Szabad Nép, 1955. szeptember (13. évfolyam, 241-270. szám)

1955-09-29 / 269. szám

AZ OROSZ REALIZMUS E­GY FESTŐJE I. J. Rjepin halálának 25. évfordulójára Huszonöt évvel ezelőtt, 1930. Szeptember 29-én halt meg Hja Jefi­­movics Rjepin, a XIX. század legsok­oldalúbb orosz festője. Portréin meg­győző erővel jellemzi ko­ra kiváló alakjait, sajátos típusait, életképeiben a jobbágyfelszabadítást kö­vető időszak legfontosabb társadalmi problémáit, el­lentmondásait tárja fel szokatlan élességgel; tör­ténelmi kompozícióiban né­pének sorskérdéseit, nem­zeti vonásait kutatja. Újító és összefoglaló te­hetség egyszerre. Művé­szete a peredvizsnyikok (az 1670-es évek elején realista orosz festők ala­kította „Vándorkiállítási Társaság“ tagjai) kritikai realista irányzatában gyö­kerezik: közvetlen elődei­nek nem egy témáját is átvette, de mindazt, amit az előtte járt művészek­től kapott, továbbfejlesz­tette, nagyszabásúvá tet­te. Néhány művében olyan művészi álláspontra jutott, hogy a szovjet mű­vészettörténet jogosan ne­vezheti a szocialista rea­lizmus követlen előfutárá­nak. Rjepin majdnem min­den művében magasren­dű társadalmi eszméket, igazságokat tudatosít — anélkül, hogy ezek az igazságok szemléltető tan­képekké tennék műveit. Szinte előt­tünk formálódik képpé mindaz, amit látott és tapasztalt, mi magunk von­juk le az igaz következtetéseket az ecsetjével elénk tárt jelenetekből. Műveiben éppoly gazdagon elevene­dik meg az élet, mint nagy orosz rea­lista írókortársainnak regényeiben. Nemcsak az ábrázolt alakok tipikus vonásait vizsgálja, hanem egyéni sor­sukat, a fő mondanivalóhoz való vi­szonyukat is gazdagon kifejti. Ez az életbőség avatja Rjepin művészetét olyan hatalmassá és átfogóvá, mint egyetlen festő-kortársáét sem. Művészete ilyen bőség ellenére is nagyon gazdaságos, képeiben nincs egyetlen felesleges oda nem illő vo­nás. Ha egy-egy nagyszabású művén, mint például a Körmenet a kursiki kormányzóságban, halmozza is a részleteket, a szereplőket, ez nem önmagáért való. Az a célja, hogy sok­szorozza, változatossá tegye a mon­danivaló lényegét, még élettelibbé formálja a képet: a sok figura, az ő nagy rendező- és komponálókészsége nyomán, együttesen tolmácsolja a művész eszméit. Könnyen festett, de nem ez az ismertetőjele művésze­tének, sőt, éppen legfontosabb mű­veihez évtizedeken át készült. Sok­kal inkább az a jellemző rá, hogy életismerete, megfigyelőkészsége so­hasem hagyta cserben. Művészetének alapja a megfigyelés intenzitása és az általánosítás meglepő biztonsága. Tudjuk róla, hogy állandóan raj­zolt, mindent feljegyzett, ami meg­ragadta, s az egyszer meglátott való­ságot mélyen elraktározta megfi­gyeléseinek tárházában. Tehetsége azonban nem emlékező erejében nyil­vánul meg igazán, hanem abban, ahogyan megfigyeléseit felhasználta, a tervezett­ mű szerves részeivé ala­kította. Egy-egy nagy képéhez éve­ken át gyűjtötte tanulmányait, de ezek a stúdiumok csak előkészületek; igazi jelentőségüket akkor érezzük meg, ha a kivitelezett kép alakjaival hasonlítjuk össze. A tanulmány­nak­ a portrészerű hűség megragadására való: e tanulmányokat az alkotás fo­lyamán formálta típussá, hozta őke összefüggésbe egymással. E módszere különbözteti meg a századvégi natu­ralistáktól, akik szintén nagy hűség­gel ábrázolják a látott és megfigyelt dolgokat, de azokat nem­­tudják ér­telmes összefüggésbe hozni, nem ké­pesek velük mély eszmei mondani­valót kifejezni. Alakjait sohasem jellemzi külső­­ségesen, nem önmagáért vonzzák az arc és a test jellegzetes vonásai, ha­nem eszközök csupán a belső világ, a jellem, a lelki sajátságok kifejezé­sére. Mindent, amit alakjain megfi­gyelt, indokolni akar, így hozza ösz­­szefüggésbe alakjainak élettani és jellembeli sajátságait egymással. So­hasem tudálékos, nem pszichologizál, mértéktartó, higgadt, tolmács és közvetítő a tárgy és a szemlélő kö­zött. _E higgadtság és mértéktartás elle­nére alkotásainak java nem nyugodt, elbeszélő természetű, hanem drámai. A mozdulattal, az arckifejezéssel, a rajzzal, a­ színnel és a megvilágítás­sal élezi ki az ellentéteket és segíti elő az eszmei tartalom erőteljes ki­bontakozását. Drámai jelenetezése azonban első­sorban nem a tömegelosztáson, szín­­ellentéteken, fény-árnyék ellentéten alapul — a drámai mondanivalót fő­leg az emberi arcokon fejezi ki. Mű­veiben a szemek, a szájak, az arc ráncainak mozgása, az arc mimikája szinte beszél. A test mozdulata in­kább csak­ magyaráz, szemléltet, elő­készít vagy összefoglal. Rjepin művé­szetének tehát egyik legnagyobb eré­nye az emberi arc mimikájának mes­teri ismerete, széles skálájú alkal­mazása. Ennek a megjelenítő módszernek csak járuléka minden más festői és szerkezeti elem, melyet Rjepin rend­kívül változatosan használ. Művésze­tének vezérmotívuma mindvégig a rajz, a tiszta mintázat, hiszen az arc finom, árnyalatnyi rezdüléseit más­képpen nem is lehetne érzékeltetni. A rajz mellett