Szabad Nép, 1956. május (14. évfolyam, 122-151. szám)
1956-05-06 / 126. szám
Hogyan élnek az emberek a Szovjetunióban? Milyen az életszínvonal? Ezeket a kérdéseket teszik fel nekem leggyakrabban, mióta visszajöttem a Szovjetunióból. Minderre csak szegényes választ tudok adni. Egy-egy találkozás, rövid beszélgetések a szovjet emberekkel, aligha engedtek mélyebb betekintést az ottani élet mindennapjaiba, emberi gondolatok tekervényeibe, az érzelmek mélyrétegeibe. Az érthet csak kevésből is sokat, aki huzamos ideje ismeri a nép életét, s már érti a mozdulatok, szemvillanások, arcjátékok beszédjét is. A modor, a divat, a szokások sajátosságait és változásait csak régi ismerős érzékelheti. Aki először beszél szovjet emberrel, az önkéntelenül is a hazai viszonyokhoz mér mindent, no meg ahhoz a nem éppen hiteles képhez, amelyet magában hordozott a Szovjetunióról. Az első szovjet ember, akivel az utazás során találkoztam, a repülőgép stewardesse volt, aki Budapesttől Moszkváig olyan figyelemmel, olyan szótlan és diszkrét gondossággal látott el bennünket teával, cukorral és biztató mosollyal (ha dobálta a légáram a gépet), hogy valamennyiünk szívébe belopta magát. Még, valamit róla. Délutáni szürkületben közeledtünk Kijev felé. Gépünk felhők felett repült, s most — leszálláshoz közeledve — áttört a sűrű, fehér rétegen, s egyszerre tűnik elénk a hatalmas város. Látni kellett volna azt a mozdulatot, s idítani azt a büszke, kedves hangot, amikor ez a kis Stewardess __ odalépve az ablakhoz — lemutatott a földre: „Vöt, Kijev.“ íme, Kijev. Talán századszor nézte már a repülőgép ablakából ezt a várost, s most is olyan friss izgalommal, adakozó büszkeséggel mutat le rája, mint ahogy a szülő nem unja mutatni szép gyermekét új ismerőseinek. Kopavinc. Textilgyár: háromezerötszáz munkással dolgozik A fonónők átlagkeresete 800 rubel körül van, a szövőnőké ennél valamivel több. Találomra beszédbe elegyedtem (túlközvetítésével) egy munkás- lánnyal Milicserko Larisszanak hívők éves leányszálláson lakik. a »* *■»•* gyilkolták meg őket a brjanszki erdőben. Larissza akkor tízesztendős volt, elbújt, s így megmenekült a kivégzéstől. Nyugodt, szomorú hangon beszél erről. Kérdezem a fizetését. 700 rubel. Nem túl sok — teszi hozzá —, de csak kijövök belőle. Hogyan? Huszonöt rubelt fizet a szállásért, 300 rubel a koszt, s körülbelül 300 rubel marad öltözködésre, szórakozásra stb. Szabadnapjain bejár Moszkvába, leginkább a cirkuszt kedveli. Előző napon színházban volt, látta az Othellót. Más Shakespearedarabot még nem látott, de ismeri a Romeo és Júliát. A színészek közül Bondarcsuk a kedvence, ezzel nem áll egyedül. Hallottam valakitől ilyen meghatározást: Bondarcsuk — a szovjet Charles Boyer. Ami legjobban megragadott Milicsenko Larissza modorában, az ,a magabiztos, nyugodt hang, amellyel a kérdésekre válaszolt. Ő nem tudta, hogy beszélni fog velem, nem „készült”, nem „rágtak a szájába” semmit — úgy beszélt, ahogy a természete diktálta. Amikor megkérdeztem tőle, hogyan élnek a lányszálláson, olyan gátlástalanul invitált minket a szállás megtekintésére, mintha nem is hetedhét országból toppantunk volna elébe. A szállás egyébként tiszta, rendes, öten-hatan laknak egy szobában, az ágyakon csipkés, fehér takarók , ami nekünk szokatlan: az asztalokon, szekrényeken, éjjeliszekrényeken rengeteg apró holmi, csecsebecsék, képek, képeslapok, vázákban virágok, kölnisüvegek, díszek — mütyürkék. A lányok öltözéke tiszta, rendes — a ruhájuk divatja kissé régiesnek tűnik. Közvetlenek, fesztelenül beszélnek, nyugodtan, okosan, öntudatosan válaszolnak. S viszszakérdeznek: milyenek a fizetések Magyarországon?, van-e ott is leányotthon?, mennyibe kerül egy kiló kenyér? — és így tovább. TúluulságoS volt az a látogatás, amelyet Muskarov Vlagyimir Nyikolajevics kupovinói gyári munkás házában tettünk. A faluszerű telep egyik utcácskájában kicsi faházak sorakoznak szép rendben. Ház kövezetten utcakerítés — ha száz évvel ezelőtt járt erre az utazó, az is csak ilyennek láthatta ennek a — most kétszáz éves — gyárnak a lakótelepét. Azaz mégsem. A szomszédos utcában már új, emeletes házak sorakoznak. S a kis faházak tetején is antennák nyúlnak magasba, a villanyvezeték minden lakáshoz eljutott már. Sok házon látom itt is a televízió jellegzetes T-alakú antennáját. Gyors számvetést készítek. Huszonhét faház közül tizennégyben már van televíziós készülék! Találomra nyitunk be az egyik házacska kapuján Kékesdi Gyulával. Az