Szabad Nép, 1956. augusztus (14. évfolyam, 213-242. szám)

1956-08-26 / 237. szám

A VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM ARA 60 FILLÉR VASÁRNAP, 1956. AUGUSZTUS 26 A magyar értelmiség történelmi hivatása Tanítók és mérnökök, orvosok és tudósok, agronómusok és jogászok nagy érdeklődéssel tanulmányozzák a Központi Vezetőségnek a párt értel­­miségi politikájáról szóló határozatát. A Társadalmi Szemle augusztusi szá­­ma, amely a határozatot közölte, na­­pok alatt elfogyott. Az értelmiségi gyűléseken, értekezleteken rég nem volt ilyen aktivitás. S mindez első­­sorban annak köszönhető, hogy a­­ha­­tározatból tényleges helyzetüket, problémáikat olvashatják ki. A hat­á­­rozat választ ad a múltra, felel a je­­len problémáira, s reményteli bízta­­tást nyújt a jövőre. Különösen nagy megnyugvást keltett, hogy a határo­­zat elítéli a régi értelmiségiekkel szemben megnyilvánuló bizalmatlan­­ságot, s kimondja: az értelmiségiek elbírálásánál elsősorban a tizenegy év óta végzett munkát, a jelenlegi szakmai és politikai tevékenységüket kell figyelembe venni. A határozat önmagában persze csodákra nem képes. Most a végre­­hajtáson a sor. Maga a határozat is figyelmeztet erre azzal, hogy a helyzet elemzését, s a tennivalók általános körvonalazását kiegészíti egy 2010 gyakorlati intézkedés meg­­jelölésével. De figyelmeztet az azon■ nali cselekvés szükségességére az értelmiségi gyűlések hangulata is. A II. kerületi aktívan felszólalt pél­­dául Dr. Varger János, a Mezőgaz­­dasági Minőségvizsgáló Intézet ku­­tatója és azt mondta: ״ Ez a határo­­zat a Központi Vezetőség őszinte törekvését tükrözi az értelmiségi munka nagyobb megbecsülésére.“ — Majd hozzáfűzte: ״ Bárcsak a benne foglaltak fele megvalósulna.“ Ré­gebben felszisszentünk volna egy ilyen megjegyzésre. Most sem örü­­lünk neki, de elgondolkodunk rajta. A párt értelmiségi politikájának szektás eltorzítása éveken keresztül keserűséget okozott sok értelmisé­­ginek, különösen a régieknek. Nem csodálkozhatunk azon, ha ennek nyomai nem tűnnek el egyszerre, ha az őszinte bizakodásba itt-ott még a várakozás, sőt a bizalmatlanság elemei is keverednek. A lelkesedés és az érdeklődés, de a bizonytalan­ság még meglevő maradványai is felkerítsenek arra, hogy bátran és határozottan fogjunk hozzá az ér­­telmiségi határozat megvalósításé­­hoz. Mint friss szél a ködöt­t úgy tekláli eloszlatni a kétkedést a tét-A határozat végrehajtása nagy­­részt a pártszervezeteken, a megyei és városi pártbizottságokon, az álla­­mi­szerveken, a minisztériumokon és a tanácsokon fordul meg. Ezért arra van szükség, hogy az az érdeklődés amelyet a határozat az értelmiség kö­­zött kiváltott — tovább terjedjen hogy a kommunisták mindenütt meg­­ej­tsék rendkívüli nagy jelentőségét, szenvedélyesen kutassák megvalósí­­tásának módozatait. Nem véletlen, hogy a határozat sok pontja egyene­­sen a párt és állami szervekhez szól. Ahhoz, hogy valamennyi pártszerv, valamennyi minisztérium, valameny­­nyi tanács a határozat szellemében cselekedhessen, az itt dolgozóknak mélyen meg kell érteniük az értelmi­­ség szerepét társadalmunkban, a szo­­cializmus építésében. A ma tudósa, a ma mérnöke, a ma orvosa, a ma pe­­dagógusa, a ma jogásza már nem a kizsákmányolókat, hanem a