Szabad Nép, 1956. június (14. évfolyam, 152-181. szám)
1956-06-01 / 152. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM ARA 60 FILLÉR PÉNTEK, 1956. JÚNIUS 1 Javaslatokat a bürokrácia felszámolására! Harcra szólít a bürokrácia ellen a Minisztertanács minapi határozata. Olyan harc ez, amelyben szívesen vesznek részt nagy tömegek. De ahhoz, hogy valóban hatásos küzdelem bontakozzék ki, feltétlenül szükséges, hogy a pártszervezetek is bevessék ebbe erejüket. Most, hogy az üzemekben folyik a vita az ötéves terv irányelveiről, panaszok tucatjai hangzanak el a bürokratikusan merev tervezés, az iparvezetés nehézkessége ellen is, panaszok tucatjai az üzemi ügyvitel bonyolultsága miatt. De panaszok — évek óta hangzanak. Most tovább kell lépnünk. S tovább lépünk, ha a pártbizottságok megszervezik, a legtevékenyebb emberekre, a munkásokra, az értelmiségiekre támaszkodva, esetleg bizottságok segítségével, hogy e panaszok javaslatokban öltsenek formát. Az üzemek dolgozóiban, különösen a gazdasági és a műszaki szakemberekben már szinte kész elképzelések élnek arról, hogyan szeretnék vezetni az üzemet, tudják, milyen hatáskört kívánnak maguknak. Szinte kész elgondolásaik vannak, mi az, amit ők maguk jobban el tudnak dönteni, mint a felsőbb szervek, s mi az, amit az aprólékos gyámkodások helyett a minisztériumtól várnak. Nem kell szót vesztegetni annak bizonyítására, hogy ha e javaslatok felkutatásának és összegezésének nagy erőt szentel a pártszervezet , nem veszít a napi munka. Gondoljunk csak azokra a felső vezetés, a bürokrácia előidézte zökkenőkre, amelyek gyakran egészen a munkapadokig vagy az üzemi iroda asztaláig éreztetik hatásukat. A Budapesti Szerszámgépgyárban mindenki jól emlékszik a tavalyi állapotokra: a felső szervek mereven, a helyi viszonyok figyelembevétele nélkül határozták meg a tervet, nem hagytak időt arra, hogy az új esztergapad-típus kiforrjon — s ez is hozzájárult ahhoz, hogy az üzemben kapkodás lett úrrá, egyenetlen lett a munka. Vagy — miért követelték a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár igazgatójától (aki 100 milliós értékek gyártását vezeti), hogy nyújtsa be a minisztériumba jóváhagyás végett azoknak a tervezőknek a névsorát, akik között összesen 10 ezer forint különprémiumot oszthat ki? De — hogy ne csak az üzemben keressünk példát —, miért szabad csak a megyei tanácsnak jóváhagynia, ha valaki egy községben a szőlőtelepítés után adókedvezményt kap? Sokan úgy vélték, hogy a túlzott centralizmus az iparvezetés javára válik. A gyakorlat rácáfolt erre: ha az üzemek nem kapnak önállóságot, akkor — az egyébként elengedhetetlen — felsőbb irányítás merev és sablonos, tehát bürokratikus lesz, szembe kerülhet a helyi követelményekkel. Nyilvánvaló tehát, hogy az államigazgatás egyszerűsítésével a mindennapi munka körülményeit is megjavíthatjuk. S hogy ebben akár egyik napról a másikra is eredményt lehessen elérni, kezdjék az üzemek (és a tanácsok) vezetői az önállóságot azzal, hogy lenyesik a „helyi” bürokratikus kinövéseket. Csak egy példát. Sok üzemben még mindig öt-hat aláírásért kell szaladgálnia a munkásnak, ha pótidőt kér, holott minisztertanácsi határozat van, hogy a művezető engedélyezhet pótidőt. Csak egy igazgatói határozat kell, s ez a bürokratikus módszer a múlté lesz. De ha az üzemek és a vállalatok napi munkájával is ilyen szoros kapcsolatban van a gazdasági és az államigazgatás egyszerűsítése — még sokkal inkább illeti ez a minisztériumokat és a felsőbb tanácsokat. E hivatalok pártszervezeteinek legsürgősebb napi tennivalója, hogy lehetőségek tömegét kutassa fel a túlzott centralizmus — a bürokrácia e szülőanyjának — felszámolására. Államapparátusunk