Szabad Nép, 1956. április (14. évfolyam, 92-121. szám)
1956-04-06 / 97. szám
PÉNTEK, 1956. ÁPRILIS 6 Érlelődő változások a francia külpolitikában A Szabad Nép tegnapi száma részletesen ismertette azt a nyilatkozatot, amelyet Guy Mollet francia miniszterelnök a U. S. News and World Report című amerikai folyóiratnak adott. Ez a nyilatkozat újabb erőteljes bizonyítéka a francia külpolitikában érlelődő változásoknak. Néhány héttel ezelőtt a nyugati külpolitikát bíráló francia külügyminiszter nyilatkozatát saját minisztériumának köreiben „rögtönzésnek“ nevezték. Nos, ezt a rögtönzést most igencsak határozott formában és éles fogalmazásban igazolta és megerősítette a francia kormányfő. Természetesen nem mindenben lehet egyetérteni a francia miniszterelnök nyilatkozatával, de nem is ez a lényeg. A döntő az, hogy a nyilatkozat érdemi szempontból feltétlenül hasznos volt, elősegítette a béke és a nemzetközi együttműködés ügyét. Guy Mollet hitet tett a békés egymás mellett élés szükségessége mellett, világosan elismerte, hogy a Szovjetunió most is, mint korábban is mindig, békét akart és akar. Gyakorlatilag elismerte a Szovjetunió Genfben elfoglalt álláspontjának helyességét, amikor a leszerelés nemzetközi fontosságú kérdését a német probléma megoldása elé helyezte. „Ahelyett, hogy a leszerelés kérdését harmadik helyre tennék — mondotta Guy Mollet, nyíltan utalva a nyugati felek álláspontjára a genfi külügyminiszteri értekezleten — ezt akérdést az első helyre kellene állítani." A francia kormányfő kiállása egy nemzeti szellemű, valóban francia külpolitika mellett természetesen nyugtalanságot váltott ki London, és főleg Washington hivatalos köreiben. Az AFP jelentése arról ad hírt, hogy „illetékes amerikai körök szerint nincs számottevő eltérés az amerikai és francia hivatalos álláspont között”. Az amerikai külügyminiszter is így próbálta magyarázni keddi sajtóértekezletén Mollet nyilatkozatát. Dulles szerint Mollet és Pineau bírálatai „az amerikai külpolitika irányában” a nyugati szövetség erejének „nagy elismerése”. Nyilvánvaló, hogy az ilyen magyarázatok milyen célt szolgálnak: szavakkal igyekeznek betörni a nyugati hatalmak külpolitikájában egyre gyakrabban kiütköző réseket. A diplomáciai udvariasság és taktika szabályainak kevésbé alávetett lapok azonban nyíltan kifejezik az amerikai külpolitika irányítóinak és híveinek aggodalmát a francia változások felett. Jellemző a helyzetre, hogy Guy Mollet nyilatkozatát éppen a francia jobboldali sajtó ráadta legélesebben. Az Aurore meg leckézteti a miniszterelnököt, mert „agresszív hangon és a nagy nyilvánosság előtt” bírálta meg az amerikaiakat. A Croix szerint a francia kormány jelenlegi külpolitikája „kellemetlen hangulatot teremt a nyugati táborban”. A Figaro pedig, szokásához híven, egyetlen „érvét” veszi elő, azt állítja, hogy „Guy Mollet Moszkva malmára hajtotta a vizet”. A francia jobboldali sajtóhoz hasonlóan foglalkoznak Mollet nyilatkozatával a bonni kormánylapok is. A zürichi Tat találóan mutat rá a bonni nyugtalanság okaira: „A francia kormányfőnek a húsvéti ünnepek után nyilvánosságra hozott nyilatkozata kétségkívül a legkellemetlenebb húsvéti meglepetés volt a Szövetségi Köztársaság diplomáciája számára ... Először leszerelés, s azután újraegyesítés — a nemzetközi feszültség csökkentésének pontosan ez a formája az, amelytől Adenauer és politikai barátai a legjobban félnek." A félelem azonban rossz tanácsadó. A félelem és a gyanakvás pozícióiból nem lehet megközelíteni a nemzetközi élet problémáinak megoldását. A közelmúlt eseményei arra vallanak, hogy a francia külpolitika, szakítva a megelőző kormányok nyílt szovjetellenességgével, nem a félelem és a gyanakvás, hanem a józan megfontolás alapján igyekszik kialakítani saját, francia irányvonalát. Minden jel arra mutat, hogy ezt a politikát a legszélesebb tömegek készek támogatni. Ezt tükrözik az olyan polgári lapkommentárok is, mint a Combat vezércikke, amely határozottan kiállt Guy Mollet nyilatkozata mellett. „Ideje volt már — írja a lap —, hogy egy francia miniszterelnök véget vessen diplomáciai elernyedésünknek. Ideje volt, hogy egy miniszterelnök felemelje szavát és kijelentse: vége a vezeklés idejének, nem vállaljuk tovább az eddig jogtalanul ránk kényszerített kisebbségi szerepet...