Szabad Nép, 1956. február (14. évfolyam, 32-60. szám)

1956-02-01 / 32. szám

ASZERDA, 1956. FEBRUÄR 1 SZÁNTŐ BÉLA 1881-1951 , lenne hetvenöt éves, a Kommunlisták Magyarországi Pártjának alapító tagja, egyik első titkára, a Magyar Tanácsköztársaság hadügyi népbiztosa, Szántó Béla elvtárs. Szántó elvtárs ifjú korától kezdve egyik kimagasló vezetője volt Jans aMagyar munkásmozgalomnak. ABUK-ban nagyrészt az ő kitartó munkájának eredményeként jött létre a Magántisztviselők Országos Egyesülete. Az alakuló közgyűlés Szántó Bélát, fáradhatatlan munkájának elismeréseként a szervezet ügyvezető elnökévé választotta. Ettől kezdve haláláig aktív harcosa volt a szakszervezeti mozgalomnak. Kiemelkedő tevékenységet fejtett ki a szociáldemokrata pártban, majd megalakulásától kezdve a KMP-ben is. Amikor a szociáldemokrata pártban, nagyrészt az 1905-ös első orosz forradalom hatására, erős forradalmi ellenzéki mozgalom alakult ki, Szántó Béla ott volt a harcosok első sorában. Szabó Ervinnel, Alpári Gyulával, László Jenővel, Nyisztor Györgygyel, Rudas Lászlóval és másokkal együtt, következetes harcot folytatott a szociáldemokrata párt vezetőségének opportunista politikája ellen. Leleplezték a pártvezetőség együttműködését az uralkodó osztályokkal és a Habsburg-dinasztiával, követelték a nemzetiségi dolgozók és a dolgozó parasztságszervezkedésének harcos támogatását. Az 1907-es szociáldemokrata pártkongresszuson különösen aktívan lépett fel a forradalmi baloldal. Szántó Béla ezen a kongresszuson élesen támadta a pártvezetőséget. Különösen azt hangsúlyozta, mennyire elhanyagolták a nők és az ifjúmunkások szervezését. Javaslatot tett osztályharcos községpolitikai program kidolgozására. A kongresszus bizottságot választott e program elkészítésére, s a bizottságnak Szántó is tagja lett. A jobboldali szociáldemokrata pártvezetőség azonban elszabotálta a program elkészítését. 1908-ban Alpári Gyula állt az ellenzéki mozgalom élére. Szoros kapcsolatban a többi forradalmi marxistával, köztük Szántó Bélával, kemény harcot folytatott az osztályegyüttműködés útjára tért szociáldemokrata pártvezetőség ellen. A harchoz egész pártszervezetek és szakszervezetek csatlakoztak. A pártvezetőség 1910- ben a kongresszussal kizáratta a pártból Alpárit, s később még néhány társát, Szántó Béla ellen is vad hajszát indítottak. Őt ugyan nem sikerült a pártból kizárni, de — teljesen igazságtalanul — szigorú pártbüntetésben részesítették. Alpári nem nyugodott bele kizáratásába, mozgalmat indított egy új, forradalmi szociáldemokrata párt megszervezéséért. Az ellenzék vezetőinek többsége — köztük Szántó is -, ekkor még nem ismerte fel Alpári lépésének nagy történelmi jelentőségét és így — magára maradva — nem tudta célját megvalósítani. Az első világháború kitörése után Szántó Béla, ellentétben a szociáldemokrata párt áruló vezetőségével, háborúellenes álláspontot foglalt el. Mint az imperialista háború meggyőződéses ellensége, nem vonult be a mozgósítási parancsra. 1915 márciusában ezért letartóztatták és a frontra küldték. Néhány hónap múlva súlyosan megsebesült, másfél évig kórházban volt, majd front mögötti katonai szolgálatra osztották be. Újra bekapcsolódott a mozgalomba és egyik szervezője volt a szociáldemokrata pártvezetőség akarata ellenére mind sűrűbben kitörő sztrájkoknak és háborúellenes tüntetéseknek. A háború végén vezető szerepet játszott a forradalmat tudatosan előkészítő baloldali mozgalomban. Amikor a Nemzeti Tanács létrejött, Szántó Béla és néhány társa nagyarányú szervezési munkát végzett a katonatanácsok létrehozása céljából. Szántó elvtárs október 31-én egyik vezetője volt a győzelmes forradalom katonai akcióinak. A forradalmat a munkások és katonák vitték győzelemre, de a szociáldemokrata pártvezetőség árulása következtében a hatalom mégis a burzsoázia kezében maradt. Szántó Béla és sokan mások ekkor végleg szakítottak a jobboldali szociáldemokratákkal, Szántó elvtárs nagy lelkesedéssel vett részt