Szabad Nép, 1955. december (13. évfolyam, 332-362. szám)

1955-12-04 / 335. szám

Január 2-án tartják Franciaországban az általános választásokat A­ választási kampány december 13-án kezdődik A francia minisztertanács pénte­ken éjjel hosszú vita után elhatá­rozta, hogy az általános választáso­kat 1956. január 2-án tartják meg. A kormány szóvivője közölte, hogy 1956. január 2-át fizetett munkaszü­neti napnak nyilvánítják. Az algériai választásokat — ame­lyeknek ügye szintén kérdéses volt — a minisztertanács határozata ér­telmében elvben szintén január 2-án bonyolítják le. A szóvivő kijelentette, h°gy „lehetnek vis majorok“, ame­lyeknek következtében az algériai választások nem folyhatnak le „nor­málisan“. Ezt a kérdést egyébként a minisztertanács újra megvizsgálja. Az algériai választásokról Faure mi­niszterelnök péntek éjjel még tárgya­lást folytatott Soustelle algériai fő­kormányzóval. A választási naptár ezek szerint a következőképpen alakul: december 5-ig be kell jelenteni az úgynevezett országos pártok listáját, amelyek leg­alább harminc megyében indulnak s amelyek egyedül köthetnek listakap­­csolásokat. December 10-ig be kell jelenteni a lista­kapcsolásokat minden megyében. December 12-ig kell beje­lenteni az egyéni jelöléseket, amelyek nem listakapcsolással történnek. A választási kampány december 13-án kezdődik. A választásokat 1956. január 2-án bonyolítják le és az új nemzetgyűlés 1956. ja­nuár 19-én ül össze első ízben. Péntek este a kormány öt lemon­dott tagja kihallgatáson jelent meg a köztársasági elnöknél, majd külön is tanácskozást tartott. Utána közöl­ték a sajtóval, hogy a kormány tag­jai maradnak, de a választásokat érintő semmiféle kérdéssel nem fog­lalkoznak. A francia hivatalos lap egyébként rendeletet közöl, amely szerint Faure miniszterelnököt bízzák meg a bel­ügyi tárca ügyeinek vitelével Bourges Maunoury belügyminiszter akadá­lyoztatása miatt. A szombati francia sajtó egye lapjai szerint a radikális pártban most már ne­hezen kerülhető el a szakadás és lehetséges, hogy Faure és a radi­kális párt jobboldali köreihez tartozó barátai új alakulatot teremtenek amely listakapcsolásokat létesíthe, az MRP-párttal és a függetlenek­kel. Az HUMANITÉ vezércikkében a választásokkal foglalkozik, s megál­lapítja, hogy a baloldali győzelem távlata a választásokon nyugtalansá­got kelt a reakcióban s ez a legjobb serkentő szer a baloldal számára. A reakciónak azonban van esélye a po­litikaváltozás elkerülésére. Abban az esetben, ha a baloldali erők úgy egyesülnek, ahogy a kommunista párt követeli, nincs vita. Akkor a lis­takapcsolások a jobboldal ellen irá­nyulnak, amely gyorsan közeledik a vereség felé. Abban az esetben vi­szont, ha egyes alakulatok, amelyek baloldaliaknak nevezik magukat (Szerk. megj: Mendes-France-ékra céloz), továbbra is ki akarják zárni a koh­munista pártot, akkor a reak­ció számára minden remény meg­van. Most éppen ilyen mesterkedésnek vagyunk tanúi — írja a lap, majd rámutat: Mendes-France-ék tömörü­lést akarnak létrehozni, amelyben egyes helyet találnának a legsötétebb reak­ciósok. Mendes-France-ék ezek irá­nyában „megértőknek és türelmesek­nek“ akarnak mutatkozni. De vajon ezzel a jobboldaliak iránt mutatott türelemmel, amely a kom­munisták elleni türelmetlenséggel párosul, lehet-e baloldali győzelmet előkészíteni? — teszi fel a kérdést az Humanité. — Az új nemzetgyűlés orientációja nagyrészt a most követ­­kező napokban dől majd el. A lista­kapcsolások vagy a baloldali erők kö­zött jönnek létre, megnyitva a poli­tikaváltozás útját, vagy a kommu­­nistaellenesség szellemében, ami már annyi kárt okozott az országnak s ez­zel lehetővé téve a reakciónak, hogy nagyobb baj nélkül túljusson a vá­lasztások erőpróbáján. — Semmiféle erőt nem szabad kí­mélni — emeli ki az Humanité —, hogy meggátoljuk a reakciót ennek megvalósításában. P­C* it csapás mentén libasorban, egy­** más után ballagtak a vadá­szok. Szótlanul mentek, nem siető­sen, inkább lassan ... Az első két pár nagyokat szuszogva vitte, cipelte a zsákmányt, a kinyújtóztatott, vessző­­ágyra fektetett vadkant. Szép por­téka volt: hosszú, arányos testű, a súlya pedig megvolt két mázsa is. Akadt más is: Kovács Dénes egy „lövésre érett” szarvasbikát ejtett, Lassan János hátizsákjából pedig a „vacsoranyúl” lógatta ki füleit, szo­morú megadással... Esteledett már — de még nem any­­nyira, hogy sötét lehetne —, mégis alig láttak az orrukig, mert sűrű, tejszínű köd ereszkedett az erdőre... — A cudar mindenit, a köd már a bőrömet eszi! Papp Imre szólt, a sorban az első. — Az már baj — felelt rá Kovács Dénes —, mert a bőrödre ma este még szükségünk lesz ... Papp hallotta, amint kibuggyant háta mögött a vaskos, rekedtes ne­vetés. „A cudar mindenit — gondol­ta —, ezek nem tesznek le erről az átkozott ceremóniáról.