Szabad Nép, 1956. augusztus (14. évfolyam, 213-242. szám)
1956-08-27 / 238. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM ARA 60 FILLÉR HÉTFŐ, 1956. AUGUSZTUS 27 . Vasárnap is dolgoztak!:: A tatabányai XII־ es akna bányászai előkészítették a bányásznapi verseny sikerét (2. oldal) A Somogy megyei nemzeti kisebbségi hét sikere (2. oldal) A MAI SZAMBÁN Vorosilov: ״ Óriási jelentőségű lenne, ha az összes államok viszonyában a békés egymás mellett élés öt elvét alkalmaznák“ — Vorosilov válaszai Snelman asszonynak, az Associated Press hírügynökség finnországi tudósítójának kérdéseire (3. oldal) A bonni militaristák szabaddá akarják tenni az utat a fegyverkezés és a háború számára ** Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának nyilatkozata a nyugat-németországi eseményekről (3. oldal) A Hazafias Népfront nagygyűlései Nagykanizsán, Szegeden és Kaposvárott Hegedűs András: A Központi Vezetőség és az országgyűlés határozatai világos és járható utat mutatnak az ország fejlesztésére Testvéri üdvözletünket küldjük a német kommunistáknak, a német népnek Vasárnap délelőtt Nagykanizsán az Eötvös téren mintegy 15 000 dolgozó gyűlt egybe, hogy meghallgassa Hegedűs Andrásnak, a Minisztertanács elnökének beszédét. A nagykanizsai dolgozókon kívül a megye minden részéből vonaton, autóbuszon érkeztek a gyűlés részvevői. Ott voltak az olajmezők dolgozói, a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok küldöttségei, üzemi dolgozók, értelmiségiek, kisiparosok, kiskereskedők. Az elnöki emelvényen foglalt helyet Kiss Károly, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Zala megye országgyűlési képviselője, Dénes István országgyűlési képviselő, a Zala megyei pártbizottság első titkára, ott voltak a megyei, a városi és járási pártbizottság és a nagykanizsai városi tanács vezetői, az üzemi munkások, a dolgozó parasztok, az értelmiségiek képviselői. Új színt adott a gyűlésnek, hogy — mint Hegedűs András bevezetőjében mondotta — az utóbbi időben tartott nagygyűlések tulajdonképpen őszinte beszélgetések a párt és a kormány vezetői és a dolgozókközött. Megnyilvánult ez abban is, hogy a Minisztertanács elnöke részletesen válaszolt a felszólalásokban felvetett problémákra, majd külön közvetlen hangú megbeszéléseket folytatott a munkások és a dolgozó parasztok képviselőivel. Délelőtt 10 órakor Varga Béla, a Hazafias Népfront Zala megyei bizottságának elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Fejlesztenünk kell népgazdaságunkat, többet és olcsóbban kell termelnünk — Örömmel jöttem ide — mondotta —, hogy Nagykanizsa és környéke dolgozóival beszélgetést folytassak. Nem tévedésből mondtam beszélgetést nagygyűlés helyett. Ezekben a hetekben és napokban szerte az országban gyűlésekre jönnek össze a dolgozók a városokban és falvakban egyaránt. Nem egyszerűen gyűlésekről van szó, hanem őszinte beszélgetésekről, amelyeken pártunk és kormányunk vezetői, a képviselők a dölgőzök széles tömegei előtt őszintén és nyíltan feltárják az ország fejlődése során felvetődött kérdéseket. Ezeken a gyűléseken pártunk Központi Vezetőségének és az országgyűlésnek a legutóbbi időben hozott nagy jelentőségű határozatairól esik szó, amelyek világos és járható utat mutatnak az ország fejlesztésére, népgazdaságunk fellendítésére, az életszínvonal további javítására, a szocialista demokratizmus növelésére, a szocialista törvényesség minden körülmények között való biztosítására. Lelkesítsek és előremutatóak ezek a gyűlések, mert kevés szólam hangzik el. A szavak tettekről beszélnek és tettekre mozgósítanak. A tetteknek elsősorban