Szabad Nép, 1956. január (14. évfolyam, 1-31. szám)

1956-01-16 / 16. szám

(Folytatás az 1. oldalról) mögött és biztosítani kell a szüksé­ges állami fűtőanyagkészletek felhal­mozását. Minden vonalon fejleszteni kell a szénbányászatot a donyeci és a kuz­­nyecki medencében, a lvovi-volinszki és az ekibasztuzi lelőhelyeken, meg kell kezdeni a kusztanai terület új szénlelőhelyeinek, valamint a keme­­rovói területen levő itatszki lelő­helynek a feltárását. A kokszolható szén kitermelését 1960-ig körülbelül évi 118 millió tonnára kell növelni. Fokozni kell a munkálatokat, hogy megkeressük, megtervezzük és meg­honosítsuk az új szénlelőhelyek feltá­rásának és kiaknázásának újabb, ha­tékony módszereit és rendszerét, új bányászati technikát hozzunk létre és honosítsunk meg, javítsuk a már ren­delkezésre álló bányagépek és gépe­zetek kihasználását. Biztosítani kell a külszíni szénfej­­tés további fejlődését oly módon, hogy 1960-ig , ezzel a módszerrel körülbe­lül 122 millió tonna szenet termelje­nek. Biztosítani kell továbbá a hid­raulikus módszerrel történő föld­alatti szénkitermelés meghonosítá­sát . Az ötéves terv időszaka alatt éven­te körülbelül 240 millió tonna szenet kitermelő szénbánya-kapacitást kell üzembe helyezni, körülbelül 2-szere­­sére kell fokozni a vágatkihajtás és a többi fő bányamunka sebességét. Gyorsabban el kell érni a már üzem­ben levő és az újonnan üzembe he­lyezendő szénbányák tervbe vett ka­pacitását. Javítani kell a szén minő­ségét és e célból körülbelül 85 száza­lékkal kell növelni a szén megmun­kálását a dúsítógyárakban és 2-szere­­sére kell emelni a brikett­félék gyár­tását. Erősen csökkenteni kell a dúsítási selejt következtében előálló szén­veszteséget, javítani kell a széndúsí­tás technológiáját, el kell sajátítani és be kell vezetni a dúsítás újabb ha­tékony módszereit. Biztosítani kell, hogy az égőpala­félék kibányászása az ötéves terv idején legalább 67 százalékkal, a tőzegkitermelés 44 százalékkal, s ezen belül a rögtőzeg kitermelése 73 százalékkal növekedjék. "I . A kőolajiparban biztosítani kell a kőolajkitermelés és fi­nomítás gyors ütemű fejlődését, kö­rülbelül 2-szeresére kell növelni a tiszta kőolajtermékek és 1,8-szeresére a kenőolajok előállítását. A kőolajkitermelésben 82 száza­lékra kell növelni a lelőhelyeken azoknak a módszereknek az alkal­mazását, amelyekkel mesterséges ha­tást gyakorolnak a kőolaj-rétegek­re. Tökéletesíteni és széles körben alkalmazni kell a nehezen áthatol­ható rétegek hidraulikus áttörésének módszerét. Az üzemeltetés céljait szolgáló fú­rás esetén legalább 85, a kutató­fúrás esetén pedig 95 százalékkal kell növelni a kőolaj- és gázkutak átlagos fúrási sebességét. A fúrási munkálatok költségét körülbelül 30 százalékkal csökkenteni kell. Biztosítani kell az újabb hatékony kutatási módszerek komplex alkal­mazását és biztosítani kell ehhez a technikai eszközöket. Tovább kell fokozni a kőolajfino­mítás intenzitását. Javítani kell a gépkocsikhoz és traktorokhoz szüksé­­ges üzemanyag- és olajfélék minő­ségét, fokozni kell a benzinfélék rob­banás­mentességét, csökkenteni kell a Diesel-üzemanyag kén- és parafin­­tartalmát, javítani kell a gépkocsi­­kenőolajfélék és a Diesel-olajok sűrűn folyósságát és felhasználási tulajdon­ságait. Az épülő és átalakításra ke­rülő kőolajfinomító üzemekben be kell vezetni az új, tökéletesebb tech­nológiai folyamatokat és a kőolaj­­termékek előállításának újabb tökéle­tesebb módszereit. Gyorsítani kell az új kőolajfino­mító üzemek és olaj-fővezetékek épí­tésének ütemét és a lehető legolcsób­bá kell tenni ezeket az építkezése­ket. Az ötéves terv időszaka alatt új üzemek építésével a kőolaj elsődle­ges feldolgozásának kapacitását leg­alább 45 millió tonnával, a nyers­anyag krakkolására irányuló kapaci­tásokat legalább 26 millió tonnával kell növelni. 13. Minden vonalon fejleszteni kell a gázipart, növelni kell a gáznak a népgazdaságban vegyipari nyersanyag- és fűtőanyagként, vala­­mint a gáznak a mindennapi élet szükségleteire való felhasználását. A gáz kitermelését és gyártását az öt­éves terv alatt körülbelül 3,9-szeresé­­re kell növelni. Fokozni kell a geoló­giai kutató és feltáró munkálatokat, amelyeknek célja új gázlelőhelyek találása, és az ötéves terv alatt biz­tosítani kell az ipari gáztartalékok 85—90 százalékos növekedését. Biztosítani kell az új gázlelőhelyek ipari kiaknázását. Ezek: a sztavro­­poli, sebelinkai, sztyepnovi lelőhe­lyek. Ezenkívül meg kell tenni az előkészületeket a Szibériában levő berezovói gázlelőhely kiaknázására. Körülbelül 9000 kilométer hosszú­ságú főgázvezetékeket kell építeni és üzembehelyezni. Ezek közül a legna­gyobbak a következők: Sztavropol— Moszkva, Dasava—Minszk—Lenin­grad, Sztavropol— Nyevinnomisszk —Minyeralnije Vodi—Groznij, Se­­belinka—Harkov — Kurszk — Orel— Brjanszk, Kazany—Gorkij. Meg kell kezdeni a Berezovó—Szverdlovszk