Szabad Nép, 1956. február (14. évfolyam, 32-60. szám)
1956-02-05 / 36. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM ARA 60 FILLÉR VASÁRNAP, 1956. FEBRUÁR 5 A város és a falu dolgozóinak összefogásával a mezőgazdaság fellendítéséért Pártunk Központi Vezetősége február 2-i ülésén megtárgyalta a Központi Vezetőség 1955. június 8-i A ■mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének feladatairól szóló határozata végrehajtásának eddigi tapasztalatait. Megállapította, hogy a határozat minden tekintetben helyesnek bizonyult, s töretlenül küzdenünk kell az abban megjelölt feladatok végrehajtásáért. A határozat a fejlődés széles távlatait tárta a magyar mezőgazdaság elé. Végrehajtása a szocialista társadalom felépítésének, dolgozó népünk jóléte emelésének egyik legfőbb és legégetőbb kérdése. Ránk is kötelező érvényű az a tanítás, hogy a szocialista építés nem támaszkodhat — többé-kevésbé hoszszú időre át — két különböző alapra: a gyorsan fejlődő szocialista iparra — és az elaprózott, elmaradott kisárutermelő parasztgazdaságra. Csakis a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság talaján teremthetünk termékbőséget élelmezési cikkekből, csak így emelhetjük megalapozottan a dolgozó nép életszínvonalát. A június 8-i határozat értelmében mezőgazdaságunk termelésének 1960-ra — az 1955-ös termelési szinthez képest — legalább 25 százalékkal kell növekednie. A termelésnek mindenekelőtt a mezőgazdaság szocialista szektorában kell gyors ütemben emelkednie, de a lehetőséghez mérten az egyéni parasztgazdaságok termelését is fokozni kell. A határozat óta nyolc hónap telt el. Már ez a rövid idő is bebizonyította: a határozat következetes végrehajtása előbbre viszi a falu szocialista átszervezését, a mezőgazdasági termelés nagyarányú fejlődését. 1955- ben termelőszövetkezeteinnk számszerűleg is gyarapodtak, és növekedett a mezőgazdasági termelés is. Mondhatják egyesek, hogy a mezőgazdasági termelés növekedését a kedvező időjárásnak köszönhetjük. Aki tagadja, hogy a múlt évi jó termésben közrejátszott az időjárás is, az téved. De aki csak az időjárásnak tulajdonítja szép eredményeinket, az nem kevésbé vét az igazság ellen. 1955-ben ugyanis a mezőgazdasági termelés általános növekedésén belül az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek termelése gyorsabban nőtt. Termelőszövetkezeteink földjeire a múlt évben nem esett több eső, nem sütött melegebben a nap, mint az egyéniekére, s mégis — az országos átlagot figyelembe véve — búzából 19, rozsból 25,4, árpából 9,3, kukoricából 0,8, burgonyából pedig 37 százalékkal termeltek többet, mint az egyénileg dolgozó parasztgazdaságok. Nem szükséges különösképpen bizonygatni: ha az egyénileg dolgozó parasztgazdaságok búzavetés területén is elértük volna a szövetkezetek átlagát, akkor három és félmillió méter mázsával több kenyérgabona állna az ország rendelkezésére. A kettős feladat, a falu szocialista átszervezése és a mezőgazdasági termelés növelése 1955-re eső részét általában teljesítettük, de a határozat végrehajtásának még csak az elején vagyunk. Amint a Központi Vezetőség ülése is hangsúlyozta: most, a tavaszi munkák megkezdése előtt arra van szükség, hogy újabb hatalmas lendülettel lássunk hozzá a határozatból eredő 1956-os feladatok megoldásához. Az idén az önkéntesség szigorú betartásával, a múlt évihez hasonló arányban feltétlenül előbbre akarunk jutni a termelőszövetkezetek számszerű növelésében is. Előbbre akarunk jutni a fejlett, jól gazdálkodó nagyüzemi gazdaságok kialakításában. Örvendetes, hogy 1955-ben mintegy másfél évi egy helyben topogás, visszaesés után számszerűleg is, gazdaságilag, politikailag és szervezetileg