Szabad Nép, 1955. december (13. évfolyam, 332-362. szám)
1955-12-04 / 335. szám
Január 2-án tartják Franciaországban az általános választásokat A választási kampány december 13-án kezdődik A francia minisztertanács pénteken éjjel hosszú vita után elhatározta, hogy az általános választásokat 1956. január 2-án tartják meg. A kormány szóvivője közölte, hogy 1956. január 2-át fizetett munkaszüneti napnak nyilvánítják. Az algériai választásokat — amelyeknek ügye szintén kérdéses volt — a minisztertanács határozata értelmében elvben szintén január 2-án bonyolítják le. A szóvivő kijelentette, h°gy „lehetnek vis majorok“, amelyeknek következtében az algériai választások nem folyhatnak le „normálisan“. Ezt a kérdést egyébként a minisztertanács újra megvizsgálja. Az algériai választásokról Faure miniszterelnök péntek éjjel még tárgyalást folytatott Soustelle algériai főkormányzóval. A választási naptár ezek szerint a következőképpen alakul: december 5-ig be kell jelenteni az úgynevezett országos pártok listáját, amelyek legalább harminc megyében indulnak s amelyek egyedül köthetnek listakapcsolásokat. December 10-ig be kell jelenteni a listakapcsolásokat minden megyében. December 12-ig kell bejelenteni az egyéni jelöléseket, amelyek nem listakapcsolással történnek. A választási kampány december 13-án kezdődik. A választásokat 1956. január 2-án bonyolítják le és az új nemzetgyűlés 1956. január 19-én ül össze első ízben. Péntek este a kormány öt lemondott tagja kihallgatáson jelent meg a köztársasági elnöknél, majd külön is tanácskozást tartott. Utána közölték a sajtóval, hogy a kormány tagjai maradnak, de a választásokat érintő semmiféle kérdéssel nem foglalkoznak. A francia hivatalos lap egyébként rendeletet közöl, amely szerint Faure miniszterelnököt bízzák meg a belügyi tárca ügyeinek vitelével Bourges Maunoury belügyminiszter akadályoztatása miatt. A szombati francia sajtó egye lapjai szerint a radikális pártban most már nehezen kerülhető el a szakadás és lehetséges, hogy Faure és a radikális párt jobboldali köreihez tartozó barátai új alakulatot teremtenek amely listakapcsolásokat létesíthe, az MRP-párttal és a függetlenekkel. Az HUMANITÉ vezércikkében a választásokkal foglalkozik, s megállapítja, hogy a baloldali győzelem távlata a választásokon nyugtalanságot kelt a reakcióban s ez a legjobb serkentő szer a baloldal számára. A reakciónak azonban van esélye a politikaváltozás elkerülésére. Abban az esetben, ha a baloldali erők úgy egyesülnek, ahogy a kommunista párt követeli, nincs vita. Akkor a listakapcsolások a jobboldal ellen irányulnak, amely gyorsan közeledik a vereség felé. Abban az esetben viszont, ha egyes alakulatok, amelyek baloldaliaknak nevezik magukat (Szerk. megj: Mendes-France-ékra céloz), továbbra is ki akarják zárni a kohmunista pártot, akkor a reakció számára minden remény megvan. Most éppen ilyen mesterkedésnek vagyunk tanúi — írja a lap, majd rámutat: Mendes-France-ék tömörülést akarnak létrehozni, amelyben egyes helyet találnának a legsötétebb reakciósok. Mendes-France-ék ezek irányában „megértőknek és türelmeseknek“ akarnak mutatkozni. De vajon ezzel a jobboldaliak iránt mutatott türelemmel, amely a kommunisták elleni türelmetlenséggel párosul, lehet-e baloldali győzelmet előkészíteni? — teszi fel a kérdést az Humanité. — Az új nemzetgyűlés orientációja nagyrészt a most következő napokban dől majd el. A listakapcsolások vagy a baloldali erők között jönnek létre, megnyitva a politikaváltozás útját, vagy a kommunistaellenesség szellemében, ami már annyi kárt okozott az országnak s ezzel lehetővé téve a reakciónak, hogy nagyobb baj nélkül túljusson a választások erőpróbáján. — Semmiféle erőt nem szabad kímélni — emeli ki az Humanité —, hogy meggátoljuk a reakciót ennek megvalósításában. PC* it csapás mentén libasorban, egy** más után ballagtak a vadászok. Szótlanul mentek, nem sietősen, inkább lassan ... Az első két pár nagyokat szuszogva vitte, cipelte a zsákmányt, a kinyújtóztatott, vesszőágyra fektetett vadkant. Szép portéka volt: hosszú, arányos testű, a súlya pedig megvolt két mázsa is. Akadt más is: Kovács Dénes egy „lövésre érett” szarvasbikát ejtett, Lassan János hátizsákjából pedig a „vacsoranyúl” lógatta ki füleit, szomorú megadással... Esteledett már — de még nem anynyira, hogy sötét lehetne —, mégis alig láttak az orrukig, mert sűrű, tejszínű köd ereszkedett az erdőre... — A cudar mindenit, a köd már a bőrömet eszi! Papp Imre szólt, a sorban az első. — Az már baj — felelt rá Kovács Dénes —, mert a bőrödre ma este még szükségünk lesz ... Papp hallotta, amint kibuggyant háta mögött a vaskos, rekedtes nevetés. „A cudar mindenit — gondolta —, ezek nem tesznek le erről az átkozott ceremóniáról.