“ •Joggal állapította meg az Humanité vezércikkében, hogy a francia kormányfő nyilatkozata „elsőrendű fontosságú kérdésekben annak a megújhodott diplomáciának az alapját jelenti, amely megfelel Franciaország és a béke érdekeinek". A béke hívei, akik rokonszenvel figgvelik a francia külpolitikában érlelődő változásokat, azt remélik, hogy a francia kormány külpolitikájának tettei, többek között a most folyó leszerelési tárgyalásokon is, abba az irányba fognak mutatni, mint Pineau és Mollet nyilatkozatai: a megegyezés, az együttműködés megvalósításának irányába. Üdvözlő táviratok hazánk felszabadulásának tizenegye® évfordulója alkalmából Üdvözlő távirat a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból HEGEDŰS ANDRÁS elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, DOBI ISTVÁN elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, BOLDOCZKI JÁNOS elvtársnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének Budapest A magyar népnek a hős szovjet hadsereg által történt felszabadítása tizenegyedik évfordulóján a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya és egész népe nevében forró üdvözletünket küldjük önöknek és önökön keresztül a Magyar Népköztársaság kormányának és testvéri népének. Azok a hatalmas sikerek, amelyeket a magyar nép a politikai, gazdasági és kulturális építés terén elért, nagy hozzájárulást jelentenek nemcsak a szocializmus Magyar Népköztársaságban folyó építésének ügyéhez, hanem a nagy Szovjetunió által vezetett demokratikus és szocialista tábor ereje megszilárdításának ügyéhez is. Az az anyagi és műszaki segítség és erkölcsi támogatás, amelyet a magyar nép a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a többi népi demokratikus ország népeivel együtt nyújt a koreai népnek, nagy lelkesedéssel tölti el a koreai népet abban a harcában, amelyet a háború után a népgazdaság mielőbbi helyreállításáért, felépítéséért és független hazájának békés egyesítéséért folytat. Biztosak vagyunk abban, hogy a koreai és magyar nép között kialakult baráti és együttműködési kapcsolatok a jövőben is erősödni és fejlődni fognak népeink és az egész világ tartós békéje érdekében. Tisztelt Elvtársak! A magyar nép nemzeti ünnepe alkalmából a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya és népe a testvéri magyar népnek további ragyogó sikereket kíván abban a harcban, amelyet a Magyar Népköztársaság fejlesztéséért, felvirágoztatásáért és második ötéves népgazdasági tervének teljesítéséért és túlteljesítéséért folytat. KIM IR SZEN a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke KIM DU BON a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Nemzetgyűlése Elnökségének elnöke NAM IR a ...°.reai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere. Ho Si Minh és Fam Van Dong üdvözlő távirata DOBI ISTVÁN elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének HEGEDŰS ANDRÁS elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének BOLDOCZKIJÁNOS elvtársnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének Budapest A Magyar Népköztársaság dicső nemzeti ünnepe alkalmából a Vietnami Demokratikus Köztársaság nép és kormánya, valamint a magunk nevében forró üdvözletünket küldjük önöknek. Vietnam népe őszintén kívánja hogy a magyar nép a Magyar Dolgozók