Szabad Nép, 1955. október (13. évfolyam, 271-301. szám)

1955-10-26 / 296. szám

Korszerű konstrukciókkal a magyar dieselmotorok erősítsük tághírnevét Az ipar energiaellátásában egyre nagyobb jelentősége van a dieselmotornak. Az ipari forradalom a gőzgép feltalálásával és széleskörű alkalmazásával kezdődött. A gőzgép azonban a tüzelőanyagnak csupán 30 százalékát hasznosítja, még a legkorszerűbb gőzturbinákban is. A múlt század végén ezért fordult egyre nagyobb érdeklődés a belső égési motorok felé, amelyek sokkal nagyobb hatásfokkal dolgoznak, a felhasznált tüzelőanyag térfogata, súlya sokkal kisebb, kezelése egyszerűbb, tisztább, mint a gőzenergia előállításához használt széné. Ezek a tényezők különösen a járműveknél jelentettek nagy előnyt. Sokáig folyt a verseny a benzin-, gáz- és a tízesetmotor között. Végül is a legtöbb területen a tüzelőanyag olcsósága, igénytelensége, valamint a motor megbízhatósága és élettartama miatt, a dieselmotor győzött a versenyben. Ma világszerte főként a vasút és a mezőgazdaság igényei miatt nőtt meg a dieselmotoros hajtás jelentősége. Hosszú ideig a vasút volt a legkonzervatívabb a gőzenergia felhasználásában. A nagy tengerjáró hajókat már régen majdnem kizárólag dieselmotorok hajtják , sok ország vasútja viszont még ma is majdnem kizárólag az energiapazarló gőzmozdonyt használja. Pedig a legjobb gőzmozdony hatásfoka is legfeljebb nyolc százalék. Az utolsó két évtizedben azonban, különösen a második világháború óta, nagy változás történt: egyik ország a másik után cseréli ki elavult gőzmozdony-parkját dieselmozdonyokra és más dieselmotoros vontatású járművekre. Ezenkívül persze tért hódít az elektromos vontatás is. A mezőgazdaság gépesítése szintén csak dieselmotorokkal oldható meg gazdaságosan. A magyar mezőgazdaság a dieselmotoros traktorokra való áttéréssel évi negyvenmillió forint értékű üzemanyagot takaríthat meg. Ilyen körülmények között export és hazai szükségletek kielégítése céljából egyaránt nagy jelentőségű a hazai dieselmotor-gyártás. A magyar dieselmotor-gyártás bástyája a 110 éves Ganz Vagongyár. A Ganz—Jendrassik rendszerű dieselmotorok világhírneve három évtizedes múltra tekinthet vissza. A Ganz-motor, elsősorban a vasúti járműiparban, ma is a legkeresettebb világmárkák közé tartozik. A magyar ipar a század elején kezdett dieselmotorokat gyártani külföldi szabadalmak alapján, elsősorban hazai igények kielégítésére. A húszas évek közepén fordulat következett be. Magyarország a Ganz— Jendrassik rendszerű motorral sok fejlett ipari országot megelőzött. Az új rendszerű motor 1927 után rövid néhány év alatt az egész világon ismertté vált és 16 országban sokszáz motor bizonyította a magyar ipar magas színvonalát. A Ganz—Jendrassik-motor gyártási szabadalmát 5 ország megvásárolta. Népi demokratikus államunk felismerte a magyar dieselmotor-gyártás jelentőségét. A fasiszták háborús cselekményei következtében rombadőlt Ganz Vagongyárban elsők közt a motorgyár részére épített korszerű üzemeket és állított be modern gépeket. A gyártás a Szovjetunió segítségével, szovjet rendelések alapján indult meg. Büszkék lehetünk rá, hogy a magyar motorok — amelyekből most már több száz működik a Szovjetunióban — ott is teljes megelégedést váltottak ki, kitűnő minőségűnek bizonyultak. A háború alatt és a felszabadulást követő években egészen a legutóbbi egy-két évig keveset foglalkoztunk dieselmotor-gyártásunk fejlesztésével, s így viszonylagosan elmaradtunk a konstrukcióval és a gyártástechnológiával. Pedig dieselmotorjaink a legjobb exportcikkeink közé tartoznak. A piac felvevőképessége szinte korlátlan. A konstrukciónál most már nagy lépést tettünk előre. A Ganz—Jendrassik-rendszer alapvető előnyeinek — üzembiztosság, hosszú élettartam, aránylag egyszerű technológia — megtartása mellett, gyors ütemben olyan új konstrukciókat készítünk, amelyeknek fajlagos súlya kisebb, s könnyebben szerelhetők. Ez nemcsak a dieselmotor-gyártás, hanem az egész magyar vasúti járműipar korszerűsítését jelenti. A súlycsökkentést, amely a régihez képest mintegy 30 százalékos, az anyag