Szabad Nép, 1956. szeptember (14. évfolyam, 243-272. szám)

1956-09-02 / 244. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÉP XIV. ÉVFOLYAM, 244. SZÁM AHA 60 FILLÉR VASÁRNAP, 1956. SZEPTEMBER 2 Köszöntjük es hányák !dolgozóit! Hatodszor köszönti ma az or­szág népe a föld mélyének bátor harcosait. Régi szokás ilyenkor szépen hangzó cikkekkel, ünnep beszédekkel köszönteni őket, mél­tatni munkájukat, erőfeszítései­ket. Nem volt nehéz megtenni ez eddig sem, hiszen munkájukká kiérdemelték a köszönetét. Ds a dicséret és az elismerés mindig bírálattal és sürgetéssel párosult mert elmaradtak a terv teljesíté­sében, pedig az országnak kevés volt a szene, az olaja, az érce Ma más a helyzet. A köszön­tők, az ünnepi beszédek ugyan ma sem hiányoznak, csak­ éppen másként hangzanak. Azért talán mert ma már nincs hiba a bá­nyák munkájában? Nem, meri emiatt, hiszen minden bányász tudja: van még feladat, sok mé£ a javítanivaló. Vagy talán ünnep­rontás lenne, ha az elismerés, a dicséret szavai mellett a hibákról a kötelességekről is szólnánk? Ez sem ok, mert a bányászok ünnep­lés közben eddig is megbeszélték s most is megvitatják a tennivaló­kat. Nem akarunk nagy szavakkal élni. De bátran elmondhatjuk: a mostani időszak nagy változást hozott szénbányászatunkban. 1956 a nagy sikerek elérésének, a győ­zelmek megszilárdításának éve Szénbányászaink ez év első felé­ben derekasan helytálltak. Min­den hónapban teljesítették a ter­vet, sőt 353 067 tonna szenet ad­tak terven felül az országnak. A most, a második félév eddigi sza­kaszában — az alkotmány ünnepe és a bányásznap tiszteletére kez­deményezett versenyben — szep­tember 1-ig, a terven felül kért 300 000 tonna szénből már több mint 96 000 tonnát felszínre szál­lítottak. Ez a teljesítmény példa nélkül áll szénbányászatunk tör­ténetében. Az ércbányászok a ne­héz időjárás ellenére is 106,6 szá­zalékra teljesítették a félévi ter­vet, s most tovább folytatják a sikersorozatot. A bauxitbányák dolgozói júliusban 107,1 százalé­kot értek el, s augusztusban sem akarják alább adni. A párt, a dolgozó nép sohasem felejti el bányászaink érdemeit. Éppen ezért olyan meleg, szívből­­jövő az elismerés, a köszönet, amely most is nekik szól: az élen­járóknak, az országszerte ismert bányászoknak, mint Husztics La­jos, Horváth Sándor, Mészáros József, Családi Sándor és még so­kan mások, akik kiváló teljesít­ményeikkel példát mutatnak tár­saiknak és rászolgálnak a kitün­tetésekre, és szól a köszönet a „derékhadnak”, az olyan bányá­szoknak, akik nem érnek el ugyan kiemelkedő teljesítményeket, de minden műszakon ott vannak, tel­jesítik a tervet, tanítják a fiata­lokat. S azoknak is szól az elis­merés, akik ma még nem érték el a 100 százalékot, nem teljesítik a tervet, de nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy eredményüket a bányásznap tiszteletére növeljék. Méltatlan lenne, ha ünneplés közben csak azokról a dolgozókról emlékeznénk meg, akik közvetle­nül a szénfal mellett vagy a gé­pek kormányánál, a szállítóköte­lek kapcsolóinál szolgálják a nagy ügyet, és nem szólnánk azokról a mérnökökről és technikusokról, aknászokról, igazgatókról, párttit­károkról, ÜB-elnökökről, DISZ- titkárokról, akik a bányavállala­tok, trösztök és minisztériumok irodáiban, de ha kellett közvetle­nül a munkahelyen