Szabad Nép, 1956. április (14. évfolyam, 92-121. szám)

1956-04-06 / 97. szám

xiv. évfolyam, 1 7. szám ARA 60 FILLÉR PÉNTEK, 1956. ÁPRILIS 6 VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK A SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZOK PARTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA A pártértekezletek elé !“ Néhány nappal ezelőtt kommu­nisták ezrei tanácskoztak a me­gyei és a budapesti kerületi aktí­vákon az SZKP XX. kongresz­­szusának tanulságairól. Szinte elemi erővel bontakozott ki az a kívánság, hogy e tanulságokat mi­hamarabb hasznosítsuk pártunk és dolgozó népünk javára. Most, az elkövetkező hetekben ismét fontos tanácskozások lesznek párt­életünkben: Budapesten kerületi, vidéken pedig járási pártértekez­leteket tartanak. A pártértekezletek akkor lesz­nek igazán sikeresek, ha segítik a XX. kongresszus tanulságainak magyarországi alkalmazását. Tudjuk, hogy a kongresszus nagy jelentőséget tulajdonított a személyi kultusz minden marad­ványa ellen, a vezetés kollektivi­tásának megvalósításáért folyó harcnak, a kommunista bírálat és önbírálat bátor alkalmazásá­nak. Pártunk Központi Vezetőségé­nek 1953 júniusi határozata óta kétségtelenül fontos lépések tör­téntek a kollektív vezetés elvének érvényesítésében. A Központi Ve­zetőség és az alsóbb választott testületek nagyobb szerepet és je­lentőséget kaptak a vezetésben. De ez még korántsem kielégítő. Jóllehet, legszembetűnőbb a ha­ladás a választott szervek munká­jában, tevékenységük sokszor mégis formális. Sok tennivalónk van még a vezetés kollektivitásá­nak javításában. A vezetés kollektivitása a párt demokratizmusából fakad. Ahhoz, hogy érvényesülhessen, át kell hogy hassa egész pártunkat, min­den pártszervünket és pártszer­vezetünket a pártszerű, a hibákat keményen ostorozó kommunista bírálat légköre, s a dolgozó töme­gek véleményét a legfigyelmeseb­ben kell meghallgatni. Enélkül a vezető testület nem tud bölcs ha­tározatokat hozni, enélkül a kol­lektivitás csak forma. A kollekti­vitás a vezetők és a tömegek ál­landó kapcsolatát, eszmecseréjét feltételezi. A pártértekezletek felelősség­­teljes hivatása, hogy meggyőzően bizonyítsák: érvényt akarunk szerezni a pártélet lenini szabá­lyainak. Minden párttagnak joga és kötelessége, hogy aktívan részt vegyen a párt politikájának ki­alakításában, hogy bátran, követ­kezetesen bírálja a vezetés fogya­tékosságait, s őszintén beszéljen saját munkájának gyengeségeiről is. Pártunk küzd azért, hogy a tagság és a dolgozók valóban él­jenek is az ilyen jogokkal. Az utóbbi hetek tapasztalatai is mu­tatják, hogy ezért bizony meg kell küzdeni a maradisággal, a meg­csontosodott szokásokkal. Nem megy ez máról holnapra. Szívós munkára van itt szükség, mert még ma is előfordul, hogy a bírá­latot elfojtják, s a becsületes, jó­indulatú bírálót megfenyegetik. Természetesen nem arról van szó, hogy minden bírálatot „el kell fogadni“, s ha a bírálónak törté­netesen nincs igaza, nem lehet azt neki megmondani. De elvtársias hangon, meggyőző érvekkel kell ezt neki megmondani. Nem úgy, hogy attól ő és a többiek elveszít­sék a kedvüket a bírálattól, ha­nem úgy, hogy a bíráló kedv még növekedjék. Igaz, jóval nehezebb meg­győzni valakit nézeteinek helyte­lenségéről, mint egyszerűen visz­­szautasítani azokat, de nekünk mégis a meggyőzés útját kell jár­nunk, mert csak ez hozza még kö­zelebb a tagságot a vezetéshez, csak ez fokozza