a népgazdaság fejlesztésére kell irányulniuk. A népgazdaság fejlődésétől függ számos égető kérdésünk megoldása. Szocialista fejlődésünk lehetőséget nyújt arra, hogy a dolgozók közkincsévé tegyük mindazt, amit a technika és a tudomány az élet megkönyvívebbítésére nyújtani tud. Ehhez azonban fejlesztenünk kell népgazda- ságunkat, többet és olcsóbban kell termelnünk. Hegedűs András elvtárs ezután azokról az intézkedésekről szólt, amelyeket a párt és a kormány a dolgozók életkörülményeinek a megjavítására hozott, majd így folytatta: Ha iparunk és mezőgazdaságunk továbbra is egészségesen fejlődik, akkor újabb ilyen intézkedéseket tudunk tenni. Feladatunk neheze azonban — és ezt szeretném nagyon erősen aláhúzni — nem abban van. Az életszínvonal emelésének másik fontos feltétele a mezőgazdasági termelés növelése — hangsúlyozta ezután Hegedűs elvtárs. — Ez szoros kapcsolatban van a termelőszövetkezetek fejlesztésével. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok jelentős része még ragaszkodik a régi gazdálkodási formához, többször felvetik a kérdést, miért is hangsúlyozza a párt és a kormány annyira a szövetkezetek fejlesztését. Erre a kérdésre újra és újra válaszolnunk kell. Azért tesszük ezt, mert a tapasztalat nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon azt mutatja, hogy a mezőgazdasági termelést csak nagyüzemekben lehet fejleszteni. A gépek, az új technika alkalmazása, a villamosítás megköveteli, hogy a mezőgazdasági termelés ne kis parcellákon, hanem nagy táblákon történjék. Mi a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztésének olyan útjára léphetünk, amely az egyénileg gazdálkodó parasztok számára összehasonlíthatatlanul könnyebb annál az útnál, amelyen a kapitalista országokban járnak. Nálunk a dolgozó parasztok önként, saját elhatározásukból egyesíthetik gazdaságukat, s alakíthatnak önálló szövetkezeti gazdaságot. Csak a szövetkezetek segítségével lehet a falun olyan társadalmi viszonyokat létrehozni, amelyekben megszűnnek a múlt gazdasági ellentétei. A múltban a föld magántulajdona szembe állította egymással a falu különböző rétegeit, a szegényparasztot a gazdagparaszttal, sokszor az apát a fiúval és a testvért a testvérrel. Csak a szövetkezeti gazdálkodással nyithatjuk meg annak útját, hogy a falu minden dolgozója a maga tudása, munkaszeretete és becsülete alapján boldoguljon. Teljes mértékben tudatában vagyunk annak, hogy a szövetkezeti gazdálkodás kezdeti lépései nehézségekkel járnak, az új szövetkezeteknek meg kell küzdeniök agyé,hogy ilyen intézkedéseket kidolgozzunk, hanem, hogy elegendő árut, lakást stb. tudjunk biztosítani a dolgozók életkörülményeinek javítását célzó intézkedéseink fedezetéül. Elsősorban iparunk fejlesztésére kell nagy figyelmet fordítanunk. Itt elsősorban az olajtermelés fejlesztéséről szeretnék beszélni, mivel a gyűlés Nagykanizsán van és a Nagykanizsa körüli olajvidék adja az ország olajtermelésének túlnyomórészét. Az olaj a népgazdaság szervezetében azt a szerepet tölti be, amelyet a vér az emberi szervezetben, és meg kell mondanom, hogy nálunk most nehézségek vannak az olajellátásban. Nagyon jól tudjuk, hogy ennek okát elsősorban nem a nagykanizsai olajvidék dolgozóinak munkájában kell keresnünk. Elsősorban ott találjuk az okot, hogy 1953-ban és 1954-ben elhanyagoltuk az olajkutatásokat és nem fordítottunk elég gondot az olajbányászat korszerűsítésére. Segíteni fogunk ezen a hibán. A Minisztertanács nemrég úgy döntött, hogy komoly anyagi áldozatok árán is korszerűsítjük olajtermelésünket és növeljük a kutatásra fordított összeget. Arra kérem