is egészséges fejlődésnek indultak a termelőszövetkezetek. Hatvanezer új szövetkezeti család, 615 új tsz és tszcs, 219 termelőszövetkezeti község, 350 000 katasztrális hold új szövetkezeti földterület tanúskodik termelőszövetkezeteink számszerű gyarapodásáról. De a mezőgazdaság szocialista átszervezésénél nem elégedhetünk meg csupán a számokkal. A számok imádata alkalmas arra hogy egyeseket félrevezessen és helytelen útra térítsen. Márpedig a szövetkezetek fejlesztésében nem tűrhetjük meg a párt politikájától való legkisebb eltérést sem. S ha az 1955-ös, alapjaiban egészséges fejlődés számai mögött a tartalmat vizsgáljuk, akkor felszínre kerül fejlődésünk néhány gyengesége is. Egyes megyékben például a megalakult új szövetkezetek még nem kezdték meg a közös munkát. A belépett új tagok között aránylag kevés a középparaszt. Főként a szegény parasztság lép be a szövetkezetekbe, s ez arról tanúskodik, hogy nem kielégítő a középparasztság soraiban végzett meggyőző munka. Több helyen, az alapszabállyal ellentétben, nagy terület marad a háztáji gazdaságban. Mindez arra vall, hogy szövetkezeteink egészséges fejlődésének vannak árnyoldalai is, amelyekből le kell vonni a szükséges következtetéseket. Először: csakis a párt politikájának szigorú betartásával, a falusi kommunisták, a szövetkezeti tagok bevonásával, hatékonyabb politikai meggyőző munkával, s főleg a középparasztság soraiban végzett politikai munkával mehetünk gyorsabban, megalapozottabban előre. A szövetkezetek szervezésénél szigorúan érvényt kell szerezni a határozatban előírt önkéntesség elvének. Ennek az elvnek a legkisebb megsértése is károkat okoz, elferdíti a párt politikáját, hátráltatja a termelőszövetkezetek fejlesztését. Másodszor: a megalakult új termelőszövetkezeteket, a szövetkezetekbe belépett új tagokat nem szabad magukra hagyni, hanem segíteni kell őket a közös gazdálkodás megkezdésében. Az új szövetkezetek erősítése, alapszabályszerű működés kialakítása fontos azért is, mert a szövetkezeti tagok s az ország érdeke egyaránt megköveteli, hogy új szövetkezeteink is már ebben az esztendőben nagyobb termést érjenek el, mint az egyénileg dolgozó parasztgazdaságok. A termelőszövetkezetek fejlesztésénél, de a mezőgazdasági termelés fellendítésénél, s az állampolgári fegyelem betartásánál is le kell küzdenünk az osztályellenség, a kulákság aknamunkáját. Nálunk is érvényes az osztályharcnak az a törvénye, hogy a szocializmus építésének előrehaladásával az osztályharc nem gyengül, hanem éleződik. A kulákság az új helyzetnek megfelelően új módszerekkel próbál ártani. Igyekszik beférkőzni a termelőszövetkezetekbe, bomlasztani ett az egyetértést, lazítani az állampolgári fegyelmet, kihasználni minden rést a spekulációra. Mindez éberségre int bennünket, s megköveteli, hogy következetesen érvényt szerezzünk a kulákság korlátozására irányuló politikának. A mezőgazdasági termelésnek a múlt évi jó terméshez viszonyított további növelése, szerves, elidegeníthetetlen része annak a politikának, amelyet pártunk dolgozó népünk életszínvonalának emeléséért, népgazdaságunk fejlesztéséért folytat. Éppen ezért, a mezőgazdaságban reánk váró feladatok megoldása nemcsak a dolgozó parasztság, hanem egész dolgozó népünk egyik legégetőbb kérdése. A határozat előírta, hogy 1955—56- ban legalább 3,3 millió katasztrális hold területen kell kenyérgabonát vetni. Ez a kenyérgabona-vetésterület ■ — ha mindent megteszünk a terméshozamok növelése érdekében is — biztosítja az ország zavartalan ellátását.. Az őszi esős időjárás miatt, de jórészt a párt- és tanácsszerveink hibájából, a kenyérgabonát több mint százezer holdon nem vetették el. Őszi vetéseink egy része