Szabad Nép, 1956. március (14. évfolyam, 61-91. szám)

1956-03-19 / 79. szám

KOSSUTH- DÍJASAINK NYILATKOZATAI Somos András: Tovább munkálkodunk a zöldségtermesztés legjobb módszereinek kidolgozásán Somos András egyetemi tanár, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia agrártudományok osztályának titkára a többi között a következőket mondotta a Magyar Táv­irati Iroda munkatársának.­­• A zöldségtermesztés hazai módszereinek kidol­gozásában a legelső feladat az volt, hogy a régi, kez­detleges, főleg kisüzemekben használatos, öntözéses termesztési módszerek helyett nálunk is új, a szocia­lista nagyüzemekben használható módszereket vezes­sünk be. Mindenekelőtt a Szovjetunióban igen jól be­vált barázdás öntözést tanulmányoztuk, s igyekeztünk megállapítani, milyen változtatásokkal tudjuk a leg­eredményesebben alkalmazni. A másik feladat annak megállapítása volt, hogy a nálunk termesztett zöldségfélék közül melyek hálál­ják meg legjobban az öntözést. Megállapítottuk, hogy nálunk különösen a csemegepaprika és a téli fejes­káposzta öntözésének nagy a termésnövelő hatása. Sor­rendben ezek után következnek az egyéb káposztafé­lék, majd az uborka, a paradicsom és a többi zöldség­féle. A Kertészeti Kutató Intézet gazdaságainak kísér­leti eredményei világosan megmutatták, mit jelent a terméshozam növelése szempontjából az öntözéses­ ter­mesztés. A csemegepaprika öntözve legalább 80—120 százalékkal több termést adott holdanként, mint az öntözetlen. Téli káposztánál legalább 60—70 százalékos volt a terméstöbblet. Tisztáztuk a főbb zöldségféléknél azt a fontos kér­dést is, hogy a növény fejlődésének melyik szakaszá­ban a leghatásosabb az öntözés. Csemegepaprikánál ez az idő a virágzás kezdete. Fontos megállapítás volt az is, hogy az öntözést főleg laza szerkezetű talajokon hálálják meg a növények. Ezeken már kisebb vízada­gokkal is nagy termésnövekedés érhető el. Ezzel kap­csolatban foglalkoztunk az egyes zöldségfélék tenyész­­terület-igényének problémájával is. Azt tapasztaltuk, hogy a régebben szokásos sor- és tőtávolság helyett­­— öntözéses viszonyok között — sűrűbben­ ültethetők a növények. Már ezzel mintegy 40—60 százalékkal nö­velhető a terméshozam. Ami a további munkát illeti, mindenekelőtt foly­tatjuk a kutatást, hogyan hálálják meg az egyes zöld­ségfélék az öntözést. Ugyancsak tovább munkálkodunk a zöldségtermesztés legjobb termesztéstechnikai mód­szereinek — trágyázás, talajművelés, vetésforgó stb. — kidolgozásán. Az öntözési módszereket is igyekszünk tökéletesíteni. Máris úgy látjuk, nagy jövője van a permetező-öntözésnek. Mindezeken kívül új, nagy munkába is kezdtünk. Célul tűztük ki a zöldséghajtatás legjobb hazai mód­szereinek kidolgozását. Célunk többek között a ná­lunk bőségesen rendelkezésre álló hőforrások és az el­folyó ipari meleg vizek felhasználására alkalmas haj­tatóágy- és szaporítóház-típusok kialakítása, a legjobb termesztéstechnikai módszerek kidolgozása, s a leg­megfelelőbb fajták kiválasztása. Fonó Albert: Évtizedek munkájának gyümölcse Fonó Albert, a Magyar Tudományos Akadémia le­velező tagja, a műszaki tudományok doktora 52 év óta fejt ki gépészmérnöki tevékenységet az ipari energia­technika és energiagazdálkodás területén. A műszaki fejlesztésre irányuló elemző és tervező munkásságán kívül általános energetikai problémák elvi, alapvetően új gépészmérnöki megoldásait dolgozta ki. Számos sza­badalom és tanulmány világviszonylatban is ismertté tette nevét, rendkívül jelentős a „gázsugár-lökhajtás“-ra vonatkozó találmánya. Fonó Albert akadémikust kor­mányunk a Kossut­h-díj I. fokozatával tüntette ki. — Már 1915 körül kidolgoztam a gázsugár hajtó­erejével működő berendezést, de javaslatomat sehol nem fogadták el. Évekkel később elgondolásomat átdolgoz­tam repülőgép-haj­tóműre. Ezt 1928-ban szabadalomként jelentettem be. Néhány hónappal később pótszabadal­mat jelentettem be, amelynél sűrítőgép (kompresszor) közbeiktatásával alkalmas lett aránylag kisebb, de a ma szokásosnál még mindig lényegesen nagyobb sebes­ségek számára ez a repülőgép. Ez utóbbi szerkezet azo­nos a ma léglökéses repülőgép néven ismert szerkezet­tel. A szabadalmat Németországban is bejelentettem 1928-ban, minthogy ott