Szabad Nép, 1956. április (14. évfolyam, 92-121. szám)
1956-04-06 / 97. szám
xiv. évfolyam, 1 7. szám ARA 60 FILLÉR PÉNTEK, 1956. ÁPRILIS 6 VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK A SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZOK PARTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA A pártértekezletek elé !“ Néhány nappal ezelőtt kommunisták ezrei tanácskoztak a megyei és a budapesti kerületi aktívákon az SZKP XX. kongreszszusának tanulságairól. Szinte elemi erővel bontakozott ki az a kívánság, hogy e tanulságokat mihamarabb hasznosítsuk pártunk és dolgozó népünk javára. Most, az elkövetkező hetekben ismét fontos tanácskozások lesznek pártéletünkben: Budapesten kerületi, vidéken pedig járási pártértekezleteket tartanak. A pártértekezletek akkor lesznek igazán sikeresek, ha segítik a XX. kongresszus tanulságainak magyarországi alkalmazását. Tudjuk, hogy a kongresszus nagy jelentőséget tulajdonított a személyi kultusz minden maradványa ellen, a vezetés kollektivitásának megvalósításáért folyó harcnak, a kommunista bírálat és önbírálat bátor alkalmazásának. Pártunk Központi Vezetőségének 1953 júniusi határozata óta kétségtelenül fontos lépések történtek a kollektív vezetés elvének érvényesítésében. A Központi Vezetőség és az alsóbb választott testületek nagyobb szerepet és jelentőséget kaptak a vezetésben. De ez még korántsem kielégítő. Jóllehet, legszembetűnőbb a haladás a választott szervek munkájában, tevékenységük sokszor mégis formális. Sok tennivalónk van még a vezetés kollektivitásának javításában. A vezetés kollektivitása a párt demokratizmusából fakad. Ahhoz, hogy érvényesülhessen, át kell hogy hassa egész pártunkat, minden pártszervünket és pártszervezetünket a pártszerű, a hibákat keményen ostorozó kommunista bírálat légköre, s a dolgozó tömegek véleményét a legfigyelmesebben kell meghallgatni. Enélkül a vezető testület nem tud bölcs határozatokat hozni, enélkül a kollektivitás csak forma. A kollektivitás a vezetők és a tömegek állandó kapcsolatát, eszmecseréjét feltételezi. A pártértekezletek felelősségteljes hivatása, hogy meggyőzően bizonyítsák: érvényt akarunk szerezni a pártélet lenini szabályainak. Minden párttagnak joga és kötelessége, hogy aktívan részt vegyen a párt politikájának kialakításában, hogy bátran, következetesen bírálja a vezetés fogyatékosságait, s őszintén beszéljen saját munkájának gyengeségeiről is. Pártunk küzd azért, hogy a tagság és a dolgozók valóban éljenek is az ilyen jogokkal. Az utóbbi hetek tapasztalatai is mutatják, hogy ezért bizony meg kell küzdeni a maradisággal, a megcsontosodott szokásokkal. Nem megy ez máról holnapra. Szívós munkára van itt szükség, mert még ma is előfordul, hogy a bírálatot elfojtják, s a becsületes, jóindulatú bírálót megfenyegetik. Természetesen nem arról van szó, hogy minden bírálatot „el kell fogadni“, s ha a bírálónak történetesen nincs igaza, nem lehet azt neki megmondani. De elvtársias hangon, meggyőző érvekkel kell ezt neki megmondani. Nem úgy, hogy attól ő és a többiek elveszítsék a kedvüket a bírálattól, hanem úgy, hogy a bíráló kedv még növekedjék. Igaz, jóval nehezebb meggyőzni valakit nézeteinek helytelenségéről, mint egyszerűen viszszautasítani azokat, de nekünk mégis a meggyőzés útját kell járnunk, mert csak ez hozza még közelebb a tagságot a vezetéshez, csak ez fokozza a tagság