itt az olajvidék dolgozóit, beleértve a Nagykanizsai Olajipari Gépgyár dolgozóit is, hogy segítsenek valóra váltani a Minisztertanács határozatát. Ezzel hozzájárultak népgazdaságunk fejlesztéséhez, az életszínvonal emeléséhez. Nagykanizsa fejlődő iparáról szólva megemlítette Hegedűs András elvtárs, hogy a sörgyárat több éves szünet után ismét visszaadták eredeti rendeltetésének és a közeljövőben megindul az ország számára rendkívül fontos híradástechnikai üveggyár kiépítése. — Ennek a gyárnak termelése — mondotta — nélkülözhetetlen ahhoz, hogy fejleszthessük egyik legfontosabb iparágunkat, a távközlési technikát, illetve elektrotechnikát, azt az iparágat, amelyhez viszonylag kevés anyag, de nagy szaktudás és sok munka szükséges, mekbetegségekkel. Nem szabad azonban ezektől visszariadni. Hiszen ha az anyák a gyermekbetegségektől félve nem akarnának gyermeket szülni, rövidesen kipusztulna az emberiség. Létre kell hoznunk és fejlesztenünk kell a szövetkezeteket, de az ipar és a mezőgazdaság fejlesztéséhez múlhatatlanul szükséges, hogy a termelés irányítói és dolgozói nagyobb önállóságot kapjanak — hangsúlyozta ezután Hegedűs András, majd rámutatott arra, hogy nem elég több vállalatot adni tanácsi kezelésbe. Szükséges az is, hogy a tanácsok nagyobb jogkört kapjanak és a vállalatokat a helyi szükségletek figyelembevételével irányíthassák. A tanácsok jogkörének növelésével kapcsolatban egyesek attól félnek, hogy helytelen intézkedések történnek. Erre is gondoltunk, de úgy véljük, hogy tanácsaink az elmúlt években nagyon sokat tanultak, a bennük dolgozó munkások, parasztok és értelmiségiek egyre jobban igazi vezetőkké kezdenek válni. (Taps.) A bizalom természetesen nem jelenti azt, hogy szemet hunyunk a hibák előtt. Vannak még komoly hibák tanácsaink munkájában. Azon kell lennünk, hogy a szocialista törvényesség ne csak a központokban, hanem minden egyes faluban maradéktalanul érvényesüljön — hangsúlyozta a nagygyűlés tapsa közben Hegedűs András. — Azon kelljenHegedűs András elvtárs ezután külpolitikai kérdésekről beszélt. — Magyarország egész külpolitikai tevékenységének alapvető célkitűzéarra kell törekednünk, hogy a szövetkezeti mozgalom fejlődése minél kevesebb kezdeti nehézséggel járjon és az új szövetkezetek minél gyorsabban megizmosodjanak. Legutóbb egyik Sopron megyei községben egyénileg gazdálkodó parasztok felvetették, hogy helyesnek tartják a szövetkezést, be is lépnek a szövetkezetbe, de egy dologtól félnek. A nagyüzemek létrehozása — mondják — olyan építkezési költségekkel jár, amelyekkel a beadási és adózási kedvezmények ellenére is nehezen tudnak megbirkózni. Erre a kérdésre nemcsak szavakkal, hanem tettekkel válaszolunk — mondotta Hegedűs András elvtárs. — A Minisztertanács úgy határozott, hogy a szövetkezetek számára — elsősorban építkezésre és talajjavításra — kedvező feltételek mellett ad hosszúlejáratú hitelt, a régi hitelek nagy részét pedig, amelyek megnehezítették a szövetkezetek megerősödését, ugyancsak hosszúlejáratú hitelekké változtatja. Ugyanakkor lehetővé tesszük, hogy a szövetkezetek tejtermékeket készíthessenek, s a beadási és értékesítési tervek teljesítése után fennmaradó húst saját maguk értékesítsék, ezzel is megkönnyítsék a falu friss hússal való ellátását. Ezeket az intézkedéseket azért tettük, mert véleményünk szerint a szövetkezetek előnye a termelésen kívül nem utolsósorban abban van, hogy közösen könnyebben tudják az értékesítést megszervezni. Eddig ezek a lehetőségek még erősen korlátozottak voltak. Ezután arról beszélt Hegedűs András elvtárs, hogy a szövetkezetek számára