és a Groznij—Tbiliszi gázvezeték építé­sét. 14 A villamosításban fokozni kell az építés ütemét és javí­tani kell annak minőségét; biztosítani kell a hőerőművek, vízerőművek, valamint az elektromos és távfűtési hálózatok technikai színvonalának emelését. A villamosenergiának az iparban való további bevezetésével párhuzamosan szélesebb körben vil­lamosítani kell a közlekedést és a me­zőgazdaságot és javítani kell a váro­sok villamosenergia-ellátását. Az ötéves terv időszaka alatt kö­rülbelül 2,2-szeresére kell növelni a turbinákkal dolgozó villanytelepek, 2,7-szeresére a vízerőművek álta­lános kapacitását és 2,2-szeresére a villamos-erőművek minisztériumá­hoz tartozó, 35—220 kilovolt feszült­ségű elektromos hálózat hosszát. Be kell fejezni a kujbisevi és a sztálingrádi vízierőművek építését, hogy azok elérjék teljes kapacitásu­kat; ki kell bontakoztatni a Volgán épülő egymillió kilowattos szaratovi vízierőmű építését; be kell fejezni a Káma mellett a votkinszki 540 000 kilowattos vízerőmű építését; meg kell kezdeni a körülbelül 900 000 ki­lowattos alsókámai vízerőmű és a körülbelül 800 000 kilowattos, Volga melletti, csebokszari vízerőmű épí­tését. Fel kell építeni és üzembe kell he­lyezni a 450 000 kilowattos kremen­­csugi és a 250 000 kilowattos dnyep­­rodzerzsinszki vízierőművet. A Szovjetunió keleti területein szé­les körben ki kell bontakoztatni ha­talmas vízerőművek építését. Üzem­be kell helyezni az Angara melletti 660 000 kilowattos irkutszki vízerőmű­vet, a 3 200 000 kilowattosra tervezett bratszki vízerőmű első részlegét, és az Ob melletti 400 000 kilowattos no­­voszibirszki vízerőművet. Meg kell kezdeni a Jenyiszej mellett a 3 200 000 kilowattos krasznojarszki és az Ob mellett az 500 000 kilowattos ka­­menszki vízerőmű építését. A Szovjetunió európai részében egységes energetikai rendszert kell létrehozni oly módon, hogy a kujbi­sevi és a sztálingrádi vízerőművet egyesítik a központi, a déli és az uráli energiarendszerrel és e célból 400 kilovolt feszültségű villanyvezeték­hálózatot építenek. Széles körben meg kell indítani a munkálatokat a közép-szibériai (Novoszibirszktől Ir­­kutszkig terjedő) egységes energetikai rendszer megteremtéséihez. Egyesí­teni kell a grúziai, az azerbajdzsáni és az örményországi energia-rendsze­reket. A körzeti hő­erőművek kapacitá­sát a nagy energia-rendszerek kere­tében oly módon kell növelni, hogy nagy kapacitású villamos-erőműve­ket építenek 100—150 és 200 ezer kilowattos gépezetek beállításával és ezeket az erőműveket a fűtőanyag­kitermelő vidékeken létesítik. Biztosítani kell az ipari vállala­tok és a nagy városok távfűtésének további fejlesztését és meg kell szüntetni a távfűtési hálózatok épí­tésében mutatkozó elmaradottságot. A Szovjetunió európai részében lé­tesítendő egységes energetikai rend­szerben és a többi nagy energetikai rendszerben biztosítani kell legalább 10 százalékos üzemeltetési tartalék­­elektromos kapacitás megteremtését. A villamoserőművek munkájának még gazdaságosabbá tétele és költ­ségük csökkentése céljából a nagy hőelektromos művekben 130 at­moszféra nyomású, 565 fok Celsius hőmérsékletű gőzzel működő gépe­ket kell használni a gőz közbenső újramelegítése mellett és kazán-tur­bina blokkrendszert kell meghonosí­tani. Az ipari üzemeltetéshez be kell vezetni a 200 000 kilowattos turbina­blokkok használatát, amelyek 220 atmoszféra nyomású, 600 fok Celsius hőmérsékletű gőzzel működnek. Üzembe kell helyezni 300 000 kilo­wattos turbinablokkokat, amelyek 300 atmoszféra nyomású és 650 fok Celsius hőmérsékletű gőzt is elbír­nak. Ezenkívül üzembe kell helyezni egész sor, gázturbinákkal működő, kísérleti és ipari villamoserőművet. Több, kevésbé gazdaságos hőerőmű­vet technikailag át kell alakítani oly­módon, hogy magas paraméterű gőzt tudjanak használni. Biztosítani kell a nagyfeszültségű egyenáramú elektromos energia­továbbítást és erre a célra üzembe kell helyezni a sztálingrádi vízi­ erő­művet a Donyec-medencével össze­kötő egyenáramú villanyvezetéket. "I . Meg kell gyorsítani a vegy­­ipar fejlődésének és különö­sen az olyan vegyipari termékek előállításának ütemét, amelyekre a népgazdaság különböző ágaiban a technikai fejlődés biztosítása végett van szükség. Jelentősen emelni kell a mező­­gazdasági terméshozam növelését biztosító vegyianyagok előállítását; meg kell szervezni újabb koncent­rált műtrágya­félék gyártását, vala­mint újabb, hatékonyabb mérgező vegyianyagok előállítását a mező­­gazdasági kártevők és a növény­betegségek elleni harchoz. Évente körülbelül egymillió tonnára kell emelni a koncentrált foszfor-trágya­­félék gyártását. Nagyipari arányokban meg kell szervezni a dudvák irtásához szüksé­ges vegyianyagok termelését, hogy a mezőgazdasági növényeket, a vetése­ket sokkal kevesebb munkával lehes­sen gondozni. Erősen növelni kell az ásványi trá­gyafélékhez szükséges nyersanyagok­nak, az apatit-koncentrátumnak és a foszforitoknak, továbbá a kénsavnak és a kénnek az előállítását, ez utób­biaknál azon az alapon, hogy kiak­názzák a természetes kén­lelőhelye­ket, feldolgozzák a kéntartalmú réz­érceket és gázokat. Az amm­óniák­­gyártást körülbelül 87, a kénsavgyár­­tást pedig 91 százalékkal kell növelni. A vegyipar egyik legfontosabb fel­adatának kell tekinteni, hogy erősen fokozott mértékben használja fel a kőolajjal együtt feltörő természetes gázokat, és a kőolajtermékeket alkal­mazza szintetikus gumi, szesz, mosó­szerek és más vegyipari cikkek előál­lítására, hogy so­kkal kevesebb sze­mesterményt, növényi olajat és más élelmezési nyersanyagot kelljen fel­használni e vegyi termékek előállí­tására; az ötéves terv végére alapjá­ban véve meg kell szüntetni az élel­miszerekből nyert szesz felhasználá­sát technikai célokra. A szintetikus szesz termelését körülbelül tízszere­sére, a szintetikus gumitermelést pe­dig 2,2-szeresére kell növelni. A kokszgáznak és a kokszolható szén termékeinek jobb felhasználásával kell növelni a vegyianyagok gyártá­sát. Többet és többfélét kell gyártani a szintetikus gyantákból, a kiváló mi­nőségű lakkokból és festőanyagokból, a műanyagokból, a villamosszigetelő anyagokból, a gépgyártáshoz, a rádió­­technikához és a népgazdaság egyéb ágaihoz szükséges szintetikus anya­gokból. A műroszokhoz szükséges szintetikus anyagok gyártását 5,11­­szeresére kell növelni. A gépkocsi­abroncsok gyártását körülbelül két­szeresére kell növelni. A vegyiparban széles körben be kell vezetni az új és hatékony tech­nológiai folyamatokat, a nagy telje­sítményű gépeket. A vegyipari minisztérium kezelésé­be tartozó ammóniák, és zsírszóda­­gyártó üzemek kapacitását öt év alatt körülbelül 1,7-szeresére, a szintetikus gumigyártó üzemek kapacitását 2,3- szeresére kell növelni. 1 /7 A gépgyártás legfontosabb feladatának kell tekinteni az új, nagytermelékenységű gép-, szer­számgép-, prés-, készülék- és mű­szerfajták további meghonosítását és e berendezések gyártásának nagy­arányú kifejlesztését. Az öt év alatt körülbelül 80 százalékkal kell növel­ni a gépgyártás és a fémmegmunká­lás termelését. Nagymértékben emelni kell a gép­gyárak műszaki színvonalát. Jelentő­sen fel kell újítani és korszerűsíteni kell a fémmegmunkáló gépek állo­mányát. A gépgyáraknak szélesebb körben kell felhasználni a munkada­rabok elkészítésének új, haladó mód­szereit. Széles lendületet kell adni mind­azoknak a tudományos kutató-, ter­vező- és kísérleti munkáknak, ame­lyeknek célja, hogy rövid idő alatt nagytermelékenységű gépek új konstrukciói készüljenek el. A gépek konstrukciójának meg­javításával, méreteinek és súlyának csökkentésével, az ötvözött és gyen­gén ötvözött acélok, a könnyű­ötvözetek, a műanyagok, a gazdasá­gos hengerlési profilok szélesebb körű alkalmazásával, valamint a pontos öntvények és kovácsdarabok készíté­sének korszerű módszereivel átlago­san legalább 22 százalékkal kell csök­kenteni a fajlagos fémfelhasználást. A szerszámgépgyártásban az egy­­célú, a speciális és a többállású ag­­regátgépek gyártását 1 2,4-szeresére, az önműködő és félautomata gép­sorok, valamint az önműködő üze­mek és gyárak számára készülő be­rendezések gyártását körülbelül öt­szörösére kell emelni. Az ötéves terv végéig a szerszámgépgyártás egész termelésén belül legalább 50 száza­lékra kell növelni a leghaladóbb csoportba tartozó fémforgácsoló­­gépek részarányát; növelni kell fafeldolgozó ipar számára készülő gépek gyártását, ezen belül az ön­működő gépsorok, az automata- és félautomata gépek gyártását. Gondoskodni kell arról, hogy a kovácsprések és öntödei gépek gyár­tása gyorsabban növekedjék, mint a fémforgácsoló gépeké. Jelentősen növelni kell a préskovácsgépek, kü­lönösen a nagyteljesítményű folya­déknyomásos prések, préskovács­gépek és domborító prések, a vízszin­tes kovácsgépek és a tömörítő auto­maták gyártását, ezen belül azokét a gépekét, ahol a fémet villamos­sággal melegítik. A nehéz kovácsprés­gépek gyártását legalább négyszere­sére, az öntödei berendezésekét leg­alább nyolcszorosára kell növelni. A fémforgácsoló-, kovácsprés- és öntödei gépek gyártásához üzembe kell helyezni a szükséges kapacitá­sokat, elsősorban azokat a gyárakat, amelyek önműködő gépsorokat, egy­­célú- és agregátgépeket gyártanak. A nehézgépiparban gondoskodni kell arról, hogy nagyteljesítményű teljesen mechanizált és maximálisan önműködővé tett hengersorokat ho­nosítsanak meg és gyártsanak, első­sorban folytatólagos működésű le­mezhengersorokat, szelvényhenger­sorokat és csőhengerműveket, vala­mint azokat a gépeket, amelyek haj­lított és periodikus profilú hengerelt árukat, villamoshegesztésű kis és nagy átmérőjű csöveket készítenek, gépesítik a hengerlés nehéz folyama­tait, öt év alatt a hengerdej beren­dezések gyártását 82 százalékkal kell növelni. Be kell