Szabad Nép, 1956. április (14. évfolyam, 92-121. szám)

1956-04-01 / 92. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD IV. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM­ÁRA 60 FILLÉRV­ASÁRNAP, 1956. ÁPRILIS 1 A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI L­A­P­J­A X ik terv alkotója a nép A Minisztertanács, pártunk Központi Vezetőségének javasla­tára nagy jelentőségű határozatot hozott a vállalatoknak a második ötéves terv kidolgozásába való be­vonásáról. A kormány 19 nagyipa­ri és 3 mezőgazdasági üzemet meg­bízott ötéves tervük kidolgozásá­val. A tervező szervek messzeme­nően figyelembe veszik majd a vállalatok javaslatait a második ötéves terv irányelveinek elkészí­tésénél. A huszonkét vállalat ter­vezési tapasztalatai alapján a nép­gazdaság legjelentősebb 320 vál­lalata szintén megbízást kap öt­éves terve kidolgozására. A határozatot — amely a ter­vezésről szóló lenini tanításokat tükrözi — az SZKP XX. kong­resszusának szellemében alkották. Lenin ismételten rámutatott ar­ra, hogy a szocialista és a szocia­lizmust építő társadalom tervező munkájának ugyanúgy, mint a szocialista államigazgatás egész felépítésének lényege a demokra­tikus centralizmus. Ebből követ­kezik, hogy a tervezésnek két ol­dala van. Egyrészt központi jelle­gűnek kell lennie, azaz át kell fog­nia a társadalom egész termelé­sét és a megtermelt javak elosztá­sát egyaránt. Csakis a központilag kidolgozott népgazdasági terv, amely a társadalom objektív gaz­dasági törvényeinek tanulmányo­zásán, a társadalom szükségletei­nek körültekintő felmérésén és a gazdasági lehetőségek maximális kiaknázásán alapszik, teremtheti meg a szükséges összhangot a kü­lönböző termelési ágak, a terme­lés és a fogyasztás között. Csak így lehet biztosítani a népgazda­ság különböző láncszemeinek egy­behangolását, a népgazdaság zűr­zavar és anarchia nélküli töret­len fejlődését. Ez a terv szerinti irányításnak létfontosságú oldala — de csupán az egyik oldala. A másik oldala, hogy a szocialista állam tervének a tömegek al­kotó kezdeményezésén is kell nyugodnia, figyelembe kell ven­nie a helyi adottságokat, az egyes vállalatok, üzemek sajá­tos viszonyait, lehetőségeit, erő­forrásait. Lenin többször is ki­emelte, hogy" a szocialista állam centralizmusának nincs köze sem a bürokratikus centralizmushoz, sem az anarchizmushoz, minthogy ez a centralizmus biztosítja „a tö­kéletes összhangot és egységet a népgazdaság működésében, ugyan­akkor feltételezi a teljes és aka­dálytalan fejlődésnek a történe-­ lem által első ízben megteremtett lehetőségét, nemcsak a helyi sa­játosságok, hanem a helyi kezde­ményezés, a helyi újító szellem számára is és feltételezi a közös cél felé való haladás útjának, módjainak és eszközeinek sokfé­leségét”. Ha a terv csupán a központi szervek elképzeléseire és számítá­saira épül, fennáll a veszélye, hogy elszakad az élet szabta kö­vetelményektől, de elszakad a le­hetőségek felhasználásától is. A szocialista népgazdaság terv sze­rinti irányításának minden előnye csak a központi tervezésnek és a dolgozók kezdeményezésének he­lyes összehangolása útján bonta­kozhat ki teljes erejében. Az új szovjet ötéves terv