Szabad Nép, 1956. július (14. évfolyam, 182-212. szám)

1956-07-29 / 210. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK A SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM ARA 60 FILLÉR VASÁRNAP, 1956. JÚLIUS 29 . Újult erővel termelőszövetkezeteink fejlődéséért A Központi Vezetőség ülése pártunk egész munkájában, a szocialista Magyarország felépítéséért vívott harcban rendkívüli jelentőségű határozatokat hozott, amelyek felölelik pártunk és államunk, egész dolgozó népünk életének szinte minden területét. Nagy horderejű határozatokat hozott a termelőszövetkezeti mozgalmat és a mezőgazdaság szocialista átszervezését illetően is. Mindenekelőtt ki kell emelni annak jelentőségét, hogy a Központi Vezetőség minden kétséget kizáróan, határozottan leszögezte: a mezőgazdaság szocialista átszervezését ingadozás nélkül tovább kell folytatni, gondos, körültekintő és jó politikai munkával meg kell szilárdítani, erősíteni termelőszövetkezeteinket és mindezzel elő kell mozdítani, hogy a második ötéves terv időszaka alatt a dolgozó parasztság zöme önként rátérjen a szövetkezeti nagyüzemű gazdálkodásra. Nagy jelentőségű és félreérthetetlen határozatokat hozott a Központi Vezetőség a szövetkezeti mozgalom önkéntessége tekintetében is, hangsúlyozva, hogy a legkövetkezetesebben biztosítani kell az önkéntességet, s hogy szigorúan el kell ítélni mindenféle túlkapást ezen a területen. A második ötéves tervnek a Központi Vezetőség ülésén elfogadott irányelvei sokoldalú intézkedésekkel támasztják alá a mezőgazdasági termelés fejlesztését és egyben a mezőgazdaság szocialista átalakítását. A Központi Vezetőség határozatai természetesen nem valósulhatnak meg automatikusan, maguktól. Végrehajtásuk mindenekelőtt a mezőgazdaságot irányító állami szervek, a termelőszövetkezeti és gépállomási dolgozók, a falusi pártszervezetek munkájától függ. Ezért is érdemes a határozatokból folyó fontosabb feladatokat részletesen áttekinteni. Az állam a terv irányelvei szerint 1,6 milliárd forintnyi hosszúlejáratú hitelt ad a termelőszövetkezeteknek, amihez a termelőszövetkezeteknek saját erőforrásaikból kell még 1,5 milliárd forintot előteremteniük. De nemcsak ez a probléma, hanem az is, hogy a beruházások zömét kitevő építkezéseket túlnyomórészt maguk a termelőszövetkezeti tagok végezzék el, mivel az állami építőiparnak gyakorlatilag nincs és nem is lesz erre lehetősége. Ezért sokoldalú munkával elő kell mozdítani, hogy a termelőszövetkezetek saját építőbrigádokat hozzanak létre, s megszervezzék a tanulóképzést is. Mivel azonban sok kis termelőszövetkezet erre egymagában képtelen, elő kell mozdítani közös, több szövetkezet által létrehozott építőbrigádok megalakítását is. A beruházások, az építkezések nagy tervét akkor tudjuk megvalósítani, ha most az idei beruházási és építkezési terveket teljesítjük. Ezért szükséges, hogy a Földművelésügyi és az Építésügyi Minisztérium, és a helyi szervek haladéktalanul megjavítsák a termelőszövetkezetek építőanyagellátását és ezzel biztosítsák az idei terv teljesítését. Az irányelvek szerint, lehetővé kell tenni, hogy a termelőszövetkezetek különböző gépeket, többek között az eddigi gyakorlattól eltérően, ne csak tehergépkocsikat, hanem gumikerekű, univerzális traktorokat is vásárolhassanak, a hozzávaló pótkocsikkal. Nem arról van szó, hogy mi a gépállomás gépeit akarjuk a termelőszövetkezeteknek átadni, mert a szántás-vetést, aratást és sok egyéb munkát továbbra is a gépállomások végzik el, hanem arról, hogy a lehetőség szerint, géperejű szállítóeszközökkel is ellássuk a termelőszövetkezeteket. Hozzá kell ehhez fűzni, hogy pillanatnyilag nagyszámú tehergépkocsit vagy univerzális traktort és