a szín második hely­re szorul, magyarázza, kiemeli és el­választja a formákat, de a jellem­zésben, a belső tartalom kibontakoz­tatásában kisebb szerepet játszik az előbbinél. Szá­mára a jellem, az öltözet, a lelkiállapot fontosabb kifejező eszköz, mint a szín. Természetesen Rjepin él a szín festői eszközeivel is. Gondoljunk csak a Pro­pagandista elfogatásának festői környezetrajzára, a háttér riadt alakjaira; ezeket a lényeket kevés, megkapó ecsetvonással is kitűnően jellemezte. Rjepin szemléletében van valami tolsztoji jel­lemvonás. Megnyilatkozik ez heves életszeretetében, abban a módban, ahogy magyarázni tudja az élet jelenségeit. Meggyőződése, hogy a valóság szebb és igazabb, mint bármiféle fantázia szüleménye — ennek az elvnek az ered­ménye egész gazdag élet­műve. Erős és igazmondó művészet az övé, amely ki­térők és sallangok nélkül a lényegre tör. Ez a cél­­tudatosság azonban egy-­­­általán nem azt jelenti, hogy Rjepin művészete száraz, sőt, nyíltsága révén nagyon is közvetlen, igaz­mondása következtében rendkívül emberséges. S a fantázia sem hiányzik belőle: beleérző képessége rendkí­vüli, megdöbbentő emberi drámákat tud szemünk elé tárni, olyan mély, emberi részvéttel és széles lendület­tel, amire csak nagy fantáziájú em­berek képesek. Az ő képzelete reális és céltudatos: irányát és tém­áját a megfigyelés szabja meg. Csak az tu­dott olyan tragikus és sokrétű egyé­niséget teremteni (például Rettenetes Iván című művében), aki a társadal­mat és az embereket mélyen ismerte. I. J. Rjepin mindent a maga sze­mével akart látni; művészetében a megfigyelés vezető szerepet játszott, ebből azonban nem következik, hogy nem becsülte volna a hagyományt, l­evelezéséből kitűnik, hogy mennyi­re lelkesedett az elmúlt korok nagy művészei iránt. Különösen Rem­brandtot és Velazquezt szerette. Na­gyon sokra becsülte Goya műveit is. Rembrandt tartulmányozása számos művére jótékonyan hatott, elsősor­ban megfigyelhető ez a Propagan­dista elfogatásán és arcképein, vagy Sztaszov szembenézetben ábrázolt, Drezdában festett portréján. A ha­gyomány megítélésében nem kötötte őt semmiféle konvenció, nem vezet­ték előítéletek, hanem kizárólag a saját elképzelései. Rjepin a legbonyolultabb dolgokról is közérthetően tudott szólni. Ez ad művészetének olyan erőt, amely le­nyűgözi a legegyszerűbb nézőt is. Műveit az teszi­ olyan meggyőzővé, hogy a maga korában elevenbe vá­gó problémákról beszél: a szülőföld szeretetéről, a paraszt sorsáról, a ki­zsákmányolók és az elnyomottak ál­lapotáról, a haladás harcosainak hő­siességéről ... Szókimondó bátorsá­ga, a haladásba vetett hite — amely erőt adott neki arra, hogy szembe­szálljon a cári cenzúra szigorával, a hivatalos körök megvesztegető mes­terkedéseivel — ma is megragad, s nem csupán a szovjet, de minden haladó művész példaképévé avatja. Végvári Lajos Tolsztoj munka közben A jugoszláv iskola M. Urosevics, a Jugoszláv Peda­ ,­gógus Szakszervezet központi bi­zottságának elnöke, az alábbi is­mertetést a jugoszláv iskolákról az Ucsityelszkaja Gazeta című szovjet lap számára írta. Részleteket köz­lünk a cikkből: A forradalomig a lakosság 45 száz­­­zaléka írástudatlan volt. Éppen ezért­­ a közoktatásügyi szervek fő feladata a múlt szomorú maradványának fel­számolása volt­ . Országunkban sok gimnázium, szakiskola és főiskola létesült. A tanítás a mi szocialista orszá­gunkban valamennyi iskolában díjta­lan. A négyosztályos gimnáziumba­­ például minden nyolcosztályos iskolát­­ végzett diák beiratkozhat.­­ A gimnázium előkészíti a fiatalokat a főiskolai tanulmányokra. A­­gimná­­­­zium első két osztályának elvégzése után a tanulók beiratkozhatnak a­­ szakiskolákba, például az orvostudo­mányi és földméréstani középiskolába. Országunkban sok különböző szak­iskolát létesítettünk. A tanítás ezek­ben az iskolákban általában nem több három évnél és ezalatt a fiatalok megszerzik a szakmához szükséges­­ minimális tudást. . Országunkban nagy jelentőséget tulajdonítanak a pedagógiai főisko­lák fejlesztésének. A háború előtt csupán három ilyen főiskola volt s a tanulók száma nem haladta meg a kétszázat. Jelenleg csupán a belg­rádi pedagógiai főiskolán több mint ezer diák tanul. A Szerb Népköztár­saságban öt pedagógiai főiskola mű­ködik. A forradalom óta az ifjúság nagy számban iratkozik be az egyetemek­re. Míg korábban Jugoszláviában az egyetemi hallgatók száma nem ha­ladta meg a hétezret, ebben az évben csak a belgrádi egyetemen 55 ezer diák látogatja az előadásokat. A régi Jugoszláviában csupán Belgrádban, Zágrábban és Ljublja­nában voltak főiskolák. Jelenleg Szarajevóban, Szkopljéban, Novi­­szádban, Rijekában és Zadarban is van többfakultású főis­kola, s szó van arról, hogy a többi nagyobb vá­rosban is létesítenek orvostudomá­nyi, agrotechnikai, közgazdasági fa­kultásokat. Nagyon sok pedagógusra van szük­ség s ezért jelentős mértékben kibő­vítették a pedagógiai középiskolák hálózatát. A