“ De nem ám! Mert vadkant lőttek már, s lőnek még ezután is eleget, de „újoncot“ — összeszokott kis cso­portjukban — most avatnak, tíz esz­tendő alatt másodszor. Hej, fenik is rá a tenyerüket! Érzi is ezt Papp Im­re, mert hiába eszi bőrét a köd, belülről majd kiveri a meleg. Már­­már nyelve hegyin a szó: „De aztán ne üssetek nagyot... kényes a bő­röm ..." — de visszaszippantja. Gyávaságából világcsúfot űznének komái. Nem! Azért sem árulja el magát... Majd csak túlesik rajta... Hiszen gyerekkorában, amikor, „sup­­pintóst“ játszottak, meg sem koty­­tyant egy-két ütés... M­ásfél óra sem telt belé, már asztal körül ültek a vadász­ház cseppnyi, fából tákolt szobájá­ban. A jó meleg, a finom vadas­­nyál (Czukor József főztje), no, meg a hazai itóka, tovaűzte fáradtságu­kat, felpezsdítette vérüket, csatta­­násra fokozta kedvüket. Észre sem vették (vagy talán csak tettették), hogy Papp Imre arca nem pirul ki sem a melegtől, sem az ételtől, még a bor sem csúszik le úgy a torkán, mint máskor. Mintha nem is lát­nák, hogy komájuk lopva, óvatosan oda-oda pislog a szoba közepén ki­terített vadkanra. Élete első elejtett vadkanjára. Gondolt is ő arra, ami­kor a tisztáson elibe bukkant a vad, oly szelíd cammogással, mint vala­mi bárány , hogy háromszoros árat fizet az első jól talált lövé­sért ... Csak legalább ismerné szo­kás­módját az ilyen „vadász-avatás­nak“ ... Nem is bírta már tovább hallgatással: — Aztán rá is kell feküdnöm? A kacagásból Czukor József tért­ elsőnek magához: „Ha így folytatjuk — gondolta —, hatökrös szekérrel sem tudjuk disznóra fektetni újon­cunkat ...“ Lenyelte hát a mosoly­gást, szemét is megtörölte, felállt s komolyra vált arccal intette csendre társait: — Ne nevessetek, elvtársak. Ko­moly dolog ez. ősi vadászszokás itt a Mecsekben. "le meg, Imre fiam, ne resteld magad. Minden tanoncnak át kell esnie a felavatáson. Lelőtted az első vadat — most már elmondhatod, hogy vadász vagy. Már csak az „ün­nepség“ van hátra. Eredj hát fiam — jobb előbb, mint utóbb —, hasalj a zsákmányodra... A mecseki ősi szokás szerint ugyanis a legidősebb vadász hármat sóz az újonc ülepére, s a „komlói szokás“ ezt még megtoldotta azzal, hogy a szünetekben három történet­tel kell „enyhíteni“ az újonc fájdal­mát ... A rangidős vadász: Czukor Jó­­­zsef elvtárs. (Lehet, hogy már hallották is hírét, hiszen ő vezeti a komlói Kossuth-akna egyik legjobb szenelő-brigádját.) — Cudar szokás — mormogta Papp Imre, s kelletlenül, mintha kínpadra vinnék, ráhasalt a sáros hátú, szúrós szőrű disznóra... Czukor József mögé állt, kihúzta magát, összedörzsölte tenyerét, meg­ropogtatta ujjait, aztán a levegőbe lendítette jobb karját... — Az elsőt, a Magyar Népköztár­saság nevében adom! — mondta ün­nepélyesen és... ... És ... Papp­ Imre úgy ugrott fel az ütés után, mintha puskából lőtték volna... — A mindenit, Józsi bátyám! Er­re bíz engedélyt kérhetett volna a Minisztertanácstól.­­ — Halljuk a „fájdalom-díjat“! — rajongtak a többiek. Józsi bátyám visszaereszkedett a három lábú székre, a többiek körül­ülték. Pipára gyújtottak, cigarettát sodortak — s némán lesték az öreg szavát. Czukor József hallgatott. Te­kintete messze révedezett: régi tör­ténetek, régi események után kuta­tott ... míg kiválasztott egyet, amely­ről érdemes lefújni a feledés porát... — Az úgy volt — kezdte —, hogy annak idején, amikor még Komló környéke, a mecseki vadászterület egyházi, grófi tulajdon volt, csupa nagyurak, grófok, bárók, vezérigaz­gatók — de még külföldi méltósá­­gosok is — jártak ide vadászni. Tud­játok, én már akkoriban is többre becsültem az erdőt a kocsmánál — néha-néha bemerészkedtem a sűrű­be. Pedig oda magamfajta bányász­embernek tilos volt betennie a lábát. Egyszer, hogy éppen lesen álltam, rajta is csípett a „méltósáftos“ úr. — Hát maga mit keres itt? — üvöltött rám, mint a kutyájára.. Olyan hirtelen jött, s olyan kifent hangon ordított rám, hogy inamba szaladt a bátorságom: — Én csak... — a dolgomat vé­geztem, méltóságos uram... nyög­tem zavaromban. — Magának itt még erre sincs joga! Érti? Ez urasági föld, urasági erdő. Takarodjon! A­zóta fordult egyet a világ. Miénk lett a Mecsek, az erdő­ség, a vadászterület... Ezt tudjátok. A báró urak, a gróf urak elillantak, mint a megriasztott nyulaik... Azért, hogy, hogy nem, egy „méltóságossal” mégiscsak összetalálkoztam 1945- ben... Vadra lestem éppen, amikor hallom, hogy a közelben, a magas­­tetőn­­kutyaugatás, viháncolás, neve­tés van. „Csak megnézem, ki zavarja meg a csendet” — gondoltam és el­hagytam helyemet. Odaérek a ma­­tastetőre,­­ látom ám az én „méltó­­ságosomat”, bundás asszonyával, aki egy selyempincsit tartott pórázon... — Hát maga mit keres itt a ma­gastetőn? — szóltam rá keményen. — Én építtettem, jogom van hozzá — felelt csak úgy félvállról. Megigazítom erre a puskámat, oda­lépek elébe, egészen a közelébe. (Ak­kor láttam csak, milyen kis semmi, nyavalyás ember volt hozzám képest.) — Hallja-e az úr, ez már a mi föl­dünk, a mi jussunk. Itt már mi dik­táljuk a jogot. Jegyezze meg ezt jól, de most már szedje a sátorfáját... — Azóta sem láttam... — Nem is hiányoznak — vágta rá Lassan János váját, aztán még eldis­kuráltak erről. Papp Imre jólesően hallgatta őket, abban a reményben, hogy megfeledkeznek róla. Ám téve­dett, mert a társaság most már újabb ,„suhintás“-ra, újabb történetre vá­gyott ... Másodszor is rá kellett ha­salnia a disznóra, Czukor József is­mét magasba lendítette karját: — Ezt most a Sza­kszervezeti Va­dásztársaság nevében adom! — mond­ta ugyanolyan ünnepélyesen, mint az imént... ... Simogatta is utána Papp Imre a helyét, s mi tagadás, szidta magában az öreg kezét, ezt az erős, csákányhoz szokott tenyeret. — Fogadd szívesen, fiam — vigasz­talta az öreg —, jó emlékeztető lesz ez arra, hogy mindig betartsd a va­dásztörvényeket, hogy tilalomidőben, védett állatra sose emelt puskát... örülj neki, mert nekem bizony három esztendőt kellett „kiböjtölnöm“, míg csőre foghattam az első vadkant... Ezzel már el is kezdte a második történetet, vadászélményeinek legszebbjét: az első vadkan elejté­sét. — 47-ig nem volt szabad vaddisz­nóra lőnünk, mert a háború alatt na­gyon megritkult a vadállomány. Amikor feloldották a tilalmat, kivet­tem a szabadságomat s kiköltöztem az erdőbe ... Megfigyeltem, hol jár­nak ki a vadak, reggel odaültem s estig lestem őket. Vagy három napig lestem eredménytelenül. Bele is saj­­dult a derekam. Jobbnak láttam hát elhagyni helyemet — feljebb kúsz­tam a lapályból. S mit látnak sze­meim, amikor felérek: előttem a te­tőn, vagy 60 méternyire, 25—30 disznó turkál szelíden. Hirtelenében azt sem tudtam, melyik puskával, a golyóssal vagy a sörétessel lőjek... A sörétessel vettem, célba a legszél­ső állatot. Rálőttem. Talált. A vadak egyet ugrottak, aztán megálltak, mint a cövek, majd hirtelen futásnak eredtek, előbb körbe, aztán egyenest vélem szembe ... „Hijnye — gondol­tam —, most végem van“ — mert ak­kor még magam is úgy hittem, hogy a vaddisznó megtámadja az embert. Szerencsém volt , a csorda vagy 20 méterre rohant el mellettem, vad dohogással, mint a lovak, elöl a ki­sebbek, leghátul a nagyok. Célba vettem az utolsót, nagy kan volt, ép­pen a farcsontjába lőttem. Lesán­­tult, elmaradt a többiektől, de tovább vonszolta magát kegyetlen bőgős­sel ... Gondoltam, kipróbálom: való­ban, megtámad-e? El­be kerültem. Jött is ám, egyenest nekem. Hirte­­lenében hozzávágtam a lesszékemet Elkapta a disznó, egyetlen harapás­sal kettétörte az én szépen faragott, hűséges ülőkémet. Olyan düh fogott el, hogy majd nekirohantam puszta kézzel... de inkább lelőttem ... Ezen is eldiskuráltak, mert se szeri, se száma az ilyen és eh­hez hasonló történeteknek, amely megesett velük ... Oly soká beszél­tek, hogy a harmadik suhintásról egészen megfeledkeztek. Közben az idő is elrepült, ideje volt hazamenni. A kulacsokból is fogytán volt a bor, s csak az utolsó pohárnál jutott eszébe Czukor elvtársnak a harma­dik „fogás”. Papp Imre — aki köz­ben sűrűn enyhítette „fájdalmát” a borocskával — most már kérés nél­kül is­ ráhasalt a disznóra. Várta el­szántan az ütést — de az elmaradt... — Az utolsót az egészségedre ad­nám — mondta Czukor József —, de inkább igyunk erre egy pohárkával. — Papp Imre örömében az öreg nya­kába borult. — No, azért ne hidd — mondta tréfás nevetéssel az