is, műszakilag és politikailag előkészítették a sikerekért folyó harcot. Köszön­jük erőfeszítéseiket, áldozatos munkájukat. Sokat tettek, bátran kezdeményeztek, új módszereket vezettek be, gépeket, jó szerszá­mokat szereztek a széntermeléshez. É­s ha baj volt, gyorsan intézkede­t­tek. A vezetők jó munkája páro­­­­sulva a bányászok hősiességével, hozhatta meg az ez évi nagy győ­zelmet. Az idei bányásznapon mintegy 150 millió forint hűségjutalmat és több száz kitüntetést osztanak ki a bányászok között. De a bányász­munka elismerése nemcsak a hi­vatalos ünnepen, nemcsak a bá­nyásznapon mutatkozik meg. Or­szágunk, pártunk évközben, a szürke hétköznapokon sem feled­kezik meg a bányászokról. Ki ne tudná, hogy nálunk a bányászok jólkereső emberek, államunk ki­tünteti, megjutalmazza a munká­ban élenjárókat, támogatja a bá­nyászok lakásépítkezéseit, új bá­nyavárosokat, fürdőket építtet, in­gyenes munkaruhát, szociális és kulturális juttatásokat ad, s a má­sodik ötéves tervben is még na­gyobb gondot fordít a bányászok­ra. A lehetőségekhez képest a bá­nyavidékeken igyekszik legjobban kielégíteni a szükségleteket a leg­keresettebb iparcikkekből. Azt mondottuk: nem ünnepron­tás beszélni arról, hogy milyen nagy feladat vár a bányászokra, milyen nagy a felelősségük. Nem ünneprontás azért, mert elsősor­­­­ban maguk a bányászok beszélnek­­ erről. Az igazi bányászkodás nem­csak egyszerű kenyérkereset, nem­csak szakma , hanem hivatás. Szinte nincs névnap vagy esküvő, szűkkörű családi ünnep vagy ba­ráti összejövetel, ahol ne esnék szó a bányászkodásról, a nagyapák és az apák bányászmúltjáról, az egész család büszke hagyományai­ról. Bányászaink szeretettel be­szélnek arról az aknaüzemről, amelyhez évek óta hűséggel ra­gaszkodnak. Éppen ezért nem ün­­­­neprontás szólni azokról a felada­­t­­okról, amelyeket bányászainknak­­ a terven felül kért 300 000 tonna szén kitermelése jelent. Mert nem arról folyik a vita, hogy megad­ják-e ezt a mennyiséget — hisz ezt már akkor eldöntötték, amikor a kérés elhangzott —, hanem ar­ról, hogyan termeljék ki, milyen módszerekkel, és ha lehetséges mennyivel tudnak még ennél is többet adni. S ez azért van, mert a bányászok érzik a felelősséget, tudják, hogy sokat vár tőlük az ország, különösen most, amikor­­ olajiparunk nehéz helyzetbe ke­­­­rült. S mint már a felszabadulás­­ óta annyiszor, az ország most is­­ tőlük kér­­segítséget. Erre a biza­­­­lomra tettekkel válaszolnak. Ezt­­ bizonyítják a „bányászőrségen­’­­ elért nagy termelési sikerek is. Ahhoz, hogy a bányászok ünne­­­­pi fogadalmukat meg is valósít­­­­hassák, elsősorban az szükséges, hogy a bányák vezetői, a trösztök, s a minisztérium dolgozói adjanak meg minden lehetőséget az aknák munkásainak: új munkahelyeket, jó szerszámokat, szaktanácsot, jó levegőjű bányát, elegendő üres csillét, az eddigieknél még bizton­ságosabb munkakörülményeket. Enyhítsék tovább a bányászcsalá­dok gondjait: legyen a telepeken jó ivóvíz, fürdő, elegendő élelmi­szer, hús, gyümölcs, zöldségféle; az építőipar készítse el határidőre az aknákat, a bányabeli épületeket. És ne csak ezeket, hanem építsen minél több lakást. Ünnep van ma a bányászün­nep. Ünnepi fogadalmak hangza­nak el Borsodban, Nógrádban és Tatabányán, Pajdabányán és Báza­­kerettyén, Iszkaszentgyörgyön és