felelősségérzetét, alkotókészségét — ez felel meg a lenini demokratizmusnak. Természetesen a nyilvánvalóan rágalmazó, demoralizáló „bírálatokat“ vissza kell utasítaniok pártszervezeteinknek. Azt is úgy, hogy a többiek megértsék, lássák, hogy a harc nem a segítő szándék, hanem a rombolás törekvése ellen folyik. Külön kell választani a tömegesen jelentkező jó szándékú bíráló szót a rossz szándékú rágalomtól. A pártértekezletek egyik legfontosabb kötelességüknek tesznek eleget, ha ebben is segítséget adnak a pártszervezeteknek, a kommuní nistáknak. ♦ A XX. kongresszus nagy segítséget adott a gyakorlatiasabb pártmunkához. De sok pártszervi, vezetőnkben még nem értik a pártmunka és a gazdasági munka összekapcsolásának helyes módját, és nem segítik megfelelően a termelőmunkát. Nem is segíthetik ezt az olyan pártmunkások, akik nem tanulmányozzák behatóan a szakmai kérdéseket. A politikai és gazdasági munkában egyaránt hozzáértő pártvezetőkre van szükség. Általános szólamoktól és buzdítástól még nem növekszik a termelés és a termelékenység, nem csökken az önköltség. Vagyis: szakmai hozzáértés nélkül a pártmunkás nehezebben segítheti a megvalósulás útján az életszínvonal emelésének programját. Olyan vezetőkre van tehát szükség, akik mindenkor megértik és meg is tudják magyarázni a munkásoknak és a parasztoknak a legsürgősebb feladatokat. Akik miközben mozgósítják a dolgozó tömegeket , tanulnak is tőlük. A pártértekezletek nagy feladata, hogy területük legégetőbb problémáit a kongresszus tanulságainak és a Központi Vezetőség útmutatásainak fényében vizsgálják meg. A járási pártbizottságok napi munkájától elválaszthatatlan például a szövetkezeti mozgalom fejlesztése. Helyes tehát, ha ezt tüzetesen megbeszélik a pártértekezleteken, s a legjobb tapasztalatokat általánosítva, a hibákat feltárva meghatározzák az elkövetkezendő hónapok feladatait. Természetesen ezen belül egyik járásban a középparasztság megnyerése, a másikban főleg az új tsz-ek megszilárdítása okoz nagyobb gondot. A teendőket tehát nyilvánvalóan a helyi problémák határozzák meg. Ha félrevetik a sablont és a már oly sokszor elhangzott szólamokat, s helyette a konkrét helyzet elemzéséből indulnak ki — a XX. kongresszus egyik fontos tanulságát alkalmazzák. A pártértekezletek feladata a pártbizottságok és a revíziós bizottság újjáválasztása is. Szükséges, hogy minden küldött felelősségteljesen mérlegelje, kiket választanak be a pártbizottságba. A politikai és szakmai képzettség, a rátermettség alapján a legjobb munkásokat, parasztokat és értelmiségieket, köztük nőket és fiatalokat válasszák be a pártbizottságba. Ne sajnálják az időt, behatóan vitassák meg a jelöltek eddigi tevékenységét és magatartását, vegyék figyelembe azt is, hogy a XX. kongresszus után sok funkcionárius számot vet magában, s elhatározza, ha a tagság ismét megbízik benne, kijavítja eddigi hibáit. Mérlegeljék a küldöttek az eredményeket is, a fogyatékosságokat is. És végül is olyan pártbizottságot válasszanak, amely a két pártértekezlet között — mint a terület legfelsőbb politikai vezetőtestülete — képes vezetni a pártszervezeteket. Olyan pártbizottsági tagokra van szükség, akik együtt élnek a dolgozó tömegekkel, akikben megvan a képesség ahhoz, hogy szervezzék, lelkesítsék a dolgozó tömegeket nagy feladataink megvalósítására. Alig egy hónapja alakult meg a hencidai Új