később került a földbe. A százer hold hiány önmagában mintegy 800 000 mázsa terméskiesést okozhat népgazdaságunknak. Mindez parancsolóan megköveteli, hogy ott, ahol az őszi búzát nem vetették el, megfelelő időben vessünk tavaszi búzát. Őszi vetéseink jó terméséért pedig felültrágyázással, fejtrágyázással, a szükséges tavaszi ápolással s gyomtalanítással harcoljunk. A kukoricatermelés és hozamának növelése egész állatállományunk, de különösen a sertéstenyésztés fejlesztése, a hízási súlyátlag növelése szempontjából rendkívül fontos. Zölden silózva egyre nagyobb szerepet játszik a szarvasmarha-állomány fejlesztésében is. A június 8-i határozat a kukorica vetésterületének növelését írja elő, különösen a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban. Feladatul tűzi ki, hogy a szocialista szektorban a vetésterületnek legalább a felét négyzetesen vessük és műveljük, s minél nagyobb területen alkalmazzuk a hibrid vetőmagvakat. E feladatok megvalósítása érdekében — ahol mód van rá, s ahol az ősszel nem végezték el a mélyszántást — az idő jobbrafordulásával minél nagyobb területre hordjuk ki az istállótrágyát, végezzük el a szántást, s a tavasz beköszöntésével mindenütt jó vetőágyat készítsünk a tavaszi kapások és kalászosok alá. A Központi Vezetőség ülése megállapította, hogy 1955-ben az állattenyésztés, különösen a sertéstenyésztés fejlesztésében jelentős eredményeket értünk el, de lemaradtunk a népgazdasági szempontból rendkívül fontos szarvasmarha-tenyésztésben. Márpedig a szarvasmarha-tenyésztés elsősorban a tej- és hústermelés szempontjából, de a növénytermesztés szempontjából is nagy jelentőségű. A növénytermelés fejlesztéséhez szervestrágya szükséges. A szervestrágya mennyiségének növelésében pedig a szarvasmarha-állomány gyarapításának van a legnagyobb szerepe. Ezért okoz kárt a népgazdaságnak a szarvasmarha-tenyésztés elhanyagolása, s az, hogy a kevésbé produktív, de nagyon költséges, nagyszámú lóállománnyal etetik fel azt a takarmányt, amelyből sokkal nagyobb hasznot hozna a szarvasmarha. A mezőgazdaság szocialista szektorában, elsősorban az állami gazdaságaikban, nagy gondot kell fordítani a gazdaságosságra. Állami gazdaságaink nagy részében még mindig indokolatlanul magas az önköltség. Még a múlt évi jó termésű évben is, például a gabona önköltsége 8,7 százallékkal volt nagyobb a tervezettnél. Állami gazdaságaink nem használják ki lehetőségeiket. A Somogy megyei állami gazdaságok igazgatósága területén például, a tej önköltsége 57 fillérrel magasabb, mint a takarmánytermelés szempontjából kedvezőtlenebb viszonyokkal rendelkező Csongrád megyei igazgatóság területén. A mezőgazdaság területén dolgozó párt-, állami és gazdasági káderek, s a kommunisták egyik legfontosabb feladata, hogy a mezőgazdasági termelés általános növelése mellett, minden erővel küzdjenek a termelékenység növeléséért, az önköltség csökkentéséért , az olcsóbb mezőgazdasági áruk előállításáért. A mezőgazdaságban megoldásra váró feladatok nagy kötelezettségeket rónak munkásosztályunkra, főként mezőgazdasági gépgyártó- és vegyipari üzemeinkre. Iparunk 1955- ben általában teljesítette a június 8-i határozatból reá háruló feladatokat. Mezőgazdaságunk tavaly 41,7 százalékkal több traktort, 13,5 százalékkal több cséplőgépet, 11,5 százalékkal több kévekötő-aratógépet, 60,4 százalékkal több traktorekét kapott, mint 1954-ben. Az új technika érezteti hatását a mezőgazdasági termelésben. Csak a gépállomások 1 300 000 normál holdnak megfelelő traktormunkával végeztek többet, mint 1954-ben. ötven százalékkal több gépi kapálást végeztek, 22 százalékkal nagyobb területről takarították be a gabonát, s a kombájn ma már általános