a kormány lehetővé teszi bizonyos számban teherautók és univerzál-traktorok, valamint pótkocsik vásárlását, ami főleg a szállításnál jelent majd könnyebbséget. A legfontosabb mezőgazdasági gépi munkákat természetesen változatlanul továbbra is a gépállomások végzik. Ezzel lehetővé válik a lovak számának csökkentése, így a meglevő takományt gazdaságosabban,hús-, zsír- és tejtermelésre tudják felhasználni. A termelőszövetkezetek fejlesztésével kapcsolatban említette a tagosítást, hangsúlyozta ennek szükségszerűségét és azt, hogy a kormány ebben a kérdésben a törvényesség szigorú megtartását minden körülmények között biztosítja. nánk, hogy tanácsaink törvényeinknek megfelelően igazságosan, emberségesen döntsenek minden eléjük kerülő kérdésben. Különösen gyakoriak még a törvénysértések a lakáskérdésekben. Ezért éppen a Minisztertanács legutóbbi ülésén intézkedést hoztunk, amely szabályozza a lakásügyi gyakorlatot.Ezzel kívánjuk elejét venni a törvénysértéseknek. — Népi demokratikus államunk ma erősebb, mint valaha — hangsúlyozta Hegedűs András a nagygyűlés tapsa közben — és ezt az erőt mindenekelőtt a dolgozókkal való kapcsolat adja meg. Ezt a kapcsolatot akarjuk hétről hétre, hónapról hónapra javítani, s ezzel államunkat erősíteni. Pártunk és kormányunk intézkedései a munkásosztály és a parasztság összefogásán épülő egységre irányulnak, amelyben kivétel nélkül helye van minden dolgozónak, értelmiséginek, kisiparosnak, kiskereskedőnek. Olyan egységet akarunk, amelyben minden hazáját szerető dolgozó megtalálja a helyét, De a tartós béke megszilárdítása és ezzel együtt a békés építőmunka biztosításának előmozdítása. A magyar kormány nagy gondot fordít arra, hogy minden szomszédos országgal jó viszonyt alakítson ki. Engedjék meg, hogy itt, Nagykanizsán, a jugoszláv határ közelében kissé részletesen foglalkozzam a Magyarország és Jugoszlávia közötti viszony alakulásával. A magyar és a délszláv népeket sok évszázados történelmi hagyományok kapcsolják össze. A magyar és a jugoszláv nép között a történelmi hagyományoknak megfelelően alakult a barátság a felszabadulást követő években. Nagy jelentőségű gazdasági megállapodások születtek ebben az időben, amelyek megfeleltek mindkét ország gazdasági érdekeinek. Gondolok elsősorban a hosszúlejáratú gazdasági együttműködési egyezményre és az úgynevezett alumínium-egyezményre. Ezt az ígéretesen fejlődő jó viszonyt zavarták meg azok a sajnálatos események, amelyek a szocialista társadalom országai és Jugoszlávia között 1948-ban és 1949-ben történtek. Mélyen sajnáljuk, hogy pártunk és a kormány is — félrevezettetve — hamis rágalmakkal illette a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, a Jugoszláv Kommunisták Szö-■ vetsége vezetőit. Az utóbbi két évben felülvizsgáltuk mindazokat az állításokat, amelyeken a rágalmak épültek és megállapítottuk, hogy ezeknek semmi alapja nem volt. Sajnáljuk a történteket és minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a két ország között elvi alapon, mint két szocializmust építő ország között, szoros együttműködés és jó viszony alakuljon ki. ........... Országaink baráti viszonyában, mindkét kormány jóakaratának eredményeként, már eddig is jelentős előrehaladás történt. Állami vonalon jelentős haladás jött létre Jugoszláviával való kapcsolatainkban. Különösen nagy jelentősége van a pénzügyi egyezmény megkötésének és a külkereskedelmi forgalom kedvező alakulásának. Műszaki, tudományos, valamint légiforgalmi egyezményt kötöttünk Jugoszláviával. Szélesednek a kulturális és akülönböző társadalmi és tömegszervezetek közötti