diákok a nyolcosztályos iskolák után kerülnek ezekbe az is­kolákba. Az oktatás öt évig tart. Nagy számban működnek interná­­tusok is, ezekbe nevelők kellenek. Ezért a nevelők képzésére külön is­kolák nyíltak, ahova szintén a nyolc osztály elvégzése után kerülnek­­ tanulók. Jelentős figyelmet szentelnek a kü­lönböző típusú ipariskoláknak. Ezek­­ből az iskolákból kerülnek ki a szak­munkások és a művezetők. Kétéve­ iskolák nyíltak meg a mezőgazdaság káderek előkészítésére. Sok jugoszláv dolgozó tanul esz iskolában, s valamennyi egyetemes külön tanfolyamok létesültek a leve­lező hallgatók számára. A forradalom előtt nem voltai művészeti főiskoláink. Most a leg­több köztársaságban működnek kép­zőművészeti akadémiák, színi- és ze­neiskolák, valamint iparművészet iskolák. Az új jugoszláv iskola alapvető vonása az, hogy minden , dolgozó gyermeke beiratkozhat és elérheti a főiskolai képesítést. Mindez csupán a tanulók szorgalmától és munka­kedvétől függ. Az egész közoktatás a tudományos materializmus elvein és a pedagógia módszerek szabad választásán alap­szik. Annak ellenére azonban hogy­ az elmúlt tíz évben az oktatásban je­lentős fejlődést értünk el, még sok fontos, időszerű probléma vár meg­oldásra. Mint ismeretes, a jugoszláv gyá­rakban és üzemekben munkásönkor­mányzatot vezettek be. Szükséges hogy közelebb hozzuk az iskolát a társadalomhoz és lehetővé tegyük hogy a társadalom részt vehessen az iskolaügyekben, az oktatás és a kul­turális élet irányításában. Ezen az úton az első lépést a köz­oktatásügyi és kulturális tanács lét­rehozása jelentette a köztársaságok­ban, a területeken és a járásokban A köztársasági közoktatásügyi és kulturális tanács 15—20 tagból áll Elnökét és a tagság felét a Köztár­sasági Végrehajtó Tanács nevezi ki másik felét a közoktatásban és­­ kulturális élet fejlesztésében érde­kelt szervezetek. A tanács mellet számos különálló bizottság dolgozik. A közoktatási és kulturális munka irányításában tehát elég sokan vesz­nek részt. A közoktatással foglalkozó szervek valóságos kis parlamentet al­kotnak és nagymértékben társadalm jellegűek. Ugyanilyen alapelvek érvényesül­nek a határvidéki, területi és járás közoktatásügyi és kulturális tanácsos munkájában; ezek nagy hatáskörre rendelkeznek, ez azonban nem érint a tankönyvek, a tanítási programot a tantervek összeállítását, valamin az állami rendeleteket és törvénye­ket. A járási közoktatásügyi és kultu­rális tanácsok elnökeit választják. A közoktatásügyi és kulturális tanácson kívül minden iskolában, az elemitől kezdve a főiskoláig, vannak társadalmi irányító szervek. Minden kulturális intézménynél, könyvtár­ban, múzeumban, színházban szintén megtalálhatók a társadalmi vezetés szervei. Az iskolákban ezeket iskolai bizottságoknak hívják. Az iskolai bizottság körülbelül tíz emberből áll. A bizottságokban egy vagy két pedagógus vesz részt, aki­ket a pedagógiai tanács választ meg. Az iskolai tanácsba bekerülő diáko­kat diákok választják­­meg. Az isko­lai bizottságnak ezenkívül még tag­ja az iskola igazgatója, aki egyúttal a bizottság titkára, így az iskolai bizottság igen de­mokratikus és objektív ítéletet tud mondani az iskolai ügyekről. Az előttünk álló másik fontos prob­léma: a közoktatási reform. A nép­oktatás fejlődése követi a gazdasági fejlődést. Sok országban tesznek többé-kevésbé sikeres kísérleteket az irányban, hogy összeegyeztessék e két­ tényezőt — az iskolarendszert a társadalmi fejlődés rendszerével. Iskoláinkban komoly­ átszervezést hajtunk végre. Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy jelenleg az ok­tatás módszertana és a tankönyvek tartalma a tudományos materializ­mus elvein alapul. Teljesen újszerű a kapcsolat a pedagógusok és a diá­kok között. Az iskola mindenki szá­mára elérhetővé váltás mindenki, aki komolyan tanul, főiskolát végezhet. Az iskola jelentősen közeledett az élethez, a politechnikai oktatás be­vezetése útján is. Az iskolai oktatás sokoldalúvá vált. Hangsúlyoznunk kell, hogy a tanulók a szocialista erkölcs elvei alapján nevelkednek. Mindennek ellenére ismétlem: az iskola elmarad a társadalmi köve­telmények mögött, jórészt csak a diákok szellemi képességeit fejleszti. A diákokat nem nevelik kellőképpen a fizikai munkában való jártasságra és a termelőmunka iránti szeretetre. Amellett a tanterv és tanulmányi program túlságosan terjedelmes. A tanulókat túlterheli a magas óraszám. Szerintünk az általános iskola felső osztályaiban a heti óraszámnak nem szabad elérnie a harmincat és ezt a számot a gimnáziumokban sem sza­bad túllépni. Most újabb fontos probléma áll a pedagógia előtt. Fontolóra kell venni, milyen tantárgyak kerülnek a tan­tervbe, hogy a gimnáziumot végzett diákok megkapják a jelenlegi köve­telményeknek megfelelő általános műveltséget. Igaz, az utóbbi időben program­jaink jelentős mértékben csökken­tek, csökkentettük a heti óraszámot, és a pedagógusok között — azt