Szabad Nép, 1955. augusztus (13. évfolyam, 211-240. szám)
1955-08-12 / 222. szám
PÉNTEK, 1955. AUGUSZTUS 12 Román fiatalok között Varsó, augusztus 11. (Kiküldött tudósítónktól.) A lengyel fővárosbanhamar megszerették a román küldöttséget. Megismerték nagyszerű táncosaikat, énekeseiket, sportolóikat, megkedvelték mindig vidám, jókedvű ifjaikat és leányaikat. Ez a szeretet még csak fokozódott a kulturális küldöttség hétfőn megtartott nagysikerű díszbemutatója után. Mintegy 800 román fiatal vesz részt a fesztiválon. Híres sportolók és művészek is vannak közöttük, mint Ionel Budisteanu és Viorel Dobos. Nikolae Herlea szólóénekes már két ízízben nyert VIT-díjat Bukarestben és Berlinben. Egyik fiatal sportolójuk, Alexandru Popescu most nyert aranyérmet a 200 méteres pillangóúszásban, Balázs Jolán pedig a magasugrásban. Itt van a küldöttség tagjai között Sütő András kétszeres állami díjas író és Hajdú Győző, a Magyar Autonóm Terület irodalmi folyóiratának, az Igaz Szónak a főszerkesztője is. Nagy sikere van Románia leghíresebb népi zenekarának. Ismerkedjünk meg közelebbről a román küldöttség néhány tagjával. Lábunet Valér Hunedoarában, a Gheorghiu-Dej Kohászati Művekben dolgozik. Bátor, nyílt arcú fiú, martinászbrigádot vezet. Az első, amiről beszélni kezd, a munkája. — A mi gyárunk martinászai — mondja — három vasúti szerelvény (180 vagon) acélt ígértek terven felül, a fesztivál tiszteletére. A mi brigádunk dolgozott valamennyi között a legjobban: a terven felüli mennyiségből ránk eső résznek több mint háromszorosát gyártottuk le az előírásnak megfelelő minőségben. A fesztiválon sok fiatallal beszélgetett már Lábrnet Valér. Találkozott csehszlovák barátaival, meg egy martinásszal az amerikai kontinensről is. A tengerentúlról érkezett fiúnak elmondotta, hogy milyen szép a Hunedoarában levő új munkáslakótelep, hogyan élnek, tanulnak, dolgoznak ők szabad hazájukban. Új ismerőse pedig a hazájabeli martinászokról mesélt. Elmondotta, hogy sok náluk a munkanélküli, s nem tudja, mire hazamegy, nem lesz-e már ő is közöttük. Lábrnet Valér sokat hallott a magyar martinászokról. A csepeliek küldöttsége egyszer meg is látogatta őket, sok szeretettel üdvözli csepeli barátait Varsóból, jó egészséget és jó eredményeket kíván nekik. Cotfas Maria, a Bozien községbeli „Lenin útja“ nevű termelőszövetkezet tagja, 19 éves, sötét hajú, copfos kislány. Sorsa hasonló száz- és százezer román parasztlány sorsához. Szülei a felszabadulás előtt kicsiny földjükön gazdálkodtak, igen szűkösen éltek. 1951-ben azután változtattak sorsukon: beléptek a termelőszövetkezetbe. Mariát azért küldték el társai a fesztiválra, mert jól dolgozott az ifjúsági szervezetben, s kiváló munkát végzett a földeken is. Tavaly egymaga 230 munkaegységet szerzett, s már az idén is beírtak 138-at a könyvecskéjébe. Jancu Vasile, a cimpinai olajfinomító fiatal mérnöke. Apja ma is munkásként dolgozik ugyanabban a gyárban, ő maga az állam segítségével lett mérnökké. Amíg egyetemre járt, ösztöndíjat, lakást, ellátást kapott, hogy nyugodtan tanulhasson. Kiváló újító, ezért is küldték társai a VIT-re. Legutóbbi újításával évente csaknem egymillió lejt takarítanak meg. Most ismét egy újításon dolgozik, amelynek segítségével az egyik munkafolyamatnál 20 százalékkal fogják növelni a termelékenységet. Kiváló fiatalok képviselik Varsóban a román ifjúságot. Eddigi munkájukkal, itteni sikereikkel növelik azt a megbecsülést és szeretetet, amelylyel a világ ifjúsága a szabad hazájukat építő román fiatalokat körülveszi. Gál Pál Mi történik a Saar-vidéken ? A Saar-vidéken október 23-án népszavazást tartanak. Ezen a választáson a Saar-vidék népe arról dönt: elfogadja-e a Franciaország és Nyugat- Németország között létrejött Saaregyezményt. Ezt a döntést most heves politikai viharok előzik meg. A Saar-egyezmény elválaszthatatlan része a Nyugat-Németország felfegyverzését előíró párizsi egyezményeknek. A francia burzsoázia a német újrafelfegyvérzés megszavazásáért — mintegy ellenszolgáltatásként — azt követelte, hogy a németországi békeszerződés aláírásáig a Saar-vidék „európai státust“ kapjon és gazdasági unióban maradjon Franciaországgal. A bonni parlament, amely minél előbb hozzá akart látni a nyugatnémet haderő felállításához, csekély