Szabad Nép, 1956. július (14. évfolyam, 182-212. szám)

1956-07-01 / 182. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! SZABAD NÉP MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM ARA 60 FILLÉR VASÁRNAP, 1956. JÚLIUS 1 M mm m\ | , ' _ r ? c''a«rá-5 !jl„ legnagyobb szuperfosztálgyárunk építi fel A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata A Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi je­lentőségű XX. kongresszusának hatására, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1956. már­­cis..1­­.—13-i határozata alapján hazánkban meg­erősödött a pártdemokrácia, az állami és a társadal­mi élet demokratizmusa, a szocialista törvényesség. A párt jelentős kezdeti eredményeket ért el a szek­­tarianizmus, valamint a személyi kultusz maradvá­nyai elleni harcban és egyre inkább érvényesül a kollektív vezetés lemini elve a pártmunkában. A munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek építő bírálata, egészséges, alkotó vitái és javaslatai új renddetet adnak a szocializmus építésének. Különösen üdvözölni kell a pártszervezeteinkben kibontakozó termékeny vitákat. E vitákon sok he­lyes, egészséges, az eredmények növelésére és a hi­bák kijavítására irányuló javaslat merül fel. Ezt az egészséges fejlődést azonban helyenként a párt és a népi demokrácia ellen irányuló demagóg fellépések veszélyeztetik. A pártszervezetek, a kom­munisták sokhelyütt szembeszálltak az ilyen törek­vésekkel. Egyes esetekben azonban pártunk tagjai e kötelességüket elmulasztották, főként azért, mert azt hitték, hogy a helytelen nézetek elleni határo­zott állásfoglalásukkal a bírálat elfojtásának látsza­tát keltik. A pártellenes elemek a párt, a kommu­nisták türelmén felbátorodva, egyre erősödő táma­dást indítottak pártunk politikája és vezetése, s népi demokratikus rendünk ellen. E támadások egyik gócpontjává vált a DISZ Pe­tőfi Köre. Ennek vitaestjei kezdetben egészséges irányúak voltak, ezeket azonban az utóbbi időben egyes, pártunk politikájával szembehelyezkedő ele­mek egyre erősödő mértékben igyekeztek felhasz­nálni pártellenes nézeteik terjesztésére, arra, hogy megtévesszék a közvéleményt, különösen az ifjúság egy részét s ingadozó elemekből híveket toborozza­nak maguknak. A legutóbbi Petőfi-köri vita egyes felszólalói (Déry, Tardos) már odáig mentek, hogy tagadták a párt s a munkásosztály vezető szerepét és burzsoá, ellenforradalmi nézeteket hirdettek. Néhány más felszólalóval együtt a párt és a népi demokrácia fejlő­dése során elkövetett hibákat demagóg módon, egy­oldalúan kiélezték, teljesen elhallgatták, sőt tagad­ták pártunk és dolgozó népünk forradalmi vívmá­nyait. Rágalmazták a párt- és állami funkcionáriu­sokat, akiknek munkája összeforrott a magyar népi demokrácia nagy sikereivel. Ezek a felszólalók, szá­molva a XX. kongresszus, a lenini eszmék rendkí­vüli népszerűségével, úgy léptek fel, mintha a XX. kongresszus, a marxizmus a leninizmus talaján áll­nának, hogy így is leplezzék párt- és népi demok­rácia-ellenes nézeteiket. Ezzel becsületes dolgozó­kat, köztük párttagokat is megtévesztettek, akik nem ismerték fel azonnal, hogy rosszindulatú, párt­ellenes megmozdulással állnak szemben. A Petőfi Kör legutóbbi vitájának antidemokra­tikus jellegére jellemző, hogy szervezett csoportok botrányos módon zavarták a párt álláspontját kép­viselő elvtársak hozzászólásait, s a nagy számban megjelent becsületes kommunisták megnyilvánulá­sait. A párt és a népi demokrácia elleni fellépéseket főként egy bizonyos csoport szervezi, amely Nagy Imre körül alakult ki. A sajtó nem lépett