Szabad Nép, 1956. március (14. évfolyam, 61-91. szám)

1956-03-10 / 70. szám

Csehszlovákia, március 6—7, Világváros a fenyvesek között T­­er Gottwaldov. A várost Tomas Bata, a cseh nemzetiségű nemzetközi cipő­király alapította itt ezen a festői dombvidéken. Nem a táj iránti sze­retesből, nem is szépérzékére hall­gatva, hanem azért, mert jól tudott számolni. Nagyon olcsó volt a munka­erő a valachok hazájában. Ez a táj még hozzátartozik ahhoz a vidékhez, amely Szlovákia után a legtöbb ki­vándorlót bocsátotta ki az ősi falvak­ból — szerencsét próbálni, ha már az otthoni vidék olyan mostohán mérte az élet javait. Tomas Bata cipőgyárat alapított, mellé nőtt fel a híres város. A „cipő­király“ repülőszerencsétlenség áldo­zata lett, örökösei — fia, az ifjabb Tomas és öccse, Jan — perre mentek a Bata-birodalom birtoklásáért. Pe­rükbe a történelem 1945-ben beleszólt és Zlinből Gottwaldov lett: a Bata­­gyár termékei ma mint a Svit-üzem kiváló gyártmányai, viszik szét az egész világon a cseh munkások, mér­nökök tehetségének hírét. Bata „vezér“ dolgozószobája az egykori Bata-gyár 15 emeletes iroda­házában ... no, az különös építmény. Ilyen szobában nemigen tartózkodtak még a magyar parlamenti delegáció tagjai. Erről a szobáról sohasem le­hetett tudni, hol keresse az ember. Most éppen fenn van a tizenötödik emeleten. A vendéglátók behívják a vendégeket. S ahogy belépünk: a szo­ba — megindul. Lefelé száll. Ez a dolgozószoba — amelyet ma már csak érdekes látnivalóként mutatnak a vendégeknek — mozog. Ott állt meg, ahol éppen Bata Tamás rajta­ütésszerűen ellenőrizni akarta a munkát. Kívülről nem is lehet látni, hol „jár“ éppen a szoba, s a szobá­ban a „vezér“. Az örökös félelem és rettegés hajszolta itt embertelen ütemben a munkást, még akkor is, ha a szoba üresen állt valahol a földszint és a tizenötödik emelet kö­zött, így hát is kellene ahhoz, hogy min­den munkahelyet tüzetesen megnéz­zen az ember. A magyar parlamenti küldöttség azonban rövid idő alatt is sok érdekeset látott. Nézzük meg például azt a szalagot, ahol női cipő­ket gyártanak. Ahol a bőr útnak in­dul — csak egy fekete, tenyérnyi si­ma bőrt látunk. Míg végigmegyünk s a gépek mellett visszakanyaro­dunk a másik oldalon — a szemünk előtt alakul, formálódik a könnyű, ízléses antilop női félcipő. Az utolsó művelet: fényesítik a talpát, beleütik a pecsétet: „Kcs 92“ — vagyis: ára 92 korona. Egy-egy munkás kezén na­ponta 1000 pár ilyen cipő megy át. Egy másik gépsoron szokatlan for­májú lábbelik. Női cipők ezek is, de a mi lányaink nem viselnek ilyet. Nem is nekik készül, hanem a né­met lányoknak: e papucsszerű kék, rózsaszínű lábbeli, a lába fején 7 ra­gyogó rézgomb — német népviselet. Népi tánccsoportoknak szállítja a Svit-gyár­t Németországba. A gumicipők üzemében a forró, ol­vadó gumi jellegzetes szaga már át­itatta a falakat. Végig, a hosszú épü­leten a legváltozatosabb formájú, színű és nagyságú tornacipők, gumi­cipők, sőt mi több: gyerekeknek gumi futballcipők készülnek itt. Éven­te 17 millió pár! Ez a gyárnak csak egyetlen épülete. S ilyen sokemeletes épületekből egész utcák vannak a gyárban. Készül itt cipő férfiaknak, gyermekeknek, asszonyoknak, készül bőrből, műanyagból, kígyóbőrből, pulykalábból, gyíkbőrből, vászonból és mindenből, amit a divat királynő­je csak ki tud találni. De gyártanak itt kiváló minőségű szifonharisnyát, fehérneműt is. Ha a múltban a Bata-gyár egy mil­liomos mérhetetlen vagyonát gyara­pította — ma a népi Csehszlovákia államának tulajdonában az egész nép jólétét szolgálja. És többet termel, mint bármikor. Pedig romokból kel­lett újjáépíteni. Ha létének körülmé­nyeit a tőkés vállalkozás szabályai határozták meg — a háború alatti pusztulásában is nagy része volt a ka­pitalista üzleti érzéknek. Egy Johnson nevű amerikai tábornok adta a „tip­pet“ a légierő parancsnokságának arra, hogy van itt egy jó célpont a fenyvesekkel tarkított dombok között, a Drevnice folyó szelíd völgyében. S a légierő munkához látott. Volt a közelben hadifontosságú célpont is , de Johnson tábornok ezt a gyárat tartotta célszerűnek elpusztítani. Ő ugyanis nemcsak tábornok volt, ha­nem az Egyesült Államok második legnagyobb cipőgyárának tulajdono­sa is. A Bata-művek és az ő gyára között éles, késhegyig menő konkur­­rencia-harc folyt a­ nemzetközi pia­con. Johnson tábornok, és cipőgyáros „ötletesen“ akart felülkerekedni a versenyben: bombákat irányított a konkurrens cég gyárára. Ma a Svit-gyár valóságos iskola, jön­­ nek ide tanulni, tapasztalatot szerez­ni baráti országok szakemberei, gyak­ran megfordulnak magyar vendégek is. Mérnökök, cipőipari munkások. Jelenleg koreai és kínai munkások tanulnak a gyárban. Testvéri segít­séget kapnak a csehszlovák munká­soktól. Gottwaldov a tőkés világ konkurrencia-harcainak egyik köz­pontja — a testvéri segítség központ­ja lett. Ezt a testvéri együttérzést a magyar parlamenti delegáció — itt­­tartózkodásának rövid ideje alatt is — nagyon közelről tapasztalhatta. Vendéglátóink büszkén mutatták gyárukat, elhalmozták a figyelem és kedvesség minden jelével a magyar országgyűlés küldötteit, a magyar nép követelt. A magyar népnek , a testvérnek szólt ez a forró üdvöz­let. Barátok közt jártunk Gottwal­­dovban. Kuncsice - acélszív. A gyár fellobo­gózott kapujában az összegyülekezett munkások gyűrűjében hallottuk elő­ször ezeket a szavakat: „Kuncsice, a Csehszlovák Köztársaság acélszíve“. A martinműben úgy éreztük, mint­ha otthon járnánk Sztálinvárosban. Tágas, világos csarnok, óramű pon­tossággal szervezett munka, hasonló tervek szerint épített — és még min­dig tovább épülő — szocialista nagy­üzem. A kovácsműhelyben egy óriási prést láttunk meg először. Tizenki­lenc méter magas, hidraulikus sajtoló­­gép. A gép két szorítópofája között ir­tózatos erejű nyomással formálódik, alakul egy hatalmas acéltömb. Hossza 17 méter, átmérője ahogy becsüljük: egy méter. Polasszky elvtárs, a kuncsi­­cei acélművek igazgatója azt is el­mondja, hogy Magyarország számára, a magyar ipar számára készül ez a ha­talmas acéloszlop. Présgép „alkat­része“, egyik oszlopa lesz. A kuncsi­­cei művek — amely édes testvére, de sokkal nagyobb testvére a mi Sztálinvárosunknak — sokféle termé­ket szállít Magyarországra. Erőmű­veinknek kazántestet, olajbányásza­ink számára fúrócsövet gyártanak itt. A kovácsmű­hely másik oldalán hen­gerek hevernek egymás mellé rakva a földön: a diósgyőri Lenin Kohászati Művek központi hengersoránál telje­sítenek majd szolgálatot Kuncsice ilyenformán a magyar iparnak is egyik bástyája. A parlamenti küldöttség végig­járta a hatalmas gyártelep néhány üzemét , így például a hengermű­veket, amelyben alig láttunk mun­kást, s ha láttunk is, leginkább mű­szerek előtt láttuk őket, amint a bo­nyolult termelési folyamatot egy-egy gombnyomással, kapcsolással irányí­tották. Tökéletesen felszerelt auto­matizált gyár ez — a mi Sztálinvárost készülő hengerművünk példaképe. Minden üzem kapujában — érkezés­kor és induláskor egyaránt — lelke­sen éljenző munkások várták a kül­döttséget. Éljenezték a két nép ba­rátságát, büszkén mutatták munká­juk nagyszerű eredményét, ezt a pár­éves szocialista nagyüzemet. Azután rövid beszélgetés követke­zett a hengermű előadótermében Beszélgetés? Több ennél. Két nép barátságának bensőséges ünnepe. Egy kitüntetett munkás — Radomir Fábián — először is azt kérdezte a magyar képviselőktől: olyan szép-e még a galyatetői üdülő, mint amilyen akkor volt, amikor ő is ott nyaralt — jutalomképpen jó munkájáért Miros­lav Pradka tervező arról beszélt, hogy a kuncsicei kohászok a magyar nép iránti szeretettől vezérelve, a legki­válóbb termékeket küldik a magyar ipar számára. Aztán elhangzott a kér­dés:­van-e itt a küldöttségben valaki Sztálinvárosból? Van bizony , itt van Wolf Jo­hanna elvtársnő, a sztálinvárosi dol­gozók parlamenti képviselője, a Sztá­­linvárosi Építőipari Tröszt főmérnö­ke. S ebben az alig félórányi rövid beszélgetésben, Sztálinváros Kuncsi­­cével, Kuncsice pedig Sztálinvárossal egyezséget kötött: a két szocialista város testvérré fogadja egymást, szo­ros kapcsolatot építenek ki egymás­sal. A magyar munkások sike­reinek, győzelmeinek szívből örülnek itt Km­csicében, a Csehszlovák Köz­társaság acélszívében. A magyar parlamenti delegáció sok­felé járt a testvéri Csehszlovákiában, sok-sok baráti szív üdvözölte már őket — de talán mégis itt, a cseh­szlovák munkásosztály nagyszerű képviselői között lehetett legmélyeb­ben érezni, mennyire mély és igaz: Magyarország és Csehszlovákia né­peinek barátsága Kuncsice — acélszív. A hős cseh­szlovák munkásosztály ereje, a né­pek közti barátság eleven érzése, az építők hűséges és harcos odaadása lüktet benne. Mocsár Gábor (lottmaldon, DCunesiee Képek a magyar parlamenti küldöttség csehszlovákiai látogatásáról ■j—— TÖRVÉNYEN KÍVÜL Keszi Imre színműve a Jókai Színházban A­z osztályával szembeforduló pol­­gári ifjú élete, megpróbáltatá­sai munkások, kommunisták között — így lehetne röviden megfogalmazni Keszi Imre Törvényen kívül című színművének lényegét. A dzsentribe oltott burzsoá apa és barátai — köz­tük a politikai rendőrség főnöke — mindent megtesznek azért, hogy Barkányi János, a fiatal nyelvész hű maradjon a polgári osztályhoz. De ■bármily szívósan is harcol érte csa­ládi környezete — meggyőzéssel, rá­beszéléssel, fenyegetéssel, ravasz cselfogásokkal, durva erőszakkal — a legkegyetlenebb harcot a fiatalem­bernek önmagával kell — vagy leg­alábbis kellene — megvívnia. A színmű történelmi háttere — az 1930. szeptember 1-i tüntetés előké­szítése és lezajlása — szinte szétfe­szíti a mű kereteit, s ezzel