Március Tsz. Az új tsz tagjai szorgalmasan dolgoznak, a tavaszi kalászosokat idejében elvetették. A munka minőségére nagy gondot fordítanak. A képen előtérben: Péntek László, H. Nagy Gyula tsz-tagok, Pócsik Ferenc agronómus és B. Nagy Károly tsz-elnök. (Bajkor Józef felvétele: U.gr.r Főti) a Szovjetunió kormányának segítsége az árvízkárosultaknak J. V. Andropov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a magyar népet ért árvízkatasztrófával kapcsolatban részvétét fejezte ki a magyar kormánynak és közölte, hogy a Szovjetunió kormánya a Vöröskereszt útján 100 000 rubelt adományoz az árvízkárosultak részére. (MTI) 39 063 000 forintot gyűjtöttek eddig az árvízkárosultak részére Az árvízkárosultak megsegítésére nyitott bankszámlákra csütörtök estig 39 063 000 forintot fizettek be. Az ezt megelőzően befizetett 37 006 000 forint tehát április 5-én 2 057 000 forinttal emelkedett. A befizetések az alábbiak szerint alakultak: Budapest . ... (Ebből SZOT 5 millió Baranya megye . . Bács-Kiskun megye Békés megye . . . Borsod-Abaúj-Zemplén megye .... Csongrád megye Fejér megye . . . Győr-Sopron megye Hajdú-Bihar megye Heves megye . . . Komárom megye , Nógrád megye . . Pest megye . . . Somogy megye . . Szabolcs-Szatmár megye Szolnok megye . Tolna megye . . Vas megye . . Veszprém megye Zala megye . . úttörők . . . Ft 18 200 000 Ft Összesen: 39 063 000 Ft 1 116 000 „ 818 000 „ 1 049 000 „ 2 182 000 „ 1 446 000 „ 766 000 ,. 1 260 000 „ 869 000 „ 1 128 000 „ 1 137 000 ,. 1 379 000 1 198 000 „ 853 000 „ 514 000 „ 1 319 000 „ 534 000 „ 650 000 „ 1 076 000 „ 861 000 „ 708 000 .. Megnyílt a Béke-Világtanács rendkívüli ülésszaka Április 5-én Stockholmban megnyílt a Béke-Világtanács rendkívüli ülésszaka. Az ülésszakon a leszerelést és az atomfegyver eltiltását vitatják meg. Az ülésszakon dr. Sz. Kicsin (India),ból érkeztek küldöttségek és egyes személyeik, köztük a Béke-Világtanács tagjai, kiváló politikusok, tudósok, kultúrmunkások, parlamenti képviselők, nemzetközi szervezetek, vallási szervezetek képviselői, az egyes országok békemozgalmának részvevői, pacifista szervezetek, nő- és ifjúsági szervezetek képviselői. Az ülésszakon dr. Sz. Kicsin (India), a Béke-Világtanács alelnöke elnököl. Az ülésszak részvevőihez Andrea Andreen asszony, nemzetközi Sztálinbékedíjjal kitüntetett kiváló svéd közéleti személyiség fordult üdvözlő szavakkal. „Azért ültünk itt össze — mondotta —, hogy fontos problémákat vitassunk meg: a leszerelés és a tömegpusztító fegyverek eltiltásának kérdését. Ezzel kapcsolatban emlékezetünkbe idézhetjük, hogy hat évvel ezelőtt, éppen Stockholmból indult ki az atombomba eltiltását követelő felhívás.“ Ezután hangsúlyozta: a svéd nép mélységes megelégedéssel üdvözli azoknak a tárgyalásoknak eredményét, amelyeket minap folytattak Moszkvában a svéd és a szovjet kormány képviselői. Abban aközleményben, amelyet Erlander miniszterelnök és Bulganyin miniszterelnök írt alá, a két fél hangsúlyozza, hogy mindkét ország érdeke a nemzetközi feszültség további enyhülésének és a népek közötti békés együttműködés fejlődésének elősegítése. A Béke-Világtanács ülésszakait mindig baráti légkör jellemezte — mondotta a továbbiakban. — Ebben a légkörben üdvözöljük önöket a küszöbön álló vita előtt és sikereket kívánunk önöknek a békéért és a népek kölcsönös megértéséért végzendő további munkájukban. Ezután dr. Sz. Kicsin elnök megköszönte az ülésszak részvevőinek azt a megtiszteltetést, hogy ő elnökölhet a mostani ülésszakon. Kicslu javaslatára az ülésszak részvevői kegyelettel emlékeztek meg a nemrég elhúnyt Iréne Joliot-Curieról. Kicslu hangsúlyozta az ülésszak nagy jelentőségét. Az ülésszak — mondotta — megnyitja az utat az öszszes békeerők tényleges együttműködéséhez, ahhoz, hogy az erőfeszítések összehangolásával és egyesítésével kiharcolják a fegyverkezési verseny beszüntetését. Az elnök ezután J. Endicottnak (Kanada) adta meg a szót. Endicott a leszerelésről és az atomfegyver eltiltásáról mondott beszámolót. Visszaadták az Egyesült Államok Kommunista Pártjának helyiségeit New York, április 5. (TASZSZ) Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának április 3-án visszaadták azokat a helyiségeket, amelyeket a pénzügyminisztérium ügynökei adóhátralék ürügyével a múlt héten lefoglaltak. A pénzügyminisztérium feloldotta a Daily Worker vagyonának zárlatát is. A helyiségeket azután adták vissza, miután a lap 3000 dolláros biztosítékot helyezett letétbe. A Daily Worker a kommunista párt helyiségeinek visszaadását és a vagyonzárlat feloldását úgy értékeli, mint az Egyesült Államok Kommunista Pártja ellen irányuló intézkedések csődjét. Tegnap készült el az 500. export gázgenerátor a Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyárban Csütörtökön ünnepelték a Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyárban az ötszázadik export gázgenerátor átadását. 1946-ban indult meg a gázgenerátorok exportgyártása szovjet szakemberek segítségével. Az üzem dolgozói közül sokan emlékeznek az „elsőre“. Ott volt a felszabadult üzem első export gázgenerátorának készítésénél Schieder János vasszerkezeti lakatos és brigádja. Sok nehézséggel, akadállyal kellett megküzdeniök, s hetek munkájába telt, míg elkészült egy-egy generátor. A brigád ma összehasonlíthatatlanul jobb munkakörülmények között dolgozhat. Nem ritka eset, hogy egy hónap alatt nyolc generá-tort is gyártanak. Nemrég megkezdték a generátor korszerűsítését. A tervező részleget a gyárba költöztették, így szorosabb kapcsolat alakulhat ki a konstruktőrök és az üzem dolgozói között. A többféle típusú generátor közül Hajdú Ferenc tervezőmérnök a 2600 milliméter átmérőjű gyártmány korszerűsítésének tervein dolgozik. Ennek mintapéldányát az év végén mutatják be majd a szakemberek. Az új konstrukció használatával — előzetes számítások alapján — évente körülbelül 120 tonnával kevesebb szenet kell eltüzelni, mert az újfajta gázgenerátor tökéletesebben égeti el a fűtőanyagot. Csütörtökön adták át exportszállításra a Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyárban az ötszázadik export gázgenerátort. A generátor kettős köpenye előtt Schieder János vasszerkezeti lakatos és brigádja. Több sör, jó minőségű kenyérszalonna éz élelmiszeripar második negyedévi terveiből A tavaszi melegebb időjárás különösen a sör- és fagylaltfogyasztást növeli. A söripar a második negyedévben 20 százalékkal több sört ad a kereskedelemnek, mint tavaly. A Nagykanizsai Sörgyár rekonstrukciójának elkészültével teljesen zavartalan lesz a balatoni üdülőhelyek sörellátása is. A söripar ezenkívül 15 vagonnal több krumplicukrot gyárt, mint tavaly. Húsból és zsírból is többkerül a vásárlókhoz, mint 1955 második negyedévében. Több választékban és jobb minőségben