Szabad Nép, 1955. augusztus (13. évfolyam, 211-240. szám)
1955-08-30 / 239. szám
Emlékezés Henri Barbusse-re h Húsz esztendővel ezelőtt, 1935. augusztus 30-án halt meg Henri Barbusse kommunista író. A világméreteket öltött békeharc egyik megindítója és mindhalálig aktív katonája, írásai, amelyek e harcot tükrözik, izgalmasan érdekesek és nagyon tanulságosak. Nem kevésbé érdekes és nem kevésbé tanulságos Barbusse harcos életútja. ★ Ismert, de különösebb sikereket még el nem ért polgári író volt Barbusse, mikor az első Világháború kitört, önként jelentkezett katonának, és kiharcolta, hogy az első tűzvonalba küldjék. Átélte a munkás- és parasztkatonák szörnyű szenvedéseit, megismerte az imperialista háború egyik arcát. Azt, amelyet a népek milliói felé fordít. És kezdte megérteni, hogy egy másik arca is van a borzalmas vérontásnak. Ez az arc: bőségszaru, azok felé fordulva, akik háborúra uszítanak, háborút szerveznek, aranyat csinálnak a vérből — a mások véréből. Mikor Vilmos császár katonái Verdunt ostromolták, ő könyvet írt (a Tűz című regényt), amelyben a francia munkáskatonák kezet nyújtanak az egyenruhába kényszerített német munkásoknak. Regényének történetét, később, Lunacsarszkij moszkvai tárcáján így mondotta el: — .1915 késő őszén súlyos légnyomással kivittek a tűzvonalból. Órákon át egy nedves mezőn feküdtem, száz és száz sebesült között. Ez minden pergőtűznél nehezebb volt számomra. A sebesültek között egy erős, jóltáplált, bulldogképű huszártiszt járkált. Háborúellenes röpcédulák után kutatott és közben — legnagyobb meglepetésemre — Liebknechtet szidta. Mint ismeretes, Liebknecht Károly vezette a világháború idején a harcot Németországon belül a német imperializmus ellen. Azt hittem, hogy egy francia tiszt (aki állítólag szintén a német imperializmus és militarizmus ellen harcolt), ha nem is szereti Liebknechtet, de legalább örül annak, hogy Németországon belül is van ellensége Vilmosnak, a hírhedt császárnak. Nem így volt! A francia tiszt megérezte (talán meg is értette), hogy aki őszinte ellensége a német militarizmusnak, az ellensége minden militarizmusnak, minden militaristának, tehát neki is. És így, amikor francia antimilitaristákra vadászott, Liebknechtet szidta. Ekkor fogant meg az én Tűz című regényem. Megértettem, hogy ha a béke és az emberiség ellenségei szolidárisak egymással és a francia tiszt együtt érez a német tisztekkel, akkor nekünk, embereiknek is szolidárisaknak kell lennünk. ■ ★ Barbusse Tüze zászló lett, Barbusse neve is. De ő 1928-ban ismét válaszúton állott. És aki olyan lelkiismeretes, mint ő, annak nem volt könnyű az állásfoglalás, nagyon bonyolult és szándékosan ködösített kérdésekben. 1928-ban a Szovjetunió elérkezett odáig, hogy megkezdhette a szocialista építést és döntenie kellett a pártnak, hogyan építsen, milyen módon, milyen sorrendben. Barbusse, aki az év nyarát Moszkvában töltötte, nem volt hajlandó állást foglalni, amíg a kérdést, annak minden apró részleteivel alaposan meg nem ismeri, amíg nem tett mérlegre minden érvet és minden ellenérvet. A hosszú, nehéz tépelődések nagyon megviselték. De egy reggel újra fiatalosan és fürgén, mosolygó arccal állított be az „Oktjábr“ című folyóirat szerkesztőségébe. — Nem értem, miért csináltam problémát — álproblémákból? — mondotta. A pártnak van igaza és nem azoknak, akik a nép érdekeire hivatkozva, harcolnak a párt ellen és a nép ellen. Ez világos! — Hogyan állapította ezt most meg, Barbusse elvtárs? — kérdezte tőle Szerafimovics. — Tegnap este lapkivágásokat kaptam, azokat a cikkeket, amelyekben a francia polgári sajtó ismerteti a Szovjetunióban folyó vitát. A burzsoázia tudja, hogy mit csinál. Tudja, hogy kik a lakájai és kik az ellenségei. A francia polgári lapok valamennyien azok mellett foglalnak állást, akik ellenzik a nehézipar építését. Valóságos hősöket csinálnak a pártprogram megvalósításának ellenségeiből. És akikből a reakciós sajtó hősöket csinál, azokról nyugodt lélekkel elmondhatjuk, hogy ellenségei a pártnak, ellenségei a népnek, ellenségei a szocializmusnak és ellenségei a békének. Ekkor született meg Barbusse nagy művének, a Sztálinról, s a szocialista építésről szóló könyvének alapgondolata.