mondani­valójának jelentősége is megnő: azt igyekszik megmutatni, hogyan készí­tette elő a Horthy-korszak legna­gyobb proletártüntetését, a pesti ut­ca egynapos meghódítását a kommu­nisták pártja. Barkányi János, a Prybert Sodrony­gyár munkásnyúzó főmérnökének fia beleszeret Madaras Erzsibe, munkás­származású egyetemista társnőjébe, aki magával viszi egy illegális ifjú­munkás-kirándulásra. A fiatalok és vezetőjük, Rolla bácsi, a tapasztalt pártmunkás józan tartózkodással fo­gadják Barkányit. Jánosnak már ne­gyedóra múlva alkalma nyílik arra, hogy bebizonyítsa a párt iránti hűsé­gét, feltartóztatja a rájuk törő detek­­tíveket, hogy ezalatt az egyik ifjú­munkás megszökhessék. Kiállja a tűz­­próbát a rendőrségen is, nem vall tár­sai ellen. A látszat azonban­­ ellene szól, az ifjúmunkások árulónak tart­ják, de Rolla bácsi mindent rendbe­hoz. A dráma végén — amelyet idő­ben egy-két hónap választ el az első kép eseményeitől — Barkányi Jánost már mint magabiztos forradalmárt látjuk viszont. Örvendetes, hogy Keszi Imre új színműve a magyar munkásmozgalom történetének egyik legragyogóbb lap­ját kelti életre. Kétszeresen örülhe­tünk ennek azért, mert a Törvényen kívüli a Jókai Ifjúsági Színház tűzte műsorára: témájánál fogva a mű arra hivatott, hogy érzékeltesse a fiatalok­kal az ifjúmunkás-mozgalom egész­ségesen vonzó romantikáját. Ezt a célt sok tekintetben el is éri. Érdeme a drámának, hogy vonzóan mutatja meg azoknak az ifjúmunká­soknak az életét, akik harcban, el­nyomatás alatt, emberül helytálltak a szocializmus ügye mellett. A drámá­ban többnyire eleven irodalommá lé­nyegül a pedagógiai célzat — élmé­nyeket, eszméltető és elgondolkoztató élményeket visz magával a néző. Sv­ászi Imre színművének különö­­­­sen egyes részletei sikerültek. Van a drámában néhány meggyőzően kidolgozott, emlékezetes alak és jele­net. Ilyen sikerült figura például a horthysta politikai rendőrség főnöke. Az ellenség sablonmentes ábrázolá­sa (a főnök okos, jó pszichológus, ért az emberekhez s mindamellett gyű­löletes) s az egész jelenet bravúros megoldása is bizonyítja Keszi Imre drámaírói tehetségét. A Jánost „jobb útra téríteni“ akaró rendőrfőnök egymaga beszéli, ágálja, játssza vé­gig az egész képet, a monológ min­den hátráltatóan nehézkes és zavaró jellege nélkül. A politikai rendőrség vezetőjének kérdéseire, ajánlataira, ígéreteire, fenyegetéseire a kommu­nistákhoz közeledő Barkányi félre­érthetetlen hallgatással válaszol, s éppen következetes hallgatása teszi a beszélgetést izgalmasan kétoldalú­vá. A rendőrfőnök élettel telített fi­gurája kitűnő alakítóra talál Apáthi Imre személyében. Biztos kézzel megrajzolt típus Barkányi Endre, János nagybátyja, a megvesztegető modorú, ám tenyérbemászó képű szélhámos, akit bátyja, a józan pol­gár is lenéz, megvet, noha mind a ketten egyazon fa gyümölcsei, egy­azon társadalmi osztály, csupán ma­gatartásukban különböző tagjai. Pa­­taky Jenő jól szolgálja a szélhámos figurájának sokoldalú bemutatását. A Törvényen­­kívül egyes részletei, szereplői mély benyomást gyakorol­nak a nézőre. Mindemellett számos tisztázatlan mozzanat csökkenti a mű eszmei mondanivalójának érté­két, s a művészi megoldás sikerét. A dráma nem tudja valószerűvé ten­ni, hogy a nagypolgári életformák közt nevelkedett Barkányi János rö­vid idő leforgása alatt tépelődő tu­dósjelöltből kommunista népszónok­ká fejlődik. Itt a szerzőt erősen kö­tötték a dráma cselekményének szűkre szabott időbeli határai, s ezért kénytelen volt egy-két hónapba belesűríteni a hosszabb távot meg­követelő folyamatot. Nem az alap­­probléma körül van itt a hiba. Vol­tak polgárok, akik szakítottak osz­tályukkal és kommunistákká váltak. De Keszi Imrének meggyőzően kel­lett volna ábrázolnia ezt a folyama­tot. Miért gyűlöli meg osztályát Bar­kányi­ János? Csak azért, mert az — a proletariátus szemével nézve — valóban gyűlöletes? Ez még nem elegendő. Erzsi iránti szerelme a drá­ma első képeiben nem elég meggyő­ző tényező ahhoz, hogy megindokolja a fiúban lezajló fordulatot. S így sajnos éppen a konfliktus kiinduló­pontja marad elnagyolt, bizonytalan. S tovább: Miért bízik Barkányi Já­nosban kiszabadulása után a párt képviselője, noha a látszat a fiú el­len szól, s becsületessége mellett sincs semmi bizonyítéka? E Erek és még sok más megválaszol­l latlan miért — Keszi Imre színművének legszembeötlőbb fogya­tékosságai. Elképzelhető ugyan, hogy Barkányi János szakít osztályával, elképzelhető, hogy a tapasztalt kom­munista meg van győződve a fiú be­csületességéről, elképzelhető, hogy Ringwald, a kispolgár csatlakozik az ifjúmunkásokhoz. Külön-külön talán mindez valóban lehetséges. Viszont a valószínűtlenségek ilyen halmozása ellentmond a tipikusnak — a szónak mind köznapi, mind pedig esztétikai értelmében. Somogyvári Rudolfnak