kapcsolatok. Éppen tegnap kaptunk értesítést arról, hogy a jugoszláv kormány elfogadta javaslatunkat, hogy követségeinket kölcsönösen nagyköveti rangra emeljük. A két ország közötti kapcsolatok erősödése lehetőséget teremtett arra, hogy a jugoszláv határon felszámoljuk mindazokat a korlátozásokat, amelyek 1949 után keletkeztek és így a határvidék teljes mértékben bekapcsolódhasson az ország vérkeringésébe. E cél érdekében történt a határsáv és a műszaki zár megszüntetése és különböző műszaki létesítmények megsemmisítése. Úgy véljük, lehetőség van arra is, hogy a két ország között újra viszszaállítsuk a kishatárszéli forgalmát. A Minisztertanács olyan határozatot hozott, hogy minden korlátozás nélkül visszaengedi a határra azokat, akik onnan az 1949 utáni években adminisztratív intézkedések következtében elköltöztek. Ugyanakkor a kormány lehetővé teszi, hogy a tanácsok ezeknek 5000 forintig terjedhető segélyt és 10 000 forintig terjedhető kölcsönt adjanak, hogy ezzel is megkönnyítsük visszaköltözésüket, munkájuk megindítását. A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége, a Magyar Népköztársaság kormánya arra törekszik,hogy Magyarország és Jugoszlávia között a viszony az elkövetkezendő időkben tovább javuljon és a két szocializmus építő ország kapcsolatának megfelelő jószomszédi, baráti és testvéri viszony legyen. Kormányunk külpolitikája a haladás ügyét szolgálja Hegedűs András a továbbiakban a szuezi kérdéssel foglalkozott Hangsúlyozta: Ebben a kérdésben az egyiptomi kormány azzal a joggal élt, amely szuverén joga minden országnak. A csatornatársaság államosítása súlyosan érintette egyes nyugati államok, különösen Anglia, Franciaország imperialista köreit. A Szovjetunió és más békeszerető államok teljesen helyes álláspontot foglaltak el ebben a kérdésben. Elismerték Egyiptom szuverén jogát a Szuezi-csatorna Társaság államosítására, ugyanakkor minden erejükkel azon voltak, hogy a nyugati nagyhatalmak és Egyiptom, illetve az arab államok között felmerült vitás kérdések békés úton nyerjenek elintézést. — Reméljük, hogy a szuezi kérdés Egyiptom szuverenitásának teljes tiszteletben tartásával, békés úton nyer megoldást — mondotta. — A szuezi események is azt bizonyítják, hogy ma már egyszer s mindenkor Beszéde bevezető részében Szeged múltjáról szólott. Ezután rátért a külpolitikai helyzet ismertetésére. A szuezi kérdésről szólva elmondotta: bár a londoni tanácskozás lényegében a fegyverek árnyékában folyt, a részvevők jelentős része elítélte az angol—amerikai magatartást. A londoni tárgyalásokból az is látható, hogy elmúlt az a korszak, amikor fenyegetőzéssel, katonai terrorral, gazdasági bojkottal lehetett kényszeríteni a népeket, országokat, hogy hajtsanak fejet a gyarmatosítók előtt. A magyar kormánynak ezzel kapcsolatban az a véleménye, hogy ilyen vitás ügyeket, ha egyáltalán felmerülnek, az Egyesült Nemzetek Szervezetének fóruma előtt kell megvitatni, elmondani. A nemzetközi politikai életben a másik nagy kérdés — folytatta Apró elvtárs — Nyugat-Németországban a kommunista párt betiltása. Ez azt mutatja, hogy a nyugatnémet vezetők nem tanultak a második világháborúból, újból hitleri módszerekkel dolgoznak. A Központi Vezetőség július 18— 21-i üléséről szólva Apró Antal elmondotta: A Központi Vezetőség határozata jelentősen megváltoztatta az országban a politikai hangulatot, megszüntette a falvakban és városokban a pártvezetéssel szemben egyes helyeken megmutatkozó bizalmatlanságot. A személyi kultusz felszámolása, a törvénytelenségek megszüntetése, az ártatlanul meghurcolt elvtársak rehabilitálása