lehet mondani —­ mozgalom indult a jobb, célszerűbb oktatási módszerek ki­dolgozása érdekében. A pedagógusok mellett az egész társadalom részt vesz abban a széleskörű vitában, amelynek folyamán kiválasztjuk az iskolarendszer legjobb formáit, az oktatás módszereit, programját stb. E bonyolult kérdés tanulmányozá­­sára és az iskolareform megvalósítá­sára parlamenti bizottságot hoztak létre, ennek tagjai, oktatási kérdé­sekkel foglalkozó képviselők. A sikeres munka érdekében min­den köztársaságban pedagógiai tudo­mányos kutatóintézeteket és egy ha­sonló jellegű országos intézetet léte­sítettek. Ezekben az intézetekben az elméleti pedagógia legjobbjai dolgoz­nak. Feladatuk tanulmányozni az is­kolareformmal foglalkozó parlamenti bizottság által eléjük terjesztett problémákat. Ezenkívül az intézetek hatásköré­be tartozik az iskolai munka, az ok­tatási rendszer, a tantervek, tanul­mányi programok, oktatási módsze­rek és a tanárképzés kérdéseinek ta­nulmányozása több európai és ame­rikai országban. Ezeknek a problémáknak tanulmá­nyozására szakembereket küldenek ki a kérdéses országokba. Eddig 40 szakember látogatott el Franciaor­szágba, Angliába, Nyugat-Németor­­szágba, Belgiumba, Hollandiába és a skandináv országokba. A jugoszláv iskolareform kidolgo­zása szempontjából érdekes lesz ta­nulmányozni a szovjet iskolaügy el­méletét és gyakorlatát. A küldöttség­cserék a jövőben lehetővé teszik a közoktatásügyi tapasztalatok kicseré­lését. Kívánatos volna, ha minél előbb lehetővé tennénk a két ország közoktatásügyi dolgozóinak és szak­embereinek találkozóját, így széles­körű véleménycsere jöhetne létre és meggyorsulna az időszerű közokta­tásügyi problémák megoldása. A jugoszláv közoktatásügyi dolgo­zóknak különösen érdekes lenne megismerkedni például a szovjet is­kola politechnizálásának módszerei­vel. Jó volna megtudni, hogyan tart kapcsolatot az iskola az élettel, ho­gyan ismerkednek meg a diákok a termelés alapjaival. Érdekel bennün­ket a tanárok szakmai továbbképzé­sének problémája is. A Szovjetunió továbbképző intézeteiben sok gazdag tapasztalattal rendelkező szakember és neves tudományos munkatárs dol­gozik. Úgy gondolom, a szovjet pedagó­gusoknak szintén érdekes lesz meg­ismerkedni a jugoszláv pedagógusok munkájával s eredményeivel. Bartók-emlékest Kijevben Kijev, szeptember 7­. (rajzaz) Az ukrán főváros megemlékezett Bartók Béla, a kiváló magyar zene­szerző halálának 10. évfordulójáról. Az ukrajnai Szovjet Zeneszerzők Szövetségében Bartók-estet tartot­tak, amelyen Nyi­kolaj Mihajlov ze­netörténész ismertette Bartók életét és művészetét. Mihajlov hangoztatta, milyen kivételes szerepet játszott Bartók a nemzeti zeneművészet pro­pagálásában és rámutatott, hogy élénk érdeklődést tanúsított az ukrán zene iránt is: csaknem 10 ukrán nép­dalt dolgozott fel. Az esten bemutat­ták Bartók több művét. A párizsi Magyar Intézet fogadása Bartók Béla halálának 10. évfordulója alkalmából A párizsi Magyar Intézet jól sike­rült fogadást rendezett Bartók Béla halálának 10. évfordulója alkalmából. A fogadáson megjelent a francia ze­nei élet színe-java. Jacques Bourgeois, a Bartók Béla­­egyesület főtitkára, ismert nevű zeneesztétikus a franciaországi Bar­­tók-bizottság őszi programját ismer­tette. Október 6-án ünnepi hangver­senyt rendeznek a párizsi Magyar In­tézetben; november 10-én a francia Orchestre National rendez nagy hangversenyt Igor Markiewicz,­­ a világhírű karmester vezényletével. A hangversenyen Fischer Annie is köz­reműködik. Az ősz végén az opera Bartók-díszelőadást rendez. Befejeződött a Volt Ellenállók Nemzetközi Szövetsége végrehajtó bizottságának ülése A Volt Ellenállók Nemzetközi Szö­vetségének végrehajtó bizottsága szeptember 27-én tartotta utolsó ülé­sét. A záróülésen azokat a határozati javaslatokat vitatták meg, amelyeket a bizottságok dolgoztak ki. A végrehajtó bizottság széleskörű vita után egyhangúlag elfogadta az előterjesztett határozati javaslatokat. Henri Mandes ezredes, a szövetség elnöke záróbeszédében köszönetet mondott a magyar vendéglátóknak a testvéri fogadtatásért. A Volt Ellenállók Nemzetközi Szö­­vetségének végrehajtó bizottsága az egyik határozatban megálla­pítja, hogy továbbra is szembe kell szállni a párizsi egyezmények végrehajtásával. Ez elsőrendű köte­lessége a szövetség tagjainak épp­úgy, mint minden hazafinak. A határozatban a végrehajtó bi­zottság kifejezésre juttatja azt a meggyőződését, hogy egy kollektív biztonsági egyezmény, amely magá­ban foglalná Európa valamennyi or­szágát, beleértve a két német álla­mot, továbbá az Amerikai Egyesült Államok­at is,­­ előkészítené a német probléma békés megoldását, s bizto­sítaná ugyanakkor valamennyi rész­vevő nemzet függetlenségét és terü­leti sérthetetlenségét. A Volt Ellenállók Nemzetközi Szö­vetségének végrehajtó bizottsága egyesülésre hív fel minden volt el­lenállót, deportáltat, a nácizmus min­den üldözöttjét, hogy