★ X békeharcos Barbusse életrajzát lehetetlen az író Barbusse életrajzától akár egy ponton is elválasztani: a kettő egy nagyszerű egészet alkot. Amikor Barbusse megértette az imperialista háború szörnyűségét, nemcsak a háború borzalmairól írt, hanem kereste és megmutatta a kivezető utat, a forradalmi harc útját. A Tűz polgári kritikusai azt állították, hogy Barbusse „visszaesett“ mint stiliszta és az életnek csak egyik oldalát látja. Ez a „visszaesés“ a valóságban azt jelentette, hogy Barbusse szakított az „önmagáért való“ széppel, könyvének nyelvét, stílusát a könyv nagyszerű tartalma, harcos célja szabta meg és az a szándék, hogy ez az írás a legegyszerűbb emberekhez is szóljon. Az „egyoldalúság“ azt jelentette, hogy Barbusse felismerte a harc szükségességét és vállalta a szocializmusért folytatott harc minden szenvedését, minden kockázatát. Célját elérte. A Tüzet milliók és milliók olvasták az öt világrész valamennyi országában és a könyv hatalmas jelentőségére felfigyelt Lenin is, aki igen elismerően nyilatkozott Barbusse könyvének forradalmasító hatásáról. A Tűz volt Barbusse első nagy irodalmi sikere és valamennyi további írása most már a világnyilvánosság számára készült. S Világosság című regényében tudatosan megfogalmazta az imperializmus elleni harc programját. Hosszú éveken át, mint világhírű író, apró munkát végzett: cikkeket, bírálatokat, glosszákat írt, így harcolt nemcsak a békemozgalom megindításáért, de az öntudatosan szocialista, marxista-leninista világszemléletet terjesztő irodalom kialakulásáért is. Nem volt olyan nehéz feladat, amelyet ne vállalt volna, és nem volt olyan kis munka, amelynek elvégzését méltóságán alulinak ítélte. Hosszú éveken át tanulmányozta a Szovjetunió történetét, a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetét, a szocialista építés munkamódszereit. Ennek a tanulmánynak eredménye Sztálin című könyve, amely a Szovjetunió Kommunista Pártjának hőskölteménye. Az, amit Barbusse első szocialista írásában a polgári kritika primitívségnek minősített, az az egyszerűség itt már irodalmi alkotóelvvé vált: a Sztálin-könyv egyszerűsége klasszikus világosság és tudatosság. Ellenállhatatlan erővel árad belőle a marxizmus—leninizmus igazsága.★ I?t a nagy író harcolt szóval, tollal-1 és körültekintő szervező munkával Rákosi Mátyás életéért és szabadságáért. Több mint tíz éven át. Azt vallotta, hogy Rákosi megmentése becsületbeli ügye a világ proletariátusának. » Amit Barbusse helyesnek ismert fel, azért bátran, következetesen, fáradhatatlanul harcolt. Ez a nagyon magas, nagyon sovány, mindig betegeskedő ember a munkabírás óriása volt. Nagy barna szeme gyermekes kíváncsisággal nézte a világot, de tudott szikrázni is. És behízelgően lágy hangja tudott dörögni. Tollával, írásművészetével mindhalálig hűséges katonája volt a népek nagy harcának az imperializmus ellen és mindhalálig hűséges, bátor harcosa volt a szocialista építésnek. A világ népei — köztük a dolgozó magyar nép — a béke és a szocializmus halhatatlan harcosát tisztelik benne. Illés Béla *** A mankós ember A söntésben egy részeg férfi hangoskodik, s körülveszi néhány ember, pohárral a kezében. Kocsisok, kőművesek, meg aki ráér. Az ablakon át a paprika zöld hegye, a barack sárgakupaca tarkáink az utcai standokon. A fák lombosaik, nyár van, kora délután. Bent a helyiségben csak egy ember ül. Kék kezeslábasa nyitott a mellén, a szétterített csomagolópapíron nagy halom friss túró, zöldpaprika, s egy fél kenyér. Két asztallal odébb telepszem le, odaviszem a boromat s én is ebédelek. A poros ablakon forró virslit kínál a festett papír, de itt virslit csak a légy lafomározik, az se tud máshol, mint az üvegen. Az ember azonban valósággal tömi magába az ennivalót. Az egyik szeme rossz, s olyan, mintha állandóan belemeredne az ételcsomóba. Nagy kenyérdarabokat nyomkod a túróba, a paprikából finom karikákat vág le, aztán bekapja az egész torzsáját is. Végtelen helye lehet, mert szüntelen hallatszik, amint harapja, lapítja, szívja fel magába az ételt. De pohár még csak üresen sem áll az asztalán. Hogy bír ennyit enni egy korty ital nélkül, csodálkozom el magamban... Véletlenül ismerkedtünk meg. Egyszer csak legurul egy darab kenyere, nehézkesen feláll, lehajol érte s azt mondja nekem: „Megeszem azért, annál sósabb..Belenyomja a túróba, és újra tömi magát. Arcán elömlik az elégedettség, látszik, hogy jóllakott már és beszélni volna kedve. S amint belekezd, azt is olyan tempósan, olyan végeszakadatlanul csinálja, ahogy eszik. Nem kérdezte, hogy érdekel-e, amit mond. Aki bekukkantott, pohárral kezében a helyiségbe, annyit hallhatott belőle, amennyit akart. Senki nem maradt tovább egy-két percnél. Hétköznapi dolgokról beszélt, ami itt az ivóban senkit nem érdekelt különösképp. Mindenki tele van hétköznapi dolgokkal. Torkig néha. Amikor kiöntötte a lelkét, felvette az asztal alól két mankóját s bicegve elment. Még arra sem volt kiváncsi, mit szólok az egészhez. ☆ ... Ilyen jól még nem laktam azóta, hogy beteg vagyok. Kenyeret akartam venni a csarnokban, aztán megismertek. Ez is, az is odahívott, szállítottam ide tavaly árut. Érdemes becsületesnek lenni, azt nem felejtik el. „Győrjön csak ide, Jóska!