a tagság felelős­ségérzetét, alkotókészségét — ez felel meg a lenini demokratiz­musnak. Természetesen a nyil­vánvalóan rágalmazó, demorali­záló „bírálatokat“ vissza kell uta­­sítaniok pártszervezeteinknek. Azt is úgy, hogy a többiek meg­értsék, lássák, hogy a harc nem a segítő szándék, hanem a rom­bolás törekvése ellen folyik. Kü­lön kell választani a tömegesen jelentkező jó szándékú bíráló szót a rossz szándékú rágalomtól. A pártértekezletek egyik legfonto­sabb kötelességüknek tesznek ele­get, ha ebben is segítséget adnak a pártszervezeteknek, a kommuní nistáknak. ♦ A XX. kongresszus nagy segít­­­séget adott a gyakorlatiasabb­ pártmunkához. De sok pártszervi, vezetőnkben még nem értik a pártmunka és a gazdasági munka összekapcsolásának helyes mód­ját, és nem segítik megfelelően a termelőmunkát. Nem is segíthe­tik ezt az olyan pártmunkások, akik nem tanulmányozzák beha­tóan a szakmai kérdéseket. A politikai és gazdasági munkában egyaránt hozzáértő pártvezetőkre van szükség. Általános szólamok­tól és buzdítástól még nem nö­vekszik a termelés és a termelé­kenység, nem csökken az önkölt­ség. Vagyis: szakmai hozzáértés nélkül a pártmunkás nehezebben segítheti a megvalósulás útján az­ életszínvonal emelésének prog­ramját. Olyan vezetőkre van te­hát szükség, akik mindenkor meg­értik és meg is tudják magyaráz­ni a munkásoknak és a parasztok­nak a legsürgősebb feladatokat. Akik miközben mozgósítják a dol­gozó tömegeket , tanulnak is tőlük. A pártértekezletek nagy felada­ta, hogy területük legégetőbb problémáit a kongresszus tanulsá­gainak és a Központi Vezetőség útmutatásainak fényében vizsgál­ják meg. A járási pártbizottsá­gok napi munkájától elválasztha­tatlan például a szövetkezeti moz­galom fejlesztése. Helyes tehát, ha ezt tüzetesen megbeszélik a pártértekezleteken, s a legjobb tapasztalatokat általánosítva, a hibákat feltárva meghatározzák az elkövetkezendő hónapok fel­adatait. Természetesen ezen be­lül egyik járásban a középparaszt­ság megnyerése, a másikban fő­leg az új tsz-ek megszilárdítása okoz nagyobb gondot. A teendő­ket tehát nyilvánvalóan a helyi problémák határozzák meg. Ha félrevetik a sablont és a már oly sokszor elhangzott szólamokat, s helyette a konkrét helyzet elem­zéséből indulnak ki — a XX. kongresszus egyik fontos tanulsá­gát alkalmazzák. A pártértekezletek feladata a pártbizottságok és a revíziós bi­zottság újjáválasztása is. Szük­séges, hogy minden küldött fele­lősségteljesen mérlegelje, kiket választanak be a pártbizottságba. A politikai és szakmai képzettség, a rátermettség alapján a legjobb munkásokat, parasztokat és értel­miségieket, köztük nőket és fiata­lokat válasszák be a pártbizottság­ba. Ne sajnálják az időt, behatóan vitassák meg a jelöltek eddigi te­vékenységét és magatartását, ve­gyék figyelembe azt is, hogy a XX. kongresszus után sok funk­cionárius számot vet magában, s elhatározza, ha a tagság ismét megbízik benne, kijavítja eddigi hibáit. Mérlegeljék a küldöttek az eredményeket is, a fogyatékossá­gokat is. És végül is olyan párt­­bizottságot válasszanak, amely a két pártértekezlet között — mint a terület legfelsőbb politikai ve­­zetőtestülete — képes vezetni a pártszervezeteket. Olyan párt­bizottsági tagokra van szükség, akik együtt élnek a dolgozó tö­megekkel, akikben megvan a ké­pesség ahhoz, hogy szervezzék, lelkesítsék a dolgozó tömegeket nagy feladataink megvalósítására. A­lig egy