Szabad Nép, 1955. augusztus (13. évfolyam, 211-240. szám)
1955-08-19 / 229. szám
* Megjelent a Társadalmi Szemle új száma A Társadalmi Szemle, most megjelent július—augusztusi kettős számának vezércikke a gabonabegyűjtéssel kapcsolatos feladatokat tárgyalja. Szerkesztőségi cikk foglalkozik a genfi négyhatalmi értekezlet eredményeivel. Genf — a béketábor győzelme, a háborús uszítók veresége címmel. A folyóirat e száma közli magyar nyelven először Lenin 1913. május— júniusában írt 14 kiadatlan cikkét. A Dolgozó Ifjúság Szövetsége munkája megjavításával kapcsolatos feladatokat tárgyalja Köböl József cikke. Kiss Árpád iparunk műszaki fejlesztésének problémáit elemzi. Csizmadia Ernő cikke a termelőszövetkezeti közös gazdaság belterjes és sokoldalú fejlesztésével kapcsolatos feladatokat tárgyalja. Cifka Péter írása a közönség és az új képzőművészet kapcsolatával foglalkozik. Vörös Gyula a szovjet politikai gazdaságtan tankönyv magyar nyelvű kiadásának jelentőségét méltatja. A Szemle-rovatban Faragó Jenő a tanácstagi beszámolókról, Sőtér István a helsinki béke-világtalálkozóról, Sándi Ottó a bolgár termelőszövetkezeti mozgalomról, Komját Irén az olasz kormányválságról ír. A Folyóiratszemle a Természet és Társadalom című folyóirat munkáját értékeli. A Könyvismertetések rovatában Dobi István: A parasztság jövője: a szövetkezet című könyvét Kovács Mihály, D. Baksijev: Pártépítés a Szovjetunióban című könyvét Gondos Ernő ismerteti. Kegyeskednék engedélyezni... “ Okmányok a Horthy-rendszer kulturális helyzetéről A levéltárak, múzeumok kutatói szánnol olyan dokumentumra bukkannak, amelyek a negyedszázados Horthy-korszak kulturális életébe nyújtanak betekintést. Érdemes lapozgatni köztük. Két kérelem A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez 1633. július 10-én kérvény érkezett a pilisszentkereszti állami elemi iskolából: „Községünk lakóinak java része napszámos, akik a jelenlegi, testet és lelketromboló gazdasági nehézségek miatt még kenyérrevalót sem tudnak szerezni... A magyar kultúra megmentése érdekébenkérjük hegy méltóságodat, hogy szegény, éhező tanulóink segélyezésére 100 darab olvasókönyvet, s egyéb tankönyvet engedélyezni kegyeskednék.“ Az irataiatlapján az alábbi sorok tanúskodak a „gondos“ elintézésről: „■■■a kérést megfelelő fedezet hiányában nincs módomban teljesíteni. (OL. VKM.—Ikn.—1929— 33—9/1.) Egy másik kérést azonban — amelyet három évvel korábban, az Országos Takarékossági Bizottság intézett a kultuszminiszterhez — teljesítettek. Mint a bizottság 990/1930. sz. felirata megelégedéssel nyugtázza: „Válasziratában a Miniszter Úr őexcellenciája közli, hogy koncedálja (helyesli), miképp az általunk névszerint felsorolt iskolák népesedés tekintetéből valójában nem életképesek ... együttvéve 40 iskola megszűnéséről van szó, ami számokban kifejezve, mintegy 900 000 pengő évi megtakarítást jelent.“ S idézzük még a Horthy-féle közoktatás dicséretére, a budapesti polgármesteri hivatal XVI. ügyosztályának 107.700/1923. sz. ügyiratát: „Nyers Elek szfv. polgári iskolai tanár (lakik VI. Erzsébet királyné út 88.) azt a kérelmét terjesztette elő, hogy a VI. iker. Mutatványos-telepen, a Klupathy-féle körhinta és a Magyar Műszínikör mellett egy árusítóbódét állíthasson fel...“ Postarablás, mint „népművelési szempont" Diósgyőrből vitte a posta 1933. március 9-én a Kultuszminisztériumba az alábbi levelet: Kegyelmes Urunk! A diósgyőr-vasgiyári Jószerencse Dalos önképzőkör azon tiszteletteljes kéréssel fordul Nagyméltóságod kegyes színe elé, hogy könyvtárunk részére kiegészítésülkönyvet adományozni kegyeskedjék ... Ma, amikor munkásaink hetenként egy-két napot dolgozhatnak, szabadidejüket igen helyesen, önműveléssel, könyvek olvasásával töltik. Csekély keresetükből a mai nagy nyomorúság mellett — amit bizonyít a naponta kiadott 2700 adag ingyen ebéd — ezen igényüket, nem elégíthetik ki könyvek vásárlásával, mert keresetük még a mindennapi kenyérre sem elegendő ...“ Az irat nem árulja el, mi lett a kérés sorsa. De hogy miféle olvasnivalót küldött — ha egyáltalán küldött — a minisztérium a diósgyőri dolgozóknak, arra következtetni lehet az Iskolánkívüli Népművelési Osztály ..irodalom-bírálataiból“, amelyeket a csekélyszámú népkönyvtárba szánt művekről készítettek. Íme, Fekete József tanügyi főtanácsos, igazgató bírálata Veres Péter Gyepsor című kötetéről: „Elbeszélések és versek... Ezeknek az írásoknak ébresztő és nyugtalanító erejük van. Az újgyűlölet és az osztálygyűlölet, a nyomorúság irányzatos tudatosítása nagyonis kiérzik az egész kötetből... Bármily írói értékei vannak egyébként a kis műnek, a fentiek miatt népkönyvtárakba nem javasolhatom.