“ De nem ám! Mert vadkant lőttek már, s lőnek még ezután is eleget, de „újoncot“ — összeszokott kis csoportjukban — most avatnak, tíz esztendő alatt másodszor. Hej, fenik is rá a tenyerüket! Érzi is ezt Papp Imre, mert hiába eszi bőrét a köd, belülről majd kiveri a meleg. Mármár nyelve hegyin a szó: „De aztán ne üssetek nagyot... kényes a bőröm ..." — de visszaszippantja. Gyávaságából világcsúfot űznének komái. Nem! Azért sem árulja el magát... Majd csak túlesik rajta... Hiszen gyerekkorában, amikor, „suppintóst“ játszottak, meg sem kotytyant egy-két ütés... Másfél óra sem telt belé, már asztal körül ültek a vadászház cseppnyi, fából tákolt szobájában. A jó meleg, a finom vadasnyál (Czukor József főztje), no, meg a hazai itóka, tovaűzte fáradtságukat, felpezsdítette vérüket, csattanásra fokozta kedvüket. Észre sem vették (vagy talán csak tettették), hogy Papp Imre arca nem pirul ki sem a melegtől, sem az ételtől, még a bor sem csúszik le úgy a torkán, mint máskor. Mintha nem is látnák, hogy komájuk lopva, óvatosan oda-oda pislog a szoba közepén kiterített vadkanra. Élete első elejtett vadkanjára. Gondolt is ő arra, amikor a tisztáson elibe bukkant a vad, oly szelíd cammogással, mint valami bárány , hogy háromszoros árat fizet az első jól talált lövésért ... Csak legalább ismerné szokásmódját az ilyen „vadász-avatásnak“ ... Nem is bírta már tovább hallgatással: — Aztán rá is kell feküdnöm? A kacagásból Czukor József tért elsőnek magához: „Ha így folytatjuk — gondolta —, hatökrös szekérrel sem tudjuk disznóra fektetni újoncunkat ...“ Lenyelte hát a mosolygást, szemét is megtörölte, felállt s komolyra vált arccal intette csendre társait: — Ne nevessetek, elvtársak. Komoly dolog ez. ősi vadászszokás itt a Mecsekben. "le meg, Imre fiam, ne resteld magad. Minden tanoncnak át kell esnie a felavatáson. Lelőtted az első vadat — most már elmondhatod, hogy vadász vagy. Már csak az „ünnepség“ van hátra. Eredj hát fiam — jobb előbb, mint utóbb —, hasalj a zsákmányodra... A mecseki ősi szokás szerint ugyanis a legidősebb vadász hármat sóz az újonc ülepére, s a „komlói szokás“ ezt még megtoldotta azzal, hogy a szünetekben három történettel kell „enyhíteni“ az újonc fájdalmát ... A rangidős vadász: Czukor József elvtárs. (Lehet, hogy már hallották is hírét, hiszen ő vezeti a komlói Kossuth-akna egyik legjobb szenelő-brigádját.) — Cudar szokás — mormogta Papp Imre, s kelletlenül, mintha kínpadra vinnék, ráhasalt a sáros hátú, szúrós szőrű disznóra... Czukor József mögé állt, kihúzta magát, összedörzsölte tenyerét, megropogtatta ujjait, aztán a levegőbe lendítette jobb karját... — Az elsőt, a Magyar Népköztársaság nevében adom! — mondta ünnepélyesen és... ... És ... Papp Imre úgy ugrott fel az ütés után, mintha puskából lőtték volna... — A mindenit, Józsi bátyám! Erre bíz engedélyt kérhetett volna a Minisztertanácstól. — Halljuk a „fájdalom-díjat“! — rajongtak a többiek. Józsi bátyám visszaereszkedett a három lábú székre, a többiek körülülték. Pipára gyújtottak, cigarettát sodortak — s némán lesték az öreg szavát. Czukor József hallgatott. Tekintete messze révedezett: régi történetek, régi események után kutatott ... míg kiválasztott egyet, amelyről érdemes lefújni a feledés porát... — Az úgy volt — kezdte —, hogy annak idején, amikor még Komló környéke, a mecseki vadászterület egyházi, grófi tulajdon volt, csupa nagyurak, grófok, bárók, vezérigazgatók — de még külföldi méltóságosok is — jártak ide vadászni. Tudjátok, én már akkoriban is többre becsültem az erdőt a kocsmánál — néha-néha bemerészkedtem a sűrűbe. Pedig oda magamfajta bányászembernek tilos volt betennie a lábát. Egyszer, hogy éppen lesen álltam, rajta is csípett a „méltósáftos“ úr. — Hát maga mit keres itt? — üvöltött rám, mint a kutyájára.. Olyan hirtelen jött, s olyan kifent hangon ordított rám, hogy inamba szaladt a bátorságom: — Én csak... — a dolgomat