Genf szelle­mében olyan kezdeményezéseket har­coljanak ki, amelyek képesek biztosí­tani minden nemzet függetlenségét, békéjét, s a nemzetközi együttműkö­dést. A végrehajtó bizottság egy má­sik határozata szerint október 22-én és 23-án Brüsszelben nemzetközi ér­tekezletet rendeznek, amelyek a volt ellenállókat érintő törvényekkel és a volt ellenállók jogaival foglal­koznak. Megkezdődött a finnugor nyelvészeti konferencia A Magyar Tudományos Akadémia nyelv- és irodalomtudományi osztá­lyának rendezésében szerdán finn­ugor nyelvészeti konferencia kezdő­dött Budapesten. A konferencia ülé­sét Pais Dezső Kossuth-díjas akadé­mikus nyitotta meg, majd Lakó György, az Akadémia levelező tagja A magyarországi finnugor nyelvtudo­mány jelene és jövő feladatai címmel tartott előadást. A budapesti mobih műsora szeptember 21.—október 6-ifj K.CTY A FL.ITTF K. DUNA (Fürst Sándor u. 7., nyitott tető) 1, h7, 9; URÁNIA (Rákóczi út 21.) 4, n7, 19; MUNKÁS (Kápolna u. 3 , f4, hS, 8. — ÖZÖNVÍZ ELŐTT (16 évek­ felü­lieknek) : CORVIN (Kisfaludy köz) 3, hS. 19; KOSSUTH (Váci út 14.) f4, n7, 9; SZIKRA (Lenin körút 120., nyitott tető­ csak délelőtt flO, ni 3; FÉNY (újpest) csak délelőtt: n­l, n2; HUNYADI (Kis,­­pest) 3. hu. f9; TÁTRA (Pesterzsébet) M, n7, 9; VÖRÖSMARTY (Üllői út 4.) csak dél­előtt: flO, ni. I­GAZOLÁS: MÁJUS 1 (Már­tírok útja 55.) 3. hétre prol 4, n7 f9, v h2; MŰVÉSZ (Lenin körút 88) csak délelőtt: 9 11, n2; PUSKIN (Kossuth Lajos u 18 . nyitott tető) 3. hétre prol 9. 11. n2, 14. h6, 8; SZABADSÁG (Bartók Béla út 64.) prol. fl0, 112. I12, 4. il7. f9; VÖRÖS CSILLAG (Lenin körút 4) 3 hétre prol. f5. h7. 9. v. f3; ALKOTMÁNY (Újpest) prol. 14. h6, 8; RÁKOSI MÁTYÁS KULTÚR­­­HÁZ (József Attila tér 4.) n6 f8 v. 3. szerda szünnap; FELSZABADULÁS (Flórián tér 3.) f4. h6. 8; TANCSICS (Csepel) h4 h6 8 — Jó REGGELT: SZIKRA­­Lenin krt. 120.) prof. n7. f9; BRIGÁD (Pestlőrinc) h6 3. v. f4; RÓZSA FERENC KULTÚRHÁZ (Gorkij fasor 50.) 29-én. 30-án: 7 óra; DÓZSAI Ró­­bert Károly krt. 59.) 4. n7. 19: FÉNY (új­pest) h4, 6. n9. — KARRIER: MŰVÉSZ (Le­nin krt. 88.) 14 h6 8. VÖRÖSMARTY (Ül­lői út 4.) f4. h6. 8. — HEGYEKBŐL JÖTTEK: TOLDI (Bajcsy-Zsilinszky út 36 ) 14 h6 8: UGOCSA (Ugocsa u 10.) f3. f5. h7. 9­.— HIROSIMA GYERMEKEI (16 éven felüliek­nek) : ZUGLÓI (Angol u. 26.) 14. h6, 8. — MA ESTE MINDEN VÉGET ÉR: ATTILA ( Budafok) h6, 8. v. 14. — Magyar hírad­ó, Vilá­ghíradó (prof.). Szovjet—magyar labda­rúgó-mérkőzés. Két fagyocska. Látogatás: HÍRADÓ (Lenin krt. 13.) Reggel 9-től Cote 11-ig folytatólag. Romeo és Júlia: BÁSTYA (Lenin krt. 8.) prol. 11. 1, 3. 5. 7, 9: BEM (Mártírok útja 5 b) prol. 10. 12. 2. 4. n7. f9: MIKSZÁTH (Sashalom) n5. n7. n9: OTTHON (Soroksár) hb. 8 v. f4. — Gróf Monte Christo I. rész: HAZÁM (Váci út 150.) 4. n7. f9: ÚJVILÁG (Rákoskeresztúr) h6. 8, v. f4. szerda szün­nap. — Gróf Monte Christo II. rész: ADY (Tanács körfút, 3.. ,12. f4. hS 8; ÉL­MUNKÁS (Kispest 16. h8. v. n4; MÓM KUL­TÚROTTHON (Csörsz u. 18.­­ 2-án. 4-én: 3. n6. f8. .— Titokzatos Afrika 116 éven felüli­eknek. kísérőműsor: Játsszunk együtt és Dámák) : BETHLEN (Bethlen Gábor tér 3.) 4. n7. f9; SZABADSÁG ((Újpest) h6. 8. v­­4: MÓRICZ ZSIGMOND KULTÚROTTHON (Jó­kai u. 2.) 1-ig: n6. f8. — Sztálingrádi csata I—II. rész: GORKIJ (Akácfa u. 4.) 3. hétre prol 5 óra. — Kalózok kincse: GORKIJ (Akácfa u. 4.) 8 óra (orosz nyelven). — Bé­kében élni: SPORT (Thököly út 56.) 4. n7. f9. TANÁCS (Szent István krt. 10.) 10. 12. n3. fő. h7, 9. - Világbajnok: BALASSI (Pestimre) 2-ig: 6, 8, v. h4. csüt szünnap; TÜNDÉR (Újpest) 2-ig: h6 8. v f4. csüt. szünnap. —Ernst Thälmann: BALASSI (Pest­­imre) 3-tól: 6, 8. — Nyári valcer: CSOKONAI (Népszínház u. 13.) 10. 12. 2. 4. 6, 8. — Féle­lem bére (16 éven felülieknek): BÁNYÁSZ (József krt. 63.) A-terem: f16, ni. 3. h6. f9; KOSSUTH (Pesterzsébet) hó 8. v. 14. — Bá­tor emberek: BÁNYÁSZ (József krt. 63.) E-terem: 4. n7. f9. — Barátom Fábián: ELŐRE (Delej u. 41.) 2-ig: f6. h8. v. n4; BÉKE (Mauthner Sándor u. 48.) 3-tól: 4­6. 8. — Berlin eleste I—II- rész: ELŐRE (De­lej u. 41.) 3-tól: 15. h8: BÉKE (Mauthner Sándor ) 48.1 2-ig: 5, 8 — Mühlenbergi ördög: JÓZSEF ATTILA (Kálvária tér 7.) f4. h6. 8; TÁTRA (Üllői út 63.) f4. h6, 8: CSILLAG (Csillaghegy) h.6, 8. v. f4. szerda szünnap — Pármai kolostor I. rész kísérő­­műsor: Böskei: VERSENY (Pataki István tér 14.) f6. h8. V. n4 — Pármai kolostor II.­­ rész: KÖLCSEY (Kispest) h6 8. v. f4. RÁ­­­­KÓCZI (Csepel) 4. n7. f9; ÁRPÁD (Budafok) , h6. 8. v. f4. szerda szünnap. — Papa, mama, t­ö meg én: MARX (Landler Jenő u. 39.) h4.­­ 6 n9. SZABADSÁG (Rákosliget) f6 h8 v . n4. csüt szünnap. NYOMDAIPARI SZAK­­­­SZERVEZET KULTÚROTTHONA .Kölcsey u. ; 2.) 30-án: n7. f9. 1-én: 4. n7 f9. 2-án: f3. 1 h5. — Budapesti tavasz: MÁTRA (Lenin krt. ; 39.) 10. 12 2. 4. 6, 8. — Tengerparti találko­­­­zás (kísérőműsor: Böske): ÓBUDA (Selmeci­­ u. 14.) 4. n7 f9. TAVASZ (Rákospalota) h6.