nehéz fel­adattal kell megbirkóznia, hogy Bar­kányi János lélektanilag kevéssé megalapozott figurájából élő embert teremtsen. Mértéktartó, okos játéká­val azonban sikerült javítania Bar­kányi alakjának drámai fogyatékos­ságain. Helyenként még azt is érzé­kelteti, ami magában a szövegben majdnem elsikkad: az ifjú belső har­cát. A Törvényen kívül másik főhőse, Madaras Erzsi, János szerelme, a drá­ma legkevésbé sikerült alakja. Nem határozott, energikus ifjúkommu­nistát ismerünk meg benne, hanem tétovázó, határozatlan leányt. A sze­rep fogyatékosságait nem sokban enyhíti Bara Margit játéka, aki — néhány jó mozdulatától és hangvéte­létől eltekintve — megmarad a sze­rep adta lehetőségek korlátai között. Szólni kell még a színmű egyik lényeges szerkezeti fogyatékosságá­ról is, a negyedik felvonásról, amely­re a konfliktus szempontjából sem­mi szükség sincsen. A harmadik fel­vonás végén a néző meggy­őződik ar­ról, hogy Barkányi kommunistává lett, a pár­t bízik benne és befogad­ja. A továbbiakban a szerző megmu­tatja Barkányit, a kommunistát párt­munka közben, de ezekben a jelene­tekben a romantikus pátosz elfedi a realitást, a harsány külsőségek nem kárpótolhatnak a jellemek bel­ső mozgatóerőinek hiányáért. A fiatal néző szívébe zárja a har­­mincas évek hőseit, a törvényen kívül élő ifjú kommunistákat— Tilaj­­ka Jánost (Patassy Tibor), Zebelédi Palit (Szirmai Jenő), Fercsek Kati­cát (Lengyel Erzsi) és társaikat. Sa­játos lelkialkatú figura Sátoros Gá­bor, a tüdőbajos kommunista egye­temi hallgató. Csak az ellenség iránti gyűlölet élteti. S ha a minden sze­repében otthonosan mozgó Molnár Tibor ezúttal nem képes hiány­talanul megoldani feladatát, ez nem csupán az ő hibája. Kovács Károly Rolla bácsija — a tapasztalt, az if­júság vezetésére és tanítására nagy­szerűen alkalmas kommunista alak­ja. Kár, hogy az író több ízben olyan — néha papos — frázisok pufogtatá­­sára kényszeríti, amelyek sehogy sem illenek az öreg munkás szájába. Emlékezetes alakítást nyújt Rozsos István Ringwald Ervinnek, a kispol­gári lázadásból dekadenskedő, ked­ves, esetlen egyetemistának szerepé­ben. A színmű másik — a munkás­­mozgalommal rokonszenvező — értel­miségijét. Soproni professzort Boray Lajos alakítja sok finomsággal, enyhe humorral. A rendezés sok felkészültséget igénylő munkáját Kamarás Gyula vé­gezte nagy igyekezettel, ám nem tel­jesen kielégítő eredménnyel. Különö­sen hibáztatható a negyedik felvonás mindkét képének beállításáért, ahol a rendezői munka csak elmélyítette e jeleneteknek a szerző adta, túlfű­tött álpátoszát. Keszi Imre Törvényen kívül című drámája érdekes, sok jelenetével ma­gával ragadó színdarab. Témaválasz­tása, mondanivalója egyaránt helyes. Kár, hogy a szerkezeti fogyatékossá­gok, a megválaszolatlan miértek csökkentik művészi értékét­ .Ezen azonban még lehet segíteni. Ha a szerző és a színház tovább dolgozik a színdarabon és az előadáson, mint ahogy már a bemutató óta is — na­gyon helyesen és eredményesen­­ tette, bizonyos, hogy sokat javulhat a mű. Kulcsár István Vasárnap kezdődik a diákok magyar-szovjet barátsági hete Március 11—17 között rendezik meg az ország általános és középis­koláiban a diákok magyar-szovjet barátsági hetét. Ebből az alkalomból számos iskola levelezési kapcsolatot teremtett több szovjet iskolával. A Veres Pálné Leánygimnázium tanu­lói például 17 szovjet város iskolá­jával leveleznek. A Kölcsey Gimná­ziumban érdekes kiállítással köszön­tik az ünnepi hetet. A XII. kerületi Tanítóképző növendékei könyvkiállí­tást rendeznek a legnépszerűbb szovjet könyvekből. Nagy az érdeklődés a fiatalok kö­rében az Oktatásügyi Minisztérium és az MSZT által kiírt, a magyar­­szovjet kulturális kapcsolatokkal fog­lalkozó pályázat iránt. SPORTHÍREK MEGÉRKEZTEK AZ OSZTRÁK KOSÁR­LABDÁZÓK pénteken este társasgépko­csin Budapestre, a szombat esti nemze­tek közötti válogatott mérkőzésen sze­replő osztrák férfi és női kosárlabdázók. Edmond Dvorak, az Osztrák Kosárlabda Szövetség elnökhelyettesének vezetésé­vel 12 férfi- és 11 női versenyző érke­zett. A sportküldöttséggel jött Teodor Vychodil, az Osztrák Kosárlabda Szövet­ség főtitkára, G. Haselbacher, a férfi- és Krappl a nő­i csapat edzője, valamint Graf és Kietzberger játékvezetők. AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZER­VEZET sportorvosi szakcsoportja 1956. évi nagygyűlését március 29-én és 30-án tartja Budapesten a Testnevelési Főisko­lán (XII., Alkotás u. 44.) A SZIKRA- SZABAD KÉP SPORTKÖR rendezi az év első országúti kerékpáros versenyét. A verseny 10 osztályfutam­ban kerül lebonyolításra. Vasárnap reg­gel 9 órakor kezdődik a verseny a bécsi országút 6 km körénél. A TESTNEVELÉSI TUDOMÁNYOS TA­NÁCS előadássorozata keretében március 13-án, kedden 18 órakor a Testnevelési Főiskola dísztermében Sebes