rendezkedni a maximum 25 tonna teherbírású nagy bányafel­vonógépek, a különböző geológiai vi­szonyokhoz alkalmazkodó szénkom­bájnok, a 25 köbméteres markolójú és 100 méter hosszú gémmel ellátott vonóköteles kotrógépek gyártására. Több újfajta olajfeldolgozó gépet kell gyártani. Korszerűsíteni kell a meg­levő fúróberendezéseket és nagytel­jesítményű gázmotoros kompresszo­rokat, ezekből új és korszerű típu­sokat kell tervezni és készíteni. Az öt év alatt legalább kétszeresé­re kell növelni a tőzegipart gépesítő berendezés gyártását. Az energetikai gépgyártásban és az elektrotechnikai iparban meg kell javítani a kazánberendezések, tur­binák és villamosberendezések mi­nőségét, műszaki és gazdasági mu­tatószámait. Gondoskodni kell olyan új energetikai berendezések gyártá­sának meghonosításáról, amelyek na­gyobb paraméterű gőzzel dolgoznak, s amelyeknél komplex­ módon auto­matizálták a gőzturbinák, kazánok és az erőmű egyéb berendezéseinek munkáját. Szerkezetileg ki kell dol­gozni és a termelésben meg kell ho­nosítani 200 és 300 ezer kilowattos gőzturbinákat, e turbinákhoz kazá­nokat, maximum 300 ezer kilowattos gőzturbinákhoz való nagy generáto­rokat különleges tekercshűtéssel, nagy teljesítményű generátorokat a vízierőművek számára. Meg kell szervezni a helyhez kötött és szállító gázturbina-berendezések, valamint a mozgatható gázturbina-üzemű áram­fejlesztő-telepek sorozatgyártását. Kísérleti bázist kell teremteni azokhoz a tudományos kutató mun­kákhoz, amelyeknek célja a több mint 400 kilovolt feszültségű váltó­áramú villamosberendezések meg­alkotása, gondoskodni kell a nagy­­feszültségű egyenáramú távvezeté­kekhez szükséges villamos berende­zések és villamos készülékek gyártá­sáról. Be kell rendezkedni a maximum 180 tonna űrtartalmú, elektromágne­ses keverőberendezéssel ellátott nagy elektroacél-kemencék, valamint a ferroötvözetek olvasztásához szüksé­ges zárt toroknyílású elektrokemen­­cék gyártására. Be kell rendezkedni a nagyteljesít­ményű félvezető-egyenirányító, vala­mint a villamos berendezésekhez szükséges új szintetikus szigetelő­­anyagok gyártására. Az eddiginél jó­val nagyobb mértékben kell alkal­mazni a szerves szilícium- és üveg­szigetelést. Gyorsabb ütemben kell bővíteni a termelési bázist az új, korszerű típu­sú nagyfeszültségű készülékek, a nagy teljesítményű, nagyfeszültségű egyenirányítók, valamint a közleke­dés villamosításához, a vaskohászat és színesfémkohászat és a népgazda­ság egyéb ága számára szükséges egyenirányítók gyártásához. Minden irányban fejleszteni kell a rádiótechnikai és műszergyártóipart, különösen a gyártási folyamatok el­lenőrzéséihez és szabályozásához szükséges műszerek gyártását. Az öt év alatt a műszerek és az automati­záláshoz szükséges eszközök gyártását körülbelül 3,5-szeresére kell növelni, ezen belül a technológiai folyamatok ellenőrzéséhez és automatikus szabá­lyozásához szükséges műszerekét 4-szeresére, a számoló- és analitikus gépekét 4,5-szeresére, a villamos mé­rőműszerekét 3,6-szeresére, az opti­kai-mechanikai műszerekét három­szorosára, az elektrovákuumos mű­szerekét 2,6-szeresére. A rádiómérő­műszerek cikklistáját és gyártásukat legalább háromszorosára kell bővíte­ni, illetve növelni. Ki kell fejleszteni a műszergyár­tás, rádiótechnika és elektronika tudományos kutató bázisát és labora­tóriumait, nagymértékben meg kell javítani annak technikai ellátottsá­gát. Fokozni kell a bonyolult mate­matikai feladatok megoldására szol­gáló gyorsan működő automata szá­mológépek, valamint a gyártási fo­lyamatok vezérlésének önműködővé tételéhez szükséges számológépek tervezését és gyártását. Növelni kell a gyártott műszerek pontosságát, meg kell javítani minő­ségüket. Gondoskodni kell az auto­matika olyan új eszközeinek kidol­gozásáról, amelyek a fizika, az elektronika és a Rádiótechnika leg­újabb vívmányainak felhasználá­sával készülnek. Széleskörű tudomá­nyos kutató munka foglalkozzék a félvezető műszerekkel, amelyeket a gyakorlatban is nagymértékben el kell terjeszteni. Az ötéves terv végére a lumines­­cens lámpák gyártását 10—15-szere­­sére, a kript­onlámpákét évi 100 mil­lió darabra kell növelni. Többet kell gyártani a rádiótelé­­vonalakhoz és többcsatornás kábe­lekhez szükséges készülékekből, a hírközlést automatizáló készülékek­ből, a rádiós és vezetékes hírközlő készülékekből, valamint az automa­ta­ telefonközpontokból. A hatodik ötéves terv idején 30 műszergyárat kell építeni és üzem­behelyezni abból a célból, hogy bő­vítsék az általános ipari rendeltetésű műszerek gyártásához szükséges ter­melési bázist. A közlekedési gépgyártásban ki kell fejleszteni a villamos- és moto­ros mozdonyok­­ gyártását, be kell szüntetni a fővonali gőzmozdonyok gyártását, gázturbina hajtású moz­donyokat kell készíteni, meg kell szervezni a mozdonyokhoz és hajók­hoz szükséges, valamint helyhez kö­tött új nagy teljesítményű diesel­­motorok sorozatgyártását. Be kell rendezkedni az olyan fővonali villa­mosmozdonyok sorozatgyártására, amelyek az ipari frekvenciájú, váltó­áramú­ hálózatból táplálkoznak. 