készítenek szalonnát. A második negyedévben jobban beérett, puha kenyérszalonna kerül az üzletekbe. Húsz százalékkal több csemegeszalámit és 50 százalékkal több gyulai kolbászt gyártanak. Margarinból mintegy 15 százalékkal lesz több. Továbbra is nagy választékban lehet kapni a tejtermékeket. A második negyedévben nem lesz fennakadás az ementáli sajttal sem; ennek gyártását különösen elősegíti majd a zalaegerszegi tejüzem ementáli sajtgyártó részlegének bővítése. Kazán nélküli mozdonyokat gyártanak Lengyelországban A chrzanow i F. Dzerzsinszkij mozdonygyárban megkezdték a kazán nélküli mozdonyok gyártását. Az idén a gyár 30 ilyen típusú mozdonyt bocsát ki. A kazán nélküli mozdony tartállyal rendelkezik, amely elegendő gőzt tartalmaz ahhoz, hogy a mozdony nyolc órán át üamben legyen. A. Sz. Hruscsov és IV. A. Bulganyin elvtársak távirata Rákosi Mátyás és Hegedűs András elvtársakhoz N. Sz. Hruscsov és N. A. Bulganyin elvtársak az alábbi táviratot intézték Rákosi Mátyás és Hegedűs András elvtársakhoz: RÁKOSI MÁTYÁS elvtársnak, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége első titkárának, HEGEDŰS ANDRÁS elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa forró jókívánságait küldi elnöknek és az Önök személyében a Magyar Dolgozók Pártjának, a Magyar Népköztársaság kormányának és az egész magyar népnek az ország felszabadulásának 111 évfordulója alkalmából. A Magyarország felszabadulása óta eltelt évek alatt, a népi demokratikus rendszer megteremtése alapján a tehetséges és munkaszerető magyar nép dicsőséges utat tett meg és történelmi győzelmeket vívott ki gazdasága és nemzeti kultúrája fejlesztésében. A Magyar Népköztársaság fejlett iparral és gépesített mezőgazdasággal rendelkező szocialista ország lett. A Magyar Népköztársaság méltó helyet foglal el a szocialista országok megbonthatatlan közösségében, amely az emberiségnek több mint egyharmadát öleli fel. Ma Magyarország tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének és a többi békeszerető országgal karöltve harcol a világ békéjének ügyéért. Ezeket a történelmi sikereket a magyar nép harcos élcsapatának, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével érte el. Ez a párt következetesen megvalósítja a marxista-leninista politikát, amely meszszemenően kifejezésre juttatja a dolgozók érdekeit. A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége, élén Rákosi Mátyás elvtárssal, a forradalmi mozgalom kipróbált veteránjával, egész sor életbevágóan fontos intézkedést tett a népi demokratikus rendszer megszilárdítására, Magyarország nagyszabású szocialista építési programjának megvalósítására. A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége, a Magyar Népköztársaság kormánya, és személyesen Rákosi Mátyás és Hegedűs András elvtársak mindent elkövettek, és elkövetnek ma is, a magyar és a szovjet nép barátságának és testvéri együttműködésének megszilárdítására. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa újabb sikereket kíván a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép nevében a Magyar Dolgozók Pártjának és a testvéri magyar népnek a szocialista Magyarország további felvirágzásáért, a világbéke megszilárdításának nagy ügyéért folytatott harcban. Éljen a szovjet és a magyar nép örök, megbonthatatlan barátsága! N. HRUSCSOV N. BULGANYIN az SZKP Központi Bizottságának első titkára a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke TOVÁBB, TÖRETLEN LENDÜLETTEL! A Bécsi úti Téglagyár dolgozói április 4 után az éhzem címért indulnak harcba (Tudósítónktól.) Egy hónappal ezelőtt, március 6-án arról adtunk hírt olvasóinknak, hogy a kemény tél után földcsuszamlással és más súlyos akadályokkal küzdve megindult a munka a Bécsi úti Téglagyárban. „. . . A negyedév végéig még három millió téglát és cserepet kell gyártaniok a terv szerint. S ezenkívül még az adósságot is le kell törleszteniük, vagyis közben több mint egymillió téglát és cserepet kell terven felül is gyártaniok ...” — így szólt az akkori tudósítás. S mi történt azóta? A gyár kollektívája óriási erőfeszítések árán, egy nap híján teljesítette első negyedévi tervét. De ennek története van. A hosszú „fagyszabadság” után, március 5-én földcsuszamlás volt az agyagbányában, tönkrementek a munkahelyek. Mint erről beszámoltunk, az elázott agyagban bokáig, sőt lábszárig süppedve dolgoztak a bányászok , s túljutottak a nehezén, rendbehozták a bányát. Március 12-én akarták megkezdeni a cserépgyártást, de mínusz 7 fokot mutatott a hőmérő, s ez késleltette a kezdést. Amikor végre mindenütt munkához láthattak, akkor áramkiesések, gőzhiány, s újra csak a hideg (március 20-án éjjel mínusz 9 fok fagyasztotta az agyagot s a nyerstéglát) tornyozott újabb akadályt a dolgozók elé. De az akadályok legyőzése nyomán új meg új sikerek születtek. A felszabadulási műszakban március 29-én a cseréppréselés üzemi, sőt úgy hírlik országos rekordját állították fel a Bécsi úti üzemben. Az 1. számú cserépprés leszedői — Simon Istvánné, Deikics Istvánné, Szandor Józsefné és Pengő Jánosné — tíz óra alatt 31 000 cserepet gyártottak. Óránként 3100 darabot! (A norma 2005.) Elképzelni is nehéz, milyen gyorsan dolgoztak ezek az asszonyok! Percenként 51—52 darab cserepet szedtek le a présről, szinte minden másodpercben egyet! Jánoska Tivadar bányász szombaton nyolcvan csille agyagot termelt ki (a norma szerint 36 csillét kellett volna)! Éjjel-nappal, fáradságot nem kímélve dolgoztak márciusban a munkások. Múlt héten pénteken és szombaton éjjel sok tisztviselő — Gajdos, Kővári, Borsos elvtársak, Gyurics Gizella statisztikus és mások — Barabás Dezső üzemi párttitkár, Schrammné elvtársnő igazgató, Oláh Istvánné ÜB-elnök, napi munkájuk után beálltak a cserépprések mellé, s két éjjel keményen dolgoztak. Mert kell az építőanyag az országnak ...! Törleszteni kell a fagy okozta adósságot, az árvíz sújtotta községek nagyon várják az építőanyagot. Egy nap híján teljesítették a negyedévi tervet. Március 30-án, pénteken délben ugyanis elromlott a kazán, amelyet pedig a télen generálozott az Építőanyagipari Gépjavító Vállalat, s emiatt álltak az üzem gépei. Javították a kazánt, de az az egy nap már elveszett. Ám a dolgozók munkalendülete cseppet sem csökkent, sőt! Április 5-én, az ünnep utáni első műszakon is nagyszerű eredmények születtek. Míg a negyedév végén mindenki azt számolgatta, mennyi hiányzik még, most arról beszélnek: pótolják a még hiányzó téglát és cserepet, s ebben a negyedévben megszerzik az élüzem címet. A kezdet biztató. Az 1. számú cserépprés dolgozói tegnap megközelítették múlt heti rekordjukat, most óránként 3090 darabot szedtek le! Török István téglakihordó brigádja nehéz körülmények közt 191 százalékot teljesített (óránként mintegy ötezer darab