­­ 8. v. 14. — Hajnal a Nyeman felett: ÁRPÁD I (Soroksár 2-ig: h6. 3. v. 14. — Harc a síne­­­­kért: ÁRPÁD (Soroksár) 3-tól: h6. 8. —­­ Maximka (kísérőműsor: Este a fonóban) : ! DIADAL (Krisztina krt 155.) 2-ig: 4. n7. 1­9.­­ — Erkel: DIADAL (Krisztina krt. 155.) 3-tól: * 4. n7. 19. — Valahol már találkoztak (kí- I­sérőműsor- Több fényt): ÉVA (Erzsébet kir.­­­­né útja 36/b) 14. h6. 8. — Északi Robinso­­­­nők: FORUM (Pestlőrinc 2-ig: h6. 8, v. 14. * CORVIN (Pesterzsébet) 2-ig: h6. 8, v. 14. — * Kulmi ökör: FORUM (Pestlőrinc) 3-tól: h6.­­ 8. — Ed Martin, a pincérfiú: HONVÉD (Rá­­­kóczi út 82.) fii. f1. f3. f5. f7. f9; BÉKE J (Rákospalota) 2-ig: f6. h8, v. n4; JÓKAI (Rá­­­­koshegy) 3-tól: n6. f8. — Nagy kísértés: * IPOLY (Hegedűs Gyula u 65.) 4. n7. f9; — PETŐFI (Nagytétény 2-ig: h6. 8. v. f4. — * Őserdő foglyai: KULTÚR (Kinizsi u. 28.)­­ f4. h6. 8. — Beszterce ostroma: NAP Nép­­­­színház u. 31.) f4. h6. 8: PETŐFI (Pongrácz­­ u. 9.) 3-tól: f6. h8. — Bécsi komédiáso­­: : OTTHON (Beniczky u. 3—5.) f4. h6. 8: KE­­­­LEN (Kelenvölgy) 2-ig: f6. h8. v. f4. —­­ Scott kapitány: PETŐFI (Pongrácz u. 9.)­­ 2-ig: f6. h8. v. n4 — Veszélyes ösvényrn ! (kísérőműsor: lile is sportol): SZABADSÁG ! (Csákyliget) 2-ig: f6. h8 v n4. csüt. szün­­­nap; JÓKAI (Rákoshely) 2-ig: n6. f8. v. 3.­­ csüt. szünnap; TINÓDI (Nagymező u 8.)­­ 3-tól: f4. h6 8. — isten hozta: Mister Mar­­­­shall (kísérőmüsor: Aggtelek)- SZABADSÁG­­ (Csákyliget) 3-tól: f6 h8: CORVIN (Pester­­­­zsébet) 3-tól: h6. 8. — T­enisszelidítő: SZI­­­­GET (Csepel. f6. h8. v f4: VILÁGOSSÁG­­ (Pesterzsébet) h6. 3. v. f4: TEXTILESEK | DALLOS IDA KULTÚROTTHONA Fehérvár­­i út 47.) 29.. 1—2-ig: n6. f1 v 3. — Ezerarcú 1 hős: TINÓDI (Nagymező u. 8.) 2-ig: f4 h6. * 8. — Nővérek: TÜNDÉR (Újpest) 3-tól: h6. 8 . — A3 Lamberti (kísérőműsor: Veszélyes­­ lejtő) : ÚJLAKI (Bécsi út 69.) f4. h6. 8; CSA­­­­BA (Rákoscsaba 2-ig: f6. h8. v. n4. csüt­a szünnap. — Zsurbin-család: VASVÁRI (Keber­e­pesi út 44.) 2-ig: h4. h6. 8. — Mágnás Mis­­­­ka: VASVÁRI (Kerepesi út 44.) 3-tól: h4.­­ h6. 8. — Üldözés: ÁRPÁD (Kerepesi út 143.) » n6. f8. v. n4. csüt. szünnap. — Megtalál! | kincs: BÉKE (Rákospalota) 3-tól: f6 h8. —­­ Jelzőtűz: CSABA (Rákoscsaba) 3-tól: f6. h8 » — Bátrak csapata: JÓKAI (Budatétény) 1—2. * ig: f6. h8 v 1­4. — Első számú közellenség ► (16 éven felülieknek : KOSSUTH (Cinkota) * 2-ig: f6. f8, v. f4. AKADÉMIA (Üllői út 101.) 5 f4 h6. 8. — Eladó kísértet (kísérőműsor:­­ Szánkó): KULT­úRA (Pesthidegkút) h6. 8.­­ v. h4. csüt. szünnap: SZIGETHY (Albert­* falva) f6. h8 . n4 csüt szünnap — Disz­­­ előadás: PETŐFI (Nagytétény) 3-tól: h6. 8.­­ — Zavarosan folynak a vizek (16 éven felüll­► eknek kísérőműsor- Csók István): REGE­­ (Rege u. 15.) 1—2-ig: f4. h6. 8. — Ki a leg­­­­jobb ember: REGE (Rege u 15.) 4—5-én. ► h6. 8. — A hűség próbája: TERV (Pestúj-J­hely) 2-ig: f6. h8 v. n4. — Civil a pályán:­­ TERV (Pestújhely) 3-tól: f6. h8. — Taxi úr­­ (kísérőműsor: Szivárványtól a csillagokig): » VILÁG (Rákosszentmihály) h6 8 v t’4 — » Liliom«: MA VÁG VÖRÖSMARTY KULTÚR­­» OTTHON !Delej u. 61.­ 30.. .2.. 4-én: 17. ☆ ☆ HÍREK ☆ ☆ Tisztázandó dolgok a mosógép körül Még 1952-ben hirdetett pályáza­tot az Építésügyi Minisztérium az új lakótelepekhez építendő moso­dák tervezésére. A legjobb tervet el is fogadták, és azóta úgy építik az új lakótelepeket, hogy azok mel­lett, a dolgozó nők munkájának megkönnyítésére mosodák is legye­nek. Ezekhez a lakóháztömb-moso­­dákhoz úgynevezett 8 kilogrammos mosógépek kellenének. És ilyen nagyságú gépeket nem gyártanak... Amikor a régi Mosógépgyár meg­szűnt, a Kohó- és Gépipari Minisz­térium egyik üzemében kellett vol­na az ilyen mosógépeket készíteni. De hát melyikben? Ezen elvitat­kozgattak vagy egy esztendeig. Először a II. számú Igazgatóság vállalta a gyártást, de úgy vélte, a tervezést csak az Erősáramú Igaz­gatóság segítségével tudja megol­dani. Az erősáramnak viszont nem akartak félmunkát végezni. Kérték az egész gyártást. Megkapták, ők azután terveztek, gyártottak és ki­bocsátották az új mosógépeket, az úgynevezett 2 kilogrammosokat. Ez bizony más volt, mint ami kel­lett volna. Újabb tisztázások a tisz­­tázandók körül, és kiderült, hogy a Gépipari Igazgatóságnak kell gyár-*­­ * * * 5 * *­tania a mosógépeket, mert annak egyik gyára már évtizedek óta ké­szít nagyteljesítményű mosógépeit A gépipariak azonban hamarosan bebizonyították, hogy mégsem ne­kik kell készíteniük a 8 kilogram­*­mos mosógépeket, mert ők csak annál nagyobbnak gyártásával foglalkoznak. Most éppen itt tartunk a tiszta­­zásokban. Ne veszítsék azonban el a házi­asszonyok a türelmüket, nem volt hiábavaló beruházás az a mintegy 3 és félmillió forint, amellyel mo­sodákat épített az állam az új la­kótelepek mellé, és egyszer majd m­oshatnak is ezekben a helyiségek­ben. Mert vannak már biztató je­lek. Ismét „foglalkozik a gondolat­tal“ a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium II. sz. Igazgatósága és Gép­ipari Igazgatósága is, hogy esetleg gyártsanak ilyen mosógépeket. Csak még „tisztázni" kell, hogy melyik igazgatósághoz tartozzék vé­gül is. A háziasszonyok azonban szeret­nék már a ruhájukat „tisztázni“ a szép, új mosodákban — a megfele­lő mosógépekkel. — Elkészült a kaposvári hűtőház, 30 millió forintos beruházással. A nagy épületben 250 vagonnyi zöldsé­get, gyümölcsöt és húst hűtenek. A belső szállítást és a rakodást teljesen gépesítették. — Kenyérgyárat kap Szeged. Az építkezést 1956 első negyedében kez­dik meg. Az új kenyérgyár naponta 180—200 mázsa kenyeret süt majd. — A tógazdaságokban, az alföldi halastavakon megkezdődött az őszi halászat. A fővárosba és az iparvidé­kekre novemberben és decemberben szállítanak majd nagyobb mennyi­ségben halat. — Az ózdi gyártelep útjait rendbe­hozzák. Kilencmillió forintot fordíta­nak a mintegy 4,7 kilométeres út és járda kijavítására. — A magyar alumíniumkohászat huszadik évfordulója alkalmából, ok­tóber 1-től 9-ig kiállítást rendeznek a Fémipari Kutató Intézetben. — Tizenkétévi börtönre ítélte a Bé­kés megyei bíróság Baumann Flórián büntetett előéletű gyulai lakost,­­ aki több állami gazdaság főkönyvelőjét megvesztegetve, féregirtásra kötött szerződést, és szélhámosságaival nagy kárt okozott az állami gazdaságok­nak. — Vészi Endre A titkárnő című da­rabjának próbái a Katona József Színházban megkezdődtek. A mai tárgyú darabot Várkonyi Zoltán ren­dezi, a címszerepet Ferrari Violetta játssza. — Társas kirándulásokat, tanulmá­nyi sétákat rendez a Turistaházakat Kezelő Vállalat, október 2-án Esz­tergomba, 9-én Visegrádra, 15-én pedig Pécsre. — Befejezte harmadik negyedévi tervét a Beremendi Cementgyár. — Tudományos ülésszakot rendez október 7 és 10 között a Soproni Erdőmérnöki Főiskola. Az erdészeti tudományok köréből 21 előadást tar­tanak. — Pásztornapra készülnek a Békés és Szolnok megyei pásztorok. Októ­ber első vasárnapján a két megye ha­táránál, a nagykunsági, Körös menti és sárréti puszták találkozásánál jön­nek össze a békési és szolnoki csikó­sok, gulyások, juhászok és kanászok. — Harminc szabolcsi kultúrotthon­­ban szerveznek az idén mezőgazda­­sági szakkört. — Műszer-mintatermet nyitnak a jövő hónap elején a Sztálin út 38- ban. A kiállított műszereket a válla­latok, laboratóriumok, intézetek meg is vásárolhatják. — Bartók-emlékestet tartottak ked­den Sztálinvárosban, a Bartókról el­nevezett kultúrházban. — Gazdagodik Kazincbarcika. Meg­kezdték egy 1500 személyes üzemi konyha és étterem építését. —­­Csongrád és Szeged között a va­sárnapi hajójárat megszűnik. Továb­bi intézkedésig hétfőn, szerdán és szombaton közlekedik e járat. — Gáspár Endre-emlék­estet rendez a Magyar Írók Szövetsége műfordítói szakosztálya pénteken este fél 8 órakor a szövetség székházában. — Ezer parasztcsalád lépett be szeptemberben a Csongrád megyei termelőszövetkezetekbe. — Üstököst fedezett fel Wrob­­lewski lengyel tudós a Herkules-csil­lagképben. — Az­ orvosegészségügyi szakszerve­­zet sebész szakcsoportjának rendezésé­ben dr. Heinrich Kuntzen, a jénai egye­tem sebész professzora szeptember 29- én, csütörtökön délután 6 órakor az I. sz. Sebészeti Klinikán (Üllői út 73.) német nyelvű előadást tart a cardia re­­sectióról és a sebkezelésről. Labdarúgóink készülődnek a csehszlovákok ellen A magyar labdarúgók vasárnap négy mérkőzést vívnak a csehszlovák váloga­tott csapatokkal. Szerdán délután a ma­gyar válogatottjelöltek edzőmérkőzése­­ket játszottak. Az A-válogatott a Váci Bástya ellen állt ki. Vácott nagy érdeklődés kísérte a mérkőzést. A válogatott összeállítása a következő volt: Fazekas (Danka) — Dudás, Kár­páti, Takács — Bozsik (Szabó), Szojka — Kertész (Virág), Kocsis (Csordás), Hidegkúti (Mahhos), Puskás (Tichy), Czi­­bor. Az edzőmérkőzésen könnyedén ját­szott a válogatott, játéka ezúttal sem volt kifogástalan. Végeredményben a válogatott 8:0 (5:0) arányban győzött. A gólokat Kertész (2), Csordás (2), Puskás, Kocsis, Hidegkúti és Machos rúgta. A mérkőzés után Sebes Gusztáv elvtárs, az OTSB elnöke a következőket mondta: A vasárnap Csehszlovákiában sorra kerülő mérkőzésre ismét összeállítási gondokkal küzdünk. Buzánszky sérülése miatt nem játszhatott. Kérdéses, hogy Prágában sor kerülhet-e a játékára. He­lyetteséül Dudást szemeltük ki, aki már többször szerepelt az utánpótlás válo­gatottban sikeresen. A csatársorban el­sősorban a jobbszélső személye okoz gondot. Ezen a helyen Kertész és Virág kerül számításba, de lehetséges változás az ötösfogat más helyén is. A vasárnap szereplő együttes összeállítása, elutazása pénteken lesz. A Pp. Vasas népligeti sporttelepén ugyancsak szerdán délután az után­pótlás válogatott 2:0 (1:0)-ra nyert a Bp. Vasas vegyescsapata ellen, az ifjú­sági válogatott pedig 6:3 (1:1)-re a va­sas ifjúságiak ellen. ­ A hazánkban tartózkodó szovjet turistacsoportot a Magyar—Szovjet Társaság vendégül látta szerdán este a társaság központi székházában. A vendégeket Trencsényi-Waldapfel Imre akadémikus, a Magyar—Szovjet Társaság budapesti szervezetének el­nöke üdvözölte. A RADIO MŰSORÁBÓL CSÜTÖRTÖK KOSSUTH-RÁDIÓ: 4.30: Falunaptár. — 4.35—8.00: Zenés mű­sor a munkába indulóknak. — 5.00: Szövet­kezeti Híradó. — 6.00: Hírek. — 7 00: A Sza­bad Nép vezércikke. Hírek. — 8.10: Zenekari hangverseny. — 9.20: Képek az 1848-as sza­badságharcból. — 9.40: Gyermekzene. — 10.00: Hírek. Lapszemle. — 1010: Szimfo­nikus táncok. — 10.48: Népzene. — 11.30: Részlet Erdős László regényéből. — 12.00: Hírek. — 12-20: Olasz operákból. — 13.00: Hangszerszólók. — 13.20: Részletek a Csár­­dáskirálynő c. operettből. — 14.15: Műsor a kis­iskolásoknak. — 15.00: Hírek. — 15.10: Katonadalok. — 15.25: Az épülő kommuniz­mus nagy országában. — 15.55: Szovjet kó­rusok. — 16.15: Alföldi utakon — 16.40: Szív küldi ... — 17.00: Hírek. — 17.15: Hanglemezek — 17.45: A Fővárosi Népi Zenekar új műsorából. — 18.12: Hangverseny a néphadsereg napjára — 19.02: Pillantás a nagyvilágba . . — 19.10: Verses-zenés mű­sor. — 20.00: Esti Híradó. — 20.25: Tánc­zene. — 20.58: A rádió világirodalmi folyó­­­rata. — 22.00: Hírek. Sport. — 22.15. ..A mikrofon előtt. Takács Paula.“ Zenés be­szélgetés. — 23.00: Szórakoztató zene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Népdalok. PETŐFI-RÁDIÓ: 7.00—11.30-ig: Azonos a Kossuth-rádió műsorával. — 14.05: A magyar rádió szim­fonikus Zenekara játszik — 14.45: Magyar népi muzsika — 13.20: Régi muzsika. — 16.00: Szórakoztató zene. — 18.30: Zeneszer­zői arcképek. Chopin. — 17.25: Kamarazene. — 18.90: Előadás — 18.13: Népek dalai. — 18.35: A késői Liszttől a fiatal Bartókig. Előadás — 19.05: Népszerű szovjet filmda­lok. — 19­ 30: Irodalmi műsor a néphadsereg napjára. — 20.00: Bura Sándor és zenekara játszik. — 20.40: Képeslap Pekingből. — 21.00: Tánczene. — 21.30: Sporthiradó. — 21 50: Vidám kórusok. — 23.20: Zenekari muzsika. Megjelent a Propagandista szeptemberi száma A Propagandista szeptemberi szá­ma közli Demcsák Sándor Iparunk műszaki fejlesztéséért című cikkét. A propagandista munkájához rovatban megjelent cikkek: Wirth Adám: A marxizmus—leninizmus az emberi kultúra és tudomány fejlődésének legnagyobb vívmánya; Gönyei An­­talné: A Kommunisták Magyaror­szági Pártjának megalakulása —for­dulat a magyar nép történetében, és Csikós György: Hogyan tanítsuk a marxizmus—leninizmus alapjai tan­folyamon A tőkés kizsákmányolás című témát? A fentieken kívül közli még a fo­lyóirat Máté János: A mezőgazda­­sági termelőszövetkezet fölénye az állattenyésztésben a kisparaszti gaz­daságokkal szemben; Balogh Elemér: A vallás társadalmi gyökerei; Illés Lajos: Fejlesszük a propagandisták beszédkultúráját című cikkeket­, is­merteti az atomerő békés felhaszná­lásával foglalkozó genfi értekezlet eredményeit, a Pártfőiskola gazdaság­­politikai tanszékének vitáját és fog­lalkozik a pártoktatás időszerű prob­lémáival. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig: erősen felhős, hűvös idő, több helyen, főként, délen eső időnként élénk északi szél. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel: 7—10 fok. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet ma 11—14 fok között. A Duna vízállása szerdán reggel Budapest­nél 263 centiméter. A budapesti színházak mai mű­sora Operaház: Igor herceg (operai négyes­sorozat III. és kombinált III. és XII. bérlet, 1. sz. 7). — Az Operaház Erkel Színháza: Pillangókisasszony (13. bérlet, 1. sz.. 7) — Nemzeti Szính­áz: Az anya (7). — Katona József Színház: Bernards háza (7). — A Ma­gyar Néphadsereg Színháza: Topaze (7). — József Attila Színház: Nem élhetek muzsika­szó nélkül 17). — Madách Színház: Caesar és Cleopatra (7). — Madách Színház Kamara­­színháza :­ Egy pohár víz (7) — Petőfi Szín­ház: Szépek szépe (4). — Jókai Színház: Fenn az ernyő, nincsen kas (3, 7). — Fővá­rosi Operettszínház: Csárdáskirálynő (7). — Blaha Lujza Színház: Balkezes bajnok (fél 8) — Jászai Mari Színház: Dankó Pista (7). — Bartók-terem* Wagner: A bolygó hol­landi (1. bérleti előadás, 6). —■ Központi Tiszti Ház téli helyisége: Ünnepi est a ma­gyar néphadsereg napja alkalmából (7). — Vidám Színpad: Könnyű pesti sértés (7). — Budapest Varieté: Tótágas (8). — Kamara Varieté: Humor a napirenden (6. fél 9). — Állami Bábszínház: Tündér Ibrinkó (3). Sze­relmes istenek (fél 8). — Fővárosi Nagycir­kusz: Szeptemberi műsor (4. 81. SZABAD NÉP A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Kiadja a SZABADSÁG Lapkiadó Vállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. Tel.: *343—100. *142—220. Terjeszti a Posta Központi Hirlapirodája. Budapest, V.. József nádor tér 1 Tel : 180- 850. vidéken a helyi hírlapterjesztéssel” foglal­­kozó postahivatal.­­ A budapesti előfizetők ügyeit a kerületi kézbesítő postahivatalok kezelik Központi előfizetőszolgálat. 183—022 Előfizetési díj havi 12 Ft. SZIKRA Lapnyomda. * * * *

Next