szavazattöbbséggel ugyan, de elfogadta a Saar-egyezményben megfogalmazott francia követeléseket. A népszavazást megelőző pártharcok hevességének az az indító oka, hogy a Saar-vidéki németbarát pártok újjáalakulását csak most, közvetlenül a választások előtt engedélyezte a Saar-vidéki franciabarát Hoffmann-kormány. A kormány ezzel a németbarát pártok törvényes választási harcának időszakát igyekezett megrövidíteni. A Saar-vidéki kereszténydemokrata unió, a demokrata párt és a szociáldemokrata párt már alakuló ülésén a Saar-egyezmény elutasítása mellett foglalt állást. E németbarát pártok állásfoglalását támogatják a Saar-vidéki római katolikus egyház vezető személyiségei és a szakszervezetek is. A Saar-vidéki egyezmény elutasítását követelő pártok nemcsak a Saar-vidéki német lakosság döntő többségének támogatását élvezik, hanem több esetben nyílt biztatást kapnak Bonn részéről is. E pártok agitációjukban arra hivatkoznak: maga a nyugatnémet kormány kívánja a Saar-egyezmény elutasítását. Érvelésüket azzal támasztják alá, hogy a szövetségi kormányt a párizsi egyezmények aláírása idején ,kényszerítették a Saar-szabályzat ügyében, mert a franciáik ehhez kapcsolták a szuverenitást és a párizsi egyezményeket“. Azzal érvelnek, ha a Saar-vidék lakossága elutasítja az egyezményt, „a szövetségi köztársaság nem veszti el szuverenitását és Franciaország sem vonhatja vissza a párizsi szerződéseket“. A németbarát pártok véleménye szerint az elutasítás új tárgyalásokat tenne lehetővé, amelyek célja az lenne, hogy a Saarvidéket ismét Németország szerves részévé tegyék. A nyugatnémet propaganda azt a téveszmét kelti, mintha a Saar-vidék lakosságának aközött kellene választani, vajon visszatérjen-e a Saar-vidék Németországhoz, vagy pedig elfogadja-e az európai státust. A Saar-vidéki franciabarát pártok — élükön Hoffmann miniszterelnök pártjával — a Saar-egyezmény elfogadása mellett szállnak síkra és kijelentették: „A Saar-statutum a lehetséges legjobb megoldás.“ Francia hivatalos körök a Saar-egyezmény elutasításáért folyó propagandát élénk tiltakozással fogadták. Francia hivatalos körök, amelyek ismételten hangoztatták a párizsi szerződések és a Saar-egyezmény elválaszthatatlanságát, kijelentették, hogy „a statútum elutasításának igen káros következményei volnának mind a Saar-vidékiek, mind a német—francia kapcsolatok szempontjából“. Bonnban, ahol élénk szemmel figyelik a Saar-vidéki népszavazás előkészületeit, a francia nyilatkozatot „kívülről jövő nyomásnak“ minősítették, amellyel Franciaország saját javára akarja befolyásolni a választásokat. A Saar-vidék régi ütközőpont a francia és a nyugatnémet monopóliumok között. A most sorra kerülő választásokkal kapcsolatos „politikai vihar“ bizonyítja, hogy ez a régi ellentét újra teljes erejében felszínre került. Máté Sándor Az atomenergia felhasználásának jövőjéről tárgyal a genfi nemzetközi atomértekezlet Genf, augusztus 11. (TASZSZ) Az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi tudományos és technikai értekezlet D. V. Szkobelcin akadémikus elnöklete alatt tartott augusztus 10-i délelőtti ülésén megvitatták A nukleáris energia szerepe az elkövetkező ötven esztendőben témának szentelt beszámolókat. Elsőként az Egyesült Nemzetek Szervezete által előterjesztett beszámolót hallgatták meg a nukleáris energia gazdasági jelentőségéről a gazdaságilag elmaradott országok szempontjából. A beszámoló rámutat, hogy a nukleáris energia lehetővé teszi ezen országok iparának egyenletesebb elhelyezését és a változatosabb termelést, lehetőséget nyújt ol esőbb energia és üzemanyag alkalmazására, valamint a közönséges energetikai berendezések létesítéséhez szükséges felszerelések behozatalával járó költségek csökkentésére. Ezután J. Davis kanadai küldött tartott beszámolót. Értékelte azt a szerepet, amelyet a nukleáris energia Kanadában gazdasági szempontból betölt. Kiemelte, hogy jóllehet Kanada gazdag vízi energiaforrásokkal dús szén- és olajlelőhelyekkel rendelkezik, amelyek viszonylag olcsó villamosenergiát biztosítanak, országában az atomerő mégis nagy szerepet tölt majd be. Az előadó szerint a kanadai urániumkészletek elegendőek az atomenergia fejlesztését célzó „legszélesebb körű program“ megvalósításához. P. Ailleret, a