irány­elveinek kidolgozásába mintegy 1500 nagyvállalatot vontak be. Az SZKP XX. kongresszusa ennek a hatalmas munkának az eredmé­nyeit is felhasználta, számos kö­vetkeztetést vont le belőle és az elfogadott irányelvekben a dolgo­zók javaslatai is visszatükröződ­nek. Tervezési gyakorlatunkban még nem vettük eléggé figyelembe ezeket a lenini tanításokat. Az Or­szágos Tervhivatal és a miniszté­riumok tervező munkájukban nem támaszkodtak megfelelően a vállalatok vezetőinek, a dolgozók tíz- és százezreinek tapasztalatai­ra, kezdeményezésére, alkotókész­ségére. A vállalatok felülről kész előirányzatokat kaptak, amelye­ket ők már csak regisztrálhattak anélkül, hogy módjuk lett volna elképzeléseik, gondolataik érvé­nyesítésére. A párt és a kormány ismételten előírta ugyan, hogy ismertetni kell a tervjavaslatokat a vállalatokkal, ki kell kérni a vé­leményüket. A legtöbb helyen azonban mindezt csak formálisan hajtották végre, a javaslatok rend­szerint papíron maradtak. A gyá­rak, a bányák, az építkezések, az állami gazdaságok és a gépállomá­sok dolgozói ilyen körülmények között nem is érezték egészen ma­gukénak a tervet, s ez már eleve fékezte aktivitásukat a terv meg­valósításában. Az üzemek vezetői a terv jóváhagyása után rendsze­rint nem azon gondolkodtak, mi­ként lehetne még jobban kiaknáz­ni a belső tartalékokat, hogyan lehetne kevesebb beruházással még többet és jobbat termelni, ha­nem elsősorban azon fáradoztak, hogy bebizonyítsák tervük feszí­­tettségét, s minél több anyagi és pénzügyi eszközt, munkaerőt „har­coljanak” ki a terv végrehajtásá­hoz. A Minisztertanács határozata új fejezetet nyit a tervező munká­ban. Nagy lépés ez az igazi szocia­lista demokratizmus megvalósítá­sa útján. A mi társadalmunkban az üzemek munkáját, jövőnket, jólétünk távlatát, az egész társa­dalom­építő programját a nép­­gazdasági terv szabja meg. Arra tö­rekszünk, hogy a második ötéves tervet, amely messzemenően fi­gyelembe veszi majd a dolgozók tíz- és százezreinek gondolatait, a nép által választott országgyűlés minél előbb, még ez év folyamán törvénnyé szentesítse. Így válik dolgozó népünk a jövőnket meg­határozó legfontosabb törvényünk alkotójává és végrehajtójává egy személyben. A kijelölt üzemek maguk készítik el a tervüket, az Országos Terv­hivatal és a minisztérium csupán tájékoztató jellegű irányszámokat és tanácsadó segítséget ad szá­mukra. Olyan tervet kell kidol­­gozniuk, amely elsősorban a tér­m­­előberendezések jobb kihaszná­lásán, a műszaki szervezési intéz­kedéseken alapszik. Maximálisan figyelembe kell venniük a takaré­­kosságot: a beruházásoknál, a fel­újításoknál, az anyagfelhasználás­nál és a munkaerőnél egyaránt. Biztosítania kell a tervnek, hogy a legkisebb fejlesztési költséggel a legnagyobb gazdasági eredményt érjék el. Csakis így tudjuk az or­szág anyagi erejét olyan fontos feladatok megvalósítására össz­pontosítani, mint a modern vegy­ipar megteremtése, az alapanyag­­gyártás viszonylagos elmaradásá­nak felszámolása, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a dolgozók lakáshelyzetének lényeges megja­vítása. Az egész terven vörös fonalként végig kell vonulnia az új technika