesítette minőségi elő­irányzatát is, s az önköltség, vala­mint a termelékenység területén is javulás mutatkozik. Néhány nap múlva megkezdik a kísérleti termelést a Borsodi Vegyikombinát műtrágyagyárában A Borsodi Vegyikombinát ammónia szintézis-, valamint savüzeme mellett — amelyek tulajdonképpen a műtrágyagyártáshoz szükséges alap­­anyagot állítják elő — rövidesen megkezdi a kísérleti termelést a műtrágya­­gyár is. Az ammónia szintézisüzem, valamint a savüzem rendszeres terme­lésének megkezdéséig a Péti Nitrogén Művektől kapott ammóniákkal és híg savval folyik a műtrágyagyárban a kísérleti termelés. Amint az ammónia és a savüzem rendszeresen tudja szolgáltatni a műtrágya alapanyagát, az ammóniát és a salétromsavat — megkezdődhet a rendszeres műtrágya­­gyártás. A hat üzemrészből álló műtrágyagyárban már valamennyi gépet ki­próbálták. A mészkőőrlő üzemben a törő- és őrlőgépek kifogástalanul dol­goznak, lisztfinomságúra őrlik a mészkövet. Jelenleg a szórótorony tetőzetét burkolják saválló lap­okkal. Ezt a munkát néhány nap alatt befejezik. Utána megkezdik a Pétről kapott ammóniával és híg savval a semlegesítő feltölté­sét. A kísérleti termelés megkezdésére a jövő héten kerül sor. Versenybe kezdenek a Könnyűipari Minisztérium igazgatóságainak főmechanikusai A Könnyűipari Minisztérium igaz­gatóságainak hét főmec­hanikusa ver­senyre hívta egymást az üzemekben folyó gépjavítások költségeinek csök­kentéséért. Meghatározták a verseny­pontokat és úgy döntöttek, hogy a he­lyezések megállapításánál latba esik a nagyjavítási terv teljesítése, a terv­­szerűség minél pontosabb meigtartása és a váratlan hiba miatti geoBH-sok számának csökkentése. A verseny jú­lius 1-től december 31-ig tart. Az eredményeket a Könnyűipari Mi­nisztérium műszaki főosztályának szakmai bizottsága értékeli. (MTI) Csaknem valamennyi gépállomás csatlakozott a húsz budapesti üzem felhívásához Baranya megye gépállomásai pár héttel ezelőtt — csatlakozva, a húsz budapesti üzem felhívásához — fel­szólították az ország valamennyi gép­állomását, versenyezzenek az évi ter­melési terv túlteljesítéséért, a gépek jobb kihasználásáért, a munka ter­melékenységének növeléséért és a termelési költségek csökkentéséért. A baranyaiak versenyfelhívását gépál­lomásaink dolgozóinak ezrei vitatták meg párttaggyűléseken, termelési ér­tekezleteken és brigádösszejövetele­ken. A felhíváshoz — néhány kivétel­lel — az ország valamennyi gép­állomása csatlakozott. A Földművelésügyi Minisztérium elkészítette a gépállomások vállalá­sainak összesítését. Gépállomásaink megfogadták, hogy november 30-ig jó minősé­gű munkával 6,2 százalékkal túl­teljesítik a gépi munka tervét, 5,9 százalékkal növelik a trakto­rok kihasználását és a tervezett­nél 24,1 százalékkal több kapá­lást végeznek. A termelési tervek túlteljesítésén­­kívül vállalták azt is, hogy a munka termelékenységét 6,3 százalékkal nö­velik, s a termelési költségekből 32 millió forintot megtakarítanak. A mozgalmat kezdeményező Bara­nya megyei gépállomásokon kívül kü­lönösen kiemelkedik Borsod, Hajdú és Nógrád megye gépállomásainak vállalása. A termelési költségekből a legnagyobb arányú — 14,3 százalé­kos — megtakarítást Vas megye gép­állomásai vállalták. Egy hónap múlva kezdődik a vi­lág ifjúságának hatalmas seregszem­léje, a varsói VIT. A magyar fiatalok országszerte ünnepi DISZ-taggyűlé­­seken választják ki soraikból azokat, akik hazánk fiatalságát képviselik majd Varsóban. Hajdú-Bihar megyéből útrakel majd Börcsök Albert, a derecskei DISZ-alapszervezet titkára. Az ő ér­deme, hogy a DISZ-szervezet taglét­száma fél éven belül csaknem meg­tízszereződött. Megyei küldött