francia atomerő-bizottság tagja beszámolót terjesztett az értekezlet elé a franciaországi villamoserő-termelés fejlődéséről. Kiemelte, hogy az idők folyamánaz atom-villanytelepek gazdasági szempontból mindinkább előnyösebbek lesznek a közönséges villanytelepeknél, és hogy ennélfogva tervbe kell venni az atom-villanytelepek jelentős kiaknázását. J. Kaye angol tudós beszámolójában a gazdaságosság szempontjából összehasonlította az atomerő segítségével és a közönséges módszerekkel történő villamos áramtermelést. Arra a következtetésre jutott, hogy az atomenergia bizonyos feltételek mellett már az elkövetkező ötven esztendőben jelentős versenytársa lesz minden más energetikai forrásnak. Hangsúlyozta, hogy az atomenergia az elsődleges tőkebefektetések viszonylagos drágasága ellenére alkalmazást nyer majd és mindenekelőtt ott igazolja ezeket a beruházásokat, ahol a többi energianyerési forrás alkalmazása sokba kerül. J. Cockcroft angol tudós beszámolójában kifejtette az angol kormánynak az atomenergia fejlesztésére kidolgozott programját. Közölte, hogy Angliában két éven belül üzembe kell helyezni egy több mint 60 000 kilowatt kapacitású atom-villanytelepet. Kijelentette, hogy az említett atom-villanytelep üzembe helyezése után 1960-tól 1965-ig még 12 atom-villanytelepet akarnak építeni, és hogy 1970-ben Angliában az új villanytelepek között már az atom-villanytelepek lesznek túlsúlyban. Az angol tudós befejezésül közölte, hogy az angol programnak rugalmasnak kell lennie, ennélfogva a programban módosítások történhetnek. K. Meyer amerikai küldött beszámolójában ismertette azokat a gazdasági kutatásokat, amelyek a nukleáris energiának az atom-villanytelepek építésére való felhasználásával függnek össze. A délutáni ülésen megvitatták A nukleáris erők és egészségügyi, valamint biztonsági problémák című témát. A kérdésihez J. Lowitz angol, A. K. Guszkova, G. D. Bajszagolova és A. V. Lebegyinszkij szovjet, valamint Mac Kals és C. F. Dietrich amerikai tudósok szóltak hozzá. Augusztus 10-én megkezdték a munkát a genfi atomértekezlet szakosztályai. A fizikai szakosztályban többek között előadást tartott M. Paszecsnyik, P. Szpivak és L. Grosev szovjet tudós. Csütörtökön a fizikai szakosztály folytatta munkáját. Ülést tartott még a kémiai, kohászati és technológiai, valamint a biológiai és orvostudományi szakosztály is.A csütörtöki teljes ülésen a rádióaktív izotópok ipari, mezőgazdasági. A világsajtó továbbra is élénken foglalkozik az atomenergia békés felhasználásáról tárgyaló nemzetközi tudományos és technikai értekezlet munkájával. „A Szovjetunióban az atomenergia ipari felhasználása a közeljövő reállítása — írja a Liberation című francia lap — ,és kétségtelen, hogy az elkövetkező években a Szovjetunió területét az atomenergiával működő ipartelepek sűrű hálózata fogja borítani.“ A Le Monde Békés atom című vezércikkében a többi között a következőket írja: „Bebizonyosodott, hogy mind az amerikai, mind a szovjet tudósok részéről megvan az óhaj az együttműködésre.“ A dán sajtóban számos közlemény foglalkozik a Genfben folyó konferenciával. A Berlingske Aftenavis című polgári lap A Szovjetunió nyilvánosságra hozta az atomenergia békés felhasználása terén végzett munkájának eredményeit címmel közli Borbergnek, genfi tudósítójának beszámolóját. A tudósítás ismerteti D. I. Blohincev és N. A. Nyikolajev szovjet tudósok előadását, majd a következőket írja: „Most már senki sem cáfolhatja, hogy a Szovjetunió az első olyan ország, amely atomenergiára berendezett villanytelepet helyezett üzembe." A tudósító megjegyzi, hogy a villanytelep működése során szerzett tapasztalatokat a szovjet tudósok nagy teljesítő képességű atomerővel működő villanytelepek építésére használják fel. „Biztos alap van annak feltételezésére — írja Borberg —, hogy a Szovjetunióban meglehetősen hamar elkövetkezik az atomkorszak." Borkutatási és orvostudományi alkalmazásáról tárgyaltak. E témakörből P. Aebersold (Egyesült Államok) és dr. H. Seligman (Anglia) tartott előadást. berg a továbbiakban ismerteti azokat az atomenergiával működő berendezéseket és műszereket, amelyeket a szovjet tudósok mutattak be az értekezleten. „A nyugati szakértők — folytatja Borberg — el vannak ragadtatva attól a technikai elmésségtől és művészettől, mellyel az oroszok megoldották a maguk elé tűzött feladatok egy részét.