volt hivatalos, úgynevezett új­donságvizsgálat. Ott először azt állították, hogy elvileg lehetetlen. Majd azt állították, hogy a szabadalom nem új. Végül is az előírt egy év elővizsgálat helyett, négy év után adták meg a szabadalmat. Megelőztem tehát minden más feltalálót. A találmány értékesítése ügyé­ben kértem anyagi lehetőséget Magyarországon. Nem kaptam. Egy német céget érdekelt a találmány, és ott kijelentették, hogy vissza fognak rá térni. A cég egyik osztályvezetője Asmus Hansen, tanulmányt tett közzé, amelyben — nevemre való hivatkozás nélkül — talál­mányom lényegét ismertette. Ezáltal nem kaphattam meg a szabadalmat más országokban. Az angol gépészmérnök-egylet havi folyóiratának január elsejei számában jelent meg egy szerkezeti rajz, gázsugár-visszahatással dolgozó lövedékről, amely lé­nyegileg fedi azt a rajzot, amelyet én 1915-ben benyúj­tottam, s amelyhez hasonló ábrák vannak az 1928-ban benyújtott szabadalmi leírásomban. Ez váltotta ki belő­lem azt, hogy ismertetést írjak a kérdésről az Acta Technica, a Magyar Tudományos Akadémia külföldnek szánt, idegen nyelvű folyóirata számára. Sok példával szólhatnék, milyen is volt a feltaláló sorsa akkor. Egypár szóval inkább azonban arról sze­retnék beszélni, milyen munkát végeztem a felszabadu­lás óta. A kohóipar hőenergia-gazdálkodásának megja­vítására kaptam megbízatást a felszabadulás után a Ko­hóipari Tervező Iroda keretében. Az ezzel kapcsolatos munkásságom eredményeit foglaltam össze 1955-ben tar­tod akadémiai székfoglaló előadásomon Acéliparunk hőenergia-gazdálkodásának feladatai címmel. Ebben az előadásomban egyenként tárgyaltam a legnagyobb hő­­veszteség-tételeket és bemutattam a részben szabada­lomra bejelentett megoldásokat. S most Kossuth-díjjal tüntettek ki. Úgy érzem, hogy évtizedek keserves körül­ményei, majd a felszabadulás utáni munka gyümölcse­ként, ez a kitüntetés a legszebb elismerés. Molnár Tibor: Megvalósulnak ifjúkorom álmai . Apám parasztszármazású ember volt, de a kor elűzte a földről és villanyszerelő lett. Tőle örököltem, hogy a magyar földnek szíve van és ez a szív csodála­tosan tud dobogni, csak meg kell hallani. A dombos Nógrádban, Zagyvapálfalván születtem 1921-ben. Apám azt képzelte, hogy egyszer úgy téreik vissza a földhöz, mint tanult paraszt, aki nemcsa­k szerelmese a föld­nek, hanem tudósa is. Így iratkoztam be kivánságára a magyaróvári Mezőgazdasági Akadémiára. Középiskolás koromban sokat jártam színházba és nagyon sokszor úgy éreztem, hogy nem mindig igaz, ami a színpadon történik, s ha én odakerülnék, én más­képp csinálnám. A néha túlstilizált díszletek fogalmaz­ták meg bennem, hogy én majd egyszer a valóságot tük­röző díszletekben úgy beszéljek a színpadról, hogy attól nőjön a szép és az élet szeretetem Pályám kezdete előtt voltak sorompók. Apám kívánsága, anyám féltése ... Az anyai féltés, ez a drága, szelíd „terror" erősebb volt, mint apám parancsa. És mégis, mikor nagykorú lettem, találtam más utat a magam számára, ahol kitárult az élet előttem, beiratkoztam a Színiakadémiára. Ez még 1942-ben történt. Aztán jött a háború, hadifogság, négy év múlva hazatértem és folytattam a Színiakadémiát. Másodéves voltam, mikor mint Tarczak­ Jani szegény­parasztot „agyonlőtt” egy csendőr a Talpalatnyi földben. Életem első mérföldkövéhez érkeztem. Apám szegény már nem érhette meg, anyám pedig nagyon büszke volt rám. Aztán szerződtem a Madách, Nemzeti, majd a Petőfi Színházhoz. 35 éves vagyok. Van családom, két gyönyö­rű gyermekem és úgy vélem, még írhatok majd egyet­­mást életrajzomhoz. Több mint szeretet, ami a filmhez köt. Olyan szerepeket szeretek, olyanok után vágyódom a jövőben is, amelyekben megvalósíthatom fiatalkori álmaimat. Régen a színésziskolások nagyrészt a klasszi­kusokon nevelkedtek. Fiatal színészeink álma általában Hamlet, Romeo, Tartuffe stb. volt. Az én fejlődésem a szocialista-realista színjátszás eredménye. Főként az új magyar s a szovjet darabok hősei, a szocializmust építő jellemek művészi ábrázolásaival sikerült kife­jeznem a ma emberének problémáját. A realista szín­játszáshoz az életből, a mi életünkből merítettem él­ményeimet. Szeretek kóborolni, szeretem a földet, a ter­mészetet és benne az