alkalmazásának. Elsősorban a korszerű gyártási eljárások, a szo­cialista üzemszervezés alkalmazá­sával kell növelni a termelékeny­séget, csökkenteni a termékek ön­költségét Tervbe kell venniök termékeik korszerűsítés­ét, s a leg­modernebb technika eredményein nyugvó új gyártmányok program­ját, messzemenően tekintetbe véve a gazdaságos export bővítésének szempontjait is. A műszaki fejlesz­tési terv kidolgozásánál vegyék igénybe a tudományos intézetek segítségét. Közreműködésükkel tervezzék meg a tudományos fel­­készültséget igénylő gyártási prob­lémák megoldását. Ez az együtt­működés jó eszköze lehet a tudo­mány és a gyakorlat kapcsolata elmélyítésének is. Tervük egyút­tal a rend, a folyamatos termelés, a munkaidő teljes kihasználásá­nak programja is legyen. A jó ter­vezésnek a többi között végül is az évről évre növekvő vállalati nyereségben kell testet öltenie. A nyereségnek az üzemben maradó részéből ter­vezik meg a dolgozók munkakörülményei javításának, szociális, kulturális intézményei fejlesztésének programját is. Ez a feladat merőben új mun­kastílust követel a gyárak veze­tőitől. Magas színvonalú tervező munkát­ kell végezniük. Ez nagy áttekintő­készséget igényel. Sza­­kítaniuk kell tehát a helyi, pro­vinciális szemlélettel. Meg kell is­merkedniük nemcsak a szakma hazai tapasztalataival, hanem a nemzetközi technikai haladás ered­ményeivel is. Feladatukat csak akkor valósíthatják meg, ha job­ban támaszkodnak a dolgozókra, ha a vállalat egész kollektívája részt vesz ebben a munkában. A vállalati ötéves tervek kidolgozá­sával a párt és a kormány éppen a tervkészítés bürokratikus jelle­gét kívánja felszámolni. Éppen ezért megengedhetetlen, hogy ezt a munkát az igazgató néhány, bármilyen nagytudású vezető dol­gozóra bízza. Nem arra van szük­ség, hogy a terrorlapokat egy­szerűen kitöltsék. A számokban az egész gyár kollektívája eszé­nek, gondolatának, tettvágyának kell kifejezésre jutnia. Az üzemi pártszervezetekre és szakszervezetekre is igen nagy fe­lelősség hárul a vállalati ötéves terv kidolgozásában. Elsősorban az ő szervező, felvilágosító mun­kájuktól függ, hogy a párt és a kormány elképzelései ne formáli­san, hanem mély tartalommal megtöltve valósuljanak meg. E munka a pártszervezetek nagy erőpróbája lesz. Vizsgája lesz an­nak is, hogyan értették meg és tették magukévá az SZKP XX. kongresszusának tanításait a tö­megek alkotó szerepéről. A párt­­szervezet kötelessége, hogy az üzem ötéves tervének elkészítését az egész gyár kollektívájának nagy fontosságú ügyévé tegye, s hogy felkeltse iránta a vállalat minden dolgozójának érdeklődé­sét. A kidolgozott tervjavaslatot a pártszervezet titkárának és az üzemi bizottság elnökének a gyár igazgatójával egyetemben alá kell írnia. Az így elkészített tervet magu­kénak vallják majd az üzem dol­gozói. Nemcsak felülről jött uta­sítást látnak benne, hanem a jóvá­hagyás után saját elképzeléseik, javaslataik törvénybe iktatását. A vállalatok ötéves tervei perspek­tívát adnak az üzemek dolgozói­nak. Nemcsak azt tudják majd, hogy mit kell ma csinálni, hanem távolabbi időkre is előretekinthet­nek. A vállalati ötéves terv az üzemi dolgozók nagy nevelőisko­lája lesz. A