fel a pártellenes nézetekkel szemben, egyes újságok és folyóiratok pedig meg­tévesztő, elvtelenül dicsérő tudósításokat közöltek, sőt esetenként provokációs tartalmú cikkeknek is helyet adtak. A párttagság körében többhelyütt zavart keltett a Szabad Nép június 24-i számának hibás cikke, amely nem szállt szembe az ellensé­ges, demagóg nézetekkel, eltúlozta a Petőfi-köri vita egyes egészséges vonásait. Az MDP Központi Vezetősége határozottan elítéli a Petőfi Körben lezajlott pártellenes megnyilvánu­lásokat. Pártunk és egész dolgozó népünk elvárja, hogy véget vessünk a párt- és népi demokrácia­­ellenes jelenségeknek. A párt és a kormány az elmúlt hónapokban, a XX. kongresszus szellemében számos fontos hatá­rozatot hozott és további intézkedéseket készít elő a hibák kijavítására, s további fejlődésünk meg­gyorsítására. Semmiféle demagógia nem akadályoz­hatja meg pártunkat abban, hogy tovább haladjon a szocialista demokratizmus útján. Pártunk töretle­nül tovább fejleszti az állami, a társadalmi élet de­mokratizmusát, biztosítja az alkotó vitát, a párt­szerű bírálatot, tántoríthatatlanul folytatja a párt­élet lenini normáinak biztosítását, küzd a személyi kultusz, a dogmatizmus, a szektarianizmus minden megjelenési formája ellen és a szocialista törvé­nyesség további megszilárdításáért. A Központi Vezetőség felhívja a kommunistákat, pártunk minden tagját és népi demokráciánk min­den hívét, hogy szánjanak mindenütt síkra a párt és a kormány politikájáért. Mindenekelőtt felvilá­gosító munkával, meggyőzéssel védelmezzék a párt, a munkásosztály, a szocializmus ügyét, népszerű­sítsék a párt célkitűzéseit. A legerélyesebben száll­­janak szembe a párt- és népellenes demagóg meg­nyilvánulásokkal, bárhol és bárki részéről jelent­kezzenek is azok. A párttagok és pártszervezetek őrködjenek ébe­ren a párt egységén, erősítsék a pártfegyelmet. Le­gyenek tudatában annak, hogy a dolgozó nép ellen­ségeinek kezére játszik, aki meg akarja bontani a párt egységét, s aki éket akar verni a Központi Vezetőség és a párttagság, a párt­ valamint állami funkcionáriusok s a nép közé. A Központi Vezetőség a forradalmi éberség fo­kozására hívja fel pártunk tagjait és a pártonkívüli dolgozókat, mert a pártellenes, demagóg nézetek hatására megnövekedett az ellenséges zavarkeltés veszélye. A poznani provokáció arra figyelmeztet minden magyar dolgozót, minden becsületes haza­fit, hogy határozottan szálljon szembe a zavarkeltő kísérletekkel és segítse azoknak az erőknek szabad kibontakozását, melyek a marxizmus-leninizmus alapján, a XX. kongresszus szellemében új sikerek­hez vezetik népi demokráciánkat. A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Veze­tősége biztos abban, hogy pártunk tagjai, a munká­sok, parasztok és értelmiségiek, a népi demokrácia minden híve egységesen sorakozik fel a párt veze­tése és a kormány mellett, népi demokráciánk vív­mányainak tovább­fejlesztéséért, a szocializmus épí­téséért. Budapest, 1956. június 30. A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Megnyitották a nemzetközi szövetkezeti nap ünnepségeit Szombaton este a Magyar Nép­hadsereg Színházában a Szövetkeze­tek Országos Szövetsége és a Kis­ipari Szövetkezetek Országos Szövet­sége díszelőadást rendezett a nem­zetközi szövetkezeti nap alkalmából. Az ünnepségen megjelent Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnök­­helyettese, Házi Árpád, az állami ellenőrzés minisztere, Tausz János belkereskedelmi miniszter, Szabó János város- és községgazdálkodási miniszter, Altomaré Iván élelmiszer­­ipari miniszter, Nagy Józsefné