hónapja alakult meg a hencidai Új Március Tsz. Az új tsz tag­jai szorgalmasan dolgoznak, a tavaszi kalászosokat idejében elvetették. A munka minőségére nagy gondot fordítanak. A képen előtérben: Pén­tek László, H. Nagy Gyula tsz-tagok, Pócsik Ferenc agronómus és B. Nagy Károly tsz-elnök. (Bajkor Jó­zef felvétele: U.gr.r Főti) a Szovjetunió kormányának segítsége az árvízkárosultaknak J. V. Andropov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete a magyar népet ért árvízkatasztrófával kap­csolatban részvétét fejezte ki a magyar kormánynak és közölte, hogy a Szovjetunió kormánya a Vöröskereszt útján 100 000 rubelt adományoz az árvízkárosultak ré­szére. (MTI) 39 063 000 forintot gyűjtöttek eddig az árvízkárosultak részére Az árvízkárosultak megsegítésére nyitott bankszámlákra csütörtök estig 39 063 000 forintot fizettek be. Az ezt megelőzően befizetett 37 006 000 forint tehát április 5-én 2 057 000 forinttal emelkedett. A befizetések az alábbiak szerint alakultak: Budapest . ... (Ebből SZOT 5 millió Baranya megye . . Bács-Kiskun megye Békés megye . . . Borsod-Abaúj-Zemplén megye .... Csongrád megye Fejér megye . . . Győr-Sopron megye Hajdú-Bihar megye Heves megye . . . Komárom megye , Nógrád megye . . Pest megye . . . Somogy megye . . Szabolcs-Szatmár megye Szolnok megye . Tolna megye . . Vas megye . . Veszprém megye Zala megye . . úttörők . . . Ft­ 18 200 000 Ft Összesen: 39 063 000 Ft 1 116 000 „ 818 000 „ 1 049 000 „ 2 182 000 „ 1 446 000 „ 766 000 ,. 1 260 000 „ 869 000 „ 1 128 000 „ 1 137 000 ,. 1 379 000 1 198 000 „ 853 000 „ 514 000 „ 1 319 000 „ 534 000 „ 650 000 „ 1 076 000 „ 861 000 „ 708 000 .. Megnyílt a Béke-Világtanács rendkívüli ülésszaka Április 5-én Stockholmban meg­nyílt a Béke-Világtanács rendkívüli ülésszaka. Az ülésszakon a leszerelést és az atomfegyver eltiltását vitatják meg. Az ülésszakon dr. Sz. Kicsin (India),­ból érkeztek küldöttségek és egyes személyeik, köztük a Béke-Világ­tanács tagjai, kiváló politikusok, tu­dósok, kultúrmunkások, parlamenti képviselők, nemzetközi szervezetek, vallási szervezetek képviselői, az egyes országok békemozgalmának részvevői, pacifista szervezetek, nő- és ifjúsági szervezetek képviselői. Az ülésszakon dr. Sz. Kicsin (India), a Béke-Világtanács alelnöke elnö­köl. Az ülésszak részvevőihez Andrea Andreen asszony, nemzetközi Sztálin­­békedíjjal kitüntetett kiváló svéd közéleti személyiség fordult üdvözlő szavakkal. „Azért ültünk itt össze — mondot­ta —, hogy fontos problémákat vi­tassunk meg: a leszerelés és a tömeg­­pusztító fegyverek eltiltásának kér­­­­dését. Ezzel kapcsolatban emlékeze­­­­tünkbe idézhetjük, hogy hat évvel­­ ezelőtt, éppen Stockholmból indult­­ ki az atombomba eltiltását­ követelő­­ felhívás.“ Ezután hangsúlyozta: a svéd nép mélységes megelégedéssel üdvözli azoknak a tárgyalásoknak eredmé­nyét, amelyeket minap folytattak Moszkvában a svéd és a szovjet kor­mány képviselői. Abban a­­közle­ményben, amelyet Erlander minisz­terelnök és Bulganyin miniszterelnök írt alá, a két fél hangsúlyozza, hogy mindkét ország érdeke a nemzetközi feszültség további enyhülésének és a népek közötti békés együttműködés fejlődésének elősegítése. A Béke-Világtanács ülésszakait mindig baráti légkör jellemezte — mondotta a továbbiakban. — Ebben a légkörben üdvözöljük önöket a küszö­bön álló vita előtt és sikereket kívá­nunk önöknek a békéért és a népek kölcsönös megértéséért végzendő to­vábbi munkájukban. Ezután dr. Sz. Kicsin elnök meg­köszönte az ülésszak részvevőinek azt a megtiszteltetést, hogy ő elnököl­het a mostani ülésszakon. Kicslu javaslatára az ülésszak részvevői kegyelettel emlékeztek meg a nemrég elhúnyt Iréne Joliot-Curie­­ról. Kicslu hangsúlyozta az ülésszak nagy jelentőségét. Az ülésszak — mondotta — megnyitja az utat az ösz­­szes békeerők tényleges együttműkö­déséhez, ahhoz, hogy az erőfeszítések összehangolásával és egyesítésével ki­harcolják a fegyverkezési verseny beszüntetését. Az elnök ezután J. Endicottnak (Kanada) adta meg a szót. Endicott a leszerelésről és az atomfegyver eltil­tásáról mondott beszámolót. Visszaadták az Egyesült Államok Kommunista Pártjának helyiségeit New York, április 5. (TASZSZ) Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának április 3-án visszaadták azokat a helyiségeket, amelyeket a pénzügyminisztérium ügynökei adó­hátralék ürügyével a múlt héten le­foglaltak. A pénzügyminisztérium feloldotta a Daily Worker vagyoná­nak zárlatát is. A helyiségeket azután adták vissza, miután a lap 3000 dol­láros biztosítékot helyezett letétbe. A Daily Worker a kommunista párt helyiségeinek­­ visszaadását és a va­­gyonzárlat feloldását úgy értékeli, mint az Egyesült­ Államok Kommu­nista Pártja ellen irányuló intézkedé­sek csődjét. Tegnap készült el az 500. export gázgenerátor a Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyárban Csütörtökön ünnepelték a Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyárban az ötszázadik export gázgenerátor át­adását. 1946-ban indult meg a gáz­generátorok exportgyártása szovjet szakemberek segítségével. Az üzem dolgozói közül sokan em­lékeznek az „elsőre“. Ott volt a fel­szabadult üzem első export gázgene­rátorának készítésénél Schieder Já­nos vasszerkezeti lakatos és brigád­ja. Sok nehézséggel, akadállyal kel­lett megküzdeniök, s hetek munká­jába telt, míg elkészült egy-egy ge­nerátor. A brigád ma összehasonlít­hatatlanul jobb munkakörülmények között dolgozhat. Nem ritka eset, hogy egy hónap alatt nyolc generá-­­­tort is gyártanak. Nemrég megkezdték a generátor korszerűsítését. A tervező részleget a gyárba költöztették, így szorosabb kapcsolat alakulhat ki a konstruktő­rök és az üzem dolgozói között. A többféle típusú generátor közül Hajdú Ferenc tervezőmérnök a 2600 milli­méter átmérőjű gyártmány korszerű­sítésének tervein dolgozik. Ennek mintapéldányát az év végén mutat­ják be majd a szakemberek. Az új konstrukció használatával — előze­tes számítások alapján — évente kö­rülbelül 120 tonnával kevesebb sze­net kell eltüzelni, mert az újfajta gáz­­generátor tökéletesebben égeti el a fűtőanyagot. C­sütörtökön adták át exportszállításra a Gábor Áron Vasöntöde és Gép­gyárban az ötszázadik export gázgenerátort. A generátor kettős köpenye előtt Schieder János vasszerkezeti lakatos és brigádja. Több sör, jó minőségű kenyérszalonna éz élelmiszeripar második negyedévi terveiből A tavaszi melegebb időjárás külö­nösen a sör- és fagylaltfogyasztást növeli. A söripar a második negyed­évben 20 százalékkal több sört ad a kereskedelemnek, mint tavaly. A Nagykanizsai Sörgyár rekonstrukció­jának elkészültével teljesen zavarta­lan lesz a balatoni üdülőhelyek sör­ellátása is. A söripar ezenkívül 15 vagonnal több krumplicu­krot gyárt, mint tavaly. Húsból és zsírból is több­­kerül a vásárlókhoz, mint 1955 második ne­­gyedévében. Több