tulajdonságainak jobb kihasználásával érjük el. A felhasznált anyag mennyiségének csökkentése és az alkatrészek tipizálása olcsóbbá is teszi a motort.. Ezzel a világszerte folyó dieselesítésben a magyar vasúti járműipar versenyképessége jelentősen megnő. Gyártástechnológiánk is viszonylag elmaradott. Ennek eredete még a tőkés rendszerbe nyúlik vissza. A Ganz-gyár tőkés urai nem sokat áldoztak korszerű berendezésekre és eljárásokra. Jellemző, hogy a harmincas évek elején az egyik motortípus gyártását abbahagyták, mert a tőkések a kellő felkészülékezést és gyártásszervezést nem tartották kifizetődőnek. A felszabadulás óta nem használtuk ki kellően azt a lehetőséget, amelyet a Szovjetunió műszaki tapasztalatcsere útján biztosított részünkre. Gyárainkban még ma is idegenkednek olyan termelékenységet növelő és értékes kapacitásokat felszabadító eljárások alkalmazásától, mint az öntött forgattyústengelyek, hegesztett motorházak, nagyfrekvenciás és lángedzés stb. A második ötéves terv a Ganz— Jendrassik motorgyártás nagyarányú fejlesztését tűzi ki feladatul. Az eddigieken kívül több helyütt a gyártás új centrumainak kialakítását irányozza elő. E feladatok eredményes megvalósítása nem utolsósorban attól függ, hogy a műszaki utánpótlást hogyan sikerül biztosítanunk. A műszaki gárda nevelésében számottevőek az eredményeink, de még nagyok a feladatok. Az új, korszerűsített motorokat fiatal mérnökök szerkesztették. Ez annak köszönhető, hogy a Ganz Vagongyár főmérnöke és főkonstruktőre bátran osztott ki feladatokat és segítette a fiatal mérnököket a feladatok megoldásában. Jó lenne, ha ezt a példát másutt is követnék. Feladatunk, hogy a technológiában, a gyártásszervezésben legyőzzük a maradiság, a régihez való ragaszkodás szellemét, s új, korszerű konstrukciók alapján modern, nagy termelékenységű technológiai eljárásokkal, kiváló minőséggel öregbítsük a magyar dieselmotorok világhírnevét Forgó Sándor az KGM Járműipari Igazgatóságának főmérnöke Számos munkalehetőség várja a leszerelő katonákat A népgazdaság minden területén számos munkalehetőség várja azt a 20 000 leszerelő katonát, aki a Minisztertanács határozata alapján ez év végéig kikerül a fegyveres erők kötelékéből. A fegyveres erők minden leszerelt tagja ismét elfoglalhatja régi munkahelyét, legutóbbi beosztását, ha a leszerelést követő 15 napon belül munkára jelentkezik Ugyanakkor a mezőgazdaság, az ipar és a népgazdaság más területei is várják a leszerelt katonákat. Ipari üzemeinkben például sok ezer szakmunkás és segédmunkás helyezkedhet el. A mezőgazdasági építő vállalatoknál, valamint az állami gazdaságokban, s a termelőszövetkezetekben is szívesen látják a leszerelt katonákat. Azok a dolgozók, akik katonai szolgálatuk alatt új ipari szakmát tanultak, tudásuknak megfelelő beosztást kapnak. Számos üzemben, mint például az Orion Rádiógyárban, a XII/1-es Épületüvegező Vállalatnál és sok más üzemben szakmára tanítják azokat az újonnan alkalmazott dolgozókat, akiknek szakismereteik még nincsenek. A magas szakképzettségű műszakiakat, diplomával rendelkező értelmiségieket a minisztériumok munkaügyi osztályai juttatják képességeiknek megfelelő munkához. A leszerelt katonák a járási tanácsaak munkaerőgazdálkodási osztályán, Budapesten pedig a munkaerőirányító kirendeltségeknél jelentkezhetnek munkára. Egy különös vőlegény-ideál A Szabad Ifjúság október 23-i számának első oldalán riportot közöl Az elfoglalt vőlegény címmel. Egy fiatal agronómus életéről, áldozatkész munkájáról szól az írás. Az agronómus Tímár Károly elvtárs, a tarnaörsi Dózsa TSZ-ből. A Szabad Ifjúság megírja, hogy a huszonnégyéves agronómusnak milyen rengeteg a tennivalója. Felsorolja, hogy néhány — a munkájára jellemző — hétköznapon mennyi elfoglaltsága volt. Vagyis: általában hajnaltól éjféliig, éjfélutánig dolgozik. Azután így folytatja: „És itt félbe kell szakítani a hétköznapi munkák felsorolását, másról kell beszélni: az agronómus két hónapja vőlegény. Esküvő előtt áll, s a kis menyasszony megannyi este leskelődött az ablakban, figyelte a zajt... Várt szívszorongva, de vőlegénye nem jött. Nem jött hétfőn, nem jött kedden, nem jött szerdán.