elismerést vívott ki a falun. Ez az eredmény azonban viszonylagos, mert a gépekkel való ellátottság növekedése nem járt együtt a gépek jobb kihasználásával. Az egy-egy kombájnra eső teljesítmény — bár az 1954-es szinthez képest nőtt — mégis alatta marad az egyébként is alacsony normának. Az egy-egy traktoregységre eső teljesítmény pedig 4,1 százalékkal alacsonyabb volt, mint 1954-ben. Gépállomási dolgozóinknak az idén jobban ki kell használniuk a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátott technikát, csökkentve az önköltséget, tevékenyen kell résztvenniök a mezőgazdasági termelés fellendítéséért folytatott harcban. A termelés növelése, a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése a mezőgazdaságban, további fontos feladatokat hárít üzemeink munkásaira, mérnökeire és géptervezőire. A mezőgazdasági termelés komplex gépesítése új, korszerű, nagyteljesítményű gépeket követel. A terméshozamok növeléséért folytatott harc több műtrágyát, főként nitrogén műtrágya termelését igényli. A műtrágya-termelés növelése a tervteljesítés egyik legfontosabb előfeltétele. Iparunk, főként vegyiparunk a megnövekedett igényeket még nem elégíti ki hiánytalanul. Felelősség terheli ezért a Vegyipari és Energiaügyi Minisztériumot, mert nem biztosította a tervnek megfelelő ütemű és mennyiségű műtrágyatermelést. Nem tette meg a megfelelő intézkedéseket azért, hogy a Borsodi Vegyikombinát a tervben előírt időben megkezdhesse a termelését. Ebben az esztendőben biztosítani kell, hogy iparunk előállítsa a tervben előírt műtrágyamennyiséget. A mezőgazdasági termelésben nagy jelentősége van a vegyszeres gyomirtásnak. Nemcsak megkönnyíti, hanem hatékonyabbá is teszi a mezőgazdasági termelést. Éppen ezért nem lehetünk elégedettek azzal, hogy a rendelkezésre álló vegyszereket megfelelő permetezőgépek és berendezések hiányában nem tudjuk teljes mértékben kihasználni. Az ipar dolgozóinak jobb munkája elősegítheti, hogy a mezőgazdasági termelést gyorsan és nagy arányokban fellendítsük. A Központi Vezetőség határozatának végrehajtása 1956-ban is megköveteli a különböző szervek sokoldalú, összehangolt, céltudatos munkáját. Az ipar és a mezőgazdaság dolgozóinak együttes összefogása szükséges ahhoz, hogy a júniusi határozatból eredő, 1956-ra esedékes feladatokat minden részletében teljesítsük. E feladatok megoldása egyaránt érdeke a munkásosztálynak, s a dolgozó parasztságnak. A közös célokért való harcban tovább erősödik a két testvéri osztály szövetsége, mely előrehaladásunk legbiztosabb alapja. Szövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztságunk 1955-ben derekasan dolgozott. Többet termelt, mint az előző években, példásan, dicséretre méltóan teljesítette az állam iránti kötelezettségét. Egyénileg dolgozó parasztságunk, amely 1955- ben saját tapasztalatából győződött meg arról, hogy pártunk és kormányunk minden segítséget megad termelése fokozásához, meg lehet győződve arról, hogy ez a segítség a jövőben sem csökken. 1955-ben az egyénileg dolgozó parasztság 67 000 tonna műtrágyát, 14 000 tonna növényvédőszert, 400 000 katasztrális holdra különféle vetőmagvakat, 550 000 darab vegyes gyümölcsfa-oltványt, iparunktól nagyszámú mezőgazdasági kisgépet kapott. A gépállomások közel egymillió normálholdnak megfelelő talajmunkát végeztek az egyénileg gazdálkodó parasztoknak. 