Pártjának és a Magyar Népköztársaság kormányának vezetésévé számos nagyszerű sikert érjen el a szocialista építés munkájában, hogy ezzel is hozzájáruljon a béke megszilárdításához Európában és az égész világon. Meggyőződésünk, hogy a népeink közötti barátság napról napra szorósabb és szilárdabb lesz. HO SÍ MINH a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke FAM VAN DONG a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke és külügyminisztere Finnország Kommunista Pártja Központi Bizottságának távirataA Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének Budapest Finnország Kommunista Pártjánál Központi Bizottsága melegen üdvözli a magyar népet és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségét Magyarország felszabadulásának 11. évfordulója alkalmából és a rokon magyar népnek új sikereket kíván a szocializmus építésében. Finnország Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Markus Feldmann távirata OBI ISTVÁN úr őexcellenciájának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének Budapest Magyarország nemzeti ünnepe alkalmával a Szövetségi Tanács nevében tisztelettel küldöm Excellenciádnak legszívélyesebb üdvözletemet, valamint az ön személyes jólétére és a magyar nép boldogulására irányuló legjobb kívánságaimat. MARKUS FELDMANN a Svájci Államszövetség elnöke Az Olasz Köztársaság elnökének távirata DOBI ISTVÁN úrnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének Budapest A nemzeti ünnep alkalmával fogadja a magyar nép felvirágzására és az ön személyes jólétére irányuló őszinte jókívánságaimat. GIOVANNI GRONCHI az Olasz Köztársaság elnöke A Francia Köztársaság elnökének távirata DOBI ISTVÁN úr őexcellenciájának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének Budapest Magyarország nemzeti ünnepe alkalmából fogadja excellenciád szívélyes üdvözletemet és a magyar nép boldogulására irányuló őszinte jókívánságaimat. RENÉ COTT Di Az ENSZ leszerelési bizottsága albizottságának ülése London, április 5. (TASZSZ) Az ENSZ leszerelési bizottságának albizottsága április 4-én Londonban megtartotta soron következő ülését. Az ülésen A. A. Gromiko, a Szov jetunió képviselője elnökölt. Csökkent Anglia részesedése a világkereskedelemben Az angol pénzügyminisztérium kimutatása szerint Anglia nem exportál eleget és részesedése a világkereskedelemben 1955 első kilenc hónapjában egy százalékkal volt kisebb, mint 1954 hasonló időszakában. Ez az egyszázalékos részesedés a világkereskedelemben (ipari gyártmányok tekintetében) 120 millió font azaz Anglia összes exportjának 4 százaléka. Képviselőházi választásokat tartottak tegnap Ceylonban. A ceyloni parlamentet öt évre választják. (TASZSZ) SZABAD NÉP Az angol-szovjet viszonyról, a brit energetikáról és a kollektív vezetésről nyilatkozott Malenkov elvtárs londoni sajtóértekezletén London, április 5. (Tudósítónk telefon jelentése.) G . M. Malenkov elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, a Szovjetunió villarrásenergiaügyi minisztere, a londoni szovjet nagykövetségen, küszöbönálló elutazása alkalmából sajtóértekezletet tartott. Sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy háromhetes angliai körútja során a legmélyebb benyomást az gyakorolta rá, hogy Nagy-Britanniában, milyen rendkívüli baráti érzelmekkel találkozott a szovjet nép irányában, és hogy az embereknek mennyire lelkinkön fekszik, hogy a szovjet— angol barátságot még jobban megerősítsék. Malenkov elvtárs mosolyogva üdvözölte a sajtóértekezlet részvevőit, amelynél nagyobbat alig láttam 13 éves újságírói működésem alatt. A sajtófogadáson több mint háromszáz brit és külföldi újságíró vett részt, s a sajtó képviselői zsúfolásig megtöltötték a termet, amelyben a fogadást tartották. Minden széket elfoglaltak és a falak mentén hármas