“ A National Zeitung című berlini lap megállapítja, hogy az értekezleten ugyanolyan megegyezési és együttműködési légkör uralkodik, mint a kormányfők genfi értekezletén, s ezt írja: „Ennek az értekezletnek nemcsak a tudományos fejlődés szempontjából van jelentősége, hanem a feszültség további enyhülésének szempontjából is. A népek egyre inkább megértik az atomháború veszélyét, s egyre határozottabban követelik az atomfegyver betiltását és az atomenergia békés célú felhasználását. Ezért a népek rokonszenve a Genfben összegyűlt tudósoké, akik figyelembe véve a népek követelését, a béke és a haladás szolgálatába akarják állítani az emberi gondolkodás vívmányait". A lap hangsúlyozza, hogy igen nagy jelentőségű a Szovjetuniónak az atomfegyver betiltásáért, az atomenergia békés felhasználásáért és a béke fenntartásáért vívott harca. A New York Times így ír az atomerő békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi értekezlet munkájáról: „Mint mindenki várta, a figyelmet elsősorban az a szerep vonta magára, melyet az oroszok játszanak Genfben. Magatartásuk teljes egészében megfelel az értekezlet szellemének. Részletesen leírják 5000 kilowatt kapacitású — csaknem egy éve sikeresen termelő — villanytelepek berendezését, mely a történelem első, atomerőre berendezett villanytelepe.“ A világsajtó a genfi atomértekezletről „ Elkerülhetjük-e még sokáig Adenauer és Grotewohl párbeszédét?" Nyugati sajtóhangok a német kérdésről A múlt héten, amikor nyilvános**ságra került a Nyugat-Németországhoz intézett legutóbbi szovjet jegyzék, a Hét Vaderland című holland lap elmefuttatást közölt a német kérdésről, pontosabban Adenauer kancellár közelgő moszkvai útjáról. A szerző azt magyarázza Nyugat-Németország lakosságának, hogy Adenauernek okvetlenül folytatnia kell az „európai status quo“ (az eddigi állapot) politikáját, azaz ki kell tartania a fegyverkezés, az Atlanti Szövetség és a Nyugateurópai Unió mellett. A továbbiakban a cikkíró megjegyzi, hogy a „német egység dolgában egyelőre semmit sem lehet várni", ám ennek szerinte nem a nyugati hatalmak, meg Adenauer politikája az oka, hanem az Adenauerhez intézett szovjet jegyzék megfogalmazása. Miután azonban a Hét Vaderland szerzője megállapítja, hogy „a német nemzeti törekvések" az általa kifejtett okból „továbbra is kielégíthetetlenek maradnak", hirtelen fordulattal ezt írja: „Alig érthető, hogy egyes németek most Adenauert és a nyugati hatalmakat bírálják emiatt". A holland lap cikke, fura okoskodásán kívül, azért is figyelemre méltó, mert tipikus. Sok nyugati lapban, közöttük tekintélyes amerikai, angol és francia polgári lapok hasábjain találkozhatunk mostanában ugyanezzel az okoskodással, és ezzel a kínzó kérdéssel: miért van az, hogy a német nép napról napra növekvő eréllyel utasítja el a kancellár politikáját, miért van, hogy mindinkább Adenauert, a Nyugatot és nem a Szovjetuniót hibáztatja hazájának kettészakítottságáért? Pedig ezek a lapok mindent elkövetnek a német olvasók „meggyőzésére“. Oldalakat szentelnek a német kérdésnek, fáradságot nem kímélve fejtegetik, hogy folytatni kell az eddigi politikát. S hogy ezt megindokolják, nem átallják meghamisítani a szovjet álláspontot: a német egység politikájának „feladásával“, s azzal vádolják a Szovjetuniót, hogy „hátat fordított“ Németország egyesítésének. A cikkírók azonban meglepetéssel kénytelenek észrevenni, hogy kísérleteik rendre balul ütnek ki. Csaknem valamennyi szerző megállapítja, hogy érvelése nem hat a németekre. Walter Lippmann például azt írta a New York Herald Tribune augusztus 2-i számában, hogy a kettészakított országok ügyét nem lehet levenni a világpolitika napirendjéről, mert ..az érintett népek mindinkább hajlanak arra, hogy kezükbe vegyék saját sorsaikat“. Gaston Coblentz pedig ugyancsak a New York Herald Tribuneban rámutat: ha Adenauer mereven kitart eddigi politikája mellett, „ez felveti a kérdést, nem válik-e Nyugat- Németország lakossága nyugtalanná annak következtében, hogy Adenauer politikája nem tudja gyorsabban elérni Németország egyesítését?