pótkocsit nem tudunk eladni a termelőszövetkezeteknek, ezért e területen csak fokozatosan, főleg a jövő évtől kezdve tudunk nagyobb léptekkel előre jutni. Az ötéves terv irányelveinek a termelőszövetkezetekre vonatkozó egyik leglényegesebb előírása a szövetkezeti demokrácia további fejlesztése. A lehető leggyorsabban véget kell vetni annak az áldatlan helyzetnek, hogy sokhelyütt a tanácsok és a különböző állami vállalatok únos-untasan beleszólnak a termelőszövetkezet belső ügyeibe, s ezzel eleve megakadályozzák, hogy maga a termelőszövetkezeti tagság döntse el a szövetkezet minden fontos dolgát. Különösen sok durva beavatkozás történt a tervezésnél. Például a jól működő kápolnásnyéki Vörösmarty Termelőszövetkezet tervét a járási tanács csak hónapok múlva, teljesen átalakítva adta vissza, jóllehet a termelőszövetkezet eredetileg elkészített és a közgyűlésen jóváhagyott terve az állam iránti kötelezettségek teljesítésének mindenben megfelelt. A termelőszövetkezetek tagsága bizonyára úgy akarja intézni saját gazdaságának ügyét, hogy több legyen a termés és a jövedelem. Természetesen, a termelőszövetkezetek ügyeibe való felesleges, túlzott aprólékos beavatkozás elleni küzdelem nem azt jelenti, hogy pártbizottságaink, állami szerveink ne ellenőrizzék a termelőszövetkezetek gazdálkodását, ne figyeljék éberen és ne segítsék a termelőszövetkezet fejlődését, az állammal szemben fennálló kötelezettségek teljesítését, a minta-alapszabály alapvető előírásainak betartását, stb. De ennek olyan módját kell megtalálni, hogy ne gyámkodás legyen, hanem fejlessze a termelőszövetkezet önállóságát, a vezetők és a tagság kezdeményezését, alkotó szándékát. Tanulmányozni kell a jól működő termelőszövetkezetek tapasztalatait s azokat meggyőző munkával meg kell honosítani a gyengébben működő termelőszövetkezetekben is. Azokban az esetekben, amikor tényleges hibát látunk, például olyan tervet készíta tsz, amelynek teljesítése nem elegendő a beadás, az adófizetés és egyéb kötelezettségek fedezésére, vagy a minta-alapszabály kereteit meghaladó háztáji földet adnak ki és így tovább, akkor természetesen segíteni, intézkedni kell, aszerint, ahogy a helyzet megkívánja. A termelőszövetkezeti demokrácia fejlesztését szolgálja, hogy a termelőszövetkezeteknek módjukban lesz saját viszonyaiknak megfelelően kidolgozni alapszabályukat is, természetesen a párt és a kormány által jóváhagyott minta-alapszabályt véve alapul. A szövetkezet tagjainak kell meghatározniuk, hogy a 10—20 százalékos határ között hány százalékos földjáradékot fizetnek, a szövetkezetbe bevitt állatok és felszerelések értékének (20—35 százalék között) hány százalékát csatolják a közös alaphoz, a háztáji föld egy kat, holdas felső határán belül milyen nagyságú háztáji földet adnak ki a tagoknak,hogyan alakítják ki a munkaszervezetet, a szövetkezet belső munkarendjét, kiket függetlenítenek a vezetésre és így tovább. Egyes szövetkezetek már eddig is így jártak el. Érdemes tanulmányozni ezeket a már végrehajtott helyi módosításokat, s felhasználni az így szerzett jó tapasztalatokat. Termelőszövetkezeteink egyik legfontosabb feladata a jövedelmező, nagyüzemi állattenyésztés megszervezése. Az ötéves terv irányelvei e tekintetben nagy jelentőségű újítást tartalmaznak. Eszerint a jövőben a mezőgazdasági termelőszövetkezetbe belépő dolgozó parasztoknak a háztáji kereteket meghaladó haszonállatállományt olyan ütemben kell bevinniök a termelőszövetkezetbe, ahogyan megteremtik az elhelyezés lehetőségét, tehát felépítik az istállókat vagy átalakítják a régieket, és a közös gazdaságban megteremtik a szükséges takarmányalapot. Természetesen az igásállatokat, már a megalakuláskor a