sorokban álltak. — A szoba kicsi, de mi jól megvagyunk együtt — mondotta Malenkov elvtárs, amikor elfoglalta helyét. Rövid nyilatkozat után a kérdésekre válaszolt. Az újságírók a legkülönbözőbb kérdéseket tették fel neki, kezdve a szovjet villamosipartól egészen a Malenkov és Hruscsov elvtársak közötti állítólagos rokonságra vonatkozó kérdésig. Ez utóbbi kérdésre Malerkov elvtárs általános derültség közben így válaszolt: — Hogy kíváncsiságénak eleget tegyek, kijelentem, hogy nem állok rokoni kapcsolatban jó barátommal, Hruscsovval. Több kérdés a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusát és a személyi kultusz elítélését érintette. Ezekre a kérdésekre válaszolva G. M. Malenkov kijelentette: — Elhatároztuk, hogy szembe fogunk szállni a személyi kultusszal, mert miközben egy személyt imádnak és természetfeletti képességekkel ruháznak fel, ezzel kisebbítik az egész párt szerepét. Elhatároztuk, hogy nyíltan éshatározottan fogunk beszélni erről a kérdésről, mert a személyi kultusz idegen a párt szellemétől és árt a pártnak. Mi azt hisszük, hogy pártunk ereje abban van, hogy nem rejti véka alá a hibákat, fogyatékosságokat, ellenkezőleg: mi mindig feltárjuk azokat. Azt gondoljuk, hogy a párt kollektív vezetése és a személyi kultusz elítélése igen jó eredményeket fog hozni. Malenkov elvtárs sajtónyilatkozatában kijelentette egyébként, hogy ő és a vezetése alatt álló szovjet küldöttség nagyon jól érezte magát Nagy-Britanniában. — „Azt hisszük — mondotta — hogy mi is jó benyomást hagytunk hátra. Erre következtetek abból a barátságos fogadtatásból, amelyben mindenütt részesítettek.“ A Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese kijelentette: tisztában van vele, hogy lehetnek egyesek, akiknek nem tetszik a növekvő kapcsolat Nagy-Britannia és a Szovjetunió között. De — mint a közmondás tartja — nincs olyan nyáj, amelyben ne volnának fekete bárányok. A szívélyes fogadtatásért háláját fejezte ki a brit kormánynak, „a központi elektromos hatóságban helyet foglaló barátainknak és Lord Citrine-nek, a hatóság elnökének“. Látogatásai során egyébként Malenkov úgy találta, hogy a brit és a szovjet energiagazdálkodás között sok közös vonás van. Az épülő calderhalli brit atomenergia-telep remélhetőleg fontos szerepet fog játszani az atomenergia fejlesztésében. „A brit erőművek szerkezetében és vezetésében természetesen láttunk hibákat is — mondotta Malenkov elvtárs. — Ezeket a szovjet delegáció tagjai meg is említették és nyíltan megbeszélték az erőművek igazgatóival és mérnökeivel.“ G . M. Malenkov elvtárs a továbbiakban kijelentette, hogy sok ember tett neki javaslatokat arra nézve, hogyan kellene megerősíteni a brit és a szovjet nép közötti baráti kapcsolatokat. — S nem gondolják — kérdezte az újságíróktól —, hogy ha mindezeket az ötleteket, elgondolásokat, mindezt a sok jó szándékot és jó kívánságot összegyűjtenénk, komoly útmutatásokat kapnánk arra nézve, hogy milyen lépésekkel erősítsük meg a népeink közötti barátságot és egyetértést a z egyik újságíró megkérdezte Malenkov elvtárstól, hogy véleménye szerint, ha száz évig nem lesz háború, ki fogja megnyerni a békés együttéléssel együttjáró versenyt? — Nem hiszem, hogy bárki meg tudná mondani, hogy mi történik majd száz év múlva. A békés gazdasági együttműködésnek és versenynek azonban nagy fontosságot tulajdonítunk és a Szovjetunió természetesen szeretné megnyerni ezt a versenyt, s én azt hiszem, hogy ez száz éven belül be is fog következni. (Derültség.)rra a kérdésre, hogy mit tart Amerika és a Szovjetunió közötti kapcsolatok elmélyítésének lehetőségéről, Malenkov így válaszolt: — Azok, akik azt hitték, hogy a Szovjetunió az angol—amerikai kapcsolatok rovására akarja megjavítani kapcsolatait Nagy-Britanniával, súlyosan tévednek. Mi