köny­­nyűipari miniszter, Dögei Imre, az Országos Földművesszövetkezeti Ta­nács elnöke, Vas Zoltán, a SZÖVOSZ igazgatóságának elnöke, Nánási László, a SZÖVOSZ felügyelő bi­zottságának elnöke, Tisza József, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára, a nemzetközi szövetkezeti napra ha­zánkba érkezett külföldi küldöttek és a diplomáciai testület képviselői. Aleva Lajos, az OKISZ elnöke mondott ünnepi megnyitót, majd Nánási László méltatta a nemzetközi szövetkezeti nap jelentőségét. Az ünnepség művészi műsorral zá­rult. Minisztertanácsi határozat az építőmunkások pótszabadságáról és az építők napjáról A Minisztertanács legutóbbi hatá­rozata alapján az Építésügyi Mi­nisztérium építőiparában foglalkoz­tatott munkások — amennyiben egész évi fizetett szabadságukat a téli időszakban, december 15—február 28 között veszik ki, rendes szabad­ságukon felül hat nap pótszabadsá­got kapnak, ha a munkafegyelemre vonatkozó tár, rendeleteket megtartott A Minisztertanács az építőipar je­lentőségének a kihangsúlyozása érde­kében minden év május utolsó vasár­napját „építők napjának“ nyilvání­totta. (MTI) A Gyümölcs- és F­őzelékkonzerv­­gyárban napi húsz tonna nyersgyü­mölcsből készítő­ tölti a cseresznyét. (Pp •" Jeni isivé toi») IMP ! , AHOL NAGYBAN KÉSZÜL A BEFŐTT­nek befőttet. Je­lenleg cseresznyét, epret, egrest és ri­­bizlit dolgoznak fel. A képen: Né­meth Ferencné az előfőző üstből az ötkilós üvegekbe Csökkentik a munkaidőt a Chinoinban és a Textilfesték és Vegyitermék Vállalatnál Az egészségre ártalmas vegyianya­gokkal dolgozó üzemekben a Minisz­tertanács rendelete értelmében csök­kentik a munkaidőt. Néhány vegy­ipari üzemben m­ár megvalósították, de a legtöbb helyen most készítik elő a munkaidő csökkentésének fel­tételeit. A Chinoin-gyárban, vala­mint a Textilfesték és Vegyitermék Vállalatnál hétfőn már csökkentett munkaidőben dolgoznak majd a chloranphenicolt, illetve a kénes fes­téket készítők. A két gyárban mint­egy 180 dolgozó munkaidejét csök­kentik heti 40 órára. (MTI) v­­ Mm Ilkában az ötéves terv új ipari alkotásainak A második ötéves terv irányelv-tervezetében egész sor új nagy ipari létesítmény építése szerepel. Ezek a beruházások mind a terv alap­vető célkitűzéseit támasztják alá; hazai nyersanyagok fokozott haszno­sítását vagy hagyományos iparágak fejlesztését szolgálják. Hogy az új üzemek mielőbb munkába álljanak, máris szorgos munkával készülnek beruházási programjaik, némelyiknél pedig már a tervezés, sőt az építkezés is megkezdődött. Iparunk újszülötteiről, az új terv nagy alko­tásairól adunk ezúttal jelentést­ dolgozza fel kezdetleges eszközökkel, idényjellegű munkával. Kapacitásuk nem is elégíti ki a továbbfeldolgozó ipar szükségleteit, ezért a kender­­rost-szükségletnek mintegy 15 száza­lékát az idén is külföldről kell beszereznünk. A második ötéves tervben rekonstruálják és bővítik a Szegedi Kenderfonót, s az igények még csak növekszenek. A kenderrost-gyártás elmaradottsá­gát megszünteti és a második ötéves terv végére az importot szükségtelen­né teszi az új bajai kendergyár fel­építése. A gyár 1960-ban már termel­ni fog. Építésére 50 millió forintot­ ­ és építőt irányoztak elő. Ebből az összegből teljesen korszerű üzem létesül. A­ munka minden művelete zárt csar­­nokban — s nem szabadban — fo­lyik majd itt, az időjárás kénye-ked­­ve nem hátráltatja az áztatást és a szárítást, sőt az utóbbit mesterséges úton még gyorsítják is. Az új ken­dergyár munkásait az egészségtelen és nehéz fizikai munkától teljesen megkíméli a modern technika. A ti­­lolást például gépek végzik, mégpe­­dig