“ S a továbbiakból kiderül: nemcsak a kislány várja hiába esténként szívszorongva vőlegényét, hanem a két öreg tarnamérai szülő is. Idős apja beteg, s nagyon büszke fiára, aki tanult ember lett, de hiába várja otthon a fiút, hogy beszélgessen vele a világ soráról, életükről. A riporter megmagyarázza: azért van mindez, mert most, a betakarítás, az őszi munkák idején a tsz tagjainak egész évi munkájáról, jövedelméről van szó, s nem csoda, ha az agronómus mindezt annyira szívén viseli. De, mint az írásból kiderül, 23-án mégsem dolgozott a fiatal agronómus. „Ma van az esküvője — írja a riport szerzője. — Vasárnap. Szombaton még dolgozott... Végre egy »üres« nap, amikor nem rohan a vontató, vetőgép, vetőmag után, nem veszekszik az átányi brigádvezetővel — helyette gyönyörű ünnepet tart.“ De — figyelem! — bár volt a fiatalembernek egy „üres“ napja, (furcsa jelző az esküvő napjára) azért mégis „igazi példakép“ maradhat, mert „Holnap? Holnap ismét beköszönt a dolgos hétköznap, szinte látom, amint reggel belebújik a kemény esőköpenybe, búcsúzik a kisasszonyától, háromszor is viszszatér, s azt ígéri, hamar megjön. Csakhogy az asszony már tudja: amíg a száz hold búza el nincs vetve, a háromszáz hold rendben nem lesz, addig úgyis hiába várja a férjét ... Majd a télen... Télen? Az meg a tervezés ideje... Nem, nem lesz nyugvás télen sem. Azután ismét itt a tavasz, az »igazi« munkaidő.“ Egyszóval: ilyen lenne az ideális fiú és fiatal férj , akit felesége, szülei hiába várnak, mert neki csak a munkára, és egyesegyedül csak a munkára van ideje? Az természetes, hogy a falusi munkában vannak időszakok, amikor jóformán éjjel-nappal dolgozni kell. Bár a szóbanforgó esetben arra is kell gondolnunk, miért kell mindent egyedül intéznie az agronómusnak, miért nem veszi le válláról a munka egy részét a tsz vezetősége — hiszen mindaz, amit az írás tanúsága szerint az agronómus a felsorolt napokon végzett (gépszerzés, teherautó-szerzés, répaszelet-rakodás), egyáltalán nem olyan munka, amit csak az agronómus végezhet el. Ellenkezőleg: neki elsősorban éppen hogy mással kellene foglalkoznia. De ez még csak érthető lenne. Viszont az már sehogy sem érthető, hogy miért kell ennek a fiatalembernek télen-nyáron, egész esztendőben hajnaltól hajnalig dolgoznia, s ha már így van, miért helyesli ezt a Szabad Ifjúság, ahelyett, hogy fellépne ellene? A munka szép és nemes a mi társadalmunkban. S különösen szép a feladatuk azoknak, akik — mint Tímár Károly is — képzettségük, tehetségük folytán közvetlenül is felelősek társaik sorsának, életének alakulásáért. De aki az igazán áldozatkész, jó vezetőről azt képzeli, hogy annak nem lehet ideje a családi életre, aki nem tartja a kettőt öszszeegyeztethetőnek, az téved, az rossz példát állít ifjúságunk elé. A Szabad Ifjúság a fiatalok életével, problémáival foglalkozik. Ez a feladata, hivatása. Ifjúsági szövetségünk lapjának népszerűsége, sok tízezer hűséges olvasója tanúsítja, hogy a Szabad Ifjúság helyesen oldja meg feladatát, követendő példaképeket állít a magyar fiatalok elé. De ezúttal melléfogott. Ifjúságunknak nem ilyen példaképre van szüksége. De ne is legyenek ilyenek a mi fiataljaink , amint szerencsére nem is ilyenek. Dolgozzanak nagyon becsületesen, szorgalmasan, tudjanak áldozatot is hozni, ha szükség van rá, tudjanak rajongani munkájukért, mert e nélkül, áldozatkészség, munka és hivatásszeretet nélkül élni sem érdemes. S tudják szeretni, megbecsülni családjukat is. Legyenek hű gyermekei szüleiknek, hű társai párjuknak, jó nevelői gyermekeiknek. Ezt kívánjuk Tímár Károlynak is, akinek arcképét — minden bizonnyal — eltúlozva rajzolta meg az újságíró. Tímár elvtárs dolgozzék változatlanul jól, de okos beosztással, és törődjék nagyon sokat fiatal feleségével, szüleivel, hiszen bizonyára ez az ő vágya is. Gál Pál SZABAD NÉP A zárszámadások sikeréért Munkában a termelőszövetkezeti könyvelők A termelőszövetkezetek idei zárszámadásainak előkészítésében nagy feladatok várnak a könyvelőkre. Az ő munkájuktól függ, elkészülnek-e időben a