lehetővé tette, hogy kijavítsuk különösen az 1949 után elkövetett hibákat, amelyek kihatottak egész politikai életünk fejlődésére, s meggyengítették a párt és a tömegek kapcsolatát, a párt és a tömegek jóviszonyát. A Központi Vezetőség határozata megteremtette a lehetőségét annak is, hogy — jobban, mint eddig — tömörítsük a népi erőket, szilárdítsuk a nemzeti egységet, erőssé tegyük a Hazafias Népfrontot, társadalmi, gazdasági építőmunkánk minden területén új sikereket érhessünk el — hangoztatta. A Központi Vezetőség másik nagy jelentőségű határozata a második ötéves terv alapelveire vonatkozott. A terv megvitatása során ar ia letűnt a gyarmati rendszer és azt visszaállítani semmiféle erő nem képes, az emberi haladás ügye feltartóztathatatlanul tör előre. A magyar kormány egész külpolitikai tevékenysége a tartós béke megszilárdítását, az emberi haladás nagy ügyét szolgálja. Pártunk vezetősége és a kormány abban a biztos tudatban dolgozik, hogy a magyar dolgozók egységesen támogatják azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a népgazdaság fejlesztése, az életszínvonal emelése, a szocialista demokratizmus fejlesztése, a törvényesség biztosítása és a tartós béke megszilárdítása érdekében teszünk. A dolgozók támogatása ügyünket legyőzhetetlenné teszi és biztosítja, hogy célkitűzéseink maradéktalanul megvalósuljanak — mondotta beszéde befejezéséül Hegedűs András. Csörgits József, a szocialista munka hőse, a nagylengyeli olajmezők főfúrómestere szólalt fel ezután. Rámutatott arra, hogy a Minisztertanács júliusban határozatot hozott az olajipar helyzetének javítására. Sajnálattal állapította meg, hogy a Minisztertanács határozata óta nem változott lényegesen az anyagellátás a jálasi munkálatoknál. Elmondotta: a legutóbb hozott bérügyi intézkedések jó hangulatot, lendületes munkát váltottak ki az olajbányászatban dolgozó munkások között, akiknek nevében kérte, hogy az olajbányászok is kaphassanak hűségjutalmat. Dr. Fendler Károly, a nagykanizsai rendelőintézet igazgató-főorvosa felszólalásában a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének az értelmiségiekkel foglalkozó határozatáról szólt. Hangsúlyozta: a Központi A nyugatnémet kormánynak a kommunista párt betiltására vonatkozó intézkedése mindenütt ellenszenvet, visszatetszést váltott ki a dolgozó tömegekből. Minden országban tiltakoznak a haladó erők Nyugat-Németország fasizálása, a demokratikus erők és szervezetek betiltása ellen. A magyar munkások, parasztok, értelmiségiek a gyárakban, üzemekben, szántóföldeken felemelték tiltakozó szavukat, elítélték az Adenauer kormány intézkedését. Innen a nagygyűlésről küldjük testvéri üdvözletünket a német kommunistáknak, a békéért, Németország egységéért harcoló német népnek, amely oly nagy szocialista vezetőket adott a nemzetközi munkásmozgalomnak, mint Marx, Engels, Liebknecht, Rosa Luxemburg. Biztosítjuk a német elvtársakat szolidarításunkról és meg vagyunk győződve, hogy a szocializmus eszméjének növekvő sikerei elsöprik azt a bíróságot, amely a német kommunista párt betiltását elhatározta. életszínvonal, a nemzeti jövedelem emelése mellett a legvitatottabb kérdés a beruházásokkérdése volt. Sokan követeltek több beruházást, de mi nem engedtünk ennek a nyomásnak, mert ha magasabbra emeltük volna a beruházást, nem jutott volna elegendő az életszínvonal emelésére, kulturális, szociális beruházásra. Ezután Szeged fejlődéséről beszélt Apró elvtárs. A második ötéves tervben a város igen komoly beruházásokat kap. Huszonötmillió forintot fordítanak a Szegedi Kenderfonógyár rekonstrukciójára, ezenkívül