“, szólított valaki, aztán már dugták innen is, onnan is a zsebembe a paradicsomot, a friss túrót. Ha végigjárom a csarnokot, annyit kapok, hogy haza is vihetek, de elázik a papír a zsebemben, szétmegy minden ... Ilyen jól nem laktam, amióta eltört a lábam! Az asszony nagyon keveset keres, két gyerek van odahaza, hát képzelheti. Néha két napra is elmegyek hazulról, hogy ne halljam a panaszkodását. Azt mondom, megyek a húgomhoz. Aztán járok ide-oda, magam se tudom hol. Este elmegyek egy barátomhoz, az ad egy kis vacsorát, megalszom, s harmadnapra előkerülök. Érdemes becsületesnek lenni, így régen nem laktam már jól! Én tettem tönkre magamat. Egy fillért se kapok sehonnan, öt hónapja. Táppénz nem jár,alkalmi munkákat vállaltam. Az állandót azt otthagytam. Hajaj! Revolverpadon dolgozok, a gyárban megkérdezheti, milyen re- volveres a Wéber ... Még ha új darabot kaptam, avval is úgy mentem két nap után, mint a régivel. Egyszercsak azt olvasom a táblán, most decemberben: Wéber József két selejtet csinált. 25 forintot levontak tőle... A beállító azt mondta, az én hibám volt, pedig az övé volt. Engem meg se kérdeztek, mielőtt kiírták. Évek óta selejt nélkül dolgozok. Karácsonyra 25 forint levonás! Otthagytam a gépet. Egyszerűen nem mentem be dolgozni. Azelőtt beállító voltam. Nyolc gépem volt. Eszembe jutott ,hirtelen, ami egy éjszaka történt, negyvenháromban. Járt hét, egy állt, mert azon lány dolgozott s éjszaka az nem jött. Egyszercsak jön az inspekciós mérnök. Odamegy az egyik géphez, amelyiken a látcső apró csavarjai készültek. „Ezen is van módosítás — mondja — mert nem úgy csinálják.“ Akkoriban sok darabom volt. A németek, akik itt voltak, meg akarták mutatni, hogy ők jobban értenek mindenhez. Itt egy csavart kellett hosszítani, ott egy furatot beljebb. Megnéztük a tervrajzot, ott nem volt módosítás, de a mérnök csak erősködött. Én azt mondtam, hogy az én felelősségemre járjon reggelig a gép. Tizenegy óra van, ez a munkás fél tizenkettőre öltözne fel, messzi lakik, kárba vész az egész éjszakája, egy teljes napi keresete. Bizonytalanért ne tegyük. Én fizetem, ha kár lesz. Vállalhattam a felelősséget, én, egy egyszerű beállító munkás, a mérnökkel szemben, nem állíttattam le a gépet. Másnap már hívtak az irodára. Szedték elő a tervrajzokat. De módosítás ezen a darabon nem volt. A mérnök, igaz, nagyon megorrolt rám. Azontúl csak azt kereste, hogyan bánhat el velem. Egy hajnalban, négy óra tájt, mikor bejött, az asztalnál ültem, s ahogy jegyeztem be az éjszakai teljesítményeket, ráhanyatlott a fejem a papírra s kicsit elbóbiskoltam. „Maga mit csinál?“ — rázott fel. „Egy percre elbóbiskoltam, de az embereknek minden ki van adva, ha valami van, azonnal szólnak... a papír felett nehezebben tartja magát az ember éjszaka, lecsukódott a szemem ..„Szóval ilyen példát mutat, amikor a többi dolgozik. Na majd beszélünk erről.“ Reggel már hivattak, a művezetőm leszidott érte, aztán megmondta, hogy mért nem vigyázok jobban, mert csinálok ilyet, amikor ez a mérnök mindenképp el akar bánni velem. ☆ Ez jutott eszembe, amikor otthagytam a gépem, hogy a mérnökkel szemben, én, az egyszerű munkás vállalhattam felelősséget. De ezt nem mondtam el, pedig kértek, vigyem feljebb a dolgot, majd kiderül az igazam. Nem vittem. Elmentem. Csak úgy! Már akkor végeztem én alkalmi munkát, tavaly jó szezon volt. Nekem meg több pénz kellett, meg több bor is. Nyolcvan, száz forintot megkeresek én egy nap, nemhogy levonjanak huszonötöt! Néhány nap telt el. Kint trógeroltam a Déli pályaudvarnál, amikor jöttek a gyárból. Hogy menjek viszsza, minek hagytam ott a munkát. Én meg mondtam, hogy a selejtkiírás miatt. El lehet azt intézni, majd kiderítik. De én nem engedtem. Hol itt, hol ott estem a munkának, jött a pénz. Jött is, meg ment is, mindig folyt a bor. Még a feleségemmel is üzentek, mert az ma is ott dolgozik. Törődtem is vele, nem mentem. Nappal is, éjszaka is, ha kellett dolgoztam, s tudtam költeni... Aztán egy nap elütött egy teherautó. Ötödik hónapja ennek, azóta semmit nem kerestem. A munkakönyvem közben visszaküldték, beírva, hogy „önkényesen távozott“. Nem