mérlegek, pontos és világos tájékoztatást kapnak-e a tagok évi munkájuk eredményeiről. Több mint száz Szolnok megyei termelőszövetkezetet segítenek az üzemek A Szolnok megyei termelőszövetkezetek könyvelését eredményesen segítik a patronáló üzemek és vállalatok, a tisztviselők ily módon több mint száz tsz-nek nyújtanak támogatást. A Tiszamenti Vegyiművek a kengyeli Sallai TSZ-t, a törökszentmiklósi Barnevál a tiszapüspöki Új Élet TSZ-t segíti. A megyei tanács Kenderesen egyhetes könyvelői tanfolyamot rendez 200 könyvelő részére. A termelőszövetkezeti adminisztráció további javítását szolgálja, hogy a párt felhívására ebben az évben mintegy 70 üzemi és vállalati könyvelő jelentkezett falusi munkára. A Nemzeti Bank szakemberei a termelőszövetkezetekért A Nemzeti Bank győri járási fiókjának szakemberei 38 tsz könyvelőjét segítik. Tavaly még 14 olyan szövetkezet volt a járásban, ahol a zárszámadáskor csupán leltározás alapján mérték fel az eredményeket. A bank szakembereinek támogatásával elérték, hogy a járásban már csak elvétve akad hiányos könyvelés. Az öttevényi Kossuth, a töltéstavi Béke és a dunaszentpáli Egyetértés Termelőszövetkezetben, ahol tavaly becslés alapján készült a zárszámadás, idén már pontos mérleg mutatja a gazdálkodás eredményeit. Könyvelői napok Tolna megyében Tolna megye termelőszövetkezeteiben tavaly még számos könyvelő nem tudott megbirkózni feladatával. Az elrontott mérlegkönyvek felülvizsgálása és kijavítása sok időbe került. Idén a tanácsok az év elejétől kezdve rendszeresen segítik a könyvelőket. A járási székhelyeken könyvelői napokat rendeznek és ezeken a legjobb termelőszövetkezeti könyvelők ismertetik módszereiket, tapasztalataikat. Nagyrészt a tanács segítségének köszönhető, hogy a bonyhádi, a dombóvári és a paksi járás termelőszövetkezeteiben rendben van a könyvelés. Negyven könyvelő indul a Hajdú megyei szövetkezetekbe Hajdú megyében is számottevően javult a termelőszövetkezeti adminisztráció. A földművesszövetkezetektől, a vállalatoktól és az állami gazdaságoktól 50 jól képzett könyvelő került a termelőszövetkezetekbe. Jó munkájuk eredményeként a tsz-ek gyorsabban és pontosabban készítik el a zárszámadást, mint az elmúlt években. Most ősszel tovább javul a termelőszövetkezeti könyvelés a megyében, mert az elkövetkező hetekben 40 szakképzett könyvelővel erősödnek a megye termelőszövetkezetei. Hogyan vált be a módosított bérrendszer az ajkacsingervölgyi Jókai-bányában Nyolc hónappal ezelőtt, februárban több fontos, a szénbányászaink bérezési rendszerével kapcsolatos intézkedés lépett életbe. Az új, módosított bérezési rendszer megalkotásával régóta vajúdó problémák megoldását kellett elérni. Hogyan váltak be a módosított bérrendszerhez fűzött remények? Erre kerestük a feleletet az ajkacsingervölgyi Jókai-bánya (korábbi, ismertebb nevén: csékúti bányaüzem) munkájában. Bonyolult normák A Jókai-bányában sok gondot okozott annak idején a régi bérezési rendszer tökéletlensége. Normások, munkaátvevők nem győztek eléggé ügyelni arra, hogy megakadályozzák a bonyolult normákkal való visszaéléseket. A bérelszámolás akkori rendje mellett előfordulhatott, hogy a bányában ugyanannak a munkának — egy-egy beépített ácsolatnak, lefektetett kisvasúti sínnek stb. — két vagy három „gazdája“ is akadt. Volt aztán olyan munka is a bányában, mint az elővájás, amelyet alig akartak elvégezni. A folyamatos termelésnek ez a fontos tényezője, a bányászatnak ez az éltető tevékenysége nem vonzotta a jó képzettségű vájárokat, hisz a fejtésekben ugyanazzal a gyakorlattal, tudással többet is kereshettek. Így aztán az új szénfrontokat megnyitó vágatokat, az érintetlen szénmezőkhöz férkőző, sok évre szánt földalatti folyosókat általában olyanok vájták ki, akikben ehhez sem elég tapasztalat, sem kellő lendület nem volt. Ennek a méltánytalan bérezésnek természetszerű következménye volt a Jókai-bányábanl az, hogy az üzem — húsz-huszonöt elővárás csapata közül — csak kettőhárom állt igazán kitűnő bányásztikból, a többiek munkájára alig-alig építhettek a bánya vezetői. Pedig a helyzet ugyancsak szorongatóvá