bővítik a Szegedi Konzervgyárat, a Paprikafeldolgozó Vállalatot, korszerűsítik a téglagyárat, a vágóhidat. Hétmillió forintos költséggel végzik el a szalámigyár rekonstrukcióját. Sok milliót fordítanak a szegedi egészségügyi, oktatási intézmények fejlesztésére, csatornázásra, tanácsi beruházásokra, összesen mintegy hatvanöt-hetven millió forintot kap a város. Az Orvostudományi Egyetem korszerűsítését, a szemészeti klinika 250 ágyas bővítését tervezik, s mintegy ötszáz új lakás épül a városban. A városi tanácsnak ebben az évben negyvenmillió forint állt rendelkezésére beruházásokra, felújítóVezetőség határozata módot ad arra, hogy kiküszöböljék azokat a hibákat, amelyek a dogmatizmus és a személyi kultusz következtében értelmiség- ellenes hangulatot teremtettek az országban. A magyar értelmiség örömmel fogadta a Központi Vezetőség határozatát és egyéb vagyunk abban, hogy még jobban megragadza fe azokat a lehetőségeket, amelyeket a szocializmus építése nyújt az értelmiségi dolgozók számára. Felszólalása végén megemlítette, hogy Nagykanizsán tovább kellene javítani a körzeti orvosi ellátást, hiszen a budapesti, mintegy kétezerrel szemben Nagykanizsán 4000 biztosított jut egy-egy körzeti orvosra. Kiss Antal, a zalaszentbalázsi Kossuth Termelőszövetkezet, elnöke a termelőszövetkezetek munkájával, fejlesztésének kérdéseivel foglalkozott felszólalásában. Tiborcz Jolán, a Vegyipari Technikum igazgatója felhívta a figyelmet a nagykanizsai technikumok és diákotthonok átszervezésével kapcsolatban felmerülő problémákra. Ezután Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke válaszolt az egyes felszólalásokban elhangzott kérésekre, problémákra. Elmondotta: a Minisztertanácsnak tudomása van arról, hogy az olajtermelés fejlesztéséről hozott határozat végrehajtása nem halad megfelelően. Már tettünk intézkedéseket ahatározat megfelelő végrehajtása érdekében. Gyökeres változás azonban csak a következő évben várható. Fendler Károly kérdésére válaszolva megemlítette, hogy az orvosi ellátottság szempontjából hazánk sókra, közművek létesítésére és bővítésére. A Minisztertanács látva a szegedi egyetem és iskola helyzetét, a közhivatalok elhelyezésével kapcsolatos problémákat, segíteni fog abban, hogy a Honvédelmi Minisztérium a Dózsa György-, a Petőfi-laktanyát, a volt hadtestparancsnokság épületét, a Belügyminisztérium pedig a volt Tisza Szállót a város rendelkezésére bocsássa. Az áruellátás javításának feltételeiről Apró elvtárs ezután az áruellátás jelentős megjavításáról beszélt. Többi között elmondotta, hogy ma már nincs hiány mezőgazdasági gépekben, szerszámokban, vegyesipari cikkekben, edényben, tűzhelyben és más árucikkekben. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy mi meg vagyunk elégedve, hogy nincs egyes helyeken hiány egyik-másik áruféleségben — mondotta —, de alá szeretném húzni, hogy ugyanakkor, amikor falvaink, városaink dolgozói több és jobb árut, szükségleti cikket, több ipari terméket követelnek a kormánytól, mindent el kell követnie dolgozó parasztságunknak — egyéni parasztoknak és tsz-tagoknak egyaránt —, hogy növekedjék a mezőgazdasági termelés, több gabonát, húst, tojást, gyümölcsöt termeljenek, vagyis amikor több iparcikket kérnek a munkásosztálytól, több mezőgazdasági terméket adjanak a városnak, az iparnak, fogyasztásra, feldolgozásra. Ezért kell teljesíteni a begyűjtési terveket. Akadnak olyanok, akik azt híresztelik, hogy a szocialista demokrácia azt jelenti: megszüntetjük a begyűjtést, hogy most már nem kell teljesíteni a begyűjtési kötelezettséget, nem kell felajánlaniuk a dolgozó