máról holnapra élés kapkodó munkastílusát felváltja majd a tervszerű előrelátás. A ve­zetőket megtanítja nagyobb táv­latokban gondolkozni, de megta­nítja őket arra is, miként kell a szűkebb vállalati érdeket aláren­delni a népgazdaság érdekének. Elsősorban a gyár kollektívájának társadalmi ellenőrzése készteti őket erre, hiszen az üzemek, a műhelyek dolgozói nem rejtik véka alá a még kiaknázatlan tar­talékokat csak azért, hogy a ter­vet kényelmesebben teljesíthes­sék, hanem éppen ezek feltárásá­ra és a termelés növelésének leg­gazdaságosabb módjára tesznek majd javaslatokat. A pártszerve­zetnek éppen e társadalmi ellen­őrzés megszervezése a legfonto­sabb feladata. A vállalati ötéves tervek meg­alapozottabbá, reálisabbá teszik népgazdaságunk második ötéves tervét, szocializmust építő dolgozó népünk nagy munkaprogramját. Ebben a tervben a vezető párt- és állami szerveknek a marxizmus— leninizmus tudományán, a szocia­lista társadalom gazdasági törvé­nyeinek mélyreható elemzésén, a saját és a többi népi demokratikus ország, valamint a Szovjetunió gazdag tervezési tapasztalatainak felhasználásán nyugvó munkája egyesül a dolgozók százezreinek alkotó gondolatával. Ezek egybe­­forrása olyan felemelő és messzi távlatokat nyitó nemzeti progra­mot ad majd dolgozó népünknek, amely az ország minden anyagi és erkölcsi erejét összpontosítja a szocializmus építésére, hazánk fel­virágoztatására, a dolgozók jólé­tének szüntelen növelésére. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC A Minisztertanács rendelete a dolgozók bevonásáról a tervezésbe A második ötéves terv gondos ki­dolgozása szükségessé teszi a dolgo­zók tevékeny közreműködését a ter­vező munkában. A Minisztertanács ezért vállalati ötéves tervjavaslatok kidolgozá­sát rendelte el. A határozat értelmében május 15-ig a következő 22 vállalat készíti el ön­tevékenyen második ötéves tervja­vaslatát: A Rákosi Mátyás Művek Szerszám­­gépgyára a Klement Gottwald Villa­mossági Gyár, a Gheorghiu-Dej Ha­jógyár, az Egyesült Izzó Villamos­sági Gyár, az EMAG, a Lenin Kohá­szati Művek, a Tatabányai Szénbá­nyászati Tröszt, az Ajkai ErőTM, az Inotai Alumíniumkohó, a Hungar Vegyiművek, a Péti Nitrogénművek a Kőbányai Gyógyszerárugyára 31. számú Építőipari Tröszt erőműépít­­kezései, a Budapesti Porcelángyár, a Lábatlani Cement- és Mészmű, a Ha­zai Fésűsfonó, a Csepeli Papírgyár, a Kecskeméti Konzervgyár, a Kőbá­­nyai Sörgyár, a Felsőnyom­ási Állami Gazdaság, a Mezőfalvi Állami Gazda­ság és a Hajdúszoboszlói Egyetemi Tangazdaság. A Minisztertanács határozata sze­rint a terv kidolgozását a vállalatok igazgatói irányítják, akik a pártszer­vezetekre és a szakszervezetekre támaszkodva tervezőbrigádok és szakcsoportok alakításával minél több dolgozót vonnak be a ter­vező munkába. A kidolgozott javaslatokat az Or­szágos Tervhivatal s az illetékes minisztérium képviselőinek je­lenlétében üzemi gyűléseken tárgyalják meg. A határozat kimondja, hogy a ter­vező munka irányítói használják fel a dolgozóknak mindazokat a kezde­ményezéseit és javaslatait, amelyek előmozdítják a saját erőforrások ki­használását, a termelés lehető leg­gazdaságosabb bővítését, a munka­erő, az