1956- ban ez a segítség 400 000 normálholdnak megfelelő talajmunkával növekszik majd. Egyénileg dolgozó parasztságunk tehát nyugodtan és biztonságosan termelhet. Minden előfeltétele megvan annak, hogy egyénileg dolgozó parasztságunk ebben az évben is derekasan dolgozzék és becsülettel teljesítse az állam iránti beadási és adófizetési kötelezettségeit. Most, a tavaszi munkák küszöbén arra van szükség, hogy megyei és járási pártbizottságaink, megyei és járási tanácsaink, a községi pártszervezetek és tanácsok, a falu kommunistái új, hatalmas lendülettel folytassák a küzdelmet a mezőgazdasági termelés fellendítéséért, termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlesztéséért. Pozsgai Zoltán: Hatékonyabb pártellenőrzés — szilárdabb tsz (2. oldal) Marton Vilmos: Számoljuk fel dieselmotor-gyártásunk elmaradottságát (3. oldal) Koroknai Zsuzsa: A kínai falu forradalmi átalakulása (3. oldal) A MAI SZÁMBAN Nagy Kálmán: Elsősorban a vezetőktől függ a munkafegyelem (3. oldal) Barabás Tibor: Körhinta «■» Öt magyar film (4. oldal) Gách Marianne: Beszélgetés Honthy Hannával moszkvai és leningrádi vendégszerepléséről (4. oldal) Köpeczi Béla: Az írtaréma az íródalomban (4. oldal) Pierre Gérard—Rudnyánszky Istvván: Hogyan él Jacques Richy gépszerelő? (5. oldal) Horváth Mihály: Feladó: Z. József vájár (6. oldal) Dobozy Imre: Szegény elnyomóitdők! (6. oldal) VEJV AZ ÚJ ÜZEMEK TERVEZŐINÉL Budapesten, a Deák Ferenc utca egyik hatemeletes sarokházában dolgoznak az IPARTERV tervezőmérnökei, rajzolói, fényképészei. Nagy a forgalom a bejáratnál, az előcsarnokban és a folyosókon. Egymás után érkeznek a minisztériumok, trösztök, vállalatok megbízottai. Együtt alakítják ki a jövő nagy üzemeit a tervezőmérnökök és azok, akik majd a megépítendő üzemek vezetői, dolgozói lesznek. Az IPARTERV mérnökeinek gondos és sok mindenre kiterjedő munkát kell végezniök. Nemcsak az üzemeket és a segédépületeket kell megtervezniük, hanem figyelembe kell venniök a helyi adottságokat is: a talaj összetételét, az éghajlati viszonyokat, a közlekedési és szállítási lehetőségeket, a lakótelepek elhelyezését és még sok más szempontot. ★ Az egyik műteremben fejlődő közellátásunk egyik új üzemét, a miskolci húsüzemet tervezik. A miskolc–sátoraljaújhelyi vasútvonal és a Sajó által határolt területen épül fel és egyik legkorszerűbb húsüzemünk lesz. Az üzem körülbelül 300 méter hosszú és 200 méter széles területen helyezkedik majd el. Hűtőház, irodaépület, raktár és garázs tartozik hozzá. Az üzem napi 200 marha, 500 sertés és 200 egyéb vágóállat húsának feldolgozására lesz alkalmas. A belső szállítást iparvasút könnyíti meg. A hűtőház (Csaba László építőművész terve) 500 vagon árut fogadhat be. Az üdezöld, füvesített tér, köAz ízletes húsárukhoz egy kis jó bor is elkel. Az IPARTERV dolgozói ezzel is szolgálhatnak. Callmayer Ferenc építőművész bemutatja a Pakson építendő borfeldolgozó és tároló terveit. A boltozatosan kiképzett, hatalmas pincékben sok ezer hektoliter bort tárolhatnak részint beton-, részint fahordókban. Különös gondot fordítanak a pincék tetőrészének kidolgozására, hogy a nap melege át ne hatolhasson rajta. Ezért a tetőt borító földbe növényeket ültetnek, amelyek felfogják a legerősebben tűző nyári napsugarakat is. A tárolók mellett 30 000 mázsa szőlő feldolgozására alkalmas üzem is épül. A gépesítés előnyei itt is megmutatkoznak, mint minden területen. A paksi járás egész bortermésének 30 százalékát feldolgozó üzem 2,4 százalékkal több bort hoz ki a szőlőből, mint ha kistermelők dolgoznák fel. Évi hárommillió forintot takarítunk meg ezen a réven, s így az üzem beruházási költségei 3—4 év alatt megtérülnek. A világhírű Egyesült Izzólámpagyár televíziós vevőcsöveket gyártó új üzemét is az IPARTERV mérnökei: Földesi Lajos és Szabó Imre tervezik. Előregyártott elemekből építik majd meg a 40 méter magas, nyolcemeletes toronyépületet, amelynek legfelső emeletén, a próbateremben egyidejűleg tízezer lámpát lehet kipróbálni. A sok ezer vevőcső által 70—80 