“ Móricz Zsigmond Hét krajcár című elbeszélés-kötete sem nyerte meg eléggé úri kritikusának tetszését: „Irodalmi értékekétségtelen... A népkönyvtári szempontból való alkalmasság kérdése azonban megkívánja, hogy a művet népművelési, nevelői szempontból is mérlegre tegyük. Az irodalmi és művészi értékeken felül alkalmas-e a mű arra, hogy a széles néprétegekben a nemes érzületet fejlessze? A kötet e célra a maga egészében nem alkalmas.“ Mi alkalmas hát a nép „nemes érzületeinek“ fejlesztésére?" Feleljen erre a Harkányi Tamás Vasöklű emberéről szóló kritika. ..A texasi postakocsit rablótámadás éri, azonban a kocsi egyik utasáról kiderül, hogy seriff, aki elbánik a rablókkal... Van e regényben minden, ami egy jól fésültkalandorregényhez illik: vadnyugat, bikaviadal, postarablás, gyermekrablás, borzalmas ütések, revolverlövések, sőt magyar vonatkozás is ... Népkönyvtárak számára ajánlom.“ (OL. VKM. Ikn. 1942— 44—7.) Szinészsors „Blaha Lujza, a Nemzeti Színház örökös tagja azon kéréssel fordult az ügyosztályhoz, hogy részére, miután vagyoni helyzeténél fogva szegény, a téli idényre szükséges tüzelőanyag egy részének fedezésére ingyenes tűzifát kiutalványozni szíveskedjék ...“ olvassuk a fővárosi polgármesteri hivatal XV. ügyosztályának a IX. (közjótékonysági) ügyosztályhoz intézett, 1924. november 6-án kelt, 2073. sz. átiratában. A főváros urai kegyesen kiutaltak 10 mázsa tűzifát „a nemzet csalogányának“ , s talán még büszkélkedtek is jótékonyságukkal. Igaz ugyan, hogy a színészek még ekkora kegyben is ritkán részesültek. Mert lám, hiába fordult Széll József, az óbudai Kisfaludy Színház igazgatója a legalázatosabb kéréssel a fővároshoz (04428/1926), „hogy az 1926—27. színi évadban a kis színház művészi színvonalának és fenntartásának biztosítása céljából• legalább annyi havi segélyt kiutalni kegyeskedjék a kultúralapból, amennyit vigalmi adó címén befizetek __“ — a szociálpolitikai ügyosztályon csupán ennyit írtak a kérvény hátlapjára :,,A tanács a kérelmet nem találja teljesíthetőnek. Irattárba.“ S az igazat megvallva a budapesti színészek helyzete még mindig elviselhetőbb volt a vidékiekénél, akiknek szerződése — mint A Színpad 1935 január—márciusi száma idézi — egyebek közt kimondja: „A szerződött nő köteles magát a szerepei által igényelt öltözékekkel — egyenruhákat kivéve —, férfi pedig jelenkori polgári és szalonöltözékekkel, nyakfodrokkal,kesztyűvel, fehér, fekete és testszínű trikóval, sárga és fekete csizmával, cipőkkel, tollakkal és arcfestékekkel ellátni.. Még egy kérvény A képzőművészet nyomora a Horthy-rendszerben köztudomású volt, ime arról a levélről, amely 1920. június 30-án, Lotz Károlyné aláírásával érkezett a fővárosi tanács XVI. ügyosztályára (2353/1920. sz.) —vajmi kevesen tudhattak: „Alulírott, mint a néhai Lotz Károlynak, a világhírű festőművésznek özvegye, már évek óta a Rudasfürdőben lakom. A bútorozott szobáért ezideig 1700 koronát fizettem. A tek. Tanács I. évi július 1-től kezdve ennek a szobának az árát havonként 530 koronában állapította meg. Kénytelen vagyok a tekintetes Tanácsot arra kérni, hogy a szoba árát leszállítani lenne kegyes. Néhai férjem után egyetlen kép sem maradt tulajdonomban, azokat mások olcsó pénzén, még férjem életében megvásárolták és most milliókat keresnek rajta ... Az államtól néhai férjem után havi 380 korona kegydíjat élvezek. Hogy megélhessek, mindenemet eladtam.. . Érdemes olykor-olykor emlékezni az elmúltakra ... Berényi György w\jr\jm A szovjet filmművészet új feladatairól (Sajtószemle) A szovjet filmgyártás előtt igen nagy feladatok állnak. Az utóbbi időben hatalmasan megnövekedtek mind a mennyiségi, mind pedig a minőségi követelmények, amelyeket a filmgyáraknak ki kell elégíteniök. A tervek szerint a következő években évente 150 nagyobb filmet kell gyártani, összehasonlításul érdemes megjegyezni, hogy az idén 60 nagyfilm készül el a Szovjetunió filmgyáraiban. Hogyan tegyünk eleget a megnövekedett igényeknek, hogyan oldjuk meg mind jobban és színvonalasabban egyre nagyobb és nagyobb feladatainkat? — ezek a kérdések foglalkoztatják a szovjet írókat, rendezőket, dramaturgokat, filmszínészeket. A szakmai vitákon, újságcikkekben, munkások, parasztok és értelmiségiek bevonásával tartott ankétokon a filmgyártás sokfajta problémáját vitatják meg. Legtöbben mégis a mai tárgyú játékfilmekkel foglalkoznak. Mint a Szovjetszkaja Kultúra című lapból értesülünk, a MOSZFILM — a moszkvai filmgyár — nemrégiben a Szovjetunió legkülönbözőbb vidékein, a Don-medencében, az Altaji-terület és Kazahsztán újonnan művelés alá vett vidékein a legújabb filmek megvitatásával egybekötött filmfesztivált rendezett. A fesztiválokon részt vett neves filmszakemberek egybehangzó beszámolói szerint a legtöbb kívánság, a leghatározottabb igény éppen a mai tárgyú filmek iránt nyilvánult meg. „A fő gondolat, amely valamenynyi konferencián és találkozón megnyilvánult, a szovjet nép legfőbb követelménye a film dolgozói iránt — írja Ivan Pirjev, a Szovjetunió népművésze, a MOSZFILM igazgatója __ hogy több olyan filmet készítsünk, amely a szovjet nép életét tükrözi. Olyan alkotásokat hozzunk létre, amelyek eszmei és művészi színvonalukban, nevelő hatásukban hasonlóak a Csapajev, Kronszadts, tengerészek, A kormány tagja című filmekhez, vagy a Makszim-trilógiához.