udvaron találjuk a ház asszonyát, mosás közben. Szép neve van: Jevdokija Ivanovna. Nedves kezét kötényébe törli, úgy nyújtja felénk. Amikor megmondjuk, mi járatban vagyunk, minden zavar vagy bizalmatlanság nélkül vezet be a házba. Nem mondja azt, hogy most nincs itthon a férje, azzal sem akar kitérni a látogatás elől, hogy takarítatlan az egyik szoba, vagy hogy el kell mennie — nem, ő éppen olyan gátlástalan, őszinte szívélyességgel beszél velünk, mint Milicsenkó Larissza a gyárban. A lakás. Előtér, két szoba, a konyha. Hatan laknak benne. A szülők, három kisgyerek és a nagymama. Ő vigyáz a gyerekekre, mert az asszony is dolgozik. A férfi 35 éves. Jevdokija Ivanovna 30 éves. A szobák berendezése egyszerű, a bútorzat asztalból, szekrényből, székekből, ágyból és egy lócából áll. A sarokban aranyozott, szép ikon. Az asszony elkapja pillantásomat, s mosolyogva mondja: Mi már nem élünk vele, de a mamának szüksége van rá. Az öregasszony közbeszól: a legközelebbi templom öt kilométerre van, hát csak így házilag ... Kereset? Kétezer rubel körül van a házaspár havi bére. Megélnek belőle, a ház saját tulajdonuk. Nézzük az árakat. Egy kiló kenyér ára (abból a fajtából, amit ele fogyasztanak) 1 rubel 20 kopek. Naponta másfél-két kiló kenyér fogy el náluk. Egy kiló elsőosztályú marhahúsért 15 rubelt, másodosztályúért 12 rubelt fizetnek. A bárányhús kilója 13 és 11 rubel. Hetente körülbelül három kiló húst fogyasztanak. Egy kiló vaj 28 rubel 50 kopek. Egy kiló disznózsír ára — így hallottam — 26 rubel 50 kopek, de disznózsírral nemigen főznek errefelé. Tíz deka sajtot 2 rubel 60 kopekért lehet kapni, de van 3 rubel 20 kopekos sajt is. A felvágottak ára — tízdekánként— 2 rubel 50 kopek és 3 rubel 50 kopek között mozog. A cukor rubel ára körülbelül egyenlő a mi forint árainkkal. A gyermekruha olcsó, de bizony a felnőttek öltözködése — ha szépet és jót akarnak venni — elég drága. Jobbféle férfiing 120 rubel, de van 224 rubelért is. Női ruhát lehet kapni 200 rubelért, de jó minőségű, modern szabású ruha 700—800 rubel. Női cipőt lehet kapni 60—100 rubelért, de egy igazán jó cipő ára 450—500 rubel. Egy áruházban lejegyeztem néhány bútordarab árát: íróasztal 370 rubel; rekamiészerű ágy: 575—708 rubel; egy hatpolcos kis könyvállvány (keményfából) 240 rubel. (Ezekről az árakról részben Jevdokija Ivanovna informált, részben üzletek árcédulái tájékoztattak.) Azt írtam fentebb: Muskarov Vlagyimir Nyikolajevics és családja megél a havi 2000 rubel keresetből. Megélnek — de igényeik egyre emelkednek. Az igények emelkedésében hatalmas szerepe van a televíziós készüléknek. Nemcsak ebben a családban, hanem száz- és százezer szovjet ember házában. Azt mondja nekünk Jevdokija Ivanovna: szórakozásra nem jut sok időnk — itt vannak a gyerekek, a háztartás. Hetente egyszer azért elmegyünk a moziba, férjem időnként bejár Moszkvába a futballmeccsekre. De a televízió itt van a szobánkban. Esténként odaülök elébe és figyelek. Gyönyörű ruhákat látok néha — mondja Jevdokija Ivanovna munkásnő azzal a jellegzetes vággyal-bájjal, amellyel harmincéves asszonyok szoktak a divatról beszélni. — Legközelebb én is ilyen ruhát veszek magamnak... Ruha aztán bútor, aztán utazás, s egyszer majd a régies lámpaernyő helyébe is modern csillárok kerülnek a kis faházakba. A teljesség kedvéért még néhány adat: Muskarov Vlagyimir Nyikolajevics házában a televíziós készülék mellett van rádió, villanytűzhely, s mindezért — plusz a világításért — havonta 30 rubelt fizetnek. Jevdokija Ivanovna pontosan ismeri a XX. kongresszus irányelveit. Szó szerint, s minden kommentálás nélkül írom ide, amit mondott, „örülünk ezeknek — mondja családi többesben — meg vagyunk róla győződve, hogy jó dolgok következnek majd. Mostanában valahogy többet törődnek az emberekkel.“ Búcsúzunk Az öregasszony kedvesen zsörtölődik a rövid látogatás miatt. Búcsúzóul még egy panaszt diktál a noteszomba, a veje ellen: „éjszakánként néha egy óráig is cirkuszol az olvasással.