erőssége, hogy az üzemekből és a falvakból elvtársak tömege ment az irányító szervekbe. Sok közülük kitűnően megállja helyét, tanult, hozzánőtt a feladathoz. De hányan vannak, akik „lent” jobban tudtak dolgozni, mint „fent” — nem helyesebb-e, ha ott dolgoznak, ahol a legjobb hasznukat veszik és ahol ők is úgy érzik, hogy a helyükön vannak? „Lent”, különösen a falvakban nagyon nagy szükség van vezetőkre, szakemberekre, de az üzemek és az intézmények is várják a rátermett munkaerőt. Egészségesebb munkaerőelosztás — ezt is jelenti az egyszerűsítés. A bürokrácia elleni harc, méghozzá konkrét tettekből álló, értékes javaslatokat szülő harc fontos feladata a pártszervezeteknek Ebben a harcban a kommunistáknak felül kell emelkedniük a szűk helyi érdekeken. Ki harcoljon az oly sok kárt okozó bürokrácia ellen, ha nem elsősorban a kommunista? Ki magyarázza meg, hogy az ország fejlődését, a termelést, a jólét emelkedését fékező, a kezdeményező erőt gúzsbakötő bürokráciának csökkentése mindenkinek érdeke — ha nem a pártszervezet? A párt — mint az ötéves terv irányelveinek esetében — ismét a dolgozókhoz fordul tanácsért és segítségért. Itt az alkalom, hogy valóságos társadalmi mozgalom induljon az államigazgatás egyszerűsítéséért. Fogadás II. Erzsébet angol királynő születésnapja alkalmából L. A. C. Fry, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság magyarországi követe, II. Erzsébet angol királynő születésnapja alkalmából csütörtökön fogadást adott. A fogadáson megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, az Elnöki Tanács tagja, Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Boldoczki János külügyminiszter és a Minisztertanács több tagja, valamint a politikai, a gazdasági és a kulturális élet számos kiválósága, a Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium és a Népművelési Minisztérium vezető tisztviselői. Jelen voltak a fogadáson a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai. (MTI) Az MTH 21. sz. Intézet szerszámkészítő tanműhelyében 288 fiatal vizsgázott a gépek mellett. A másodéves Albert Attilának kitűnően, 5-ös osztályzatra sikerült a sajtoló-szerszám vizsgamunkája. Jánosi Demeter mester a pontos méreteket ellenőrzi. (**•• IntítlyHtiM Százhetven éves a sajókazai bánya Százhetven évvel ezelőtt, 1786-ban kezdték meg a szén bányászatát Saomjókazán. A sajókazaiak a nevezetes 8 . évfordulóra — amelyet a szeptember 4-i bányásznapon ünnepelnek meg — jó munkával készülnek: a bányaüzem májusi tervét határidő előtt öt nappal fejezte be, s szerdán felszínre szállították a május végéig terven felül ígért 350. vagon szenet is. Elutazott Bulgáriába a Néphadsereg Művészegyüttesének tánckara és zenekara A magyar néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett mű- vészegyüttesének tánckara és zenekara csütörtökön este kéthetes vendégszereplésre a Bolgár Népköztársaságba utazott. NYILVÁNOS TELEVÍZIÓS BEMUTATÓ Budapesten, a Kossuth Lajos utca 2. számú házban levő rádiószaküzlet a jövő héttől kezdve minden kedden és csütörtökön televíziós bemutatót rendez emeleti helyiségében a nagyközönség részére. Egy kiváló tsz-könyvelő Ignácz Gizella, a szerencsi járás legjobb tsz-könyvelője. 1953 decembere óta dolgozik a tiszalúci Vörös Hajnal Tsz-ben. Kifogástalanul látja el munkáját, s emellett jó könyvelőket nevel a község új tsz-ei számára is. Az Alkotmány Tsz könyvelőjét, Magyari Máriát öt hónapig tanította. Jelenleg az Új Élet Tsz leendő könyvelője, Nagy Mária tanul mellette. EOO OOQOOOOO ooQOOOOOOQGQOOOOOQQQOOOOQOOOQOQOOQOOOQt A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 80 000 fővel csökkenti hadseregének létszámát Phenjanban csütörtökön közölték, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság augusztus 31-ig 80 000 fővel leszállítja fegyveres erőinek létszámát. Az észak-koreai kormány közleménye szerint ennek a lépésnek az a célja, hogy az ország békés egyesítésére kedvező körülményeket teremtsen. A kormányközlemény a továbbiakban bejelenti, hogy a létszámcsökkentés következtében megtakarítandó összeget békés építésre és a lakosság életszínvonalának emelésére fordítják. A leszerelt katonáknak a termelőmunkába való elhelyezéséről az állam gondoskodik. Hírek az olasz miniszterelnök és külügyminiszter moszkvai látogatásáról (Tudósítónk telefon jelentése.) A csütörtök délutáni római lapok fontos hírről adnak számot. E lapok szerint Segni olasz miniszterelnök és Martino külügyminiszter N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének meghívására a közeljövőben ellátogat a Szovjetunióba. Egyes lapok rámutatnak, hogy bár e látogatás pontos időpontját még nem állapították meg, valószínű, hogy néhány hónapon belül sor kerül rá. Úgy tudják, hogy az erre vonatkozó döntést az olasz minisztertanács legközelebbi ülésén hozza meg. Az olasz lapok híreit az olasz külügyminisztérium véleményét tükröző Esteri című folyóirat is megerősíti. A lap Utazás Moszkvába? című vezércikkében igenlő választ ad a címben felvetett kérdésre. „A kapcsolatok fejlesztése — írja továbbiakban a lap — határozottankívánatos és megfelel annak, a növekvő önállósági irányzatnak, amelyet az olasz külpolitika az atlanti politika keretében politikai és gazdasági téren egyaránt szorgalmaz.“ 200 000 hektoliterrel több sör, mint tavaly A Nagykanizsai Sörgyárban egy hét múlva megkezdik a próbafőzést, s már ebben a hónapban hozzálátnak a folyamatos termeléshez. Az idén a söripar 200 000 hektoliterrel több sört főz, mint tavaly. Palackozott sörből — üveghiány miatt — még nem tudják hiánytalanul kielégíteni az igényeket, bár az idén mintegy 470 000 hektoliter sört fejtenek palackokba, lényegesen többet, mint tavaly. Szabolcsban jó almatermésre számítanak Szabolcs megye állami gazdaságaiban, termelőszövetkezeteiben és az egyéni gazdáknál már mogyorónagyságúak az almák, s a tavalyit megközelítő termést ígérnek a gyümölcsösök. Az egyenletes nagy terméshez hozzájárul a helyi szakemberek által kidolgozott új metszési eljárás is: az állandó visszavágásokkal a gyümölcsfa termőrészeit az eddigi ágvégződések helyett a fa belseje felé „terelik“. A szabolcsi gyümölcsösökben most végeztek a harmadik , úgynevezett sziromhullás utáni permetezéssel. Amerikai pilóta a TU-104-en Az Associated Press jelentése szerint a TWA amerikai légiközlekedési társaság nemzetközi útvonalakon repülő egyik pilótája, Gary Ketcham Moszkvába utazott, hogy megtekinthesse a világszerte nagy feltűnést keltett TU-104, szovjet lökhajtásos utasszállító repülőgépet. Az amerikai pilóta szerdán kiment moszkvai repülőtérre és Borisz Bugyijev szovjet repülő kalauzolásául töviről-hegyire megismerte a TU—104-et. Csütörtökön egész nap a gépen tartózkodott, majd miután a levegőbe is emelkedett vele, a következőket mondotta: „Ezek aztán igazán csináltak maguknak repülőgép .“ Ketcham meghívta kollégáját, Boisz Bugyijevet, hogy tegyen nála látogatást a New Jersey állambeli Cliftonban. Június 5-én indul a Budapest—Bécs repülőjárat Június 5-től megindul a Budapest—Bécs—Budapest útvonalon a MALÉV járata. A MALÉV repülőgépe hetenként háromszor — kedden, csütörtökön és pénteken — közlekedik az új útvonalon. EGY HÓNAPPAL AZ ÁRLESZÁLLÍTÁS UTÁN Többet vásárolnak, többet is gyártunk a leszállított árú cikkekből Egy hónap telt el az árleszállítás óta. Van-e elég az olcsóbb áruból? Győzik-e az üzemek a versenyt a megnövekedett kereslettel? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ három üzemben. ? A szép és tartós fehérnemű kedvelői örömmel vették tudomásul, hogy a nyloncikkek olcsóbbak lettek. A külföldön is elismert magyar nylon fehérneműt a Habselyem Kötöttárugyár dolgozói készítik. Megkérdeztük Réti Lajosné elvtársnőt, az üzem igazgatóját, milyen feladatokat kell megoldaniok az árleszállítás után? — Eddig nem volt túlságosan nagy a kereslet a nylon fehérnemű és blúz iránt, úgyhogy nem okozott problémát a belső piac ellátása. Az árleszállítás után természetesen ugrásszerűen megnövekedett a nylon fehérneműt vásárlók száma. A Corvin Áruházban májusban hússzorosára nőtt a nylonáruk forgalma. Más áruházakban is hasonló a helyzet. Mindent meg kell tennünk, hogy ezzel a növekedéssel a gyártás is lépést tarthasson — mondotta Réti elvtársnő. — Tervünket a harmadik negyedévben 40 százalékkal akarjuk túlteljesíteni; ez mintegy 24 ezer nylonholmit jelent. Az üzletek májusi tapasztalatai alapján megkértek bennünket, hogy különösképpen a kombinék gyártását fokozzuk, mert ebben nagyobb a kereslet, s főleg: méretben is több legyen a választék. A megnövekedett igények kielégítésére új konfekciótermet építünk 600 ezer forintos beruházással. Ezenkívül nylonvarrógépeket is kapunk. Ha szükséges , a munkáslétszámot is növeljük. Új nyloncikkeket is gyártunk, még ebben a negyedévben: női hálóingeket és férfi pólóinget. A kereskedelemben máris nagy az érdeklődés irántuk. Az alumíniumcikkek ára tíz-harminc százalékkal csökkent. Az Alumíniumárugyárban minden műszaki intézkedést megtettek a termelés növelésére. Májusban sikerült is 10 százalékkal több edényt előállítani. Az árleszállítás előtt havonta 28—30 tonna edényt gyártottak, de ha szükséges, nemcsak ezt, hanem a májusi teljesítményüket is meg tudják kétszerezni. Alumíniumedényben tehát nem lesz hiány az elkövetkező hónapokban sem. Az Alumíniumárugyár dolgozói arra is törekednek, hogy új alumíniumcikkekkel lássák el a háztartásokat. Elkészültek már és az üzletekben is megjelentek a magas nyomású gyorsfőzők. A négyliteres gyorsfőzőedényekben egy nagyobb család egytálételét főzhetik meg a háziasszonyok, 60 százalékos gázmegtakarítással, mindössze spár perc alatt. Már ebben a negyedévben 4000—5000 gyorsfőző-edényt gyártanak az üzemben. A női, férfi- és gyermekcipők nagy részének árát is leszállították. A Duna Cipőgyárban készítik a rámánvarrott bőrtalpas női és férfi félcipőket, s a gyermekszandálok különböző változatait.. A Duna Cipőgyár műszaki vezetői így nyilatkoztak az árleszállítás után egy hónappal: — Májusban teljes kapacitással dolgozott az üzem, s gyártmányainkkal nem is volt fennakadás az üzletekben. Legfeljebb az, hogy egy-egy szín kifogyott, s ezt nem tudtuk azonnal pótolni. Ezért elsősorban nem is a termelés mennyiségének növelésére törekszünk, hanem arra, hogy minél változatosabb színű és kidolgozású cipőket juttassunk a vásárlóknak. Sok új cipőmodellt készítettünk ebben a negyedévben, amelyeket a kereskedelem el is fogadott. A női cipőket és szandálokat például nemcsak a megszokott barna, fekete, drapp színben, hanem zöld, bordó, piros, kék színekben gyártjuk, mikropórusos bőr-, gumi- és egyéb talppal. Már eddig is rengeteg szandál került az üzletekbe, de a választék a nyárra még bővülni fog. A nagy keresletre való tekintettel ízléses, jó minőségű férfi szandálokat is gyártunk. A változatosságra való törekvés jellemzi a gyár gyermekcipő modelljeit is. A legkülönbözőbb színű és fazonú gyermekszandálok és cipők készülnek. A nyáron már minden szülő találhat majd kedvére való gyermekcipőt. iPffAf A Vörös Október Férfiruhagyár márkás férfiöltöny üzemrészében a minőségi ellenőrök az elkészült öltönyöket vizsgálják. (Kéri Dániel felvétele) Hegedűs András elvtárs tájékoztató beszéde az RM munkásgyűlésén Hegedűs András elvtárs szerdán az RM Művek munkásgyűlésén, a dolgozók kérdéseire válaszolva bel- és külpolitikánk több fontos kérdését ismertette. Bevezetőben arról beszélt, hogy országunkban a XX. kongreszszus hatására a dolgozók sokkal kezdeményezőbben lépnek fel, s mondják el véleményüket fejlődésünk legfontosabb kérdéseiről. Meggyőzően bizonyítja ezt az ötéves terv irányelveiről indított vita, amely százezreket mozgatott meg, s lehetőséget ad pártunk Központi Vezetőségének és a kormánynak, hogy a második ötéves terv céljait a dolgozók véleményének meghallgatása után határozza meg. Pártunk Központi Vezetősége és kormányunk azt akarja, hogy ez az egészséges folyamat tovább folytatódjék, s a dolgozók, elsősorban a munkások — ismerve országunk helyzetét — véleményükkel, építő javaslataikkal és bírálataikkal segítsék kiküszöbölni az előrehaladásunkat gátló hibákat. Ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy az ország fontos kérdéseiről a Központi Vezetőség és a kormány tagjai gyakrabban beszéljenek a dolgozókkal, osszák meg az ország vezetésének gondját és baját a munkásokkal, a dolgozó parasztokkal és értelmiségiekkel. A második ötéves terv irányelveit a dolgozók országszerte örömmel fogadták. Különböző megbeszéléseken szinte egységesen alakult ki az az álláspont, hogy ez az előirányzat figyelembe veszi országunk gazdasági adottságait, elérhető célokat tartalmaz és helyes arányokat állapít meg a népgazdaság különböző ágainak fejlesztése között. Dolgozóink nagy részét azonban érthetően különösen sokat foglalkoztatja az életszínvonal emelésének előirányzata. Heti jövedelem szétosztásában újra aránytalanságkeletkezne, túlzottan sokat fordítanánk beruházásokra, és csak keveset lehetne adni az életszínvonal növelésére. Megismétlődne az a hiba, amelyet az 1953 júniusa előtti években követtünk el. Fő figyelmünket arra kell fordítanunk, hogy a rendelkezésünkre álló beruházási összegeket a leggazdaságosabban használjuk fel. Ahhoz, hogy egy munkásra több termelési érték jusson, nemcsak új gépekre van szükség, hanem talán mindenekelőtt arra, hogy rendet teremtsünk az anyagellátásban. Jobban bevonjuk a vállalatokat termékeik külföldi értékesítésébe Magyarország nyersanyagokban szegény ország. Sokféle nyersanyagot kell külföldről behoznunk, s ez nem megy mindig zökkenők nélkül. Külkereskedelmi helyzetünk javítását szolgálja az is, hogy a Minisztertanács elnöksége úgy döntött: jobban be kell vonni termékeik külföldi értékesítésébe az ipari üzemeket, és egyes ipari üzemekre rá is bízza termékeik értékesítését. Ettől az intézkedéstől azt várjuk, hogy megnő a külkereskedelmi forgalmunk ezekben a cikkekben, s arra is számítunk, hogy új módon megjavul majd a gyártmányok minősége. Az anyagellátás hiányosságainak oka az is, hogy sok hiba van még a termelés megszervezésében. Az ipari vállalatok vezetői, dolgozói keveset törődnek a folyamatos termelés feltételeinek megteremtésével. S ebben nemcsak az ipari üzemek vezetői a hibásak hanem a központi irányítás is. Az anyag- és félkész termék körüli ellátási zavarokban sokszor szerepet játszik az, hogy az egyes gyártmányok minősége nem megfelelő. A selejt elleni küzdelemben, a minőség megjavításában nagyon fontos feladatnak tartjuk a bérezési rendszer további megjavítását és egyben a minőségi ellenőrzés megszigorítását. Hozók ugyanabból a keresetből többet tudnak vásárolni. Az idén is alkalmaztuk az életszínvonal emelésének ezt a két módját. A munkatermelékenységnek tavalyi növekedése lehetővé tette, hogy olyan árleszállítást hajtsunk végre, amely évi 900 millió forintos megtakarítást jelent a dolgozóknak. Az árleszállítást örömmel fogadták a dolgozók. Igaz, hogy kevés élelmiszerre vonatkozott. Nem tudtuk csökkenteni a hús és a zsír árát. Ennek az oka kézenfekvő. A mezőgazdasági termelés emelése lehetővé tette ugyan, hogy megjavítsuk a város ellátását, de ahhoz még nem elégséges, hogy az árcsökkentés esetén bekövetkező nagyobb fogyasztást is fedezni tudjuk. A párt és a kormány nagy erőfeszítéseket tesz a mezőgazdasági termelés növelésére, így akarja lehetővé tenni majd, hogy a következő években az élelmiszerek árait is csökkenthesse. A dolgozók béremeléséről szólva Hegedűs elvtárs elmondotta, hogy a Minisztertanács minapi rendelete, amelynek értelmében az alacsonyfizetésű időbéresek alapbérét felemelik havi 650 forintra — évente 170 millió forintot jelent. Ezt az intézkedést továbbiak fogják követni. A béremelések összkihatása egy évre 800 millió lesz. Béremelést olyan szakmákban akarunk az idén végrehajtani, amelyekben a bérszínvonal különösen alacsony. A párt és a kormány nagy gondot fordít azonban arra, hogy a 800 millió túlnyomó részét a termelésben részvevő munkások kapják. Az életkörülmények megjavításában nagy szerepet játszik a munkaidő fokozatos csökkentése is. A Minisztertanács már szerény lépést tett azzal a határozatával, amelyben elrendelte, hogy egyes, az egészségre ártalmas szakmákban, az alumíniumkohászatban, a nitro- és nitrobenzolszármazékok, az ólomfesték, a penicillin és a szuperfoszfát gyártásában dolgozók heti munkaidejét 42, 40, illetve 36 órára kell csökkenteni. A második ötéves tervben további intézkedések történnek más szakmákban is, elsősorban a kohászatban és a bányászatban, az egészségre ártalmas munkaterületeken a munkaidő csökkentésére. De a munkaidő-csökkentés a legszorosabb kapcsolatban van a munkaszervezéssel. Hogyan biztosíthatjuk az életszínvonal 25 százalékos növelését? Hegedűs elvtárs a továbbiakban az ötéves terv irányelveivel kapcsolatos vitában felvetődött problémákkal foglalkozott. Sokan felvetik — mondotta —, hogy a párt és a kormány miképpen gondolja biztosítani a dolgozók életszínvonalának 25 százalékos emelését? Elérhető-e ez a cél? Az életszínvonal emelését úgy szeretnénk végrehajtani, hogy az egy keresőre eső bér, s annak vásárlóereje legalább 25 százalékkal növekedjék. Az elmúlt években az egy keresőre eső bér vásárlóereje 1949-hez viszonyítva nem emelkedett jelentősen. A második ötéves terv előirányzatának ebből a szempontból nagyon lényeges változása az, hogy az egy keresőre eső jövedelmet, azaz az átlagos havi kereset tényleges vásárlóerejét akarjuk 25 százalékkal növelni. Ez viszont a dolgozók életkörülményeinek megjavításában jelentős lépés lesz. De az életszínvonal 25 százalékos növekedését csak úgy lehet elérni, ha ugyanakkor gyorsan növekszik az egy munkásra eső termelési érték is, aminek viszont egyik legfontosabb feltétele a műszaki színvonal fejlesztése. A műszaki színvonal fejlesztésének pedig igen fontos eszköze a beruházások célszerű felhasználása. Biztosítani kell, hogy új, korszerű szerszámgépeket tudjunk gyártani és a termelésbe állítani; olyanokat, amelyek megkönnyítik az emberi munkát, fokozzák a termelékenységet. Ezért a második ötéves tervben a gépipari beruházásokat elsősorban nem a kapacitás egyszerű növelésére, hanem a szerszámgépek felújítására és a termelési folyamatok egyre jobb, korszerűbb gépesítésére fordítjuk.Ilyen beruházásokat csinálunk például az RM Művekben is. Gépesítjük a temperöntödét, korszerűsítjük a készülék- és szerszámgyárat, újjáalakítjuk az acélmű durvahengerművét. Sok helyes vélemény és javaslat hangzik el a tervvitában. De a kiindulópont sokszor nem számol a lehetőségekkel. Jó néhányan itt, az RM Művekben is úgy vélekednek, mintha a beruházások növelésére korlátlanul lennének lehetőségeink. Igaz, hogy e kívánságok önmagukban legtöbbször jogosak. De, ha mindezeket az igényeiket "kielégítenénk, akkor « nem Ösztönözzön bérrendszerünk még inkább jó minőségű munkára Múlhatatlanul szükséges, hogy érdekeltté tegyük a dolgozókat abban, hogy ne csak többet termeljenek, hanem jobb minőségű munkát is végezzenek. Ipari üzemeink bérrendszere nem mindig ösztönöz a jobb minőségű munkára, sőt gyakran arra készteti a dolgozókat, hogy csak a mennyiségre, a normák túlteljesítésére törekedjenek. A jó minőségű munka igazi megbecsülését csak akkor tudjuk elérni, ha a bérek megállapításánál nagyobb hatáskört adunk az üzemek és az egyes gyárrészlegek vezetőinek. A minőséget ugyanis nehéz központi rendeletekben előírni, százalékban mérni. Helyi ismeretekre van szükség. Hegedűs elvtárs ezután beszédében válaszolt az egyik idős szakmunkás kérdésére, aki a múlt hét péntekén tartott megbeszélésen azt kérdezte a Minisztertanács elnökétől, miként akarja biztosítani a kormány az öreg szakmunkások megfelelő bérezését, azokét, akik normájukat már nem tudják teljesíteni? Hegedűs elvtárs rámutatott, hogy az idős szakmunkásokra nagyobb szaktudást igénylő munkákat kell bízni, messzemenően be kell vonni őket a fiatalok képzésébe, tanfolyamokon oktatóknak kell felhasználni őket stb. Ugyancsak idősebb szakmunkások panaszkodtak a Minisztertanács elnökének a nyugdíjtörvény fogyatékosságai miatt. — A panaszok nagy része jogos — mondotta Hegedűs elvtárs. A SZOT elnöksége, a Minisztertanáccsal karöltve most dolgozik a nyugdíjrendelet módosításán, s a cél az, hogy a visszásságokat megszüntessük, s a sok évtizedes munkát megfelelően honoráljuk. Az életszínvonal emelésének feltételeiről Hegedűs elvtárs a következőket mondotta: — A termelékenység növelésében nagy lehetőségünk van még a fegyelem megszilárdítása, a dolgozók olyan üzemen belüli elosztása területén, amely lehetővé teszi, hogy ki-ki a tehetségéhez és tudásához mérten dolgozhassák. Mindezeket a lehetőségeket fel kell használnunk arra, hogy a munka termelékenységének előirányzatait a második ötéves tervben és már ebben az évben is hiánytalanul teljesítsük és túlteljesítsük. Ha ezt biztosítani tudjuk, akkor megteremtettük az életszínvonal emelésének és a népgazdaság fejlesztésének legfontosabb anyagi alapjait. Az életszínvonal emelésének kétféle módszere Sok helyen azt kérdik, milyen intézkedésekkel akarjuk az életszínvonalat az előirányzott mértékben növelni. Ha az életszínvonal tervezett növelése számára az anyagi feltételek biztosítottak, akkor alapjában véve kétféle módszerrel élünk majd: emeljük a munkabéreket és csökkentjük az árakat. A munkabérek emelésével fokozatosan ki kell küszöbölni a bérrendszerben még ma meglevő aránytalanságokat és igazságtalanságokat, az árak csökkentésével pedig elérjük, hogy a dol Olcsóbb építkezés — több lakás Hegedűs elvtárs ezután a túlóráztatások, a hóvégi hajrák káros kihatásairól, majd a dolgozók lakásgondjairól és a kormány lakásépítési terveiről beszélt. A dolgozók életkörülményeinek megjavításában az egyik legfontosabb és egyben a legnehezebb felaat: a lakásellátás, a lakáskérdés különösen nagy gondja a városi lakosságnak. Több lakást kell építenünk. 1950-től 1955-ig mintegy 130 ezer lakás épült az országban. A második ötéves tervben pedig mintegy 200 ezer új lakás építése szerepel. A lakásépítkezést olcsóbbá kell tennünk. Ennek legfontosabb feltétele a lakásépítő-ipar korszerűsítése. Új, könnyű építőanyagból egész falnagyságú építőelemeket kell készíteni, s el kell érni, hogy az (Folytatás a 2. oldalon)