a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakításában, s a fiatal kommunista párt egyik titkára lett. Teljes erővel belevetette magát a pártszervező munkába. Nagy szerepe volt abban, hogy a katonaság soraiban gyorsan nőtt a párt befolyása és hogy néhány hónap alatt a budapesti helyőrség csapatainak túlnyomó többsége a KMP oldalára állt. Mint régi szakszervezeti vezető, nagy szervező munkát végzett a szervezett munkások felvilágosítása és megnyerése céljából is. Amikor a jobboldali szociáldemokraták a kommunistákat ki akarták zárni a szakszervezetekből, a párt megbízásából Szántó elvtárs röpiratot írt A szakszervezetek egységéért címmel. E röpirat lángoló vádirat volt az áruló opportunista vezérek egységbontó kísérlete ellen. Amikor az 1919 február 20-i provokáció után a kommunista párt vezetőit bebörtönözték, köztük volt Szántó Béla is. A kommunisták azonban a gyűjtőfogházból tovább folytatták pártmunkájukat, részt vettek a párt harcainak irányításában. Szántó Béla tagja volt annak a szűkkörű bizottságnak, amely a pártegyesülésre vonatkozó tárgyalásokat folytatta és amelynek megállapodásai alapján 1919. március 21-én kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. A Tanácsköztársaság fennállásának rövid négy és fél hónapja alatt Szántó Béla hadügyi népbiztos volt. Jelentős szerepet vitt a magyar vöröshadsereg megszervezésében és harcképessé tételében. Forradalmi hadseregszervező munkája során állandó harcot folytatott a jobboldali szociáldemokrata hadseregfőparancsnok, Bőhm Vilmos áruló tevékenysége ellen. Következetesen fellépett más jobboldali szociáldemokraták ellen is, akik a proletariátus forradalmi honvédő harcát hátbatámadták. A Tanácsköztársaság bukása után Szántó Béla Bécsbe ment és azonnal hozzálátott a kommunista párt újjászervezéséhez. Az Osztrák Kommunista Párt központi lapjában, a Rote Faunéban már szeptemberben kiáltványt tett közzé, amely hírül adta, hogy a párt újra megkezdte működését. Szántó Béla újra a párt titkára lett, majd Németországban dolgozott a kommunista mozgalomban. Később a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban, a Vörös Szakszervezeti Internacionáléban viselt különböző vezető tisztségeket. 1926-1929- ig megint a magyar mozgalomban dolgozott, és 1927-ben hónapokig Magyarországon tartózkodott. A legszigorúbb illegalitásban, állandó lebukási veszély közepette szervezte a párt munkáját. A felszabadulás után vezető helyen irányította a magyar szövetkezeti mozgalmat és tevékenyen bekapcsolódott a szakszervezeti mozgalomba. 1948-tól haláláig a Magyar Népköztársaság varsói követe volt. Az első világháború előtti forradalmi ellenzéki tevékenységével, a KMP alapításában és első harcaiban való részvételével, a Tanácsköztársaság idején végzett népbiztosi munkájával, a nemzetközi forradalmi mozgalomban kifejtett tevékenységével, az illegális magyar kommunista mozgalomban élete kockáztatásával végzett munkájával, a felszabadulás után végzett gazdasági és politikai tevékenységével Szántó Béla elvtárs kitörölhetetlenül beírta nevét a magyar kommunista mozgalom történetébe. Réti László Új regények, elbeszélés- és verseskötetek és a A Szépirodalmi Könyvkiadó és a Magvető Könyvkiadó következő hónapokra szóló tervei gazdag termést ígérnek mind a klasszikus és a mai magyar, mind a külföldi irodalom területén. A Szépirodalmi Könyvkiadónál élő íróink több új alkotása szerepel. Így kiadják Aszódi Imre fiatal szolnoki költő első verseskötetét, Jankovich Ferenc, Lukács László versgyűjteményét. A Magvetőnél Darázs Endre, Hajnal Anna, Keszthelyi Zoltán, Petrovácz István új verseskötetei és A francia reneszánsz költői című gyűjtemény lát napvilágot, Rónay György fordításában. Új regényekkel jelentkezik a Szépirodalmi Könyvkiadónál Fehér Klára — kétkötetes művének Tenger a címe — és Mocsár Gábor, akinek Forró napok című alkotása a mai falun játszódik. A Magvető jelenteti meg Balázs Anna Virágnyitó szerelem, Enczi Endre Gyógyulás, Gergely Mihály Julika, Körössényi János