öreg, amint Papp Imre keresztben álló szemei közé né­zett —, hogy elmarad a harmadik, megkapod azt te otthon az asszony­tól... Péter Ilona A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának határozata az ötéves terv kidolgozásáról Varsó, december 3. (PAP) A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága határozatot fo­gadott el a párt­ alapszervezeteknek és a gyárak dolgozóinak bevonásá­ról az ötéves terv kidolgozásába. A határozat kimondja, hogy a nép­gazdaság fejlesztésére irányuló 1956 —1960. évi ötéves terv kidolgozásá­nak a munkásosztály és a dolgozó értelmiség széles tömegeinek tapasz­talatain kell alapulnia. A határozat hangsúlyozza, hogy a párt­alapszer­­vezetek aktív részvétele az ipar és más vállalatok ötéves tervének ki­dolgozásában nagyobb lehetőségeket biztosít a termelési tartalékok feltá­rására és hasznosítására, fokozza az üzemek pártszervezeteinek szerepét és növeli felelősségérzetüket a ter­melési problémákkal és a terv vég­rehajtásával kapcsolatban A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának határozata kimondja, hogy minden fontosabb ipari, vasúti és hajózási vállalatnak 1956. március 1-ig meg kell határoz­nia és meg kell vitatnia saját tervét A határozat nagy súlyt helyez a technika fejlesztésére, az új techni­kának a termelésben történő alkal­mazására, a munka szervezésének megjavítására, a termelési technoló­giára, valamint a termelési eljárások gépesítésére és automatizálására. Nagy figyelmet fordít a határozat új termékek gyártásának elsajátítására és a munkafeltételek megjavítására. Megjelent a Tartós békéért, népi demokráciáért! új száma A lap vezércikke Az igazi demok­rácia és szabadság diadala címmel a szovjet alkotmány ünnepéről ír. A lap hosszú tudósításban emlékezik meg N. A. Bulganyin és N. Sz. Hrus­csov elvtársak indiai tartózkodásáról. Fazekas János: A Román­ Munkás­párt 11.­­kongresszusa előtt, George Matthews: Döntsön a nép!, Mario Alicata: Az olasz kultúra és a mo­nopóliumok, Todor Pavlov: A Bolgár Tudományos Akadémia új utakon című cikkek olvashatók az új szám­ban. Ezenkívül megtalálhatók a Po­litikai jegyzetek, a kommunista és munkáspártok fontos hírei és más írások. Magyar filmfesztivál a Szovjetunióban A Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztériuma december 19-től 25-ig rendezi meg Moszkvában, Leningrád­­ban és a szövetséges köztársaságok fővárosaiban az V. magyar film­fesztivált. A szovjet mozilátogatók a fesztivál során négy új magyar filmmel ismer­kedhetnek meg: a Különös ismertető­jel, a Budapesti tavasz, A harag nap­ja és a Liliomfi című filmekkel. A fesztivál napjaiban az új filme­ken kívül több régebbi játékfilmet is bemutatnak. A filmfesztivál napjaiban magyar filmesek egy csoportja utazik a Szov­jetunióba. (MTI) ítélet vetésterületre vonatkozó hamis statisztikai adatszolgáltatás miatt Bácsbokod községben a tavalyi őszi vetésterület összeírásának befejezése után kiderült, hogy a korábbi opera­tív jelentésben közölt 2785 katasztrá­­lis holddal szemben ténylegesen csak 2057 katasztrális hold földet vetettek be őszi búzával. A községi agronó­­mus, aki a korábbi operatív jelentést adta, a vetésterület összeírásánál fő­ellenőrként közreműködött tanácsi dolgozót arra akarta rávenni, hogy az összeírás eredményét az ő korábbi jelentésének megfelelően javítsa át, és így hamisítsa meg az összeírás tényleges eredményét. Amikor erre főellenőr nem volt hajlandó, a köz­ségi tanács VB-elnökéhez fordult, aki hozzájárult az agronómus által indít­ványozott hamisításhoz. Ekkor már a főellenőr sem ellenkezett, hanem az agronómussal együtt a vetésterületi összeírás fő összesítőjét a tényleges 2057 katasztrális hold búzavetés-terü­lettel szemben 2556 katasztrális hold 282 négyszögölre hamisították. A bajai járásbíróság a fenti cselek­ményekért Zimermann Júliát, a köz­ségi tanács dolgozóját, aki az össze­írásnál főellenőr volt, ötthavi börtön­re, ifj. Bagladi Mihály agronómust öthavi börtönre és Gémesi József volt községi tanács VB-elnököt négy­havi börtönbüntetésre ítélte. A bíró­ság megállapította, hogy a terheltek­­ cselekménye fokozottan veszélyes a társadalomra, mert a statisztikai adatszolgáltatás helyességéhez, pon­tosságához igen fontos népgazdasági érdek fűződik. Tekintettel azonban arra, hogy a terheltek a fenti cselek­mény elkövetése óta már lelkiisme­retesen és kifogástalanul végzik munkájukat, a büntetések végrehaj­tását háromévi próbaidőre felfüg­gesztette a bíróság. (MTI) SZABAD NÉP 1956-ban a Mars bolygó földközelbe kerül A csillagászok érdeklődésének elő­terében — a Föld bolygótársai kö­zül — a Mars áll. Az egyiptomiak már az időszámításunk előtti XIII. században ismerték, az asszírok a Csaták urát tisztelték benne, a kí­naiaknál a tűz istene volt. A távcső felfedezésével az érdek­lődés csak fokozódott a Mars iránt. Különösen a XIX. század vége óta foglalkoztatták az embereket a Mars sokat emlegetett csatornái és az élet lehetősége. Napjainkban ez a bolygó újra a csillagászok figyelmének középpont­jában áll, mert 1956-ban ismét föld­közelségbe kerül, s így kedvezőbb lehetőségek nyílnak különböző vizsgálatokra, kutatásokra. A Mars bolygó a Naptól számítva közvetlenül Földünk után követke­zik a naprendszerben. A Nap körül 228 millió kilométer közepes távol­ságban végzi keringő mozgását. A Mars-pálya ellipszise lapultabb, mint a Földé, ezért bizonyos időpontokban az úgynevezett nagy oppozíciók idején 1­55 millió kilométerre is megközelítheti a Földet. Milyen ismeretekkel rendelkezünk jelenleg a Marsról? A Mars nagysá­gára nézve kétszer kisebb a Földnél. Mivel a Mars keringési ideje 1 év 322 nap, ezen a bolygón az év majd­nem kétszer olyan hosszú, mint a Földön, s ennek megfelelően az év­szakok is hosszabbak. A bolygó ten­­gelyhajlása kevéssé tér el a Földtől, így az évszakok váltakozása is ha­sonló. Ugyanúgy változnak a nappalok és éjszakák, egy Mars-nap alig fél órával hosszabb egy földi napnál. A Marsnak két kicsiny holdja van, egyik átmérője sem haladja meg a 30 kilométert. Sikerült már azt is kimutatni, hogy a Marsnak van légköre, amely széndioxidot és oxigént tartalmaz. A légkör nyomása mintegy 65 higany­milliméter lehet, ami a földi légnyo­másnak tizenketted része. A Mars légköre tehát jóval ritkább a mi lég­körünknél. Több kutató véleménye szerint a légkör nagy része nitrogént is tartalmaz, ezt azonban bebizonyí­tani még nem tudták. Hosszú ideig nagy érdeklődést szenteltek a Mars északi és déli pó­lusán megjelenő fehér foltoknak, a „Mars hósapkái”-nak. Bebizonyosodott, hogy a hósapka anyaga csekély vastagságú fagyott dér, vagy zúzmara. A marsbeli ta­vaszkor a hósapka valószínűleg köd­szerű képződmény formájában a lég­körbe emelkedik. A Mars légkörében már felhőket is sikerült kimutatni. A Mars, a Földhöz hasonlóan a Naptól nyeri hőjét, hőmérséklete ala­csonyabb, mint a Földé. Különböző mérések útján arra a megállapítás­ra jutottak, hogy a Mars felületének évi középhőmérséklete —25 C fok lehet (a Föld középhőmérséklete 15 C fok). A napi hőmérséklet-ingado­zások igen nagyok, meghaladják az 50 C fokot. A Mars egyenlítői zónái­ban a hőmérséklet nyáron gyakran emelkedik a fagypont fölé. A Marsra vonatkozó széleskörű ér­deklődés nagy részben a­­ Mars-csa­tornáknak köszönhető. ( Ezeket a csatornákat először Schiaparelli olasz kutató figyelte meg 1877-ben. A csatornák keletkezé­sét azonnal marsbéli élőlényeknek tulajdonították. A következő időkben a Mars-csatornák nem voltak meg­figyelhetők még nagy távcsövekkel sem, a Mars-csatornákat ekkor Sokáig optikai csalódás következményének tekintették. Az újabb megfigyelé­sek ismét a Mars-csatornák mel­lett szólnak. A Francia Pireneusok­ban levő Pic du Midi obszervató­riumban folytatott észlelések a Mar­son ismét egyszeres és megkettőzött csatornák létezésére mutattak. Ezek a csatornák részletesebb vizsgálat után különálló pontok sorozatára bomlottak. Arra a kérdésre, hogy a csatornák milyen képződmények, még feleletet vár a tudomány. Az utóbbi évek érdekes eseménye, hogy 1951-ben és 1954-ben erős fény­villanásokat figyeltek meg a Mar­son. Ezeket pillanatnyilag marsbeli vulkánok kitörésével magyarázzák. Lehetséges-e élet a Marson? E kérdés felderítésében Tyihov szov­jet kutató és munkatársai értek el különösen jelentős eredményeket. Véleményük szerint a Marson meg­vannak az alacsonyabb rendű élet kialakulásához szükséges feltételek. A Földön mintegy 200 olyan növény­fajtát ismerünk, amelyek 170 fokos hőmérsékleten is megélnek. A Mar­son kevés a víz, de ez sem zárja ki az életet, mert vannak olyan növé­nyek, amelyek a vizet tárolni tudják a száraz időre. Az oxigén hiánya sem akadályozza az élet kialakulását, hi­szen a Földön 6000 méter magasság­ban nincs sokkal több oxigén, mint a Marson, és élet mégis keletkezik. Jelenlegi ismereteink szerint azon­ban teljes bizonyossággal erre a kér­désre válaszolni nem tudunk. A Mars megfigyelésének egyik ne­hézsége, hogy e bolygó, annak elle­nére, hogy legközelebbi szomszé­dunk, mégis igen távol van tőlünk, még a legkedvezőbb esetben is 150- szer távolabb, mint a Hold. A Mars felületén egy-egy részlet megfigyelé­se olyan nehézséget okoz, mintha 800 méter távolságból egy 10 centiméter átmérőjű korong részleteit akarnánk megfigyelni. A csillagászati megfigyeléseket ma főleg fényképezés útján végzik. A Föld legnagyobb távcsövével készí­tett Mars-felvétel csak másfél centi­méteres. Elképzelhető, hogy ekkora képeken milyen nehéz a részleteket tanulmányozni. A Mars megfigyelé­sének egyik akadálya a Föld légköre, s ezért megkísérlik nagy magasságot elérő rakétákról készíteni a megfi­gyeléseket. Az 1956-os nagy oppozíciótól igen sok eredményt vár a tudományos vi­lág. Remélhetőleg sikerül sok, eddig meg nem oldott kérdésre feleletet kapni. Török Ervin az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa A Mars bolygó a XX. században a fenti időpontokban kerül közel a Földhöz. * * HÍREK : ☆ — Wilhelm Pieck, a Német De­mokratikus Köztársaság elnöke 1956. január 3-án tölti be 80. életévét. Az Aufbau-Verlag ez alkalomból iro­dalmi antológiát ad ki. Az antológiá­ban 80 költő, író és közéleti személyi­ség Wilhelm Pieckhez vagy Wilhelm Pieckről szóló írását gyűjtötték össze. — Kiállítás nyílt szombat délben a Csók István Galériában Benkhard Ágost és Diósy Antal festőművészek alkotásaiból, Szentiványi Lajos Mun­­kácsy-díjas festőművész mondott ün­nepi megnyitó beszédet. — Nemzetiségi diáktalálkozót tar­tottak szombaton este Békéscsabán, a 100 éves Rózsa Ferenc Fiúgimná­zium, a békéscsabai szlovák gimná­zium és a gyulai román gimnázium növendékei. — Az újjáalakított szegedi mal­mot, amelyet több mint másfélmilliós beruházással korszerűsítettek, szom­baton ünnepélyesen átadták rendel­tetésének. — Kilencvenkilenc új lakás tulaj­donosának adták át a kulcsokat teg­nap a Kerepesi úton elkészült E/2. épületben. — Az első magyar gyártmányú vastagsági gyalugép készült el a Könnyűipari Gépgyárban. A gépnek elsősorban a bútoriparban veszik hasznát: 70 centiméter széles anyag­ból egy fogásra 10 millimétert is le­gyalul. — Termelőszövetkezeti és egyéni parasztfiatalok találkozóját rendezik meg ma Heves megye kilenc közsé­gében. Kiskörén Szabó István altá­bornagy, Tiszanánán pedig Gosztonyi János, a DISZ KV titkára is részt­ vesz a találkozón. — Törpe vízműveket építenek a köz­ségpolitikai tervek végrehajtása so­rán az ivóvízellátás megjavítására Jászapátiban, Tiszasülyön, Jászárok­­szálláson és Jászladányban. — Korszerű állatorvosi rendelőin­tézetet adtak át rendeltetésének Szombathelyen. A rendelő 700 ezer forintos beruházással épült. — Csehszlovák kultúrestet rende­zett .Szegeden a Magyar Írók Szövet­sége helyi csoportja, a városi béke­bizottság és a „Csehszlovák Kultúra“ péntek este a Zeneművészeti Szak­iskola helyiségében. — Idegen nyelvű könyvesbolt nyí­lik hétfőn a Váci utca 32. szám alatt. Az új üzletben orosz, angol, német, francia, cseh, lengyel és még számos más nyelvű művet hoznak forga­lomba. — A József Attila Színház decem­ber 12-től — a Fővárosi Operettszín­ház szovjetunióbeli szereplése alatt —• a Nagymező utcában, a Fővárosi Operettszínház helyiségében is tart előadást. — Újabb szovjet turistacsoport ér­kezett hazánkba, ezúttal Kijevből. — Megfilmesítik Palotai Boris Ün­nepi vacsora című regényét. — A külföldi rendelők kérésére az exportra kerülő farmotoros Ikarus­­autóbuszokat rádióval szerelik fel. Az autórádiót — iparunk új gyártmá­nyát — a Székesfehérvári Finom­­mechanikai Vállalat készíti. — Kedvezményes szálláshelyet biz­tosítanak a tanuló ifjúságnak a turistaházakban. — Felavatták Mezőtúron az Agyag­iparos Szövetkezet népművészeinek­ új otthonát. A ház felépítésére és be­rendezésére eddig csaknem egymillió forintot fordítottak. — Kati és a vadmacska címmel új, népszerű tudományos filmet forgat­nak. A felvételek a radványi erdő­ben készültek. — Kínában is kiállítják a vasas­képzőművészek alkotásait, amelyek­ből sikerrel rendeztek kiállítást a Gellért Szálló kultúrtermében.