anyagok, a beruházási esz­közök fokozott megtakarítását, a ter­melőberendezések jobb kihasználá­sát, a műszaki színvonal emelését, új, korszerű gyártmányok bevezeté­sét és a termékek minőségének meg­javítását, a munka termelékenységé­nek nagyarányú emelkedését, az ön­költség következetes csökkentését és a vállalati nyereség megfelelő növe­lését. A Minisztertanács határozata sze­rint a felsorolt 22 nagy vállalat ter­vező munkájában szerzett tapaszta­latok felhasználásával a miniszté­riumok a felügyeletük alá tartozó vállalatok zömében — legalább 320 vállalatnál — megszervezik a válla­lati ötéves tervek hasonló módon történő kidolgozását. (MTI) A szocialista munka új hőse Petrecz Ferencnét, a Magyar Pamutipar szövőnőjét március 31-én a Szocialista Munka Hőse címmel tüntették ki. Vele együtt hatvannyolc könnyűipari dolgo­zónak adta át Nagy Józsefné könnyűipari miniszter a Magyar Népköztársaság kormányának ki­tüntetéseit. 31 135 000 forint az árvízkárosultaknak Szombat délig ú­jabb 3 088 000 forint érkezett az árvízkárosultak megsegí­tésére nyitott bankszámlákra. A pén­­tek estig befizetett 27 948 000 forint ezzel 31 135 000 forintra emelkedett. A szombati napon tehát a befizeté­sek az alábbiak szerint alakultak: Budapest............................. 15 715 000 Ft (Ebből SZOT 5 millió Ft) Baranya megye .... 744 000 „ Bács-Kiskun megye . ■ 588 000 „ Békés megye .... 820 000 Borsod- Abaúj-Zemplén megye ...... 1 893 000 „ Csongrád megye ... 1 114 000 ., Fejér megye ..... 524 000 Győr-Sopron megye . . 966 000 Hajdú-Bihar megye . . 558 000 ,, Heves megye .... 919 000 „ Komárom megye . . . 542 000 „ Nógrád megye .... 1 207 000 „ Pest megye . . . . . 833 000 ,, Somogy megye................. 640 000 ,, Szabolcs-Szatmár megye . 316 000 „ Szolnok megye .... 887 000 „ Tolna megye ..... 250 000 ,, Vas megye....................... 468 000 ,. Veszprém megye ... 790 000 „ Zala megye....................... 671 000 Úttörők ............................. 690 000 „ Összesen: 31 135 000 ft ( ! ) )­ részéről még nem takarodott le az árvíz. Még mindig nem olvadtak el a partravert jégtáblák, leterített va­dakként hevernek a hatalmas töm­bök. Mohácson mégis minden az új­jáépítésről, a nép, az állam szüntele­nül áradó segítségéről beszél. A bizonyos kedd esti vízbetörés után pár órával, már megérkezett az újjáépítés, az élet foly­tatásának első segítsége: kétmillió hétszázezer fo­rint gyorssegély. (Ebből eddig 850 családnak több mint 400 000 forintot adtak.) Azután jöttek az egészség­­ügyiéig átkeltek a szennyes vizen és munkához láttak: fertőtlenítették a kutakat, épületeket. Ma elég csak néhány percre figyelni az országutat és az e­m­ber láthatja, hogyan futnak be egymás után az élelmiszerekkel, ruhákkal megrakott teherautók. A ruhanemű-raktár feljegyzései szerint eddig 13 483 kabát, ruha, fehérnemű, és 1334 pár cipő érkezett. Mohács-sziget 6700 lakosának (ebből 2900 lélek tartozik Mohács városához) többsége elvesztette ágynemű­jét, bú­torzatát is. Nagyon várják az ilyen holmikat is! Tízmázsaszámra érke­zik a burgonya, kukorica, rozs, liszt, takarmány, kilós tételekben a zsír, cukor, szalonna. Március 26-án a KIOSZ-helyiség