vált: a Jókai-bánya két legnagyobb bányamezeje az év elején kifogyófélben volt már, s helyettük két új fejtési mezőben sok ezer ■ méter új feltáró bányafolyosót kellett az elővájóknak elkészíteniök. A legjobbkor jöttek tehát a bérezést módosító rendelkezések, amelyek az említett visszásságot nagyrészt felszámolták. Bérezés és termelés A korábbi bérezési rendszernek legfőbb gyengéje volt, hogy nem ösztönözte eléggé a termelést. És ez nemcsak az elővárásokra vonatkozik. A sejtésekben a harmadonkénti bérezés miatt nemegyszer zavar támadt. „Házi betegségnek“ tartották a Jókai-bányában, pedig valójában egész szénbányászatunkban tapasztalható volt, hogy a csapatok váltótársaiknak „kirabolva“, vagyis ácsolatlanul, rendetlenül adták át a munkahelyet. Ez pedig különösen olyan bányában, mint a Jókai-bánya, ahol a termelés nagy részét frontfejtések adják — nagy hiba, mert egyetlen brigád hanyagsága több napra vagy hétre is megbéníthatja a front termelését. Február 1 után megjavult a bérezés és a termelés „viszonya“. A bányászok szívesebben mentek már elővájásra — hisz mint Bege Tamás, Bán József és más kiváló elővájár példája mutatta — ez is tud fizetni szép keresettel. A legjobb vájár sem tartja már büntetésnek — mint korábban — ha elővájásban kell dolgoznia. Pálfi János, Tanai Lajos, Barzsa Pál, Ludvai Károly és más kitűnő frontfejtési szakember választotta a februári bérügyi intézkedések óta ezt a szép foglalkozást. A bányának pedig ebből csak haszna volt: ma már működik és naponta sok száz tonna szenet ad az a két új bányamező, amelyet nem utolsósorban az új bérrendszer előnyei következtében kevesebb gonddal, gyorsabban tártak fel. A kísértő múlt: a bérahap-túllépés A február 1-én érvénybe lépett bérügyi intézkedéseknek az is céljuk volt, hogy megszüntessék a bércsalást, a béralap-túllépést. Ami az előbbit illeti, az intézkedések hoztak is jelentős változást. Február 1 óta mindössze egyszer fordult elő nagyobb bércsalás a bányánál. Nagy Aladár és Blaskó János meg akarta téveszteni a munkaátvevőket, illetéktelenül akart bérhez jutni. Persze, az egyszerűbb bérrendszer miatt most már nem sikerülhetett ez, s a bánya dolgozóinak, a becsületes bányászoknak egyetértésével egyiküket elbocsátották, másikukat pedig csilléssé minősítették vissza. De a béralap-túllépést még nem sikerült megszüntetni. A Jókai-bánya a harmadik negyedévben minden hónapban túllépte az előirányzott béralapot. Ezt csak részben okozta a valóban indokolt fenntartási és más rendkívüli túlórák kifizetése, a túllépés másik fő oka a munkahelyi, főként az elővárási teljesítmények csökkenése volt. A bányavezetői talán kissé túl sokat vártak magától az új bérezési rendszertől, s nem igyekeztek maguk is minden eszközzel erősíteni az elővájási gárdát, gyorsítani a feltárások ütemét. Persze, nem lehet valamennyi jó vájárt a fejtésekről az elővájásokra telepíteni. Sokat használt volna azonban, ha a néhány legjobb előváló-brigád — Bege Tamás, Nádol Sándor és mások — módszerét, tapasztalatait elterjesztik az átlagosan alacsonyabb teljesítménynyel dolgozó derékhad körében. Munkamódszerátadás, szakmai előadás és sok másféle eszköz áll ehhez rendelkezésre. Az új bérrendszer igazságosabb, ösztönzőbb, egyszerűbb — tehát jobb, mint a régi volt, s csak a helyi vezetőkön és a dolgozókon múlik, hogy a Jókai-bányában tovább javuljon a munka, növekedjék a bányászok keresete." Sebestyén Tibor »*VB Miért nem használják fel jobban a gyakorlatban a tudományos eredményeket? Cikksorozatot lehetne írni azokról a tudományos eredményekről, amelyeknek gyakorlati alkalmazása késik, bár komoly hasznára válna népgazdaságunknak, valutát takarítana meg, növelné exportunkat. A Műszaki Egyetem Kísérleti Fizikai Intézetében Gyulai és Tarján professzorok vezetésével már 1950— 51-ben megindultak a kísérletek mesterséges kvarckristályok előállítására, amelyeknek jelentős szerepük van az iparban — elsősorban a híradástechnikai iparban — és a tudományos kutatásoknál. 1951-ben Gyulai és Tarján professzorok eredményes kísérleteik alapján javaslatot tettek a kvarckristályok ipari célra való üzemi előállítására és a Távközlési Kutató Intézetnek kísérleti üzem felállítását javasolták. 