fokra felmelegített levegőt bonyolult ventilláció hűti le. Hatalmas, nyolcvan méter hosszú, három emelet magas, négyszintes műhelycsarnok is épül, ezenkívül irodahelyiségek, öltözők, étkező. Jelentősek az IPARTERV mérnökeinek feladatai az importanyagok megtakarítása céljából épülő üzemek tervezésénél. A hazánkban gyártott papír alapanyagát adó nyersanyagok nagyrészt külföldi eredetűek. A Szovjetunió, Olaszország és Hollandia példájára papíriparunk e szalmából előállított cellulóz fokozott gyártására készül. Ezt a célt szolgálja — Böhönyei János tervezőmérnök munkája nyomán — a tervezés alatt álló sztálinvárosi szalmacellulóz-gyár. A gyár raktáraiban , tervek szerint egyszerre 25 ezer tonna szalmát tárolhatnak. A sztálinvárosi szalmacellulóz-gyár az általa előállított anyagból maga készít közepes minőségű papírt. Üzembehelyezésével jelentős behozatal váli majd feleslegessé. Ugyancsak importmegtakarítást eredményez majd a Mohácson felépülő farostlemez-gyár is. Böhönye Gusztáv tervezőmérnök vázlatai megmutatják az üzem hatalmas kiterjedését, a faaprítót, az anyagelőkészítő alapképző- és ollózóműhelyt, a készáru-raktárt és a többi melléképületet. A gyár jelentősége igen nagy mert ipari célra nem hasznosíthat fából és fahulladékból készít olya lemezeket, amelyek sok tekintetben felülmúlják a természetes faanyagot s zepén szoborral, tetszetőssé teszi az üzem képét. A miskolci húsüzem (Payr Egon terve) televíziós vevőcsöveket gyártó, új üzem. (Földesi Lajos és Szefoó Imre terve.) A mohácsi farostlemez-gyár. (Böhönyei Gusztáv terve.) Téli látogatás a tavaszra készülő üzletekben (Tudósítónktól.) A hőmérő még mínusz 10—15, sőt mínusz 20 fok hideget mutat, de a kereskedelem már a tavaszra készül. Megkértük Gondos Istvánt, a Belkereskedelmi Minisztérium Áruházi Igazgatóságának vezetőjét, ismertesse, hogyan készülnek fel a tavaszra állami áruházaink. Szaktanácsadás, különleges tavaszi ruhák az állami áruházakban — A vevők már elvárják — és ez nagyon helyes —, hogy a kiszolgálás mellett az eladóktól szaktanácsot is kapjanak, mindenekelőtt magyarázzák meg, hogy az eladott árut — műszaki, háztartási cikkeket, gyapjút- és nylonholmit — hogyan kell használni. Tavaszra éppen ezért a legjobb szakembereink által készített szakmai ismertetőket bocsátunk ki. Mit gyártanak az állami áruházak saját készruha-üzemei? — Az idei tavaszra a legújabb divatú fazonokat készítjük divatos mintájú anyagokból. Ilyen lesz például a különleges férfi ballonkabát, a PVC motorosruha, a leánykacomplé (fehér szövetruha piros kulikabáttal), a fehér hímzett selyemruha, a gyermek gumírozott esőgallér, a női ballonkabát, a „Rózsi“ velourkabát, a „Kriszta“ tweed-kabát, a sötétkék kamgarn-kosztüm, a velourból készült érdekes fazonú női kabátok, a fregoli kabát és kulikosztüm, a selyem- és raftruhák. Tavasszal kibővül az állami áruházak hálózata is. Május elsején nyitják meg az új, korszerű salgótarjáni Állami Áruházat, ahol a nógrádi iparvidék dolgozóit látják el jó minőségű árukkal. Mezőgazdasági kisgépek, új típusú kerékpárok a földművesszövetkezeti holtában A földművesszövetkezeti kiskereskedelem az idei tavaszon mintegy 7,8 százalékkal több iparcikket hoz forgalomba, mint tavaly, s bővül az iparcikkek választéka is. Sok új cikk kerül — a már régebben gyártott és forgalomba hozott áruk mellett — a boltokba, így például a tiszta gyapjú új mintájú, többszínű női ruhaszövetek, kétoldalt nyomott pamut tweed-szövetek, aprómintás fekete szatén, kasmirmintás flakon, nylonerősítéssel készült „aranyszál harisnya, lyukacsos férfi- és gyermek pólóing, osztályon felüli férfikabátok és öltönyök. Cipőből több százezer párral több kerül a falusi