embereket. Elnézem egyiket-má­­sikat hosszasabban, próbálom megfejteni, hogy kifsié, miféle? Legközelebb a színpadon vagy a filmben ta­lán pontosan az ő figurájában ismer magára a néző. Bizonyíték, hogy örömteli gyötrődésem, fáradozá­som nem hiábavaló: a Kossuth-díjat paraszt- és munkás­­szerepekben kiemelkedő alakításaikért kaptam. És ez az indoklás nem pontot, hanem felkiáltójelet tesz mun­kámra. Gorkij gondolatát idézve: az, aki bátorságot vesz magának, hogy másokat tanítson, annak minden­nap tanulnia kell. A SZOVJET FILM ÜNNEPE Vízkereszt, vagy amit akartok Shakespeare vígjátékának filmváltozata Sokan a Vízkeresztet tartják Shakespeare legjobb komé­diájának. Mindenesetre a végső abban a ragyogó sorban, amely a Szentivánéji álom, a Sok hűhó, az Ahogy tetszik ujjongó színeivel hirdette egy feltörő kor op­timizmusát, egy fiatal költő rajongá­sát a természeti és emberi világ szép­sége, az élet határtalansága iránt. Ez az utolsó igazi komédia Shakes­­­peare életművében. Árnyék alig-alig hull rá, tájait éles napfény ragyogja be, a mesék aranysugara. Vízkereszt­kor szokás volt egy kis ártatlan mu­latozást csapni, kalácsot enni, sört inni, s este eljátszani, végigkacagni valami vidám hancúrozást, amelynek felnőtt- és gyereksereg volt a kórusa­­közönsége, s a Bolond a karmestere. Ilyen alkalomra készülhetett a darab, s ha már készült, Shakespeare-nek gondja volt rá, hogy jó legyen más alkalmakra is, évszázadok múlva is. Pedig látszólag a legnagyobb kénye­lemmel dolgozott, csupa bevált, ezer éve kipróbált mesefordulattal és színpadi fogással. Van itt kalandos hajótörés, boldogságot kínáló messzi part, mesebeli herceg, szerelmi lán­golás, érzelmes epekedés, álöltözet, személycsere, megtévesztés, félreértés — „amit akartok“ és amennyit akar­tok. De mindez arról tanúskodik, hogy a Vízi kereszt írója fölényes biztonság­gal tudott már bánni mestersége szer­számaival, s nem akadhatott a keze ügyébe olyan kopott kellék, amelyet a megfelelő helyre állítva, ne lett volna képes élettel megtölteni. Mert nemcsak a­­szokványos helyzeteket is­merte, amelyeket a színpadi gyakor­lat annyit használt és csiszolt, hanem elsősorban a valóságot. A Vízikereszt az életről szól, az élet érdekében, az élettagadás, az élet meghamisítása ellen. Viola álruhát ölt, mégis ő ad példát az igaz szív­ből sarjadt, hűséges, szenvedé­lyes szerelemre. S az igazság fé­nyében mindenkinek meg kell füröd­­nie, aki valamelyes igényt tart rokon­­szenvünkre. Böffen Tóbiás és Keszeg András urakban a hajdani lovagi di­csőség alaposan megtépázódott, a szétbomló középkor aláhulló, komikus figurái ők, egy dologban mégis fel­tétlenül melléjük állunk:Malvolk­óval szemben. Mert ebben a vonatkozás­ban ők is az igazságot védelmezik, az élet, az érzéki örömök nyílt igazát mindenfajta szemöldökráncoló mord­­ság, képmutatón takargatott gerjede­­lem, gonoszsággá torzult szenvedély ellenében. A nagy mesék és az igaz szenve­­dély romantikája, a reneszánsz szélesmosolyú derűje, a vízkereszti bohóságok szelleme lengi át azt a filmet is, amelyet szovjet művészek alkottak Shakespeare vígjátéka alapján. Jan Frid, a film rendezője, s egyben szövegkönyvének írója, azt a kevés szomorúságot is igyekezett eltüntetni, ami Shakespeare-nél, fő­leg a Bolond alakjában meg­található. A filmtörténetet a Bolond dala nyitja és zárja, de ez a dal a szerelemről, a boldogságról szól, nem úgy, mint az eredeti darabban, ahol ugyanez a szereplő kesernyés nótá­val búcsúzik a nézőktől. A film a kaland képeivel indul — sötét, taj­tékzó tenger, vihardobálta hajó, majd napsütötte, sziklás part, kéki tővizű öböl, s ugyanilyen mesésen kék ég — a legszükségesebb szavak­kal, szinte a némafilmek technikájá­val. A módszer persze később, az események sűrűsödésével módosul, egyre nagyobb szerephez jut a be­széd. De az alapvető probléma, amellyel a szövegkönyv-írónak s rendezőnek meg kellett birkóznia, végig ugyanaz marad: csak a leg­szükségesebbet bízni a nyelvi ké­pekre, s minél többet lefordítani a képek nyelvére. Nehezebb feladat ez még annál is, mint mikor színpadon kell megeleveníteni a teljes — vagy csekély mértékben kurtított — shakespeare-i költeményt. Mennyivel több alkalom a félrecsúszásra, az avatatlan