fogadtam el, legyen őnáluk.. Ott megmondhatják, hogy milyen revolveres volt a Wéber... Én tettem tönkre magamat, de ők is hibáztak,mert aki éveikig selejt nélken dolgozik, azt ne irkálják csak úgy ki. Nézzen ide, most evvel járok, evvel a két mankóval, így tönkreteheti magát egy ember... Már azóta találkoztam a fiúkkal is, az egyik népbüfében. Volt aki fogadást tett velem, hogy visszavesznek. Egy hónapi fizetését adja rá, ha nem. Azt mondta a művezető, régi gyerek, ő volt a beállító, amikor én a gyárba kerültem, hogy kihúzom, te, a két füledet, amilyen makacs vagy és bele is kapaszkodott kétoldalt... De tudja, más, ha az emberrel hivatalosan beszélnek. Elmentem mégis az üzembe. Fel az irodára. Egy órát ácsorogtam a gyár közelében, nehezen tudtam magam rászánni. Éreztem, ha egy szót szólnak, ismeri már, ,most jössz, ugye?“, én megfordulok is.. i☆ Nehézkesen felállt, s rátámaszkodott erős súlyával a két kifaragottnankóra, mintha csak mutatni akarja, ahogy ott állt, az irodán. Voltak bent többen is, az is ott volt, aki megkeresett a Déli pályaudvaron, mikor trógeroltam. Valahogy rám tudtam szólni, pedig én tettem tönkre magam, nem tudtam magyarázkodni, mert nekem is fájtam, hogy az én szavaim nem felelős... Hogy meg se kérdenek, csak kiihihetik, mennyi a bírság... De csak annyit mondtak: „Mikor jössz be, Wéber?“ Én meg annyit feeltem: „Abba még másfél hónap is leletelik..Többet nem tudtam mondani, úgy összeszorult a szívem... El szerettem volna hajítani a két nankót, de még nem tudtam. Örvös Lajos m&sw m ^lfl (Szőnyi Gyula rajza) SZABAD NÉP A jövőben is ápolni fogjuk a tudományos kapcsolatokat A Magyar Tudományos Akadémia kukoricanemesítési konferenciájának záróülésén felszólaltak a külföldi küldöttek A Magyar Tudományos Akadémia kukoricanemesítési konferenciájának hazai és külföldi részvevői a múlt hét végén vidékre látogattak, s helyszínen tanulmányozták a magyar kukoncanemesítés eredményeit. Hétfőn Sedlmayr Kurt kétszeres Kossuth-díjas akadémikus elnöklésével tartották meg a konferencia záróülését. A záróülésen részt vett Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter és Manninger Rezső Kossuth-díjas akadémikus, az agrártudományok osztályának elnöke is. Az ülésen határozatot fogadtak el, amely a többi között kimondja: a konferencia részvevői egyetértenek abban, hogy a kutatók szorosabb nemzetközi együttműködése előbbre viszi e fontos növény nemesítését és termesztését. A budapesti konferencia e téren biztató kezdetet jelentett. A konferencia javasolja, hogy a kukoricával foglalkozó kutatók ezentúl rendszeresen találkozzanak. Valamennyien örömmel látnánk, ha a legközelebbi nemzetközi konferenciát jövőre olyan nagy tapasztalatokkal rendelkező országban tartanák, mint a Szovjetunió. A határozat hangsúlyozza a kukoricamag-minták, a kísérleti eredmények és a tudományos kiadványok, értekezések országok közötti cseréjének fontosságát, nagy jelentőséget tulajdonít a kutatók tanulmányútjainak és cseréjének. A konferencia munkájának értékeléséhez elsőnek J. J. Gluscsenko szovjet akadémikus szólt hozzá. A konferencia jelentőségét hangsúlyozva rámutatott, hogy a kutatók olyan országban gyűltek össze, amelynek régi mezőgazdasági kultúrája, s ezen belül fejlett kukoricatermelése van. Elismeréssel nyilatkozott a vidéki látogatások során megismert kukoricatáblákról. Elmondotta, hogy véleménye szerint az idei magasabb kukoricatermésben nagy része van a magyarországi hibridkukorica-termelés fejlődésének. A Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetben láttuk — mondotta Gluscsenko akadémikus —, hogy a kutatók milyen nagy odaadással fáradoznak a mezőgazdaság számára hasznos fajták előállításán. Tudjuk azt is, hogy a magyar dolgozók ezeket a nagy sikereket a Magyar Dolgozók Pártjának és a magyar nép kormányának állandó támogatásával és segítségével érték el. Befejezésül elismerését fejezte ki a konferencia rendezőinek, s a szovjet delegáció nevében köszönetet mondott mindazoknak, akiknek részük van a konferencia sikerében. Csin San-pao, a nankingi mezőgazdasági főiskola igazgatója a kínai küldöttség nevében mondott köszönetet a konferencia megrendezéséért. Hangsúlyozta, milyen nagy jelentősége volt annak, hogy megismerhették a Szovjetunióban folyó nemesítő munkát. Elmondotta, hogy hasonló örömmel tölti el a kínai küldöttséget, hogy a magyarországi látogatások során gyakorlatban láthatták a magyar tudományos dolgozók értékes alkotó munkájának eredményét is. Fritz Oberdorf professzor hozzászólásában