“ A fizetések rendszeréről három hét alatt nem tudtam pontos képet kapni. Hivatalos kimutatást nem tanulmányoztam, csak kérdezősködtem az emberektől. Nézzünk néhány adatot. Jártam egy leningrádi villamoskocsikészítő és javító gyárban. (Érdemes megemlíteni: 1500 dolgozó közül körülbelül 80 az irodai munkás, 170 a mérnök és technikus, a többi termelő munkás. A segédmunkások létszáma igen alacsony, 100 alatt van.) Az üzemben a következőképpen alakulnak a fizetések: a munkások átlagfizetése mintegy 1000 rubel. Vannak, akiknek a fizetése 500—600 rubel körül mozog, s vannak, akik 1500 rubelt keresnek. Néhány kiemelkedően teljesítő munkás ennél is többet kap. Az igazgató fizetése 2500 rubel, ami a havi átlagban számított prémiummal együtt — felmegy 3500 rubelra. A főmérnök fizetése 2200 rubel, prémiummal háromezerig emelkedik. Lényegesen alacsonyabb például egy áruház alkalmazottjainak a fizetése. Az első kategóriába tartozók 615 rubelt kapnak havonta. II. kategória: 522, III. kategória: 470 rubel. Ehhez jön körülbelül 30—35 százalék prémium. Ez a fizetés bizony kevés. Ahol a családban csak egy személy dolgozik ilyen fizetéssel, ott nem lehet ismeretlen az anyagi gond. Meg kell jegyezni, hogy a Szovjetunióban igen alacsonyak a házbérek és közszolgáltatási díjak. Egy újonnan épült leningrádi ház kétszoba-összkomfortos lakásának bére 65 rubel. A központi fűtés havi díja itt 40 rubel. A melegvíz-szolgáltatásért 15 rubelt fizetnek, a villanyért (világítás, elektromos háztartási gépek)havi 40 rubelt. A közlekedés eleső. Átszállójegy nincs, vonaljegyért 30 képeket fizettem trolibuszon. Még néhány fizetés: egy kisebbzöldségraktár vezetőnője 800 rubelt kap, férje, aki egy üzem adminisztrációjában dolgozik, 500 rubelt keres. Egy taskenti textilgyár munkásainak átlagkeresete 600—700 rubel között van. Itt egyébként 17 000 dolgozója van az üzemnek, ebből 500 mérnök és technikus, s körülbelül 350 hivatalnok. Ebben a szakmában igen alacsony a nyugdíj: 240 rubel. A XX. kongresszus határozata alapján most fel fogják emelni. Közbevetőleg: beszélgettem itt a gyárban egy üzbég kislánnyal, Rahmatulajeva Halidával. Munkás, 22 éves. Havonta körülbelül 800 rubelt keres. Évente kétszer-háromszor kap 200—300 rubel prémiumot. Apja meghalt a háborúban, anyja, nagyanyja és kishúga nem dolgozik. Ő és két bátyja keres a családból. Tagja az üzemi tánccsoportnak. Mit venne magának, ha 1500 rubelra emelkedne a fizetése? Mint akiben kész a terv, olyan nyugodtan válaszol: félretennék egy Moszkvicsra. Ennek a kis autónak 8000 rubel az ára. Visszatérve a fizetésekhez: vannak foglalkozási ágak, ahol igen alacsony a dotáció. Például a szállodai személyzetnek, takarítónőknek a fizetése 350—400 rubel között van. Úgy mondják, hogy ezt rövidesen felemelik. Ugyanakkor vannak igen magas fizetési kategóriák is, jóval magasabbak, mint a mi egyetemi tanári, akadémikusi, főmérnöki stb. fizetéseink. Néhány kategóriában a nyugdíj is aránytalanul magas. Azt hallottam, hogy ezeket a túl nagy fizetéseket most csökkenteni akarják. Akivel csak beszéltem, helyeselte ezt. Igaz, hogy senki olyannal nem találkoztam, akit érintene ez a fizetésrendezés. Állítólag egy fordító, aki Shaw egyik népszerű darabját orosz nyelvre ültette át, egymillió rubel körül keresett ezzel a munkájával, mert a darabot szerte a Szovjetunióban nagy szériákban játsszák. Hallottam olyan professzorról, akinek két személykocsija is van. Az ilyen esetek sértik az egyszerű emberek igazságérzetét. Úgy tudom, hogy a Shaw-fordítás ügyét a lapok is szellőztették. Nem ismerem ezeknek a jelenségeknek a gyökereit, azt tudom csak leírni, amit elvtársaktól hallottam. Az utóbbi 1—2 évtizedben kialakult egy szűk réteg, amely aránytalanul, és szükségtelenül magas dotációt élvez. A közvélemény érezhetően nem helyesli ezt. Félreértés ne essék: senki sem vonja kétségbe, hogy tudósok, művészek, alkotók, stb. munkájához megfelelő életkörülmények, fokozottan nyugodt: munkafeltételek, jó lakásviszonyok kellenek, autó is, utazgatás is kell és így tovább. De mindenki helyesli, és a lenini szellem érvényesülését lát-1 ja abban, hogy a túlzásokat, arány- talanságokat megszüntetik. Nem egyenlősdit jelent ez, hanem a szocialista bérezés helyes normái-! nak betartásét. Igy gondolkozik erről a közlekedési rendőr és a mérnök, az elárusítólány és a pártmunkás. A ha-! talmon levő egyszerű emberek gon-! dolkoznak így. S ezeknek a gondo-! latait tükrözte a XX. kongresszus. 3 Pándi Pál " EMBEREK " SZÁMOK (ÚTIJEGYZETEK A SZOVJETUNIÓBÓL. III.) I ' l Esti látoktás a téri hivatalokban pe szefelé is nagy még a forgalom, hat óra lehet. Győr város főútvonalain, ki a párjával, ki a barátjával sétálgat, levegőzik a friss, tavaszi alkonyatban. Köztük járok, nézegetem a kirakatokat. A gyermek-játékbolt kirakatából bolyhos mackók, fehér meg szerecsenbabák nevetnek rám. Az egyik közeli kirakatban nincs semmi. Ellenben mögötte, a kivilágított üzlethelyiségben egy ősz hajú nő kopogtat írógépén. Ilyesmi előfordul — gondoltam — nem mindig lehet abbahagyni a munkát a hivatalos idő elteltével. Tovább megyek. De kissé távolabb megint látok egy hivatali helyiséget, ahol dolgoznak még. A városháza toronyórájára pillantok. Már fél hét is elmúlt. Úgy látszik, több hivatalban is túlóráznak Győrben. Kezdem jobban figyelni a hivatalokat. Kívülről is jól látom, hogy a Győri Belföldi Fuvarozási Vállalat irodájában vagy nyolcan dolgoznak. Ettől nem messze, az Épületvilágításszerelő Vállalatnál is írógépek kattognak, egy nő nagy igyekezettel rubrikákat rajzol. Szaporán talpalok hivataltól hivatalig. Fél kilenc tájban már világos a helyzet — bár közben teljesen besötétedett. Ez időpontban csupán a város centrumában legalább húsz hivatalban dolgoznak. (Az este is szolgálatot teljesítő hivatalokon kívül.) Hány hivatalban dolgozhatnak a város többi részén, a város nagyobbik felében? Vajon miért túlóráznak ennyi hivatalban? Befordulok a Beloiannisz utcába. A 32. számú ház eleje szintén üzlethelyiség, de hivatal van benne. Az Állami Vetőmagfelügyelőség. Itt is dolgoznak még. Az egyik íróasztalnál egy középkorú férfi iratokat böngész. Mellette kékköpönyeges fiatalember, velük szemben egy nő dolgozik. Bemegyek. — Jó estét! — Mit óhajt? —kérdi ridegen Kótai János hivatalvezető. — Elnézést kérek a zavarásért... — Kérem, térjen a tárgyra, nincs időnk! — Nem csodálom, hogy ilyenkor nem szívesen fogadja az ügyfeleket. Elmondom miért jöttem. — Kérem, mi gyakran túlórázunk — mondja a hivatal vezetője —, nem jókedvünkből, hanem azért, mert sok jelentést, sok adminisztrációt követelnek tőlünk. Kimutatásokat kérnek mindenféle vetőmagról, az egész munkánkról, mindenről, méghozzá öt példányban, hat példányban, így megy ez, kérem. Rövid beszélgetés után elköszönök. A szomszédban van a TŰZÉP Vállalat irodája, itt is jó néhányan dolgoznak még. A vállalat főkönyvelője ingerülten fogad: — Ilyenkor nem fogadunk feleket! Megmondom, miért jöttem. — Az úgy van kérem — mondja megenyhülve a főkönyvelő — hogy sok az adminisztrációs munkánk. Képtelenek vagyunk nyolc óra alatt elvégezni. Ezt mondják a KIOSZ Győr-Sopron megyei titkárságán, a Földmunkát Gépesítő Vállalat irodájában és mindenütt. Azt is elmondják, hogy túlóradíjat nem kapnak. Nem is a túlóradíjért nyújtják meg a munkaidőt, de ha már meg kell nyújtaniok, az is megilletné őket. Túl sok az adminisztráció? Lehet-e ebben kételkedni, ha egyszer ennyien állítják, s ha egyszer ilyenkor este is ennyi hivatalban dolgoznak? A látogatások alkalmával persze mindenütt azt mondták, hogy amit most csinálnak, az nagyon fontos. Valószínűleg így is van. De az is bizonyos: egész napi munkájukban sok a felesleges papírmunka. Ha történt is már egy és más, igen roszszul áll még Győrben a hivatali munka ésszerűsítése. Pedig nagy szükség lenne erre. Amint tovább megyek, eszembe jut az a tréfás dal, amelyet nemrég a győri Kisfaludy Színház egyik művészétől hallottam: befizette novemberben a TÜKER-vállalatnak a pénzt a tüzelőre. Jött a december, azután a január, de a tüzelő sehol, pedig az egyezség szerint hamarosan házhoz kellett volna számtani. Februárban sem kapta meg a tüzelőt. Ellenben március közepén kapott egy levelet a TÜKER-től, hogy befizetheti a pénzt a jövő évi tüzelőre. Megtudtam, hogy a TÜKER-nél valóban fordultak elő ilyen esetek. Pedig fája, szene volt a vállalatnak. De volt és van tekervényes adminisztrációja is, amelybe gyakran belefullad egy-egy megrendelés. A túlzott adminisztrálás okozta többek között azt is, hogy a vállalat vezetői nem tudták jól ellenőrizni a telephelyeket, s ezért is történhettek ott kisebb-nagyobb visszaélések. És azok, akik rendszeresen túlóráznak, hányszor esnek el a kellemes szórakozástól és a pihenéstől. Milyen jó itt a város szép utcáin sétálni a friss levegőn! Mily kellemesen szól a Vörös Csillagból kiszűrődő zene! Amott a moziban valami jó filmet játszhatnak, mert az imént rengetegen mentek megnézni. És mennyivel olcsóbb lenne az ésszerűbb adminisztráció! !M Miért is halad lassan az adminisztráció egyszerűsítése, a túlórázások megszüntetése? Bizonyos, hogy a felettes szervek, illetékes minisztériumok nem segítenek ebben, hisz gyakran ők kérik a sok jelentést. Petrovics elvtársról, a városi pártbizottság első titkáráról majdnem mindenki tudja: gyakran tizennégy órát is dolgozik naponta. De a megyei pártbizottság épületének jó néhány ablaka is világít még este 10 órakor. Itt is sokan dolgoznak többet, mint nyolc órát. Érthető, hogy a városi és megyei pártbizottságon dolgozó elvtársak nem harcolhatnak a túlórázás megszüntetéséért, ha ők maguk nem járnak elől ebben jó példával. Hazafelé tartok, de észreveszem, hogy a területi bank VII. számú fiókjában is dolgoznak még. Be kellene ide is menni, de meggondolom magam. Én rajtuk nem tudok segíteni. Hacsak ezzel az írással nem. Pozsgai Zoltán -* Magyar Ikarus 55-ös autóbusz a pekingi Mennyei Béke Kapuja előtt. (Éliás Béla felvétele) Vita a mikrofon előtt a második ötéves terv irányelveiről A rádióban vitasorozat indult a második ötéves terv irányelveiről. A vitában a rádió munkásokat, tanárokat, mérnököket, írókat, tervezőket, kereskedelmi szakembereket szólaltat meg, mondják el a rádió nyilvánossága előtt véleményüket az irányelv-tervezetről, esetleges javaslataikat annak kiegészítésére. A vitákat a Kossuth-adó sugározza naponta 18 órai kezdettel. SZABAD NÉP Miért kell halmozni? Mostanában a labdarúgás szurkolói akár szelvényen kívüli totózást is folytathatnak, nem a mérkőzések eredményéről, hanem a mérkőzések időpontjáról. Az OTSB szakított azzal a régi, bevált gyakorlattal, hogy az évad műsorát mindig idejében megállapították, megszabták a bajnoki fordulók és a válogatott mérkőzések terminusát, megfelelő napokat vagy heteket hagytak a sportköri csapatoknak a túrákra. Talán nem kell hangsúlyozni, hogy ez a szokás helyes volt, a többi között már csak azért is, mert lehetőséget adott a sportköri szakvezetőknek, hogy a következő ellenfelekhez mérten „időzítsék“a csapataik felkészülését, gondosan mérlegeljék a nemzetközi meghívásokat, nehogy ez a játékosok megerőltetéséhez vezessen. Joggal sajnálkoztunk annak idején a külföldi játékosokon, akiket vezetőik szinte „futószalagon" játszottak, hetenként akár többször is. Sajnos, most a mi labdarúgásunk is ebbe a hibába esett. A labdarúgást szerető sport közvélemény megütközéssel látja, hogy valóságos mérkőzéshalmozás indult meg. Az Országos Testnevelési és Sportbizottság időnként közli, hogy ez a forduló akkor lesz, az meg amakkor, ez a mérkőzés elmarad, amazt előrehozzák stb. Gondoljunk csak arra, hogy az április 29-i magyar— jugoszláv mérkőzéseket már május másodikán bajnoki forduló követte, s bajnoki forduló lesz ma, majd május 9-én és 13-án is, május 20-án pedig ismét válogatott mérkőzés következik. Sőt, arról is szó van, hogy közben még egy bajnoki fordulót előrehoznak valamelyik hétköznapra. Lehet-e csodálkozni azon, hogy számos sportkörben kapkodás tapasztalható az előkészületekben, a játékosok egy része pedig fáradságról, fásultságról beszél? Mindezek tetejébe az OTSB túlságosan lágyszívűen engedélyez nem éppen szükséges túrákat is a bajnokság kellős közepén. Mi szükség volt például most a Bp. Vasas külföldi útjára? Az ilyesmi zavarja a bajnokság menetét, csökkenti — s ez már nagyon is észrevehető — a bajnokság iránti érdeklődést. Az OTSB labdarúgó-osztálya szerint a mérkőzések halmozására több okból van szükség: 1. Az olimpiai előkészületek miatt szeptember 30-ig be kell fejezni a bajnokságot. 2. A mérkőzések sorozata nem árt, hanem éppenséggel edzi a válogatottakat a melbourne-i labdarúgó torna várható fáradalmaira. 3. A Közép- Európai Kupa mérkőzései is szabad terminusokat követelnek. Ezek az okok valóban nehézségeket okoznak a bajnokság lebonyolításában. De ennek ellenére sem lehet egyetérteni a mérkőzések túlzsúfolásával, a bajnoki „verklivel“. Ez a halmozás visszafelé sikerülhet, megzavarhatja a játékosok nyugodt felkészülését, még éppen az olimpiára is. Nem dőlt volna össze a világ, ha a bajnoki fordulók egy részét tavaszra halasztották volna, s ezenkívül felülvizsgálták volna a sportközi csapatok nemzetközi műsorát. Annyi labdarúgó-mérkőzés, mint amennyi most van , sok a jóból.. . Körmöczi Zsuzsa legyőzte Wardot A római nemzetközi teniszverseny hatodik napján, szombaton Körmöczi Zsuzsa a női egyes elődöntőbe jutásért mérkőzött az angol Warddal, a múlt évi világranglista 6. helyezettjével. A magyar versenyzőnő 35 perc alatt 6:1, 6:3 arányú győzelmével biztosította a továbbjutást. A MAI SPORTMŰSOR Atlétika: A Vasas Izzó atlétikai verseny, Váci út. 10. — Birkózás: Országos felnőtt II. és III. osztályú egyéni szabadfogású birkózóbajnokság. Sport u.. 11. — Céllövés: A Bp. Honvéd hadipuska- és nagyöbű sportpuska-versenyének második része. Nagytétényi lőtér. — Cselgáncs: A Bp. Vörös Lobogó orsz. felnőtt cselgáncs-versenye, Sportcsarnok edzőterme 15. — Kerékpár: A Székesfehérvári Törekvés 160 km-es országúti kerékpáros versenye, Székesfehérvár, 11— Kosárlabda: OB. mérkőzések a Lenin Intézetben, 10 órától. — Labdarúgás: NB I. oszt. mérkőzések: Bp. Vasas—Cs. Vasas, Sport u. 11.45. Bp. Kinizsi—Salgótarjáni Bányász, Népstadion. 