“ Vajon nem óvatos beismerése-e ez annak, hogy a németek mind kevésbé hisznek Adenauer politikájának csalhatatlanságában? A párizsi Figaro így foglalja össze a németeknek a nyugati politikával kapcsolatos kételyeit: „Ha a nyugati politika célja a status quo fenntartása, s közben, hogy a német közvéleményt el ne idegenítsék, azt a hitet keltik, hogy a német egység érdekében működnek, akkor ezzel szemben nincs más ellenvetés, csak az, hogy a német közvéleménnyel nem lehet sokáig bolondját járatni.“ „Fennáll az a veszély, hogy a német közvélemény — jóllehet a Nyugat nagy hűhóval sürgeti az egységet — e tézisekben képmutató eszközt lát a kettéosztottság fenntartására.“ A németek — panaszolja a Libre Belgique — „izgulnak a Saar vidéki népszavazás előkészületei miatt... de egyáltalán nem reagálnak a Szovjetunióval szemben, amikor kellene“. Ezzel szemben „nem minden németnek tetszik Dulles és Eisenhower azon elképzelése, hogy a német nép katonanemzet legyen" — írja a Washington Post. „ ... A közszellem Németországban mindinkább a semlegesség felé hajlik — írja a Corriere della Sera. — Erre a változásra sok jel mutat. Németországban például egyre inkább hajlanak afelé, hogy akadályozzák, vagy késleltessék a nyugati szerződésekből folyó katonai kötelezettségek teljesítését, mert arra gondolnak, hogy könnyebb Moszkvával tárgyalni, amíg nincs meg a hadsereg." ("Genf után vagyunk. A Szovjetuz unió az európai politikai helyzet és a németországi belső helyzet realitásait figyelembe véve rámutatott, hogy a német egység útja az európai helyzet általános enyhítésén át, a két Németországot magában foglaló európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésén át vezet, és hogy a németeknek tevékenyen részt kell venniök hazájuk egyesítésében , ezért a két Németországnak okvetlenül kapcsolatokat kell létesítenie. Arra is felhívta a figyelmet a Szovjetunió, hogy nem lehet elhanyagolni a Német Demokratikus Köztársaság dolgozó népének hatalmas vívmányait. A külügyminisztereknek szóló irányelvek egymás mellett, egy pontban sorolják fel az európai kollektív biztonságot, a német kérdést és e két kérdés megoldásának szempontjait. Genfben a tárgyalások módszere vereséget mért a hidegháború politikájára. Genf óta Adenauer kancellár belpolitikai és külpolitikai helyzete más, mint Genf előtt volt. „Nem lehet titkolni, hogy Adenauer kancellár nemzetközi tekintélye nagy részben a Moszkva és Washington közti konfliktusnak volt köszönhető“ — állapítja meg a France Observateur. Korántsem tartunk még ott, hogy minden rendbe jött volna — a France Observateur szavaival élve — „Moszkva és Washington között“. De Genfben már történt egy és más. S remét több történik, minél több eredményt harcolnak ki a világ békeszerető erői, az egységet követelő német hazafiak, annál inkább igaznak bizonyul majd az, amit a New Statesman and Nation című angol lap írt: „ •. ■ a nyugatnémeteknek (Adenauer köreiről van szó. — A szerk.) nem marad semmijük, amivel fenyegetőzzenek, vagy amit alkuba bocsássanak“. S ha valamelyik nyugati polgári lap elmerészkedik az európai kollektív biztonság távlatainak felméréséig, akkor kibontakozik az az egyáltalán nem kizárható lehetőség, amelyet a Figaro így ír le: „Eljutunk a német egységhez és Európa valamiféle egységéhez, amely magában foglalná a kommunista és a nem kommunista országokat. De ha ezt a távlatot tekintjük, vajon elkerülhetjük-e még sokáig Adenauer és Grotewohl párbeszédét?Mlyta összeül a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája. Grotewohl elvtárs fontos nyilatkozatot tesz a Németország két része közti közeledésről. Az egész német nép reméli, hogy a mostani kedvezőbb légkör teremtette lehetőségeket kihasználva, nagy lépést tehet előre a németek közötti megértés és ezzel a német egység megvalósításának útján, s újabb elutasító választ adhat azoknak, akik a németek félrevezetésével igyekeznek megakadályozni Európa e központi problémájának rendelését. Darvas István SZABAD NÉP Dulles nyilatkozata a dél-koreai helyzetről Washington, aug. 11. (TASZSZ) Dulles amerikai külügyminiszter augusztus 10-én tartott sajtóértekezletén foglalkozott a dél-koreai helyzettel. Dél-Koreában ugyanis — mint előző jelentésekben közölték — Li Szín Man kormánya provokációs kampányt indított a koreai fegyverszüneti bizottság, de különösen a bizottság csehszlovák és lengyel tagjai ellen. Li Szín Man azzal az ultimátumszerű követeléssel hozakodott elő, hogy a bizottság hagyja el Dél-Koreát. Dulles kijelentette, hogy „rokonszenvvel viseltetik“ Li Szin Man iránt, de az Egyesült Államok kormánya „nem helyeselheti“ azt a módszert, amelyhez li Szin Man most folyamodott. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok bizonyos kötelezettségeket vállalt, amelyeket világosan kifejt a fegyverszüneti egyezmény és amelyek előírják a bizottsági tagok biztonságának biztosítását. Dulles közölte, hogy a felügyeletről szóló egyezményeket meglehetősen rövid időre szánták és minthogy az 1954. évi genfi értekezlet nem hozott reális döntést a koreai problémában, a fegyverszüneti egyezmény több rendelkezése „elavult". Hozzáfűzte azonban, hogy a szóbanforgó rendelkezéseik módosításának kérdése alapos megfontolást és türelmet igényel. A külügyminiszter elutasító választ adott arra a kérdésre, hogy egyetért-e az Egyesült Államok Korea jelenlegi kettészakítottságával. Hozzáfűzte, hogy vannak szétszakítottságok, amelyeket az Egyesült Államok természetesen sajnálatosnak tart, de nem gondolja, hogy ezek kérdése háborúval megoldható. Dulles kijelentette, hogy meggyőződése szerint Korea egyesítése az erő alkalmazása nélkül megvalósul. Az amerikai közvélemény követeli, hogy szélesítsék ki a kulturális kapcsolatokat a Szovjetunióval New York, augusztus 11. (TASZSZ) A Minneapolisban megjelenő Tribune című lap washingtoni tudósítója rámutat, hogy az amerikai szervezetek azzal a kéréssel ostromolják a külügyminisztériumot, hogy járuljon hozzá a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kiterjedt kulturális cseréhez. A tudósító a külügyminisztérium képviselőjének kijelentésére hivatkozva ezt írja: az a fogadtatás, amelyben a jelenleg Amerikában tartózkodó szovjet mezőgazdasági küldöttség részesült, „más szervezeteket arra ösztönzött, hogy más szovjet személyiségek utazásának megszervezését is javasolják“. Felmerült olyan javaslat, hogy szervezzék meg a szimfonikus zenekarok kölcsönös vendégszereplését és amerikai operaegyüttest küldjenek a Szovjetunióba. Már korábban szó volt arról, hogy egyes szovjet muzsikusokat meghívnak az Egyesült Államokba. Mint a tudósító közli, a Házépítő Szövetség azzal a kéréssel fordult a külügyminisztériumhoz, hogy a Szovjetunióban rendezzenek kiállítást a modern amerikai házakról és az Egyesült Államokban a modern szovjet építészetről. A kínai-amerikai tárgyalások ötödik ülése Genf, augusztus 11. (TASZSZ) Augusztus 11-én megtartották a Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok nagyköveteinek soron következő ülését. Az ülés után a következő közleményt hozták nyilvánosságra: „Az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság nagykövetei ma tartották ötödik rendes ülésüket. Folytatólagosan megvitatták a tárgyalások napirendjének első pontját. (Mindkét fél részéről a polgári személyek hazatelepítése.) Elhatározták, hogy a következő ülést augusztus 13-án, délelőtt 10 órakor tartják.“ A Kínai Népköztársaság félévi tervjelentése Peking, augusztus 11. (TASZSZ) A kínai sajtó közli az állami statisztikai hivatal jelentését az 1955 első felére vonatkozó terv teljesítéséről. A jelentés szerint az iparvállalatok 101,7 százalékra teljesítették össztermelési tervüket és 7,8 százalékkal többet termeltek, mint a múlt esztendő első felében. Az állami vállalatok a félévi tervet 105,2 százalékra teljesítették és 14,2 százalékkal többet termeltek, mint az előző év megfelelő időszakában. Az év első felében az állami vállalatok részesedése az ország ipari össztermelésének növelésében 62,3 százalék volt a múlt év első hat hónapjának 59 százalékához képest. Angol küldöttség utazott Kínába London, augusztus 11. (TASZSZ) A Reuter-iroda jelentése szerint augusztus 10-én 18 tagú angol küldöttség utazott repülőgépen Pekingbe. A küldöttség öt munkáspárti parlamenti képviselőből, bányászokból, szakszervezeti vezetőkből stb. áll. A küldöttség három hetet tölt a Kínai Népköztársaságban. 