parasztoknak felesleges termékeiket az államnak. Akik ezt híresztelik, zavart akarnak kelteni az ország élelmiszer-ellátásában. Határozottan fel kell lépniök a tanácsoknak, a pártszervezeteknek, a Hazafias Népfrontbizottságoknak minden olyan jelenséggel szemben, amely gyengíteni akarja a begyűjtési fegyelmet. A Központi Vezetőség határozata világosan megmutatta: ahhoz, (Folytatás a 2. oldalon) egyike avilág legkedvezőbb helyzetben levő államainak. Problémát okoz azonban az, hogy az orvosok szívesebben dolgoznak Budapesten, mint vidéken, ezért bizonyos aránytalanság van a főváros és az ország más részeinek orvosi ellátásában. Nekünk az értelmiség közötti munkában arra kell törekednünk, hogy szívesen vállalják a vidéki munkát, mert sajnos még mezőgazdasági vonalon is azt tapasztaljuk, hogy az agronómusok egy része is a fővárosban szeretne maradni. Kiss Antal felszólalására válaszolva elmondotta: örül annak, hogy községük termelőszövetkezeti község lett, s viszonylag jól, gyorsan haladtak előre új életük építésében. - De világosan látjuk a nehézségeket is és éppen ezért egyik legfontosabb feladatunknak és a megyei tanácsok egyik legfontosabb feladatának azt tartjuk, hogy minden támogatást megadjanak a termelőszövetkezeti községeknek. Elő kívánjuk segíteni a termelőszövetkezetek fejlődését építkezési anyaggal, az új építkezések meggyorsításával. A Minisztertanács elnöke végül a diákotthonokkal és a technikumokkal kapcsolatban felmerült kérdésre válaszolt, a nagygyűlés után pedig a Hazafias Népfront helyiségében helyi és a megyéből Nagykanizsára érkezett küldöttségeket, dolgozókat fogadott, akikkel szívélyesen elbeszélgetett munkájukról, problémáikról Délután a Minisztertanács elnöke a nagykanizsai kultúrházban részt vett két megbeszélésen, amelyeket az ipari termelés, illetve a mezőgazdaság fejlesztés időszerű kérdéseiről tartottak. Meg akarjuk gyorsítani a szövetkezetek erősödését Mindenhol érvényesüljön a szocialista törvényesség a magyar Jelentős előrehaladás -jugoszláv kapcsolatok fejlődésében Apró Antal: Megvan a lehetőség arra, hogy szilárdítsuk a nemzeti egységet, erőssé tegyük a Hazafias Népfrontot A Hazafias Népfront szegedi bizottsága, valamint a szegedi városi és járási pártbizottság vasárnap délelőtt nagygyűlést rendezett a város főterén, a Széchenyi téren. A nagygyűlésen részt vett Apró Antal, az MDF Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, a Minisztertanács elnökhelyettese és Parragi György országgyűlési képviselő, a Magyar Nemzet főszerkesztője. Szeged és környékének dolgozói már a kora reggeli órákban rendezett sorokban vonultak a nagygyűlés színhelyére. Együtt mentek a hétszeres élüzem Szegedi Ruhagyár dolgozói, fiataljai, akik jó munkájukért nemrég megkapták a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját és a DISZ Központi Vezetőségének vörös vándorzászlaját. Velük együtt vonultak fel 27, élüzemcímet elnyert gyár és vállalat , közöttük a Szegedi Kenderfonógyár, a Szegedi Textilművek és más vállalatok dolgozói, a Haladás, a Táncsics, az Alkotmány és a többi tsz-ek tagjai, tudósok, egyetemi értelmiségi dolgozzók. Sok ezren jöttek el Hódmezővásárhelyről, Makóról, a környező falvakból és tanyákról is. Délelőtt 9 órára mintegy húszezer ember gyűlt össze a Széchenyi tér évszázados árnyas platánjai alatt, ezen■* kívül sok ezren vették körül a város különböző helyein felállított hangszórókat, hogy meghallgassák a nagy gyűlés szónokainak beszédét. Szőkefalvy-Nagy Béla Kossuth-díjas professzor* akadémikus megnyitó szavai után Apró Antal emelkedett szólásra. Tömörítikk a népi erőket יץ