kiemelte, hogy a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége számos, otthon jól értékesíthető tapasztalatra tett szert. Hangsúlyozta, milyen nagy jelentősége volt a konferenciának a népek közötti kapcsolatok elmélyítésében is. — Ezekben a napokban — mondotta — nagy családot alkottunk, amely egyetlen célt tartott szem előtt: segíteni egymásnak és népeinknek. Magunkkal visszük és ápolni fogjuk az itt kiépített tudományos kapcsolatokat. Alfred Buchinger, az osztrák mezőgazdasági kísérleti intézet igazgatója kijelentette: olyan kiemelkedő eredményekhez, amilyeneket a magyar nemesítők rövid idő alatt elértek, lelkes, odaadó munka és alapos tudás szükséges. Mindez megvan Magyarországon. De megvan az elmélet és a gyakorlat kapcsolata is, amely nélkül nem lehet sikert elérni. Hasonló szellemben szólalt fel a konferencián részvevő többi külföldi küldött is. Köszönetet mondtak a konferencia összehívásáért, példás megrendezéséért és a szívélyes vendégszeretetért. Az értekezlet Sedlmayr Kurt zárószavaival ért véget. A konferencia befejezését sajtófogadás követte, amelyen a külföldi vendégek válaszoltak az újságírók kérdéseire. A magyar atléták athéni útjáról A múlt héten Athénben vendégszerepelt magyar atléták hétfőn a reggeli órákban visszaérkeztek Budapestre. A Görögországban eltöltött napokról, a nemzetközi versenyről és a szerzett benyomásokról Bácsalmási Péter, a magyar atlétacsapat egyik szakvezetője a következőket mondotta: — Magyar atléták hosszú idő után most szerepeltek először Görögországban. Versenyeinket rendkívül nagy érdeklődés előzte meg s az athéni olimpiai stadionban két nap alatt több mint 50 000-en tekintették meg a viadalt. A verseny színhelye méreteinél fogva rendkívül szokatlan volt. A pálya teljesen elnyújtott, az egyenesek mintegy 180 méter hosszúak, a kanyarok mindössze 20 méteresek. Zavarólag hatott még a pálya 80 centiméteres szintkülönbsége is, így például a 100 m-es síkfutók kissé emelkedő pályán futottak, de hasonló volt a távolugró hely is, míg a többi futószám részvevői részben felfelé, részben lefelé tették meg a távot. A futópályák talaja kielégítő volt, az ugró- és dobóhelyek azonban szokatlanul keménynek bizonyultak. Ez kétségtelenül befolyásolta versenyzőink teljesítőképességét, de a görög vendéglátók szerint így is több pályacsúcsot értek el. Rózsavölgyinek az 1500 m-es síkfutásban elért 3:47,2-es teljesítménye a legjobb, amit e távon valaha elértek az olimpiai stadionban, öt napot töltöttünk Athénben. Tapasztalhattuk, hogy a görögök szeretik a sportot. Ezt nemcsak abból tudtuk meg, hogy sokan nézték végig atlétáink versenyeit, s rendkívül tárgyilagosan bírálták az eredményeket, hanem abból is, hogy milyen ünneplésben részesítették sportolóinkat. Különösen Kovácsnak volt nagy sikere. Sokat hallottunk labdarúgóink közelgő görögországi vendégszerepléséről. Nagy érdeklődéssel várják, hogy kik szerepelnek majd a magyar csapatban. Athénben meggyőződnéhettünk arról, hogy sportolóink szerűek Görögországban. Befejezésül Bácsalmási Péter a görög és magyar sportkapcsolatokról az alábbiakat mondotta: — Athénben a görög sport vezető megköszönték vendégszereplésünket és annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy a jövőben a két ország sportolói görög és magyar földön egyaránt mind több sportágban és mind gyakrabban mérik össze erejüket. Össznémet együttesek vesznek részt a Téli és Nyári Olimpiai Játékokon Berlin, augusztus 29. (MTI) A Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság Olimpiai Bizottságának képviselői vasárnap tartott értekezletükön elhatározták, hogy az 1956. évi melbournei nyári olimpiai játékokon, valamint az előzőleg Cortina d’Ampezzóban lezajló téli versenyeken a legjobb német sportolókból álló össznémet együttes vesz részt. Hat ország versenylői a budapesti nemzetközi úszóviadalom Szeptember 3-án és 4-én, szombaton és vasárnap a margitszigeti Sportuszodában — mint ismeretes— nemzetközi úszóversenyre kerül sor. A kétnapos viadalon hat ország versenyzői vesznek részt. A különböző számokban holland, román, nyugatnémet, NDK, lengyel és magyar sportolók állnak rajthoz. Értekezletet tartottak a megyei tanácsok elnökei A fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok VB-elnökei hétfőn Apró Antalnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével értekezletet tartottak. Az értekezleten Olt Károly pénzügyminiszter ■ az időszerű pénzügyi feladatokról, Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter a tsz-ek