végeztem, méltóságos uram... nyögtem zavaromban. — Magának itt még erre sincs joga! Érti? Ez urasági föld, urasági erdő. Takarodjon! Azóta fordult egyet a világ. Miénk lett a Mecsek, az erdőség, a vadászterület... Ezt tudjátok. A báró urak, a gróf urak elillantak, mint a megriasztott nyulaik... Azért, hogy, hogy nem, egy „méltóságossal” mégiscsak összetalálkoztam 1945- ben... Vadra lestem éppen, amikor hallom, hogy a közelben, a magastetőnkutyaugatás, viháncolás, nevetés van. „Csak megnézem, ki zavarja meg a csendet” — gondoltam és elhagytam helyemet. Odaérek a matastetőre, látom ám az én „méltóságosomat”, bundás asszonyával, aki egy selyempincsit tartott pórázon... — Hát maga mit keres itt a magastetőn? — szóltam rá keményen. — Én építtettem, jogom van hozzá — felelt csak úgy félvállról. Megigazítom erre a puskámat, odalépek elébe, egészen a közelébe. (Akkor láttam csak, milyen kis semmi, nyavalyás ember volt hozzám képest.) — Hallja-e az úr, ez már a mi földünk, a mi jussunk. Itt már mi diktáljuk a jogot. Jegyezze meg ezt jól, de most már szedje a sátorfáját... — Azóta sem láttam... — Nem is hiányoznak — vágta rá Lassan János váját, aztán még eldiskuráltak erről. Papp Imre jólesően hallgatta őket, abban a reményben, hogy megfeledkeznek róla. Ám tévedett, mert a társaság most már újabb ,„suhintás“-ra, újabb történetre vágyott ... Másodszor is rá kellett hasalnia a disznóra, Czukor József ismét magasba lendítette karját: — Ezt most a Szakszervezeti Vadásztársaság nevében adom! — mondta ugyanolyan ünnepélyesen, mint az imént... ... Simogatta is utána Papp Imre a helyét, s mi tagadás, szidta magában az öreg kezét, ezt az erős, csákányhoz szokott tenyeret. — Fogadd szívesen, fiam — vigasztalta az öreg —, jó emlékeztető lesz ez arra, hogy mindig betartsd a vadásztörvényeket, hogy tilalomidőben, védett állatra sose emelt puskát... örülj neki, mert nekem bizony három esztendőt kellett „kiböjtölnöm“, míg csőre foghattam az első vadkant... Ezzel már el is kezdte a második történetet, vadászélményeinek legszebbjét: az első vadkan elejtését. — 47-ig nem volt szabad vaddisznóra lőnünk, mert a háború alatt nagyon megritkult a vadállomány. Amikor feloldották a tilalmat, kivettem a szabadságomat s kiköltöztem az erdőbe ... Megfigyeltem, hol járnak ki a vadak, reggel odaültem s estig lestem őket. Vagy három napig lestem eredménytelenül. Bele is sajdult a derekam. Jobbnak láttam hát elhagyni helyemet — feljebb kúsztam a lapályból. S mit látnak szemeim, amikor felérek: előttem a tetőn, vagy 60 méternyire, 25—30 disznó turkál szelíden. Hirtelenében azt sem tudtam, melyik puskával, a golyóssal vagy a sörétessel lőjek... A sörétessel vettem, célba a legszélső állatot. Rálőttem. Talált. A vadak egyet ugrottak, aztán megálltak, mint a cövek, majd hirtelen futásnak eredtek, előbb körbe, aztán egyenest vélem szembe ... „Hijnye — gondoltam —, most végem van“ — mert akkor még magam is úgy hittem, hogy a vaddisznó megtámadja az embert. Szerencsém volt , a csorda vagy 20 méterre rohant el mellettem, vad dohogással, mint a lovak, elöl a kisebbek, leghátul a nagyok. Célba vettem az utolsót, nagy kan volt, éppen a farcsontjába lőttem. Lesántult, elmaradt a többiektől, de tovább vonszolta magát kegyetlen bőgőssel ... Gondoltam, kipróbálom: valóban, megtámad-e? Elbe kerültem. Jött is ám, egyenest nekem. Hirtelenében hozzávágtam a lesszékemet Elkapta a disznó, egyetlen harapással kettétörte az én szépen faragott, hűséges ülőkémet. Olyan düh fogott el, hogy majd nekirohantam puszta kézzel... de inkább lelőttem ... Ezen is eldiskuráltak, mert se szeri, se száma az ilyen és ehhez hasonló történeteknek, amely megesett velük ... Oly soká beszéltek, hogy a harmadik suhintásról egészen megfeledkeztek. Közben az idő is elrepült, ideje volt hazamenni. A kulacsokból is fogytán volt a bor, s csak az utolsó pohárnál jutott eszébe Czukor elvtársnak a harmadik „fogás”. Papp Imre — aki közben sűrűn enyhítette „fájdalmát” a borocskával — most már kérés nélkül is ráhasalt a disznóra. Várta elszántan az ütést — de az elmaradt... — Az utolsót az egészségedre adnám — mondta Czukor József —, de inkább igyunk erre egy pohárkával. — Papp Imre örömében az öreg nyakába borult. — No, azért ne hidd — mondta tréfás nevetéssel az öreg, amint Papp Imre keresztben álló szemei közé nézett —, hogy elmarad a harmadik, megkapod azt te otthon az asszonytól... Péter Ilona A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának határozata az ötéves terv kidolgozásáról Varsó, december 3. (PAP) A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága határozatot fogadott el a párt alapszervezeteknek és a gyárak dolgozóinak bevonásáról az ötéves terv kidolgozásába. A határozat kimondja, hogy a népgazdaság fejlesztésére irányuló 1956 —1960. évi ötéves terv kidolgozásának a munkásosztály és a dolgozó értelmiség széles tömegeinek tapasztalatain kell alapulnia. A határozat hangsúlyozza, hogy a pártalapszervezetek aktív részvétele az ipar és más vállalatok ötéves tervének kidolgozásában nagyobb lehetőségeket biztosít a termelési tartalékok feltárására és hasznosítására, fokozza az üzemek pártszervezeteinek szerepét és növeli felelősségérzetüket a termelési problémákkal és a terv végrehajtásával kapcsolatban A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának határozata kimondja, hogy minden fontosabb ipari, vasúti és hajózási vállalatnak 1956. március 1-ig meg kell határoznia és meg kell vitatnia saját tervét A határozat nagy súlyt helyez a technika fejlesztésére, az új technikának a termelésben történő alkalmazására, a munka szervezésének megjavítására, a termelési technológiára, valamint a termelési eljárások gépesítésére és automatizálására. Nagy figyelmet fordít a határozat új termékek gyártásának elsajátítására és a munkafeltételek megjavítására. Megjelent a Tartós békéért, népi demokráciáért! új száma A lap vezércikke Az igazi demokrácia és szabadság diadala címmel a szovjet alkotmány ünnepéről ír. A lap hosszú tudósításban emlékezik meg N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov elvtársak indiai tartózkodásáról. Fazekas János: A Román Munkáspárt 11.kongresszusa előtt, George Matthews: Döntsön a nép!, Mario Alicata: Az olasz kultúra és a monopóliumok, Todor Pavlov: A Bolgár Tudományos Akadémia új utakon című cikkek olvashatók az új számban. Ezenkívül megtalálhatók a Politikai jegyzetek, a kommunista és munkáspártok fontos hírei és más írások. Magyar filmfesztivál a Szovjetunióban A Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztériuma december 19-től 25-ig rendezi meg Moszkvában, Leningrádban és a szövetséges köztársaságok fővárosaiban az V. magyar filmfesztivált. A szovjet mozilátogatók a fesztivál során négy új magyar filmmel ismerkedhetnek meg: a Különös ismertetőjel, a Budapesti tavasz, A harag napja és a Liliomfi című filmekkel. A fesztivál napjaiban az új filmeken kívül több régebbi játékfilmet is bemutatnak. A filmfesztivál napjaiban magyar filmesek egy csoportja utazik a Szovjetunióba. (MTI) ítélet vetésterületre vonatkozó hamis statisztikai adatszolgáltatás miatt Bácsbokod községben a tavalyi őszi vetésterület összeírásának befejezése után kiderült, hogy a korábbi operatív jelentésben közölt 2785 katasztrális holddal szemben ténylegesen csak 2057 katasztrális hold földet vetettek be őszi búzával. A községi agronómus, aki a korábbi operatív jelentést adta, a vetésterület összeírásánál főellenőrként közreműködött tanácsi dolgozót arra akarta rávenni, hogy az összeírás eredményét az ő korábbi jelentésének megfelelően javítsa át, és így hamisítsa meg az összeírás tényleges eredményét. Amikor erre főellenőr nem volt hajlandó, a községi tanács VB-elnökéhez fordult, aki hozzájárult az agronómus által indítványozott hamisításhoz. Ekkor már a főellenőr sem ellenkezett, hanem az agronómussal együtt a vetésterületi összeírás fő összesítőjét a tényleges 2057 katasztrális hold búzavetés-területtel szemben 2556 katasztrális hold 282 négyszögölre hamisították. A bajai járásbíróság a fenti cselekményekért Zimermann Júliát, a községi tanács dolgozóját, aki az összeírásnál főellenőr volt, ötthavi börtönre, ifj. Bagladi Mihály agronómust öthavi börtönre és Gémesi József volt községi tanács VB-elnököt négyhavi börtönbüntetésre ítélte. A bíróság megállapította, hogy a terheltek cselekménye fokozottan veszélyes a társadalomra, mert a statisztikai adatszolgáltatás helyességéhez, pontosságához igen fontos népgazdasági érdek fűződik. Tekintettel azonban arra, hogy a terheltek a fenti cselekmény elkövetése óta már lelkiismeretesen és kifogástalanul végzik munkájukat, a büntetések végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette a bíróság. (MTI) SZABAD NÉP 1956-ban a Mars bolygó földközelbe kerül A csillagászok érdeklődésének előterében — a Föld bolygótársai közül — a Mars áll. Az egyiptomiak már az időszámításunk előtti XIII. században ismerték, az asszírok a Csaták urát tisztelték benne, a kínaiaknál a tűz istene volt. A távcső felfedezésével az érdeklődés csak fokozódott a Mars iránt. Különösen a XIX. század vége óta foglalkoztatták az embereket a Mars sokat emlegetett csatornái és az élet lehetősége. Napjainkban ez a bolygó újra a csillagászok figyelmének középpontjában áll, mert 1956-ban ismét földközelségbe kerül, s így kedvezőbb lehetőségek nyílnak különböző vizsgálatokra, kutatásokra. A Mars bolygó a Naptól számítva közvetlenül Földünk után következik a naprendszerben. A Nap körül 228 millió kilométer közepes távolságban végzi keringő mozgását. A Mars-pálya ellipszise lapultabb, mint a Földé, ezért bizonyos időpontokban az úgynevezett nagy oppozíciók idején 155 millió kilométerre is megközelítheti a Földet. Milyen ismeretekkel rendelkezünk jelenleg a Marsról? A Mars nagyságára nézve kétszer kisebb a Földnél. Mivel a Mars keringési ideje 1 év 322 nap, ezen a bolygón az év majdnem kétszer olyan hosszú, mint a Földön, s ennek megfelelően az évszakok is hosszabbak. A bolygó tengelyhajlása kevéssé tér el a Földtől, így az évszakok váltakozása is hasonló. Ugyanúgy változnak a nappalok és éjszakák, egy Mars-nap alig fél órával hosszabb egy földi napnál. A Marsnak két kicsiny holdja van, egyik átmérője sem haladja meg a 30 kilométert. Sikerült már azt is kimutatni, hogy a Marsnak van légköre, amely széndioxidot és oxigént tartalmaz. A légkör nyomása mintegy 65 higanymilliméter lehet, ami a földi légnyomásnak tizenketted része. A Mars légköre tehát jóval ritkább a mi légkörünknél. Több kutató véleménye szerint a légkör nagy része nitrogént is tartalmaz, ezt azonban bebizonyítani még nem tudták. Hosszú ideig nagy érdeklődést szenteltek a Mars északi és déli pólusán megjelenő fehér foltoknak, a „Mars hósapkái”-nak. Bebizonyosodott, hogy a hósapka anyaga csekély vastagságú fagyott dér, vagy zúzmara. A marsbeli tavaszkor a hósapka valószínűleg ködszerű képződmény formájában a légkörbe emelkedik. A Mars légkörében már felhőket is sikerült kimutatni. A Mars, a Földhöz hasonlóan a Naptól nyeri hőjét, hőmérséklete alacsonyabb, mint a Földé. Különböző mérések útján arra a megállapításra jutottak, hogy a Mars felületének évi középhőmérséklete —25 C fok lehet (a Föld középhőmérséklete 15 C fok). A napi hőmérséklet-ingadozások igen nagyok, meghaladják az 50 C fokot. A Mars egyenlítői zónáiban a hőmérséklet nyáron gyakran emelkedik a fagypont fölé. A Marsra vonatkozó széleskörű érdeklődés nagy részben a Mars-csatornáknak köszönhető. ( Ezeket a csatornákat először Schiaparelli olasz kutató figyelte meg 1877-ben. A csatornák keletkezését azonnal marsbéli élőlényeknek tulajdonították. A következő időkben a Mars-csatornák nem voltak megfigyelhetők még nagy távcsövekkel sem, a Mars-csatornákat ekkor Sokáig optikai csalódás következményének tekintették. Az újabb megfigyelések ismét a Mars-csatornák mellett szólnak. A Francia Pireneusokban levő Pic du Midi obszervatóriumban folytatott észlelések a Marson ismét egyszeres és megkettőzött csatornák létezésére mutattak. Ezek a csatornák részletesebb vizsgálat után különálló pontok sorozatára bomlottak. Arra a kérdésre, hogy a csatornák milyen képződmények, még feleletet vár a tudomány. Az utóbbi évek érdekes eseménye, hogy 1951-ben és 1954-ben erős fényvillanásokat figyeltek meg a Marson. Ezeket pillanatnyilag marsbeli vulkánok kitörésével magyarázzák. Lehetséges-e élet a Marson? E kérdés felderítésében Tyihov szovjet kutató és munkatársai értek el különösen jelentős eredményeket. Véleményük szerint a Marson megvannak az alacsonyabb rendű élet kialakulásához szükséges feltételek. A Földön mintegy 200 olyan növényfajtát ismerünk, amelyek 170 fokos hőmérsékleten is megélnek. A Marson kevés a víz, de ez sem zárja ki az életet, mert vannak olyan növények, amelyek a vizet tárolni tudják a száraz időre. Az oxigén hiánya sem akadályozza az élet kialakulását, hiszen a Földön 6000 méter magasságban nincs sokkal több oxigén, mint a Marson, és élet mégis keletkezik. Jelenlegi ismereteink szerint azonban teljes bizonyossággal erre a kérdésre válaszolni nem tudunk. A Mars megfigyelésének egyik nehézsége, hogy e bolygó, annak ellenére, hogy legközelebbi szomszédunk, mégis igen távol van tőlünk, még a legkedvezőbb esetben is 150- szer távolabb, mint a Hold. A Mars felületén egy-egy részlet megfigyelése olyan nehézséget okoz, mintha 800 méter távolságból egy 10 centiméter átmérőjű korong részleteit akarnánk megfigyelni. A csillagászati megfigyeléseket ma főleg fényképezés útján végzik. A Föld legnagyobb távcsövével készített Mars-felvétel csak másfél centiméteres. Elképzelhető, hogy ekkora képeken milyen nehéz a részleteket tanulmányozni. A Mars megfigyelésének egyik akadálya a Föld légköre, s ezért megkísérlik nagy magasságot elérő rakétákról készíteni a megfigyeléseket. Az 1956-os nagy oppozíciótól igen sok eredményt vár a tudományos világ. Remélhetőleg sikerül sok, eddig meg nem oldott kérdésre feleletet kapni. Török Ervin az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa A Mars bolygó a XX. században a fenti időpontokban kerül közel a Földhöz. * * HÍREK : ☆ — Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke 1956. január 3-án tölti be 80. életévét. Az Aufbau-Verlag ez alkalomból irodalmi antológiát ad ki. Az antológiában 80 költő, író és közéleti személyiség Wilhelm Pieckhez vagy Wilhelm Pieckről szóló írását gyűjtötték össze. — Kiállítás nyílt szombat délben a Csók István Galériában Benkhard Ágost és Diósy Antal festőművészek alkotásaiból, Szentiványi Lajos Munkácsy-díjas festőművész mondott ünnepi megnyitó beszédet. — Nemzetiségi diáktalálkozót tartottak szombaton este Békéscsabán, a 100 éves Rózsa Ferenc Fiúgimnázium, a békéscsabai szlovák gimnázium és a gyulai román gimnázium növendékei. — Az újjáalakított szegedi malmot, amelyet több mint másfélmilliós beruházással korszerűsítettek, szombaton ünnepélyesen átadták rendeltetésének. — Kilencvenkilenc új lakás tulajdonosának adták át a kulcsokat tegnap a Kerepesi úton elkészült E/2. épületben. — Az első magyar gyártmányú vastagsági gyalugép készült el a Könnyűipari Gépgyárban. A gépnek elsősorban a bútoriparban veszik hasznát: 70 centiméter széles anyagból egy fogásra 10 millimétert is legyalul. — Termelőszövetkezeti és egyéni parasztfiatalok találkozóját rendezik meg ma Heves megye kilenc községében. Kiskörén Szabó István altábornagy, Tiszanánán pedig Gosztonyi János, a DISZ KV titkára is részt vesz a találkozón. — Törpe vízműveket építenek a községpolitikai tervek végrehajtása során az ivóvízellátás megjavítására Jászapátiban, Tiszasülyön, Jászárokszálláson és Jászladányban. — Korszerű állatorvosi rendelőintézetet adtak át rendeltetésének Szombathelyen. A rendelő 700 ezer forintos beruházással épült. — Csehszlovák kultúrestet rendezett .Szegeden a Magyar Írók Szövetsége helyi csoportja, a városi békebizottság és a „Csehszlovák Kultúra“ péntek este a Zeneművészeti Szakiskola helyiségében. — Idegen nyelvű könyvesbolt nyílik hétfőn a Váci utca 32. szám alatt. Az új üzletben orosz, angol, német, francia, cseh, lengyel és még számos más nyelvű művet hoznak forgalomba. — A József Attila Színház december 12-től — a Fővárosi Operettszínház szovjetunióbeli szereplése alatt —• a Nagymező utcában, a Fővárosi Operettszínház helyiségében is tart előadást. — Újabb szovjet turistacsoport érkezett hazánkba, ezúttal Kijevből. — Megfilmesítik Palotai Boris Ünnepi vacsora című regényét. — A külföldi rendelők kérésére az exportra kerülő farmotoros Ikarusautóbuszokat rádióval szerelik fel. Az autórádiót — iparunk új gyártmányát — a Székesfehérvári Finommechanikai Vállalat készíti. — Kedvezményes szálláshelyet biztosítanak a tanuló ifjúságnak a turistaházakban. — Felavatták Mezőtúron az Agyagiparos Szövetkezet népművészeinek új otthonát. A ház felépítésére és berendezésére eddig csaknem egymillió forintot fordítottak. — Kati és a vadmacska címmel új, népszerű tudományos filmet forgatnak. A felvételek a radványi erdőben készültek. — Kínában is kiállítják a vasasképzőművészek alkotásait, amelyekből sikerrel rendeztek kiállítást a Gellért Szálló kultúrtermében. Víztornyot épít a Fővárosi Vízművek Budafokon. Az új létesítmény lehetővé teszi a magas fekvésű részek vízellátását. Gyenge Valéria harmadik bajnokságát nyerte szombaton