kapujára egyszerű, tintával írt felírás került: „Építésügyi Minisztérium, ár­vízkár helyreállítási mérnökök mo­hácsi kirendeltsége“. A budapesti és a pécsi tervező intézetektől 20 mér­ k/m/s A 23000 holdas Mohács-sziget nagy SZEBB LESZ, MINT VOLT VISSZATÉR AZ ÉLET MOHÁCS.SZIGETRE nők érkezett. Mindjárt nekiláttak a Az utakat néhol még teljesen víz­­ő­­szigeti károk megállapításához—vagy rírja, és sok kilométeres távolságokat ahogy ők nevezik — „felvételéhez“, gyalogosan, minduntalan mocsaras területeken, különböző akadályokat átmászva kell megtenniök, de egy percre sem hagyják abba a munkát. Mohács sziget újjáépítésének egyik emlékezetes eseménye volt a péntek esti nyilvános tanácsülés. Nemcsak a tanácstagok jöttek el, hanem sok ár­vízkárosult lakos is. Nem kisebb fon­tosságú ügyben kellett dönteniök, mint hogy hol, hogyan építsék fel a lerombolt házakat! A szigeten eddig ugyanis tanyarendszerben, egymástól nagy távolságban laktak az emberek. A végrehajtó bizottság azt javasolta, hogy most két, korszerű, falurendsze­rű, vízvezetékkel, villannyal ellátott települést építsenek fel, így a lakos­ságnak sokkal kulturáltabb, gazdasá­gilag előnyösebb helyzetet biztosít­hatnak. Ugyanakkor az építkezésre kijelölt helyek magasabban fekszenek és így védettebbek az esetleges ára­dattal szemben. Voltak tanácstagok, akik a régihez, a megszokotthoz való ragaszkodásból, vagy más okok­ból ellenezték a javaslatokat. Akadt olyan is, aki saját tanyája köré sze­rette volna felépíttetni az új város­részt. Nagy vita keletkezett Végül a tanácsülés egyhangúlag elfo­­gadta, hogy faluszerűen, az ere­detileg javasolt helyre építik fel az új Mohács-szigetet! A dunaparton állandóan telt kom­pok mennek a szigetre, egyre több la­kos tér vissza megkezdeni az újjá­építést. A tanácsházán sokasodnak a­ levelek, telefonok, melyek arról ad­nak hírt, hogy az ország különböző részéről a­karnak idejönni az embe­reik segíteni. Bogyiszló község és az odavezető út egy része még víz alatt van. De már itt is újra kezdődik az élet, a munka. A kocsik, teherautók 30—50 centiméter magas vízben is közlekednek. (Rév Miklós felvétele) Épül iparunk új büszkesége A Tiszavidéki Vegyi Kombinát felépítésével megteremtjük hazánkban a nagyüzemi műanyagipart­­■ Kétszer annyi műtrágyát termel majd, mint a Borsodi Vegyi Kombinát A Központi Vezetőség tavaly no­­­­vember határozata a korszerű mű­­­­anyagipar megteremtését tette a­­ vegyipar legfontosabb feladatává. A­­ felszabadulás előtt az országban fel­használt vegyi alapanyagok zömét külföldről szereztük be. Az utóbbi­­ években kutatóink több szerves ve­­­­gyi alapanyag előállításának módját oldották meg, a többi közt a földgáz feldolgozásának módját is. E kutatá­sok, a külföldi, elsősorban a Német­­ Demokratikus Köztársaságban és a­­ Szovjetunióban szerzett tapasztalatok­­ felhasználásával, román földgáz fel­­­­dolgozására épül a Tiszavidéki Ve­­­­gyi Kombinát. Ez a kombinát teremti­­ meg hazánkban a műanyagok, mű­szálak és más szerves alapanyagok I nagyüzemi gyártását. Mi minden­­készül majd nehézvegy­­i iparunk fellegvárában? Négyféle I nyersanyagból — földgázból, kony­­­­hasóból, mészkőből és