Gusztáv, az OTSH elnökhelyettese tart előadást A lab­darúgás magyar játékrendszere címmel. Hozzászólnak: Bukovi Márton, a Bp. Dó­zsa, Kemény Tibor, a Dorogi Bányász edzője és Titkos Pál állami edző. AZ ANGLIÁBAN vendégszerepelt ma­gyar asztalitenisz-válogatott és a Belgrád­­ban mérkőzött Bp. Kinizsi labdarúgó­csapata visszaérkezett Budapestre SZABAD NÉP Szovjet vendégeink pénteki látogatásai K. I. Trapeznyikov építőművész délelőtt Miskolcon tett látogatást, ahol tanulmányozta a város rende­zési terveit. Délután Kazincbarcikára utazott, s megtekintette a Borsodi Vegyikombinátot és az épülő új vá­rost. Ny. V. Melnyikov professzor dél­előtt Pécsett találkozott a szénme­dence vezetőivel, innen Pécsbányára utazott, majd Komlót kereste fel. V. P. Masztyerova mezőgazdász délelőtt a Pest megyei Tanács mező­­gazdasági igazgatóságának munkáját tanulmányozta. Délután a rákoscsa­bai Micsurin Termelőszövetkezetbe látogatott el. I. D. Leonov, a leningrádi Kirov Gépgyártó és Kohászati Üzem máro­sa délelőtt Egerbe utazott. A város megtekintése után visszatért Buda­pestre és ellátogatott a Váci utcai bemutatóterembe, ahol a kohó- és gépipari üzemek dolgozói az új tech­nika napjait rendezik. A. P. Mareszjev, a Szovjetunió hőse Zalaegerszegre látogatott el. A város dolgozói este nagygyűlést ren­deztek a szovjet vendég tiszteletére. Konsztantyin Szimonov, a Szovjet Írók Szövetsége vezetőségének tit­kára Debrecenben és Nyíregyházán tett látogatást. Folyik a küzdelem a Duna jeges áradata ellen (A Szabad Nép kiküldött tudósító­jától.) Óráról órára változik a helyzet a Duna déli szakaszán. Pénteken reggel arról adtunk hírt, hogy Dömsödtől Bajáig zajlik a Duna s csökken a víz­szint, most ismét arról kell beszá­molnunk, hogy Dunaföldvárnál újabb jégtorlasz keletkezett. Ez újabb ne­hézségek elé állította a gátakon dol­gozó honvédeket és a lakosságot. A vízszint a csütörtöki csökkenés után ismét emelkedni kezdett. A honvéd légierők és az árvízvédelmi kormány­biztosság azonnal megtette a szüksé­ges intézkedéseket. Felderítő repülő­gép indult a Duna fölé, hogy kipuha­tolja a veszélyeztetett részeket, meg­állapítsa a jégtorlaszok nagyságát és a bombázás célpontjait. A felderítő gép — amelyen néhány újságíró is helyet kapott — Buda­pestről indult és végigkísérte a Duna vonalát egészen a határig. Budapest alatt, a Nagy-Duna-ág fölött repülve, ezüstösen ragyog a víz, s csak elvét­ve lehet látni egy-e­gy jégdarabot. A magasból is jól látható, ho­gyan mozognak száz számra a gátak mentén a tehergépkocsik, a dömperek. Egy-egy község határában szinte nyüzsög a dunapart, rengeteg ember dolgozik a gátakon. Lejjebb, Sztálinváros, Dunavecse, Apostag környékén, mintha megsok­szorozódott volna a Duna szélessége. A Duna árterülete víz alatt van. Néhány ház is vízben áll. Madocsá­­nál ugyancsak nagy területen hul­lámzik a víz. A község szigetként emelkedik ki a környező vízből. Már messziről látni a repülőgépből, a du­­naföldvári híd fölötti, mintegy hat kilométeres hosszúságú jégtorlaszt, amely dél felé további három-négy kilométer hosszúságban folytatódik. A felderítők azonnal jelzik rár dión azokat a pontokat, ahol meg kell nyitni a zajlás útját. A jelzés után röviddel megjelennek majd a bombázó repülőgépek, hogy 250 kilogrammos bombáikkal záporozzák ezt az újabb jégtorlaszt. A bombázást pénteken a késő esti órákig folytatták, de a zajlás ek­kor még nem indult meg. Pénteken, még az éjszaka folyamán több ezer hon­véd és több száz teherautó érkezett a Duna déli szakaszára, hogy további segítséget nyújtson a veszélyeztetett községeknek. A gátakon dolgozók a nagy hideg ellenére sem hagyták ab­ba a munkát, hanem az újonnan ér­kezettekkel közösen erősítették a töl­téseket. Megfeszített erővel küzdenek honvédeink és a lakosság a döm­­södi, az apostagi, a paksi és a bajai gátaknál is. Az odaadásnak, a hősiességnek ezer és ezer szép példájával találkozni. Éjjel-nappal dolgoznak, belegázolnak a jeges árba, ha a szükség úgy kí­vánja. Dunavecsére Vizinger Sándor elvtárs, községi párttitkár például az ötödik napja kinn dolgozik a gáton. A Duna áradásától aligha veszélyez­tetett Kunszentmiklósról mindennap 150—200 ember jön Dunavecsére se­gíteni. A helyi állami és pártszervek a lehetőség szerint messzemenően gondoskodnak a gátakon dolgozó emberekről. Diszista lányok, MNDSZ- asszonyok szünet nélkül hordják a forró teát és az élelmet. Mások a kis tábortüzeket élesztik, hogy a szél­től, a hidegtől agyonfázott és elcsi­­gázott emberek, ha rövid időre is, felmelegedhessenek. A veszély elhárítására hatékony, szoros, baráti együttműködés alakult ki a magyar és a jugo­szláv árvízvédelem között. Az illetékes jugoszláv szervek a leg­nagyobb segítőkészséggel vesznek részt a munkában. A magyar határ­tól lefelé mintegy 30 kilométeres