fejlesztéséről, Szobák András begyűjtési miniszter a begyűjtéssel kapcsolatos tennivalókról tájékoztatta a végrehajtó bizottságok elnökeit. A beszámolókat vita követte. (MTI) Budapestre érkezett az Országos Mezőgazdasági Kiállításra meghívott albán mezőgazdasági küldöttség Megérkezett Budapestre az Országos Mezőgazdasági Kiállításra meghívott albán mezőgazdasági küldöttség. A küldöttség tagjai: Z. Peco Kagjini, az albán földművelésügyi miniszter helyettese, Myslim Selenica állattenyésztési főosztályvezető és Jorgji Xliuska, az elbassani terület agronómusa. A koreai nagykövet filmbemutatója An Jen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete hétfőn este a Magyar OptikaiMűvek Kultúrotthonában filmbemutatót rendezett, amelynek során a Gyönyörű dal című koreai filmet vetítették. A bemutató előadáson megjelent Bata István vezérezredes, honvédelmi miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának póttagja, Boldoczki János külügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter, Altomáré Iván élelmiszeripari miniszter, Szlebek András begyűjtési miniszter, Román József egészségügyi miniszter, valamint a politikai, kulturális és gazdasági élet számos más képviselője. Részt vett a bemutatón a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A filmet a bemutató közönsége nagy tetszéssel fogadta. (MTI) Szakszervezeti ünnepség az 1930. szeptember 1-i munkástüntetés évfordulóján A Szakszervezetek Országos Tanácsa az 1930. szeptember 1-i nagy munkástüntetés 25. évfordulója alkalmából szeptember 1-én délután fél 4 órakor ünnepséget rendez a Hősök terén, a Műcsarnok előtt. Az ünnepség során emléktáblát lepleznek le. Beszédet mond Gáspár Sándor, a SZOT elnöke. (MTI) Hétezren nézték meg vasárnap a Székely Bertalan emlékkiállítást Vasárnap sok ezres tömegek látogatták a fővárosi múzeumokat és kiállításokat. A legtöbb érdeklődőt a Műcsarnokban rendezett Székely Bertalan emlékkiállítás vonzotta, vasárnap hétezren nézték meg a nagy magyar festőművész alkotásait. A kiállításnak a megnyitás óta mintegy 21 000 látogatója volt. DISI-szervezetek a papirosgyűjtésért A Magyar Pamutipar diszistái elhatározták, hogy az eddig összegyűjtött 20 mázsa papírhulladékon kívül, még 5 mázsát összeszednek. A gyűjtést szeptember hónapban is folytatják, minden műhelyben felkutatják a papírhulladékot. A XXI. kerület fiataljai, a DISZ kerületi bizottsága felhívására ankétot tartottak a papírgyűjtésről. Az ankéton határozat született, melynek értelmében a csepeli fiatalok augusztus 31-én és szeptember 1-én papírgyűjtőnapot tartanak, s ezt követően is rendszeresen tovább gyűjtik a papírhulladékot. ☆* HÍREK☆* Hatáskörön kívül Nógrádkövesden víztornyot építenek az állami gazdaság részére. A tornyot a terv szerint annak a dombnak a tetején emelik, amelynek alján a gazdaság különböző épületei helyezkednek el. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat megkapta a tervet, de amikor vezetői terepszemlét tartottak, feltűnt nekik a domb csúcsa, meg az épületek fekvése közötti nagy szintkülönbség. Megállapították: ez a szintkülönbség már magában véve is biztosítja a torony tartályából szertefolyó víznek az esését, tehát nincs szükség olyan magasságú Munkásakadémia indul a Lenin Kohászati Művekben októberben az üzem dolgozóinak kívánságára. A dolgozók szakképzését szolgáló előadásokat a Rákosi Mátyás Műszaki Egyetem tanárai, a gyár műszaki dolgozói, valamint meghívott szakemberek tartják majd. Az előadások az általános alapismereteken kívül a kohászat minden területét felölelik. Az akadémia 500 hallgatóval indul. — Hazaérkezett a Szovjetunióból a magyar szakszervezeti küldöttség, Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének vezetésével. A delegáció fogadására a ferihegyi repülőtéren megjelentek a SZOT titkárai, és a magyar szakszervezetek több vezetője. — Olasz szövetkezeti küldöttség érkezett hazánkba a SZÖVOSZ Igazgatóságának meghívására. A küldöttség tagjai megismerkednek a magyar földművesszövetkezetek munkájával. — Száz holddal növelik a budapesti öntözéses konyhakertészetek területét a fővárosi tsz-ek. — Több mint tízezren hallgatták meg eddig a TTIT állatkerti ismeretterjesztő előadásait. Legtöbb érdeklődője az Afrika az álmok világában és a valóságban című, filmvetítéssel egybekötött előadásnak volt. — Pekingben befejezték az Életjel című magyar film szinkronizálását. A filmet Tizennégy élet megmentéséért címmel a kínai országos ifjúsági aktia szeptemberi konferenciája alkalmából rendezendő filmhéten mutatják