dolgozó nép érdekeit szolgálja. A szocializ­­mus építésében mind nagyobb szere­­pet kap a gazdasági szervező és kul­­turális nevelőmunka, s ezzel párhu­­zamosan növekszik az értelmiség száma és társadalmi jelentősége is. ״ A szocialista építés problémáinak kidolgozása, a hazai sajátosságok fel­­tárása, a marxizmus-leninizmus to­­vábbfejlesztése csak az értelmiség alkotó részvételével valósulhat meg. Az értelmiségnek az ipari s a mező­­gazdasági termelés, a tudomány, a technika és a kultúra állandó fejlesz­­tésében végzett munkája a szocia­­lizmus építésének nélkülözhetetlen része.‘’ Az ország érdeke, a munkások, a parasztok érdeke teljesen egybeesik az értelmiség érdekével. Igazán osz­­tályharcos ma az a politika, amely végső soron az ország gazdagodását, műveltségét növeli. Az ország gazda­­gabb és műveltebb pedig csakis az értelmiség alkotó munkájával és közreműködésével lehet. Ezért az osztályharc logikája parancsolóan megköveteli, hogy az értelmiség szá­­mára olyan politikai, erkölcsi és anyagi feltételeket teremtsünk, ami alkotó tevékenységük szabad kibon­­takozását a legjobban elősegíti. A kapitalizmus béklyóiban senyvedő tehetség, alkotó és képzelőerő csak a mi rendszerünkben kaphatta meg a szabad érvényesülés lehetőségeit. ״ Gazdasági és kulturális építőmun­­kánk hatalmas eredményei nem születhettek volna meg eddig sem a magyar értelmiség önzetlen, gyümöl­­csöző munkája nélkül.” De ez az eredmény még nagyobb lehetett vol­­na, ha azt a munkát nem fékezi a múltban elkövetett hibák sorozata. Az értelmiség tehetsége kivirágzásá­­nak még soha nem voltak olyan le­­hetőségei hazánkban, mint éppen ma. A lehetőség azonban még nem valóság. A lehetőséget valósággá ten­­ni sokrétű, bonyolult munkát köve­­tel. Téved, aki azt hiszi, hogy az értel­­miség hivatását szocialista építésünk viszonyai között csak a párt­ és az állami funkcionáriusok között kell ismertetni s magyarázni. Szükséges ezt megtenni magtik között az értel­­miségiek között is. A régi nevelés hatása, a sérelmek sok értelmiségi számára megnehezítette, hogy felis­­merje tényleges szerepét a kizsákmá­­nyolástól mentes társadalomban, amely minden átmeneti, múló hiba ellenére is sokkal nagyobb teret nyújt az alkotó gondolatok számára, mint a régi rendszer. Elsősorban a párt munkájától függ, hogy ez a nagy történelmi szerep tudatossá vál­­jék minden értelmiségiben. Szinte felmérhetetlen energiát szabadít fel annak a felismerése, hogy a régi ér­­telmiséget nem egyszerűen ״ felhasz­­náljuk“ a szocializmus építésében, amíg a munkás-paraszt értelmiség fel nem nő — mint ahogyan ezt a párt politikájának eltorzulása miatt gyak­­ran joggal hihették —, hanem ez a rendkívül értékes réteg szerves és nélkülözhetetlen részese fejlődő tár­­sadalmunknak. Ennek a történelmi hivatásnak tudatosítása egyik legfon­­tosabb feladata pártszervezeteinknek. Ehhez persze az is kell, hogy ala­­posan megismerjék a megye, a város, a járás különféle értelmiségi rétegei­­nek helyzetét. Mások a problémái a falusi tanítónak, mások a klinikai or­­vosnak vagy a törvényszéki bírónak. De még az egyes értelmiségi csopor­­tokon belül is nagy különbségek adódhatnak. Mérnökök dolgoznak gépgyárakban, bányákban és építke­­zéseken is, de életviszonyuk, munká­­juk