Szabad Nép, 1955. október (13. évfolyam, 271-301. szám)

1955-10-01 / 271. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK» SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM­ÁRA 60 FILLÉR SZOMBAT, 1955. OKTÓBER 1 Baráti segítség iparunknak Csütörtökön este, kéthetes itt-tar­­tózkodás után elutazott hazánkból a tíztagú szovjet ipari küldöttség. Két hét nem hosszú idő, de e rövid idő alatt is nagy munkát végeztek ven­dégeink. Negyvenöt üzemet, gyárat, építkezést, bányát és kutatóintézetet látogattak meg. Találkoztak a szak­szervezetek, az ipar vezetőivel, igaz­gatókkal, mérnökökkel, újítókkal, dolgozókkal. A meglátogatott üze­mekben külön értekezleten számoltak be tapasztalataikról, és sok hasznos tanácsot adtak a munka megjavítá­sához. A magyar dolgozók nagy szeretet­tel és érdeklődéssel várták a kül­döttség látogatásait. Hiszen az ipar vezetői és dolgozói — a párt és a kor­mány útmutatásai nyomán — nagy erőfeszítéseket tesznek most, hogy tökéletesítsék a termelést, emeljék iparunk technikai színvonalát. E nagy munkához adott közvetlen, ba­ráti segítséget a szovjet küldöttség minden tagja. A kommunizmust építő Szovjet­unió tapasztalatainak tárháza szocia­lista építőmunkánk kimeríthetetlen kincsesbányája. Nincs hazánk életé­nek olyan területe, ahol ne lehetne gyümölcsözően alkalmazni a nagy szovjet nép gazdag tapasztalatait. Kü­lönösen nagy jelentőségű a technika fejlesztésében, az ipar korszerűsíté­sében felhasználni mindazt, amit az élenjáró technika országa, a Szov­jetunió ad nekünk. Elegendő csak ar­ra utalni, hogy a felszabadulás óta hazánkban járt szovjet munkások, mérnökök, tudósok mennyit segítet­tek ipari termelésünk tökéletesítésé­ben. Ki ne emlékeznék Bargyin aka­démikus, Bikov esztergályos, Amo­­szov olvasztár, Panyin mozdonyveze­tő, Dubjaga szövőnő, Makszimenko kőműves és a többi nálunk járt nagy­szerű szovjet dolgozó látogatásaira? Nagy érdemük van abban, hogy ipa­runk technológiája ma sokkal kor­szerűbb, mint valaha volt. Nekik kö­szönhető nem utolsósorban, hogy a szovjet munkamódszerek kezdenek meghonosodni iparunkban. Ezekben a hónapokban és a követ­kező esztendőkben a Szovjetunió kü­lönösen rohamosan emeli az ipari termelés technikai színvonalát, külö­nösen gyorsan kísérletezi ki és al­kalmazza a legfejlettebb, új techno­lógiai eljárásokat. Ez a tény nagy­mértékben megnöveli a mi lehetősé­geinket is. És ezeknek a lehetőségek­nek kihasználása egyedül rajtunk múlik, hiszen a szovjet emberek test­véri nyíltsággal, rendkívüli előzé­kenységgel, szívesen adják át nekünk minden tapasztalatukat. A most nálunk járt szovjet ipari küldöttség munkájának egyik leg­fontosabb tanulsága, hogy az eddigi­nél sokkal többet kell tennünk az élenjáró szovjet munkamódszerek terjesztésére. Mindenütt, ahol a múlt esztendők­ben és most megfordultak hazánk­ban a szovjet elvtársak, hálásan­­kö­szönték a magyar dolgozók a tőlük kapott segítséget. De egyes helyeken nem törekedtek a segítség hasznosí­tására. Pedig a szovjet emberek segít­ségét éppen azzal tudjuk a legméltób­ban­­megköszönni, ha felhasználjuk, alkalmazzuk a tőlük tanultakat. És nem is csak a szovjet küldöttségektől kapott tapasztalatok felhasználásáról van szó, hanem arról is, hogy állan­dóan és rendszeresen kell merítenünk a szovjet műszaki irodalomból. Nálunk sok ütemben még min­dig nem becsülik kellően a szov­jet munkamódszereket, a korszerű szovjet technológiát. Nem egy he­lyen tapasztalható a technika fej­lesztésének egyoldalú, helytelen ér­telmezése. Sokan azt hiszik, hogy iparunk korszerűsítését, a technikai színvonal emelését csakis új talál­mányok segítségével, új, eddig isme­retlen technológiai eljárások kidol­gozásával érhetjük el. A szeptem­ber hónapban megtartott műszaki konferenciákon sok helyen alig esett szó a már bevált, ismert, de az ille­tő gyárban még nem alkalmazott munkamódszerek bevezetéséről, el­terjesztéséről. Találmányokra, új technológia kidolgozására természe­tesen szükség van. De nem korlátoz­hatjuk erre a technika fejlesztését. Igaz, egy új találmány, vagy egy tel­jesen új technológiai eljárás sokszor ugrásszerűen emeli a munka terme­lékenységét, csökkenti az önköltsé­get. De ne felejtsük el, hogy a már bevált munkamódszerek elterjeszté­se is óriási tartaléka a termelékeny­ség emelésének. Ha csak tíz-, húsz­vagy harmincszázalékos emelkedést is érünk el velük, de ezt azonnal, és minden különösebb befektetés nél­kül elérhetjük. A Koleszov-kés se­gítségével az esztergapadok előtolá­sát minden átalakítás nélkül kétsze­resre, háromszorosra emelhetjük. A Kuszovkin-féle leszúrókés alkal­­mazásával a Fogaskerékgyárban csak a kombájn-koszorúkerék gyár­tásán évi 40 tonna elsőrendű acélt lehet megtakarítani. Gyárainkban mégis nagyon kevés munkás dolgo­zik Koleszov-késsel, még keveseb­ben a Kuszovkin-féle leszúrókéssel. Sorolhatnánk ezt így tovább. A szovjet küldöttség felhívta fi­gyelmünket arra, hogy nálunk még mindig nem segítik eléggé az újító­­mozgalmat, a termelést ésszerűsítő munkásokat. Tapasztalataik szerint a meglátogatott gyárakban sok kiváló szakmunkás­­dolgozik, akik nagyobb segítséggel még több újítást, éssze­rűsítést tudnának kidolgozni. Elmon­dották, hogy a Szovjetunióban a mű­vezetőtől kezdve a főmérnökig a­ gyárak minden műszaki vezetője se­gíti az újítókat és sok újítást a mun­kások a műszakiakkal együtt készíte­nek el. A küldöttség is megállapí­totta, hogy az újítók, az ésszerűsítők eredményeit, munkamódszereit nem népszerűsítjük eléggé, nagyon kez­detleges még nálunk a gyárak közötti tapasztalatcsere. Bondarenko elv­társ cseljabinszki technológus több üzemben érdeklődött, vajon használ­ják-e a Komáromi-féle származót? Meglepetéssel tapasztalta, hogy na­gyon kevesen használják ezt a jól be­vált és a Szovjetunióban is ismert kitűnő szerszámot. Ezen érdemes el­gondolkozni. Miért nem terjednek nálunk megfelelően a magyar újítá­sok, jó munkamódszerek? A minisz­tériumok és a szakszervezetek még mindig nem jól szervezik a tapasz­talatcserét. Az üzemek vezetői sem fordítanak kellő gondot a tapasztalat­­cserére. Sok technológus, művezető közömbösen nézi, hogy üzemében a munkások még mindig elavult mun­kamódszerekkel dolgoznak. Nem vesznek annyi fáradságot sem, hogy akárcsak a szomszéd üzem fejlettebb módszereit tanulmányozzák és meg­honosítsák saját gyárukban. Pedig a tervek teljesítésének nagy, kihaszná­latlan tartaléka a bevált, jó munk­a­­módszerek széleskörű elterjesztése. Szovjet vendégeink sok értékes ja­vaslatot tettek a technológia korsze­rűsítésére. A legtöbb javaslat köny­­nyen megvalósítható kis beruházás­sal, sokszor anélkül is. Felhívták a figyelmünket arra, hogy még jól szervezett gyárainkban is viszonylag sok a kézzel végzett munka. Elmon­dották, hogy a Szovjetunióban az ilyen munkát hogyan gépesítették, milyen kisgépeket, szerszámokat használnak, így például Tolmacsova elvtársnő ismertette a szovjet kon­­fekciós üzemekben használatos va­salógépet. Filipov elvtárs a habarcs­zerítés gépi megoldásáról szólt. Meg­szívlelendő tanácsok ezek. A műszaki fejlesztés egyik legfontosabb felada­ta éppen a fizikai munka gépesítése, mert ezzel tudjuk jelentős mérték­ben növelni a munka termelékeny­ségét. A küldöttség azt tapasztalta, hogy gépgyárainkban a szerszámműhe­­lyek kapacitása szűk, ezért rendkí­vül kevés készüléket, szerszámot használnak a termelésben. A Vörös Csillag Traktorgyárban például egy­­egy elkészítendő alkatrészre még két készülék, szerszám se jut, viszont a cseljabinszki traktorgyárban alkatré­szenként négy-öt készüléket is hasz­nálnak. A korszerű technológia egyik legfontosabb követelménye, hogy minél több készüléket, speciális szerszá­mot használjunk a gyártásban. Vendégeink minden gyárban elmon­dották, hogy milyen készülékeket használnak a Szovjetunióban, vázla­tokat készítettek ezekről és megígér­ték, hogy visszatérésük után még részletesebb műszaki dokumentáció­kat is küldenek. Oldalakon keresztül folytathatnánk a szovjet vendégektől kapott sok ta­nács, műszaki javaslat leírását. Most az a feladat, hogy ezeket a tanácso­kat, javaslatokat meg is valósítsuk. A Fogaskerékgyár negyedik negyed­évi műszíntervébe bekerültek Bon­darenko elvtárs értékes javaslatai. A MÁVAG öntödegyár vezetői most dolgoznak a Bugaj elvtárstól kapott javaslatok megvalósításán. Jó lenne, ha mind a 45 üzemben így kezdené­nek hozzá a munkához. A szovjet elvtársak tanácsai nemcsak a meglá­togatott 45 üzemnek, hanem egész iparunknak nagy segítséget jelente­nek. De csak akkor, ha élünk is a lehe­tőségekkel! Azért, hogy mindmáig nem használtuk fel megfelelően a szovjet tapasztalatokat , nagy az illetékes minisztériumok és szakszer­vezetek felelőssége is. Most egyetlen érintett minisztérium és szakszerve­zet se hagyja kihasználatlanul a ki­váló lehetőségeket: tegyék valameny­­nyi üzem, az egész ipar közkincsévé a küldöttség tagjaitól tanultakat. S ezen túlmenően, lássanak hozzá az eddigi mulasztások pótlásához is, ter­jesszék a régebben nálunk járt szov­jet küldöttségek tanításait, a szovjet műszaki irodalomból és a Szovjet­unióban járt magyar küldöttségektől szerzett tapasztalatokat is. Igaz, nem könnyű dolog ez, hiszen a megszokott, a régi nehezen adja át helyét az új­nak. De éppen ezért kell az üzemek vezetőinek, a minisztériumoknak, a szakszervezeteknek az eddiginél na­gyobb erőfeszítéseket tenniök a szov­jet tapasztalatok felhasználásáért, al­kalmazásáért. A műszaki fejlesztés — iparunk létkérdése — nem kampányfeladat, hanem állandó tervszerű munka. A szovjet delegáció tevékenysége újabb lendületet ad hazánkban e nagyszerű mozgalomnak. Köszönet és hála ezért az elvtársi segítségért szovjet bará­tainknak. Elutazott hazánkból a­ A Szakszervezetek Országos Taná­csa elnökségének meghívására ha­zánkban járt szovjet ipari delegáció csütörtökön este a ferihegyi repülő­térről visszautazott a Szovjetunióba. Vendégeinket a repülőtéren Gáspár zovjet ipari küldöttség Sándor, a SZOT elnöke búcsúztatta. Ott volt a búcsúztatásnál a Szak­­szervezetek Országos Tanácsa titkár­ságának és a szakszervezetek vezető­ségének több tagja és a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének képviselője. (MTI) r Sági Ágnes: Színvonalasabb párt­ellenőrzést a kereskedelmi vál­lalatoknál (2. oldal) Láng László: Az új utalványozási rendszer tapasztalatai az építő­iparban (2. oldal) Kovács Erzsébet: Az új elnök (2. oldal) _________________ A MAI SZÁMBAN A Szovjetunió képviselőjének nyi­latkozata az ENSZ-közgyűlés főbizottságának ülésén (3. oldal) Csang Hszi: Kína első ötéves ter­­vének alapvető feladatai (3. oldal) „Eltökélt szándékunk, hogy októ­berben megszilárdítjuk azt, amit júniusban Genfben elér­tünk“ — Pinay francia külügy­miniszter beszéde az ENSZ- közgyűlésen (3. oldal) Éliás Béla: Peking — a 600 mil­liós Kína fővárosa (4. oldal) H­ASZNÁLJUK KI A KEDVEZŐ MH-T: A gépek erejével gyorsítsuk meg az őszi munkát A dolgozó parasztok hű segítőtár­sai a traktorosok. Gépállomásaink traktorvezetői e napokban tízezer holdakon készítik elő a magágyat az őszi vetéshez. Sürgős és felelősségtel­jes feladat ez. Munkájukat nehézzé teszi az idei rendkívüli időjárás is , hiszen a kapásnövények későbben élnek, mint más években. Éppen ezért még jobban kell iparkodniok. Eddig különösen a Vas megyei gépállomá­sok végeztek derekas munkát, szán­tási tervüknek már 40,1 százalékát teljesítették. A legutóbbi jelentések szerint becsülettel eleget tettek köte­lességüknek Győr és Veszprém me­gye gépállomásai is. Az eredmények azonban nem mindenhol megfelelőek. Így például Csongrád megye gépállo­másai mindössze 13,9 százaléknál tar­tanak a tervteljesítésben, s nem di­csekedhetnek eredményeikkel a bor­sodi és hajdúsági gépállomások sem. E napok fontos feladata, hogy gép­állomásaink a kedvező időt kihasz­nálva minél nagyobb területen ké­szítsék elő a talajt a gabona számára. ★ A hét közepén csendes eső mosta a füzesgyarmati határt. Az erősen kötött, száraz, szikes talaj hamar beitta az esőt, nem akadályozta a gépek munkáját. A füzesgyarmati traktorosok ezért ügyet sem vetettek a kellemetlen időre és megállás nél­kül dolgoztak. Így az esős napon is csaknem négyszáz normálholdnyi szántást végeztek el. Helytállnak a gépállomás szelektorkezelői is. A gépállomás két szelektora éjjel-nap­pal megállás nélkül tisztítja a kör­nyékbeli szövetkezetek vetőmagját. A két szelektor napi tervét rendsze­resen túlteljesíti. " ★ Bosztai József, a Mosonszentjár­ási Gépállomás traktorosa is benevezett a fiatal traktorosok országos verse­nyére. A verseny kezdete óta min­den percet felhasznál, hogy megáll­ja a helyét az ország legjobbjai kö­zött. Zetor univerzál traktorral dol­gozik és így munkájának nagy része csak azután következik, amikor több termelőszövetkezetben az őszi búza vetésére kerül a sor. De addig sem tétlenkedik. Ha nem volt vetnivaló, tárcsázott, műtrágyát szórt, gyűrűs­hengerrel járatta a földet és ha ebből a munkából is kifogyott, két ekefejes ekével szántott. Bizton számít arra, hogy Zetorjával is végez annyi mun­kát az ősszel, hogy helyezést érhet el a fiatal traktorosok országos verse­nyében. ★ Vas megyében az elmúlt két hét alatt hat új termelőszövetkezeti köz­ség alakult. A közösen gazdálkodó dolgozó parasztok valamennyi köz­ségben munkához láttak a jövő évi jó termésért. Tokorcson a Harcos Termelőszövetkezetben már megala­kították a brigádokat, s most a föld­rendezéssel egy időben felosztják a területeket brigádok, munkacsapatok között. A kapásokat még egyénileg takarítják be, de a betakarítás után már gép szántja a táblákat. Eddig már­ több mint 100 holdon került az új szövetkezet tagosított földjeibe a gabona. A szorgalmukról híres ttikor­­csiak közül több mint százan már 20—25 munkaegységet szereztek a kö­zösben. Kajdon ugyancsak szorgal­masan takarítják a kapásokat, s a felszabadult területeken azonnal munkához látnak a gépek. ★ A Csongrád megyei gépállomások elmaradtak a szántással-vetéssel. A szegedi járás homokos földjein azon­ban mintegy ezer holdon már zöl­­dell a rozs. Különösen szép a puszta­mérgesi Rákóczi és a kisteleki Fel­­szabadulás TSZ rozsvetése. A tsz-ek foszfor- és káli-műtrágyával növel­ték a talaj táperejét. Tavaly a pusz­­tamérgesi Rákóczi TSZ-ben két má­zsával termett több azokon a par­­­cellákon, amelyekbe műtrágyát szán­tottak vetés előtt. Ezért szántás előtt most is műtrágyát szórtak a földek­re. A megye több termelőszövetke­zetében már a búzát vetik. Az orszá­gos hírű eperjesi Ifjú Gárda TSZ- ben 30, a hódmezővásárhelyi Kos­suth TSZ-ben pedig már 35 holdon került földbe a vetőmag. De múlik az idő, s egyre több a tennivaló. A megye gépállomásai szedjék össze minden erejüket, gyorsítsák meg a munkát, adjanak több segítséget a termelőszövetkezeteknek. Szabó Miklós, a Kunszentmiklósi Gépállomás fiatal traktorosa a tassi Alkotmány TSZ földjén előhántó ekével őszi mélyszántást végez. G-35-ös traktorával a legutóbbi tíz nap alatt 54 hold földet munkált meg. Nagy lendülettel folyik a jegyzés a falvakban Kiemelkedő sikerek a békekölcsön-jegy­zés negyedik napján Az üzemek, hivatalok, intézmények egész sorában máris befejeződött a békekölcsön-jegyzés. Budapesten kü­lönösen a XI, a II, a XVI., a XII., a XIX., a VIII, a III, az V. és a X. kerület dolgozói tettek ki magukért. Több bányában — például a Bor­sod megyei Szuhakállón, a Baross­­aknán, Pálinkás-tárón, Izsófalván, a nógrádi szénmedencében pedig öt aknában valamennyi bányász jegy­zett már. A gépállomásokról, állami gazda­ságokból, termelőszövetkezetekből ugyancsak sok jelentés érkezett a jegyzés befejezéséről. A debreceni járásban három termelőszövetkezet­ben minden dolgozó jegyzett már. De nem maradnak el az egyé­nileg dolgozó parasztok sem. A Baranya megyei villányi járásban valamennyi dolgozó parasztcsalád jegyzett már békekölcsönt, s ugyan­ilyen hírek jöttek a Csongrád megyei Nagylak és Tiszasziget, a Tolna me­gyei Mucsi, a Borsod megyei Nyiri és Borsodivánka községekből is. Szép számmal akadnak kiemelkedő jegyzések is. Heves megyében Deák Béla 10 holdas ecsédi dolgozó pa­raszt 2000, Pest megyében Papp (Tóth László felvétele Magyar Foto) György szigetszentmiklósi kertész 1700, Tolnában Girst Ádám paksi középparaszt, népfront-bizottsági tag 2000 forintot írt neve mellé az ívre. Máté János veszprémi püspöki helynök, amikor 3500 forint béke­kölcsönt jegyzett, ezt mondotta: ,,Mindig érdeklődéssel olvasom, hogy mire fordítják községeink a béke­kölcsönök készpénzjegyzése után­­ott­maradó 50 százalékot. Milyen sok bölcsődét, napközi otthont szerelnek fel, mennyi játszóteret építenek, utat javítanak ezen a pénzen. Sok minden valósul még meg, ha dolgo­zó népünk a falvakban ugyanúgy, mint a városokban a mostani köl­­csönjegyzésből is jól veszi ki részét." Az idén az eddigi 25 százalék he­lyett a készpénzjegyzések 50 száza­léka marad a falvakban­, közvetlen beruházásokra. A dolgozó parasztok sok tervét lehet most ebből a pénz­ből megvalósítani azokban a közsé­gekben, ahol sokan és jól jegyez­nek. Jankov Károly győrszentiváni (Győr megye) középparaszt is erre gondolt jegyzéskor. Eredetileg 800 forintot akart kölcsön adni az államnak, de amikor meghallot­ta, hogy a készpénzjegyzés fele a községben marad, 1000 forintot jegy­zett. A Heves megyei Maklárfalyán elhatározták, hogy az 50 százalékból sportpályát és gyalogjárdákat építe­nek. Soltvadkerten (Bács-Kiskun me­gye) a dolgozó parasztok úgy döntöt­tek a tanácsülésen, hogy a jegyzés­részesedésből darálót hoznak létre és a Kossuth Lajos utcában 500 mé­ternyi hosszúságban rendbehozzák a járdát. A darálóra már az első na­pokban összegyűlt a pénz, s azóta már valószínűleg a járdaépítésre is megvan a fedezet. A Heves megyei Kerecsend községben is összegyűlt már a pénz egy használaton kívüli épület átalakítására — így jut kul­túrotthonhoz a falu. A Hajdú megyei Ujtráz községben is kiválóan halad a jegyzés, az 50 százalékot itt is kul­túrotthon építésére fordítják. Hazájuk, községük, saját maguk felemelkedéséért, boldog jövőjéért jegyeznek a dolgozó parasztok. Lipták András kondorosi egyénileg gazdálkodó, ötholdas dolgozó paraszt aláírja a jegyzési ívet: 600 forintot ad kölcsön az államnak. Mellette Révész György népnevelő. Félmillió forint jövedelmet biztosít az egerfarmosi tsz-nek Az egerfarmosi Új Barázda Ter­melőszövetkezet tagjai az idén több növényféleségre kötöttek termelési szerződést. Borsóból 30, dohányból 3, cukorrépából 25, burgonyából 5, a magnak való tavaszbükkönyből pedig 12 holdra szerződtek. A 30 hold borsó 250 000 forintot, mintegy 20 mázsa zöld dohánylevélért csaknem 20 000 forintot, a 12 hold magnak való ta­vaszbükkönyért 24 000 forintot ka­pott­ a tsz. Ez azonban az évi jövede­lemnek csupán egyik része. A 25 hold cukorrépa 200 mázsás termést ígér a szerződéses termelés holdanként. A tagok számítása sze­rint cukorrépából 100 000 forintnál is több lesz a jövedelem. Az öt holdon termelt burgonya körülbelül 100 má­zsás termést ad. Ez is több mint 80 ezer forintot hoz majd. A szerződéses növények termelése tehát­ csaknem félmillió forint jövedelmet jelent az idén a termelőszövetkezetnek. A szövetkezet tagjai — látva a szerződéses növénytermelés jövedel­mezőségét — elhatározták, hogy jö­vőre az idei területnek legalább a másfélszeresére szerződnek. Jövőre megkezdi működését a most épülő hidasi brikettgyár (Tudósítónktól.) A második ötéves tervben újabb üzemekkel, létesítményekkel gazda­godik országunk. Baranya megyében, Hidason máris gyors ütemben épül, 40 millió forintos költséggel a brikett­gyár. Szorgos munka folyik itt, már húzzák a törő- és osztályozóépület emeleteit, ássák a présüzem alapjait, készül a pályaudvar. A terv szerint 1956 első felében a brikettgyár már megkezdi a kísérleti terme­lést, a harmadik negyedévben pedig folya­matosan termel majd. Az üzem a gyenge kalóriájú lignit­ből — német tapasztalatok alapján — jobb, a háztartásokban is használható szenet fog előállítani. A feldolgozandó anyag 70 százalékét a hidasi szénbá­nyából kapják. Ebből a szénből állít­ják elő jövő évben azt a kötőanyag nélküli, magasnyomással készült bri­kettet, amit eddig­­Németországból hoztunk be. Magyarországon eddig csak szur­kos brikettgyártás folyt, ehhez, pedig külföldi importanyagok­ra volt szükség. Ennek a kalóriatar­talma igen alacsonynak bizonyult. Most, az új rendszerű gyártással, az alacsony­ kalóriatartalmú szénből magasnyomású préseléssel állítják elő a brikettet. Javul a minőség azáltal is, hogy a lignitből a nagy mennyiségű vizet kipréselik. A hidasi brikettgyár gépi berende­zéseit a Német Demokratikus Köztár­saságból szállítják, és az üzemet is német szakemberek szerelik fel. Négy fiatal magyar munkás előzetesen a Német Demokratikus Köztársaságba utazik, hogy ott megtanulja a gé­pek kezelését. Hazatérve, ők lesznek­ majd az új gyár munkavezetői. ­ Magyar államférfiak üdvözlő táviratai a Kínai Népköztársaság fennállásának hatodik évfordulóján MAO CE-TUNG elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének Peking A Kínai Népköztársaság fennállásának hatodik évfordulója alkalmá­ból forró üdvözletemet küldöm Önnek, Elnök Elvtárs, és az ön szeme se­n keresztül a nagy kínai népnek. . ...... . A kínai nép a Kínai Népköztársaság fennállásának rövid hat eszten­deje során elért ragyogó eredményeivel a békeszerető népek őszinte csodá­latát és elismerését vívta ki. További sikereket kívánok a testvéri kínai népnek diadalmas alkotó munkájához és a világ békéjéért a Szovjetunió oldalán, a békeszerető orszá­gokkal vállvetve folytatott hősies harcához. DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke CSOU EN-LAJ elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének Peking Engedje meg, Elnök Elvtárs, hogy a Kínai Népköztársaság nagy nem­zeti ünnepe alkalmából a magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya és a magam nevében szívből jövő jókívánságaimat küldjem a testven kínai népnek, a Kínai Népköztársaság kormányának és személy szerint Önnek. Népeink barátsága az eltelt hat esztendő során elmélyült és jelentősen hozzájárult a népek békéjének fenntartásához, országaink felvirágzásához. Kívánom, hogy a testvéri Kínai Népköztársaság további nagy sikere­ket érjen el az új, szocialista Kína megteremtésére irányuló alkotó munká­­jában, a Távol-Kelet igazságos békéjének megszilárdításáért, Tajvan béves felszabadításáért folytatott lankadatlan küzdelmében. HEGEDŰS ANDRÁS a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke A kereskedelem gazdag árukészlettel készült fel a télre A kereskedelem téli felkészülésével kapcsolatban Tausz János, a belke­reskedelmi miniszter első helyettese nyilatkozott: " Az elmúlt évek során, különösen a téli időszak előtt, voltak zökkenők a kereskedelem felkészülésében. Egy­részt saját hibánkból, másrészt pedig az ipar elégtelen szállítása miatt. Ez főként az áruválaszték szűkösségében mutatkozott meg. Az idei télnek azonban nyugodtabban nézhetünk elébe. Az idén jó volt a termés, és így élelmiszerből megfelelő­­ készletek vannak. Az idei mezőgazdasági kiál­lítás és vásár pedig azt mutatta, hogy a mezőgazdasági gépek és a különféle iparcikkek ugyancsak nagy mennyi­ségben állnak a vásárlók rendelkezé­sére. Ide kapcsolódik a ruházati ke­reskedelem, amely a könnyűipar ter­melésének növekedése következtében felkészülten, bőséges készletekkel rendelkezik. Bővül a választék A kereskedelem már a nyár elején megkezdte a felkészülést az őszi és a téli hónapok nagyobb forgalmára. Ennek köszönhető, hogy a vásárlók lényegesen nagyobb választékú kész­letekből szerezhetik be az őszi és a téli ruházkodáshoz szükséges cikke­ket. Néhány számadattal alá lehet tá­masztani ezt a megállapítást: flanell­­ből — amely fontos téli ruházati cikk és az elmúlt években ebből volt a legnagyobb hiány — egymillió négy­zetméterrel, gyapjúszövetekből majd, nem ugyanennyivel, férfi öltönyből 160 000-rel, gyermekkabátból 140 000- rel, férfi kabátokból 120 000-rel, női kabátokból 110 000-rel, fiú­ és leány­karuhából 630 000-rel, cipőből mint­egy 700 000 párral, harisnyából 2,5 millió párral, kötöttáruból pedig 200 millió forint értékűvel több kerül az idén a boltokba, mint az elmúlt évek­ben.­­ Az elmúlt ősszel még előfordult, hogy egyes cikkeket a fogyasztók nehezen, esetleg több boltot is felke­resve tudtak csak megvásárolni. Ma már alig van olyan iparcikk, amely, akár csak időlegesen is, hiányoznék a boltokból. Lényegesen bővült a választék: számos új cikk került az üzletekbe. Hogy ezek közül csak néhányat em­lítsek: a tartós krepp nylonzokni, a nylon fehérneműanyagok, pamutból készült gyermek bundanadrág, amelynek felülete műselyemből ké­szült, hogy a felső ruhához kevésbé tapadjon. Lehet kapni bordó vikszos férfi- és gyermekbakancsot, a fa­lusi gyermekek jobb , ellátását szol­gálja a szegelt talpú magasszárú gyem­ekcipő, fehér gyermek hó­cipő és a legkülönfélébb divatáruk. Lesz elegendő gyapjúholmi Számos — a dolgozó parasztság által kedvelt — olyan cikk került a közelmúltban és kerül az elkövetkező hetekben forgalomba, amelyből a földművesszövetkezetek bizonyára nagy forgalmat bonyolítanak le. Ezek közé tartozik a vőlegénying, a bélelt gyapjúkalap, különböző ágygarnitú­­rák, asztalterítők. A továbbiakban Tausz János mi­niszterhelyettes elmondotta, hogy a kereskedelem figyelemmel kísérte a lakosság kéréseit, igényeit és számos intézkedést hozott, hogy a kívánságo­kat teljesítsék is. Egyik ilyen kérés volt, hogy nem mindenki talált mé­reteinek megfelelő kész ruhát. Ezen úgy segítettek, hogy a fiúruhákat to­vábbi tíz méretben, a leánykaruhákat újabb kilenc méretben, a férfi öltö­nyöket az eddigieken felül még ■négy méretben gyártja majd a ruházati ipar. Sokan keresték a finom konfek­­ciós ruhákat, ezeket külön szaküzle­tekben árusítják majd. A falusi lakosság kérésének tet­tünk eleget, amikor egyes cikkekből növeltük a készleteket, így például 80 000-rel több gyapjú felső kötött­holmi készül, mint tavaly. A követ­kező évben még tovább növeljük a termelést. Tréningruhákból, amit fa­lun is nagyon kedvelnek, 200 000-rel több készült, mint az elmúlt évben. Falun és városon nagyon keresik a kész ágyneműt: kétszer annyi készült belőle, mint egy évvel ezelőtt. Téli meleg alsó fehérneműben szintén nem lesz hiány. 920 ezer párral több gyermekcipő­ vól felkészült a cipőkereskedelem is. Nagy választékról és minőségi javulásról számolhatunk be, különö­sen a férfi félcipőket illetően, ame­lyeknek egy része a hamar megked­velt krepp és mikropórusos talppal készül, csakúgy, mint a női félci­pők. Rövidesen új gyártási techno­lógiával készült, ízléses kivitelű és változatos női félcipők kerülnek for­galomba. Külön kiemelem a gyer­mekcipő-ellátás lényeges javulását; ötszázkilencvenezer párral több kis­méretű gyermekcipő, 330 000 párral több nagyméretű készül, mint ta­valy. Ennek köszönhető, hogy az idén már nem lesz gyermekcipőkben hiány. Mindent összevetve, elmondhat­juk, hogy a ruházati kereskedelem jól felkészülve várja az őszi-téli áru­cikkeket vásárlókat, akiknek az ér­deklődése a közelmúltban megnyílt ruházati kiállításon is megmutatko­zott. Ugyancsak a lakosság jobb el­látását szolgálja majd az országos őszi vásár, amelyet 13 megyében rendezünk meg — fejezte be nyilat­kozatát Tausz János, a belkereske­delmi miniszter első helyettese. (MTI)

Next