hosszúságban még áll a jég, s a ju­goszláv légierő szünet nélkül rob­bantja és bombázza a torlaszokat, hogy ezzel is segítsen utat nyitni a magyar szakaszon meginduló zajlás­­nak. Szabó László ütemjelb­ezi és bajnoki mérkőzések a mai sportműsorban A mai gazdag sportműsorból kiemel­kednek a Magyarország—Ausztria vá­logatott kosárlabda-mérkőzések. A Sport­­csarnokban este negyed 8 órakor a két ország női válogatottjai mérkőznek, majd a férficsapatok mérkőzése követ­kezik. Már szombaton megkezdik az elsőosz­­tályú labdarúgó-bajnokság második for­dulóját: a Dózsa-stadionban kerül sorra a két mérkőzés (Bp. Vörös Lobogó— Salgótarjáni Bányász negyed 2 órakor, Bp. Dózsa—Pécsi Dózsa, 3 órakor). A jégkorongozók a Millenáris Rúnáért ját­szanak, a Millenáris-pályán este 6 óra­kor (Bp. Építők—Bp. Kinizsi). A vízi­labda Téli Kupa döntői ugyancsak 6 óra­kor kezdődnek a margitszigeti Sport­uszodában. Több sportágban ifjúsági bajnokságot rendeznek, mégpedig asz­taliteniszben (a Sportcsarnok edzőterme, reggel 9-től) ökölvívásban (a Tüzér ut­cai Honvéd-sportcsarnok, este 6 órától) és vívásban (Pasaréti út, reggel 9 és dél­után 5 óra). Újpesten, a Vasas Izzó kul­túrtermében délután 3 órakor lépnek pályára a röplabda-csapatok, amelyek a Téli Kupáért küzdenek. A XI. Téli Főiskolai Világbajnokság pénteki eredményei A XI. Téli Főiskolai Világbajnokság küzdelmei során a varsói jégstadionban csütörtökön este az alábbi két jégkorong­­mérkőzést játszották le: Csehszlovákia—Kínai Népköztársaság 14:2­ (4:1, 6:1, 4:0), Szovjetunió—Lengyelország 12:2 (2:1, 7:1, 3:0). Pénteken, délelőtt került sor az FVB férfi mi­korcsolyázó-versenyének köte­lező gyakorlataira Eredmények: 1. Divin (csehszlovák) 529,5 pont, 2. Felsinger (osztrák) 524,2 pont, 3. Streder (osztrák) 462,5 pont, 4. Zaharov (szovjet) 445,7 pont, 5—6. C­zakó (magyar) 438,3 pont, 5—8. Si­­mantovszkij (szovjet) 438,3 pont. Zakopanéban pénteken az északi ösz­­szetett versenyre és a 10 km-es női sí­futásra került sor. Eredmények: 10 km-e® sífutás női fő­iskolai világbajnoka: Kaaleste (szovjet) 41:46 p, 2. Polikarpova (szovjet) 42:22 p, 3. Mieo­ Iviejeva (szovjet) 43:54 p,­­ 8. Bart­ha Magdolna (magyar) 49:08 p. Szombaton, a 15 km­-es férfi sífutó versenyt bonyolítják le. * ☆h írek * * Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Horváth Verának, a Magyar Rádió főosztályvezető helyettesének 60. szü­letésnapja alkalmából, több évtizedes munkásmozgalmi tevékenységéért, valamint eddig végzett eredményes munkájáért a Munka Vörös Zászló Érdemrendje, Sarlós Mártonnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi kara egyete­mes jogtörténeti tanszéke egyetemi tanárának 70. születésnapja alkal­mából a magyar, bíráskodás és a jog­élet átalakítása terén kifejtett tevé­kenysége, valamint oktató-nevelő­munkája elismeréséül a Munka Ér­demrend kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Kristóf István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának titkára nyújtotta át. — Új kisgépeket gyárt a Fémfel­dolgozó Kisipari Szövetkezet. Elké­szült már a többi között a csomag­­kidobó automata mintapéldánya, amelyet cigarettára, gyufára, cukor­kára, szappanra vagy bármely más kisebb árucikkre be lehet állítani. A tervek szerint ebből az automatából az idén körülbelül 12 000 darab ké­­szül . Járási művelődési ház épül a Somogy megyei Tabon. 500 személyes, korszerű színpaddal ellátott előadó­terme, ezenkívül olvasóterme, társal­gója és különféle szakköröket befo­gadó helyiségei lesznek az otthonnak.­­ Pénteken Budapestre érkezett a Kultúrkapcsolatok Intézetének ven­dégeként Vl­ko Novak, a ljubljanai egyetem néprajzi tanszékének pro­fesszora. — Kézihajtású házi mosógépet ter­veztek a Fővárosi Tanács Fémtömeg­cikkgyártó Vállalatánál. A gép soro­zatgyártását előreláthatólag a jövő negyedévben kezdik meg. — A logarlécnél jobb gyorsszámoló korong készítését kezdték meg a Mechanikai Gépalkatrész KSZ-ben. — Bartók-emlékkiállítás nyílt Nyíregyházán, az ottani állami zene­iskola és a Jósa András Múzeum kö­zös rendezésében. — Kirill Kondrasin szovjet mester, kétszeres Sztálin-díjas, az OSZSZSZK érdemes művésze, a Szovjetunió Állami Akadémiai Nagy Színházának karmestere, ma este 8 órakor ismét a Zeneművészeti Főis­kola nagytermében szerepel. Ezúttal is a Magyar­­Állami Hangverseny­­zenekart vezényli. — Maja Pu­szeckaja, a Szovjetunió Állami Akadémiai Nagy Színházá­nak szólótáncosa, az OSZSZSZK ér­demes művésze és Marisz Liepa, a Lett SZSZK Opera és Balett Szín­házának szólótáncosa pénteken este az Állami Operaházban vendégsze­repelt. Csajkovszkij A hattyúk tava című táncjátékában Odette­ Odilia, illetve a herceg szerepét táncolták nagy sikerrel.­­ Hatvan új lakás épül a Sajó­­szentpéteri Üveggyár dolgozóinak. A községben tavaly csaknem száz új bányász családi házba költöztek be.