választékban és jobb minőségben készítenek szalon­nát. A második negyedévben jobban beérett, puha kenyérszalonna kerül az üzletekbe. Húsz százalékkal több csemegeszalámit és 50 százalékkal több gyulai kolbászt gyártanak. Mar­garinból mintegy 15 százalékkal lesz több. Továbbra is nagy választékban le­het kapni a tejtermékeket. A második negyedévben nem lesz fennakadás az ementáli sajttal sem; ennek gyártá­sát különösen elősegíti majd a zala­egerszegi tejüzem ementáli sajtgyártó részlegének bővítése. Kazán nélküli mozdonyokat gyártanak Lengyelországban A chrzanow­ i F. Dzerzsinszkij mozdonygyárban megkezdték a kazán nélküli mozdonyok gyártását. Az idén a gyár 30 ilyen típusú mozdonyt bo­csát ki. A kazán nélküli mozdony tartállyal rendelkezik, amely elegendő gőzt tar­talmaz ahhoz, hogy a mozdony nyolc órán át üam­ben legyen. A. Sz. Hruscsov és IV. A. Bulganyin elvtársak távirata Rákosi Mátyás és Hegedűs András elvtársakhoz N. Sz. Hruscsov és N. A. Bulganyin elvtársak az alábbi táviratot intézték Rákosi Mátyás és Hegedűs András elvtársakhoz: RÁKOSI MÁTYÁS elvtársnak, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége első titkárának, HEGEDŰS ANDRÁS elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa forró jókívánságait küldi elnöknek és az Önök személyében a Magyar Dolgozók Pártjának, a Magyar Népköztársaság kormányának és az egész magyar népnek az ország felszabadulásának 111 évfordulója alkalmából. A Magyarország felszabadulása óta eltelt évek alatt, a népi demokratikus rendszer megte­remtése alapján a tehetséges és munkaszerető magyar nép dicsőséges utat tett meg és történelmi győzelmeket vívott ki gazdasága és nemzeti kultúrája fejlesztésében. A Magyar Népköztársaság fej­lett iparral és gépesített mezőgazdasággal rendelkező szocialista ország lett. A Magyar Népköztársaság méltó helyet foglal el a szocialista országok megbonthatatlan közösségében, amely az emberiségnek több mint egyharmadát öleli fel. Ma Magyarország tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének és a többi béke­szerető országgal karöltve harcol a világ békéjének ügyéért. Ezeket a történelmi sikereket a magyar nép harcos élcsapatának, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével érte el. Ez a párt következetesen megvalósítja a marxista-leninista politikát, amely mesz­­szemenően kifejezésre juttatja a dolgozók érdekeit. A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége, élén Rákosi Mátyás elvtárssal, a forra­dalmi mozgalom kipróbált veteránjával, egész sor életbevágóan fontos intézkedést tett a népi demok­ratikus rendszer megszilárdítására, Magyarország nagyszabású szocialista építési programjának meg­valósítására. A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége, a Magyar Népköztársaság kormánya, és személyesen Rákosi Mátyás és Hegedűs András elvtársak mindent elkövettek, és elkövetnek ma is, a magyar és a szovjet nép barátságának és testvéri együttműködésének megszilárdítására. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa újabb sikereket kíván a Szov­jetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép nevében a Magyar Dolgozók Pártjának és a testvéri magyar népnek a szocialista Magyarország további felvirágzásáért, a világbéke megszilárdításának nagy ügyéért folytatott harcban. Éljen a szovjet és a magyar nép örök, megbonthatatlan barátsága! N. HRUSCSOV N. BULGANYIN az SZKP Központi Bizottságának első titkára a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke TOVÁBB, TÖRETLEN LENDÜLETTEL! A Bécsi úti Téglagyár dolgozói április 4 után az éh­­zem címért indulnak harcba (Tudósítónktól.) Egy hónappal ezelőtt, március 6-án arról adtunk hírt olvasóinknak, hogy a kemény tél után földcsuszamlással és más súlyos akadályokkal küzdve megindult a munka a Bécsi úti Tégla­gyárban. „. . . A negyedév végéig még három millió téglát és cserepet kell gyártaniok a terv szerint. S ezen­kívül még az adósságot is le kell tör­leszteniük, vagyis közben több mint egymillió téglát és cserepet kell terven felül is gyártaniok ...” — így szólt az akkori tudósítás. S mi történt azóta? A gyár kollektívája óriási erőfeszí­tések árán, egy nap híján teljesítette első negyedévi tervét. De ennek története van. A hosszú „fagyszabadság” után, március 5-én földcsuszamlás volt az agyagbányában, tönkrementek a munkahelyek. Mint erről beszámol­tunk, az elázott agyagban bokáig, sőt lábszárig süppedve dolgoztak a bá­nyászok , s túljutottak a nehezén, rendbehozták a bányát. Március 12-én akarták megkezdeni a cserépgyártást, de mínusz 7 fokot mutatott a hőmérő, s ez késleltette a kezdést. Amikor végre mindenütt munkához láthattak, akkor áram­kiesések, gőzhiány, s újra csak a hi­deg (március 20-án éjjel mínusz 9 fok fagyasztotta az agyagot s a nyerstéglát) tornyozott újabb aka­dályt a dolgozók elé. De az akadályok legyőzése nyomán új meg új sikerek születtek. A fel­szabadulási műszakban március 29-én a cseréppréselés üzemi, sőt úgy hírlik országos rekordját állították fel a Bécsi úti üzemben. Az 1. számú cse­répprés leszedői — Simon Istvánné, Deikics Istvánné, Szandor Józsefné és Pengő Jánosné — tíz óra alatt 31 000 cserepet gyártottak. Óránként 3100 darabot! (A norma 2005.) Elkép­zelni is nehéz, milyen gyorsan dol­goztak ezek az asszonyok! Percen­ként 51—52 darab cserepet szedtek le a présről, szinte minden másodperc­ben egyet! Jánoska Tivadar bányász szomba­ton nyolcvan csille agyagot termelt ki (a norma szerint 36 csillét kellett vol­na)! Éjjel-nappal, fáradságot nem kí­mélve dolgoztak márciusban a mun­kások. Múlt héten pénteken és szom­baton éjjel so­k tisztviselő — Gajdos, Kővári, Borsos elvtársak, Gyurics Gizella statisztikus és mások — Ba­rabás Dezső üzemi párttitkár, Schrammné elvtársnő igazgató, Oláh Istvánné ÜB-elnök, napi munkájuk után beálltak a cserépprések mellé, s két éjjel keményen dolgoztak. Mert kell az építőanyag az országnak ...! Törleszteni kell a fagy okozta adós­ságot, az árvíz sújtotta községek na­gyon várják az építőanyagot. Egy nap híján teljesítették a ne­gyedévi tervet. Március 30-án, pén­teken délben ugyanis elromlott a kazán, amelyet pedig a télen generá­­lozott az Építőanyagipari Gépjavító Vállalat, s emiatt álltak az üzem gé­pei. Javították a kazánt, de az az egy nap már elveszett. Ám a dolgozók munkalendülete cseppet sem csök­­kent, sőt! Április 5-én, az ünnep utáni első műszakon is nagyszerű eredmények születtek. Míg a negyedév végén mindenki azt számolgatta, mennyi hiányzik még, most arról beszélnek: pótolják a még hiányzó téglát és cserepet, s ebben a negyedévben megszerzik az élüzem címet. A kez­det biztató. Az 1. számú cserépprés dolgozói tegnap megközelítették múlt heti re­kordjukat, most óránként 3090 dara­bot szedtek le! Török István tégla­­kihordó brigádja nehéz körülmények közt 191 százalékot teljesített (órán­ként