1954 májusában a Tudományos Akadémia által kiküldött bizottság megállapította: a mesterséges rubin-, zafír-, EDT-, kvarckristályokkal kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatok befejezettnek tekinthetők. Egyben javasolta, hogy a további vizsgálatok egy kísérleti üzemben folytatódjanak. Nem tudjuk, mi történt azóta ezen a területen, de az üzemi kísérletek még most sem folynak. Úgy véljük, hasznos lenne, ha az illetékes szervek behatóbban foglalkoznának a műkristályok problémájával, mert jelentős valutát lehetne így megtakarítani. Ezenkívül — miután a szomszédos államok műkristály gyártásával nemigen foglalkoznak — kitűnő exportlehetőségre is számíthatnánk. Mindenki jónak, kifizetődőnek tartja gyártását... Szovjet, francia, angol tudósok egyaránt érdeklődnek iránta, csak a minisztériumnak nem volt ideje foglalkozni vele. A zajszint-mérő és a hanganalizátor hazai gyártásának bevezetése sem történt még meg. A Műegyetem tanszékein a kísérletek sikerrel jártak és elkészültek az ipar számára is használható, hazai anyagból készíthető mérőműszerek. Bemutatták az illetékes minisztériumoknak, bizottságoknak, szakembereknek. Bemutatókat rendeztek a Fémáru- és Szerszámgépgyárban, az RM Szerszámgépgyárban, a Kismotor- és Gépgyárban és 1954 októberében bemutatták az Akadémiai Főbizottságnak is. A Műegyetem gépelemek tanszékén , eddig 13 ilyen műszer készült, s ezeket a gyárak igen eredményesen használják. Ezek után a Műegyetem javasolta a KGM- nek a sorozatgyártás bevezetését. A minisztérium ahelyett, hogy megbízta volna valamelyik üzemet a műszerek gyártásával, úgy döntött: gyártsa továbbra is a Műegyetem. Furcsa értelmezése ez az elmélet és a gyakorlat kapcsolatának, különösen, ha arra gondolunk, hogy 4-5 évvel ezelőtt a minisztérium a kutatók sürgető feladataként jelölte meg e műszerek előállítását. Most, hogy a műszerek elkészültek, a szériagyártást rá szeretné bízni egy tudományos tanszékre, amelynek elsősorban a kutatás a feladata. Érthetetlen a minisztériumnak ez az álláspontja, hiszen olyan műszerekről van szó, amelyek nélkülözhetetlenek szerszámgépeknél, elektromotoroknál, ventillátoroknál, belső égésű motoroknál, járműiparunkban, építészeti létesítményeknél, teremakusztikai mérésekhez stb. De talán az sem közömbös, hogy gazdasági szempontból mit jelent a mérőműszerek bevezetése. Exportra készülő gépeink átadásánál az ipar jelenleg ki van szolgáltatva az átvevő szerv szubjektív véleményének, minthogy nem rendelkezik zajmérő műszerekkel. A gépek gyártása, szerelése közben történő zajmérés lehetővé teszi, hogy a hibákat menet közben kijavítsák s ne a teljesen kész, lefestett stb. termékeket kelljen szétszedni egy-egy zörgő csapágy vagy fogaskerék miatt. Végül e műszerek — elsősorban az analizátor — a baráti államokban is igen keresett termékek. Sorozatgyártás esetén műszerkivitelre is lenne lehetőségünk. A kristályos műkő, amelyet külföldről hozunk be, nélkülözhetetlen a vegy- és a cementiparban. Többek között különböző méretű saválló csövekhez, idomdarabokhoz, a vegyipari műveletekben nélkülözhetetlen katalizátortornyok töltőanyagához szükséges. Hazai szükségletünk kristályos műkőből évente mintegy 6000 tonna. A Nehézipari Kutató Intézetben Lőcsei Bélának és kutatótársainak kísérletei eredménnyel jártak. A külföldi, ömlesztett bazaltidomoknál jobb minőségű kristályos műkövet állítottak elő hazai kohósalakból. A próbadarabokat a vegyiparban, a cementiparban kipróbálták és megfelelőnek találták. Kristályos műkő korrózióállás, mechanika, szilárdság tekintetében az acélfajták tulajdonságaival vetekedik. Az üzemi gyártás technológiája teljesen kidolgozott és a Miskolci Üveggyár kísérleti üzemrészlege el is kezdte gyártását. Eddig nem is lenne baj — csakhogy az Építésügyi Minisztérium Üvegipari Igazgatósága 1954 őszén az üzemrészleget lebontatta. Azóta a gyártás abbamaradt, s mi továbbra is importáljuk a kristályos műkövet. Sokszor beszélünk arról, milyen nagy értéket jelent a tudomány és a gyakorlat kapcsolata. Azt akarjuk, hogy kutatóintézeteink a jelenleginél több segítséget nyújtsanak iparunknak. Ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy az illetékes minisztériumok gondoskodjanak a tudományos eredmények hasznosításáról. Antal Jánosné A Hajdú-Bihar megyei Tanács kezdeményezésére: Háromszáz vagon tengeri befogadására alkalmas szükségtárolók építését kezdték meg a megyében (Tudósítónktól.) Hajdú-Biharban is bőséges terméssel hálálta meg a kukorica az egész évi gondos munkát. A megyében — miután a betakarítással nagyrészt végeztek — most a bőség gondjai jelentkeznek. Kevés a kukorica tárolására megfelelő helyiség, így több mint ezer vagon kukoricát ideiglenesen a szabadban, prizmákba rakva tárolnak. Az eső azonban komoly veszedelmet jelent a szabadban tárolt kukoricára. Számos helyen ugyanakkor még tengeriszárral sem fedik be a prizmába rakott kukoricacsöveket. A megyei Terményforgalmi Vállalat ugyan írásban felhívta erre a figyelmet és számos fegyelmi intézkedést is hozott a mulasztók ellen , de ettől még nem változott meg a helyzet. A megyei tanács, felismerve felelősségét, hozzálátott a bőséges tengeri termés tárolásának megoldásához. Tatár Kiss Lajos elvtárs, a Hajdú-Bihar megyei Tanács elnöke a begyűjtési miniszterhez fordult, aki engedélyt adott a megyei Terményforgalmi Vállalatnak szükséggárék építésére. A megyében haladéktalanul hozzá is fogtak 300 vagon tengeri elhelyezésére alkalmas szükségtárolóhelyek építéséhez. A pénz és anyag már rendelkezésre áll. Hajdúböszörményben és Balmazújvároson gyors munkával már fel is építettek annyi górét, amenynyiben 60 vagon tengerit lehet elhelyezni. Ezenkívül a napokban tíz, egyenként tíz vagon tengerit befogadó csővázas góré építését kezdik meg. Tatár Kiss elvtárs a megyei tanács végrehajtó bizottságának keddi ülésén a feltett kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy bárgyors intézkedések történtek, de még további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy fedél alá kerüljön a letört kukoricatermés, s sürgető feladat e kérdés gyors megoldása. Vas mcffifa vcact a t/öpiillnmusitk ösai munkavorsenyvbea A gépállomások szántási és vetési versenyében Vas megye traktorosai már több hete tartják az első helyet. A legutóbbi hivatalos értékelés szerint Vas megye gépállomásai a vetőszántás tervét 72,2, vetési tervüket pedig 105 százalékra teljesítették. A vetés alá való szántásban Győr megye, vetésben pedig Zala megye a második. 1500 termelőszövetkezetet és 312 gépállomást patronálnak az ország ipari üzemei Alig van az országnak olyan nagyobb üzeme, gyára, ahonnan ne indulnának hétről hétre segítőbrigádok a termelőszövetkezetekbe, gépállomásokra. A különböző gyárak és üzemek mintegy 1500 termelőszövetkezetet és 312 gépállomást patronálnak. A Vörös Csillag Traktorgyár például a Budapesti Gépállomással kötött szocialista szerződést, s közvetlen kapcsolatban áll a Tompai, a Vaskuti és a Szabadszállási Gépállomással is. A négy gépállomásnak állandó vendégei, barátai lettek a traktorgyárnak. Munkával és tanácscsal egyaránt segítik a gépállomások dolgozóit. Régi barátság fűzi a Vörös Csillag Traktorgyár munkásait a kunhegyesi Vörös Október Termelőszövetkezethez is. A legutóbbi látogatás során például rendbehozták a tsz munkagépeit. A Jászság egyik legnagyobb termelőszövetkezetét, a jászjákóhalmi Béke Termelőszövetkezetet a Chinoin-gyár brigádjai keresik fel rendszeresen. A múlt hónapban egy 500 köbméteres betonsiló építéséhez vittek cementlapokat, a tsz tejkonyhájába beszerelték a szeparátort. A patronáló brigádok tapasztalataik átadásával, politikai és kulturális nevelőmunkával is erősítik a falut. A Rákosi Mátyás Művek, a Láng Gépgyár, a Fémáru és Szerszámgépgyár, a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár, s a többi nagyüzem munkamódszerátadókat és népnevelőket is küld a falvakba. Sok nagyüzem vállalja a most alakult termelőszövetkezetek segítését. Vidéken is igen sok ipari vállalat ajánlotta fel segítségét a falunak, s így lehetővé válik, hogy minden üzem a hozzá legközelebb levő gépállomást és termelőszövetkezetet