Országrontó Garai, Egri Lajos A szakadék peremén és a szegedi Somfay László Viharban című regényét. Napvilágot lát a kiadóiknál Illés Béla elbeszéléseinek kötete, Tersánszky Józsi Jenő Kákuk Marci-sorozata, és Margarétás dal című gyűjteménye, Goda Gábor szatíráinak kötete, Fábián Zoltán, Szabó István és Császár Klára elbeszélés-válogatása. Klasszikusaink sorában kiadják Jókai Egy magyar nábob és Magyarhon szépségei című műveit, a Kaffka Margit-sorozatban a Színeik és évek és a Hangyaboly című művét, Móricz Zsigmond Forr a bor, Nagy Lajos Lázadó ember és A menekülő ember című munkáját, továbbá Bródy Sándor A nap lovagja, és Az ezüst kecske című regényét. A Magvető megjelenteti az Irodalmi ritkaságok című kötetet és Kriza János népköltési hagyatékát. (MTI) A kőkerítésen kívül és belül — A francia autónagyiparosok versengése az autópiacon — „A konkurrencia rákényszeríti a tőkéseket arra, hogy éjjel-nappal a technika tökéletesítésén, az ipar műszaki színvonalának javításán törjék a fejüket.” (Rákosi Mátyás elvtársnak a SZOT VIII. teljes ülésén elhangzott felszólalásából.) A Science et Vie (Élet és Tudomány) című népszerű tudományos folyóirat valóságos haditudósítást közöl a Citroen, a Peugeot, a Renault és a Simca autógyárak élethalálharcáról. 1955-ben ugyanis „szorult helyzet“ alakult ki a francia autópiacon, amelyből a Citroen-gyár váratlanul kivágta magát és mint a francia folyóirat írja, arra kényszerítette vetélytársait, hogy harcba vessék „nehézágyúikat“. A nehézágyú a technikai újdonságot jelenti, amellyel gyorsabb, olcsóbb és kényelmesebb kocsikat gyárthatnak. Ebben ért e eredményeket a Citroen-gyár. A konkurrencia elesett az üzlettől... A csata a híres párizsi autószalonban robbant ki. Itt rendezik meg évről évre a legújabb francia autótípusok kiállítását és egyben vásárát. Tavaly a Citroen a szalon megnyitása után 45 perccel már 745 kocsit adott el. Pedig a konkurrencia mindent elkövetett a vevők befolyásolására.A Sintca-cég például 120 milliót költött a szalonban a díszes kiállításra, Stonna díszítőanyagot használt fel Ezenkívül naponta kétszer balettkat léptetett fel, mintegy a szép Simcaautók különös „díszletei“ között. A közönséget azonban jobban vonzotta a kevésbé csillogó, de új technikával épített olcsóbb Citroen. A konkurrencia tehát elesett az üzlettől. Hogyan reagáltak, erre a konkurrencia vezetői? Amikor a Simca-cég „kapitánya“, Pagozzi, hírét vette a Citroen váratlan sikerének, magához rendelte vállalata vezetőit. Pagozzit az automobil világában „rettenetes haragjáról” ismerik, aki rendületlenül hisz szerencsecsillagának. Hogy mit mondott vállalata igazgatóinak és műszaki vezetőinek, arról nincs hír, de bizonyára nem a háláját fejezte ki. A nyilvánosságnak pedig csupán egy rövid nyilatkozatot szánt: „Egyetlen vállalat sem érheti el az érettség magas fokát — mondta — addig, amíg döntő csatába nem bocsátkozik a konkurenciával...” Ahova a generálisnak is tilos a bemenet Milyen körülmények között előzte meg a Citroen-gyár a konkurens cégeket? A Citroen-gyár mérnökei azt a feladatot vállalták, hogy műszaki tökéletesítéssel, újításokkal csökkentik a kocsik önköltségét és a Citroen-motorok fogyasztását. Az automobiliparban lehetetlennek tartották például bizonyos készülékek alkalmazását kisebb és olcsóbb kocsikon. A Citroen-mérnökök azonban mégis alkalmaztak ilyen készülékeket. Például benzinkarburátor helyett olyan üzemanyag-adagolót szerkesztettek, mely a benzint a kocsi terhelésétől függően adagolja. Ezzel a szerkezettel a 11 lóerős típus fogyasztását 5,6 literről négy literre csökkentették, sebességét pedig 80-ról 90 kilométerre növelték. A Citroen 1934 óta ehhez hasonló műszaki „bravúrokkal” 70 százalékkal növelte a motorok átlagteljesítményét, a hengerűrtartalom növelése nélkül. A kiskocsik vezetését a sebességváltás automatizálásával, hidraulikus fékrendszerrel, jó rugózással stb. könnyítették meg. Mindezt a Citroen a legnagyobb titokban készítette elő. Kísérleti telepét négy