azt akarjuk, hogy mindhárom nemzet között megjavuljanak a kapcsolatok. Egy másik újságíró megkérdezte, hogy mit tart arról a tevékenységről, amelyet a harmincas években Sztálinnal együtt fejtett ki? Malenkov elvtárs így válaszolt: — Mi, a párt kollektív vezetősége, minden hibáért és tévedésért felelősnek érezzük magunkat. Ezt nyíltan elismerjük népünk előtt. Ez segítségünkre van abban, hogy helytelen álláspontunkat jóvátegyük. Malenkov elvtárs és a szovjet delegáció tagjai szombaton repülnek haza a Szovjetunióba a TU—104 szovjet utasszállító repülőgépen. Peter Fryer A A Milyennek látja a Liverpool Post Budapestet A Liverpool Post című angol lap helyi keltezés nélkül közölt hosszabb közleményében a következők olvashatók Budapestről: A bármely más kommunista országból Budapestre érkezett utas azt hiheti, hogy Nyugat-Európába tévedt. Az utcákon jól öltözött járókelők láthatók. Viszont kevesebb a politikai falragasz, meg a politikai vezérek arcképe, mint más kommunista országban. A kávéházak, éttermek, éjszakai klubok eléggé látogatottak. A közönség hagyományos cigányzenét vagy nyugati tánczenét hallgat. Budapesten lakó idegenek azt mondják, hogy a párttagok és családjaik is jól öltözve jelennek meg a nyilvánosság előtt és egyáltalán nem tartják a rendszer iránti rokonszenv jelének az elhanyagolt külsőt vagy a borotválatlan arcot. Az Operaházban férfiak és nők többnyire sötét öltözetben jelennek meg. Az Operaház műsorán túlnyomórészt nyugat-európai zeneszerzők, Verdi, Mozart, Puccini, Bizet stb. művei szerepelnek. A színházakban Shakespeare, Shaw és Schiller népszerű, a modern írók közül főként a franciák. A mozikban több szovjet és kelet-európai filmet mutatnak be, ami a Kelet és Nyugat közötti kereskedelem jelenlegi állapotának elkerülhetetlen következménye, minndazonáltal játszanak nyugati filmeket is. Budapesten lakó idegenek hangsúlyozzák, hogy a felszín a nyugati szokások vezető szerepét mutatja ugyan, azonban Magyarország gazdasági élete ugyanúgy szocializálva van, mint a többi népi demokráciáé. Illúzió volna azt hinni, mintha a nyugati szotcáfdl, komoly ellenkezést jelentenének a kormánnyal szemben. Budapesten még látni lehet a háború rombolásának számos nyomát, de a hivatalos statisztika imponáló újjáépítésről tanúskodik. Például, mind a hat háború előtti budapesti dunahidat a harcok során elpusztították, de a háborút követő nyolc évben nyolc új hidat építettek. Togliatti elvtárs beszéde az Olasz Kommunista Párt országos tanácsán: „Balsraftolódást esz obasz községi ♦ Róma, április 5. (A Szabad Nép kiküldött tudósítójának telefonjelentése.) Az országos tanács ülésszakát nagy érdeklődés előzte meg nemcsak £ | párt tagjainak körében, hanem a polgári pártok berkeiben is. Kedd délután fél öt órakor, amikor megkezdődött a tanácskozás, a sajtópá- sholy zsúfolásig megtelt: jelen volt ♦ valamennyi olasz lap tudósítója és úgyszólván minden nagy világlap ki- s küldött tudósítója. A terem impozáns képet mutatott: több mint 1200 küldött és 800 meghívott vendég töltötte meg a széksorokat. A küldöttek soraiban a központi bizottság 109 és a központi ellenőrző bizottság 25 tagdtján, 143 képviselőn, 49 szenátoron, polgármestereken és más funkcionáriusokon kívül 150 üzemi munkás, ♦ számos paraszt, értelmiségi dolgozóis helyet foglalt. Olaszország teljes felszabadulása — ez a voltaképpeni témája a tanácskozásnak, amelynek napirendjén egyetlen pont szerepel: harc a baloldali többség megteremtéséért a községi és a járási tanácsokban. 5 Togliatti elvtárs, aki több mint kétórás beszédben vázolta fel az orrszág helyzetét és világított rá a párt feladataira a választási kampányában, megmagyarázta, miért van szükség e baloldali többségre a községi tanácsokban. A többség megteremtése nagy lépés lenne a monopóliumok uralmának megszüntetése, tehát az olasz dolgozók teljes felszabadítása felé. A monopóliumok uralma — ez az — a béklyó, amelyet szét kell törni. Togliatti elvtárs egész sor adatot ismertetett Olaszország gazdasági helyzetéről, s ezekből az adatokból , — amelyeket Luigi Longo elvtárs szerda délelőtti felszólalásában további adatokkal egészített ki — drámai kép bontakozott ki. Az ipari termelés a munka intenzitásának, ■ tehát a munkások kizsákmányolásának hihetetlen mértékű növelése révén emelkedett, a munkabér azon■ ban lényegében változatlan maradt. Azt a munkát, amelyet négy év- vel ezelőtt száz munkás végzett el, ma 61 munkással végeztetik el. A munkanélküliek száma 2 300 000 — a kemény tél következtében a közép- és dél-olaszországi szegény parasztok és földmunkások helyzete katasztrofálissá vált. A kizsákmányolás mértékét jól megmutatja egyetlen tény: az ipari balesetek száma négy esztendő során 50 százalékkal emelkedett. A kiváltságosak kis csoportja e téren — miközben a lakosság nagy része hihetetlen szenvedéseken ment át — azzal foglalkozott, hogy új szervezetet alapított. A szervezet révén a monopóliumok még az eddiginél is közvetlenebbül avatkozhatnak be az állam vezetésébe. A hármas szövetségről van szó: a gyárosok, a földbirtokosok és a nagykereskedők szentszövetségéről, amelynek az a célja, hogy súlyos csapást mérjen a demokráciára, hogy megakadályozza az alkotmány rendelkezéseinek érvényesítését, hogy kizárja a népi erőket az állam irányításából. E szövetség oly fontosnak tartja a községi választásokat, hogy 15 milliárd lírát bocsát az uralkodó pártok választási kasszájának rendelkezésére. Ez nagy veszedelem, ezzel szembe kell szállnunk — hangoztatta Togliatti elvtárs —, mégpedig nemcsak könyvekkel, újságcikkekkel és beszédekkel, hanem olyan politikai mozgalommal, amely a munkásokat, a parasztokat, a városok és a falvak minden dolgozó rétegét egyesíti. A népi mozgalomnak olyan erősnek kell lennie, hogy képes legyen balfelé vinni az egész olasz politikát. A balratolódás legközelebbi lépését a községi választások során kell megtenni. A munkások küzdelme a szocializmusért — emelte ki Togliatti elvtárs a küldöttek viharos tapsa közepette — része a nagy népi mozgalomnak. A szocializmusért vívott küzdelem demokratikus küzdelem, természetét és célját tekintve; demokratikus akkor is, ha az uralkodó osztályok ellenállása forradalmi harcot tesz szükségessé, és akkor is, ha a kizsákmányolok formális jogait korlátozza. S ma, amikor a szocialista világrendszer léte könnyebbé teszi harcunkat, nagy eredményeket érhetünk el úgy is, hogy újabb és újabb demokratikus vívmányokat kényszerítünk ki a monopóliumoktól. Togliatti elvtárs részletesen beszélt a népi egységmozgalom kiépítésének módszereiről. Hangoztatta, hogy kommunista Párt szívből kívánja szocialista párt további erősödését, de nyíltan megmondta: az erősödésnek nem a baloldali erők keretén belül kell megtörténnie, mert ha a szocialista párt kommunista szavazatokat szerez meg, akkor nem történik változás az ország tényleges erőviszonyaiban. Az erősödést mind akommunista, mind a szocialista szavazatok növekedésével kell elérni, új pozíciókatkell elhódítani a jobboldaltól. Ami a szociáldemokrata pártot illeti — folytatta Togliatti elvtárs —, mi bíráljuk a szociáldemokrata vezetőket, ugyanakkor azonban felhívtuk a szociáldemokrata munkásokat, szakít-sanak a monopóliumok politikájának támogatásával. És közös akciókat ajánlunk fel a katolikus dolgozóknak is. Hasznos lenne, ha kihasználnánk a pillanat adta lehetőséget. Tudjuk, hogy a fejlődés előbb-utóbb közelebb hozza őket is a népi mozgalomhoz. A külpolitikai kérdéseket érintve, a főtitkár megismételte a párt két javaslatát: 1. A kormány kezdeményezte megnemtámadási egyezmény kötését Olaszország és a Szovjetunió között, vagy — habárki attól tartana, hogy egy ilyen egyezmény megkötése az Atlanti Szövetségből folyó kötelezettségek megszegését jelentené — Olaszország tegyen kezdeményező lépést megnemtámadási egyezmény kötésére a két tábor között. 