hozzáköltésre! Ám Jan Frid elkerüli ezeket a veszélyeket, s nincs talán egyetlen filmkockája sem, amely szellemében eltávolod­nék S­hakespeare-től. A vígjáték szö­vegének jelentős részéről le kell mondania, de ezt a körülményt nincs jogunk bírálni, el kell fogadnunk, mint a film természetes korlátját. A teljes dráma lefényképezett színpa­dot eredményezne s három-négyórás előadást. Fridnek sikerült megőriz­nie a darab eredeti arányait, hang­súlyait, légkörét, feszültségét, hu­morát — s a költészetből is annyit, amennyi filmnyelven egyáltalán el­mondható. Ennél többet nem kíván­hatunk. A fő hangsúlyt — igen he­lyesen — az a történet kapja, amely­nek Viola áll a középpontjában, de azért Böffen Tóbiás kompániája sem szorul háttérbe. Egyedül a film Mal­­volióját érezzük — s elsősorban nem a színész hibájából — fogyatékos­nak: nem áll előttünk olyan hatá­rozottsággal ez a jellem, mint az ere­deti Shakespeare-szöveget olvasva; puritános, komor vonásai elhalvá­nyodnak. A szerkezeti változtatások — bi­­­­zonyos jelenetek helycseréje, összevonása, újak beiktatása —mér­téktartóak, szerencsések. A film egyik legemlékezetesebb jelenete az, amelyben Orsinót­ és Violát — aki egy ideje már a hercegnél szolgál — vadászaton látjuk. Erdős hajlato­kat villantanak elénk a képek, eze­ket a domboldalon, pórázra fogott vadászkutyákat, s egy fa alatt az ál­ruhás leányt és a grófnőért epekedő herceget. Gyönyörű reneszánsz kép. A díszesen öltözött, gondjaiba merült két emberi alak az előtérben, s a háttér: világoszöld lejtő, haragoszöld lombok, egy-két ló barna foltja. Mindennek így híre-nyoma sincs Shakespeare-nél. De ahogy valaki a herceghez lép s vadászni invitálja — Shakespeare hiteles szavaival — tüstént látjuk, milyen szervesen nőtt ki ez a rendezői „ötlet” a vígjáték kezdőjelenetének néhány utalásából, s persze egyúttal más Shakespeare­­darabok párhuzamos jeleneteiből is. A völgyből pásztorduda hangját hozza a szél , s itt következnek Orsino megjegyzései a régi népda­lokról, ugyanazok, amelyeket Shakes­peare-nél más alkalom idéz föl. Mi­lyen teljes mélységgel hat ebben a szép természeti környezetben, a pász­tordallam méla hangzatai után, Viola bánatos néhány szava, lírai remeklése a nők rózsa­virulásáról, s az elkerülhetetlen hervadásról! A jelenet nézője nemcsak a sziromhul­lás bánatát viszi magával, hanem azt a nagyobb igazságot is, amely mögötte van: a természet örök meg­újhodását, az élet diadalát a pusztu­lás fölött. A rendező alkalmas segítőtársra lelt Jevgenyij Sapiro operatőrben s mindazokban, akiknek a reneszánsz színezet és színek, pompázatos en­teriőrök, ragyogó jelmezek összeál­lítására volt gondjuk. Egészen kitűnő a film zenéje, Alekszandr Zsivotov alkotása, amely nagyban hozzájárul a sosem lankadó esemény­ ritmus kialakításához, az érzelmek és han­gulatok szuggesztív elmélyítéséhez. Szovjet színielőadásokról, filmek­­ről sokszor elmondták, mégis újra ki kell emelnünk: minden sze­replő a helyén van, s elsőrendű él­ményünk nem­ annyira egyik vagy másik kiváló alakításhoz fűződik, mint inkább az együttes átgondolt, tökéletesen csiszolt, összhangzatos já­tékához. Remek­ mértéktartás érvé­nyesül a bohózatos jelenetekben egyetlen durva fogás nélkül előttünk­­van Böffen Tóbiásék minden vidám­sága és korhelysége. Ha mégis rang­sorolni akarjuk a színészi teljesítmé­nyeket, két alakításról kell külön megemlékeznünk. Az egyik Klara Lucsko Violája. Természetes báj, ha­tározottság, csillogószemű okosság, szűzies szenvedély és finom humor­érzék: mind együtt van ebben az ala­kításban. Az álruhás, fonák helyzetek kiélezett pillanatait — például, ami­kor Orsino ismeretségük elején, ba­­rátilag megöleli Violát — árnyalt rezdülésekkel, rendkívüli szemérme­­tességgel érzékelteti a színésznő. A film adottságai lehetővé tették,­­hogy Viola ikertestvérét, Sebastiant is Klara Lucsko alakítsa. El lehet tű­nődni rajta, helyes volt-e élni ezzel a lehetőséggel, s egy hitelesen férfias Sebastian nem ér-e többet, mint egy hitelesen összetéveszthető ikertest­vér? A másik remeklés G. Vicin Ke­szeg Andrása. Ennek az alaknak a humorossága nem olyan szembeötlő, mint sok más Shakespeare-karakteré, s ezért előfordul, hogy színpadi megelevenítése viszonylag