“ A jó film alapja a jó forgatókönyv A mai tárgyú filmek egy részét elsősorban azért bírálják, mert nem ábrázolják az életet a maga teljes bonyolultságában, gyakran leegyszerűsítik a problémákat, felületesen ábrázolják az embereket, a valódi konfliktusokat ál-bonyodalmakkal helyettesítik, egyesek az életet folytonos ünnepnek ábrázolják — mindezek következtében szürke, hatástalan, művészietlen filmeket hoznak létre. Az ilyen és hasonló hibák legfőbb okát a forgatókönyvek alacsony színvonalában látják. „Mi az oka annak, hogy a filmművészet elmaradt az élet követelményei mögött? — írja A. Grosev a Kommunyisztban. Ez mindenekelőtt a filmdramaturgia helyzetével függ össze. Mindenki számára világos, hogy jó művészi-irodalmi alap nélkül nem lehet teljes értékű filmet létrehozni.“ Ugyancsak Grosev állapítja meg idézett cikkében, hogy a jó forgatókönyv legfőbb feltétele, hogy a szovjet embert, a szovjet életet a maga teljességében ábrázolja. „A szovjet filmművészet feladata, hogy hozzájáruljon az új ember neveléséhez, akinek a munka életszükséglet. A munka azonban nem tölti be az emberek egész életét. Minden embernek megvan a szellemi érdeklődésiköre, egyéni hajlama, sajátos igénye. Ha mindezt figyelmen kívül hagyjuk , a szovjet ember életét egyoldalúan, szegényesen mutatjuk be. Ugyanakkor a szovjet ember egyéni, családi életét nem szemlélhetjük a társadalomtól elszakítva, hiszen mindez a gazdasági rend, a szocialista ideológia, a szovjet erkölcs hatása alatt alakul ki. Az az ember, aki magánéletében méltatlanul viseli magát, könnyen válhatik politikailag is ingadozóvá. Érthető tehát, hogy a szovjet erkölcs magasrendű elveinek konkrét művészi alakokban és drámai konfliktusokban való ábrázolása igen nagy nevelő jelentőségű.“ A cikk — egyes fogyatékosságai ellenére — tanulságosnak tartja ebből a szempontból a Zsurbin család című filmet, amely művészien általánosítja a munkásosztály hatalmas fejlődését a szocialista építés évei alatt. Annak ellenére, hogy cselekménye nem anynyira a gyárban, mint inkább a családban játszódik, ez a film nem egyszerű családi dráma. A Zsurbin-család tagjai haladó, kulturált szovjet munkások, akik magánéletüket, munkájukat magas erkölcsi mércével mérik. A film erényének tartja a cikk, hogy nem felhőtlen idillt ábrázol, hanem az igazsághoz hűen megmutat sok ellentmondást, az életben valóban előforduló konfliktust. Nem egyszerűen az egyes ember jellemének ábrázolásáról van tehát szó, hanem a társadalom, a környezet, a légkör művészi megmutatásáról. „A valószerűség és művésziesség a jellemábrázolásban nemcsak attól függ, hogy mennyire élethűek az ábrázolt jellem vonásai, hanem attól is, hogy mennyire tipikusak azok a körülmények, amelyek között a hős cselekszik“ — írja Grosev. Az élet alapos ismeretében A forgatókönyv-írók a bíráló megjegyzésekre gyakran azt válaszolják, hogy a filmgyárak maguk is sokszor hozzájárulnak a filmek elszegényítéséhez, elszürkítéséhez. Ezt kifogásolja például a Lityeraturnaja Gazeta augusztus 11-i számának vezércikke. „A rendezők, nem számolva a szerző stílusával, sajátos kifejezési módjával, gyakran igyekeznek a forgatókönyvet a saját, nemegyszer igen szűk elképzeléseikhez idomítani. Ennek eredményeként a film sokszor rosszabbá, gyengébbé válik az irodalmi forgatókönyvnél.“ Példáulhozza fel a vezércikk a Marina sorsa című filmet, amelynek drámai és kifejező zárójelenetét mesterkélten mosolygó emberek ünnepélyes felvonulásával cserélték fel. A filmgyártók — legalábbis ez derül ki Pirjevnek a Szovjetszkaja Kultúrában megjelent, már idézett cikkéből — elfogadják ezt a bírálatot. „Nem kielégítő még nálunk az élet igazi, mély ismerete —írja. — Véleményünk gyakran a filmgyár munkatársaival való beszélgetésből, a felvételekre való rövid kiutazásokból alakul ki. Ez az oka annak, hogy mind ez idáig nem sikerült elszakadnunk az életről alkotott szokványos »filmszakmabeli« elképzeléstől, amely filmjeinket is annyira áthatja. Pedig a mi hazánk nemcsak Potilika, ahol a filmgyár van, még csak nem is csupán Moszkva, ahol élünk. A mi hazánk — sok-sok város és falu és a benne élő sok millió dolgozó. És ha nem ismerjük ezeknek az embereknek az életét, ha nem ismerjük véleményüket alkotásainkról, nehéz, nagyon nehéz filme- Iket alkotni a szovjet népről... A legfőbb következtetés mindebből — folytatja? Pirjev —, mind közelebbkerülni a néphez, együtt alkotni a néppel, hiszen egész munkánk és életünk értelme, hogy olyan filmeket gyártsunk, amelyek tetszenek a mi közönségünknek, segítenek neki élni, dolgozni és pihenni.