fogyasztókhoz, mint tavaly tavasszal. A többi között mikropórusos talpú szandálok és hosszúszárú gyermekcipők, ezenkívül sok — falun igen keresett — női, férfi és gyermek sarucipő, ötven százalékkal több permetezőgép és 20 százalékkal több permetezőgép-alkatrész lesz, mint tavaly. A mezőgazdasági termelőeszközökből is (eke, borona, fákapa, ásó, villa) nyolc tíz százalékkal több kerül falura tavasszal. Már most is mintegy 18 ezer darab 6-os eke és 17 ezer darab borona van a boltokban. A kora tavaszi gyümölcsfa- és szőlőápoláshoz metszőollók, különböző fűrészek, fakaparók, gyümölcsfakefék állnak majd a parasztság rendelkezésére. A szekerek rendbehozásához és kijavításához is lesz elég keréktalp, sínvas, szekértengely stb. Tíz százalékkal több kerékpár kerül a falvakba, mint tavaly. Emellett több új típusú kerékpárral is bővül a választék. Újfajta tavaszi sportcikkek ás játékok Már az első tavaszi napok a szabadba csalogatják a sportolókat, a gyermekeket. Turisták lepik el ahegyeket, megkezdődik az élet a sportpályákon, a játszótereken. A Belkereskedelmi Minisztérium Ipar- és Kultúrcikk Igazgatósága a tavaszra új sportcikkekről, játékokról, húsvéti ajándéktárgyakról gondoskodik. A tenisz kedvelői részére forgalomba hozzák a külföldi minőséggel azonos, hazai gyártmányú Balaton-teniszlabdákat, s teniszhúrokat. Kitűnő pingpong-labdák, légpisztolyok, horgászati felszerelések, szivacsos és laticeles pingpong-ütők is kerülnek az üzletekbe. Sokféle új játék készül el tavaszra: új típusú — óraműves felhúzhatós — mechanikai játékok, például mentőautók, teherautók, szirénázó tűzoltóautók, mintegy húszféle műanyag játék, PVC-ből és celluloidból "készült babák. Megkezdik a síró hajas, üvegszemű babák hazai gyártását, s ötletes, műanyagból készül homokjátékokat is lehet majd kapu az üzletekben. Az ajándékboltok új típusú kisméretű, igen szép kivitelű MOM ébresztőórákat, mechanikai öngyújtókat fémceruzákat, 10—15-féle újfajta bizsut, a legkülönbözőbb márkájú kar- és zsebórákat kapnak a húsvéti vásárra. A fényképezés rajongói is sok és jó minőségű fotócikkben válogathatnal a tavasszal. Az igazgatóság létrehozza az úgynevezett szolgáltató vállalatot, aho vitorlásokat, csónakokat, gumimatracokat, sátrakat, automata játékasztalokat kölcsönöznek majd az üdülőknek és a kirándulóknak. Friss paradicsom, retek, zöldpaprika - március elején Megkértük Miklós Jenőnét, az éjjel-nappal nyitvatartó csemegeáruház igazgatóját, tájékoztassa a primőráruk kedvelőit, hogyan készül fel az áruház a tavaszi forgalomra. Elsősorban friss, korai zöldségfélékről gondoskodunk. Már meg is kötöttük a szállítási szerződéseket a termelőszövetkezetekkel és az egyéni gazdákkal. Március elején már kapunk a rákoscsabai Micsurin Tsz-től friss paradicsomot, Petrovics László, Nagy István termelőktől nagy, húsos zöldpaprikákat. A biatorbágyi Dózsa Tsz májusban az első őszibarackkal látja el az áruházat. Három-négy hét múlva bőven lesz hónapos retek, hagyma, spárga. Az áruház sok Mirelite-főzeléket és gyümölcsöt is tartalékol, úgyhogy tavasszal is el tudjuk látni a fogyasztókat. Bővül a hidegkonyha választéka is. Márciusban már állandóan 25—30 féle ételt árusítunk, köztük friss francia salátákat. Vásárlóink kedvencét, a tavaszi juhtúrót is harásarosan szállítják már a földművesszövetkezetek. Természetesen más árucikkekből — szalámiból, kolbászfélékből, olajos halból, húskonzervekből, italokból, édességárukból — is gazdag választék várja vásárlóinkat a tavaszi hónapokban. Készül a magyar televíziós vevőkészülék nullszériája, az Orion-gyárban. Képünkön a szerelőteremben forrasztják a televíziós készülék alapvázát. (Fényes Tamás ifi Viel, Magyar Foto) ♦