Felsőpetényben, s az országban mindenütt, ahol bányászok ünne­pelnek. Legyen ez az ünnep új sikerek, új győzelmek forrása. Az eddigi jó munkáért — köszönet és hála, bányász elvtársak. A további sikerekhez, új győzelmekhez pe­dig kívánunk erőt, egészséget és jószerencsét. Egy nap alatt több mint 13 000 tonna szén terven felül Pénteken az augusztusi tervet va­lamennyi szénbányászati tröszt túl­teljesítette. A legjobb eredményt a várpalotai bányászok érték el: a ha­vi előirányzatot 10­,1 százalékra teljesítették. Az egész szénbányászat eddig­i második féléves előirányzatán felül — a kért 300 000 tonnából már 96 810 tonna szenet küldött felszínre. A személyi kultusz egyes maradványainak megszüntetéséről A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének Politikai Bizottsága határozatot hozott a személyi kultusz egyes maradvá­nyainak megszüntetéséről. A határozat a többi között javasolja a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának intézkedés kiadását arra vonatkozólag, hogy magyar állampolgárságú élő személyekről állami üzemeket, vállalatokat, intézményeket stb. a jövőben ne nevezzenek el, s hogy az ilyen elnevezéseket változtassák meg. A Politikai Bizottság határozata a szövetkezeteknek és társadalmi szervezeteknek is ajánlja az állami üzemekre,intézményekre stb. vo­natkozó javaslat alkalmazását. Javítják a készruhák minőségét A felszabadulás óta létrejött fiatal konfekcióipar tovább javítja gyárt­mányainak minőségét. A férfiöltö­nyöknél például 9, úgynevezett mi­nőségjavító műveletet vezettek be. A gyermekruházati cikkeknél további 10 változtatást hajtanak végre a mi­nőség javítására. Az 5-ös nagyságtól felfelé a gyermekkabátokba például belső zsebet is varrnak, a ruhákhoz pótgombokat adnak, a 4-8-as gyer­mekpantallókra oldalszorítókat he­lyeznek, így tetszetősebbek és tartó­­sabbak lesznek a kisruhák. (MTI) Takarm­ánygyár épül Sárváron Az állattenyésztés, elsősorban a hizlalás elősegítésére Sárváron mint­egy 5 millió forintos beruházással állati fehérje-takarmányt készítő üzem épül. A gyárban az állatok hiz­lalására kiválóan alkalmas, magas fehérjetartalmú húslisztet és ivari zsírt készítenek majd, az új létesít­mény a jövő évben kezdi meg mun­káját. (MTI) — 78 000 ipari tanuló, köztük 25 000 elsőéves, kezdte meg szomba­ton az ország 200 iparitanuló-inté­­zetében az 1956—1957-es tanévet. Központi ünnepség a hatodik magyar bányásznap alkalmából A Bánya- és Energiaügyi Minisz­térium, a Vegyipari Minisztérium, továbbá a Bányaipari Dolgozók Szak­­szervezete szombaton este a hatodik magyar bányásznap alkalmából ün­nepséget rendezett a minisztérium dísztermében. A központi ünnepsé­gen megjelent Hidas István, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökének első helyet­tese, Czottner Sándor bánya- és ener­giaügyi miniszter, az MDP Központi Vezetőségének tagja. Blaha Béla, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeté­nek elnöke, részt vettek az ünnep­ségen a bányászat legjobb műszaki vezetői, kiváló dolgozók, a széncsaták legjobbjai. Az ünnepséget Blaha Béla, a Bá­nyaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke nyitotta meg, majd Czottner Sándor bánya- és energiaügyi­ mi­niszter tartotta ünnepi beszédét. Czottner Sándor miniszter beszéde után a kitüntetések átadására került