jellege, nehézségeik különböznek egymástól. Sematikus sablonmm­unká­­val másutt sem, de itt különösen nem sokra megyünk. A határozat végre­­hajtásához nagyon is differenciált körültekintő munka szükséges, amely­­nek során a pártszervezetek eljutnak minden egyes értelmiségihez, megis­­merik helyzetét, gondolatait. Csakis így lehet eredményesen támogatni munkájukat, orvosolni sérelmeiket, megszüntetni az osztályharc szükség­­szerű éleződéséről szóló, hamis elmé­­letből táplálkozó káderpolitikánk hi­­báit. Ez az útja a párt és az értelmi­­ség közötti kölcsönös bizalom elme■­lyítésének, a párt és az értelmiség kapcsolatai megszilárdításának. Népünk előtt nagy feladatok áll­­nak. A Központi Vezetőség legutóbbi ülésén a második ötéves terv irány­­elveiben megszabta népünk öt évre szóló nemzeti programját. Ez a prog­­ram minőségileg különbözik minden eddigi programtól. Fel akarjuk szá­­molni iparunk műszaki elmaradott­­ságát,­­ meg kívánjuk honosítani a világtechnikában végbemenő forra­­dalmi eredményeket. Hozzáfogunk az atomenergia békés felhasználásá­­hoz. Megteremtjük a vegyipar leg­­modernebb ágát, a műanyaggyártást, öt év alatt a gépiparban nagy diese­­lesítési programot hajtunk végre. Meg kell teremtenünk öt esztendő alatt a nagyüzemi lakásépítkezés alapjait. A mezőgazdaságban biztosí­­tani akarjuk a szocialista nagyüzem súlyát. Meg akarjuk honosítani ha­­zánkban is az agrotechnika legújabb vívmányait. A köznevelés, a kultúra, az egészségügy jelentős továbbfej­­lesztését tervezzük. 200 ezer lakással akarunk könnyíteni a dolgozók lakás­­gondjain. Ez a program büszkeség­­gel kell hogy eltöltsön minden igaz magyart. Ezt a programot csakis az értelmiség szakértelmével, odaadásé­­val válthatjuk valóra. A második öt­­éves terv nyitotta távlatok maguk­­ban foglalják az értelmiség társadal­­mi súlyának, jelentőségének további növekedését. A termelés műszaki színvonala emelésének, a korszerű szocialista mezőgazdaság megterem­­tésének, kulturális forradalmunk to­­vábbi fejlesztésének nagy feladatai egybeesnek értelmiségünk legjobb törekvéseivel. Ennek a programnak a valóravál­­tásában értelmiségünk örömest vesz részt. Párt- és állami szerveinknek azonban sok mindent kell még elkö­vetniük azért, hogy ez a részvétel minél termékenyebb, minél hatéko­­nyabb legyen a haza javára, s minél örömtelibb az értelmiség számára is. Ehhez legalábbis a nyugodt munka három alapvető feltételét kell meg­­teremteni: a politikai biztonságot, az erkölcsi megbecsülést, s az állandóan javuló anyagi körülményeket. Ezekről a feltételekről a Központi Vezetőség határozata részletesen be­­szél és megszabja a konkrét tenni­­valókat is. A politikai biztonság alapját megteremtette a XX. kong­­resszus, s a Központi Vezetőség jú­­liusi határozata. Ez azonban még nem elégséges. Az értelmiség politi­kai biztonságérzetéhez meg kell ol­­danunk még sajátos problémáikat is. Pártszervezeteink most ehhez nyújt­hatják öntevékenyen a legtöbb segít­séget. Nincs okunk félni a valóságos helyzet feltárásától, mert ráléptünk a hibák kijavításának útjára. És fő­leg azért nem, mert elsősorban nem hibákkal fogunk találkozni. Vegyük például az értelmiségiek sokszor em­legetett panaszát, gyermekeik ne­­hézségeit az egyetemi felvételeknél A panasz jogosult, s a határozat fog­­lalkozik is az orvoslás módjával. De ez a hiba sem fedheti el szemünk elől, hogy ma főiskoláinkon még így is jóval több értelmiségi származású diák tanul, mint tanult a felszabadu­­lás előtt. A politikai biztonság meg­­teremtéséhez az is hozzátartozik, hogy a pártszervezetek ne késleked­­jenek jóvátenni egyes értelmiségiek apróbb-nagyobb sérelmét. Az értelmiség erkölcsi megbecsülé­­sének alapja, munkájuk megbecsülé­­se. J611a״ kívánnak részt venni a he­­lyi és országos ügyek intézésében, a legfontosabb kérdések eldöntésében is. Az aktívákon, szinte mindenütt el­­hangzott az igény. ..Hallgassák meg szavunkat, hasznosítsák tanácsain­­kat.“ A mérnöknek, a tanítónak, az agronómusnak fáj a dilettáns munka. Nem szabad,­­hogy még egyszer is ta­­paszta­lhassák, hogy tervek, javasla­­tok, rendelkezések az ő bevonásuk nélkül készüljenek. Ezért mondja ki a határozat a többi között azt is, hogy a budapesti és a megyei párt­­bizottságoknak, a minisztériumoknak, a tanácsok végrehajtó bizottságainak új gyakorlatot kell kialakítaniuk: olyan gyakorlatot, hogy az országos és helyi tervek, intézkedések, utasí­­tások kidolgozásakor meghallgassák a kommunista, a pártonkívüli szak­­emberek véleményét. Nagy eredmény lesz az, ha a gazdasági, társadalmi és politikai élet minden területén szer­­vezetten és rendszeresen megfogad­­ják­ a szakemberek okos szavát. De még nagyobb lesz az eredmény, ha a legkiválóbb szakemberek, akik ed­­dig sokszor háttérbe szorultak, ma­­guk is a kérdést eldöntők soraiban lesznek. Népi demokratikus államunk gaz­­dasági erejéhez mérten maximálisan ki kell elégíteni a tudomány és a kultúra igényeit. Népi demokráciánk érdeke, hogy a szocialista építés elő­­rehaladtával nőjön a tudományos dolgozók, mérnökök, pedagógusok, orvosok és egyéb szakemberek szá­­ma. Nagyobb anyagi támogatást kell adni ezért tudományos, kulturális, ok­­tatási intézményeinknek. De fokoza­­tosan javítanunk kell az értelmisé­­giek anyagi helyzetén is. Igényeik joggal nőnek, többet akarnak kül­­földre utazni, több könyvet, folyóira­­tot akarnak vásárolni és ma már egyre kevésbé szabad luxusnak te­­kinteni, ha becsületes munkával ke­­resett pénzükből autót akarnak vá­­sárolni. Értelmiségünk zömétől távol áll az anyagiasság. De joggal elvár­­hatják, hogy egyre fontosabbá és eredményesebbé váló munkájuk er­­kölcsi megbecsülését anyagi helyze­­tük javulása is kövesse. Ezért hatá­­rozta el a Központi Vezetőség, hogy felül kell vizsgálni az értelmiség egyes rétegeinek anyagi helyzetét és javaslatot kell kidolgozni a második ötéves tervben fokozatosan megvaló­­suló bérrendezésekre. Ennek a prog­­ramnak első lépése, hogy az egyete­­m­i oktatók fizetését szeptember 1-től felemelik. A határozat megjelenése utáni első napok tapasztalatai is azt igazolják, hogy a magyar értelmiség, a régi és az új egyaránt felismeri az új hely­­zetet, megérti és helyesli a párt poli­­tikáját. Nem kétséges, hogy erre a felismerésre méltó válasz alkotó tét­­tük lesz. Most a pártszerve­­zezeteken a sor, hogy az értelmiségiek különböző rétegei, a régiek és az újak, a kommunisták és a pártonkí­­vüliek mindinkább összeforrjanak és tömörüljenek a második ötéves terv országépítő, nagy programja körül. Növekvő nyereség, csökkenő költségek az iparban A Központi Statisztikai Hivatal 1956 augusztusában megjelent közle­­ménye beszámol a minisztériumi iparvállalatok 1956 I. félévi nyeresé­­gének és önköltségének alakulásáról. A jelentés szerint a minisztériumi iparhoz tartozó vállalatok 1956 I. fél­­évében a múlt évinél nagyobb — 3,5 százalékos — nyereséggel dolgoztak, csökkentették a termelés költségeit. Az összehasonlító termékek önkölt­­sége a félév folyamán az előző évi átlaghoz képest 2,2 százalékkal csök­­kent és ezzel kereken 500 millió fo­­rint megtakarítást értek el. Első fél­­évi önköltségcsökkentési tervüket nem teljesítették a Vegyipari és Ener­­giaügyi Minisztérium, a Könnyűipari Minisztérium és részben a kedvezőt­­len időjárás miatt az Építésügyi Mi­­nisztérium iparvállalatai. (MTI) Nagy tűz egy francia városkában A Riviérán levő és parfümgyártá­­sáról híres Gl­asse városkát pénteken majdnem elpusztította a tűzvész — jelenti az Associated Press. A Rivié­­rától északra levő erdőségekből a meleg időjárás következtében szá­­mos erdőtűz keletkezett. Az egyik átterjedt a tizenháromezer lakosú Grasse-ra. A várost csak a szél vá­­ratlan megfordulása mentette meg a teljes pusztulástól, így is 50 család vált hajléktalanná. A tűz leküzdésé­­re 1500 csendőr, tűzoltó és önkéntes indult. Három csendőr életét vesz­­tette a lángok között és sokan meg­­sebesültek. (MTI) A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének nyilatkozata Németország Kommunista Pártjának betiltásával kapcsolatban A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Veze­­tősége az egész magyar nép nevében mély felhábo­­rodását fejezi ki Németország Kommunista Pártjá­­nak betiltása miatt, s élesen elítéli a német nép demokratikus szabadságjogainak e súlyos megsér­­tését. Németország Kommunista Pártja mindig kö­­vetkezetesen harcolt az egész német nép nemzeti érdekeiért, az európai béke és biztonság megszilár­­dításáért, a nemzetek közötti őszinte együttműkö­­désért. A párt tagjainak tízezrei áldozták fel életü­­ket a hitleri fasizmus ellen, a német nép és egész Európa szabadságáért vívott harcban. E párt betil­­tása meggyalázza Németország nemzeti hőseinek emlékét. A karlsruhei ítélet kétségtelenül újabb akadá­­lyokat gördít Németország demokratikus alapon történő békés újraegyesítésének útjába, s e jogelle­­nes lépés veszélyezteti egész Európa békéjének megszilárdítását is. A második világháború kitöré­­sét megelőző évek történelmi tapasztalatai arra ta­­nítanak, hogy Németország haladó, demokratikus erőinek elnyomása a békés európai népek elleni agresszió előkészítését szolgálja. A magyar nép, amely sok százezer emberéletet és javainak tekin­­télyes részét vesztette el a második világháborúban, amely annyit szenvedett a hitlerista megszállás kö­­vetkeztében, sohasem felejti el ezt a történelmi igazságot. Népünk létfontosságúnak tekinti a né­­met kérdés békés és igazságos megoldását, s elítél és ellenez minden olyan intézkedést, amely hátrál­­tatja azt. Ez a vélemény jut kifejezésre azoknak a leveleknek, táviratoknak és határozatoknak ezrei­­ben, amelyekben a magyar munkásosztály és kü­­lönböző társadalmi rétegek képviselői mélységesen elítélik Németország Kommunista Pártjának betil­­tását. A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Veze­­tősége egész népünk mély rokonszenvét és együtt­­érzését tolmácsolja a nyugat-németországi kommu­­nistáknak. Továbbra is támogatjuk Németország békeszerető demokratikus erőinek küzdelmét, mint olyan küzdelmet, amelynek céljai teljesen meg­­egyeznek minden békeszerető nép és így a magyar nép céljaival is. A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI VEZETŐSÉGE )OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC Szerelik a televíziós antennát a Lenin körút 37-es számú ház tetején. (Papp Jenő felvétele) A begyűjtési versenyben Szolnok, Tolna és Heves megye vezet A Begyűjtési Minisztérium jelenti: A gabonabegyűjtés üteme az el­­múlt héten a megyék nagyobb ré­­szében kielégítő volt. Vannak me­­gyék — ilyen Vas, Zala, Veszprém, Győr, Borsod —, ahol lassan halad a gabonabegyűjtés. A Begyűjtési Minisztérium leg­­utóbbi értékelése szerint a begyűj­­tési verseny állása a következő: A MEGYÉK VERSENYÉBEN: 1. csoport: 1. Szolnok, 2. Pest, 3. Szabolcs, 4. Bács- Kiskun, 5. Hajdú, 6. Békés. 2. csoport: 1. Tolna, 2. Fejér, 3. Somogy, 4. Csong­­rád, 5. Borsod, 6. Győr. 3. csoport: 1. Heves, 2. Komárom, 3. Nógrád, 4. Baranya, 5. Zala, 6. Vas, 7. Veszprém. A JÁRÁSOK VERSENYÉBEN: 1. csoport: 1. Püspökladányi (Hajdú), 2. Mátészal­­kai (Szabolcs). 2. csoport: 1. Gyöngyösi (Heves), 2. Mohácsi (Baranya). 3.­csoport: 1. Egri (Heves), 2. Hatvani (Heves). A VÁROSOK VERSENYÉBEN: 1. cso­­port: 1. Törökszentmiklós (Szolnok). 2. csoport: 1. Mohács (Baranya). 3. csoport: 1. Gyöngyös (Heves). A KÖZSÉGEK VERSENYÉBEN: 1. cso­­port: 1. Földes (Hajdú), 2. Nagyhegyes (Hajdú), 3. Tiszafüred (Szolnok). 2. cso­­port: 1. Madocsa (Tolna), 2. Kisvárda (Szabolcs), 3. Karácsond (Heves). 3. cso­­port: 1. Gyöngyössolymos (Heves), 2. Sződliget (Pest) 3. Dunakömlőd (Tolna). A TERMELŐSZÖVETKEZETEK VERSE­NYÉBEN: 1. csoport: 1. Karcagi Lenin (Szolnok), 2. Tiszavasvári Petőfi (Sza­­bolcs), 3. Biharnagybajomi December 21. (Hajdú). 2. csoport: 1. Faddi Új Élet (Tolna), 2. Dusnoki Munkás-paraszt (Bács), 3. Komáromi Dózsa (Komárom). 3. csoport: 1. Budapest, XVIII. ker. Rá­­kóczi, 2. Budapest, XVI. ker. Forrás: 3. Debreceni Uj barázda. KÉSZÜLNEK A MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁSRA Az egyik vagon utasai: a Pakodi Állami 12 malacával. Gazdaság kocája, Utolsó simítások a kiállítás egyik legszebb parkrészletén. Ikerl Dániel !'.!vételei) Megérkezett a kiállításra a Mezőhegyes­ Állami Gazda­­ság kiváló tenyészállata, a FánL, Jubiláns ünnepség az Állami Pénzverőben Az Állami Pénzverő budapesti műkö­­désének harmincadik és a forint meg­­teremtésének tizedik évfordulója alkal­­mából a Népköztársaság Elnöki Tanácsa kitüntette az üzem hat dolgozóját. Mi­­niszteri kitüntetésben a vállalat 17 dol­­gozója részesült; a kitüntetettek nagy része azok közül került ki, akik 30 éve dolgoznak az Állami Pénzverőben. A kitüntetéseket Olt Károly pénzügy­­miniszter adta át. (MTI miniszter Szobrot állítanak Latinka Sándornak Szombathelyen A Latinka Sándorról, a Tanács­­köztársaság egyik hős mártírjáról el­­nevezett szombathelyi gépipari tech­­nikumban szobrot állítanak az iskola névadója emlékére. A szobrot — ame­­lyet Majthényi Károly szombathelyi szobrászművész