méter magas kőfallal kerítette el, a kőfalon kilométerenként őrtornyokat állított fel, s az őrtornyokból fegyveres őr kémlelte a terepet. A kőfalon belül tíz „gárdista“ éjjel-nappal járja a telepet, pórázon vérebeket vezetve. Az utat, ahol az autókat kipróbálták, magas fák közé rejtették, úgyhogy még repülőgépről is nehéz megfigyelni. A kísérleti telepen a legnagyobb éberséget és szigorúságot tanúsítják. Egyszer például De Gaulle generális meglátogatta a kísérleti telepet, s kíváncsian elindult egy gondosan lelakatolt épület felé. Amikor azonban odaért, olyan határozott hangon tiltották meg a belépést, hogy tovább nem is erőltette a dolgot... Harc a műszaki fejlesztés titkaiért Az autóiparosok tehát a műszaki fejlesztési titkok megőrzésére magas kőkerítéseket állítottak fel, de természetesen megszervezték egymás titkainak kipuhatolózására a megfelelő kémszervezeteket is. Amikor például Pagozzi híres propagandagépezete reklámozni kezdi egy új Simca-motor előnyeit, mely „csendesen jár”, teljesítőképes és „megbocsátja a kezdő vezetők tévedéseit’, működésbe lép a Citroen, a Peugeot, a Renault kémszervezete, hogy f kiszimiltálja a műszaki újításaikat, ami a propaganda mögött van.★ A Science et Vie folyóirat szerint mindebből csak áldás származik a vevőkre, hiszen az autógyárak a véres konkurrenciakövetkeztében egyre tökéletesebb technikával lepik meg őket. Valamiről azonban a folyóirat csak igen szerényen emlékezik meg. Arról, hogy az autógyárosok nagy háborújának több a súlyos áldozata, mint a haszna. Ebben a háborúban az elmúlt 10 esztendő alatt a „négy nagy“ kivételével valamennyi francia autógyár elesett. Eltűnt a híres Hotchkiss, melynek harcias emblémáján ágyúcsövek voltak, megszűnt a Delahaye, a Voisin, mely a világ első „hangtalan■“ motorját gyártotta, nincs többé az első ’kiskocsikat gyártó Rosengart... E gyárak munkásaival és mérnökeivel ugyanki törődik Franciaországban? Ami pedig Pagozzi „kapitány” szerencsecsillagát illeti — nem szabad elfeledkezni arról a tényről, mely a francia autógyártást legújabban fenyegeti: az egyre nagyobb teret hódító nyugatnémet ipar versenyéről. Amerika például az angol és francia kiskocsik helyett egyre inkább a német „Volkswagen” kocsikat vásárolja ... Merész elgondolások a megvalósulás útján Néhány újdonság a Szovjetunió hatodik ötéves tervének technikájából A Szovjetunió hatodik ötéves tervének irányelvei a technika gyorsütemű fejlesztését, a termelési folyamatok sokoldalú gépesítését és automatizálását tűzik ki célul. A szovjet gyárakban, tudományos és tervező intézetekben hatalmas munka folyik . Az olajfúrás fő- és mellékműveleteit — hangsúlyozzák a hatodik ötéves terv irányelvei — nagymértékben gépesíteni és automatizálni kell. Az a feladat, amelynek megoldásán az olajipari vállalatok bakui tervezőintézetének munkatársai dolgoznak, érdekes és jelentős újítással járul hozzá e cél eléréséhez. Olyan függővasutat terveznek itt, amely a szófeladat megvalósításáért. Új, nagy jelentőségű elgondolások tucatjai születnek ezekben a hetekben és hónapokban. Az alábbiakban néhány ilyen tervet ismertetünk a Szovjetszkij Szojuz című folyóirat nyomán. Gazföldet összeköti majd a nyílt tengeren működő olajtelepekkel. Minthogy a Kaspi-tenger ,az év több mint 200 napjában meglehetősen viharos, az új függővasút lényegesen megkönnyíti a fúrótornyok, fúróberendezések és az olajtermeléshez szükséges egyéb eszközök szállítását. A tervek szerint a függővasúton személyszállító kocsik is közlekednek majd. Zöldségtermesztő nagyüzem A moszkvaiak „zöldséggyárnak“ nevezik a Moszkva környéki „Belaja Dacsa“ zöldségtermesztő szovhozt, amely friss zöldséggel és főzelékfélékkel látja el a főváros lakosait. Az idén új melegházak százaival bővítik a szovhozt. Mintegy 100 000 négyzetméteren valóságos „üvegváros“ épül a szovhoz területén, így nyáron és télen egyaránt szállíthatnak majd friss zöldségféléket a moszkvai dolgozóknak. A melegházak fűtését igen ötletesen oldja meg a szovhoz. A