támogassa munkájában. SZERDA, 1955. OKTÓBER 26 Bér- és Munkaügyi Tanács létesül A Minisztertanács Bér- és Munkaügyi Tanács felállítását rendelte el A tanács feladata a bérarányok állandó figyelemmel kísérése, a bér- és munkaügyi kérdések irányelveinek ■ a népgazdaság előtt álló feladatok figyelembevételével történő — kidolgozása. A tanács elnökét és tagjait a Minisztertanács nevezi ki. Kifizették a Második Békekölcsön-sorsolás főnyereményét A Második Békekölcsön hetedik, sorsolásának főnyereményét Kovács János, a néphadsereg tisztje nyerte, 1132—0185-ös kötvényével. A boldog nyertesnek kedden adták át a kecskeméti OTP-fiúknál a százezer forintos főnyereményt. Kovács János legelőször egy oldalkocsis Jáva-motorkerékpárt vásárol a nyereményből. _____ Országszerte készülnek a Szovjet-Ukrajna hetére Országszerte megkezdődtek az előkészületek a Szovjet-Ukrajna hete ünnepségeire. A tömegszervezetek, gazdag programot állítanak össze erre az alkalomra. Békés megyében a tervek szerint irodalmi és zenei esteken ismertetik meg a megye lakosságát Szovjet- Ukrajna virágzó kulturális életével; a megyei Jókai Színház ukrán színdarabot mutat be a községek dolgozóinak. Szabolcs megyében az ünnepi hét kiemelkedő eseményei lesznek a határmenti községekben megrendezendő magyar—ukrán találkozók. Magyar tudósok utaztak Angliába A brit tudományos munkások társaságának meghívására a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége képviseletében kedden este héttagú magyar tudományos küldöttség indult kéthetes tanulmányútra Angliába. A küldöttség tagjai: Gömöri Pál, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Straub Brúnó, Szádeczky-Kardoss Elemér akadémikusok, Bodó Zalán és Faragó Péter fizikusok, Lengyel Sándor vegyész és Polinszky Károly, a veszprémi Vegyipari Egyetem dékánja. (MTI) Talajjavítás 300000 holdon Hazánkban a talajjavítás munkája különösen az ötéves tervben haladt sokat: 50 ezer hold savanyú és 45 ezer hold szilkestalajt javítottak meg öt év alatt. Jövőre 50 ezer hold megjavítását tervezik, s a második ötéves terv időszakában összesen 300 ezer hold savanyú és szikes talaj termőképességét javítják meg. Új magyar filmek Befejezték az Egy pikoló világos című új magyar film felvételeit. A fővárosban játszódó történet több jelenetét a Városligetben és a Római parton fényképezték. A filmet december végén mutatják be. A 9-es kórterem, a másik új magyar film fő mondanivalója, a társadalmi ellenőrzés jelentősége. A főszerepeket Molnár Tibor, Makláry Zoltán, Darvas Iván, Gábor Miklós, Krencsey Marianna és Ajtay Andor játsszák; ezt a filmet is még az idén bemutatják. A jósvafői barlang újabb szakaszát tárták fel A budapesti Műszaki Egyetem tudományos diákkörének tizenkét tagú kutatócsoportja augusztusban Jósvafőnél új cseppkőbarlangot fedezett fel. A diákok a Hidrológiai Társulat és az egyetem ásvány- és földtani tanszékének támogatásával folytatták munkájukat, s a napokban a barlang újabb, mintegy félkilométeres szakaszát tárták fel. A 8—10 méter magas és ugyanilyen széles földalatti járatot csodálatosan szép függők, cseppkövek, „függönyök“ borítják. A további kutatást most egy hatalmas omladék nehezíti meg. Jól fizet a kalocsai paprika Kalocsa környékén befejezéshez közeledik a fűszerpaprika szedése. A legnagyobb paprikatermelő községben, Bátyán, több gazda holdanként 90—100 mázsa paprikát is betakarított. A fajszi Vörös Csillag TSZ 60 holdon termelt az idén paprikát, s eddig 25 vagonnal adott el. A tsz — csak prémiumként — félmillió forintot kap. Kalocsán megkezdték az idei gazdag paprikatermés feldolgozását. Hamarosan befejeződik az alföldi szüret Az alföldi szőlővidékeken hetek óta tart már a szüret; az utóbbi napokban az elmúlt években nem tapasztalt, hatalmas forgalmat bonyolítottak le az állami átvevőhelyeken. Az Alföldön általában már leszüreteltek, csak a későn érő kövidinka van hátra, főleg Csongrád megye északi és Bács megye déli részén. A balatoni borvidéken — a csapadékos, hűvös ősz ellenére — kielégítő a bor minősége. Tokajhegyalján a szüret jobbára csak november elején kezdődik.