levegőből — I a következő termékek készülnek: P. V. C. (polivinilklorid) a dolgozók szükségle­teinek részben közvetlen, részben köz­vetett kielégítésére szolgál, felhaszná­lási területe óriási. Cipőtalpat, esőkabá­tot, motorcsónakot, redőnyt, ablakkere­tet, csatornacsövet, saválló edényt, fo­gaskerekeket — a mindennapi és a mű­szaki életben előforduló sok ezernyi terméket lehet belőle gyártani. P. A. N. (poliakrilnitril), őrlon típusú, korszerű műszálanyag, sok tekintetben a gyapjú­nál is jobb tulajdonságokkal rendelke­zik. Gyapjúval keverve kiváló minőségű, tartós, gyűrhetetlen szövetek készülnek belőle. N­ITROGÉNMŰTRÁGYA A­LAPANYAGA keletkezik nagy mennyiségben a föld­gáz feldolgozása során. Ebből kétszer annyi és sokkal olcsóbb műtrágyát gyártanak majd itt, mint amennyit a teljes kapacitással működő Borsodi Vegyi Kombinát termel. Sőt, már tervbe­vették a foszfort és nitrogént együttesen tar­ta­lmazó, még hatásosabb műtrác­ra gyártását is. A Tiszavidéki Vegyi Kombi­nát óriási segítséget ad a mezőgazdaság fejlesztéséhez. ALKOHOLT is készítenek a TVK-ban. Az alkohol sok iparágnak nélkülözhetetlen anyaga. A kombinát alkoholtermelése több száz­ezer méter mázsa burgonyát szabadít fel élelmezési célokra. Mindezeken kívül — csak néhány legfontosabb terméket említünk — ecetsavat, marónátront (az alumí­niumipar fontos anyagát) és külön­böző oldószereket is termel majd a kombinát, s ezzel jelentős importot takarít meg. Szintézisgázból annyit termel, hogy saját fogyasztásán kívül, csővezetéken a kazincbarcikai mű­trágya-gyárba is szállíthat, s ezzel évente mintegy 80 000 tonna import­kokszot pótol.★ A Tisza partján, Palkonya közelé­­ben már javában építkeznek. Az idén a mélyépítkezés, az út-, a víz-, a vil­­lamosenergia-hálózat építése, a lakó­­telep és az ipartelep építéséhez szük­séges felvonulás, a lakótelep-építés megkezdése a fő feladat. Az üzemi építkezések zöme jövőre kezdődik* Az a cél, hogy második ötéves ter é­vünk végére termeljen a PVC- és a PAN- (műszál) üzem, kiépüljön marónátron-üzem, dolgozzék az ecet­­sav- és az alkoholüzem, s egy szinté­í­ziskörrel megkezdődjék a nitrogén­­műtrágya alapanyag (cseppfolyós ammónia) gyártása is. S 1963-ra tel­­jesen felépül alkotó munkásosztá­­lyunk és értelmiségünk, békés építős munkánk újabb dicsőségét hirdetve a Tiszavidéki Vegyi Kombinát. JHn| I. m m. ’*■' ,„-&r .... Ilyen lesz a Tiszavidéki Vegyi Kombinát műtrágyagyára. Április 4 tiszteletére... Új, korszerű vasúti kocsik A Dunakeszi Vagongyár dolgozói már nemcsak teljesítették, de rá is „tetéztek" április 4-i felajánlásukra. A MÁVAG részére öt nappal a fel­ajánlott határidő előtt készítették el a 18 korszerű, bőrüléses vasúti sze­­mélykocsit, a tizen­k­vencedik kocsi — ezt terven felül gyártották — szom­batétt gördült ki a gyár szerel­­déjé­ből. Még április 4-e előtt megkezdték egy eddig nem gyártott új jármű, a büfékocsik sorozatgyártását. Az új kocsit bárpulttal, bárszekrénnyel, eszpresszógéppel, kerek asztalokkal és székekkel rendezik be. A harma­dik negyedév végéig 15 készül el. Elkészült a Sztálin Vasmű új üzeme A Sztálin Vasműben a kokszolómű és az erőmű ellátására szénelőkészítő gyár épült. A