közelben ugyanis egy ipari üzem működik, amelynek forró vizét a szovhoz melegházainak fűtésére használják fel. A lehűlt víz csővezetéken ismét viszszakerül a gyárba. A szovhoz ezzel naponta mintegy 250 tonna szenet takarít meg. Lépegető óriás Az., egyik uráli gépgyár kollektívája jelenleg új típusú óriásekszkavátor tervezésén dolgozik. Az ekszkavátor gémje mintegy 100 méter hosszú, puttonya 25 köbméteres lesz. Az új kotrógép két és félszer termelékenyebb, mint az eddig gyártott 14 köbméteres gépek, s előállításához kevesebb nyersanyag szükséges, mint a régi típusúhoz. Az új gépóriást külszíni szénfejtéseknél is alkalmazhatják majd. Mesterséges ,,esőfelhők" is segítik majd az öntözési tervek végrehajtását Különböző típusú esőztető berendezések tervein dolgoznak a Szovjetunió hidrotechnikai és talajkutató tudományos Intézetének munkatársai. Az egyszerűbb szerkezetű berendezések 24 óra alatt 16—40 hektárnyi területet képesek csapadékkal ellátni. Nagyobb földterületek öntözéséhez az intézet munkatársai olyan villamos- vagy atomenergia-meghajtású esőztető gépeket terveznek, amelyeknek öntözési sávja legalább 1000 méter széles, és 24 óra alatt 500 hektárnyi területet látnak el megfelelő mennyiségű csapadékkal. Az esőszóró berendezést léggömbök vagy helikopterek tartják majd a levegőben, s a szükséges vízmennyiséget hajlékony csöveken vezetik az öntözőcsatornából a berendezéshez. A Fővárosi Operettszínház művészeinek beszámolója szovjetunióbeli vendégszereplésükről A Kultúrkapcsolatok Intézete és a Magyar—Szovjet Társaság az MSZT országos központjában sajtófogadást rendezett a szovjetunióbeli vendégjátékáról hazaérkezett Fővárosi Operettszínház társulata tiszteletére. Kende István, az MSZT főtitkára üdvözölte a nagy sikert aratott együttest, majd Gáspár Margit, a színház Kossuth-díjas igazgatója szólalt fel. Ezután Honthy Hanna Kossuth-díjas kiváló művész, Latabár Kálmán Kossuth-díjas kiváló művész, Feleki Kamill Kossuth-díjas érdemes művész, Várady László, a színház karnagya. Szirtes György üzemigazgató, Székely György dr. főrendező, Szinetár Miklós, a Csárdáskirálynő rendezője. Pártos Erzsi, a Nemzeti Színház művésznője, aki vendégként lépett fel a társulattal, Kőműves Erzsi, Rimóczy Viola, Keleti László és Hadics László számolt be moszkvai és leningrádi élményeikről. Készülődés a török labdarúgók ellen A február 5-én Isztanbulban Törökország ellen szereplő magyar labdarúgóválogatott ma délután 2 órai kezdettel a V. Elektromos Latorca utcai pályáján, a FIFA-tornára készülő ifjúsági válogatottal játszik edzőmérkőzést. Nyitás előtt a Millenáris-jégpálya Most van ugyan természetes jég is, de ez, egy cseppet sem vesz el a korcsolyázók öröméből: hamarosan megnyílik az ország második műjégpályája. A Millenáris-sporttelepen két hónap alatt készült el a 60 X 30 méteres jégpálya. Már felszerelték a villamos berendezést. . A jövő hét elején megtartják a „próbafagyasztást” és előreláthatólag február 12-én átadják rendeltetésének az új műjégpályát. Heves küzdelmek a téli olimpián Cortina d'Ampezzo, január 31. A téli olimpia hatodik versenynapján, kedden ködös, hideg időben folytatták a versenyeket. Három olimpiai bajnoki cím sorsa dőlt el, kettő a síelésben, egy a gyorskorcsolyázásban. A legkorábban az északi összetett síverseny fejeződött be. Ezúttal az ugrásból és futásból álló összetett verseny második számára, a 15 km-es sífutásra került sor. Ez a norvég sportolók sikerét hozta. Stenersen jó futásával nemcsak a 15 km-es versenyben végzett az első helyen, hanem megnyerte az északi összetett verseny első helyét. OLIMPIAI BAJNOK: Sverre Stenersen (Norvégia) 455 pont, 2. B. Ericsson (Svédország) 437,4, 3. F. Gasienka (Lengyelország) 436,8, 4. P. Korhonen (Finnország) 435,59, 5. A. Barhaugen (Norvégia) 435,55, 6. T. Knutsen (Norvégia) 435 pont. A férfi műlesiklók nehéz feladat előtt álltak. Nemcsak a köd nehezítette meg a dolgukat, hanem a Druscie-hágó útvonalán kijelölt rendkívül bonyolult pálya is. A 671 méter