készít el — október­­ben leplezik le. Az egyiptomi mezőgazdasági küldöttség látogatása Marton­vásáron A dr. Mohamed Aly El Kilany ve­­zetésével hazánkban tartózkodó egyiptomi mezőgazdasági küldöttség 11 tagú csoportja szombaton a Ma­­gyar Tudományos Akadémia marton­­vásári Mezőgazdasági Kutató Inté­zetébe látogatott ki. Megtekintették a kutatóintézet laboratóriumát és a te­­nyészkerteket, majd hosszan elbe­­szélgettek az intézet vezetőivel, tudo­­mányos munkatársaival, az ott folyó növénynemesítési kutató munkáról. Aratják a rizst a Kopáncsi Állami Gazdaságban A Csongrád megyei Kopáncsi Ál­­lami Gazdaságban szombaton reggel megkezdték a rizs aratását. Az 1680 holdas telepről napokkal ezelőtt le­­engedték a vizet, s a meleg időben a talaj már annyira megszikkadt, hogy rámehettek az aratók. Kézi sarlókkal mintegy hatvanan fogtak a termés le­­vágásához. A terv szerint néhány nap múlva már ezerkétszázan dolgoznak a rizsföldeken, s három hét alatt be akarják fejezni az aratást. A gazdaságban jó termés várható. A legjobb eredményt a kísérletkép­­pen vetett bruzónénak ellenálló szovjet és román rizsfajták hozták. Ezekből egy kis terület átlagtermése a próbacséplés alapján elérte a 29 mázsát. A gazdaság egész területén mintegy I0 mázsás átlagra számíta­­nak. A Sztálin Vasmű szénmosó üzeme a második hónapban is határidő előtt teljesítette tervét A Sztálin Vasmű szénmosó üzeme — amely a komlói és a pécsi szén hamutartalmát csökkenti és kokszo­­sításra teszi alkalmassá — egész hóna­­pi szénmosási tervét teljesítette. A szénmosó üzem ebben a hónapban 3100 tonna külföldi szén megtakarí­­tását segíti .״ Megkezdték az atomreaktor pincefödém­­gerendáinak beemelését A 44. számú Állami Építőipari Vállalat dolgozói nagy ütemben építik az ország első kísérleti atomreaktorát. A hatalmas központi épület alapozását, a pincetömb pilléreinek vasszerelését, zsaluzását már befejezték. Az építők e héten munkájuk jelentős állomásához értek: megkezdték a pincerész befedését, a vasbeton fö­­démgerendák beemelését. Az előregyár­­tott elemeket a vállalatnak a Kvassay­­zsilipnél levő telepén készítik, teherautói­kon szállítják és toronydaruval emelik a helyükre. (MTI) ׳■••••■■■■■•■■■■•■■■•■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■••■•■■■■■■■■■■■■■■a A Villamosgép- és Kábelgyár egyik üzemrészében gyártják a jól bevált, nagy keresletnek örvendő mosógépeket. Az üzem ma már 120 gépet gyárt naponta. A havi 3000 mosógép természetesen még igen kevés. Rö­­videsen azonban a Hajdúsági Ipartelep is gyárt mosógépeket. Szerelői, technikusai a Villamosgép- és Kábelgyárban hosszabb ideig tanulmá­­nyozták a gép gyártását. Jövőre már előreláthatóan havi 10 000 mosó­­gépet gyárt a két üzem. A képen: a végszereldében 120 mosógép befe­­jező munkálatait végzik az üzem kiváló szerelői. Készülődés a hatodik bányásznapra Újabb eredmények születnek a bá­­nyásznapi versenyben. A Bánya- és Energiaügyi Minisztérium és a Bá­­nyaipari Dolgozók Szakszervezete 25 ezer forinttal jutalmazza a verseny legjobbjait. MÓCZÁR FERENC BRIGÁDJA VEZET A FEJTÉSI CSAPATOK ORSZÁGOS VERSENYÉBEN A fejtési csapatok győztese 3000 forintot kap. Jelenleg a dorogi Erzsé­­bet-aknában dolgozó Móczár Ferenc DISZ-brigádja az első. A fiatalok 150 százalék