lett B. Nagy Sándor, a Püspökladányi Gépállomás sztahanovista traktorosa, Kozma Ilona, a hajdúböszörményi tanítóképző jelesrendű tanulója, Huszti Ilona, a Debreceni Ruhagyár ifjúsági exportbrigádjának tagja,­­ Decziki Ilona, a Debreceni Gördülő­csapágygyár sztahanovista ifjúmun­kása és Csuka Júlia, a hajdúnánási December 21 TSZ ifjúsági munka­csapat-vezetője is. Sztálinváros via­ küldötte Raku­sán Rezső turbinagépész, a Sztálin Vasmű energiaszolgáltató üzemének DISZ-titkára. Székesfehérvárról Kiss Ilona, a Bányagyutacsgyár DISZ-szervezeté­­nek titkára lesz tagja a küldöttség­nek. Társai megkérték, mondja el azoknak a fiataloknak, akikkel Var­sóban találkozik: az üzem DISZ-fia­­taljai azért versenyeznek, hogy mind­egyikük megszerezze a sztahanovista­oklevelet, vagy a szakma kiváló dol­gozója kitüntetést. J­z­ IIT-küldötteket választanak az ország fiataljai Mintaszerű kombájn-aratás . ... (Tudósítónktól.) Bács megyében, a kiskunhalasi határban már kombájn-aratásra érett az őszi árpa. A kombájn-aratás jó megszervezése minden gazdaságban nagy feladat. A nagy teljesítményű géptől gyorsan kell elszállítani a kicsépelt, gabonát, s az is okvetlenül szükséges, hogy a kombájn után nyomban leta­karítsák a szalmaboglyákat és elvégezzék a tarlóhántást. A napoikban a kis­kunhalasi Mezőgazdasági Technikum tangazdaságában a környék több ter­melőszövetkezete vezetőinek részvételével kombájn-aratási bemutatót tartot­tak. A bemutatón részvevő tsz-elnökök és tsz-tagok kinn, a gabonaföldön láthatták, hogyan kell helyesen megszervezni a gabonabetakarítás gépe­sítését. A kombájn aratja az őszi árpát, s a tartályból menetközben eresztik a kicsépelt magot a vontató pótkocsijába. A pótkocsiba ponyvát terítet­tek, hogy szállítás közben egyetlen szem gabona se hulljon el az úton. A kombájn szalmagyűjtő kocsijának kiürítése után két lóval vonta­tott, házilag készített szerkezettel nyomban a tábla egyik sarkára gyűj­tik a szalmát. Ezután megtárcsázzák a tarlót. A kicsépelt szem a kombájn-szerűre kerül, s ott forgatással, szállító­szalagok segítségével szárítják, s átalakított — cséplésre már nem hasz­nálható — cséplőgéppel tisztítják. (Fehérvári Ferenc felvételei, Magyar Foto) Felhívás az ifjúsági cséplő­munkacsapatok, második országos versenyére A Földművelésügyi Minisztérium­, az Állami Gazdaságok Minisztériuma, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége Köz­ponti Vezetősége és a MEDOSZ Or­szágos Elnöksége az alábbi felhívást bocsátotta ki: Traktorosok! Cséplőmunkások! Fiatalok! Diszisták! Az elmúlt évben n­agyszerű mun­kát végeztetek. Lelkes és eredmé­nyes munkátokkal győzelemre vitté­tek az ifjúsági cséplő-munkacsapatok első országos versenyét. Ma ismét versenyre szólítunk ben­neteket. Vegyetek részt a felszaba­dulási mun­kaverseny keretében szer­vezett ifjúsági cséplő-munkacsapat­ok második országos versenyében! A verseny célja: gyorsan, a legke­vesebb szemveszteséggel elcsépelni a learatott, behordott gabonát, népünk kenyerét. A verseny feltételei a következők: 1. A cséplőgépre dobméret alapján megadott irányterv teljesítése (má­zsában kifejezve). 2. A meghatározott legalacsonyabb szemveszteség és megkövetelt tiszta­sági százalék betartása, illetve csök­kentése. (A törött szem nem lehet több a kicsépelt szem összsúlyának 3 százalékánál, az ocsúban nem ma­radhat 2 százaléknál több fejlett szem, szalmában, törekben és pely­vában nem lehet az elcsépelt gabona összsúlyának 0,5 százalékánál több szem.) 3. A cséplőaljban visszamaradt gyommagvak és egyéb maghulladé­kok összegyűjtése és beszállítása a földművesszövetkezet átvevőhelyeire, a kiadott utasításnak megfelelő köve­telmények betartásával. A kazlak rendes formába rakása, betetejezése. 