hosszú, 215 méter szintkülönbségű pályákon 78, illetve 92 kaput jelöltek ki. Hatvan versenyző indult. Az osztrák Sailer mindkét futamban kitűnően versenyzett, s 48 óra sem telt bele: az óriás-műlesiklás után megnyerte a műlesikló-versenyt is. OLIMPIAI BAJNOK: Anton Sailer (Ausztria) 194,7 másodperc (87,3 és 107,4), 2. C. Igaya (Japán) 198,7, 3. S. Sollander (Svédország) 200,2, 4. Bp. Dodge (Egyesült Államok) 201,8, 5. G. Schneider (Ausztria) 202,6, 6. G. Pasquier (Franciaország) 204,6. A 10 000 méteres gyorskorcsolyázó-versenyen 15 ország 32 sportolója vett részt, köztük Ericsson, a világbajnok, Andersen világrekorder és olimpiai bajnok, továbbá Goncsarenko, az egyik legjobb szovjet gyorskorcsolyázó és más kiváló versenyzők. Sorra dőlt meg az olimpiai csúcs, végül is a tizedik párban futó Ericsson a maga javára fordította a versenyt. OLIMPIAI BAJNOK: Sigge Ericsson (Svédország) 16:35,9 új olimpiai csúcs, 2. K. Johansson (Norvégia) 16:36,9, 3. O. Goncsarenko (Szovjetunió) 18:42,3, 4. S. Haugli (Norvégia) 16:48,7, 5. K. Broekervan (Hollandia) 16:51,2, 6. H. Anderson (Norvégia) 16:52,6. A női műkorcsolyázók kedden folytatták a kötelező gyakorlatok bemutatását. A két amerikai versenyző: T. Albright (1070,7 pont) és C. Heiss (1054,9), továbbra is vezet az osztrák Európa-bajnoknő, I. Wendl (1008,1 pont) előtt. A jégkorongtornán hétfőn, a késő esti órákig tartottak a döntő első fordulójának mérkőzései. Szovjetunió—Svédország 4:1, Egyesült Államok—Németország 7:2, Kanada— Csehszlovákia 6:3. Kedden, a második fordulóval folytatódott a jégkorongtorna: Svédország—Csehszlovákia 5:0, Szovjetunió—Németország 8:0. Szerdán, a téli olimpia műsorán a női lesiklóverseny, a 3x5 kilométeres női sífutóváltó, a férfi műkorcsolyázók szabadon választott gyakorlatainak bemutatója, valamint a Kanada— Németország jégkorongmérkőzés szerepel. BÁZELBAN február 11-én és 12-én kerül sor az év első nagy nemzetközi női tőrcsapat-versenyére, a Challange Paix küzdelmeire. A hagyományos nemzetközi viadalon franciák, belgák, svájciak, németek, jugoszlávok, olaszok, osztrákok, magyarok vesznek részt. ☆ * HÍREK * *■ Lánc, lánc, antallánc. Gyermekkorom és az 1945-ös idők óta nem találkoztam láncolással, de most, a lánc-lánc-eszterlánctól és a feketekereskedéstől merőben elütő módon ismét jelentkeztek a „láncolok“. Röviden arról van szó, hogy kaptam — bizonyára mások is — egy levelet, azzal, hogy ne merjem megszakítani a szentantalláncot, mármint ezt az írást, hanem másoljam le és küldjek tovább minden nap egyet, 12 napon át, s a tizenharmadikon nagy szerencse ér. Például: egy szófogadó pesti aszszony tizennyolcezer forintot nyert a tizenharmadik napon. Ha azonban elolvasom és nem adom tovább, akkor nagy csapás ér. Persze, erre is volt példa, elég riasztó: egy fiatalember (nem írták meg, hogy hova valósi) megállította a láncot és pontosan a tizenharmadik napon meghalt. (Ez a játék használati utasítása dióhéjban.) Jaj nekem. Melyik utat válaszszam? A tizennyolcezer forint nem rossz ötlet, csak az aggasztott, hol lehet nyerni a tizenharmadik napon ennyi rengeteg pénzt. Körülnéztem, lehetőségek után. Az egyik kínálkozó alkalom a házfelügyelőéknél összeülő ulti-parti lehetett volna, de az nem tizenharmadik naponként, hanem szombatonként van és az alap is csak tíz fillér, így sok kilátás nincs, nemhogy tizennyolcezer forintra, de még esetleg tizennyolcra sem, pedig a piros tudvalevőleg dupla. Hátha a kölcsönkötvény-húzásra gondolt a jóságos levélíró? De, sajnos, ez sem lesz a tizenharmadik napon. Tehát valami nem stimmel. Közben már más is gyanússá vált előttem, tudniillik azóta már kétszer tizenhárom nap is elmúlt, ám a csapás elmaradt, még élek. Ekkor aztán arra gondoltam, inkább azt nézem meg, kinek juthat az eszébe ilyen, helyesírási hibáktól hemzsegő bárgyúságot útnak indítani? A sok levél növelné a postai forgalmat, felkerestem hát a postát, hátha ott tudnak valamit róla. Ahogyan előre sejtettem, semmit sem tudtak. S ha a postának