­­ Víztornyot épít a Fővárosi Víz­művek Budafokon. Az új létesítmény lehetővé teszi a magas fekvésű részek vízellátását. Gyenge Valéria harmadik bajnokságát nyerte szombaton Az országos úszóbajnokság küz­delmei során szombat délelőtt a 4 X 200 m-es férfi gyorsváltó időfutamk­ra került sor, majd délután a 400 méteres női gyors és 4 X 200 méteres férfi gyors­­váltó döntőjét bonyolították le. Ugyan­csak délután rendezték meg a női mű­­ugró-bajnokságot is. A várakozásnak megfelelően a 400 m-es női gyor­súszás hozta a legérdeke­sebb harcot Gyenge Valéria szerezte meg az elsőséget, s ezzel már harmadik bajnokságát nyerte. A második helyre Székely P­ipszima került. A váltószám­ban Budapest I. csapata szerezte meg a bajnoki címet. Részletes eredmények: 4 X 200 m-es férfi gyorsváltóban baj­nok: Budapest I. 8:52.8 (Gyöngyösi 2:12,9, Lavotta 2:15,6. Kertessi 2:13, Nyéki 2:11,3), 2. Budapest III. 9:16,6, 3. Budapest ifjúsági válogatott 9:21,3, 4. Heves megye 9:28.9 5. Szolnok megye 9:36. 6. Hajdú megye 10:02,1 mp. 400 m-es női gyorsúszásban, bajnok: Gyenge Valéria (Budapest) 5:10.4, 2. Székely Ripszima (Budapest) 5:13.3, 3. Markova (csehszlovák) 5:22.3, 4. Novak Ilona (Budapest) 5:23.4 5 Skupilová (csehszlovák) 5:25.9 (új csehszlovák if­júsági csúcs), 6. Csuhány (Heves megye) 5:28.4 mp. Női műugrásban bajnok: Zságot (Bu­dapest) 129,28, 2. Hanson (svéd) 116,87, 3 Baidinger (svéd) 107,41, 4. Vámosi (Budapest) 106, 5. Pappné (Budapest) 105,08, 6. Mitics (Budapest) 99.46 pont­ Ma, az országos úszóbajnokság utolsó napján délelőtt az 1500 m-es gyorsúszás két időfutamára kerül sor. Délután az 1500 m-es férfi gyors és a 4X 100 m-es női gyorsváltó döntőjét, valamint a 200 m-es férfi gyorsúszás meghívásos ver­senyét bonyolítják le. Ebben a többi kö­zött elindul az olasz Roman­, a francia Eminente N­­ éld, Kádas és Dömötö". Az úszószámok után bonyolítják le a magyar—olasz válogatott nemhivatalos víz­i­labda-mérkőzést. 4 mesterfokú férfi és női torn­­szbajnoksáep szombati eredményjei Magyarország 1955. évi férfi és női mesterfokú tornászba­jnokságának küz­delmei szombaton kezdődtek meg a Sportcsarnokban. Az első napon a fér­fiaknál csak az előírt gyakorlatokat mu­tatták be a versenyzők, a nőknél azon­ban két számban, korláton és lóugrás­ban már eldőlt a bajnoki cím. Baranyai, a Honvéd versenyzője ujjsérülés miatt feladta a küzdelmet, Kemény és Plachy­­né Köröndi Margit pedig betegség miatt nem indult. Eredmények: A férfiak összetett versenyében vezet: Takács (Honvéd) 55,65, 2. Mező (Dózsa) 50.95, 3. Péti (Honvéd) 50.65 pont. A nők összetett versenyében vezet: Keleti Ágnes (Dózsa) 37.65, 2. Molnárné Bodó Andrea (Honvéd) 36,85, 3. Nagy (Törekvés) 36,8 pont. Korláton, bajnok: Keleti Ágnes 19, 2. Horváth Leona (Pécsi Haladás) 18,7, 3. Kertész Aliz (Honvéd) 18,05 pont. Lóugrásban, bajnok: Molnárné P­odó Andrea 18,95, 2. Petró (Honvéd) 18,95, 3. Nagy 18,8 pont. Ma reggel 9 órai kezdettel folytatják a nők versenyét. Ekkor dől el gerendán és talajon, valamint az összetett verseny­ben a bajnoki cím sorsa. Délután 5 órá­tól a férfiak második napi versenyére kerül sor, ekkor a szabadon választott gyakorlatokat mutatják be a részvevők. Az országos férfi sakkbajnokság 2. fordulója A szombati második forduló eredmé­­­nyei: Réthy—Földi 1:0, Grács—Flórián 10:1, Gereben — Bély 0:1, Pogáts—Tipary 1:0, Bilek—Bajlan döntetlen, Bénító—­­Szabó döntetlen, Jeney—Sándor döntet­­­len, a Honffy—Tapasztó Szilágyi—Por­­tisch, Barczas mely játszmák f­üggőben maradtak. A 3. fordulóra ma dél­­­­után fél 5 órakor kerül sor. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig: felhős, párás, délen ködös idő. Néhány helyen ködszításás, Északon kisebb eső. Mérsékelt nyugati szél A hő­mérséklet alig változik. Legmagasabb nap­pali felmelegedés ma estig 4—7 fok között. A Duna vízállása szombat reggel Budapest­nél 164 centiméter A fűtés alapjául szolgáló várható napi kö­zéphőmérséklet 0— plusz 4 fok között. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL VASÁRNAP KOSSUTH-RÁDIÓ: 4-30: Magyar és szovjet népzene. —­ 6.00: Reggeli zene. — 7.00: A Szabad Nép vezér­­ycikke Hírek — 0.00: Hírek. — 8.10: Édes anyanyelvűnk . . — 8.15: Egy falu — egy nóta. — 8.55: Könyvespolc. — 9.00: Zenei fejtörő. — 10.00: Vasárnapi levél 10.10: Csilicsala csodái. Rádiójáték. — 11.00: Lá­nyok, asszonyok ... —-­ 11.13: Ajándékhang­verseny. — 12.00: Hírek. Lapszemle. — 13.07: Népi muzsika. — 13.30: Rádiólexikon. — 14-15: Szimfonikus hangverseny. — 15.30: Egy hét a külpolitikában — 15.45: Szív küldi szívnek szívesen. — 16.15: A műsort összeállította Tolnay Klári kétszeres Kos­suth-díjas kiváló művész. — 17.15: Hírek. — 17.25: Kincses Kalendárium. — 18.25: Tánc­zene. — 19.15: Az épülő kommunizmus nagy országában 20.00: Esti Híradó Sport. —* 2020: Népi muzsika — 21.20: A vasárnap sportja. — 21.30: Elmés mulatságok. — 22 00: Hírek. Toto. — 22.10: Ukrán vendég­művészek hangversenye — 0.15: Hírek. PETŐFI-RÁDIÓ: 800: Szórakoztató zene. — 9.00: Operett­részletek — 9.30: Miska bácsi lemezesládája 10.10: Szív küldi szívnek szívesen. — 10.40: Händel, Saul — oratórium.. •— 12.30: Halldor Laxness az új Irodalmi Nobel-díjas. — 13.00: Mű­vészlemezek — 14.00: Francia dalok. — 14.20: Tudósok az új technikáért. — 14-40: II. félidő. Helyszíni közvetítés baj­noki labdarúgó-mérkőzésekről — 15.15: Nagy írók — nagy művei. — II1.00: Offenbach: Hoffmann meséi. Operarészletek. — 16.55: Saint-Saens: Toccata. —* 17­00: Gyermekszín­ház. — 17.40: Mozart-művek — 18.15: Népi zene. — 18.40: Képtelen természetrajz. Nagy Lajos szatírái — 19.00: Szórakoztató zene. — 2020: a Tartós békéért népi demokráciáért! című lap ismertetése. — *0.35: Tánczene. — I *1­80: Operettsauuika. — 11.00: Népi zene. | Az Üzletek nyitvatartási ideje vasárnap és hétfőn A Belkereskedelmi Minisztérium közli: tekintettel a várható nagyobb forgalom­ra, egyes üzletek december 4-én és 5-én a szokottnál hosszabb ideig tartanak nyitva. December 4-én, vasárnap az édesség­boltok és a főútvonalakon levő iparcikk­üzletek hétköznapi nyitvatartási időben, az áruházak 10 órától 18 óráig lesznek nyitva, hétfőn az édességboltokban 21 óráig, a csemege-édességboltokban 22 óráig árusítanak. A fel nem sorolt üzletek nyitvatartási rendje nem változik. Hármas magyar párbajtőr győzelem Bécsben Bécsben szombaton a párbajtőr ver­sennyel folytatták a nemzetközi vívó­bajnokság küzdelmeit. Ebben a számban 49 részvevő — köztük 13 külföldi — lépett pástra. Magyar részről Sákovics, Rerrich és Balthazár indult. A verseny végeredménye: Bécs párbajtőrbajnoka: Balthazár (magyar) 6 győz., 2. Rerrich (magyar) 5 győz., 3. Sukovich (magyar) 5 győz. A budapesti színházak mai műsora Operaház: A hattyúk tava (délelőtt 11), Fidelio, Hermann Abendroth és Ernster Dezső vendégfelléptével (F-bérlet, 3 sz.. 7). — Az Operaház Erkel Színháza: Szöktetés a sze­­rályból (ifjúsági előadás, délelőtt 11), Fénylő csillagok (az Országos Műsoriroda rendezésé­ben, 3), Trubadúr (7). — Nemzeti Színház: Bánk bán (délelőtt fél 11). A Noszty-fiú esete Tóth Marival (7). — Katona .József Színház: Tartuffe (délelőtt fél 11), Volpone (7). —■ Madách Színház: Dulszka asszony erkölcse (fél 3). A Kreml toronyórája (M. K. VII-es bérlet, 7). — Madách Színház Kamaraszín­háza: Egy pohár víz (fél 3). Misanthrope (M. K. V-ös bérlet 7). —■ A Magyar Néphad­sereg Színháza: A néma levente (fél 3) Szent Johanna (7). — József Attila Színház: A nagymama (7) — József Attila Színház elő­adása a Rózsa Ferenc Kultúrotth­onban (Sztá­lin tér 16): Vidám álom (3, 7), a Rákosi Művek Kult­úrotthonában (Csepel, Táncsics u. 221 , Zsuzsi 18). — Petőfi Színház: Csili­csala csodái (délelőtt fél 11). Gimnazisták (3, 7). — Jókai Színház: Fenn az ernyő, nincsen kas (3) Az igazgató úr nevén apja — Központi Tiszti Sláz: Rigoletto (a Néphadsereg Művészegyüttese előadásában, délelőtt fél 11). — Fővárosi Operettszínházi Hangszerek találkozója (délelőtt fél 11), Csárdáskirálynő (negyed 3). Szabadság sze­relem 17). — Blaha Lujza Színház: Mont­­martrei ibolya (3). Balkezes bajnok (7). — Déryné Színház: A lámpás (7). — Egressy Gábor Színpad (Jókai u. 2): Három egyfel­­vonásos (7). — Bartók-terem: Horváth Jenő szerzői estje (az Országos Műsoriroda rende­zésében fél 5 és 8). — Vidám Színpad: Csak egy evőkanállal (3. 7). — Kis Színpad (Jókai tér)- Bukfenc (fél 4, fél 8). — Budapest Varieté: Fele­­s tréfa (fél 3 fél 6 fél 9) Kamara Varieté: özönvicc előtt (fél 4 6* fél 9). — Állami Bábszínház: Hófehérke (dél­­előtt 11). Misi mókus újabb kalandjal (3 5)* Szerelmes istenek (fél 8) — Fővárosi Nagy­cirkusz: a Busch Cirkusz vendégjátéka (3 7) SZIKRA Lapnyomda. ♦ f­­ SZABAD NÉP A Magyar Dolgozók Pártjinak ktepontj Lpjr Szerkeszti a szerkesztő bizottság Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budait víl Blaha Lujza tér 3 Tel.: *343—lap, *142*-223* Kiadja a SZABADSÁG Lapkiadó Várhat

Next