téglát rakott targoncára s hordott ki). Bures Antal behordó brigádja 162 százalékot ért el... A bányászok egyre több üres csillét követeltek, hogy még több agyagot küldhessenek a gyárba. Takserer György 157, Vasvári Sándor 163, Szabó István 152 százalékot teljesített csütörtökön nyolc óra alatt. Valamennyien tudják: az árvízkárok helyreállításához, az új otthonok felépítéséhez sok millió tégla, cserép kell. S ők mind többet akarnak adni A Török-brigád tagjai a 7-es kemence egyik kamrájából hordják ki a kész téglát. (Kéri Dániel felvétele) A tavaszi munka hírei A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI VV GÉPÁLLOMÁS NÉGYZETESEN VETI A NAPRAFORGÓT Hódmezővásárhelyen a Ságvári Endre Termelőszövetkezetben a gépállomás új, négyzetbe vető gépét kipróbálva, két és fél nap alatt 30 hold napraforgót vetettek el négyzetesen. A sorok szabályosak, könnyen lehet majd géppel művelni a napraforgót. A sikeres próba után a tsz megállapodott a gépállomással, hogy 100 hold kukoricavetésüket teljes egészében négyzetesen vetik. A NÁDUDVARI VÖRÖS CSILLA LAG ÉS A FÖLDEAKI RÁKÓCZI TSZ VERSENYE Több mint 1 millió forintot jövedelmezett a sertéshizlalás tavaly a nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben. Érthető, hogy 33 mázsás kukorica-termésátlagukat az idén 35 mázsára akarják növelni. A kukorica 60 százalékát négyzetesen vetik. A 35 mázsás termésátlag elérésére versenyre hívták a földeáki Rákóczi Tsz-t, ahol szintén nagy jövedelemre számítanak a sertéshizlalásból. Ezért, bár tavaly a földeáki Rákóczi Tsz-ben egyetlen hold négyzetesen vetett kukorica sem volt, most a vetésterület 60 A RAKAMAZI HATÁRBAN VV 500 HOLDON ELÜLTETTÉK A BURGONYÁT A Szabolcs megyei Rakamazon megkezdték a burgonya ültetését. Naponta több száz dolgozó paraszt szorgoskodik a burgonyaföldeken, eddig 500 holdon ültettek előcsíráztatott burgonyát. A korai burgonya jól jövedelmez. Tóth Mihály rakamazi egyéni gazda tavaly 45 000 forint bevételre tett szert a korai burgonyából. Megkezdték a burgonyaültetést Tiszabercelen és Vencsellőn is. AZ ÜNNEPI MŰSZAK VV EREDMÉNYEI GYŐR MEGYÉBEN A győri járás 48 termelőszövetkezete április 4-én befejezte a tavaszi árpa és a zab vetését. Végeztek a koratavasziak vetésével a járás egyénileg dolgozó parasztjai is, most már a cukorrépát és a napraforgót vetik. A csornai járásban 38 szövetkezet teljesítette a koratavaszi vetéstervet. Néhány nap múlva a megye egész területén befejezik a koratavasziak vetését, százalékán ők is kukoricát, négyzetbe vetik a Magyar úszódaru bolgár kikötőben A Gheorghiu-Dej Hajógyár dolgozói tavaly decemberben 100 tonnás úszódarut készítettek terven felül a Bolgár Népköztársaság számára. A korszerű úszódaru gémjével száztonnás terhet 40 méter magasságba képes felemelni és a daru középtengelyétől mintegy 19 méterre tud kinyúlni. A bolgár szakembereik elismeréssel fogadták a magyar hajóépítőipar e kitűnő termékét. Az úszódaru jelenleg a bulgáriai Sztálin kikötőben van, ahol a bolgár hajóépítők Borsányi József építésvezető és Lapu József szerelő közreműködésével a daru végleges összeszerelésén dolgoznak. Ezt a munkát április 10-re akarják befejezni. Vízrebocsátották az első jugoszláv óceánjáró tehergőzöst Belgrád április 5. (TASZSZ) Splitben vízrebocsátották a 10 000 tormás „Marian“ óceánjáró tehergőzöst. Ez az első ilyen hajó, amely Jugoszláviában készült.