“ A film sajátos eszközeivel A régebbi időkben a szovjet esztétikában voltak olyan vélemények, amelyek azt tartották: a film sajátos művészi eszközeiről beszélni vétek a szocialista realizmus ellen, behódolás a formalizmus előtt. Ezt a véleményt a már említett filmművész-konferencia, a Kommunviszt és a Lityeraturnaja Gazeta cikkei élesen visszautasítják. „Nem bizonyult jogosnak néhány kritikusnak az a kísérlete — olvassuk a Kommunyisztban —, hogy a filmnek nincsen semmiféle sajátossága, hogy a film sajátosságairól csak formalisták beszélhetnek .. Kétségtelen — állapítja meg a cikk —, hogy a film fejlődése során közelebb került más művészetekhez, a hangosfilm felfedezésével az irodalomhoz, a színesfilm megjelenésével a képzőművészetekhez. Ugyanakkor azonban a filmművészetnek megvannak a maga sajátos művészi formái, amelyek eltérnek a művészet más fajtáitól. A film szervesen egyesíti magában az írók, rendezők, színészek munkáját, a festők és zeneszerzők alkotását. Az életet szemléletesen ábrázolja, sokoldalúan, a jelenségek valóságos összefüggésében és fejlődésében. Nagy lehetőségei vannak a tipizálásra, a helyzetek éles ábrázolására, a pozitív és negatív szemléletes ábrázolására. „Az a feladat — állapítja meg a Kommunyiszt cikke —, hogy elméletileg feldolgozzák a filmművészet gazdag tapasztalatait, feltárjuk fejlődésének belső törvényszerűségeit és ezzel segítsünk a filmgyártás tökéletesítésében, filmjeink nevelő hatásának növelésében.“ Megjelent az Új Idő 14. száma Az Új Idő 14. számának vezércikke a Szovjetunió Legfelső Tanácsának harmadik ülésszaka tükrében a genfi értekezlet eredményeivel foglalkozik. A Figyelő a kínai—amerikai viszony megjavításának szükségességét elemzi. Bogdanov Az államok békés egymás mellett élése és a nemzetközi jog címmel írt cikket. Szergej Konyenkov szobrászművész a Szovjetunió és az Egyesült Államok kulturális együttműködésével foglalkozik. Letnyev cikke a Világifjúsági Találkozóról szól, Rahmanov és Gyeljuszin délnyugat-kínai élményeikről számolnak be az olvasóknak. A Renault-gyári munkások 300 kérdése című cikk a francia és a szovjet munkásság életés munkafeltételeit hasonlítja össze a lap, amelynek új számában két könyvismertetés is található. SZABAD NÉP Mintás monógandaszízsi küldöttség indult el Pekingből Platfszírországra Csütörtökön reggel mezőgazdasági szakemberekből álló kínai küldöttség indult el repülőgépen Pekingből Magyarországra. A négytagú küldöttséget Csin San-pao, a nankingi mezőgazdasági intézet igazgatója vezeti. A küldöttséget a Magyar Tudományos Akadémia és a Földművelésügyi Minisztérium hívta meg. Tagjai részt vesznek a kukoricatermesztési értekezleten és megtekintik az Országos Mezőgazdasági Kiállítást. Atlétáink további nagy feladatok előtt Alaposan eltolódtak az erőviszonyok a nemzetközi atlétikában. „Hova lettek a régi »klasszikus« atlétaországok? A finnek, a svédek, az angolok..." — kérdezte kesernyésen már tavaly, a berni Európa-bajnokság után az egyik svájci sportlap. Majd hozzátette: „A finnek, a svédek, az angolok helyét a kontinens atlétikájának élvonalában a szovjet, a magyar és a csehszlovák versenyzők foglalták el.. Tavaly ez a vélemény még nem volt általános, persze a Szovjetunió csapatának a kivételével. A berni Európabajnokság után ugyanis abban minden atlétikai szakember megegyezett, hogy a Szovjetunió első helye elvitathatatlan. A második helyről azonban már sokkal többet lehetett vitatkozni, s ahány ország, ahány sportlap van, jóformán mindegyik más pontozási rendszer alapján „számította ki", melyik Európa második legjobb atlétikai válogatottja a Szovjetunió után. Minden szentnek mágia felé hajlik a keze, s így nem csoda, hogy a lapok általában az országuk számára kedvező számítást végeztek el. A vita nem dőlt el, nem is volt sok értelme, hiszen ez nem a papiroseredmények összehasonlításától függ, hanem a tényleges vetélkedéstől, a válogatott csapatok egymás elleni mérkőzésétől. Ezért kísérte olyan nagy érdeklődés az idei válogatott — országok közötti — viadalokat. Az utóbbi hetekben bőven volt alkalom erre. Mintegy „európai elődöntőnek” számított pár héttel ezelőtt az Anglia—Nyugat-Németország és a Finnország—Magyarország válogatott atlétikai viadal amelyen négy, Európa legjobbjai közé tartozó együttes találkozott. Londonban az angol válogatott, Helsinkiben a magyar csapat győzött, mindkettő meglehetős fölénnyel, s így annál nagyobb figyelem előzte mega „döntőt”, a londoni White City stadionba kitűzött Anglia—Magyarország viadalt. Az eredmény ismeretes: Magyarország atlétái 23 ponttal nyerték meg a viadalt. Felvonultatták minden erényüket, a küzdőképességet, a lelkesedést, a helyes taktikai érzéket és mindenekelőtt a kitűnő csapatszellemet. A válogatott viadalon nem is annyira az egyéni becsvágy, mint a magyar színeknek szerzendő siker sarkallta versenyzőinket. Jack Crump, a brit atlétikai szövetség főtitkára a verseny után kijelentette: „Sok jót hallottam Magyarország atlétáiról, de a londoni verseny felülmúlta várakozásomat is.” Az európai sajtó tehát az európai második helyet a magyar atlétáknak „adományozza”. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a magyar csapat nyugodtan ülhet londoni babérjain. Még az idén a lengyel, a csehszlovák és a svéd válogatottal méri össze erejét a magyar atlétacsapat, s semmi biztosíték sincs arra, hogy ezeket is megnyerjük. Ismerve azonban a magyar atléták szorgalmát, tehetségét, akaraterejét, bizonyosra vesszük, hogy legjobb tudásukkal szerepelnek majd e nehéz csatákban is. Mindez a férfi atlétáinkra vonatkozik. Atlétáink másik, szintén igen fontos ágában, a női sportban már nem állunk ilyen jól. Ez Londonban is kitűnt. Neszmélyi Vera ugyan világraszóló eredményeket ért el Londonban, de tisztában kell lennünk azzal, hogy „egy fecske nem csinál nyarat”. A női atlétikában csak az hozhat javulást ha az eddiginél még jobban merítünk az utánpótlásból, minél több fiatal nővel kedveltetjük meg az atlétizálást. Az élsport és a tömegsport kapcsolatának jelképe, hogy augusztus 20-án és 21-én együtt rendezik meg a Népstadionban a szakszervezeti spartakiád atlétikai döntőit és a nemzetközi atlétikai viadalt. Szombaton és vasárnap tehát az atlétikát kedvelő közönség együtt láthatja majd a nagyszerű magyar sikerek elérőit és a jövő bajnokait. Molnár Károly A kettős ünnep sportműsora Augusztus 20-án, szombaton, az alkotmány ünnepén és augusztus 21-én, vasárnap az alábbi érdekesebb sportversenyeket, Illetve mérkőzéseket rendezik meg Budapesten, vidéken és külföldön: SZOMBAT, AUGUSZTUS 20. Atlétika: A nemzetközi férfi és magyar-olasz női atlétikai viadal elsőnapi küzdelmei, Népstadion, 17 ó. A nemzetközi verseny keretében bonyolítják le a sportegyesületi spartakiád 100 m-es férfi és női síkfutó számának döntőit. — Kézilabda: öt város férfi és női nagypályás kézilabda-tornája Szegeden. Bp. Kinizsi—Bp. Vasas MNK nagypályás férfi döntő. Sport utca, 14.80. Bp. Kinizsi—Bp. Vörös Lobogó MNK nagypályás női döntő. Sport utca, 16. — Kerékpár: Magyarország—Német Demokratikus Köztársaság nemzetek közötti kerékpáros pályaverseny. Millenáris, 19.30. ..Országos kerékpáros napokversenyei a járási székhelyeken. — Labdarúgás: Bp. Vasas—Bp. Honvéd Magyar Népköztársasági Kupa döntőmérkőzés, Sport utca. 17.30. — Motor: A Bp. Honvéd motorkerékpáros és autós csillagtúrája Tihanyban. — Budapest 1955. évi motorcsónak gyorsasági bajnoksága Margitsziget melletti pesti dunaág, 14. — Sakk: Budapest villám sakkcsapat-bajnokságának döntője. XIII. ker. Bencze u. 1/5. szám. 9. — Tenisz: Magyarország 1955. évi egyéni teniszbajnoksága. margitszigeti Dózsa-stadion. 9. — Természetjárás: A miskolci TSB „Hermann Ottó” természetjáró tájékozódási csapatversenye a Bükk-hegységben. — A Törekvés SE természetjáró találkozója Köpüs-réten. — Vörös Meteor SE természetjáró találkozója a bánkúti turistaháznál. — úszás: A Bp. Vörös Meteor hosszútávú úszóversenye, rajt: Alsógöd, 9. — A BTSE ünnepi úszóversenye. Sportuszoda. 16.80. — Vívás: Balatoni párbajtőrvívó-bajnokság Balatonfüreden. — Vízilabda: Országos bajnoki mérkőzések a Sportuszodában. Bp. Vasas—Bp. Dózsa, 18. Bp. Honvéd — Bp. Törekvés. 18.45. — Spartakiád: Sportegyesületi spartakiád országos döntője a Vasaspályán: ünnepélyes megnyitás, 9. Atlétikai verseny, 10. Férfi röplabda-mérkőzések, 10. — Női röplabda-mérkőzések, népligeti Bástya-sporttelep, 10. — Női és férfi kerékpáros-verseny Üllői úti Steinmetz emlékmű, 10. illetve 10 50. — Bemutatók: A BTSB rendezésében a margitszigeti, városligeti, népligeti és városmajori sportfalakban még az alábbi mérkőzésekre, illetve bemutatókra kerül sor. — Margitsziget: bajnoki röplabda-mérkőzések, Vörös Meteor-pálya: 9 és 15. A Bp. Dózsa és a Bp. Vörös Lobogó cselgáncsosainak bemutatója. Úttörő-stadion, 17. A birkózó válogatottkeret tagjainak bemutatója. Úttörő-stadion, 18.30 óra. — Városliget, Budapest 1955. évi akrobatikus torna és gálacsapatbajnoksága. Bástya-sporttelep környékén, 9. Férfi és női kosárlabda villámtorna. Bástya-sporttelep környéke. 9. A Bp. Törekvés és Bp. Honvéd súlyemelőinek bemutatója. Bástya-sporttelep környéke. 17. — Népliget: „Ságvári Endre” ifj. férfi és női kézilabda emlékverseny, Vasas-pálya. 9. Bp. Vörös Meteor és Bp. Traktor súlyemelők bemutatója a Kiss János laktanyával szemben levő térségen. — Városmajor: Válogatott ifj. teniszezők bemutatója. Bástya VTSK- sporttelep, 9. és 17. VASÁRNAP, AUGUSZTUS 21. Atlétika: Nemzetközi férfi és magyar —olasz női atlétikai verseny másodiknapi küzdelmei. Népi Stadion, 17. A nemzetközi verseny keretében bonyolítják le a sportegyesületi spartakiád 500 m-es női síkfutó és 4x100 m-es női és férfi váltófutó számának döntőjét. — Birkózás: Kecskeméti Kinizsi—Budapest ifj. vál. szabadfogású birkózóverseny Kecskeméten. — Kézilabda: öt város férfi és női nagypályás kézilabda-tornája Szegeden. Országos bajnoki női nagypályás kézilabda-mérkőzések: Kőbányai Építők — Misk. Törekvés, Tárna u., 14.30. Békéscsabai Építők —Bp. Dózsa, Békéscsaba, 15. — Kerékpár: Magyarország—Német Demokratikus Köztársaság nemzetek közötti kerékpáros pályaverseny. Millenáris, 1930. Magyarország 1955. évi 200 km-es országúti kerékpáros bajnoksága Aquincum. 