mintegy ötezer darab téglát ra­kott targoncára s hordott ki). Bures Antal behordó brigádja 162 százalé­kot ért el... A bányászok egyre több üres csillét követeltek, hogy még több agyagot küldhessenek a gyárba. Takserer György 157, Vasvári Sán­dor 163, Szabó István 152 százalékot teljesített csütörtökön nyolc óra alatt. Valamennyien tudják: az árvízká­rok helyreállításához, az új otthonok felépítéséhez sok millió tégla, cserép kell. S ők mind többet akarnak adni A Török-brigád tagjai a 7-es kemence egyik kamrájából hordják ki a kész téglát. (Kéri Dániel felvétele) A tavaszi munka hírei A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI VV GÉPÁLLOMÁS NÉGYZETESEN VETI A NAPRAFORGÓT Hódmezővásárhelyen a Ságvári Endre Termelőszövetkezetben a gép­állomás új, négyzetbe vető gépét ki­próbálva, két és fél nap alatt 30 hold napraforgót vetettek el négyzetesen. A sorok szabályosak, könnyen lehet majd géppel művelni a napraforgót. A sikeres próba után a tsz megállapo­dott a gépállomással, hogy 100 hold kukoricavetésüket teljes egészében négyzetesen vetik. A NÁDUDVARI VÖRÖS CSIL­­LA LAG ÉS A FÖLDEAKI RÁKÓCZI TSZ VERSENYE Több mint 1 millió forintot jövedel­mezett a sertéshizlalás tavaly a nád­udvari Vörös Csillag Tsz-ben. Ért­hető, hogy 33 mázsás kukorica-ter­mésátlagukat az idén 35 mázsára akarják növelni. A kukorica 60 szá­zalékát négyzetesen vetik. A 35 má­zsás termésátlag elérésére versenyre hívták a földeáki Rákóczi Tsz-t, ahol szintén nagy jövedelemre számíta­nak a sertéshizlalásból. Ezért, bár tavaly a földeáki Rákóczi Tsz-ben egyetlen hold négyzetesen vetett ku­korica sem volt, most a vetésterület 60 A RAKAMAZI HATÁRBAN VV 500 HOLDON ELÜLTETTÉK A BURGONYÁT A Szabolcs megyei Rakamazon megkezdték a burgonya ültetését. Naponta több száz dolgozó paraszt szorgoskodik a burgonyaföldeken, ed­dig 500 holdon ültettek előcsíráztatott burgonyát. A korai burgonya jól jö­vedelmez. Tóth Mihály rakamazi egyéni gazda tavaly 45 000 forint be­vételre tett szert a korai burgonyá­ból. Megkezdték a burgonyaültetést Tiszabercelen és Vencsellőn is. A­Z ÜNNEPI MŰSZAK VV EREDMÉNYEI G­YŐR MEGYÉBEN A győri járás 48 termelőszövetke­zete április 4-én befejezte a tavaszi árpa és a zab vetését. Végeztek a koratavasziak vetésével a járás egyé­nileg dolgozó parasztjai is, most már a cukorrépát és a napraforgót vetik. A csornai járásban 38 szövetkezet teljesítette a koratavaszi vetéstervet. Néhány nap múlva a megye egész területén befejezik a koratavasziak vetését, százalékán ők is kukoricát, négyzetbe vetik a Magyar úszódaru bolgár kikötőben A Gheorg­hiu-Dej Hajógyár dolgo­zói tavaly decemberben 100 tonnás úszódarut készítettek terven felül a Bolgár­ Népköztársaság számára. A korszerű úszódaru gémjével százton­nás terhet 40 méter magasságba ké­pes felemelni és a daru középtenge­lyétől mintegy 19 méterre tud ki­nyúlni. A bolgár szakembereik elisme­réssel fogadták a magyar hajóépítő­ipar e kitűnő termékét. Az úszódaru jelenleg a bulgáriai Sztálin kikötőben van, ahol a bolgár hajóépítők Borsányi József építésve­zető és Lapu József szerelő közremű­ködésével a daru végleges összeszere­lésén dolgoznak. Ezt a munkát ápri­lis 10-re akarják befejezni. Vízrebocsátották az első jugoszláv óceánjáró tehergőzöst Belgrád április 5. (TASZSZ) Splitben vízrebocsátották a 10 000 tormás „Marian“ óceánjáró tehergő­zöst. Ez az első ilyen hajó, amely Jugoszláviában készült.

Next