4. Az erő- és munkagépek rendsze­res karbantartása, a tűzbiztonsági és balesetvédelmi szabályok betartása. A verseny értékelésénél figyelem­be lesz véve a versenypontokon be­lül a cséplőgép idénytervének száza­lékos teljesítése, a cséplésben eltöl­tött összes munkanapok száma (üzemórákban), a legmagasabb napi teljesítés. Ha a meghajtó erőgép já­rómunkára alkalmas traktor, abban az esetben az éjjeli munkában vég­zett normál hold teljesítés is. Továb­bá a cséplést elősegítő, illetve gátló körülmények, a meghajtó erőgép faja és típusa. A verseny benevezési határideje július 20. A verseny július 10-től augusztus 31-ig tart. Részt vehetnek (tekintet nélkül a géptípusra és dobmilliméterre, vala­mint a meghajtó erőgépre) mindazok a munkacsapatok, amelyek tagjainak 70 százaléka 1­­28 éven aluli, egész idényre szerződött fiatal cséplőmun­kás és a cséplő-munkacsapatnak 90 százaléka a cséplés időtartama alatt azonos személyekből áll. A munka­csapat csatlakozását az erre a célra kiadott benevezési űrlapon tagjainak aláírásával igazolja, és a benevezési határidőig átadja a gépállomás, tel­letve állami gazdaság ÜB-elnökének. (Az ÜB elnökei gondoskodnak arról, hogy a benevezési lapok a legrövi­debb időn belül eljussanak a MEDOSZ megyei elnökségéhez.) A cséplő-munkacsapathoz tartoz­nak: a meghajtó erőgép felelős ve­zetője és segédvezetője, az adott traktoros brigád vezetője, akihez az erőgép tartozik, a cséplő-munkacsapat vezetője és tagjai. Az elcsépelt magmennyiséghez szá­mít: búza, rozs, árpa, zab, takarmány­­keverékek. Az országos verseny győzteseinek jutalmazása: A DISZ­KV, a MEDOSZ Elnök­sége, az FM és az Állami Gazdasá­gok Minisztériuma központi juta­lomban részesíti az országosan leg­jobb eredményt elért öt munkacsa­pat tagjait. A legjobb ifjúsági munkacsapatok a következő jutalmakat kapják: I. Az első helyezett munkacsapat minden tagja 1 darab 15 köves Pob­­jeda márkájú karórát. II. A két második helyezett mun­kacsapat minden tagja 1 darab Lju­­bityel márkájú fényképezőgépet. III. A két harmadik helyezett munkacsapat minden tagja 1 darab néprádiót. (Amennyiben az ifjúsági cséplő­munkacsapat az FM és az ÁG Mi­nisztériuma által külön hirdetett cséplési versenyben is helyezést ér el, úgy csak az ifjúsági verseny ki­tűzött jutalmát kapja.) A jutalomkiosztó ünnepség alkal­mával az öt győztes ifjúsági munka­csapat minden taféja kétnapos ingye­nes budapesti kiránduláson vesz részt, amelynek során megtekinti az Országos Mezőgazdasági Kiállítást. A DISZ­KV, a MEDOSZ Elnök­sége, a Földművelésügyi Miniszté­rium és az Állami Gazdaságok Mi­nisztériuma felkéri a gépállomások és az állami gazdaságok igazgatóit, a helyi tanácsszervek vezetőit és szak­embereit, hogy segítsék a verseny ki­­szélesítését és eredményességét. Felelős gép- és munkacsapat-veze­tőik! Teremtsétek meg a sikeres mun­ka feltételeit! A gépek üzemképessé­ge, a zavartalan munkalehetőségek biztosítása fokozza a fiatalok bizal­mát. Fiatalok! Diszisták! Példamutató munkával, fiatalos lelkesedéssel ké­szüljetek a varsói V. Világifjúsági Találkozóra. Vigyétek harcba a mun­kacsapatok minden tagját a cséplés mielőbbi szemveszteség nélküli be­fejezéséért. Fejtsetek ki meggyőző felvilágosító munkát annak érdeké­ben, hogy a csépeltetők a cséplőgép­től eleget tegyenek az állam iránti kötelességüknek. Előre az ifjúsági cséplő-m­ntka „a­­patok második országos versenyének teljes győzelméért! Földművelésügyi Minisztérium Állami Gazdaságok Minisztériuma Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetősége MEDOSZ Országos Elnöksége

Next