7. — Labdarúgás, NB I. oszt. mérkőzések- Bp. Vörös Lobogó— Dorogi Bányász, Hungária út 17. Bp. Dózsa—Vasas Izzó, Dózsa-stadion, 17. Győri Vasas—Salg. Bányász, Győr, 17. Dr. Vasas—Bp. Kinizsi. Diósgyőr, 17. Légierő—Szombathelyi Törekvés. Szolnok, 17. Magyar siketnéma vál. — Román siketnéma vál. labdarúgó-mérk.: Dózsa- Stadion, 15.15. — Motor: Nemzetközi motorkerékpáros gyorsasági verseny, Tihany, 9.30. A Debr. Törekvés motoros salakpályaversenye a nagyerdei stadionban. — Tenisz: Magyarország 1955. évi egyéni teniszbajnokságának küzdelmei. margitszigeti Dózsa-stadion, 9. — Természetjárás: Országos természetjáró találkozó a Bükk-hegységben, Jávorkúton. — Úszás: A Bp. Kinizsi úszóversenye. Sportuszoda, 17. — Vívás: Balatoni karzivívó-bajnokság Balatonfüreden. — Vízilabda: Országos bajnoki mérkőzések a Sportuszodában: Bp. Vörös Lobogó — Gheorghiu-Dej Hajógyár, 18. Bp. Kinizsi — Egri Bástya, 18.45. Bp. Vörös Meteor— Szolnoki Dózsa, 19.30. — Spartakiád: Sportegyesületi spartakiád országos döntője- Atlétikai verseny, népligeti Vasaspálya, 9. Férfi röplabda-mérkőzések, Vasas-pálya, 8. Női röplabda-mérkőzések, Bástya-pálya, 3. Megérkeztek Budapestre az olasz női atléták A Magyarország—Olaszország nemztek közötti válogatott női atlétikai vidalra 20 főnyi olasz női sportküldöttse G. Guabellónak, az Olasz Atlétikai Szvetség főtitkárának vezetésével csütörtkön délután a ferihegyi repülőtéren Budapestre érkezett. (MTI) A néphadsereg lövészbajnoksága Néphadseregünk legjobb céllövőinek bajnoki versenyét továbbra is jó eredmények jellemzik. Géppuska lőgyakorlat: 1 Pásztor (Kiskunfélegyháza) 19 négyzet, 21 találat, csapatversenyben: 1. Kiskunfélegyháza 65/72. Géppuska harcszerű lőgyakorlat: 1. Békéscsaba. 3 célcsoport, 10 alak. 16 találat. — ötalakos hadipisztoly gyorstüzelő verseny: 1. Gál (Dózsa lövésztiszti iskola) 276 kör, csapatban: 1. Dózsa lövésztiszti iskola, 147 alak, 1328 kör. — Géppisztoly lőgyakorlat: 1. Parád (Államvédelem) 8, alak. 17 találat, csapatban: 1. Dózsa lövésztiszti iskola 30/78. Több mint 600 sportoló az egyesületi sportakiád döntőjében Augusztus 20-án, szombaton délelőtt 9 órakor a népligeti Vasas-pályán ünnepélyes keretek között megkezdődnek a sportegyesületi sportakiád országos döntői. A kétnapos küzdelem-sorozaton 11 egyesület több mint 600 versenyzővel szerepel a különböző számokban: atlétikában, kerékpárban és röplabdában. Az egyesületek körében szorgalmas készülődés előzi meg a döntőt. Az országos döntőben induló versenyzők között sok a vidéki sportoló. A részvevők mintegy kétharmada vidéki fiatalokból kerül ki, s egyes válogatottak szinte teljesen a vidékiekre épültek. Az 56-os létszámú egyesületi csapatokban például a Bányász 53, a Bástya 48, a Traktor pedig 41 vidékit szerepeltet. A göteborgi zónaközi sakkverseny A göteborgi zónaközi sakkversenyen szerdán az 1. és 2. forduló függőjátszmáit fejezték be. Stahlberg svéd versenyző betegsége miatt Bronstein, illetve Pachman elleni játszmája későbbi időpontban kerül lejátszásra. Az első két forduló után a szovjet Ilivickij vezet 2 ponttal, majd utána négy versenyző (a szovjet Szpasszkij és Geiler, a jugoszláv Puderer, az argentin Panno) következik, egyaránt 1,5—1,5 ponttal. A MILLENÁRISON szombaton és vasárnap sorra kerülő Magyarország— Német Demokratikus Köztársaság közötti kerékpáros pályaversenyen részvevő német sportküldöttség megérkezett Budapestre. Az együttes vezetője Walter Hedlau, két edzője Kiimsse és Ilibe. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL PÉNTEK KOSSUTH-RÁDIÓ: 4.35: Reggeli zenés műsor. — 5.00: Szövetkezeti Híradó — 6.00: Hírek. — 7.00: A Szabad Nép vezércikke. Hirek. — 8.00: Fúvószene. — 8.50: Operett- és filmdalok. — 8.20: Gyermekrádió. — 10.00: Hírek. Lapszemle. -r~ 10.10: Zenekari hangverseny — 11.00: Lányok, asszonyok ... — 11.20: Dalok — 11.30: Népzene. — 12.00: Hírek. — 12.10: Déli hangverseny. — 13.00: Élősdiek. Elbeszélés. — 13.20: A bolgár és csehszlovák művészegyüttesek műsorából. — 13.40: Fúvószene. — 14.50: Szórakoztató zene. — 15.00: Hírek. Közérdekű közlemények. — 17.10: Szív küldi szívnek szívesen. — 15.40: Válaszok a hallgatóknak. — 16.00: Szórakoztató zene. — 17.00: Hírek. — 17.10: Kamarazene. — 17.40: Könyv, muzsika, színház. — 18.20: Operarészletek. — 18 30: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 19.05: Ajándékhangverseny. — 20.00: Esti Híradó. — 20.20: Népünk törvénye. Irodalmi műsor az alkotmány évfordulójára. — 21.13: Berlin—Varsó—Budapest tánczenéjéből. — 22.00: Hirek. Sport. — 24.00: Hírek. — 0.10: Népi zene. PETŐFI-RÁDIÓ. 14.00: Operettrészletek. — 15.00: Dalok — 15.20: Donizetti: Szerelmi bájital. Operaismertetés. — 16.20: Tánczene — 17.05: Gyermekrádió. — 17.30: Mozart: C-dúr vonósnégyes. — 18.00: Orosz erdő Leonid Leonov regényének ismertetése. — 18 30: Híres előadóművészek műsorából. — 19 00: Külpolitikai kalauz — 19.10: Szív küld: szívnek szívesen. — 19.45: Pótlazítás Elbeszélés — 20.00: Romantikus kórusművek — 20.20: Sporthíradó. — 20.41: Operarészletek. — 21.20: Népzene. — 22 00: Zenekari hangverseny. PÉNTEK, 1955. AUGUSZTUS 19 ☆ ☆ HÍREK ☆ ☆ Ma nyílik a Székely Bertalan-kiállítás Az Országos Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok rendezésében, augusztus 19-én, pénteken délben nyílik meg a Műcsarnokban a Székely Bertalan-emlékkiállítás. A bemutatásra kerülő hatalmas anyag a Műcsarnok tíz termét foglalja el. — H. Sz. Kosztojanc professzor, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, a moszkvai Lomonoszov Egyetem összehasonlító fiziológiai intézetének vezetője augusztusban a Tihanyi Biológiai Kutató Intézetben fiatal zoológus kutatóknak tanfolyamot tart az idegrendszer összehasonlító élettana tárgyköréből. — Magyar szakkörök meghívására kiállításkeretében mutatják be Budapesten a Német Demokratikus Köztársaság műanyagkutatásának legújabb eredményeit. A kiállítás augusztus 27-én nyílik az Építők Rózsa Ferenc Kultúrotthonában. — Korszerűsítik, bővítik a híres hajdúszoboszlói gyógyfürdőt. Új orvosi rendelőt építenek, bővítik a kádfürdőt és a fedett fürdőt is. — Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás látogatóinak tájékoztatására a kiállítás rendezősége 200 000 példányban, négyszínnyomású térképet készíttet. Kiadnak — 120 000 példányban — képes tájékoztatókat is, amelyek a kiállítók kiváló munkamódszereiről adnak számot. — Fotocellás textilanyag-vizsgáló készüléket, úgynevezett gyors pamutvizsgálót gyártanak az Elektronikus Mérőműszerek Gyárában. — Budapest Főváros Tanácsa és a Népművelési Minisztérium májusban pályázatot hirdetett a magyar munkásmozgalom mártírjainak emlékét megörökítő emlékműre. A pályázat új beküldési határideje 1955. október 31. — A debreceni Csokonai Színház a városi tanács támogatásával kamaraszínházat létesít. E célra — több mint 100 000 forintos költséggel — a Déri Múzeum előadótermét alakítják át. — A magyar külkereskedelem az idei Új Delhi-i nemzetközi vásárra nagyszabású kiállítással vonul fel. A nemzetközi vásár októberben nyílik, de a nagy távolság miatt már útnak indították a magyar árukat. — Százhúsz új családi házat adnak át tulajdonosaiknak augusztus 20-án Szomolyán. A község lakói közül sokan évtizedek óta barlanglakásokban húzódtak meg. — Szovjet traktor érkezett Komárom megyébe a szőlő- és gyümölcstelepek mélyforgatásához. A Bajnai Gépállomáson állomásozó traktor az év végéig 1000 hold gyümölcsösben és szőlőben készíti elő a talajt. — Borsod megyében eddig ezer kisgyűlésen beszélgettek a békeharcosok a genfi értekezlet eredményeiről, a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. — Hat év alatt 42 kultúrotthon épült Csongrád megyében. Felépítésükre, berendezésükre, egyességi épületek átalakítására mintegy ötmillió forintot fordítottak. — Az egri vár hős védőinek emlékére szeptember 25-én ifjúsági béketalálkozó lesz Egerben. E napon Hevesből és az ország északi megyéiből 15 000 fiatal érkezik a városba. — Kilencmillió forintos beruházással új lakóháztömb épül Szombathelyen. — Húsz évvel ezelőtt alapították a moszkvai Össz-szövetségi Levelező Politechnikumot. A főiskola 43 iparág számára képez ki mérnököket, s 20 ezer hallgatója van. Az intézet 43 tanszékkel rendelkezik; 27 nagyobb városban tanulmányi — konzultációs állomása létesült. A lengyelországi rzeszowi vajdaságban lévő kőolaj intézet dolgozói első ízben gyártottak jódkristályt. A vajdaság területén levő gazdag jód- és brómtartalmú sók felfedezése lehetővé teszi az ország egész jódszükségletének fedezését, sőt jód exportálását is. — A Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban júliusban 346 újítást adtak be, ebből 195-öt alkalmazásra elfogadtak. — A Keleti Főcsatornában a Tisza vize már Hajdúszoboszlón túl, a kábai és hajdúszováti határig jutott el A kotrógépekkel tovább építik a medret, de ezzel egy időben azokon a részeken, ahol már teljes szélességében megépült a főcsatorna, készítik a végleges töltést is. Balmazújvárosig már régebben végeztek ezzel a munkával, jelenleg a Balmazújváros—■ Hajdúszoboszló közti szakaszon építik a töltéseket. — A Magyarok Világszövetsége az amnesztiarendelettel kapcsolatban megnyilvánuló nagy érdeklődésre való tekintettel a megyei tanácsokkal együttműködve információs irodákat létesített a megyei tanácsok székhelyein. — A varsói világifjúsági