15.15. Bp. Honvéd—Bp. Vörös Lobogó, Népstadion, 17. Dorogi Bányász—Bp. Dózsa, Dorog, 17. Tatabányai Bányász—Szegedi Haladás, Tatabánya. 16.30. Szombathelyi Törekvés—Pécsi Dózsa, Szombathely, .17. — Tenisz: Teniszezők páros „Tizek bajnoksága’’ Pasaréti út. 9. — Torna: A férfi és női tornászválogatott keret próbaversenye — szabadon választott gyakorlatok — Sportcsarnok. 9. — Úszás: A Bp. Vörös Lobogó országos úszóversenye, Sportuszoda, 18. — Vívás: A néphadsereg 1956. évi vívóbajnoksága, Semmelweis utcai vívóterem. 9. illetve 13. A Bp. Haladás I. oszt. párbajtőrversenye, Semmelweis utcai vívóterem. 9. A Bp. Dózsa „Kabos Endre” kardvivőversenye, Pasaréti úti vívóterem. 9. illetve 17. — Vízilabda: A Bp. Vörös Lobogó vízilabda villámtornája a Bp. Kinizsi, Bp. Honvéd, Bp. Spartacus és Bp. Vörös Lobogó csapatainak részvételével, Sportuszoda, 19. A LENGYELORSZÁGI Szczecinben és Krakkóban pénteken befejeződtek a nemzetközi férfi- és női röplabda-torna küzdelmei. A férfiaknál az Európa-bajnok Prága bizonyult a legjobbnak, a nőknél pedig Varsó válogatottja lett a győztes. A magyar csapatok az utolsó mérkőzéseken vereséget szenvedtek s végeredményben a férfiak és nők egyaránt a negyedik helyen végeztek. Kiutazott Budapesten a moszkvai Művész Színház együttese A Gorkijról elnevezett moszkvai Művész Színház együttese — útban a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságba — szombaton átutazott Budapesten. Az együttes tagjai a késő délutáni órákban érkeztek a magyar fővárosba, ahol kisebb sétát tettek, majd este tovább indultak Jugoszlávia felé. (MTI) Befejeződött az építőművészek háromnapos konferenciája Szombaton az Újvárosháza tanácstermében folytatták a Magyar Építőművészek Szövetségének konferenciáját. Brutyó János, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke a szakszervezetben tömörült dolgozók. Román Andor építész pedig a tervező építészek nevében hangsúlyozta a tervezők és a tervek kivitelezésén dolgozók közötti szoros kapcsolat és baráti együttműködés szükségességét. A vitában felszólalt Hegedűs Ernő, az Építésügyi Minisztérium tervezési igazgatóságának vezetője, Derén Andor és Perczel Károly, az Országos Építésügyi Hivatal elnökhelyettesei, Dávid Károly Kossuth-díjas, Zöldy Emil Ybl-díjas, Pátzay Pál Kossuthdíjas szobrászművész és többen mások. A vita bezárása után megtartották szövetség vezetőségválasztó közgyűlését. (MTI) Emléktáblát lepleztek le Kilián György szülőházának falán Kispesten, a Kölcsey utca 4. számú házban 1907 márciusában született Kilián György, a mártírhalált halt hős ifjúmunkás, a KIMSZ Központi Bizottságának egykori titkára. A XIX. kerületi DISZ-bizottság a házat emléktáblával jelölte meg. A táblát szombaton délután ünnepségen leplezték le. Az ünnepségen megjelent Mekis József, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökének helyettese. Ott voltak a kerületi pártbizottság, a tanács képviselői, a kispesti üzemek, az iskolák fiataljai és a XXI kerületi Kilián György úttörőcsapat tagjai. Nagy sikerrel mutatkozott be a Lucnica-együttes Pénteken a késő esti órákban érkezett Budapestre a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség állami díjas Lucnica-együttese, a testvérnép legkiválóbb öntevékeny művészeti együttese. Vendégeink szombaton délután mutatkoztak be a budapesti közönségnek az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Már az első műsor nagy sikert hozott. A szlovák, cseh és magyar népdalokból, népi táncokból és zenekari darabokból összeállított programot a közönség végigtapsolta, több számot meg kellett ismételni. A meleg ünneplésből kijutott az együttes minden tagjának és vezetőiknek: dr. Ladislav Kostyának, a Lucnica vezetőjének, Mirke Smidnek, a zenekar karnagyának, Stefan Nestal koreográfusnak és Stefan Klimónak, az énekkar vezetőjének. Az együttes szombaton este ugyanott ismét színpadra lépett. A továbbiakban vasárnap délután 16 órakor a pesterzsébeti Vasas Művelődési Otthonban szerepelnek. Hétfőn este a Magyar Néphadsereg Színházában rendezendő díszelőadáson, kedden este a MOM, szerdán délután pedig az Ikarus Művelődési Otthonában lépnek színpadra. VASÁRNAP, 1959. MÁJUS 9 & ☆ HÍREK úti A mohácsi kompról Mikor az ember már harmadszornegyedszer hallja ugyanazt , mi mást tehet, megírja, így vagyok én a mohácsi komp ügyével. Először Palkó elvtárs, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese kérdezte tőlem, minthogy éppen a komp hátán hajóztunk át a Mohács-szigetre: „Tudja-e, hogy ez a komp, amelyik Mohácsot összeköti a város szigeten levő felével, nem a város jószága, de nem is a megyéé, hanem minisztériumi vállalkozás?“ Mikor bevallottam, hogy ez ideig nem tudtam róla, még megtoldotta: „ez a néhány kompkezelő itt a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium embere“. Aztán hallottam a dologról a megyei pártbizottságon, a tanácsnál, ki nevetve, ki pedig komolyan emlegetve az üggyel kapcsolatban a tanácsok önállóságát. „Mi már javasoltuk a minisztériumnak, adják át a kompot tanácsi vállalatnak. Innen helyből mégiscsak jobban lehetne irányítani. A válasz az volt: Nem lehet, mert a tanács nem rendelkezik navigációs tiszttel.“ Erre mondta Bencsik bácsi, mohácsi gazda: „ez a komp a török időktől szállítja a népeket, állatokat, szekereket. Sose kellett ide navigációs tiszt. De mindig is a városhoz tartozott a komp“. Igaz is. A kompnál „helyibb“ közlekedési eszköz nem , is igen van. Mi, kommunisták átalakítjuk a társadalmat, forradalmasítjuk a termelő folyamatot, és így tovább. De talán azt, ami jól bevált, mégse kéne megváltoztatni. S ha már megtettük, s kiderül, hogy nem jól tettük, ne restelljük visszacsinálni. Valójában miért nem adják vissza a kompot a helyi tanácsnak? Megyeszerte azt beszélik, hogy itt valami íróasztal-érdekek játszanak közre. Mert mi lenne, ha végig a Dunán átadnák a kompokat a tanácsoknak? A minisztériumban feleslegessé válna néhány íróasztal. Gondos Ernő A fővárosi tanács köszönete a kereskedelmi dolgozóknak Az árleszállítás munkájában a kereskedelmi vállalatok valamennyi dolgozója lelkes, odaadó munkával vette ki részét s ezzel lehetővé tette a párt és kormány nagy jelentőségű intézkedésének azonnali, sikeres végrehajtását. A fővárosi tanács végrehajtó bizottsága — Budapest lakossága nevében — elismerését és köszönetét fejezi ki a végzett jó munkáért a kis- és nagykereskedelmi, valamint a szállítóvállalatok minden dolgozójának. — Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa New Yorkban tartott XXI. ülésszakán május 3-án beválasztotta Magyarországot az ENSZ kábítószerbizottságába. — A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum kiadásában Körös népe címmel történelmi és néprajzi antológia jelent meg. A tudományos szempontból jelentős békéscsabai kiadvány tanulmányait Banner János, Révész László, Oláh Andor, Maday Pál, Tábori György, Mengyán György írta. — A villamossági cikkek aprobációs szabályzatának kidolgozására alakult nemzetközi bizottság Helsinkiben május 7—17 között nemzetközi konferenciát tart, amelyen négytagú magyar delegáció vesz részt. Magyar sportkiállítás nyílt Buenos Airesben a magyar követség rendezésében. A megnyitón részt vett az argentin társadalmi és kulturális élet számos ismert személyisége, valamint a diplomáciai testület több vezetője és tagja. A kiállításról, amely május 17-ig lesz nyitva, elismerően írnak az argentin lapok. A Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat tavaly 700 gabonakombájnt szállított, az idén pedig 800-at szállít a Csehszlovák Köztársaságnak. Az EMAG-gyár készítette kombájnokkal elégedettek a csehszlovák átvevők. — Indiával és Japánnal vette fel legújabban a kapcsolatot az Országos Műszaki Könyvtár, amely jelenleg 30-nál több ország 400 tudományos intézetével áll levelezésben. — Budapestre jön vendégszerepelni május második felében a Wiener Sängerknaben 25 tagú együttese. A legutóbb Japánban és Észak-Amerikában szerepelt, ismert együttes május 26-án a Zeneakadémián, 27-én pedig az Erkel Színházban lép fel. A IX. VARSÓ—BERLIN—PRÁGA Nemzetközi Kerékpáros Békeversenyt szombaton Sztalinogródtól Wroclawig folytatták, óriási küzdelem után Kolumber (szovjet) fél géphosszal utasította maga mögé a csehszlovák Krivkát. SZOMBATON DÉLUTÁN a Bp. Törekvés I. osztályú atlétikai versenyt rendezett a Sport utcai pályán. Az eredmények közül kiemelkedik Bognár (Bp. Vörös Lobogó) teljesítménye, aki a női ifjúsági súlylökésben 13,63 m-es eredménnyel új országos csúcseredményt ért el. — Magyar mezőgazdasági gépesítési szakemberek utaztak Genfbe, az Európai Gazdasági Bizottság gépesítési munkacsoportjának ülésére. — Új stúdiókat építenek — 5,5 millió forintos beruházással — a Magyar Rádióban. Az építési munkálatokat a jövő héten kezdik meg. — A 70. községben gyulladt ki a villany a felszabadulás óta a minap Győr-Sopron megyében. Bodonhely község lakossága társadalmi munkával is segítette a falu villamosítását. Nagy földművesszövetkezeti áruház nyílik jövő vasárnap Sárvárott. A földművesszövetkezeteknek ma már 45 korszerű áruházuk van az országban. — Meghalt Daniss Győző, a Békés megyei Jókai Színház igazgatója. Több mint 30 éves művészi pályafutása során mint színész és rendező szinte az egész országot bejárta. IKUJARAS A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig, főleg nappali felhőképződés, egy-két helyen záporeső, esetleg zivatar. Mérséklődő északi-északkeleti szél. A hőmérséklet tovább emelkedik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma 20—23 fok között. A Duna vízállása szombaton reggel Budapestnél 474 centiméter A RADIO MŰSORÁBÓL VASÁRNAP KOSSUTH-RADIO: 4.30—6.00-ig: Magyar és szovjet népzene. — 0.00—7.59-ig: Reggeli zene. — Közben: 6.59: Időjelzés. — 7.00: A Szabad Nép vezércikke. — 7.30: Műsorismertetés. — 8.00: Hírek. — 8.10: Édes anyanyelvünk. — 8.15: Egy falu — egy nóta. — 8.55: Könyvespolc. — 9.00: Zenés fejtörő. — 9.59: Időjelzés. — 10.00: Vasárnapi versek. Anyámnak. — 10.10: Ismerkedés lü.1ő-kor a Kossuth-rádióban. — 11.00: Operettdalok. — 11.20: Kulturális krónika. — 12.00: Hírek. Lapszemle. — 12.15: Jó ebédhez szól a nóta. — 13.00: Hangverseny az Országos Levéltár dolgozóinak. — 13.30: Rádiólexikon. — 14.15: Csehszlovák zenei hét. 3 Dvorzsák-hangverseny. — 15.25: Egy hét a külpolitikában. — 15.40: Szív küldi szívnek 3 szívesen. — 16.15: Tánczene — 17.15: HXá. 4 Sport. — 17.25: Kincses Kalendárium. — 18-30: Helyszíni közvetítés bajnoki labdarúgó. A mérkőzésekről. — 19.15: Az épülő kommuniz-3 mus nagy országában. — 19.54: Jóéjszakát, a gyerekek! — 2000: Esti Híradó — 20.20:Sporthírek. — 20.25: Ladányi Ferenc jutalomul játéka — 21.25: Magyar népdalok. — 22.00: 4 Hírek — 22.10: A vasárnap sportja. Totó. — 3 22.30: Csehszlovák könnyűzenei hangverseny. — 23.07: Szimfonikus hangverseny. — 24.00: 5 Hírek. — 0.10: Csárdások 4 3 PETŐFI-RÁDIÓ. 3 8.00: Dalok. — S.00: Kemény Egon: Vidám 4 Balaton. — 9.30: Miska bácsi lemezesládája. *—10.10: Szív küldi szívnek szívesen. — 11.00: Új Szimfonikus hangverseny. — 12.30: A világbirodalom humora: „Terítve az asztal“. — 113.00: Művészlemezek. — 14.00: Édesanyák köszöntése. — 14.40: A Vendel utcai Tanítónő- képző Kodály-kórusa énekel — 15.00: Pató a Pál úr és társai. . Vidám összeállítás. — 1 16.00: Zenebarátok Köre — 17.00: Körmytí- s zene. — 17.40: Brahms: c-moll vonósnégyes. — 18.15: Népi muzsika. — 18.38: A leány és a halál Gorkij elbeszélő költeménye. — *19.00: Hanglemezek. — 20.20: Az időjárás szeszélyei. — 20.35: Tánczene. — 21.30: Résztettek Polgár Tibor Szél kerekedik című dal- 9 játékából. — 22:00: Vidám magyar népi mu- Jzsika ----------♦-------- ! budapesti színházak mai műsora ! Operaház: Diótörő (délelőtt 11), Sába királynője (A-bérlet, S. sz. 7). — Az Operaház Erkel Színháza: Legszebb magyar operettek ( 13). Pillangókisasszony (7). — Nemzeti Színház: Mirandolina (7) . Katona József Színház: Májusi felhők (7). Madách Színház: Királyasszony lovagja (OM VI-os bérlet, 7) I — Madách Színház Kamaraszínháza: Az ünlek napja 171 A Magyar Néphadsereg Színháza: A néma levente (fél 3| Fiam (7* P ~ József Attila Színház: Makrancos hölgy I'7.1 — József Attila Színház vendégjátéka a I Rózsa Ferenc Kultúrotthonban írt Gorki! ! fasor 501 Tisztességtudó utcalány. A mitiveszno hinta,a II. fél 8. _ Petőfi Színház: ! Barom szegény szabólegény (délelőtt féld, | madáré?5 féla7): ~ Jókai Énekes?“'171 — Fővárosi Onerettszinház: Valah?,DerMVneeyert 3)- Csárdáskirálynő (71 — Buk^r Jt !nhAz: Tékoz’6 «utasok ’(3), Balkezes bajnok (?) — Dérvná «Tinhá» ! SütVeVeásKarr,?«r X'--£SS£ a ««a,?,- « Vidám Szinnad: Mi van a függöny mögött? n ' — Kis S^'hoad: Bukfenc (fél 4 fél 81. Budapest Varieté: Humorexpressz (fél 3, ,, fél 9) — Kamara Varieté: Mindent 1 helyen fél 4 6. fél 9) — Állami Bábszínház: Hófehérke (délelőtt 11). Andersen-mék (3. *• Szerelmes istenek (fél 8). — Fővárosi A Szovjet Cirkusz vendégjátéka SZIKRA Lapnyomda. • • * * B SZABAD NÉP 4 Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Kiadja a SZABADSÁG Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili Blaha Lujza tér 3. Tel.: *343—100, *142__226' Előfizetési díj havi 12 Ft