sor, majd utána műsor szórakoztatta a minisztérium, a bányászat legjobb dolgozóit. (MTI) Ingyenes facsemete a fásítóknak Az állam az idén is lehetővé tette, hogy a f­ásítók díjtalanul kapják a facsemetéket. Mindenki, aki kertjében, gazdaságában fásí­­tani akar, kérelmével forduljon a legköze­lebbi erdészethez, ahol ingyen kapja a fenyő, és lombcsemetéket. A kérelemhez mellékelni kell a helyi tanács igazolását. (MTI) Országos vasutas újítókiállítás nyílt Miskolcon A miskolci vasútigazgatóság rendezé­sében szombaton országos vasutas újító­­kiállítás nyílt Miskolcon. A kiállításon az ország vasútigazgatóságainak újítói több mint 200 modellen mutatják be leg­­újabban bevezetett újításaikat. Az újító­kiállítás három hétig tart. (MTI) A Minisztertanács határozatot hozott a felsőoktatási intézményekben és a tudományos kutatóintézetekben dolgozók fizetésének felemeléséről A Központi Vezetőség nemrég megjelent értelmiségi határozatának megfelelően a Minisztertanács hatá­rozatot hozott az egyetemeken, a fő­iskolákon, a mezőgazdasági akadé­miákon, valamint az akadémiai és minisztériumi tudományos kutatóin­tézetekben dolgozó oktatók és kuta­tók bérének felemeléséről, és rende­letet adott ki a béremelés szeptem­ber elsejei hatállyal történő végre­hajtására. A rendelet alapján béremelésben lehet részesíteni a tudományos és tanszéki segédszemélyzetet, valamint az egyéb beosztásban dolgozókat is. A Minisztertanács rendelete ma jelenik meg a Magyar Közlönyben. (MTI) A megnyitó részvevőinek üdvözlé­se után Matolcsi elvtárs elmondotta, hogy az idei mezőgazdasági kiállítást a második ötéves terv célkitűzései­nek megvalósításához elengedhetet­lenül szükséges fedett termelési el­járások népszerűsítésének szolgálatá­ba állítottuk. Majd így folytatta: , — Az idei kiállításunkon bemuta­tója 10 állami gazdaság, 31-11 -tér­.*E melőszövetkezet, 22 gépállomás, 341 egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­raszt által elért kiemelkedő terme­lési eredmények arról tanúskodnak, hogy teljes biztonsággal számítha­tunk második ötéves tervünk meg­valósításában a mezőgazdasági mun­kások, a termelőszövetkezeti és egyé­nileg gazdálkodó parasztok szorgal­mára, szaktudására és odaadására. Elsősorban ez az erő a forrása an­nak, hogy — noha a kedvezőtlen időjárás miatt országosan a tavalyi­nál kevesebb gabonát termeltünk — a kiállításon szereplő gazdaságok termésátlaga nem kisebb, hanem sok esetben nagyobb az elmúlt évinél. A földművelésügyi miniszter a to­vábbiakban elmondotta, hogy a kiállítás részvevői közül 241-en kaptak növénytermesztési, 363- en állattenyésztési díjat. A dí­jak 74 százalékát a szocialista nagyüzemi gazdaságok dolgozói kapták, akik nagy területeken és több száz jószágnál értek el ki­magasló teljesítményt. .A növénytermesztési nagydíjat a Bá­bolnai Állami Gazdaság kapta. A gazdaságban 1285 holdon 16,1 má­zsás búzatermést takarítottak be. A­dányi Lenin Termelőszövetkezet 16,6 mázsás átlagtermésével került a leg­jobbak közé. A legjobban gazdálkodó egyénileg dolgozó parasztok 154 díjat kaptak. Az állattenyésztéssel kapcsolatban megállapította: igen biztató, hogy a kiállítás a szarvasmarha-tenyésztés és a tejtermelés számottevő fejlődé­séről is tanúskodik. Az idén a kiállításra hozott tehe­nek 300 napos termelési átlaga 6250 kilogramm tej, 3,9 százalék tejzsírral. A tej mennyisége átlagosan 1600 li­terrel több, mint az 1954-es kiállítá­son volt. Ezek az eredmények, azt bi­zonyítják, hogy mezőgazdaságunk fejlesztésének nagy lehetőségei van­­nak. A gépesítés eredményeinek ismer­tetése után Matolcsi elvtárs elmon­dotta: ez a kiállítás egész dolgozó né­pünk alkotó munkájának bizonyíté­ka. Abban, hogy mezőgazdaságunk évről évre új elgondolásokk­al, ter­melési módszerekkel, új növények­kel, növény- és állatfajtákkal gaz­dagodik, kifejeződik egész dolgozó népünk munkája. A jövőben is szük­ség van társadalmunk minden réte­gének összefogására, hogy öt év alatt 27 százalékkal növeljük a ter­méshozamokat és eredményesen ha­ladjunk előre a mezőgazdaság szo­cialista átalakításának útján. Mezőgazdaságunk fejlesztése egész nemzetünk közös ügye, csak közös összefogással tudjuk a mezőgazdaság gyors ütemű fejlő­dését, a népjólét további javulását biztosítani. A termelőszövetkezeti mozgalom­mal kapcsolatban nyomatékosan hangsúlyozta: már a tavalyi kiállítás s,.]s£itzelfog)áltóan boommntotta, hogy a maryar termelőszövetkezeti mozga­lom életerős. Azóta a termelőszövet­kezeti mozgalom tovább erősödött és új tagokkal gyarapodott. Az idén ötvenezren léptek be termelőszövetkezetekbe, mintegy 200 ezer kataszteri holddal gyara­podott a termelőszövetkezetek te­rülete, így az ország szántóterületéből ma mz­ár 22,6 százalék a termelőszövetke­zeti tagok kezén van. A mostani ki­állítás pavilonjai, vagy természetbeni bemutatói a tények, a számok ere­jével bizonyítják: a tsz-ekben többet terem a föld, nagyobb hasznot hoz­nak az állatok. Fontos feladatunk megismertetni a dolgozó parasztságot a szövetkezés előnyeivel. Éppen ezért külön is üd­vözölni kell népköztársaságunk Mi­nisztertanácsának azt a határozatát, amely lehetővé teszi a dolgozó pa­rasztoknak az egyszerű termelési tár­sulások alakítását. Azok a dolgozó parasztok, akik még nem győződtek meg a közös gazdálkodás előnyeiről, a szövetkezés kezdeti formáin ke­resztül juthatnak el ahhoz a felis­meréshez, hogy a magyar parasztság felemelkedését, jólétét csak az össze­fogás, a termelőszövetkezet biztosít­ja. Végezetül elmondotta: a kiállítás akkor tölti be igazán a hivatását, ha azok a legjobban bevált termelési eljárások, amelyekkel a kiállítók ki­magasló eredményeket értek el, mi­nél szélesebb körben és minél gyor­sabban elterjednek országszerte. A földművelésügyi miniszter be­széde után felhangzott a Himnusz, majd a megnyitó részvevői megte­kintették a­ kiállítás látnivalóit. Az Országos Mezőgazdasági Kiál­lítás kapui szeptember 2-án, vasár­nap reggel 8 órakor nyílnak meg a nagyközönség előtt. Szombaton délután nagyszámú meghívott közönség jelenlétében tar­tották meg az Országos Mezőgazdasági Kiállítás megnyitó ünnepségét. Meg­jelentek az ünnepségen a párt é­s­ az állam vezetői: Apró Antal, Ács Lajos, Dobi István, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Ká­dár János, Kiss Károly, Kovács István, Marosán György, Szalai Béla, Bata István, Piros László és Rónai Sándor, továbbá Horváth Imre kül­ügyminiszter, Szabó János város- és községgazdálkodási miniszter, Matolcsi János földművelésügyi miniszter, Bognár József külkeres­kedelmi miniszter, Tausz János belkereskedelmi miniszter, Szobek András begyűjtési miniszter, