Szabad Nép, 1956. június (14. évfolyam, 152-181. szám)
1956-06-01 / 152. szám
Hegedűs András elvtárs tájékoztató beszéde az RM munkásgyűlésén (Folytatás az 1. oldalról) építőipar lényegében csak az üzemileg előállított épületelemek összeszerelését végezte. Az ilyen lakásépítés szinte minden részletében gépesíthető. A lakásépítkezés meggyorsítását kívánta a Minisztertanács elősegíteni azzal is, hogy állami támogatással lakóházépítő szövetkezetek létesítését kezdeményezte. A lakóház szövetkezetek a második ötéves terv során mintegy 25 ezer lakást fognak felépíteni, sok állami kedvezménnyel. A lakásprobléma megoldására más intézkedéseket is teszünk. A Minisztertanács már másfél éve elrendelte a hivatali helyiségek egy részének lakásokká történő visszaalakítását. Ennek eredményeként eddig több mint 7200 lakást sikerült felszabadítani, s még az idén legalább 4000 lakás szabadul fel ily módon. Helyreállításukra a kormány mintegy 100 millió forintot fordít. A lakáselosztással kapcsolatban a Minisztertanács kötelezte a minisztereket és a tanácsokat arra, hogy a lakások kétharmadát a termelésben közvetlenül részvevő dolgozók kapják meg. Feladatunk, hogy ellenőrizzük ennek a rendeletnek a végrehajtását. A lakáshelyzet különösen nehéz Budapesten, ahol a lakosság száma a felszabadulás előttihez képest jelentősen megnőtt. Ezért a budapesti üzemek vezetőinek arra kell törekedniök, hogy munkaerőszükségletüket mindenekelőtt a főváros jelenlegi állandó lakói közül fedezzék. Nagyobb gondot a fiatal munkások képzésére! Intézkedések történnek az olyan 14—18 éves fiatalok munkábaállítására és szakmai továbbképzésére, akik az általános iskola elvégzése után nem tanulnak tovább középiskolákban, illetve az MTH iskoláiban. Évente mintegy 20 ezer ilyen fiatalról van szó. Elhelyezésükről az üzemekben kell gondoskodni olyképpen, hogy csökkentett munkaidővel és ennek megfelelő bérezéssel alkalmazzák őket. Kisegítő munkájuk során ezek a fiatalok megismerik az üzem életét, az egyes gépeket és munkafolyamatokat, megszeretik a munkát. Ha a pártszervezetek, a szakszervezetek, a gyárak igazgatói, az idősebb szakmunkások törődnek az ifjúmunkások továbbképzésével, akkor iparunk jó utánpótlást nyer, értelmében a népi demokratikus országokba útlevél nélkül, a személyi igazolványhoz csatolt betétlappal és a fogadó ország vízumával lehet utazni. A határozatot az érdekelt országok kormányai most ratifikálták, s a rendelkezés két hét múlva hatályba lép. Ez az intézkedés gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kiutazási engedély megszerzésének ideje lényegesen megrövidül, költségei pedig az eddigiek felére csökkennek. Jelentős gazdasági, pénzügyi és műszaki megállapodások a baráti Jugoszláviával Külföldi kapcsolataink fejlesztésében jelentős esemény, hogy sikeresen befejeződtek Jugoszláviával a gazdasági és pénzügyi kérdésekről folytatott tárgyalások. Kedden Magyarország és Jugoszlávia képviselői aláírták a két ország közötti pénzügyi és gazdasági egyezményt, továbbá a műszaki és tudományos együttműködésre vonatkozó megállapodást. A tárgyalások sikere annak köszönhető, hogy mindkét fél őszintén törekedett a megegyezésre. Az aláírt gazdasági és pénzügyi megállapodás szerint Magyarország öt év alatt — egyenlő részletekben elosztva — 85 millió dollárt fizet Jugoszláviának. E nagy összegnek a megfizetése természetesen komoly terhet ró népgazdaságunkra. A magyar kormány a tárgyalások során elismerte és vállalta az 1947—1948-ban felvett jugoszláv kölcsön visszafizetését, amelyből — a kamatokat is szárolítva — mintegy 25 millió dollárt kitevő adósságunk maradt viszsza. De ugyanakkor a hátralevő, mintegy 90 millió dollárt kitevő háborús jóvátételi összeg jelentős csökkentését kérte. Ennek a kérésnek a jugoszláv kormány részben eleget tett, amikor elengedte a hátralevő jóvátételi összeg egyharmadát, körülbelül 30 millió dollárt. Ezen az alapon jött létre a megegyezés. Jelentős a kedden aláírt műszaki és tudományos együttműködésről szóló egyezmény is, amely lényegében hasonló a szocialista tábor országai között már eddig is meglevő, ilyen jellegű megállapodásokhoz. Ez az egyezmény lehetővé teszi, hogy Jugoszlávia és Magyarország kölcsönösen átadhassa egymásnak a szocialista építőmunkában szerzett tudományos, műszaki ismereteit és tapasztalatait. Ugyancsak lehetőséget ad arra is, hogy lölcsönös alapon, hosszabbrövidebb tanulmányutáncra, gyárlátogatásokra küldhessünk kiváló mérnököket és szakmunkásokat, akik a helyszínen tanulmányozhatják országaink iparának legjobb technológiai folyamatait, technikai eredményeit. Elősegítjük, hogy hazánkban mindenki bekapcsolódjék az építőmunkába Hegedűs elvtárs a továbbiakban megállapította, hogy országunk bélés külpolitikai helyzete egyre szilárdabb lesz. — A régi rend hívei közül is egyre többen látják, hogy az az út, amelyen országunk 1945 óta fejlődött, feltartóztathatatlanul vezet előre — mondotta. — Ebből a felismerésből a régi rend hívei közül is sokan arra a következtetésre jutnak, hogy számukra is célszerűbb beleilleszkedni népi demokratikus rendszerünkbe. A pártnak, a munkásosztálynak nem érdeke, hogy az osztályharc élesedjék, inkább érdeke, hogy az osztályellenség — belátva a népi demokrácia elleni harc értelmetlenségét — fokozatosan visszavonuljon. E célnak megfelelően a kormány intézkedései továbbra is arra irányulnak, hogy a régi rend hívei — akik belátják hibájukat és hajlandók bekapcsolódni az építőmunkába — munkájuk szerint ítéltessenek meg. Ez a törekvés vezette a kormányt, amikor pár héttel ezelőtt a püspöki kar kérésére javaslatot tett arra, hogy az Elnöki Tanács részesítse kegyelemben Grősz Józsefet és hozzájárult ahhoz, hogy Grősz József mint kalocsai érsek működjék, s egyben ellássa a katolikus püspöki kar vezetőjének tisztét. Az a véleményünk, hogy Grősz József nézeteiben ugyanúgy, mint sok más egyházi személy gondolkodásában is — az elmúlt években bekövetkezett nemzetközi és belső fejlődés hatására — jelentős változás ment végbe. Ezt mutatja Grősz József kalocsai érsek nyilatkozata, melyben kijelentette, hogy hűséges fia, engedelmes polgára lesz a Magyar Népköztársaságnak és arra törekszik, hogy a katolikus egyház és az állam közötti kapcsolat egyre jobban elmélyüljön. A kormány reméli, hogy nemcsak a hazai egyházi tényezők, hanem a nyugati egyházi körök — köztük a Vatikán is — belátják, hogy minden olyan kísérlet, amely népi demokráciánk ellen akarja felhasználni a vallásos meggyőződést, eleve kudarcra van ítélve. Ugyanakkor ismételten és a leghatározottabban ki kell jelenteni, hogy a magyar népi demokrácia továbbra is a legteljesebb mértékben biztosítja a vallásszabadságot. A munkásosztály hatalmának megerősödése lehetővé tette, hogy belpolitikánkban sokkal nagyobb súlyt helyezzünk a felvilágosító, meggyőző munkára. Ez azonban nem jelenti, és nem is jelentheti, hogy hatóságaink nem sújtanak le törvényeink teljes szigorával az ellenséges elemekre, ha megkísérelnének fellépni népi demokráciánk ellen, ha kárt okoznának szocialista építésünknek. Hegedűs elvtárs végezetül arról beszélt, hogy fejlődésünk elkövetkezendő szakaszában mily rendkívül fontos szerepe lesz a dolgozó tömegek kezdeményező készségének, aktivitásuk kibontakoztatásának. — Úgy, ahogy a múltban, a jövőben is a munkásosztály helytállása lesz az alapja további fejlődésünknek — mondotta — Ez a helytállás lesz a magyar népi demokrácia további sikereinek is legfőbb biztosítéka. Megszüntetjük az államapparátusban a túlzott központosítást Hegedűs elvtárs ezután az államapparátus és a gazdasági igazgatás egyszerűsítéséről beszélt. Az állami szervek munkáját sok jogos kritika éri — mondotta. — Dolgozóink különösen gyakran bírálják állami szerveink bürokratikus intézkedéseit. Túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy népi demokratikus államapparátusunk fejlődésében jelenleg a bürokratizmus az egyik legfőbb kerékkötő, a bürokratizmusnak viszont egyik fő oka a túlzott központosítás. Sokszor kis jelentőségű kérdések eldöntéseihez is számos, úgynevezett „illetékes“ hozzájárulása szükséges. A túlzott központosítást a bizalmatlanság szülte. Sokan félnek attól, hogy az alsóbb szervek nem a népgazdasági érdekek, hanem egy-egy üzem, falu, járás szűkebb szempontjai alapján döntik majd el a kérdéseket. Ez a bizalmatlanság a helyi vezetőkkel szemben alaptalan. Az államapparátusban ott vannak azok az új munkás- és dolgozóparaszt-káderek, akik akkor, amikor bekerültek az államapparátusba, természetesen még nem rendelkeztek megfelelő szakismerettel. Legtöbbjüknek nem volt tapasztalata a vezetésben, a tanácsi munkában, de az elmúlt években kemény akarattal tapasztalatot és tudást szereztek, és ma már sok ezer tehetséges, rátermett helyi vezetőnk van, akik joggal követelnek maguknak nagyobb hatáskört. Nagyobb jogkört és több felelősséget kell kapniuk a helyi vezetőknek, akik ilyen módon be is bizonyítják rátermettségüket. Egyszerűsítjük az államigazgatási A helyi vezetők jogkörének és felelősségének növelését akadályozza tervezésünk, anyaggazdálkodásunk, pénzgazdálkodásunk, statisztikai adatszolgáltatásunk jelenleg még erősen kötött és bonyolult rendszere. A Minisztertanács a múlt hét keddjén megtárgyalta az egyszerűsítés további feladatait, és célul tűzte ki, hogy e területeken is rendet teremt. De rendkívül fontos az is, hogy a dolgozók — és különösen a helyi vezetők — ne általános szólamokkal lépjenek fel a bürokrácia ellen, hanem tegyenek gyakorlati javaslatokat arra, hogyan lehetne egyszerűbben és olcsóbban megoldani a feladatokat. A bürokrácia csökkentésében csak akkor lehet eredményeket elérni, ha a dolgozók százezreinek véleményére és gyakorlati tapasztalataira támaszkodunk. A dolgozók javaslatai egyben nyomást is gyakorolnak azokra az állami szervekre, amelyek még nem értették meg, hogy bízni kell a helyi vezetőkben. Intézkedések a szocialista törvényesség megszilárdítására A szocialista törvényességről szólva, Hegedűs elvtárs megállapította: a bürokrácia elleniharc mellett az egyik legfontosabb feladat, hogy az állami szervek minden dolgozóját — bármilyenbeosztásban legyen is — törvényeink tiszteletére, a szocialista törvényesség szigorú megtartására neveljék. E tekintetben még sok a tennivaló, bár az elmúlt egy-két esztendőben sok súlyos hibát jóvátettünk. De nemcsak a hibák kijavítása a feladat, hanem a szocialista törvényesség további megszilárdítása az államapparátus minden láncszemében, s ilyen módon annak biztosítása,hogy törvénytelenségek soha többé elő ne forduljanak. A szocialista törvényesség megszilárdítása érdekében több intézkedés történt. A közelmúltban megjelent a társadalmi tulajdon védelméről szóló törvény módosítása, amely a társadalmi tulajdon kisebb, 200 forinton aluli megkárosítását vagy megrongálását— ha nem ismétlődő esetről van szó — az eddigi büntető eljárás helyett szabálysértési, illetve üzemi, vállalati fegyelmi eljárásra, utalja. A Minisztertanács nemrég az Elnöki Tanács elé terjesztett egy olyan törvénytervezetet, amely sok, eddig bűntettnek minősített cselekményt szabálysértéssé minősít. Ilyen ügyekben tehát nem a bíróságok, hanem a tanácsok mellett felállított szabálysértésekkel foglalkozó bizottságok járnak el a jövőben. Ugyancsak ezt a célt szolgálják a Munika Törvénykönyv végrehajtási utasításának módosításai és a társadalmi bíróságok felállítása. A Rákosi Művekben is létrehozzák a társadalmi bíróságokat, amelyekben részt vesznek majd az élenjáró tekintélyes dolgozók, a tanácstagok, a népi ülnökök. A kormány a párt útmutatása alapján mindent elkövet azért, hogy az államigazgatásban a bürokratikus módszerek helyét az ügyek érdemi és gyors elintézése foglalja el, hogy az állami munka minden fokán a kérdések eldöntésénél törvényeink és rendeleteink szigorú megtartása és megtartatása legyen az irányadó. Mindez megerősíti népi demokratikus rendszerünket, a munkásosztály hatalmát, és elősegíti, hogy országunkban meggyorsuljon a haladás, és azok a nagyszerű célok, amelyeket a második ötéves tervünk irányelvet tartalmaznak, hiánytalanul megvalósuljanak. Tárgyalásaink, kezdeményezéseink a nemzetközi feszültség, további enyhítésére Hegedűs elvtárs ezután áttért a nemzetközi helyzet elemzésére, s először is a nemzetközi feszültség enyhüléséről beszélt. " A magyar kormány arra törekszik, hogy a maga részéről is hozzájáruljon a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és a béke biztosításához — mondotta. — Ez a cél vezette kormányunkat akkor, amikor a hadsereg létszámát 20 000 fővel csökkentette, s amikor a közelmúltban határozatot hozott arról, hogy a déli határok után a nyugati határon is el kell távolítani a műszaki zárat. A kormány arra törekszik, hogy szélesítse nemzetközi kapcsolatainkat. Tárgyalásokat kezdeményezett diplomáciai kapcsolatok felvételére Afganisztánnal, Brazíliával, Japánnal, Libanonnal, Mexikóval, Uruguayjal. Néhány nap múlva Magyarországra érkezik a finn parlamenti küldöttség. Meghívtuk atörök parlament küldöttségét is, s reméljük, hogy hamarosan ellátogat országunkba. A múlt héten körünkben üdvözölhettük a brazil szenátus külügyi bizottságának elnökét, s a szenátus másik tagját. Ellátogatott hazánkba a brazil parlament képviselőinek népes csoportja is. Ugyancsak itt járt Szudán kereskedelmi minisztere és a közelmúltban Magyarország vendége volt egy burmai és egy egyiptomi miniszter. Egyre több kapitalista országgal kötünk gazdasági szerződéseket. A magyar kormány tehát nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is eredményesen munkálkodik a nemzetközi helyzet megjavításán, a béke fenntartásán. ■Együttműködésünk a szocialista tábor országaival egyre sokoldalúbbá válik. A magyar kormány küldöttsége, amely Gerő elvtárs vezetésével részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a múlt héten tartott berlini ülésszakán, ebben a szellemben működött közre az ott elfogadott határozat kidolgozásánál. Ez a határozat elősegíti, hogy az egyes országok természeti adottságaiknak legmegfelelőbben fejleszszék népgazdaságukat. Itt, Csepelen, az ország legnagyobb vasipari centrumában, szeretnénk külön aláhúzni a szocialista tábor országainak gépipara közötti munkamegosztás hallatlanul nagy jelentőségét, amely lehetővé teszi, hogy az egyes országok messze szükségletükön felül gyártsanak egyes géptípusokat. Ily módon nagy szériában, gazdaságosan termelhetnek gépeket, jelentősen csökkentve az önköltséget, növelve a munka termelékenységét. Nagy jelentőségű számunkra az alapanyagtermelésben való együttműködés, amelynek során Lengyelországból szenet, a Szovjetunióból vasércet, Romániából pedig földgázt fogunk kapni. Két hét múlva már útlevél nélkül lehet utazni a népi demokratikus országokba . A szocialista tábor országai között különösen jelentős az egyes országok dolgozói közötti személyes kapcsolatok kialakítása, a turistaforgalom, a küldöttségek látogatása. Ez év öt hónapja alatt hatóságaink kétszer annyi kiutazási engedélyt adtak ki, mint tavaly az egész esztendőben. A Minisztertanács a közelmúltban határozatot hozott, melynek SZABAD NÉP VITA A MÁSODIK ÖTÉVES TERV IRÁNYELV TERVEZETÉRŐL Oldjuk meg terven felüli nyereségből az ózdi lakásproblémát! Mindenki ismeri azt az agitációs módszert, amellyel évek óta erzékel-teljük egyes üzem vagy dolgozó terven felül elért eredményeinek országos hasznát. Sokszor hangoztattuk például, hogy egy-egy bizonyos üzem terven felüli önköltségcsökkentésének forintértékéből — mondjuk 16 kétszobás összkomfortos családi házat lehetne építeni. Kétségkívül nem rossz agitációs módszer ez. A csütörtöki Szabad Népben Gál István tatabányai trösztigazgató javaslatát olvasva, mégis az jutott eszembe: mi lenne, ha a terven felüli megtakarítások összegét nemcsak összehasonlító adatként használhatnánk fel, hanem azt mondhatnánk, hogy a megtakarítás összegéből ennyi és ennyi lakást fogunk építeni az üzem dolgozóinak. Véleményem szerint Ózd a vidéki iparvárosok között egyike a legelhanyagoltabbaknak. Különösen súlyos nálunk a lakásprobléma. A felszabadulás óta több mint kétszeresére nőtt az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozóinak száma. S ugyanezen idő alatt Ózd városa 1100 új lakást kapott az államtól. Ebből üzemünknek tavaly például (főként az építőipar elmaradása miatt) mindössze 35 lakás jutott a csaknem 1500 jogos lakáskérelemmel szemben. Üzemünk eddig sem nézte tétlenül a lakásproblémát és a magunk erejéből igyekeztünk támogatni a saját házat építő dolgozókat. Igazgatói alapból épül már a vasútállomás mellettiszázesztendős salakhegy tövében a salakblokk-üzem, amelyben rövidesen kétnaponként egy-egy kétszobás ház építéséhez elegendő téglablokkot gyártunk. Ezt az új — hulladékból készülő —, de kitűnő és olcsó építőanyagot teljes egészében lakások építéséhez bocsátjuk dolgozóink rendelkezésére. Ez a kezdeményezés is példázza, hogyha az utóbbi években eléggé megnyirbált igazgatói jogkört és önállóságot sikerülne megteremteni és az igazgatók az üzem dolgozóival egyetértésben rendelkezhetnének a terven felüli megtakarítások összegével, akkor sok súlyos problémát saját erőből is megoldhatnánk. Az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói tavaly több mint 27 millió, az 1956-os tervév első negyedében pedig 1,6 millió forintot takarítottak meg terven felül. Ha ezzel az összeggel a vállalat rendelkezhetett volna, ma már kevesebb lenne például a lakáspanasz és még több lenne a megtakarítás összege. Ezért második ötéves tervünk irányelveihez a következőt javaslom: A vállalatok igazgatói — a dolgozók jobb szociális és kulturális ellátása érdekében — teljes egészében rendelkezzenek az állami tervekben előírt önköltségcsökkentés túlteljesítésének hasznával. A terven felüli megtakarítások saját célokra való felhasználásának forint összegekben ki sem fejezhető haszna lenne a jól képzett üzemi törzsgárda kialakításában, hiszen az „ahogyan üzemünkben dolgozunk, olyan lesz a szociális helyzetünk“ elve minden dolgozónak közvetlen anyagi érdekeltségét jelentené. Több üzemi lakáson kívül megépíthetnénk például az öt éve tervezett ózdi strandfürdőt és a DISZ-klubot is. Ilyen rendszer mellett biztos, hogy minden vállalati igazgató „fogához verne“ minden forintot, amelynek saját hatáskörén belüli felhasználásával jelentősen csökkenthetné az állam és az üzemi dolgozók gondjait. Horváth Károly az ózdi kohászati üzemek igazgatója másaként bánjanak velük, mint például az edelényi kastély jelenlegi gazdái. Nem kevésbé fontos a városokban levő műemlékek gondozása. Növekvő idegenforgalmunk is szinte kényszerít erre. Igen jóleső volt hallanunk például az angol diákok elismerő szavait a Mátyás-templom restaurálásáról. De nemegyszer szégyenkeznünk kell műemlékeink siralmas állapota miatt. Nem kevesebb kritika éri a budai vár végtelenbe húzódó helyreállítását. Könnyen meg lehetne oldani e műemlékcsoport bekapcsolását a város vérkeringésébe, ha helyreállítását belevennék az ötéves terv lakásépítő programjába. Az előzők értelmében javaslataim a következők: a beruházási építkezések tervét, a szociális és kulturális fejlesztést hangoljuk össze a műemléki helyreállítás tervével; teremtsünk olyan műemléki alapot, amely fedezi a műemléki helyreállítások folyamán esetleg adódó költségtöbbletet. S végül: erősítsük meg a műemléki hivatalt és kapcsoljuk be e nagyarányú terv végrehajtásának munkájába. Gerevich László Kossuth-díjas, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója A műemlékek védelméről és hasznosításáról Szocialista építésünk második ötéves tervének irányelvtervezetében nem szerepel fontosságának megfelelő súllyal a műemlékvédelem még mindig megoldatlan problémája. Történelmünk és művészetünk nagyértékű emlékeinek megóvása csak a felületes vizsgálódás számára jelent nagy gazdasági áldozatokat. Mert gazdátlan, s így évről évre pusztuló műemlékeink restaurálása s gondozása könnyen biztosítható, ha hasznosítjuk őket. A péceli kastély MÁV-kórházzáalakítása kevesebbe került, mint egy új kórház felépítése; százezres költségmegtakarítást jelent a kapuvári kastély tanácsházzá történt átépítése is. Várpalota vára például kiválóan alkalmas volna arra, hogy helyreállított épületeiben új szocialista városunk kulturális centrumát rendezzük be. Jelenlegi viszonyaink között a műemlékvédelem leghathatósabb módja, ha az élet szükségleteinek megfelelően használjuk fel őket. Persze ne úgy, mint például a fertődi kastély esetében, amelynek középső része ma gabonaraktár, drága faszerkezete így rövid idő alatt tönkremegy. És kötelezni kell a műemléki épületet használó szerveket, hogy gondoskodjanak karbantartásáról, ne csákiszal A Klement Gottwald Villamossági Gyár forgógép-gyárának próbatermében már az utolsó munkálatokat végzik a Bulgária részére készülő 10 ezer kilovoltamperes hidrogenerátoron. Képünkön Tóth Ferenc, a szakma kiváló dolgozójának brigádja a próbatermi mérés előtt az utolsó szerelési munkát végzi. Ütőképes brigád A brigádverseny már nem valami újdonság üzemeinkben, a Fogaskerékgyárban sem. Egy-egy kiváló esztergályos, vagy szerelő brigád azelőtt is keresett magának „riválist“, a Fehérvári útiak a gyár albertfalvi telepén és viszont. Sőt, tavaly az üzem brigádjai már egységes feltételek alapján küzdöttek az első három helyezettnek járó 2000, 1000, illetve 500 forint jutalomért. Szóval, a fel-fellendülő, olykor szunnyadó brigádversenynek ebben az üzemben is vannak hagyományai. 1955. október 1-én is ügyesen megszerkesztették a versenyfeltételeket. Az egyik versenypont azt is tartalmazta: a 100 százalék alatt teljesítő dolgozókat 100 százalék fölé kell segíteni. A versenyzők tudomásul vették a feltételeket, s megkezdődött a negyedik negyedévi verseny ... Sok nagyszerű eredmény született. A hattagú Petőfi szerelőbrigád negyedévi átlagteljesítménye például 200 százalék volt... Hanem az üzemi bizottság az értékeléskor döbbent rá valamire: a brigádok többsége úgy értelmezte a norma alattiak ügyét, hogy ,,a brigádban ne legyen 100 százalék alatt teljesítő”. S nem is volt! Mert a gyengébbek szépen kívülrekedtek. Olyan megjegyzést is lehetett hallani: kihagyták őket. Nos, az igazság kedvéért idézzük Bártfay Gábort, a Petőfi-brigád vezetőjét, aki most így nyilatkozik e kényes témáról: „Nem, mi nem hagytuk ki, csak nem vettük be őket!" Mert „ütőképes" brigádot akartak, akárcsak a többiek. Az üzemi bizottság kellő önbírálattal megállapította, hogy ezt hamarabb is észrevehette volna. Február elején össze is hívták a brigádvezetőket, s egy kis „értékelés helyetti, őszinte beszélgetésen” megkérdezték tőlük: becsületes dolognak tartják-e, hogy ezt a feltételt nem teljesítették, az üzemben még sokan küszködnek norma alatt, s mégis jutalmazzák a brigádversenyt? A brigádvezetők nagyokat hallgattak. Mert, ami igaz, az igaz... De az a 2000 forint... a legjobb brigád minden tagjának egy-két ropogós, százas . .. Végül is úgy határoztak: folytatják a versenyt, de most mér minden feltételre ügyelitek, s majd az új év első negyedének eredményei alapján ítélik oda a jutalmakat. E beszélgetés után sorra szóltak a brigádok az OB-nek, hogy ezt is, azt is bevették maguk közé. S hogy tanították is őket, azt az eredmények bizonyítják. Az első negyedév legjobbja: a Petőfi-brigád. Vezetője: Bártfay Gábor. Létszám: már nem hat, hanem nyolc. Újak: Kovács Miklós meg Nagy László. Brigádátlag: 203 százalék. Selejtkár: 36 forint, 0,01 százalék. (A „kis“ Kovács még februárban eltört egy csapágyat, az kerül ennyibe. Ez amolyan tanulópénz, a gyár kollektívája fizeti, hogy a „kis“ Kovácsból jó szerelő legyen!) 2000 forint jutalomból a brigád minden tagja 250 forintot kapott, az „újoncok“ is. Vitatták a brigádban, helyes-e ez. Tuskó Pál úgy vélte: februárban jöttek, a brigád munkáját éppenséggel nem vitték előre, hát akkor miért? Bártfay Gábor viszont úgy érvelt: „Igyekeztek a gyerekek... s emlékezzetek csak, milyen jólesik a kezdetnél egy kis buzdítás ... Mikor én megkaptam az első oklevelet, 1952-ben...“ (Bártfay elvtárs azóta már másodszor lett a „szakma kiváló dolgozója“.) S a brigád a „buzdítás“ mellett döntött ... Kovács Miklós Bártfay elvtárstól Nagy László Farkas elvtárstól tanulja a mesterséget, no meg az egész brigádtól. A „kis“ Kovács, aki tavaly augusztusban és szeptemberben 30—50 százalékot ért el, áprilisban 128 százalékot teljesített. Nagy Laci januárban még 83, februárban (akkor került a brigádba) 97 százalék után kapta a bérét, márciusban egy híján 150 százalékkaldicsekedhetett, s a kicsit „gyengébben sikerült“ áprilisban is 111-gyel. A régi 500—700 forint helyett már mind a két fiú több mint ezret lel a borítékban, a brigád teljesítménye sem csökkent, s a gyár is jól jár... Király Mária A miskolci Állami Zeneiskolának szüksége volna egy hordozható magnetofonkészülékre. Tavaly ősszel, amikor magnetofonvásárlás céljára póthitelt igényeltek a tanácstól, a helyi kiskereskedelmi vállalatnak volt is ilyen készüléke, 6170 forintos árban. Csakhogy kiskereskedelmi vállalat közületnek csak készpénzért árusíthat. Esetleg készpénzfizetési csekkel oldható meg a vásárlás. Csekket viszont csak 3000 forintig lehet kiállítani, a 6170 forintot három csekken fizethették volna ki. Ehhez azonban a kiskereskedelmi vállalatnak is három részszámlát kellett volna kiállítania. Hacímű sokszorosított lapot kaptak a közelmúltban a Soproni Műszaki Egyetem oktatói személyzeti osztályuktól. Eszerint az oktató önéletrajzához saját adatain kívül házastársának, testvéreinek, házastársa testvéreinek, anyjának, apjának, azok valamennyi testvérének összes adatai szükségesek. Mégpedig: „iskolai végzettsége, katonai adatok, munkaviszonyainak megjelölése, annak pontos megnevezése, címe, felszabadulás előtti és utáni tartózkodási Természetes dolog, hogy békekölcsön sorsolások idején mindenki a 100 000 forintos főnyereményt várja. De ha véletlenül névértékben húznak ki egy 200 forintos kötvényt, erre is mindenki azt mondja: éppen a legjobbkor jött. Sipőcz Ferencné Albertirsán szintén így gondolkozott, amikor elment a helyi postahivatalba, hogy egyik kötvényének névértékét felvegye. rom számlát egy készülékért? Ez szabálytalan dolog. A számla, kontra csekkügy miatt a vásárlásból semmi sem lett. A zeneiskola igazgatója nem adta fel a reményt. Felutazott a magnetofonért Pestre, a RAVILL-központba. Itt tudtára adták, hogy „ ... szíveskedjenek megrendelésükkel a Borsod megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalathoz fordulni.“ Ez is megtörtént. A válasz: a Belkereskedelmi Minisztérium rendelkezése szerint, sajnos, közület részére nem lehet kiszolgáltatni magnetofont.“ Ezek után indokolt a kérdés: hogyan lehet magnetofont vásárolni, ha csupán a keresett árucikk és a szükséges pénz van meg hozzá? Erdélyi Lászlóné (Miskolc) levele alapján, helye, pontos lakáscíme a múltban, a háború alatt és jelenleg.“ Ezekre az adatokra nyilvánvalóan szüksége van a személyzeti osztálynak, mert hogyan is lehet valaki a Soproni Műszaki Egyetemen oktató, ha egyszer nem tudják róla, hogy az anyai nagybátyja hol lakott 1896-ban vagy hogy a házastársának a húga milyen iskolába járt? Nem kis nehézséget okozhat az önéletrajz-írás ilyen „szempontok" alapján a Soproni Műszaki Egyetemen. Csak a személyzeti osztály munkája lehet még ennél is nehezebb, ha olyan adatokat dolgoz fel, amelyekre semmi szüksége nincs. Meglepetésére, a 200 forinttal együtt kezébe nyomtak négy darab elavult, visszamaradt Népújságot is — mondván, hogy aki nyer, ne sajnálja azt a két forintot a postahivatal tervteljesítésétől, ötletes módja ez az újságárusításnak, bár nem hisszük, hogy a lapterjesztő vállalat egyetért vele. De mint módszert a bevételi tervteljesítéshez még tovább is fejleszthetnék. Például így: csak akkor vehető fel a nyeremény, ha a boldog nyertes dísztáviratban gratulál önmagának, a szerencséjéhez. LEVELEINK NYOMÁN Számla, kontra csekk Önéletrajzi szempontok Öröm, maradékkal :>ocxxxdooocxxxxxxxxxxxx>oock>dooc»cx)oocxx>c>oocxx>o<x^ PENTEK. 1056. JÚNIUS 1 Népünk egészségéért Örömmel olvastam a második ötéves terv irányelveiben, hogy 1960- ban 10 ezer lakosra csaknem 15 orvos jut majd. Arra kell törekednünk, hogy ezt az arányszámot ne csak országosan, hanem megyénként és járásonként is elérjük. Fiatal orvosaink meglehetősen ragaszkodnak az egyetemi városokhoz, a megyei székhelyekhez, és falusi munkát nehezen vállalnak. Az orvostudományi egyetemek nevelőmunkájának megjavításával segíteni lehetne azon, hogy a fiatal orvosok a falusi munkát ne kényszerű kihelyezésnek,hanem fontos hivatásnak tekintsék, érezzék, hogy az ő kezükbe van letéve a falu egészségügye. A második ötéves terv időszakában a fiatal orvosok arányos elosztásával is enyhíteni kellene a falu és a város között az egészségügyi viszonyokban fennálló különbségeket. Teremtsük meg falusi körzeti orvosaink számára a munkának azokat az alapvető feltételeit, amelyek nélkül korszerű gyógyítást nem végezhetnek. Az orvosi rendelőket lássuk el megfelelő felszereléssel. Hiányolom, hogy második ötéves tervünk irányelveiben nem esik szó a személygépkocsik számának emeléséről. Nekünk orvosoknak, de elsősorban a körzeti orvosoknak szinte létfontosságú a személykocsi. A körzeti orvosok és a megyei és járási egészségügyi osztályok ellátása gépkocsival, óriási mértékben javítaná a falusi dolgozók egészségügyi helyzetét. Tudom, hogy mi még nem gyártunk személygépkocsit, de a külkereskedelem forgalmának 40 százalékos emelése talán ezen a problémán is segíthetne. Dr. Dolozscsek Gyula igazgató-főorvos, farkasgyepüi szanatórium Tegyék érdekeltebbé a tsz-eket a gépi munkák alkalmazásában A második ötéves terv irányelvei a gépállomások feladatává teszik, hogy növeljék az egy holdra jutó gépmunkát. E feladat megvalósítását úgy gondolom elősegíteni, ha a gépi munkák elvégzésében nemcsak a gépállomások, hanem a termelőszövetkezetek is közvetlenül érdekeltek lennének. A termelőszövetkezeteknek mindenképpen hasznos, ha földjeik több gépi munkát kapnak, ha kukoricájukat többször kapálják stb. — hiszen ez a terméshozamok növekedésével jár. A tsz-ek mégis gyakran „takarékoskodnak a gépi munkákkal, mert így kevesebb munkadíjat kell fizetniök a gépállomásnak. Ez ugyan szűklátókörűségre vall, mert nem a várható terméstöbblettel, hanem csak a pillanatnyi költségekkel számol, de a gépállomások vezetői, dolgozói jól tudják, mennyire elterjedt ez a nézet. Azt is érzik, tapasztalják, menynyire akadályozza ez terveik teljesítését, a gépi munkák önköltségének csökkentését, de ami a legfontosabb: a terméshozamok növekedését is. Egy traktorosbrigád, amely sok gépi munkát végez el a hozzátartozó tsz földjén, jelentősen csökkentheti az általa végzett munkák önköltségét. A tsz azonban, függetlenül attól, hogy a területén levő traktorosbrigád milyen önköltséggel dolgozik, egy-egy munkáért mindig azonos díjat fizet. Javasolom, hogy a jövőben a termelőszövetkezetek által fizetett, gépállomási munkadíjak összegét tegyék függővé a kihelyezett traktorosbrigád önköltségi mutatóinak alakulásától. Vagyis, ha egy termelőszövetkezet sok gépi munkát végeztet és így elősegíti, hogy a traktorosbrigád csökkenthesse a szántás, a vetés, a növényápolás stb. önköltségét, akkor hasonló mértékben csökkentsék a termelőszövetkezetek által a gépállomásnak kifizetendő munkadíjakat is. Szikszai Pál a Gépállomások Főigazgatóságának mezőgazdasági igazgatója Kitüntették a dunai árvízvédelemben önfeláldozóan helytálló dolgozókat A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a dunai árvízvédelemben kifejtett önfeláldozó munkájuk elismeréséül számos közlekedési, postaügyi, belkereskedelmi, építőipari, vegyipari és energiaügyi dolgozót tüntetett ki. Sokan kapták meg a Szocialista MunAz úttörőszervezet jubileumi éve alkalmából, vasárnap és hétfőn budapesti és Szabolcs-Szatmár megyei úttörők határtalálkozót rendeznek a szovjet fiatalokkal. Vasárnap reggel húsztagú pionírküldöttség érkezik Zákáért Érdemérem, illetve a Munka Érdemérem kitüntetést. A kitüntetéseket Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön délben az Országház épületében nyújtotta át. (MTI) Konyba, a szovjet fiatalok ellátogatnak Mátészalkára, Nyíregyházára és Sóstófürdőre. Magyarországról szintén két napra húsztagú úttörőküldöttség utazik Ungvárra, ahol iskolákat, pionírotthonokat látogatnak meg. Úttörők és pionírok hullírinkítkozópi