2. Akormány tegye magáévá XII. Piusnak a thermonukleáris fegyvereik eltiltására és az ellenőrzött leszerelésre vonatkozó javaslatait. Meg akarjuk változtatni a dolgok folyását — hangoztatta a kommunista párt főtitkára — és ez elérhető cél. A monopóliumok uralma ellen alakuló demokratikus egységfront most meghozhatja a baloldali többséget a községi és a járási tanácsokban, abból pedig holnapra megszülethet a demokratikus baloldali többség a parlamentben. Togliatti elvtárs beszámolóját — amelynek e tudósításban csupán egyes részeit ismertettem — nagy lelkesedés fogadta. Az 1200 küldött a befejező szavak elhangzása után hosszú perceken át éltette hatalmas pártját, a demokráciát és az olasz köztársaságot. • Polgár Dénes B Erlander svéd miniszterelnök elutazott Moszkvából Moszkva, április 5. (TASZSZ) T. Erlander svéd miniszterelnök április 5-én elutazott Moszkvából, hogy körutat tegyen a Szovjetunióban, majd visszatérjen hazájába. Vele együtt elutazott G. Hedlund svéd külügyminiszter és felesége, valamint a miniszterelnök kíséretében levő személyiségek. A központi repülőtéren, amelyet Svédország és a Szovjetunió zászlói díszítettek, T. Erlander miniszterelnököt N. A. Bulganyin, a Szovjetunió mnisztertanácsának elnöke, V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, külügyminiszter, M. Z. Szaburov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, miniszterek, a külügyminisztérium felelős munkatársai, szovjet és külföldi újságírók búcsúztatták. Jelen voltak még a moszkvai svéd nagykövetség beosztottjai, valamint a Moszkvában működő diplomáciai képviseletek vezetői is. Fogadások Magyarország felszabadításának 11. évfordulóján Magyarország felszabadításának 11. évfordulója alkalmából április 4-én fogadást adtak a Magyar Népköztársaság pekingi, prágai, tiranai, belgrádi, berlini és párizsi követségein. A fogadáson megjelentek az állami, politikai vezetők és más közéleti személyiségek. A fogadások meleg, baráti légkörben zajlottak le. Megnyílt az Interparlamentáris Unió ülésszaka A jugoszláviai Dubrovnikban szerdán délelőtt a jogi, gazdasági és szociális bizottság ülésével megkezdődött az Interparlamentáris Unió tanácsának tavaszi ülésszaka. Az ülésszak munkájában 120 küldött vesz részt. 33 európai és Európán kívüli országból. Az ülésnek egyik központi kérdése az unió egyetemessége. A kérdés vitáját Blonay főtitkár nyitotta meg, aki rámutatott arra, hogy újabb nemzeti csoportoknak a legutóbbi időben az unióhoz történt csatlakozása az unió sikerét jelenti. Szembeszállva azokkal, akik az unió egyetemesebbé válásában veszélyt látnak és az unió kereteit pusztán egy bizonyos ideológiát magukénak valló nemzeti csoportokra kívánják leszűkíteni, hangsúlyozta hogy az unió sohasem volt ideológiailag egységes, és aki erre törekszik, az nem veszi figyelembe a reális nemzetközi helyzetet. Néhány küldöttség, mint például a holland, az egyetemességgel szemben foglalt állást, az angol küldött javasolta, hogy az egyetemesség kérdésének eldöntését halasszák el. A felszólaló küldöttek többsége a tagság kibővítése mellett szállt Az ülés tovább tart. (MTI) Dulles a világpolitika aktuális kérdéseiről Washington, április 5. (TASZSZ) Dulles, amerikai külügyminiszter keddi sajtóértekezletén előre elkészített nyilatkozatot olvasott fel, amelyben dühödt kirohanásokat intézett a Szovjetunió politikája, a békés egymás mellett, éles politikája ellen, amelyről minden bizonyítás nélkül azt állította, hogy az csupán „a szovjet taktika megváltozása“. Az egyik tudósítónak Pineau francia külügyminiszter beszédéről feltett kérdésére Dulles elismerte, hogy a nyugati hatalmak gyakran bírálják az Egyesült Államok külpolitikájának „különböző területeit Amikor felkérték, kommentálja az izlandi parlamentnek azt a határozatát, hogy vonják ki az amerikai csapatokat az országból, Dulles kijelentette: ez a határozat Izlandnak azt a véleményét tükrözheti, hogy a legutóbbi szovjet akciók világánál nincs szükség idegen csapatokat tartani területén. A határozat azonban — mondotta — nem fejez ki olyan véleményt, hogy Izland „biztonságának megkárosítása nélkül” nyugodtan ki lehet vonni a csapatokat. Megjegyezte, hogy nézete szerint ezt az egész problémát „megvitatják majd a NATO ülésén. Illes igenlő választ adott arra a kérdésre, azt tartja-e az Egyesült Államok kormánya, hogy izraeli rendeltetésű „kisebb fegyverszállítmányok” előmozdítják a helyzet megszilárdulását ebben a térségben . Az ENSZ főtitkára pénteken a Közel-Keletre utazik A londoni rádió jelentése szerint a Biztonsági Tanács szerdán egyhangúlag elfogadta az Egyesült Államok küldöttének azt a javaslatát, hogy Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára rendkívüli megbízatással utazzék a Közel-Keletre. Hammarskjöld ma indul el útjára. Gruenther tábornok: „Háború esetén Nyugat-Németország területét fel kell adni" Nyugtalanság bonni kormánykörökben Berlin, április 5. (MTI) A nyugat-németországi Essenben megjelenő Neue Rhein-Zeitung keddi számában közölte Gruenther tábornok nyilatkozatát, amely aggodalmat keltett nyugat-európai körökben, elsősorban Bonnban. Gruenther tábornok, az európai NATO-haderők főparancsnoka a lap egyik munkatársának ezeket jelentette ki: „Ha egyáltalán szárazföldi harcra kerül sor, akkor természetesen nem vagyunk elég erősek ahhoz, hogy Európában tartsuk a frontot. Itt nem segít semmi, a hátországban (Dél- és Nyugat- Franciaországban) kell védekeznünk. A szövetségi köztársaság területét fel kell adni.“ A nyilatkozat, amelyet a nyugatnémet sajtó szenzációs tálalásban közölt, nagy zavart és izgalmat keltett bonni kormánykörökben. Itt rámutatnak arra, hogy az Adenauer-kormány Gruenther nyilatkozata után még kevésbé tudja megokolni a nyugatnémet közvéleménynek az újrafelfegyverkezés, és az ezzel járó hatalmas pénzügyi terhek szükségességét. A Kereszténydemokrata Unió attól tart, hogy Gruenther kijelentése hátrányosan befolyásolja majd Adenauer pártjának esélyeit az 1957. évi parlamenti választásokon. Bonn nem tudja, hogy egyetért-e... A nyugat-német külügyminisztérium a francia miniszterelnök nyilatkozatáról Berlin, április 5. (MTI) Bonni hivatalos körök valóságos megrendüléssel fogadták Guy Mollet francia miniszterelnök sajtónyilatkozatát, melyben élesen bírálta az Amerikai Egyesült Államok külpolitikáját. A nyugatnémet külügyminisztérium tanácstalanságában először azt mondta, hogy Guy Mollet felfogása, amely szerint Németország újraegyesítése csak általános leszerelés keretében valósulhat meg, „nagyjábanegészében fedi a bonni kormány ezzel kapcsolatos álláspontját". Néhány órával később a külügyminisztérium azt a véleményét nyilvánította, hogy a francia miniszterelnök nézete, amely szerint a leszerelésnek sorrendi elsőbbséget kell biztosítani a német kérdés megoldása előtt, ,,teljesen irreális és aggodalmat keltő”. A bonni külügyminisztérium közölte, hogy von Maltzan, a Német Szövetségi Köztársaság párizsi nagykövete csütörtökön meglátogatta Guy Mollet francia miniszterelnököt és kormánya nevében magyarázatot kért tőle legutóbbi sajtónyilatkozatának a német kérdéssel kapcsolatos kitételeire vonatkozólag. TAVASZ A KÜLPOLITIKÁBAN? (A Daily Worker karikatúrája.) Megállt a tank és leszállt valaki, És csendesen így kezdett szólani: A tankos élet, hm, csupa veszély, E kis virág olcsóbb s szebben beszél