halvány. Vicin rálért a jellem központi konf­liktusára, arra az ellentétre, amely a magányosság felé húzó bávaság és a társas örömök, a vidám kompánia iránti ellenállhatatlan vonzódás kö­zött mutatkozik, s rendkívül eredeti eszközökkel, igen kifejező arcjáték­kal és mozgással formálta meg en­nek alapján a figurát, különös hang­súlyt­ adva a két végz­et közti hirtelen átmeneteknek. Alakítása határtala­nul mulatságos. A film magyar szövegét Radnóti Miklós és Rónay György fordításá­nak felhasználásával készítette el Somló Éva és Kálmán Éva. A szink­ron íróinak jelen esetben különösen nehéz volt a helyzetük, hiszen nagy­részt verses szöveget kellett nyújta­­niuk. Feladatukat, első hallás alapján ítélve, sikeresen oldották meg. A magyar szöveg megszólaltatói­­ szinte fenntartás nélkül dicsére­tet érdemelnek. Ebben a filmben a hangok is átélt színészi játékot vará­zsoltak elénk, s a szinkron művészei nem egy esetben egyenrangú társaivá váltak azoknak, akiket helyettesítet­ek. Különösen áll ez Juhász Józsefre Böffen Tóbiás), Pethes Sándorra (Keszeg András), Bessenyei Ferencre (Antonio) és Kohut Magdára (Viola). Kéry László ............................................................................................... SZABAD NÉP Már mindegyik csapat vesztett pontot a labdarúgó-bajnokságban E héten ismét csak négy labdarú­gó-mérkőzés maradt vasárnapra. Mint mindig, most is volt meglepe­tés. Csepelen a Bp. Kinizsi csak egy pontot tudott szerezni, azt is nagy­­nehezen. Váratlanul jó eredményt ért el a Szegedi Haladás, amely ott­honában legyőzte az idén nagy bal­­szerencsével szereplő Dorogi Bányász együttesét. Érdekes eredmény szüle­tett Pécsett is, ahol a Tatabánya el­szenvedte első idei vereségét. A va­sárnapi mérkőzések után már egy csapat sincs pontveszteség nélkül, s két együttes, a Szombathelyi Törek­vés és a Dorogi Bányász még egyet­len pontot sem szerzett. Csepeli Vasas—Bp. Kinizsi 2:2 (2:2) Amint előre várható volt, zsúfolá­sig megtelt a Csepeli-stadion, 22 ezer néző előtt kezdődött a játék. A mér­kőzés elején a csepelieknek jött ki jobban a lépés. Előbb Molnár lövése alig kerülte el a kaput, majd Gondos labdája pattant vissza a kapufáról. A 13. perc meghozta az első gólt, Keszthelyi közelről a hálóba fejelte a labdát (1:0). A 22. percben Molnár elfutott és Gulyás mellett a második gólt lőtte (2:0). Ezután a Kinizsi erő­sített és a 28. (Vilezsál), majd a 37. percben Láng góljával kiegyenlí­tett (2:2). A második félidőben nagy küzdelem folyt a két csapat között, de a győztes gólt egyiknek sem si­került megszereznie. Pécsi Dózsa— Tatabányai Bányász 3:1 (1:0) Pécsett 14 ezer néző előtt nagy küzdelmet vívott a két csapat. Az első gól 11-esből esett. A 16. percben Környei szabálytalanul akadályozta a pécsi Bradát, s ezért Major játék­vezető büntetőrúgást ítélt. Ezt Hegyi erős lövéssel vágta a hálóba. (1­0.) A pécsieknél ezután előbb Bencsik, majd Brada sérült meg, de mindket­ten tovább játszottak. A szünet után az 5. percben a tatabányai Lahos ki­egyenlített. (1:1.) A Pécsi Dózsa nem nyugodott bele az eredménybe, nagy erővel támadott és Samus, majd Opova góljával megszerezte a győ­zelmet. (3:1.) Salgótarjáni Bányász- Szombathelyi Törekvés 2:0 (1:0) Salgótarjánban négyezer néző előtt került sor a mérkőzésre. A játékidő nagy részében a hazai csapat volt fö­lényben. A salgótarjániak sorozatos támadásaival szemben a szombat­­helyi védőknek igen nehéz dolguk volt. Kétszer nem is tudták megaka­dályozni, hogy a labda a hálóba ne kerüljön. Az első gólt a 36. percben Bodon, a másodikat a szünet után a 25. percben Szojka rúgta. Szegedi Haladás- Dorogi Bányász 2:1 (2:1) Szegeden tízezer néző örült a ha­zai csapat váratlan győzelmének. Az első félidőben a Szegedi Haladás, a másodikban a Dorogi Bányász táma­dott többet. Mindhárom gól az első negyedórában esett. Az 5. percben Bojtos lövése Ilku kapus kezéről pattant a hálóba (1:0). Négy perc múlva Gilicz 25 méteres félmagas lövése hozta meg a szegediek máso­dik gólját (2:0). A 12. percben Ilku 11. javított az eredményen, amely azután végig 2:1 maradt a Szegedi Haladás javára. A második félidő utolsó negyedórájában a Dorog tíz emberrel játszott, mert Pozsonyit ki­állították. Fiatal kardvívóink győzelme Nápolyban Nápoly, március 18. Nápolyban szombaton a késő éj­szakai órákban fejeződtek be a ma­gyar—olasz kardvívó-utánpótlás küz­delmei a „Santelli Kupá“-ért. A ma­gyar fiatalok nagyszerű küzdelem­ben, megérdemelten 19:17 arányban győztek az olasz utánpótlás legjobb­jai ellen. A magyar csapatból Orley 5, Del­­neki, Mendelényi és Horváth 4—4, Szerencsés 2 győzelmet szerzett, az olasz csapatban Narduzzi, Chicca 5— 5, Caland­ini, Montorsi és Di Giulio 2—2, Trivelli 1 győzelmet ért el. Magyar tornászok utaztak a Szovjetunióba A Kijevben március 22-től sorra kerülő nemzetközi tornaversenyen részvevő magyar sportolók vasárnap elutaztak Budapestről. Béres Tibor, az OTSB főosztályvezetője, valamint Sárkány István állami edző kíséreté­ben az alábbi tornászok utaztak el: Baranyai, Héder, Takács, Kemény, Kocsis és Csányi (férfiak), Keleti, M. Bodó, F. Kertész, P. Koronás, L. Tass, Nagy és Balikó (nők). (MTI)­­A TOTO tizenkéttalálatos szelvénye: X. 1. 1. 1. 2. 2. 1. 2. 2, X. 2. 2. A moldvai népi együttes Tatabányán Megkezdte magyarországi vendégszereplését a Moldva SZSZK állami népi együttese. Elsőnek Tatabányán lépett színpadra az együttes. Képün­kön: a Pletykáló vénasszonyok című, szatirikus moldvai tánc egyik jelenete. Az NB II. vasárnapi eredményei Keleti csoport: Szolnoki Törekvés— Nagybátonyi Bányász 4:1, Bp. Szperta­­kusz—Perecesi Bányász 3:2, Gödöllői Dózsa—Békéscsabai Építők 2:0, Kecske­méti Dózsa—Miskolci Törekvés 1:0, Bp. Törekvés—Debreceni Törekvés 2:1, VL Kistext—Diósgyőri Vasas 3:1. Ózdi Va­sas—Salgótarjáni Vasas 0:0. Bp. Vörös Meteor—Egri Bástya 4:0. Nyugati csoport: Vasas Izzó—Soproni Törekvés 2:0. Budafoki Építők—Vasas Dinamo 3:1. Győri Vasas—Szikra Gáz­művek 4:1. Sztálinvárosi Vasas—Váci Bástya 2:0. Törekvés Szállító—Komlói Bányász 0:0, Kaposvári Kinizsi—Pécsi Törekvés 3:0. Pénzügyőrök—Zalaeger­szegi Dózsa 1:0, Bp. Szikra—Nagykani­zsai Bányász 0:0. MILLENÁRIS KUPA jégkorongmérkő­zést játszottak vasárnap este a Millená­ris-jégpályán. Bp. Vörös Meteor—Bp. Tö­rekvés 3:1 (1:1, 1:0, 1:0). ■■■———Í­jru Gyorslista a Negyedik Békekölcsön negyedik sorsolásáról A 100 000 forintos főnyereményt nyerte. Hetedik osztály 36 673 soro­zat 03 számú kötvény. A gyorslista az egy osztályra — 100 millió forintra — megállapított nyere­ményösszegeket tartalmazza. A Negyedik Békekölcsönből tíz osztályban bocsá­tottak ki kötvényeket. A tíz osztály számozása azonos, így a húzás eredménye mind a tíz osztályra érvényes. Minden kihúzott sorozatszám — tekintettel a tíz osztályra — 500 kötvény 50 A Negyedik Békekölcsön negyedik sorsolásán 78 500 nyereményt sorsoltak ki, 24 913 800 forint összegben. . A gyorslista közvetlenül a húzás után készült. Az esetleges számhibákért felelősséget nem vállalunk. A kisorsolt kötvények beváltását március 20-án kezdik meg az Országos Takarékpénztár fiókjai és a postahivatalok. (MTI) Sorozat Szám Nyeremény 20020 17 10 000 20020 01-50 200 20078 15 5 000 20078 01—50 200 20098 01 — 50 200 20247 37 5 000 20247 01 — 50 200 20356 39 5 000 20356 01 — 50 200 20584 01 —50 200 20702 02 10 000 20702 01 — 50 200 20843 01 — 50 500 21205 01—50 200 21212 01 — 50 200 21294 01—50 500 21425 01—50 200 21464 01 — 50 200 21562 01-50 200 21585 01—50 200 21991 22 5 000 21991 01 — 50 200 22141 29 10 000 22141 01—50 200 22361 01 — 50 200 22467 01 —50 200 22485 08 5 000 22485 01—50 200 22510 01-50 200 22515 05 5 000 22515 01 — 50 200 22565 01-50 500 22719 01 — 50 200 22906 01—50 500 22937 01 — 50 500 23188 01 — 50 200 23229 01—50 200 23700 20 5 000 23700 01-50 200 23794 01—50 200 23834 05 25 000 23834 01—50 200 24217 01—50 200 24243 01—50 1 000 24523 01-50 500 24632 01—50 200 24770 01—50 200 24964 21 10 000 24964 01-50 200 24980 01—50 500 25012 28 5 000 25012 01-50 200 25059 01 —50 200 25109 01 — 50 200 25772 13 10 000 25772 01-50 200 25966 23 5 000 25966 01—50 200 25996 01—50 200 26073 38 5 000 26073 01-50 200 26074 16 10 000 26074 01 —50 200 26628 01 — 50 200 26663 01—50 200 26689 01 — 50 1 000 26690 01 — 50 200 Sorozat 26833 26833 27203 27300 27601 27624 27749 27749 27808 28134 28179 28241 28279 28279 28287 28537 28591 28688 28736 28736 28836 28836 29255 29365 29423 29876 30176 30176 30243 30425 30425 30533 30533 30640 30654 30698 30756 30794 30846 30849 30878 30878 31003 31044 31212 31392 31510 31510 31518 31610 31638 31709 31795 31795 31945 32002 32182 32182 32191 32191 32446 32446 32480 32545 32583 32608 Szám 03 01—50 01 — 50 01 — 50 01 — 50 01—50 49 01—50 01 — 50 01—50 01—50 01—50 06 01—50 01 —50 01—50 01—50 01—50 31 01 — 50 03 01 — 50 01 —50 01 —50 01—50 01 — 50 30 01 —50 01 — 50 34 01 — 50 34 01 — 50 01—50 01 — 50 01—50 01 — 50 01 — 50 01—50 01—50 06 01—50 01—50 01 —50 01—50 01—50 30 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 43 01 — 50 01—50 01—50 19 01—50 48 01—50 39 01 — 50 01—50 01 — 50 01—50 22 Nyeremény 5 000 200 200 200 500 200 5 000 200 500 200 200 500 5 000 200 200 200 200 200 5 000 200 5 000 200 200 200 500 200 5 000 200 200 5 000 200 10 000 200 200 200 500 200 200 200 200 10 000 200 200 500 200 500 5 000 200 200 200 200 200 5 000 200 200 200 5 000 200­­0 000 200 5 000 200 200 1 000 500 5 000 Sorozat 32608 32645 32690 32924 33237 33320 33320 33351 34044 34247 34247 34401 34628 34665 34978 35039 35039 35070 35442 35529 35529 35732 35985 35986 36023 36110 36202 36211 36246 36363 36563 36583 36673 37086 37086 37224 37224 37242 37253 37456 37597 37664 37754 37754 37990 38032 38124 38148 38381 38458 38469 38546 38546 38823 38980 39145 39185 39255 39344 39344 39591 39733 39748 39936 39958 39993 39993 Szám 01 -50 01—50 01-50 01 — 50 01-50 50 01 — 50 01—50 01-50 22 01-50 01-50 01—50 01 — 50 01-50 01 01 — 50 01—50 01-50 44 01-50 01—50 01-50 01-50 01-50 01 — 50 01 — 50 01 — 50 01-50 23 01-50 01-50 01-50 40 01-50 15 01—50 01 — 50 01—50 01—50 01—50 01 — 50 35 01-50 01—50 01—50 01—50 01—50 01 —50 01 — 50 01—50 09 01—50 01 —50 01 — 50 01 — 50 01 — 50 01-50 06 01-50 01-50 01—50 01—50 01 — 50 01—50 25 01—50 Nyeremény 200 200 200 200 500 5 000 200 200 200 5 000 200 200 200 200 200 25 000 200 200 200 5 000 200 200 200 500 500 200 1 000 200 200 5 000 200 200 200 10 000 200 5 000 200 500 1 000 200 200 200 5 000 200 1 000 200 500 200 200 200 200 5 000 200 500 200 200 200 200 5 000 200 500 200 200 200 200 50 000 200 FARKAS (BP. HONVÉD) győzött a ke­rékpárosok idény­nyitó országúti verse­nyén. A több számból álló viadalon mintegy négyszáz versenyző vett részt. A PÁRBAJTŐRÖZŐK ,,harmincak" ver­senyét Gábor Tamás, a Bp. Dózsa fiatal versenyzője nyerte. A RADIO MŰSORÁBÓL HÉTFŐ KOSSUTH-RÁDIÓ: 4.30—8.00-ig: Zenés műsor — Közben: —9.00: Hírek. — 6.00: Hírek. — 6.30: Falu­rádió. — 7.00: A Szabad Nép vezércikke. Hí­rek. — 8.15: Zenekari hangverseny. — 9.00: A Gyermekrádió műsora — 9.20: Székely népdalok. — 9.40: Hidy Márta hegedül. — 10.00: Hírek. — 10.10: Meséskönyv. — 16.10: Szívesen hallgattuk — 12.00: Hírek. — 12.10: Klasszikus francia operettek — 13.00: Fa­lusi híradó. — 13.15: Népi zene. — 14.15: Úttörő-híradó. — 14.35: A Gyermekrádió műsora. — 15.00: Hírek. — 15.10: Heti zenés kalendárium. — 16.00: Az ifjúság írói: Szánthó György. — 16.30: Válaszok a hall­gatóknak — 10.45: Schlotthauer: Dél-ameri­­kai melódiák — 17.00: Hírek. — 17.13: Bach: Wohltemperiertes Klavier. IX. —17.40: Az ifjúság hullámhosszán. — 18.00: Szív küldi . — 18.55: Kommentár. — 19.00: Riport. — 19.10: A harag napja, Sándor Kálmán színművének rádióváltozata — Köz­ben: 19.52: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Esti Híradó. — 20.20: A harag napja című színmű közvetítésének folytatása. — 21.37: A magyar munkásmozgalom dalaiból 21.55: A Társadalmi Szemle legújabb­­ szá­mából — 22.00: Hírek — 32.15: Tíz perc külpolitika. — 32.25: Szovjet operett- és filmzene. — 23.20: Dankó-dalok. Bihari-ver­­bunkosok. — 24.00: Hírek. — 0-10: Mursi Sámuel furulyázik. PETŐFI-RÁDIÓ: 7.00—11.57-ig. Azonos a Kossuth-rádió műsorával. — 14.09: Fúvószene. — 14.15: Operarészletek — 15.10: Halló, itt Moszkva! — 16.10: Filmzene — 16.50: Riporter,szemmel a világ körül. — 17.00: A Lengyel Gyermek­rádió műsorából — 17.20: Népi zene.­­— 17.50: Klasszikus operettek — 13.20: Köl­tők a Magyar Tanácsköztársaságban Bart­a Lajos visszaemlékezései — 18.45: Népdalok. — 19.10: Az épülő kommunizmus nagy or szájában — 19.40: A művészeti csoportok tavaszi seregszemléje — 20.00: Zenekari hangverseny — 20.40: Sporthiradó — 21.10: Tánczene. — 21.45: Felgördül a függöny. Részletek Verdi Álarcosbál című operájából a Szegedi Nemzeti Színház előadásában. A budapesti színházak mai műsora Operaház: Nincs előadás. — Az Operaház Erkel Színháza: Az Állami Hangverseny­zenekart Kirill Kondrasin vezényli­­.,C - bérlet: 3 sz A március 26-i jegyek érvénye­sek, 8 óra . -- Nemzeti Színház: A Noszty­­fiú­k esete Tóth Marival (7). — Katona Jó­zsef Színház Volpone (Szentpétery-bérlet, 7 sz . 7) — Madách Színház: Egy pohár víz (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Nóra (7) — A Magyar Néphadsereg Szín­háza: Kisbojtár. az Állami Népi Együttes előadása (7) — József Attila Színház: Nincs előadás. — Petőfi Színház: Nincs elő­adás. — Jókai Színház: Nincs előadás. — Fővárosi Operettszínház: Nincs előadás. — Blaha Lujza Színház: Nincs előadás — Déryné Színház (Nagymező u 11 : A szere­lem komédiája (7) — Zeneakadémia: A Zeneművészeti Főiskola zeneszerző növendé­keinek nyilvános hangversenye (8) — Bar­tók-terem: Beethoven-bérlet 2 Mikrohansl­­­emez-előadás (fél 6) Cser Timea és Mi­hály Ferenc hangversenye (8) — Vidám Színpad: Nincs előadás­. — Kis Színpad: Nincs előadás. — Budapest Varieté: Nincs előadás — Kamata Varieté: Nincs előadás. — Állami Bábszínház: Andersen-raesék (3), Pesti mesék (fél 8 . ) Fővárosi Nagycir­kusz: Nincs előadás HÉTFŐ, 1956. MÁRCIUS 19 & * HÍREK && — Az év második sorsolását — a Negyedik Békekölcsön negyedik hú­zását — március 18-án, vasárnap Nagykőrösön bonyolították le az­­ Arany János Művelődési Otthonban nagyszámú érdeklődő jelenlétében. (MTI) — A Komlói Szénbányászati Tröszt bányaüzemeiben 300, még kevés gya­korlattal rendelkező vájár részére tanfolyamot indítanak. — Műnyomó-papír hazai előállítá­sával kísérleteznek a Fűzfői Papír­gyárban. A napokban megtartott próbagyártás sikeres volt. — Névadó ünnepség volt vasárnap a IV. kerületi Közgazdasági Techni­kumban. Az iskolát Berzeviczy Gizel­láról, a kiváló kommunista pedagó­gusról nevezték el. — Új tsz alakult 28 család részvé­telével a Zala megyei Korpavár köz­ségben. A tavaszi munkákat már együtt végzik. — A híres badacsonyi szőlőfajták vesszeit oltják a Badacsonyőrsi Ál­lami Gazdaság szőlészetében. Mire a nyitás ideje elérkezik, félmillió olt­ványt munkálnak meg. — Albániában is bemutatják a Csárdáskir­álynőt. A Kultúrkapcsola­­tok Intézete — a durresi színház ké­résére , — megküldte az operett szö­vegkönyvét és zenekari anyagát.­­— A tatabányai Péch Antal Bá­nyaipari Technikum tanulói többna­pos tatabány­ai látogatásra hívták meg az egyik csehszlovákiai ipari technikum tanulóit.­­ Csaknem ötmillió forintot fordí­tanak az idén egészségügyi beruhá­zásokra Zala megyében, a többi közt 80 ággyal bővítik a nagykanizsai kór­házat, Letenyén 12 ágyas szülőott­hont létesítenek, s korszerűsítik a za­laegerszegi kórházat is. — Eddig 68 000 normálholdnyi ta­vaszi munkára állapodtak meg a dol­gozó parasztokkal a Somogy megyei gépállomások. — Gorkij halálának huszadik év­fordulója alkalmából az Új Magyar Könyvkiadó megjelenteti a nagy író Mezítlábasok című elbeszéléskötetét. Az Olcsó Könyvtárban Első szerelem címmel adják közre Gorkij több no­velláját.­­ Egyetemi napokat rendeznek március 23 és 25 között Veszprém­ben. Az egyetem oktatói 23 előadást tartanak. 11»­e­J A­n­A­s­ A Meteorológ­ai Intézet jelenti: Várható időjárás mai estig: változóan felhős, párás idő, többfelé kisebb eső. Mérsékelt, időn­­ként megélénkülő délkeleti déli szél. Éj­szaka helyenként még gyenge fagy Le­gy­magasabb nappali hőmérséklet hétfőn plusz 1—plusz 6 fok között lesz. A Duna vízállása vasárnap reggel Buda­pestnél 360 centiméter. , . .. A fűtés alapjául szolgáló várható közep­­hőmérséklet ma 0,plusz 4 fok között lesz. SZIKRA Lapnyomda. * * * * * 08* SZABH- Klí0 A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Kiadja a SZABADSÁG Lapkiadó Vállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest VIII. Blaha Lujza tér 3. Tel.. .*343—100. *142—220. Terjeszti a Posta Központi Hírlapirodája, Budapest­i József nádor tér 1 Tel.: 180— 850. .■üdéken a helyi hírlapterjesztéssel foglal­kozó postahivatal — A budapesti előfizetők ügyeit a kerületi kézbesítő postahivatalok kezelik Központi előfizetőszolgálat • 183—022 Előfizetési díj havi 12 Ft.

Next