90— 100 tonna teherbírású univerzális vasúti teherkocsikat, nyitott teher­kocsikat, billenő kocsikat, valamint cementszállító kocsikat kell tervez­ni és gyártani. Gondoskodni kell ar­ról, hogy jelentős mértékben gyárt­sanak új golyóscsapágyas mozdonyo­kat és vasúti kocsikat, levegőkondi­cionáló berendezéssel ellátott sze­mélyszállító kocsikat. A gépkocsiiparban a teherautó­­gyártást, mennyiségileg körülbelül 32 százalékkal, az összes teherbírást te­kintve pedig 45 százalékkal, az autó­buszok gyártását 88 százalékkal, a személyautókét 86 százalékkal, az autó- és traktorpótkocsikét 4,3- szeresére, a gépkocsi-tartalékalkat­­részeket 2,2-szeresére kell fokozni. Ki kell cserélni nagyobb üzemi mu­tatószámokkal bíró új modellekkel az elavult gépkocsi-, autóbusz- és motor­­modelleket. Meg kell szervezni a maximum 40—50 tonna teherbírású billenő gép­kocsik gyártását. Fokozni kell a jó terepjáró képességű gépkocsik, a kü­lönleges tehergépkocsik, a korszerűsí­tett pótkocsik és különböző rendelte­tésű féltengely-pótkocsik gyártását. A traktor- és a mezőgazdasági gép­iparban fokozni k­ell a konyhakerti traktorok gyártását körülbelül 2,7- szeresére, meg kell javítani a trak­torok műszaki és gazdasági mutató­számait, új típusú, gazdaságosabb, és kevésbé fémigényes, lánctalpas és ke­rekes traktorokat, valamint magán­járó futóműveket kell tervezni, il­letve gyártani. Gondoskodni kell hidraulikus szer­kezetekkel ellátott traktorok gyár­tásáról, be kell rendezkedni az ipar, az építés és a mezőgazdaság számá­ra szükséges 140 és 250 lóerős trak­torok gyártására. Ki kell fejleszteni az ország kü­lönböző mezőgazdasági övezeteinek megfelelően a növénytermesztés, ál­lattenyésztés és a többi mezőgazda­sági ág komplex gépesítéséhez szükséges mezőgazdasági gépek gyár­tását, gondoskodni kell a traktorok­hoz használható, rászerelt és félig rászerelt mezőgazdasági gépek, mun­kaeszközök nagy választékának megtervezéséről, és a gyártásban való meghonosításáról, mégpedig úgy, hogy a jelen ötéves tervben alapjá­ban véve áttérjenek a rászerelt és félig rászerelt gépek, munkaeszközök gyártására, a rákapcsolt gépek szer­kezetében alkalmazzanak olyan me­chanizmusokat, amelyek lehetővé te­szik, hogy e gépeket közvetlenül traktoros irányítsa. Jelentős mértékben fokozni kell a gabonaneműek megosztott aratásá­nak elvégzéséihez szükséges gépek gyártását: a sorarató-gépekét (rend­rakó aratógépekét), valamint a gabo­nakombájnokhoz rendfelszedő-szer­kezetekét. Fokozni kell az állattenyésztő-tele­pek nehéz munkafolyamatainak gé­pesítéséhez szükséges gépek és mun­kaeszközök gyártását, a felszedő- és sajtológépek, a felszedő- és kazai lakógépek, valamint a takarmány­­előkészítéshez szükséges egyéb gé­pek, a trágyaszórógépek gyártását szélesebb körben kell alkalmazni gyomnövények és a mezőgazdasági kártevők ellen vívott harc eszközeit, valamint a rakodógépezeteket. Be kell vezetni új típusú vonta­tott-, magán járó- és egyenes-ár­am­­lású gabonakombájnok gyártását, különösen a nagyhozamú hosszú szalmájú növények betakarításához a csapadékosabb vidékeken, vala­mint a kukoricabetakarító­, gyapot­betakarító, burgonyaszedő és egyéb mezőgazdasági gépek gyártását. Az általános gépgyártás ágazatai­ban jelentősen ki kell bővíteni a nagyteljesítményű vegyipari beren­dezések gyártását. Meg kell honosí­tani a vaskohászat számára az órán­ként 10—30 ezer köbméter teljesítő­­képességű oxigénelőállító berendezé­sek gyártását. Az elektrovákuum- kábel-, elektro­technikai és papíripar számára be kell rendezkedni új nagytermelé­kenységű technológiai berendezés gyártására; a textil- és a könnyűipar­zámára meg kell szervezni új szövő­automaták, folytatólagos működésű szövetkikészítő agregátok, műrést­­gyártó és bőrkikészítő komplex auto­maták, valamint nagy sebességgel dolgozó egyéb gépek gyártását. Na­gyobb mennyiségben kell gyártani új típusú automata géneket az élel­miszeripar számára, több hűtőberen­dezést és halfeldolgozó gépet a hajók és a halfeldolgozó üzemek számára. Be kell rendezkedni a kereskede­lem számára szükséges darabárukat és csomagolt árukat eladó automaták gyártására. Jelentős mértékben kell fejleszteni az építőgép- és útépítőgépgyártást. Az ekszkavátorok gyártását , körül­belül háromszorosára, a motoros föld­ásógépekét négyszeresére, a vas­betonelemeket­ gyártó gépkészletekét ötszörösére, a nagy fal- és beton­tömböket gyártó gépekét tízszeresére kell növelni. A cementipar számára, az önműködő betongyárak számára szükséges nagyteljesítményű gép­készletek, valamint a mechanizált építőszerszámok gyártását ki kell szélesíteni. A hajógyártásban az öt év alatt a tengerjáró, teherszállító és tartály­­hajók gyártását több mint harminc százalékkal, a halfeldolgozó hajókét és az átvevő szállító hajókét pedig körülbelül 3,9-szeresére kell növelni. Jelentős mértékben növelni kell a magánjáró tengeri teherszállító hajók gyorsaságát és teherbírását. Gondos­kodni kell 5—10 ezer tonna teher­bírású, száraz teherárukat szállító tengeri motoroshajók, 20—25 ezer ton­na teherbírású tartálythajók, a gyorsjá­rású cethalászhajók, valamint a nagy tengeri cethalászbázisok, hűtőkamrá­val ellátott halászhajók, a kitermelt fa elszállítására alkalmas hajók, ten­geri személyszállító gőzösök gyártásá­ról. Meg kell szervezni nagy soroza­tokban a halak fagyasztására szolgáló berendezésekkel és hűtőkamrákkal ellátott tengeri hajók gyártását, ki­­ kell szélesíteni a vasbetonhajók gyár­tását. ~­H Az építőanyagiparban fő "*■ * * feladatnak kell tartani azoknak az anyagoknak és készítmé­nyeknek széleskörű gyártását, ame­lyek lehetővé teszik, hogy az épít­kezést nagy mértékben átalakítsák szerelési munkává, amelyek javítják az építkezés minőségét és csökkentik önköltségét. Ebből a célból elő kell irányozni a cement, az előregyártott vasbetonelemek és faltömbök, a vá­laszfal-elemek, az egészségügyi és műszaki berendezések, a díszítő­anyagok gyártásának nagyarányú növekedését. 1960-ra 1955-höz viszo­nyítva az előregyártott vasbetonszer­kezetek és épületelemek gyártását körülbelül 5,8-szeresére, a mész gyár­tását 2,1-szeresére, a könnyű tetőfe­dő-anyag gyártását 1,9-szeresére, a falanyagokét 2,4-szeresére, a nem érces építőanyagokét 1,8-szeresére kell növelni. Ki kell bővíteni a kiváló márkájú, gyorsan kötő cementek gyártását. A gyárak profilírozásával és a gyártási folyamatok korszerűsítésével fokozni kell a vasbetonelemgyárak termelé­kenységét. Meg kell szervezni a vé­konyfalú, üreges és előfeszített vas­betonszerkezetek és elemek, vala­mint a vasbetoncsövek gyártását. Meg kell szervezni az építőanyag­gyártást vibrációs malmokban őrölt nyersanyagból. Jelentős mértékben meg kell javítani a fal- és díszítő­anyagok, a pala, a könnyűtetőfedő­­anyagok, az ablaküveg, az egészség­­ügyi és műszaki berendezések minő­ségét. Meg kell szüntetni az elmaradást a kő-, zúzottkő-, kavics- és homok­­bányászatban, valamint feldolgozásá­ban, a kerületekben nagy kőtörő és osztályozó üzemeket kell építeni, be kell vezetni a nem érces építőanya­gok dúsítását és frakcionálását, csök­kenteni kell ezeknek az anyagoknak az önköltségét. Javasolni kell a kolhozoknak, hogy saját erejükből a szükséges mérték­ben szervezzék meg a falazóanyagok, cserép, mész, nádlapok és az egyéb helyi építőanyagok gyártását, hogy szükségletüket minél nagyobb mér­tékben helyi építőanyagból elégít­sék ki. I­s Gondoskodni kell a faipar to­­vábbfejlődéséről. A Szovjet­unió faipari minisztériuma az öt év alatt körülbelül 42 százalékkal fokoz­za a szerfa közelítését, ebből a célból 82 millió köbméter fa közelítését el­végző kapacitást kell beállítani, az erdős vidékeken fokozni kell a faki­termelőhelyek fejlesztésének és a fű­résztelepek építésének ütemét. 1956— 1960 között 16,5 millió köbméter fű­részelt fát gyártó kapacitást kell üzembe helyezni. Az idényüzemű fa­ipari gazdaságokat át kell alakítani egész éven át dolgozó üzemekké, amelyeknek állandó munkásai van­nak. Nagymértékben fokozni kell a faipari berendezések kihasználását, a faipart el kell látni nagyobb termelé­kenységű gépekkel és berendezések­kel. 19. Elő kell irányozni a papír- és fafeldolgozó ipar jelenté­keny fejlesztését. A nyomdai papír gyártását körülbelül 60 százalékkal, a rotációs papír gyártását 51 száza­lékkal, a kartonlemez gyártását 2,8- szeresére, a hidrolízises és a szulfit­­szesz gyártását 2,3-szeresére kell nö­velni. Ki kell terjeszteni a vékony nyomdai és csomagoló papírfajták gyártását, meg kell honosítani új áruburkoló papír- és kartonfajták gyártását. Be kell vezetni a cellu­lózé-, a félcellulóze-főzés és a fa­anyag-hidrolízis haladó módszereit. A nád felhasználása alapján új cellulóze-üzemeket és kartonlemez­gyárakat kell építeni. Növelni kell a lombos fafajták és a fűrésziparban, a fafeldolgozó ipar­ban és a fakitermelésnél keletkezett fahulladékok felhasználását celluló­zé- és papíripari termékek előállítá­sára, a lignokémiai és a hidrolízises iparban, továbbá fából és rostból ké­szült lemezek, épületalkatrészek és mesterséges fűrészáruk gyártására. A könnyűiparban elő kell­­­ irányozni a közszükségleti cikkek gyártásának további növelé­sét, biztosítani kell a minőség és a választék, valamint az ipari áruk külső kikészítésének jelentékeny megjavítását. Növelni kell a bolyhos-, kevert-, takaró- és bútorhuzatul szolgáló gya­potszövetek, a fésűs tiszta gyapjú szövetek, a jacquard-szövetek, a műrostból készült öltöny- és ruha­szövetek, a kiváló minőségű haris­nya- és zokniáruk, a kötszövött se­lyemfehérnemű, a gyapjúból és fél­gyapjúból készült kötszövött felső­­ruházat, a konfekcióáruk, valamint a különböző modellű és fazonú láb­belik gyártását. Nagy arányban meg kell szervez­ni a műrost gyártását, és termelését 1960-ig 330 000 tonnára kell növelni. Ezen belül a kapron, klorin, anid, lavszán és nitron típusú szintetikus műrostok gyártását 44 000 tonnára, azaz az 1955. évinek ötszörösére kell növelni. Biztosítani kell, hogy 1960- ban ötezer tonna üvegrostot és 51 millió négyzetméter műfelsőbőrt gyárt­sanak. Ki kell szélesíteni a műrostok gyár­tásának és feldolgozásának, a többi között a szintetikus rost gyártásá­nak és feldolgozásának területén az olyan tudományos kutatómunkálato­kat, amelyek a gazdaságos, a terme­lési ciklust rövidítő és a nyersanyag­felhasználást csökkentő technológiai folyamatok kidolgozását szolgálják. Jelentékenyen csökkenteni kell a tex­til- és könnyűipari üzemekben a nyersanyagveszteséget. 1956—1960-ban beruházás útján körülbelül 3 166 000 fonóorsót, 95 000 szövőgépet, továbbá 255 000 tonna műrost és 85 millió pár lábbeli gyár­t. A további műszaki haladás biztosítása, a termelékenység növelésére és a munkakörülmények megjavítására rohamosan fokozni kell a munkák gépesítésének üte­mét és­ nagymértékben meg kell, ho­nosítani az iparban a termelési fo­lyamatok automatizálását. Az ipar minden ágában nagymér­tékben végre kell hajtani az alapve­tő és segédmunkálatok komplex gé­pesítését. Különös figyelmet kell for­dítani a be- és kirakodási munkála­tok komplex gépesítésére. Az egyes gépcsoportok és művele­tek automatizálásáról át kell térni a műhelyek, technológiai folyamatok automatizálására és teljesen automa­tizált üzemek létesítésére. Biztosítani kell az energiaszolgáltató rendszerek, az olajtelepek és más gyártási ágak távvezérlésének és távellenőrzésének további meghonosítását. A termelési folyamatok komp­lex gépesítésének és automa­tizálásának széleskörű fejlesztését szolgáló tervezett intézkedésekkel kapcsolatban egyidejűleg el kell vé­gezni a szükséges munkálatokat a technológiai folyamatok tökéletesíté­sére és a termelés szervezésének meg­javítására. Ezzel kapcsolatban jelen­tékenyen növelni kell a folytatólagos és folyamatos gyártási módszerek részarányát, hogy ezáltal a munka­igényesség a hazai és külföldi tech­nika legjobb eredményeinek megfe­lelően csökkenjen. Az ipart el kell látni a szükséges gépesítési és auto­matizálási eszközökkel és műszerek­kel. Jelentősen meg kell javítani a meglevő berendezések és a gépezetek kihasználását.­­ Iparáganként az alábbi fő fel­­­­adatokat kell kitűzni a ter­melési folyamatok gépesítésében és automatizálásában. A vaskohászatban jelentékeny mértékben meg kell valósítani a martin-kemencék irányításának au­tomatizálását. a hengerlés, a koksz­­gyártás, a tűzállóanyaggyártás és a fémtömegcikkgyártás technológiai folyamatainak komplex gépesítését és automatizálását, s meg kell kez­deni a kohók irányításának komplex automatizálását. Végre kell hajtani 40 hengersor és csőhen­gersor auto­matizálását. Meg kell valósítani­ a nagy vasérc- és mangánbányák föld­alatti közlekedésének diszpécser­irányítását a földalatti munkálatok­nál, továbbá a felszínen alkalmazott fő gépek és gépezetek távirányítá­sát. Meg kell honosítani a termelési folyamatok komplex gépesítését a vaskohászati dúsítóüzemekben. A fém­kohászatban be kell fejezni a rézipari sugárzó és finomító ke­mencék automatizálását. Automati­zálni kell az ólom- és horgany-, vala­mint a nikkel- és ritkafém-ipar ak­­nás- és csőkemencéit. A nagy dúsítóüzemekben meg kell honosí­tani az aprító, zúzó és flotációs folyamatok komplex automatizálá­sát, továbbá a fő színesfém-bá­nyákban automatizálni kell a ter­melési folyamatok ellenőrzését és meg kell valósítani az érc-összegyűj­tés és szállítás, a billenővagonos fel­színrehozás és a kisegítő-berendezé­sek munkájának távirányítását. A széniparban a szénkitermelés komplex gépesítésének megvalósítá­sa végett széles körben meg kell ho­nosítani a főték irányításának és a szállítószalagok helyváltoztatásának gépesítését a fejtési munkahelyeken, biztosítani kell a szénrakodás gépe­sítésének további fejlesztését az eresz­kék és a laposdőlésű lelőhelyek ki­termelésénél. Ezt elsősorban a Do­­nyec-medencében, a kuznyecki és ka­­ragandai medencében kell befejezni tásához szükséges kapacitást kell üzembehelyezni.