Az országos úszóbajnokság küzdelmei során szombat délelőtt a 4 X 200 m-es férfi gyorsváltó időfutamkra került sor, majd délután a 400 méteres női gyors és 4 X 200 méteres férfi gyorsváltó döntőjét bonyolították le. Ugyancsak délután rendezték meg a női műugró-bajnokságot is. A várakozásnak megfelelően a 400 m-es női gyorsúszás hozta a legérdekesebb harcot Gyenge Valéria szerezte meg az elsőséget, s ezzel már harmadik bajnokságát nyerte. A második helyre Székely Pipszima került. A váltószámban Budapest I. csapata szerezte meg a bajnoki címet. Részletes eredmények: 4 X 200 m-es férfi gyorsváltóban bajnok: Budapest I. 8:52.8 (Gyöngyösi 2:12,9, Lavotta 2:15,6. Kertessi 2:13, Nyéki 2:11,3), 2. Budapest III. 9:16,6, 3. Budapest ifjúsági válogatott 9:21,3, 4. Heves megye 9:28.9 5. Szolnok megye 9:36. 6. Hajdú megye 10:02,1 mp. 400 m-es női gyorsúszásban, bajnok: Gyenge Valéria (Budapest) 5:10.4, 2. Székely Ripszima (Budapest) 5:13.3, 3. Markova (csehszlovák) 5:22.3, 4. Novak Ilona (Budapest) 5:23.4 5 Skupilová (csehszlovák) 5:25.9 (új csehszlovák ifjúsági csúcs), 6. Csuhány (Heves megye) 5:28.4 mp. Női műugrásban bajnok: Zságot (Budapest) 129,28, 2. Hanson (svéd) 116,87, 3 Baidinger (svéd) 107,41, 4. Vámosi (Budapest) 106, 5. Pappné (Budapest) 105,08, 6. Mitics (Budapest) 99.46 pont Ma, az országos úszóbajnokság utolsó napján délelőtt az 1500 m-es gyorsúszás két időfutamára kerül sor. Délután az 1500 m-es férfi gyors és a 4X 100 m-es női gyorsváltó döntőjét, valamint a 200 m-es férfi gyorsúszás meghívásos versenyét bonyolítják le. Ebben a többi között elindul az olasz Roman, a francia Eminente N éld, Kádas és Dömötö". Az úszószámok után bonyolítják le a magyar—olasz válogatott nemhivatalos vízilabda-mérkőzést. 4 mesterfokú férfi és női tornszbajnoksáep szombati eredményjei Magyarország 1955. évi férfi és női mesterfokú tornászbajnokságának küzdelmei szombaton kezdődtek meg a Sportcsarnokban. Az első napon a férfiaknál csak az előírt gyakorlatokat mutatták be a versenyzők, a nőknél azonban két számban, korláton és lóugrásban már eldőlt a bajnoki cím. Baranyai, a Honvéd versenyzője ujjsérülés miatt feladta a küzdelmet, Kemény és Plachyné Köröndi Margit pedig betegség miatt nem indult. Eredmények: A férfiak összetett versenyében vezet: Takács (Honvéd) 55,65, 2. Mező (Dózsa) 50.95, 3. Péti (Honvéd) 50.65 pont. A nők összetett versenyében vezet: Keleti Ágnes (Dózsa) 37.65, 2. Molnárné Bodó Andrea (Honvéd) 36,85, 3. Nagy (Törekvés) 36,8 pont. Korláton, bajnok: Keleti Ágnes 19, 2. Horváth Leona (Pécsi Haladás) 18,7, 3. Kertész Aliz (Honvéd) 18,05 pont. Lóugrásban, bajnok: Molnárné Podó Andrea 18,95, 2. Petró (Honvéd) 18,95, 3. Nagy 18,8 pont. Ma reggel 9 órai kezdettel folytatják a nők versenyét. Ekkor dől el gerendán és talajon, valamint az összetett versenyben a bajnoki cím sorsa. Délután 5 órától a férfiak második napi versenyére kerül sor, ekkor a szabadon választott gyakorlatokat mutatják be a részvevők. Az országos férfi sakkbajnokság 2. fordulója A szombati második forduló eredményei: Réthy—Földi 1:0, Grács—Flórián 10:1, Gereben — Bély 0:1, Pogáts—Tipary 1:0, Bilek—Bajlan döntetlen, Bénító—Szabó döntetlen, Jeney—Sándor döntetlen, a Honffy—Tapasztó Szilágyi—Portisch, Barczas mely játszmák függőben maradtak. A 3. fordulóra ma délután fél 5 órakor kerül sor. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig: felhős, párás, délen ködös idő. Néhány helyen ködszításás, Északon kisebb eső. Mérsékelt nyugati szél A hőmérséklet alig változik. Legmagasabb nappali felmelegedés ma estig 4—7 fok között. A Duna vízállása szombat reggel Budapestnél 164 centiméter A fűtés alapjául szolgáló várható napi középhőmérséklet 0— plusz 4 fok között. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL VASÁRNAP KOSSUTH-RÁDIÓ: 4-30: Magyar és szovjet népzene. — 6.00: Reggeli zene. — 7.00: A Szabad Nép vezérycikke Hírek — 0.00: Hírek. — 8.10: Édes anyanyelvűnk . . — 8.15: Egy falu — egy nóta. — 8.55: Könyvespolc. — 9.00: Zenei fejtörő. — 10.00: Vasárnapi levél 10.10: Csilicsala csodái. Rádiójáték. — 11.00: Lányok, asszonyok ... —- 11.13: Ajándékhangverseny. — 12.00: Hírek. Lapszemle. — 13.07: Népi muzsika. — 13.30: Rádiólexikon. — 14-15: Szimfonikus hangverseny. — 15.30: Egy hét a külpolitikában — 15.45: Szív küldi szívnek szívesen. — 16.15: A műsort összeállította Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész. — 17.15: Hírek. — 17.25: Kincses Kalendárium. — 18.25: Tánczene. — 19.15: Az épülő kommunizmus nagy országában 20.00: Esti Híradó Sport. —* 2020: Népi muzsika — 21.20: A vasárnap sportja. — 21.30: Elmés mulatságok. — 22 00: Hírek. Toto. — 22.10: Ukrán vendégművészek hangversenye — 0.15: Hírek. PETŐFI-RÁDIÓ: 800: Szórakoztató zene. — 9.00: Operettrészletek — 9.30: Miska bácsi lemezesládája 10.10: Szív küldi szívnek szívesen. — 10.40: Händel, Saul — oratórium.. •— 12.30: Halldor Laxness az új Irodalmi Nobel-díjas. — 13.00: Művészlemezek — 14.00: Francia dalok. — 14.20: Tudósok az új technikáért. — 14-40: II. félidő. Helyszíni közvetítés bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről — 15.15: Nagy írók — nagy művei. — II1.00: Offenbach: Hoffmann meséi. Operarészletek. — 16.55: Saint-Saens: Toccata. —* 1700: Gyermekszínház. — 17.40: Mozart-művek — 18.15: Népi zene. — 18.40: Képtelen természetrajz. Nagy Lajos szatírái — 19.00: Szórakoztató zene. — 2020: a Tartós békéért népi demokráciáért! című lap ismertetése. — *0.35: Tánczene. — I *180: Operettsauuika. — 11.00: Népi zene. | Az Üzletek nyitvatartási ideje vasárnap és hétfőn A Belkereskedelmi Minisztérium közli: tekintettel a várható nagyobb forgalomra, egyes üzletek december 4-én és 5-én a szokottnál hosszabb ideig tartanak nyitva. December 4-én, vasárnap az édességboltok és a főútvonalakon levő iparcikküzletek hétköznapi nyitvatartási időben, az áruházak 10 órától 18 óráig lesznek nyitva, hétfőn az édességboltokban 21 óráig, a csemege-édességboltokban 22 óráig árusítanak. A fel nem sorolt üzletek nyitvatartási rendje nem változik. Hármas magyar párbajtőr győzelem Bécsben Bécsben szombaton a párbajtőr versennyel folytatták a nemzetközi vívóbajnokság küzdelmeit. Ebben a számban 49 részvevő — köztük 13 külföldi — lépett pástra. Magyar részről Sákovics, Rerrich és Balthazár indult. A verseny végeredménye: Bécs párbajtőrbajnoka: Balthazár (magyar) 6 győz., 2. Rerrich (magyar) 5 győz., 3. Sukovich (magyar) 5 győz. A budapesti színházak mai műsora Operaház: A hattyúk tava (délelőtt 11), Fidelio, Hermann Abendroth és Ernster Dezső vendégfelléptével (F-bérlet, 3 sz.. 7). — Az Operaház Erkel Színháza: Szöktetés a szerályból (ifjúsági előadás, délelőtt 11), Fénylő csillagok (az Országos Műsoriroda rendezésében, 3), Trubadúr (7). — Nemzeti Színház: Bánk bán (délelőtt fél 11). A Noszty-fiú esete Tóth Marival (7). — Katona .József Színház: Tartuffe (délelőtt fél 11), Volpone (7). —■ Madách Színház: Dulszka asszony erkölcse (fél 3). A Kreml toronyórája (M. K. VII-es bérlet, 7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Egy pohár víz (fél 3). Misanthrope (M. K. V-ös bérlet 7). —■ A Magyar Néphadsereg Színháza: A néma levente (fél 3) Szent Johanna (7). — József Attila Színház: A nagymama (7) — József Attila Színház előadása a Rózsa Ferenc Kultúrotthonban (Sztálin tér 16): Vidám álom (3, 7), a Rákosi Művek Kultúrotthonában (Csepel, Táncsics u. 221 , Zsuzsi 18). — Petőfi Színház: Csilicsala csodái (délelőtt fél 11). Gimnazisták (3, 7). — Jókai Színház: Fenn az ernyő, nincsen kas (3) Az igazgató úr nevén apja — Központi Tiszti Sláz: Rigoletto (a Néphadsereg Művészegyüttese előadásában, délelőtt fél 11). — Fővárosi Operettszínházi Hangszerek találkozója (délelőtt fél 11), Csárdáskirálynő (negyed 3). Szabadság szerelem 17). — Blaha Lujza Színház: Montmartrei ibolya (3). Balkezes bajnok (7). — Déryné Színház: A lámpás (7). — Egressy Gábor Színpad (Jókai u. 2): Három egyfelvonásos (7). — Bartók-terem: Horváth Jenő szerzői estje (az Országos Műsoriroda rendezésében fél 5 és 8). — Vidám Színpad: Csak egy evőkanállal (3. 7). — Kis Színpad (Jókai tér)- Bukfenc (fél 4, fél 8). — Budapest Varieté: Feles tréfa (fél 3 fél 6 fél 9) Kamara Varieté: özönvicc előtt (fél 4 6* fél 9). — Állami Bábszínház: Hófehérke (délelőtt 11). Misi mókus újabb kalandjal (3 5)* Szerelmes istenek (fél 8) — Fővárosi Nagycirkusz: a Busch Cirkusz vendégjátéka (3 7) SZIKRA Lapnyomda. ♦ f SZABAD NÉP A Magyar Dolgozók Pártjinak ktepontj Lpjr Szerkeszti a szerkesztő bizottság Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budait víl Blaha Lujza tér 3 Tel.: *343—lap, *142*-223* Kiadja a SZABADSÁG Lapkiadó Várhat