3 Moszkva, augusztus 11. (TASZSZ) Franciaország, az Egyesült Királyság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Amerikai Egyesült Államok kormánya diplomáciai tanácskozások után elhatározta, hogy a négy hatalom külügyminisztereinek értekezletét — amelyet a kormányfők július 23-án jóváhagyott irányelvei helyeztek kilátásba — 1955. október 27-re, csütörtökre, Genfbe hívják össze. A négy kormány megállapodott abban is, hogy a külügyminiszterek értekezlete mellett működik majd a négy hatalom közös titkársága. Október 27-re te érjék élessse a négyhataln ki I nytjjszt mn isstéri értek estet et denauer szeptember 4-11 között szándékozik Moszkvába utazni Berlin, augusztus 11. (MTI) Adenauer a svájci Mürrenben csütörtökön is folytatta a küszöbönálló moszkvai útjának előkészítését szolgáló tárgyalásokat külpolitikai munkatársaival. A Telegraf című nyugatberlini lap értesülése szerint Bonn javasolja majd a szovjet kormánynak, hogy Adenauer látogatását tűzzék ki a szeptember 4 és 11 közti hétre. A szovjet kormány tudvalevőleg augusztus végét vagy szeptember elejét jelölte meg a látogatás legkedvezőbb időpontjaként. Adenauer előreláthatólag a nyugatnémet Lufthansa különrepülőgépén, Leningrádon át utazik majd a szovjet fővárosba. A nyugatnémet szakszervezeti szövetség és a Szabad Demokrata Párt követeli, hogy a Moszkvába utazó kormányküldöttséget egészítsék ki a koalíciós és ellenzéki pártokképviselőivel. A Szabad Demokrata Párt sajtószolgálata ezzel kapcsolatban emlékeztetett a bonni kormányhoz juttatott első szovjet jegyzékre, amelyben a Szovjetunió kormánya nemcsak a szövetségi kancellárt, hanem Nyugat-Németország más politikai személyiségeit is meghívta Moszkvába. Bonn csak a négy nagyhatalom külügyminisztereinek határozata alapján hajlandó tárgyalásokat kezdeni az NDK-val Berlin, augusztus 11. (MTI) Blücher nyugatnémet alkancellár csütörtökön Bonnban sajtóértekezleten kijelentette, hogy a szövetségi kormány csak az esetben lenne hajlandó tárgyalásaikat kezdeni a Német Demokratikus Köztársaságképviselőivel, ha a négy nagyhatalomkülügyminisztereinek értekezlete olyan határozatot hozna, amely feltétlenül szükségessé tenné a két német kormány közvetlen kapcsolatainak felvételét. A jugoszláv parlamenti küldöttség Kievbe érkezett Kiev, augusztus 11. (TASZSZ) A jugoszláv parlamenti küldöttség augusztus 10-én Leningrádból repülőgépen Kievbe érkezett. A kieviek épp úgy, mint a moszkvaiak és leningrádiak, meleg fogadtatásban részesítették a jugoszláv vendégeket. A fogadtatás alkalmából ünnepélyesen feldíszített repülőtéren P. G. Zicsina, az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsának elnöke üdvözölte a jugoszláv küldötteket a Legfelső Tanács és az egész ukrán nép nevében. A küldöttség még aznap látogatást tett D. Sz. Korotcsenkónál, az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökénél. Korotcsenko tájékoztatta vendégeit az ukrán ipar és a mezőgazdaság fejlődéséről, a kulturális haladásról, majd kérte a küldöttség tagjait, hogy adják át üdvözletét Tito elvtársnak, akit személyesen ismer. A látogatás után a küldöttség tagjai megtekintették a várost. Ai amerikai mezőgazdasági küldöttség diákcserét javasol a kujbisevi és a nebraskai mezőgazdasági főiskolák között A szovjet és amerikai mezőgazdasági küldöttségek látogatásai Kujbisev, augusztus 11. (TASZSZ) Augusztus 10-én az amerikai mezőgazdasági küldöttség tagjai több szovjet mezőgazdasági objektummal ismerkedtek meg. A William Lambertnek, a küldöttség vezetőjének vezetése alatt álló csoport elhatározta, hogy a Molotovkerületben levő Sztálin-kolhozt látogatja meg. A kolhozparasztok melegen fogadták a vendégeket, akik érdeklődéssel tekintették meg az állattenyésztő farmokat, és főképp a betonból készült, 25—100 tonna befogadóképességű silókat. A vendégek ezután a kujbisevi mezőgazdasági főiskolára látogattak el. William Lambert a főiskoláról távozóban kijelentette, hogy a kujbisevi mezőgazdasági főiskola tanrendjének és tevékenységének sok közös vonasa van a nebraskai állami egyetem mezőgazdasági kollégiumának tanrendjével és tevékenységével és javasolta, hogy akát főiskola kezdjen tudományos munka- és diákcserét. William Reed, North-Carolína állam mezőgazdasági kollégiumának dékánja a főiskola munkatársainak és a sajtó képviselőinek kijelentette, hogy ő és a küldöttség tagjai látják, hogy a Szovjetunióban nagyszerűen gondoskodnak a tudományos káderekről és a diákokról. A küldöttség másik csoportja Ralph