­­ 1 Az élelmiszeriparban elő kell­­ irányozni az élelmiszeráruk gyártásának a növekvő mezőgazda­sági erőforrásoknak megfelelő továb­bi növelését, a termék minőségének megjavítását és a választék kibőví­tését, a legjobb csomagolási és kisze­relési fajták meghonosítását, hogy ezek megóvják az élelmiszerek mi­nőségét. Az állati zsiradékok termelését 56 százalékkal, a tejtermékekét pedig 2,7-szeresére kell növelni. További cukor- és növényolaj­­mennyiség nyerése céljából biztosí­tani kell, hogy az 1956—1960. évek során széles körben meghonosítsák a melasz cukortalanításának szepa­rációs módozatait és az olajnak ola­­josmagvakból való kivonását extrak­­ciós módszerrel. Az aktív nyílttengeri halászat szé­­lesebb körű fejlesztésének biztosítása végett tovább kell dolgozni azon, hogy a halipar jobban fel legyen sze­relve nagy, modern halászhajókkal. A kutatóhajókat és a nagy halásziha­­jókat rádiónavigációs és hidroakuszti­­kai műszerekkel, valamint a halfo­gást és a halfeldolgozást szolgáló legújabb berendezésekkel kell ellátni. Fel kell szerelni a halipart hűtőbe­rendezésekkel és olyan halfeldolgozó berendezéssel ellátott halászhajókkal, amelyeknek segítségével a halat a ha­jón lehet feldolgozni és értékesítésre kész állapotban lehet a kikötőbe szál­lítani. Az ország halastavi halállományának megóvása és növelése végett nagy arányokban kell komplex halte­nyésztő meliorációs munkálatokat végezni, tekintetbe véve a halállo­mány újratermelése természetes fel­tételeinek megjavítását, az ipari hal­tenyésztés és az értékes halfajták akklimatizálása további fejlesztését. Az élelmiszeripar minden ágában biztosítani kell a nyersanyag- és a készáru-veszteség jelentékeny csök­kenését. A hatodik ötéves terv idején be­ruházások útján körülbelül a követ­kező kapacitásokat kell üzembehe­lyezni: 708 000 méter mázsa cukor­répa és 2335 tonna olajos mag napi feldolgozására; 957 000 000 doboz fő­zelék- és gyümölcskonzerv és 300 millió doboz halkonzerv évi feldol­gozására, 2279 tonna hús, 313 000 do­boz húskonzerv és 379 000 doboz tej­­konzerv műszakonkénti feldolgozá­sára, és műszakonként 2350 tonna tejnek sajttá és vajjá való feldolgo­zására. Teljessé kell tenni a szén- és kőzet­rakodás gépesítését az elővájatokban. Biztosítani kell, hogy a földalatti munkálatokban, a bányák felszínén és a dúsító üzemekben minden módon fejlesszék a gépek és gépezetek auto­matizálását és távirányítását. Meg kell valósítani a vágatokban folyó munkálatok komplex gépesítését nagykapacitású berendezések igény­­bevételével. Jelentősen növelni kell a bánya­műveletek biztosításánál a fém- és vasbeton-ácsolat arányát és biztosí­tani kell a bányafa-felhasználás csökkentését. Be kell fejezni a rögtőzeg-bányá­­szat komplex gépesítésének, vala­mint a darabos tőzeg kitermelése, terítése, összegyűjtése és rakodása gépesítésének munkálatait, a szállí­tó-, a mocsárelőkészítő-, valamint a segédmunkálatok gépesítését. Az ásványolajiparban nagymérték­ben gépesíteni és automatizálni kell az olajkútfúrás lebocsátó- és eme­lő­műveleteit, be kell fejezni az olaj­telepeken az alapvető munkák auto­matizálását; széles körben be kell vezetni a folyamatok ellenőrzésének és irányításának automatizálását a meglevő olajfinomítókban és a komp­lex automatizálást az újonnan épülő olajfinomítókban. Részlegesen át kell térni az olaj- és a vízgyűjtő ku­tak és a földgáz-vezetékek táv­­ellenőrzésére és központi irányítá­séra. A villanyerőműveknél be kell fe­jezni a vízierőművek távirányítását; két-három év alatt távirányításra kell átépíteni a legfontosabb energe­tikai rendszereket és a nagy alállo­­másokat. Elő kell írni valamennyi olyan hőerőmű irányításának komp­lex automatizálását, amelynek építé­se a hatodik ötéves tervben kezdő­dik.A gépiparban jelentősen ki kell bő­víteni a termelőfolyamatok gépesí­tését és automatizálását, elsősorban az öntő- és a kovácsprésműhelyek­­ben. Teljesen automatizálni kell a nagyszériás és a tömegtermelésben alkalmazott termikus kemencék hő­rendszerét; az öntendő minták sze­rint komplex módon gépesített öntő­műhelyeket kell létesíteni. A hato­dik ötéves terv során legalább 229 automatikus sort és műhelyt kell üzembe helyezni. Az elektrotechnikai iparban be kell vezetni a villamos motorok sze­relésének automatizálását és a ká­belgyártási munkák gépesítését. A rádiótechnikai iparban biztosí­tani kell a rádió-tömegalkatrészek és a vákuum-műszerek gyártásának széleskörű automatizálását. A vegyiparban meg kell kezdeni az üzemi részlegek és gyárak — min­denekelőtt a kénsavat,­­ a salétrom­savat és a kalcinált szódát előállító gyárak — komplex automatizálását; automatizált kénsavgyártó üzemet kell építeni és üzembe helyezni. Az építkezések terén alapjában véve be kell fejezni a földmunkák, a rakodómunkák, valamint az épü­letelemek szerelési munkáinak komp­lex gépesítését; az egész vonalon fejleszteni kell a kiképző- és egyéb építkezési munkák komplex gépesí­tését. Az építőanyag-iparban meg kell valósítani a nem érctartalmú építő­anyagok kitermelésének komplex gépesítését. Széles körben be kell ve­zetni a technológiai folyamatok auto­matizálását a cementiparban, a futó­szalagszerűen gépesített munkákat a tetőfedőpala, a kerámiai anyagok, a radiátorok, az egészségügyi és mű­(Folytatás a 3. oldalon) Az SZKP Központi Bizottságának tervezete 2. II. A termelési folyamatok gépesítése és automatizálása SZABAD NÉP HÉTFŐ, 1996. MM­Aft .

Next