közös gazdaságba be kell vinni, és számukra a takarmányt is össze kell adni, mivel a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben közösen folyik minden munka. Az új módszer nem a közös állattenyésztés megszüntetését, hanem éppen ellenkezőleg, annak okos, helyes megszervezését kívánja biztosítani. Ez azt is jelenti, hogy az ilyen esetekben a belépéskor nem is értékelik a jószágokat, csak nyilvántartásba veszik. A jószág értékelése, átvétele és értékének kifizetése akkor történik, amikor létrehozzák a közös haszonállattenyésztést. Új rendelkezés az is, hogy a legértékesebb haszonállatok, nevezetesen a tehenek, üszők és kocák ellenértékét a szövetkezeti alapnak jutó 20—35 százalékos levonás után, egy összegben azonnal ki lehet fizetni, amikor az állat a közös gazdaságba bekerül. A Központi Vezetőség által elfogadott irányelvek értelmében fokozni kell a termelőszövetkezeti tagok személyes érdekeltségét a termelés növelésében. Nagyon fontos az a rendszabály, amely szerint biztosítani kell, hogy a beadási kötelezettségen felül rendelkezésre álló árumennyiséget, terméket a termelőszövetkezetek a jelenleginél előnyösebben értékesíthessék, termelési szerződések bizományi értékesítés, szabadpiaci árusítás útján. Ezért el kell törölni az ezt gátló szállítási korlátozásokat és egyéb megkötöttségeket. Jelentős szervező munkát követel meg továbbá az, hogy a termelőszövetkezetek nyerstermékeiket feldolgozzák. A kisebb szövetkezetek, esetleg közös erővel létesítsenek ehhez feldolgozó üzemeket. Ez nemcsak több jövedelmet biztosít, hanem több munkaalkalmat is teremt, ami fokozódó gépesítésünk mellett nem kis jelentőségű sok termelőszövetkezetünkben. A tagok érdekeltségének fokozását szolgálja továbbá a havi előlegfizetés elterjesztése, amelyet részben állami hitelek nyújtásával is segíteni kell. Világos azonban, hogy az előlegfizetés állami hitellel való támogatása nem elegendő és csakis átmeneti, támogatásiak tekintendő. Igen nagy jelentőségű a Központi Vezetőségnek az a határozata, hogy a munkaképtelen és öreg termelőszövetkezeti tagok nyugdíjellátását a termelőszövetkezetek anyagi eszközeiből, intézményesen kell megoldani. Erre vonatkozóan most készülnek a megfelelő állami rendszabályok. Természetesen a nyugdíjellátás olyan mértékű lesz, amilyen mértékben maguk a termelőszövetkezetek képesek erre az anyagi eszközöket biztosítani. A Központi Vezetőség határozatainak végrehajtása a termelőszövetkezetek és általában a mezőgazdaság területén most mindenekelőtt azt teszi szükségessé, hogy a gyors változást érjük el a szövetkezetek számszerű növekedése tekintetében. Az idén sem sikerült teljesen megszüntetni a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésére irányuló munkában a kampány jelleget. Igaz, hogy a tavaszi és nyári munkák időszaka nem a legkedvezőbb termelőszövetkezetek alakítására, új belépésekre, de még a rendelkezésre álló lehetőségeket sem használtuk ki. Nem kell külön magyarázni, hogy most a Központi Vezetőség ülése után nemcsak lehetséges, hanem feltétlenül szükséges is gyorsan erősíteni, valamint számszerűen is fejleszteni a szövetkezeti mozgalmat. Erre lehetőséget ad az a körülmény, hogy legtöbb termelőszövetkezetünk még a tavalyinál is gondosabban, jobban műveli a földjét és bár nem kielégítő mértékben, de az állatállomány és hozama is növekszik. Ezenkívül most, hogy az aratás végefelé tartunk, befejezéséhez közeledik a gazdasági év, újra olyan időszakba lépünk, amikor a szövetkezetek megalakításának, a szövetkezetbe való belépésnek nagy lehetőségei vannak. A múlt években is augusztus, szeptember volt az az időszak — a téli hónapok mellett —, amikor nagyobb arányú szövetkezeti fejlődést sikerült elérni, mert az augusztusban, szeptemberben és részben októberben alakult vagy megnövekedett termelőszövetkezetek tudják leggyorsabban és legkönnyebben megszervezni a közös gazdaságot, s a földrendezést és a tagosítást is ekkor a legjobb lebonyolítani, mert így az őszi vetések már közösen végezhetők. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése céljából ismét meg kell kezdeni az agitációt, a jó termelőszövetkezetek eredményeinek ismertetésével a termelőszövetkezetek felé kell fordítani a falun a közhangulatot. Újra fel kell karolni az előkészítő bizottságokat. Az ország területén jelenleg mintegy 300 előkészítő bizottság működik. Szükséges, hogy a járási és megyei vezetők a közeli napokban keressenek fel minden előkészítő bizottságot, s tanácskozzanak az előkészítő bizottság tagjaival és a helyi pártszervezetekkel, hogy az agitáció most már szélesebb méretekben megkezdődjék. Az előkészítő bizottságoknak tanácsolni kell, hogy már most készítsenek gazdasági terveket a megalakítandó termelőszövetkezet számára, figyelembe véve a község helyi adottságait. Az új tsz-ekbe is minél több jól gazdálkodó középparasztot kell felvenni. Ehhez hozzá kell fűzni azt a tanácsot is, hogy a dolgozó parasztok ne hozzanak létre túl nagy területű új termelőszövetkezeteket, mert tapasztalataink szerint az 1000—1500 holdnál nagyobb új termelőszövetkezetekben kellő tapasztalat híján nagyon nehezen tudnak mindjárt az első évben megfelelő eredményeket elérni. De nem kívánatos a túl kicsiny termelőszövetkezetek megalakítása sem, mert épp a kis terület miatt a földeket tagosítani nem tudják és a nagyüzem előnyeit sem hasznosítják. A szövetkezet növelését, vagy új tsz alakítását mindig gondosan meg kell tanácskozni a szövetkezet tagjaival, vagy a szövetkezetet alakító dolgozó parasztokkal és messzemenően az ő akaratukra és határozatukra kell támaszkodni. Mindenekelőtt a már meglevő termelőszövetkezet tagjai agitáljanak, de természetesen a járási párt- és állami szervek hozzáértő munkatársai, a gépállomások vezetői és dolgozói továbbra is adjanak nagy segítséget az agitációban. Továbbra is helyes és tanácsolni kell — ahol ennek feltételei megvannak — termelőszövetkezeti községek létrehozását, mert ha valamely község dolgozó parasztságának zöme belép a tsz-be, ez meggyorsítja a megszilárdulást, csökkenti a nehézségeket. Figyelembe kell venni, hogy a termelőszövetkezetek fejlesztése rendkívül nagy jelentőségű feladat és a falusi osztályharc viszonyai közt megy végbe. A kulákokkal kapcsolatban, mint ezt a Központi Vezetőség határozata kimondja — biztosítva számukra az állampolgári jogokat és a törvényességet — folytatni kell a politikai leleplezést és nem szabad figyelmen kívül hagyni semmi olyan esetet, amikor esetleg a kulákok ellenségesen lépnek fel a szövetkezetekkel és a szövetkezeti mozgalommal szemben. Továbbra is azt kell javasolnunk a termelőszövetkezeteknek, hogy kulákokat ne vegyenek fel tagjaik közé. De mielőbb el kell végezni mindenütt a helytelenül kuláknak minősített középparasztok mentesítését az igazságtalan terhektől és igazságot szolgáltatva számukra, igyekezni kell őket is a szövetkezés számára megnyerni. A Központi Vezetőség határozata után, anélkül, hogy egy pillanatra is lemondanánk arról, hogy a termelőszövetkezetek fejlesztése során elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezeti típust javasoljuk, meg kell szüntetnünk a szektás magatartást, elzárkózást a szövetkezés alacsonyabb típusaival szemben. Ilyesmivel még mindig gyakorta találkozhatunk a párt- és állami apparátus dolgozóinál és pártszervezeteinknél is. Az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportokon kívül, mint ezt a Központi Vezetőség határozata kimondja, hatékonyan kell támogatni a földművesszövetkezeti mozgalmat és ezen belül a különböző termelési társulások, szakcsoportok létrehozását. Pártbizottságaink tanulmányozzék gondosan a már meglevő szakcsoportokat és termelési társulásokat, s igyekezzenek a hasznos tapasztalatokat minél szélesebb körben elterjeszteni. Különösen nagy lehetőség nyílik erre a szőlő- és gyümölcstermesztő vidékeken, de másutt is. A párt- és tanácsszervek, a mezőgazdaság minden dolgozója, a termelőszövetkezeti, és az egyénileg dolgozó parasztság egyaránt szívvel-lélekkel váltsa valóra pártunk Központi Vezetőségének határozatait, útmutatásait, hogy ennek nyomán további nagy lépést tegyünk előre a mezőgazdasági termelés növelésének, a dolgozó parasztság, s az egész dolgozó nép jóléte növelésének, a szocializmus építésének útján. „Ma az az elsőrendű feladat, hogy a régi és új káderek összeforrjanak, hogy a harcokban megedzett régi és új káderek együtt harcoljanak a Központi Vezetőség, a párt politikája érvényesítéséért." (Az MDP Központi Vezetőségének 1956. július 18—21-i ülésének határozatából.) Magyar kormánydelegáció utazott Bolívia új elnökének beiktatására A Bolíviai Köztársaság új elnökének, dr. H. Siles Zuazónak beiktatására Molnár Erik igazságügyminiszter vezetésével július 28-án háromtagú magyar kormánydelegáció utazott Bolíviába. (MTI) A lengyel parlamenti küldöttség Debrecenben A Debrecenben időző lengyel parlamenti küldöttség szombaton délelőtt a város tanácsa végrehajtó bizottságánál tett látogatást. Érdeklődéssel tekintették meg a történelmi épületet, ahol egykor Kossuth és a hagyomány szerint Bem József is megfordult. Ezután többórás igen sokrétű eszmecserére került sor a lengyel képviselők és a tanács vezetői között. A lengyel képviselők szombaton délután megismerkedtek Debrecen nevezetességeivel. (MTI) Eddig csaknem 200 000 mázsa gabonát csépeltek el Somogyban Somogyban 16 gépállomás körzetében több mint 200 cséplőgép dolgozik már. Július 28-ra csaknem 200 ezer mázsa gabonát csépeltek el a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok portáin. A cséplési versenyben az első helyet a Kaposvári Gépállomás tartja több mint 24 ezer mázsával és ugyancsak ennek a gépállomásnak a körzetében dolgozik a legjobb cséplőcsapat is, a tavalyi győztes, Károlyi János csapata, amely eddig több mint 1500 mázsa gabonát csépelt el a toponári egyénileg dolgozó parasztok portáin. Hetvenöt éves a Magyar Távirati Iroda 1956 októberében ünnepli fennállásának 75. évfordulóját a Magyar Távirati Iroda, Szegedy-Maszák Hugó és Egyesy Géza 1881-ben alapította a hírközlő szervet, s ezzel függetlenítette a bécsi Correspondsnz-Bureau-tól. 1945 januárjában, amint a pesti oldal felszabadult, a náciktól kifosztott és épületében is súlyos károkat szenvedett MTI ismét megkezdte működését. 1950- ben különvált a rádiótól, s három esztendővel később a régi Bródy Sándor utcai székházát is felcserélte a Naphegyen épített, korszerű, négyemeletes épülettel. 1951-ben egyesült az MTI-vel a Külföldi Sajtószolgálat, 1956-ban pedig a Magyar Fotó Vállalat. (MTI) Növekszik a televízió közönsége Az Orion Rádió- és Villamossági Gyár nemrégiben megkezdte a televíziós vevőkészülékek sorozatgyártását. Ma már számos klubhelyiségben, olvasóteremben, sőt magánosoknál is megtalálható a vevőkészülék. A gyár az év folyamán a tervek szerint több ezer készüléket bocsát forgalomba. A közönség tájékoztatása céljából illetékes szervek tudomásra hozták az év folyamán várható műsort is. E szerint az adás egyelőre kísérleti jellegű, s a technikai fejlesztés jelenlegi fokán kizárólag filmek közvetítésére szorítkozik. (MTI) Hétfőn összeül az országgyűlés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlést hétfőn délelőtt 11 órára, új ülésszakra hívta össze. Az ülésszak foglalkozik a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a világ parlamentjeihez intézett felhívásával, majd Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke üdvözli a hazánkban tartózkodó lengyel parlamenti küldöttség tagjait. Az üdvözlésre a lengyel szejm küldöttségének vezetője válaszol. A napirenden a továbbiakban négy fontos beszámoló szerepel. Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára beszámol az Elnöki Tanács működéséről, majd törvényjavaslatok és az országgyűlés új ügyrendjének benyújtására kerül sor. Ezután Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke számol be az országgyűlésnek. Non György, a Népköztársaság legfőbb ügyésze az ügyészségek munkáját ismerteti, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke pedig a parlamenti küldöttségek cseréjéről és az Interparlamentáris Unió munkájáról tájékoztatja a képviselőket. A beszámolókat vita követi. Az országgyűlés megtárgyalja az új ügyrendet, megválasztja az új bizottságokat, és előreláthatólag pénteken az interpellációkra is sor kerül. Az országgyűlés új ülésszaka elé nagy várakozással tekint az ország dolgozó népe. (MTI) A Magyar Kereskedelmi Kamara Váci úti mintatermében mutatják be az érdeklődőknek a magyar ipar legújabb exporttermékeit. A képen előtérben a KU—500-as körcsiszológép, melyet a székesfehérvári Könnyűfém- és Szerszámgépgyár készített. ☆ Szempompás víziparádéval nyitották meg a balatoni Ünnepi hetet A Balaton déli partján szombaton este nyitották meg a már hagyományossá vált balatoni ünnepi hetet, amely július 28-tól augusztus 4-ig tart. A siófoki megnyitón az utóbbi évek legnagyobb víziparádéján négy nemzet képviselői vettek részt. Este sétahajók indultak a kikötőből majd a lampionokkal és fáklyákkal díszített csónakok felvonulására került sor. Francia útikalauz Moszkváról és Leningrádról Párizsban 260 oldalas útikalauz jelent meg Moszkváról és Leningrádról ára 2000 frank. A Times szerint 30 év után ez az első Nyugaton megjelent útikalauz a Szovjetunióról. Kiadását — mint a lap írja — az tette szükségessé, hogy sok francia turista utazik ezen a nyáron a Szovjetunióba. E könyv angol nyelvű kiadása is hamarosan megjelenik előreláthatólag négy hónapon belül. Három, százötven személy befogadóképességű vízibusz közlekedik a 1..vn.,. . .zdve a Dunán, a Gellért tér és a Margitszigeti Nagyszálló között. A vízibusz útközben a Molotov téren, a Bem József rakparton áll meg. A 30 perces út viteldíja felnőtteknek egy forint, gyerekeknek 50 fillér. Nagyobb fiú* Milyen áruellátásra számíthatnak a vásárlók a második félévben? — erről nyilatkozott Tausz János belkereskedelmi miniszter elvtárs a Szabad Nép munkatársának. A legfontosabb cikkekből több kerül forgalomba . A leszállított árú cikkek forgalma ugrásszerűen növekedett, így például ballonkabátból 70 százalékkal, férfi sportöltönyből 60 százalékkal, nylonfehérneműből 150 százalékkal többet adunk el. Ez az oka az itt-ott tapasztalható zökkenőknek. Ezekből az árucikkekből ezentúl többet szerzünk be az ipartól, s az árucsere keretében a baráti országokból is kapunk árut. A második negyedévhez hasonlóan jó ellátást biztosítunk húsból, húskészítményből, zsírból, lisztből, cukorból. A harmadik negyedévben 22,8 százalékkal több hús kerül forgalomba, mint 1955 harmadik negyedében. Az elosztásnál tapasztalható hibákat azonban mielőbb meg kell szüntetni! Zsírból mintegy 14 500 mázsával, tejből 11 százalékkal többet értékesítünk, mint tavaly a harmadik negyedévben. Lehetséges, hogy a tojásellátásban — a tervezettnél alacsonyabb begyűjtés miatt — a városi lakosság ellátásában lesznek zökkenők. A tejfogyasztás az árleszállítás óta emelkedett, az ellátásban nincs semmiféle zavar, csupán a palackozott áru kevés, palackhiány miatt. A konzerv-, a burgonya-, zöldségféle- és a gyümölcsellátás valószínűleg jobb lesz a tavalyinál, és sok esetben az árak is alacsonyabbak. Bőséges készletek vannak szalonnából, vegyesízből. Ruházati cikkekből 5,3 százalékkal többet hozunk forgalomba, de a különösen keresett árucikkekből ennél jóval többet, így például a Pannónia tef írből mintegy 50, ágyneművászonból mintegy 20 százalékkal többet kívánunk értékesíteni. A második negyedévhez képest a rímet kell fordítani az ári harmadik negyedévben 10 százalékkal több rádiót, 55 százalékkal több mosógépet hozunk forgalomba. Gazdagabb választék — A húskészítmények választéka továbbra is bőséges lesz, a sajt választéka is jelentékenyen javult. • Édességfélékből a választék kielégítő és reméljük, hogy a kakaóbab-állomány javulásával a negyedik negyedévben tiszta csokoládét is tudunk forgalomba hozni. Ruházati cikkeknél tovább gazdagítjuk a választékot. Tavaly még hiánycikk volt néhány pamut felső- és alsó-kötöttáru, a gyermek, tréningruha — az ezekkel kapcsolatos panaszok megszűnnek. Gondoskodunk arról, hogy nylon és kreppnylon bokafixből, háromnegyedes harisnyából mintegy 30 százalékkal több álljon a lakosság rendelkezésére, mint a második negyedévben. A készruházati cikkek az eddiginél többféle fazonban készülnek, így például a ballonkabát, amely tavaly két fazonban készült, az idén már hét új modellben kerül forgalomba. Férfijelöltőkben is nagyobb lesz a választék. Kasha-kosztümök és öltönyszövetek különböző új, pasztellszínekben is forgalomba kerülnek. A nyár végére megjelenik a boltokban az újfajta eljárással készült gyűrhetetlen sottis, fésűs viscosa szoknyaszövet. Az ipar most több fényezett bútort készít, mint azelőtt, Németországból és Lengyelországból is rendeltünk fényezett bútorokat a választék bővítésére. Csőbútorból már forgalomba került a két új típus. Mindent elkövetünk a bútorhiány megszüntetésére, a választék bővítésére, de a gyorsan növekvő bútorigényeket nem tudjuk teljesen kielégíteni. Mit vár a kereskedelem az ipartól? — Elsősorban a termelt áruk minőségének a javítását, a jó áruk minőségének állandósítását. Persze ehhez az is szükséges, hogy a külkereskedelem egyenletesen és megfelelő minőségű nyersanyaggal lássa el az ipart. Nagy hiba, hogy az utóbbi minőségére időben több árucikknek romlott a minősége. Gyengébb a Saturnus, a Túrán, egyes kordias anyagok, s így az ezekből gyártott készruha minősége. A Bertex által gyártott magasszárú gyermekcipőnek gyakran leválik a talpa, a rádióizzók élettartama rövid. Az árak rögzítettek, nem ingadozhatnak a minőség változása szerint. Az iparnak kell tehát arra törekednie, hogy az áruk tartós, jó minőségét biztosítsa! Az ipar szüntesse meg az állandó „átprofilozást“ (ez történt például a hűtőszekrény és a mosógép esetében), mert ez vajmi kevéssé járul hozzá a minőség javításához. Minél előbb biztosítani kell azokat a technikai felszereléseket, amelyekre az iparnak és a kereskedelemnek szüksége van. Az ország egyes részeibe még nem tudunk megfelelő mennyiségű húst szállítani, mert az iparnak kevés a korszerű szállítóeszköze és a kereskedelemnek kevés a modern hűtőberendezése. Nem halad megfelelő ütemben a sütőipar korszerűsítése sem, s emiatt is sok a panasz a kenyér minőségére. Az árakkal kapcsolatban azt várjuk az ipartól, hogy a műszaki színvonal emelése, a termelékenység növelése és az önköltség csökkentése révén tegye lehetővé számos olyan gyártmány