­­ Megdöbbentően nagy az írástu­datlanság Rómában. A legutóbb meg­tartott általános népszámlálás adatai szerint az olasz fővárosban 61065 írástudatlan él; további 212 610 római lakosnak nincs elemi iskolai végzett­sége sem. — Az év végére befejezik a Má­tyás-templom tornyának helyreállítá­sát — Háztartási gáztűzhelyet, fürdő­szobai vízmelegítőt és fali fűtőkály­hát is lehet vásárolni részletfizetési kedvezménnyel. A részletakcióról részletes felvilágosítást a Fővárosi Gázszolgáltató Vállalat, valamint a vidéki gázszolgáltató és gázműválla­latok adnak. —Harmincnégyezren fordultak meg az év első két hónapjában az Országos Műszaki Könyvtárban. A két hónap alatt több mint 60 000 könyvet, illet­ve folyóiratot vettek igénybe a könyvtárban. — Meggyorsítják a hályogszemüvegek ké­szítését. Az OFOTÉRT November 7 téren, levő fióküzletében ezentúl 24 órán belül készítik el az ilyen szemüvegeket. — Népviseleti boltot nyit az ATEX & Rákóczi út 76. számú üzletében, a Keleti­pályaudvar közelében. — Ankétot tartanak a VI. Magyar Képzőművészeti Kiállításról vasárnap délelőtt 11 órakor a Műcsarnokban. Az Árvízvédelmi Kormánybiztosság pénteki jelentése A Duna tetőzése Komáromot el­hagyta és a pénteki nap folyamán Esztergom térségében volt. A felette levő szakasz végig apad. Budapestnél a vízállás pénteken 18 órakor 763 centiméter, lassan egyenletesen árad. Budapest és Or­das között csak kisebb ingadozásokat mutat és Ordastól lefelé, az ország­határig közepesen áradó jellegű. A budapesti tetőzés szombaton éj­jel, illetve a vasárnap reggeli órák­ban 770—780 centiméter között vár­ható. A pénteki napon a légierő foko­zottabb erővel folytatta a jég rombo­lását, amelynek eredményeképpen Bölcske térségében a dunaföldvári torlódás alsó része továbbszakadt. A még néhány kilométeres szakaszon álló jégtorlasz megbontása robbantó alakulatok és a légierő bevetésével tovább folyik. Bölcskétől délre a Duna mintegy 50 kilométeres szaka­szon jégmentes, majd Fajsztól az or­szághatárig jég borítja. Az ország­határon túl a jugoszláv szakaszon is hosszabb, összefüggő jégtakaró van, amelyet a jugoszláv katonai alakulatok alulról felfelé haladva fokozatosan rombolnak. A tassi vízbeömlésen keresztül a Duna árvize fokozatosan tölti fel a soroksári dunaág medrét, a vízszin­tek előreláthatólag szombaton ki­egyenlítődnek. A soroksári dunaág­menti régi gát megerősítési munkái a legnagyobb erőfeszítéssel folynak. A honvédség nagy erőket vonultat fel a gátak védelmére és a lakosság is teljes erővel küzd a gátak megvédé­séért. A vízszintemelkedés szükségessé tette, hogy Szigetcsép, Majosháza, Áporka és Kiskunlacháza hullámte­rében épült vagy mélyebben fekvő házaiból a lakosság a községek ma­gasabban fekvő részeire költözzön. A kiürítésre felkészült Lórév, Markádt Szigetbecse és Ráckeve-Újtelep­­hely­ségekben még nem vált szükségessé a kiürítés végrehajtása. Kis­kunlac­­háza és Ráckeve, illetőleg Kiskunlac­­háza és Dömsöd között az összekötő utak mélyebb részeinek vízzel történő elbontása miatt a forgalom lebonyo­lítása terelőutakon történik. A jégviszonyok előre nem látható gyors megváltozása, továbbá az ár­hullámnak Budapest alatti szakaszon néhány napon belül bekövetkező te­tőzése miatt a védekezést fokozott erő­vel kell folytatni, az eddigi legna­gyobb vízállásokat több helyen felül­múló árvíz ellen. Nagylétszámú köz­erő, jelentős honvédalakulatok és munkáscsapatok dolgoznak hősies erőfeszítéssel a gátak védelmében. A védekezés küzdelmét az elemekkel nagy mennyiségű védekezési anyag, földmunkagép és szállítóeszközök anyagi ereje támogatja, miejm A BUDAPESTI MOZIK DISZ­MATINÉMŰSORA VASÁRNAP (DE. 10 ÓRAKOR) UGOCSA: Parka«vér (10». 2x2 néha öt (13). — DÓZSA: Dalolva szép az élet. — HU­­NYADI (Kispest): Díszmagyar — RÁKOSI MÁTYÁS KULTÚRHÁZ: Civil a pályán. — BRIGÁD (Pestlőrinc): A flotta hőse. — BETHLEN: fia és a nagyapám — SPORT: Meseország — BÁNYÁSZ: Egy igazi ember. — HAZÁM: Janika. — HALADÁS: Elefánt és ugrókötél — ÓBUDA: Kémek a vonaton. — REGE: Hamupipőke — TÁTRA: Tizenöt éves kapitány. — AKADÉMIA: Arany&lmalácsfca. — DIADAL: Bűvös azék — ÉVA: Nevess ve­lünk. — ALKOTÁS (10. 12): Rejtelmes szi­get .— IPOLY (flO): Álruhád szultán. — NAP: Kiskrajcár. — VASVÁRI: Titokzatos hajóroncs — BALASSI (Pestimre) : Bátor emberek. — RÁKÓCZI (Csepeli: Erősebb »» éjszakánál. — SZABADSÁG (Újpest): Szele­­burdi tapsifülen. — TAVASZ (Rákospalota): Rákóczi hadnagya — Széchenyi (Pestújhely): Mágnás Miska. — KOSSUTH (Pesterzsébet) : Föltámadott a tenger. — ,ÚJVILÁG (Rákos­keresztúr) : Kővirág. — MIKSZÁTH (Sas­­ halom, 10. 