felett teljesítik napi ter­­veiket, s a verseny kezdete óta csak­­nem 500 csille szénnel előzték meg tervüket. TELJESÍTIK VÁLLALÁSUKAT A NYIRÁDI B­AUXIT-B­ÁN­Y­ÁSZOK A nyirádi bauxit-bányászok a bá­­nyásznapi verseny során 600 tonna terven felüli ércet akarnak küldeni a timföldgyáraknak. A rendkívüli időjárás, a viharok miatt akadozó külszíni szállítás ellenére is 400 ton­­nával teljesítették túl eddig tervü­­ket. A bánya ércelővájó és feltáró csapatai „százméteres mozgalmat“ indítottak. Rompos József vájár és csapata az elmúlt tíz nap alatt már egész havi előrehaladási tervét tel­­jesítette. A cél: a hónap végére el­­érni a 150 métert. TELJESÍTETTÉK ÉVI VÁLLALÁSUKAT­­. A Budafoki Kőolajtermelő Vállalat­­ dolgozói augusztus 23-r­a teljesítették­­ évi vállalásukat: 2000 tonna kőolajat * hoztak felszínre terven felül. Most az­­ a szándékuk, hogy a bányásznapig­­ további 300 tonnával tetézik eredmé­­­­nyüket. A lovászi olajbányászok gazo- f­linból már szintén teljesítették évi ן vállalásukat, s napi kőolajtermelésük­­ is 5,4 tonnával nagyobb az előírtnál.­­ NOVEMBERI TERVÜKÖN DOLGOZNAK MÁR A SAJÓKAZAI bányászok Kettős ünnepe lesz szeptember 2 . a sajókazai bányászoknak. A bá־ nyásznapon ünnepük a bánya fenn­­állásának 160. évfordulóját. A kettős ünnepet a sajókazai bányászok ter­­vük túlteljesítésével is emlékezetessé akarják tenni. A sajókazai bányában az év elejétől kezdve rendszeresen túlteljesítik ter­ vüket. ״ Megelőzve önmagukat­,­­ augusztusi előírásukat már az alkot־ mány ünnepére befejezték. Azóta is ritka az olyan nap, mikor napi tervü­­ket 120 százalék alatt teljesítenék. A jó munka eredménye, hogy már ״ no­­­­vemberben termelnek­. A bányász­­i napra pedig legalább december 1-i­­ tervüket akarják teljesíteni. Szalai Béla képviselői beszámolója Szalai Béla elvtárs, az MDP Poli­­tikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára, pénteken Derecs­­kén képviselői beszámolót tartott. A beszámolót vita követte, majd Szalai Béla elvtárs válaszolt az elhangzott kérdésekre. (MTI) Ötvennyolc áldozata van a törökországi árvíznek Ötvennyolc halálos áldozata van a törökországi Adijamanban történt felhőszakadás okozta árvíznek —írja a Reuter-iroda. Az árvíz munkakör­­ben lepte meg az embereket. Iszken­­deránban két ember vízbe fulladt. (MTI) Több mint 120 diósgyőri kohász épít saját erőből családi házat A diósgyőri kohászat vezetősége a gyárban található hasznos hulladékanya­­gokat lakást építő dolgozóinak rendel­­kezésére bocsátja. Az olcsó építkezés le­­hetősége megnövelte az érdeklődést, s az utóbbi időben már 120 fölé emelke­­dett azoknak a száma, akik családi há­­zat akarnak építeni. Eddig 600 köbmé­­ter törmeléktéglát, jelentős mennyiségű karbidsalakot, öntödei homokot, s több mint 300 mázsa mészport adott a gyár a fuvaron és egyéb segítségen kívül. (MTI) __________________________ Magyar orvoscsoport utazott Vietnamba Szombaton magyar orvoscsoport indult útnak Budapestről a Viet­­nami Demokratikus Köztársaságba. A csoport tagjai: dr. Galambos Jó­­zsef sebész, dr. Komáromi László ideggyógyász, dr. Nagy Gyula bel­­gyógyász és dr. Virág Albert gyer­­mekszakorvos. A magyar orvosok egy évig maradnak Vietnamban, ahol az ottani egészségügyi munkát segítik. (MTI)

Next