találkozón részt vett albán ifjúsági delegáció a DISZ Központi Vezetőségének vendégeként néhány napot Magyarországon tölt. — A Francia Általános Munkásszövetség (CGT) 15 tagú delegációja augusztus 18-án hazánkba érkezett A vendégek a francia vasas, vegyész, bányász, vasutas stb. szakszervezetek funkcionáriusai, akik a SZOT elnökségének meghívására, kéthetes üdüléssel egybekötött tanulmányútra jöttek Magyarországra. A varsói világifjúsági találkozón részt vett magyar küldöttség tagja, országszerte gyűléseken számolnak be élményeikről. Többhelyütt már az augusztus 20-i ifjúsági találkozókon felszólalnak a megyei VIT- küldöttek. — Sok budai utat megrongáltak az utóbbi napok felhőszakadásai. Főleg a budai hegyvidék, a XII. kerület útjain okozott károkat az eső. A kerületi útfenntartók és a köztisztasági vállalatok dolgozói megkezdték a helyreállítási munkákat. Augusztus hó 21-én, vasárnap a már közölt áruházakon kívül délelőtt 10 órától délután 18 óráig nyitva tart a Rákóczi út 24. szám alatti Napsugár és a Marx tér 4. szám alatti Szivárvány Áruház is. — A GÉPJÁRMŰVEZETŐKÉPZŐ ISKOLA alapfokú gépjárművezetői tanfolyamaira az 1955/1956. tanítási évre a felvételt 1955. szeptember 1-én kezdi meg. (Budapest, VIll., Baross utca 76., valamint Miskolc, Széchenyi utca 23., Pécs, Bajcsy- Zsilinszky utca 32., Debrecen, Petőfi tér 6. szám.) — A MAVAUT ÉRTESÍTI AZ UTAZÓKÖZÖNSÉGET, hogy augusztus 20-án és 21-én a „váci vidám vásár” alkalmával valamennyi váci autóbuszjárat a hétköznapi menetrend szerint közlekedik. — A MAHART értesíti az utazó,közönséget, hogy a Balatonon augusztus 21 -én, tekintettel a várható utasforgalomra, Siófok— Balatonfüred — Tihany — Balatonföldvár között a menetrendben feltüntetett hajójáratok helyett réggvel 7 órától egész napon át sűrített ingajáratok közlekednek. Megnyitották Velencében a dokumentum- és gyermekfilmek évi bemutatóját Kedden este Velencében a Lido filmszínházban ünnepélyesen megnyitották a minden évben megrendezett dokumentum- és gyermekfilmbemutatót. A 27 egész estét betöltő gyermekfilm bemutató műsorán belga, csehszlovák, dán, francia, angol, jugoszláv, lengyel, szovjet, amerikai és olasz filmek szerepelnek. A dokumentumfilm-bemutatón húsz ország 120 rövidfilmje szerepel. Magyar újságíró díjnyertes művé a III irodalmi pályázatán Varsó, augusztus 18. (MTI) Az V. Világifjúsági Találkozó nemzetközi irodalmi pályázatának bírálóbizottsága megállapította, hogy az újságírói pályázat eredményeinél tévesen nem hirdették ki, hogy Fülöp János fiatal magyar újságírónak, a Szabad Nép munkatársának „A szőlőmester“ című írását második díjjal jutalmazták. A nyertesnek átadták a kitüntető oklevelet és érmet. A fővárosi közlekedés felkészült az alkotmányünnepi forgalomra Budapest Főváros Tanácsának közlekedési vállalatai felkészültek az augusztus 20 és 21-i kettős munkaszüneti napon várható nagyobb forgalom zavartalan lebonyolítására. A Pünkösdfürdőre és Rómaipartra utazók tömegeinek elszállítására a 6-os járat vonalán a Deák tér és Miklós tér között 6/A jelzéssel kisegítőkocsikat indítanak. A Margitszigeten közlekedő 26-os autóbuszokat kétpercenként indítják. A Népstadionban megtartandó nemzetközi atlétikai viadal nézőinek elszállításáról is gondoskodnak. A 7-es és az 55-ös járatokon 18-cal emelik a kocsik számát. A Fővárosi Villamosvasút a nagyobb gócpontokon kora reggeltől szintén forgalomirányítókat állít munkába, hogy az utasforgalomnak megfelelően kérhessenek kisegítő kocsikat. A két nap alatt a rendes vasárnapi kocsiszámon kívül több mint 150 motoros- és pótkocsit állítanak forgalomba. IIH» JÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig: kevés, főként csak déli, délután felhőképződés. Egy-két helyen gyen! A vs'A Mers?kelt északkeleti-keleti szél. Ahh’h kb,? r? nah k°d. Várható legmaea*Abtvn ppa,‘ ,hőnmerséklet 28—29 fok között a »an» vízállása csütörtökön reggel Budapestnél 484 centiméter. SZIKRA Lapnyomda ***♦*' A budapesti színházak mai műsora A József Attila Színház előadása az Állat- K°n. színpadon: Mária főhadnagy (8) a az?ItSzigeti Vörösmarty Színpadon: Kaviár iö) — Majakovszkij Színpad (Margitsziget) : DerdH ésből vidám csapás a Vidám Szaad ven.-edjatéka (8) — Rá-zsavölcgyi Szabadtéri Színpad (XIV., Rózsavölgyi tér). Barátom az ugye fogyott (8). — Fővárosi Nagycirkusz:’ Nemzetközi artista-találkozó (4. 81. SZABAD MIJD A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Kiadja a SZABADSÁG Lapkiadó Vállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VIII Blaha Lujza tér 3. Tel.: *343-100 P*142-220* Budanell a Ponta KoW°nt! Hírlapíródéja: Budapest. V., József nádor tér 1 Tel • 180__. kozóVionel a 1 helyi hírlapterjesztéss el foggal! ügyeid a kelni?.1. 7- A budaPesti előfizetők kezelik Közjón !.é,2b!?b6 Postahivatalok vezetik. Központi előfizetőszolv-ál-t- ist__m Előfizetési di havi :2 r 183 °22-