13): Senki nem tud semmit. — VILÁGOSSÁG (Pesterzsébet) • Déryné — ÁR­­PÁD (Budafok): Liliom. — BÉKE (Rákos­palota) : Kalózok kincse — CSABA (Rákos­csaba) : ön­ a hegyekben. — KOSSUTH (Cín­­kotai : Gyöngyvirágtól — lombhullásig — PETŐFI (Nagytétény): Varázsbolt. — '(SZI­­GETHY (Albertfalva): Vad vízország. — TERV (Pestújhely): ütközet békében. — ÚTLÁG (Rákosmihály): Állami áruház. A RADIO MŰSORÁBÓL SZOMBAT KOSSUTH-RÁDIÓ: 4.38—8.80-ig: Zenés műsor. —■ Közben: 5.30: Hírek — 5.30: Őrjárat — 6.00: Hí­rek. — 6.30: Falurádió. — 7.M­. A Szabad Nép vezércikke. Hírek. — 3.10: Reggeli hang­verseny. — 0.00: Rádiójáték. — 9.35: Gyer­mekzene — 9.40: Dunajevszkij és Kemény Egon dalaiból­­­ 10.00: Hirek Lapszemle. — 10.10: Operakettősök — 10.40: Zalai nép­dalok. — 11.10: Magyar és szovjet költők versei. — 11.25: A Zeneművészeti Főiskola hallgatóinak hangversenye — 13.00: Hírek. — 13.10: Klasszikus operettek. — 13.00: Fa­lusi híradó. — 13.15: Művészlemezek. — 14.15: Szórakoztató zene. — 15.00: Hírek Közérdekű közlemények. — 15.10: Carlo Zecchi zongorázik. — 15.45: Válaszok a hall­gatóknak. — 16.00: Kórusaink életéből — 16.20: Az épülő kommunizmus nagy országá­ban. — 17.00: Hírek — 1715: Szír küldi . . — 18.00: Szombat délután . . — 1813: Népi zene — 18.55: Kommentár — 19.00: Tánc­zenekar — 19.52: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Esti Híradó — 20.20: Vidám zenés műsor — 23.00: Hírek. Sport. — 32.15: „Tán­­colj velünk éjfélig" - 24.00: Hirek. — 0.10: Cigánydalok PETŐFI-RÁDIÓ: 14.90: Zenés hétvége. — 15.10: Bélyeggyűj­tők öt perce — 15.15: Népdalok. — 16.00: Lapszemle — 16.10: Rembrandt művészete. — 16.35: Részletek Offenbach Hoffmann meséi című daljátékéból — 17.15: Kamara-­­ zene — 17.45: Külpolitikai kalauz — 17.55: Az Állami Orosz Énekkar énekel — 18.2­5: Sporthiradó — 11.40: Somogyi történetek — 19.00: A MAGYAR—SZOVJET BARÁTSÁG HÓNAPJA Helyszín­ közvetítés az Állami Operaházból Muszorgszkij: Borisz Godunov. — Közben, kb.: 20.20: A régi admirális. El­beszélés. — 20.48: A közvetítés folytatása. — Közben kb .1.55: Puskin megzenésített váz­áéiból — ts.it. A közvetítés folytatása SZOMBAT, 1956. MÁRCIUS 1. HÓ JELENTÉS: Szabadság-hegy 20 cm. Dobogókő 43, Királyháza 18, Kékestető és Mátraháza 39, Bükkszentkereszt 26, Gézaháza 3, Szentlélek 14 cm. Törökme­­zőn, Lillafüreden, Farkasgyepün, Misina,­tetőn és a Kozári Vadászháznál csak hó­foltok vannak. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig, változó felhőzet, csapadék nélkül Helyenként hajnali köd. Gyengül a északi-északkeleti szél. Az éjszakai lehűlés erősödik. A nappali hőmérséklet kissé emel­kedik Legmagasabb nappali hőmérséklet ma 0—plusz 3 fok között. A Duna vízállása pénteken reggel Buda­pestnél 757 centiméter A fűtés alapjául szolgáló várható napi krs.­zéphőmérséklet 0—mínusz 4 fok között. A budapesti színházak mai műsora Operaház: Borisz Godunov. A. Ognylvcev vendégfelléptével (E-bérlet, 6. sz., 7). Az Operaház Erkel Színháza: Don Pasquaie (15. bérlet 5. sz., 7). — Nemzeti Színház: Dózsa György (Déryné-bérlet, 7. sz., 7). — Katona József Színház: Ezer év (Me­gyeri-bérlet, 6 sz., 7). — Madách Szín­ház: Romeo és Julia (7). — Madách Szín­­ház Kamaraszínháza: Szerelem (7). A Magyar Néphadsereg Színháza: Topaze (6). — József Attila Színház: A kalóz (7).­­~ József Attila Színház vendégjátéka a Kossuth Akadémia Színháztermében (Üllői út 80): Vándormadarak (7). Iz MOM Kultúrotthon­ban (XII Csörsz u 18): Fanny első szín­darabja (7) — Feröfi Színház: Három sze­gény szabólegény (7) — Jókai Színház: Az Igazgató úr nevenapja (7). — Főváros! Ope­­rettszí­nház: Czeárdáskirálynő (7). — Blaha Lujza Színház: Tékozló fiatalok (7). — Dé­ryné Színház (Nagymező u. 11): A szerelem komédiája (7). — Egressy Gábor Színpad (Jókai u. 2): Pettyes (7). — Zeneakadémia: Általános iskolások bérlete (II. sor.. 5. sz.. 4). az Állami Hangversenyzenekart Kiril Kondrasin vezényli (8). — Bartók-terem: Négerek muzsikálnak Mikrohanglemez-elő­­adás (fél 6). ,,Mozart bécsi évtizede" („N“­­bérlet 1. sz., Bartha Dénes magyarázatával. Mikrohanglemez-előadás. III­— Vaspn-Szék­­ház (XX ker.): Az Állami Népi Együttes előadása (7). — Vidám Színpad: Csak egy evőkanállal (7) — Kis Színpad: Bukfenc (fél 8) — Budapest Varieté: Fele is tréfa (fél 6. fél 9) — Kamara Varieté: özönvecc előtt (fél 4. 6 fél 9). — Állami Bábszínház: Andersen-mesék (5). Pesti mesék (fél 8). — Fővárosi Nagycirkusz: Nincs előadás. SZIKRA Lapnyomda #­­ * SZABAD NÉP A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Kiadja a SZABADSÁG Lapkiadó Vállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest Vill.. Blaha Lujza tér 3. Tel.: •343—100. •142—230. Terjeszti a Posta Központi Hírlapíród!.;* Budapest V. Józ­sef nádor tér l Tel.: 180—* 850. vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglal­­kozó postahivatal — A budapesti előfizetők ügyeit a kerületi kézbesítő postahivatalok kezelik Központi előfizetőszolgálat: 183—022. Előfizetési díj havi 12 Ft.

Next