fogyasztói árának csökkentését, amely a magas termelői ár miatt még eléggé hozzáférhetetlen a lakosság jelentős része számára. (Hűtőszekrény, porszívó, padlókefélő gép, mosógép, Dongó-segéd, motor stb.) A kereskedelmi dolgozók is jelentékenyen hozzájárulhatnak az ellátás további javulásához. Igaz, munkájukra egyre kevesebb a panasz. De arra kell törekedniök, hogy egy vásárló se távozzék bosszúsan, elégedetlenül az üzletből. Hogy ez megvalósuljon, az elsősorban tőlünk, a kereskedelem irányítóitól függ: rendszeres neveléssel, jobb szakmai oktatással kell magasabb színvonalra emelnünk a kereskedelmi dolgozók munkáját. S nagyobb anyagi és politikai megbecsülésben kell őket részesítenünk! Ez növelné munkakedvüket és hozzájárulna a lakosság jobb kiszolgálásához is. r\41\JiHmmmmmimmmmm—•——————• Tovább javul az áruellátás a második félévben Összeült a bányászszakszervezet XVI. kongresszusa Felszólalt a jugoszláv bányász- és kohászszakszervezet titkára A bányászat legjobbjai szombaton és vasárnap az ÉDOSZ-székház tanácstermében a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének XVI. kongresszusán tárgyalják meg a legutóbbi kongresszus óta végzett munkát, s megjelölik a további feladatokat. A tanácskozást Varga György, a szakszervezet titkára nyitotta meg, majd az elnökség és a különböző bizottságok megválasztása után Blaha Béla, a bányász szakszervezet elnöke mondotta el a szakszervezet központi vezetőségének beszámolóját. Hangsúlyozta, hogy országunknak az utóbbi négy év során elért eredményei nem választhatók el a bányaipar sikereitől. Beszámolt arról, hogy javult a bányászok szociális helyzete. Az utóbbi négy évben a szénbányászatban 6000, az olaj-, érc- és ásványbányászatban 400 lakás épült állami támogatással Ezenkívül 4000 bányász-saját ház készült el. Pártunk Központi Vezetősége a minap fontos kérdésekben hozott határozatot. Minket, bányászokat külön is kötelez ez a határozat: az energia- és tüzelőanyag-helyzetben mutatkozó nehézségek leküzdésére 300 000 tonna szenet kér terven felül. Legyen ez a cél egyik legfontosabb feladatunk. A beszámoló után a felszólalások következtek és ennek során Zadravec Iván, a jugoszláv bányász- és kohászszakszervezet titkára is felszólalt. A mi szakszervezetünk — mondotta — híve az együttműködésnek, az egyenjogúság, függetlenség, akölcsönös megbecsülés és a más országok és mozgalmak belügyeibe való be nem avatkozás elve alapján, és a szabad eszmecsere folytatását szorgalmazza. A jugoszláv bányászok sohasem maradnak el a jugoszláv népeknek a békéért és a világ összes népei közötti együttműködésért folytatott harcában, mert a világ munkásai szövetségében látjuk a dolgozók életszínvonala emelésének biztosítékát. Szakszervezeteink és népeink együttműködését nemcsak a már említett elvek teszik szükségessé. Országaink szomszédos országok. A magyar nép és a mi népünk a szocializmust építi és végső célként a dolgozó emberek élet- és munkafeltételeinek jobbátételét, s új, emberséges szocialista viszonyok kiépítését tűzték ki. Ez az alapító ok, amely együttműködésre utal bennünket. A jugoszláv munkásosztály eddigi útján, a szocializmus és a szocialista viszonyokért vívott harcban, gazdag tapasztalatokra tett szert — folytatta. — Ez azonban nem jelenti azt, hogy más országoknak, különösen azoknak, amelyek azonos célok felé törekednek, mint mi — és ezek között az önök országának — újabb tapasztalataira nincsen szükségünk. Fel akarunk használni minden pozitív tapasztalatot, mint ahogy saját tapasztalatunkat hozzáférhetővé teszszük mindenki számára, aki azokat a szocialista viszonyokért vívott harcban fel kívánja használni — mondotta végezetül. A kongresszus ma folytatja munkáját.