úgyszólván pormentesen. A bajai üzem évente 2000 tonna kenderros­ot szolgáltat majd zsákok, ponyvák, zsinegek, hevederek és más fontos kenderáruk készítéséhez. A szuperfoszfát nagyon kedvelt műtrágya nálunk. A vegyipar jelen­leg alig tud eleget gyártani belőle. Ezért a második ötéves tervben a néhány éve létesült szolnoki Tisza­­menti Vegyiművek területén új, nagy szuperfoszfátgyár épül. Az új szolnoki gyár egymagában több foszforműtrágyát termel, mint meg­levő szuperfoszfát-üzemeink együt­tesen. Az sem közömbös, hogyan. Meglevő gyárainkban a technológia nagyon elavult: nagy tartályokban keverik össze a nyersfoszfátot a kénsavval és amikor úgy vélik, hogy a kénsav elvégezte a „feltárást“ (vagyis a növények számára felszív­ható, hasznosítható állapotba hozta a nyersanyagot), kiengedik az egész mennyiséget, majd újra megindul a ciklus. A tartályban lejátszódó vegyi folyamatok méréséhez, a helyes ke­verési arány megállapításához és szabályozásához semmiféle műszer és eszköz nem áll rendelkezésre, így aztán egyrészt a kénsav nem mindig végzi el teljesen feladatát (s ilyen­kor a szuperfoszfátban sok oldhatat­lan anyag marad), másrészt sok, im­portanyagból készülő kénsav megy veszendőbe. Az új gyárban modern forgó feltáróberendezés működik majd, amelyben a gyártás folyama­tosan történik és korszerű műszere­zés, automatika biztosítja — a mai 89—90 helyett — a 94—95 százalékos feltárási hatásfokot, vagyis a szuper, foszfátban levő — a növények szá­mára felszívható — hatóanyag ará­nyának növekedését. A második ötéves tervben egy má­sik új üzem is épül a Tiszamenti Ve­gyiművekben. Ez a vegyiparban hul­ladékként kezelt, évente 80—100 ezer tonna mennyiségben keletkező úgy­nevezett piritpörköt dolgozza fel. A piritpörk tulajdonképpen vasoxid, jó minőségű vasérc, amelyet azonban kén- és réztartalma miatt a vaskohá­szat nem használhat fel. Az új üzem konyhasó segítségével eltávolítja a pörkből a ként, tisztán kinyeri a vö­rösrezet és szabadon marad a tiszta, értékes vasoxid. Az a százmillió fo­rinton felüli beruházás, amelyet ál­lamunk a szuperfoszfátgyár, vala­mint a piritpark-üzem építésére for­dít, korszerű, nagy vegyikombináttá alakítja a szolnoki Tiszamenti Vegyi­műveket. A gipszet — nyers vagy égetett formában — jelenleg külföldről hoz­zuk be. Már az első ötéves tervben megkezdődött a Bodva völgyében, Perkupa község mellett egy hatal­mas, modern gipszbánya építése. Az új bánya jövőre megkezdi a terme­lést, s ezzel a hazai gipszszükséglet nagy részét már innen fedezhetjük. A gipsszel együtt bányászható anhid­­rid és szerpentin nevű ásványok is fontosak számunkra: az anhidrid a gipsszel együtt talajjavításra, a szer­pentin pedig tűzálló anyag gyártá­sára kiváló. A magyar kender világhírű rost nö­vény, minőségben talán csak az olasz kender veszi fel vele a versenyt. Ez­A perkupás gipsz egy részét az építőipar számára égetni kell, ezért a második ötéves tervben a bánya szomszédságában modern gipszgyár épül 28 millió forintos beruházással — az első ilyen üzem hazánkban. A gyárat a Német Demokratikus Köz­társaság­­gipsziparának tapasztalatai alapján szerelik fel. A tervezett kor­szerű őrlő- és égetőberendezések le­hetővé teszik, hogy különböző célok­ra tetszés szerinti, kedvező tulajdon­ságú gipszfajtákat gyártsanak. A Bodva völgyi gyár üzem­behelyezése 1960-ban kezdődik meg­­hez képest a hazai kenderfeldolgozás igen fejletlen. A kenderkórót az or­szágban elszórtan fekvő sok kis üzem Az első hazai gipszgyár Porkapárt A hazai kender feldől gőz,a ipar büszkesége Baján A szénbányákból jelentik: TATABÁNYA: Teljesítettük az egész évre szóló terven felüli vállalást A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett Tatabányai Szén­­bányászati Tröszt bányászai alig öt napja jelentették, hogy határidő előtt teljesítették első félévi tervüket. A szénmedence bányászai szombaton újabb győzelmi jelentéssel étve kizettették meg a bányászváros lakóit­ a­ vállalt határidő előtt fél évvel, szombaton felszínre küldték az egész évre terven felül vállalt 80 000 tonna szenet. (MTI) NÓGRÁD: Háromszorosan teljesítettük felajánlásunkat A Nógrádi Szénbányászati Tröszt bányászai az év elején azt ígérték, hogy első félévi tervükön felül 25 000 tonna szenet termelnek. Egy héttel ezelőtt már a féléves terv befejezését jelentették. A bányászok szombaton délben hírül adták, hogy felajánlásukat háromszorosára teljesítve, a fel­színre küldték a hetvenötezredik tonna terven felüli szenet. (MTI) Megkezdődtek a „Heves megyei napok" ünnepségei Egerben (Tudósítónktól.) Szombaton délután kezdődtek meg Egerben a „Heve® megyei napok“ ün­nepségei. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága fogadást adott a „Heves megyei napok“ megnyitása alkalmá­ból a megyei tanács épületében. A fogadáson megjelent Erdei Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Az ünnepélyes megnyitót a Pedagó­giai Főiskola dísztermében tartották meg. Tizenhat kiállítás nyílt meg ezen a napon Egerben:­­a Heves megye 11 éves fejlődése kiállítás, az idegenfor­galmi kiállítás, amely bemutatja az egri vár történetét, műemlékeit, nép­viseletét, kirándulóhelyeit és szálló- o­dáit, gyógyvizeit. Az ipari kiállítások a sütőipar, vasipar, bútoripar, szesz­ipar,­­háziipar eredményeiről számol­nak be. Sok látogatója volt a bor­kiállításnak s a borkóstolóknak. Ezenkívül a Pedagógiai Főiskolán egészségügyi, képzőművészeti és a főiskolai tanárok tudományos mun­káját bemutató kiállítások nyíltak. A ..Heves megyei napok“ keretében rendezik meg a harmadik egri da­losünnepet is. (Első ízben 1907-ben tartottak Egerben országos kórus­­versenyt.) Szombaton este a Peda­gógiai Főiskola szabadtéri színpa­dán nyolc észak-magyarországi ének­kar mutatkozott be az egri közön­ségnek. Az énekkarok Bartók, Ko­dály, Bárdos, Szervánszky és Ka­dosa műveiből adtak elő. Ma reggel a versenyekre érkezett 27 énekkar 1500 tagja összkórussal és felvonulással köszönti Eger város dolgozóit. A beadás teljesítése után szabad a gabona forgalma A begyűjtési miniszter rendelete a gabonabeadási kötelezettség teljesítéséről, a gabona forgalmának és felhasználásának szabályozásáról A gabonabeadási kötelezettség tel­jesítésének sorrendje a rendelet sze­rint a következő: Cséplőgéprész, terménykölcsön, gépállomási talajmunkadíj-tartozás, terület utáni beadási kötelezettség. A terület utáni beadási kötelezettsé­gen belül először a terményben fize­tendő földadót és mezőgazdaságfej­lesztési járulékot kell teljesíteni. A gabonabeadási kötelezettséget a beadási könyvben előírt, gabonafélé­vel kell teljesíteni. Előcséplés esetén a beadási kötelezettség teljesítésére a cséplőgép-, cséplősmunkás­ és arató­rész kiadása után fennmaradó gabo­namennyiség felét, illetve, ha a be­adási kötelezettség ennél kisebb, ezt a mennyiséget kell beadni. Ha az őszi és tavaszi árpát külön csépelik, az árpabeadási kötelezett­ség teljesítésére tavaszi árpát leg­alább az őszi és tavaszi árpa vetésé­nek arányában kell beadni. Vetőmagszükségletként kenyér­­gabonából a kötelező vetésterület után holdanként búzából és rozs­ból 110 kg-ot, árpából és zabból a tavalyi vetésterület után hol­danként 90 kg-ot vesznek