Olsen vezetésével a kujbisevik terület távoli kolhozait és szovházait látogatta meg. A szovjet mezőgazdasági küldöttség augusztus 8-án folytatta Minnesota állam mezőgazdaságának tanulmányozását. A küldöttség délelőtt megtekintette az állam legnagyobb üzemét, amely mezőgazdasági gépeket gyárt. A küldöttek megtekintették a gyár legfontosabb műhelyeit és megismerkedtek a legújabb mezőgazdasági gépekkel. Ezután filmet mutattak be nekik az amerikai mezőgazdaság gépesítéséről. A cég vezetői a szovjet küldöttekkel folytatott beszélgetésükben kifejezték azt a kívánságukat, hogy hamarosan jöjjenek létre a normális szovjet—amerikai kereskedelmi kapcsolatok. „A kölcsönös kereskedelem — jelentette ki Morgan, a cég képviselője — a népeink békéjéhez és barátságához vezető út.“ (TASZSZ) A szovjet mezőgazdasági küldöttség Kanadába is ellátogat Ottawa, augusztus 11. (TASZSZ) Kanada földművelésügyi minisztériuma bejelentette, hogy a jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodó szovjet mezőgazdasági küldöttség Kanadába is ellátogat. Nasszer miniszterelnök moszkvai látogatása gyakorlati bizonyítéka a barátságra és az együttműködésre irányuló politikának (Sajtószemle) Valamennyi egyiptomi lap első oldalon közli azt a jelentést, amely szerint Nasszer miniszterelnök elfogadta a szovjet kormány meghívását és a jövő év tavaszán ellátogat a Szovjetunióba. A lapok egész oldal szélességű, vastagbetűs címfeliratokkal köztik a jelentést. A kormánykörökhöz közelálló AL DUMHURIJA politikai szemleírója vezércikkben kommentálja a jelentést, és a többi között rámutat, hogy „a hírnek senkit sem szabad meglepnie“, ha figyelembe vesszük a béke megszilárdítására irányuló egyiptomi kormánypolitikát. A lap emlékeztet arra, hogy Nasszer kormánya „nem egy ízben foglalt állást a katonai egyezmények politikájával szemben, és elítélte azt a politikát, amely Egyiptomot és az összes arab országokat a tömbök közötti harc csatasorába igyekszik állítani“. Az AL AHBAR vezércikke rámutat, hogy Nasszer miniszterelnök moszkvai látogatása gyakorlati bizonyítéka annak a politikának, amely világnézeti különbségekre való tekintet nélkül minden országgal a barátságra és az együttműködésre irányul. A lap kiemeli, hogy „az ilyen látogatások és személyes kapcsolatok nemzetközi feszültség enyhítésének és a béke, az együttműködés, valamint a barátság elmélyítésének legjobb módszerét jelentik“. Az arab hírügynökség jelentési szerint „kairói politikai megfigyelői az orosz meghívást a közép-kelet szovjet politika fontos eseményénél tekintik“. „Hangsúlyozzák — közli a hírügynökség —, hogy arab államférfit most első ízben hívtak meg Moszkvába. Ezideig az arab—szovje kapcsolatok nem lépték túl az egészséges kereskedelmi kapcsolatok kereteit.“ A Reuter-iroda jelentése szerint londoni diplomáciai körökben megállapítják, hogy Nasszer minisztereinek moszkvai meghívása ismételten bizonyítja az oroszoknak azt a szándékát, hogy szorosabb kapcsolatot teremtsenek a közép-keleti kormányokkal“. E körök kiemelik, hogy Szovjetunió politikája „a más világ nézetű kormányokkal való szorosabb kapcsolatok megteremtésére irányú a világviszonylatban való békés egymás mellett élés érdekében” (TASZSZ) Megalakult az új indonéz kormány Az AFP jelenti, hogy Burhanuddin Harahap,fi Masumi Párt egyik vezetője megalakította az új indonéz kormányt. Az új kormány 23 miniszteri tárcáján 12 jobboldali politikai párt osztozik. A Masumi Párt négy tárcát kap. Az Indonéz Nemzeti Párt és Indonézia Kommunista Pártja nem vesz részt az új kormányban. (MTI) Országos kongresszus nyílt meg Indonéziában Dzsakartában szerdán megnyílt az indonéz országos kongresszus, amelyen valamennyi párt, szakszervezet és az indonéz lakosság minden rétege képviselve van. A több mint 50 küldött tanácskozásán sok jeles társadalmi és politikai személyiség, min például Ali Szasztroamidzsozsovol miniszterelnök és kormányának több minisztere is részt vesz. A kongresszust azért hívták össze hogy egyesítsék a nép erőfeszítései és tényleges nemzeti egységet hozzanak létre az ország függetlenségéét vívott harcban. (TASZSZ) — Ngo Dinh Diem kormánya elutasította a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának a választások előkészítésére vonatkozó javaslatát. (TASZSZ)