majd be víztoronyra, mint amekkorát terveztek. Gyorsan intézkedtek. Felhívták 11 tervező és beruházó figyelmét erre a körülményre, s pontos számítások alapján megállapítotsák: 7 méterrel alacsonyabb torony is megfelel a követelményeknek.. Egyedül ezzel a módosítással, csaknem 30 000 forinttal teszik olcsóbbá az építkezést! Nem „szenzáció“ amit csináltak, csupán jó gazda módjára járták el — annak latolgatása nélkül, hogy a dolog nem tartozott szorosan véve a vállalat hatáskörébe. — A Magyar Rádió 1930 szeptember 1-én, Budapesten című műsorában, szerdán 20.20 órakor megemlékezik a munkásosztály nagy tüntetéséről. — India 390 millió rúpia (81 900 080 dollár) értékben vasúti mozdonyokat és kocsikat rendelt külföldön. Megrendelést kapott — többek közt — Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország is. — Halálos baleset. Fehér Lászlóné budapesti lakos a Thököly úton figyelmetlenül haladt át az úttesten, egy arra haladó 44-es villamos elütötte.— Pekingbe érkezett a „Kolo“ jugoszláv népi ének- és táncegyüttes a kínai kulturális ügyek minisztériuma meghívására. Az együttes több mint egy hónapig tartózkodik majd Kínában. — A Rákosi Művek Kultúrotthonának operaegyüttese két előadáson nagy sikerrel adta elő Mascagni Parasztbecsület című művét. Az előadásokat kétezren nézték meg. — Kultúrotthont építenek társadalmi munkával a község lakói Tüskeváron, Pusztagyimóton, Kolontáron és Bakonyoszlopon (Veszprém megye). — Fedett vásárcsarnok épül Pestlőrincen, az alsó állomásnál levő piacon. A csarnok csaknem 1000 négyzetméter alapterületű lesz. — Xuan Dieu költő és Ta Phuoe zeneszerző az 1955. évi magyar—vietnami kulturális munkaterv alapján négyhetes tanulmányútra Magyarországra érkezett. SPORTHÍREK AUSZTRÁLIA—EGYESÜLT ÁLLAMOK 5:0. Vasárnap befejeződött az Ausztrália —Egyesült Államok Davis Kupa teniszdöntő. Az utolsó két egyest is az ausztráliaiak nyerték és így végeredményben 5:0 arányban győztek az amerikaiak ellen. BILL PICKERINGS angol sportember eredményes kísérletet tett a La Manchecsatorna átúszására. A Dover és Calais közötti távot 14 óra 06 perces rekordidő alatt tette meg. A PROFESSZIONISTA országúti kerékpáros világbajnokságot vasárnap délután rendezték meg a Róma melletti Frascatiból kiindulva 293 192 méteres útvonalon. A világbajnoki címet a 35 éves belga stan Ockers szerezte meg 8:43:29.5 idővel, 33 595 m-es óraátlaggal. AZ NB I-ES LABDARÚGÓ-BAJNOKSÁGBAN a hét végén a 18. forduló mérkőzéseit játsszák le. A Légierő hétközben Csehszlovákiába utazik több mérkőzésből álló vendégszereplésre, emiatt a Salgótarjáni Bányász elleni találkozója elmarad. A csonka forduló mérkőzései a következők: Bp. Honvéd—Cs. Vasas. Bp. Vasas—Dorogi Bányász. Bp. Kinizsi — Szombathelyi Törekvés. Bp. Vörös Lobogó—Bp. Dózsa. Győri Vasas—Vasas Izzó. Pécsi Dózsa—Diósgyőri Vasas. A SZOVJET EJTŐERNYŐS-BAJNOKSÁGON két új világrekord született. A férfiak 1000 m-es célugrásában V. Rakov 5,70 méterre ért földet a kijelölt ponttól, ami új világrekord. A nők 1600 m-es célugrásában G. Muhina 7,08 méteres távolságra ért földet a célponttól, s ez ugyancsak új világrekord. Mindkét versenyző eredményét két ugrás alapján értékelték. STOCKHOLMBAN vasárnap rendezték meg a Svédország—Nyugat-Németország válogatott atlétikai viadal második napi számait. A nyugatnémetek biztos, 119,93 pontarányú győzelmet arattak. 3000 m akadályfutás: Thumm (nyugatnémet) 8:58,2, hármasugrás: 1. Norman (svéd) 15,16, gerelyhajítás: 1. Will (nyugatnémet) 77, rúdugrás: Lundberg (svéd) 4:30, 10 000 m: 1. Schade (nyugatnémet) 29:41,8. 4x400 m váltó: 1. Svédország 3:13. A MAGYAR KERÉKPÁRBAJNOKSÁGON vasárnap későn este ért véget tíz utolsó versenyszám. 50 km párosverseny: bajnok: Bascsák—Sípos (Bp. Vörös Meteor) 44 pont, 2. Tóth (Bp. Dózsa)— Daniel (Bp. Honvéd) 26, 3. Mezei (Szabad Nép)—Viszt (Bp. Vörös Lobogó) 18. HÉT NYUGATNÉMET ÚSZÓ vesz részt a budapesti nemzetközi versenyen szeptember 3-án és 4-én. Sport az Országos Mezőgazdasági Kiállításon A szeptember 3-án megnyíló Országos Mezőgazdasági Kiállítás programjában a sport is helyet kapott. A kiállítás 17 napján különböző sportbemutatók szórakoztatják majd a látogatókat. A lovasbemutatókon és a Traktor SE országos lovasversenyén az ország legjobb lovasai szerepelnek. Ismét sor kerül az elmúlt évben nagy sikert aratott lovas futballra, a Bp. Traktor és a békáspusztai méntelep csapatai között. Látványosnak ígérkezik a solymász- és rendőrkutya-bemutató. Vetítik a kiállításon a IV. Országos Falusi Spartakiád ■ községi, járási és megyei döntőiről készült filmet, ennek keretében többek kö■zözt a kerekegyházi, kaposvári, szécsényi és debreceni versenyt. ” A TOTÓ-ban a nagyszámú nyereményszelvény ellenőrzése miatt, hétfőn este csak előzetes tájékoztató jelentést adtak ki. A 12 találatos szelvények tulajdonosai kb. 1425, a 11 találatosak 78, a 10 találatosak 15 forintot kapnak. --------- ■■■—w A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL KEDD KOSSUTH-RÁDIÓ: 4.30: Falunaptár. — 4.35: Reggeli zenés műsor. — 5.00: Falurádió. — 6.00: Hírek. — 7.00: A Szabad Nép vezércikke. Hírek. — 7.45: Naptár. — 8.10: Népi énekesek, együttesek és vidéki népi zenekarok. — 9.00: Indulók. — 9.15: Úttörők lapszemléje. — 9.40: A bajai iskolások műsora. — 10.00: Hírek. Lapszemle. — 10.10: Könnyűzene. — 11.00: Lányok, asszonyok... — 11.15: Spisak. Divertimento. — 11.30: Kálmán: Cigányprímás — keringő. — 11.40: Gyöngyvirág-szerenád. Dobozi Imre írása — 12.00: Hírek. — 12.10: Külföldi rádiók népzenei felvételeiből. — 13.00: Hangszerszólók. — 13.30: Részletek Polgár—Kerekes Déryné című filmjéből. — 14.15: A varsói VIT zenei műsorából. — 15.00: Hírek. — 15-10: Apám hazajön a háborúból. Elbeszélés. — 15.30: Ebe Stignani és Jussi Björling énekel. — 16.00: Az Ifjúsági Rádió történelmi folyóirata. — 16 40: Romantikus szerzők kórusművei. — 17.00: Hírek. — 17.10: Válaszok a hallgatóknak. — 17.30: Szív küldi szívnek szívesen. — 18 00: Látogatás a Kossuth-klubban. Riportműsor. — 18.20: Az Állami Népi Együttes zenekarának műsorából. — 18.55: Pillantás a nagyvilágba. — 19.02: Közvetítés a Magyar Néphadsereg Színházából: Topaze. — 20.00: Hírrek. — 22.00: Hírek. Sport. — 23.00: Előadóművészeink hangversenye. — 24.00: Hírek. — 50.10: A rádió népi zenekara játszik. PETŐFI RÁDIÓ: 17.00—11.30-ig Azonos a Kossuth-rádió műsorával. — 14.00: Népek zenéje. — 15.00: Délutáni hangverseny gyermekeknek. —15.37: Muzsikáló szerelem. — 16.00: Verbunkosok és magyar nóták. — 17.00: Musszorgszkij: Egy kiállítás képei. — 17.30: Acélgyártásunk fontos nyersanyaga: a mangán. Előadás. — 17.45: Tánczene. — 18.30: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 19.00: Ismerkedés a zeneirodalommal. Liszt: Les préludes. — 19.50: Kamarazene. — 20.40: Bókay János, a magyar gyermekgyógyászat megalapítója. Előadás. — 21.00: Glinka operáiból. — 21.30: Táncok népi zenekarra. — 3200: Zenekari hangverseny. A budapesti színházak mai műsora József Attila Színház előadása az Állakerti Színpadon: Mária főhadnagy (8). Fővárosi Operettszínház: Csárdáskirályi (7). — Blaha Lujza Színház: Balkezes ba nők (fél 3) — Jászai Mari Színház: Dank Pista (7). — Vidám Színpad: Könnyű pes sértés (7). — Fővárosi Nagycirkusz: Nemzetközi artista-találkozó (48). KEDD, 1955. AUGUSZTUS 30 A válogatott labdarúgó-csapat megkezdi előkészületeit Az őszi nemzetközi mérkőzésekre készülő magyar A- és B-válogatott szerdán játssza első edzőmérkőzését. Az A-csapat Nagykanizsán, a B pedig Sztálinvárosban vendégszerepel. Nagykanizsán a Bányász ellen 15.30 órai kezdettel a következő játékosokból álló keret lép pályára: Danka, Fazekas, Buzánszky, Kárpáti, Várhidi, Kovács III., Bozsik, Szojka, Szabó, Budai, Machos, Hidegkúti, Tichy, Puskás és Czibor.Kocsis gyengébb erőnléte miatt maradt ki a keretből. Fenyvesit betegsége miatt nem vették számításba.) A B-válogatott Sztálinvárosban 17 órakor a Sztálinvárosi Vasas ellen játszik. A keret tagjai: Oláh, Faragó, Mátrai, Kalmár II., Takács, Berendi, Bundzsák, Henni NI., Csernai, Raduly, Csordás, Szilágyi I., Palotás, Molnár, Orosz és Tóth M. — A MAHART KÖZLI: a Balatonon augusztus 29-től menetrendváltozás lesz. Ettől az időponttól megszűnik a hajójárat Keszthely —Badacsony, valamint Balatonföldvár és Tihany között. Siófok, Balatonfüred, Tihany, Balatonboglár, Révfülöp, Fonyód, Badacsony és Tihanyrév—Szántódrév között az átkelő hajójáratok az augusztus 29-től szeptember 18-ig érvényes menetrend szerint közlekednek. (MTI) IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti: várhat időjárás ma estig: változó felhőzet, tét helyen újabb záporeső zivatar, mérséke nyugati-északnyugati szél. A nappali hőméséklet egy-két fokkal emelkedik. Várható legmagasabb nappali hőmérsékleta 23—25 fok között lesz. A Duna vízállása hétfőn reggel Budapestél 338 centiméter. SZABAD NÉP A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Kiadja a SZABADSÁG Lapkiadó Vállalat ■zerkeötoseg és kiadóhivatal: Budapest var Blaha Lujza tér 3. Tel.: *343-100, * 142—220! SZIKRA Lapnyomda. • * * • .