figye­lembe. A gabonabeadási kötelezettség tel­jesítésére 16 százaléknál magasabb víztartalmú, ocsúval vagy egészségre ártalmas anyaggal kevert, csávázott, dohos, nem természetes szag^/7.sgy zsizsikes gabonát nem szabad átven­ni. A gabonabeadási kötelezettséget a cséplőgéptől azonnal kell telje­síteni. A terület utáni beadási kötelezettség­re a teljesítési határidőn belül át­adott kenyérgabona minden mázsája után 10 kg korpát térítés nélkül, a gépállomási talajmunkadíj kiegyen­lítésére átadott kenyérgabona minden mázsája után­ pedig 20 kg korpát kell a termelő részére mázsánként 150 forintos áron adni. Ha a korpajáran­­dóság a 30 kg-ot nem haladja meg, a járandóságot a kenyérgabona-beadás alkalmával, legkésőbb azonban a be­adást követő 10 napon belül, ha a korpajárandóság a 30 kg-ot megha­ladja, a járandóság 40 százalékát a beadás alkalmával, de legkésőbb a beadástól számított 10 napon belül, a fennmaradó mennyiséget pedig 1956. november 10 és 1957. január 31 kö­zött kell kiszolgáltatni. A korpajárandóságot a­­korpautal­vány ellenében a malmok, illetve cseretelepeik vagy a földművesszö­vetkezetek adják ki. A rendelet a továbbiakban részle­tesen szabályozza a cséplőgép-rész beadását, a terménykölcsönök vissza­adását, a gépállomási talajmunkadíj­­tartozés kiegyenlítését, a beadási kö­telezettség teljesítését, a sprakpa-be-­­ adási kötelezettség teljesítése­­ affil­­mesített kalászos vetőmagvak be­adását, az átvétel lebonyolítását. A beadási kötelezettség teljesítésé­re a búzát, rozsot, árpát és zabot a terményforgalmi vállalatok, illetve telepeik; búzát, rozsot ezenkívül az átvételre kijelölt malmok is átvesz­nek. A mezőgazdasági termelőszövetke­zetekkel a terményátvevő megállapo­dást köthet a beadáshoz szükséges gabonának vasútállomáson történő átadására is. A termelők az állam iránti köte­lezettség teljesítése után gabona­­feleslegüket az ország egész terü­letén szabadon értékesíthetik és mennyiségre való tekintet nélkül szabadon szállíthatják. Megszűnik az a korlátozás, amely szerint a gabona szállításához szállí­tási engedély szükséges. Azokat a községeket és városokat, ahol a csép­­lés üteméhez képest a begyűjtési tervek teljesítése nem kielégítő, a begyűjtési miniszter — a járási és megyei begyűjtési hivatalok, vala­mint a járási és megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak javaslata alapján — a gabona szabad forgal­mából kizárhatja. Kenyér- és takar­mánygabonát — továbbértékesítés céljából — csak­ a terményforgalmi vállalatok vásárolhatnak. A rendelet kimondja, hogy: ke­nyérgabonát takarmányozásra fe­lhasználni nem szabad. / /rkkent.­s kötő sé /int­e A 100 éves miskolci üveggyár „utóda’* l el idő m­ülkön Hazánk egyetlen öntöttüveggyára Miskolcon működik — immár száz esztendeje. Régi berendezéseivel nem képes már a megkívánt minőségű árut adni sem exportra, sem belföldi felhasználásra. Az itt készülő­­,nehe­zebb“ üvegfajtákra — például a drót­betétes és a felületén domború min­tákkal díszített táblaüvegekre — pe­dig egyre nagyobb szükség van. A kiszolgált, régi gyár „utódja­ként“ a második ötéves tervben Cell­­dömölkön új öntött üveggyár épül. Azért éppen itt, hogy ennek a mező­gazdasági jellegű vidéknek a lakói is mehessenek üzemekbe dolgozni,­­ mert a gyár alapanyagait is a Dunán­­túlról kaphatja. A celldömölki gyár korszerűségben felülmúlja a miskol­cit. Jellemző adat például, hogy a terv szerint itt kétszer annyi elkészí­tett táblaüveg jut majd a gyár egy­­egy dolgozójára, mint Miskolcon. Azz új üveggyár tekintélyes mennyiség­ben készít zöldüveget is (palackokat), amelyből