része lenne benne, hát biztosan expresszajánlva küldetné tovább a láncot ... . Ilyenformán arra a megállapításra kell jutnom, hogy a világon, úgy látszik, nem lehet olyan elcsépelt dolog vagy lejárt lemez, amelyet ne igyekeznének újra és újra elővenni egyes tökkelütött embereik. Vető József — A diósgyőri Lenin Kohászati Művek dolgozói pártnapon emlékeztek meg a magyar sajtó napjáról. Az Acélmű dolgozói bejelentették, hogy február 1-én — a magyar sajtó iránti megbecsülésük kifejezéséül — napi előírásukon felül 50 tonna jó minőségű acélt adnak a népgazdaságnak. — Kétmotoros repülőgépet ajándékozott Nasszer egyiptomi miniszterelnöknek a csehszlovák kormány. — Korszerű, 40 férőhelyes bölcsőde épül az idén Móron, 740 ezer forintos beruházással. — Cölöpökre épített vasúti pálya készül a bánhidai tó ingoványos területei fölött. A pálya első százméteres szakaszát tegnap fejezték be. — A hatvani konzervgyárat 60—80 mázsás előregyártott vasbeton-elemekből építik fel. A tervek szerint a négyemeletes, új gyár borsófeldolgozó részlegét április végén helyezik üzembe. — Új otthont kap a soproni Bányászati Múzeum, a városi tanács a múzeumnak adta át a volt Esterházypalotát. — Csíki Gergely Ingyenélők című darabjának moszkvai bemutatójáról közölt cikket a Lityeraturnaja Gazeta, a szovjet írók lapja. — Egon Erwin Kisch, a kiváló író és újságíró emlékére egykori prágai lakóházán emléktáblát lepleztek le. — Tamás Benő színművész, a magyar színjátszás közszeretetben álló kitűnő művésze, 67 éves korában, kedden hajnalban váratlanul elhunyt. Temetésének időpontját később közlik. 3§«<^cgch§osc£cso§ch§o§cí^csoi-`»csak§csai-®a^^ - Dermesztő hideg van Nyugat- és Észak-Európában — jelenti az Associated Press hírügynökség. Kedd volt az idei tél eddigi leghidegebb napja. A brit szigetek északi részét vastag hótakaró borítja. Franciaország északi és Anglia déli partjain erős szélviharok dúlnak. Az idén 50 százalékkal több gyulai kolbászt és téliszalámit készít a húsipar, mint tavaly. A húsipari üzemek fejlesztésére ebben az évben 50 millió forintot fordítanak. Magyar szakemberek érkeztek a Zsil völgyébe, hogy megismertessék az ottani bányászokkal a millszekundumos robbantási módszer alkalmazása során szerzett tapasztalataikat. — Hét és félmillió forintos beruházással bővítik és korszerűsítik az idén az EMAG-ot. Új, korszerű éttermet és konyhát is kap az üzem. — A Körhinta című új magyar film csütörtöktől kezdve hét fővárosi filmszínház — köztük az Uránia, a Művész, a Május 1 mozik —* műsorán szerepel. A film díszbemutatóját ma este tartják az Uránia Filmszínházban. — Közlekedési baleset. Hatalai Márta műszaki rajzoló leugrott a még mozgásban levő 45-ös jelzésű villamosról. A síkos járdaszigeten elesett, a kocsi alá került és életveszélyes sérülést szenvedett. — Műsoros divatbemutatót tartanak február 3-án a Rákosi Mátyás, Művek kulturális otthonában. — Meghalt Pattantyús A. Imre, miskolci tanszékvezető egyetemi tanár, aki sok száz fiatal mérnököt nevelt a magyar nehézipar számára. A jégstadion Cortina d'Ampezzóban, ahol a VII. Téli Olimpiai Játékok izgalmas küzdelmei folynak. A TESTNEVELÉSI TUDOMÁNYOS TANÁCS előadássorozatának keretében február 7-én délután 6 órakor a Testnevelési Főiskola dísztermében dr. Kereszty Alfonz főiskolai tanszékvezető tanár, a TTT elnökségi tagja, az Egészségügyi Főbizottság elnöke tart előadást ifjúsági sportolók megterhelésének kérdései címmel. A RADIO MŰSORÁBÓL SZERDA KOSSUTH-RÁDIÓ: 4.30—8.00-ig: Zenés műsor a munkába indulóknak. — 5.00: Hírek. — 5.30: Hírünk a világban ... — 6.00: Hírek. — 6.30: Falurádió. — 7.00: A Szabad Nép vezércikke. Hírek. — 8.10: Operarészletek. — 9.00: A reneszánsz zenéje. — 9.30: A Somogy megyei népi együttes műsora — 9.59: Időjelzés. — 10.00: Hírek. Lapszemle. — 10.10: Óvodások műsora. — 10.40: Pillantás a nagyvilágba ... — 10.50: Hangszerszólók. — 11.10: A Pjatnyickij- és az Oszipov-együttes hangversenye. — 11.40: A szülők és a napközi otthon. — 12.00: Hírek. — 12.10: Nagy tánczenekarok műsorából. — 13.00: Falusi híradó. — 13.15: Könnyűzenekari muzsika. — 11.15: Szönyi Olga énekel, zongorán kíséri Hajdú István. — 14.35: Gárdonyi: Szonáta két zongorára. — 15.00: Hírek. Közérdekű közlemények — 15.10: Törvényen kívül. Keszi Imre rádiójátéka. — 16.10: Beethoven: c-moll zongoraverseny. — 16.45: Válaszok a hallgatóknak — 17.00: Hírek. — 17.10: Szív küldi ... — 17.40: Riportok kincset érő tartalékokról. — 18.00: Dvorzsák: Új világ szimfónia — 18.55: Kommentár. — 19.00: Operakórusok. — 19.20: Jó munkáért — szép muzsikát! — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Esti Híradó. — 20.20: Bura Pál és zenekara játszik. — 21.00: Szabadság, szerelem A rádió irodalmi folyóirata — 22.00: Hírek. Sport. — 22.15: Tíz perc külpolitika. — 22.25: A magyar rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. — 23.45: Könnyűzene — 24.00: Hírek. — 0.10: Dankó Pista dalaiból PETŐIT-RÁDIÓ: 7.00—11.57-ig: Azonos a Kossuth-rádió műsorával. — 14.00: Operaáriák. — 14.15: Hóttörő-híradó. — 14.35: Operettrészletek. — 15.10: Tanulságok a borisszovai Lenin kolhoz életéből. — 15.30: Népi zenekarok műsora. — 16.00: Lapszemle. — 16.10: Ajándékműsor a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár dolgozóinak. — 17.10: Az épülőkommunizmus nagy országában. — 17.40: Szervánszky Endre: Fúvóstrió — 18.00: Ljepin filmzenéiből. — 18.30: Rádióegyetem. Atomenergia-sorozat — 19.00: Bach-művek. — 19.35: Irodalmi jegyzetek. — 19.40: Orosz nyelvtanfolyam haladóknak. — 20.00: Részletek Nádor Babavásár című operettjéből. — 20.20: Sporthíradó. — 20.40: Lanner-keringők. — 21.00: Nemzetiségi lapok szemléje. — 21.10: Tánczene. — 21.50: Előadás a vesesebészetről •— 22.00: Szovjet népek dalai. — 22.30: Est, muzsika. . IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig, változó felhőzet több helyen, főleg a déli megyékben havazás. Mérsékelt, időnként élénkebb északkeleti szél. Az erős hideg tovább tart Várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma mínusz 8—mínusz 11 fok. A Duna vízállása kedd reggel Budapestnél 237 centiméter. A fűtés alapjául szolgáló várható napi középhőmérséklet mínusz 4 fok alatt. A budapesti színházak mai műsora Operaház: Varázsfuvola (operai négyessorozat II. és kombinált II. és IX. bérlet, 3. sz. 7). — Az Operaház Erkel Színháza: Pillangókisasszony, Emilia Georgieva vendégfelléptével (7. bérlet. 5. sz.. 7). — Nemzeti Színház: Dózsa György (Sugár- és Nádaybérlet. 6. sz. 7). — Katona József Színház: Főbelövendők klubja (fél 7). — Madách Színház: Caesar és Cleopatra (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Misanthrope (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Szent Johanna (7). — József Attila Színház: A nagymama (7). — József Attila Színház előadása a Kossuth Akadémia Színháztermében (Üllői 84- 80): Pacsirta (7), a Rózsa Ferenc Kultúrotthonban (Gorkij fasor 50): Kénytelen házasság. A férjek iskolája (7). — Petőfi Színház: Három szegény szabólegény (7). —■ Jókai Színház: Fenn az ernyő, nincsen kas (4). Fővárosi Operettszínház: Nincs előadás. — Blaha Lujza Színház:., Nincs előadás. — Déryné Színház (Nagymező u. 11): A szerelem komédiája (7). — Zeneakadémia: Kopeczky Alajos Bach orgonaestje (,,K.-bérlet. II. sor., 3. sz., fél 7). Az Állami Hangversenyzenekart Bogo Leskovic vezényli (8). — Bartók-terem: Gershwin-mű. Vekv-flanylemezekről ( bérleti előadás. 7). Vidám Színpad: Csak egy evőkanállal !.7). — Kis Színpad: Bukfenc (fél 8). — Budapest Varieté: Fele is tréfa (8). — Kamara Varieté: Özön vicc előtt (6, fél 9). — Állami Bábszínház: Misi mókus újabb kalandjai (3) Szerelmes istenek (fél 8). — Fővárosi Nagycirkusz: a Busch Cirkusz vendégjátéka (3, fél 8). SZIKRA Lapnyomda. * * * « SZABAD NÉP A Magyar Dolgozók Pártjának központi lap! Szerkeszti a szerkesztő bizottság Kiadja a SZABADSÁG Lapkiadó Vállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest Vili Blaha Lujza tér 3. Tel.: *343—100, *143—22" Előfizetési díj havi 12 Ft.