szárazszén-előkészítő üzem valamennyi épületét és gépét átvették már, üzemképes mind a 22 gumi szállítószalag, amelyek hosz­­sza együttvéve meghaladja a másfél kilométert. Átvették a különböző széntöröket, a széntornyot és a 21 óriási szénsilót. Működik a 100 ton­nás szovjet vagonbuktató és a szén­­fogadó aknasor. A szárazszén-előkészítő április 4 tiszteletére elkészült. A jövő hétre várják az első szállítmány szenet. Az előkészítő berendezéseit ekkor ter­heléssel is kipróbálják. Két ezertonnás uszály készült el Szombaton, fejeződött be két ezertonnás uszály építése a Balaton­füredi Hajógyárban. Az uszály épí­tőinek átlagteljesítménye ebben a hónapban 160 százalékra emelkedett. Horváth János, a szegecselőcsoport vezetője például újfajta tűzhelyet szerkesztett, amelyen az addigi 30— 40 helyett 100 szegecset tudnak egy tűzben melegíteni. Bekapcsolták a Borsodi Hőerőmű negyedik gépegységét Szombaton este jelentették a Bor­sodi Hőerőműből: az építkezés dol­gozóinak, a beruházó- és szerelővál­lalatok április 4-i versenyének ered­ményeként — határidő előtt — szom­baton este 20 óra 38 perckor bekap­csolták az erőmű negyedik gépegysé­gét az országos hálózatba. A gép­egység ezzel megkezdte a folyamatos áramszolgáltatást. A begyűjtési verseny állása A megyék többsége az első ne­gyedévi begyűjtési tervét globálisan teljesítette. Több terményből már az első négy hónap tervét is teljesí­tették. Nagy elmaradás tapasztalható a tojás- és a tejbegyűjtésben. Ko­márom, Győr és Pest megye idő­arányos tojásbegyűjtési tervének még a felét sem teljesítette. A tej­begyűjtés Bács, Pest, Komárom, Veszprém és Csongrád megyében áll a legrosszabbul.­­ Jelenleg a megyék sorrendje — a mezőgazdasági terület nagysága szerint csoportosítva — a következő. I. csoport: 1. Szolnok, 2. Szabolcs, 3. Pest, 4. Hajdú, 5. Békés, 6. Bács. II. csoport: 1. Borsod, 2. Tolna, 3. Csongrád, 4. Fejér, 5. Somogy, 6. Győr. III. csoport: 1. Nógrád, 2. Veszp­rém, 3. Komárom, 4. Heves, 5. Vas, 6. Zala, 7. Baranya. A VERTESZ fiataljai nyerték a DISZ vörös vándorzászlaját A többszörös élüzem Villamos Erő­mű Tervező és Szerelő Vállalat ifjú­munkásainak szombaton este átad­ták a DISZ Központi Vezetőségének vörös vándorzászlaját. A fiatalok munkája nagyban hoz­zájárult ahhoz, hogy a vállalat múlt évi tervét 113,7 százalékra teljesí­tette, s hogy 1954. április 1.óta ál­landóan ésüzem-szinten dolgozik. Az ifjúmunkások átlagteljesítménye 120 —140 százalék. Elindult a magyar-szovjet határra a magyar ifjúság felszabadulási váltója Április 4-e 11. évfordulója tiszte­letére, a csepeli ifjúmunkások ál­tal kezdeménye­zett „felszabadulá­si váltó“ szomba­ton délután a Sza­badság téri szov­jet hősi emlékmű elől elindult a ma­gyar—szovjet ha­tárra. A rövid ünnep­ségen Huszár Ti­bor, a DISZ Buda­pesti Bizottsága titkára mondott be­szédet, majd fel­olvasták a magyar ifjúságnak a szov­jet fiatalokhoz írt levelét. A pergamenpa­­pírra írt „hálale­vél“ ezután díszes stafétabotra ke­rült, utána a sportküldöttségek kötöttek fel szala­got a váltóbotra. Felhangzott a DIVSZ-induló, fel­zúgtak a motorok, s a staféta el­indult a szovjet határ felé. (Kéri Dániel felvétele)

Next