ma még jelentős importra szorul az ország. Az építkezés a jövő évben kezdődik meg és 1959-re feje­­­ződik be. Épül második ötéves tervünk egyik nagy létesítménye, a pécsújhegyi erőmű. Már a főépület alapozási munkálatait végzik. (Fényes Tamás felvétele MTI Fotó) A Gheorghiu-Dej Hajógyár túlteljesítette félévi tervét A Gheorghiu-Dej Hajógyár dol­gozói az előzetes adatok szerint jelentősen túlteljesítették első félévi tervüket. A befejezett termelési tervet 116,1 százalékra, az export kiszállítási tervet 106,4 százalékra, a termelékenységi tervet pedig 104,7 százalékra teljesítették. l megérkezett a Német Demokratikus Köztársaság új magyarországi nagykövete Rudolf Helmer, a Német Demokra­tikus Köztársaság új magyarországi nagykövete június 30-án Budapestre érkezett. A nagykövetet Csatordai Károly, a Külügyminisztérium proto­­kollosztályának ideiglenes vezetője, valamint Kurt Kluge ideiglenes ügy­vivő vezetésével a nagykövetség tag­jai fogadták. Megjelent a nagykövet fogadtatásán a Budapestre akkredi­tált külképviseletek több vezetője és tagja is. (MTI) ÚJ ÉRDEMES MŰVÉSZEK A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Érdemes Művész kitüntető címet adományozta Ungár Imre zongora­­művésznek, Temesvári Jánosnak, az Állami Operaház brácsaművészének, a Zeneművészeti Főiskola brácsa- és kamarazene-tanárának, Lukács Mik­lósnak, az Állami Operaház karmes­terének, a Zeneművészeti Főiskola tanárának, Schubert Ernőnek, az Iparművészeti Főiskola főtanszakve­zető tanárának. . "-----­ A budapesti fiatalok szombaton es­te rendezték meg hagyományos Béke és barátság­i karneváljukat. A Sztálin utat, amerre a karneváli felvonulás elhaladt, s a Sztálin teret, ahol haj­nalig folyt a vigasság, ezen az estén a fiatalok vették birtokukba. A nagyszabású eseményre hetek óta készült a kerületek ifjúsága, s a felvonuláson — . ■fíjirnevál herceg“ négy lm­­as HinVajánális kíséreteképpen — 'fi gyurta, tízezer jelmezes ifjú és „ • be a (fodros 'közönségé- tVa!­t Lllnívcn­yidám hangulatit. / kft , ♦ diVboi hn% nézőközönsége - t­art) tpisztranflU gyakra­t Azután a 1 y.­­ tapsolták meg a mesék világát és a történelmi eseményeket megelevenítő csoportokat. Nagy sikerük volt a tex­tiles lányoknak, akik színes virágok­nak öltözve kísérték a tavasz tündér­kéjét. A Goldberger Textilművek fia­tal nődolgozói „velencei“ karnevál­jukkal tették színesebbé a felvonu­lást. A Sztálin téren — Karnevál her- ,­cégének üdvözlő beszéde után — ter / Réllel, tánccal, tűzijátékkal és a rá-i­ ,­rosligeti tavon rendezett mztkarne-­­ vállal folytatódott a budapesti fiata­lok, nyári mulataffal. (MTI) Fiatalok tízezrei a budapesti ifjúság karneválján (Rév Miklós felvétele) Mun­­ais­önyt nélkül is lettez álfüflő az állami építőiparban és a mezőgazdasági építkezéseken A Minisztertanács rendelete alap­­ján az állami építőiparban és a me­zőgazdasági építkezéseken — legfel­jebb háromhavi időtartamra —­ munkakönyv nélkül alkalmazhatók azok a mezőgazdasági főfoglalkozási dolgozók, akik az építkezéstől 30 ki­lométeres körzeten belül laknak. A mezőgazdálkodási főfoglalkozást az­ illetékes tanács igazolja. (MTI) Hazánkba érkezett a jugoszláv rádiószövetség küldöttsége Farkas Nándor, a noviszadi rádió igazgatója, Markovics Milivoje, a belgrádi rádió főszerkesztőhelyettese és Dusanovics Clara, a zágrábi rádió hírszerkesztőségének vezetője, a ju­goszláv rádiószövetség küldöttségé­­­nek tagjai megérkeztek Magyaror­szágra. A küldöttség itt-­tartózkodá­­sa alatt tárgyalásokat folytat a Ma­gyar Rádióval és a televízióval a baráti kapcsolatok megerősítésére.

Next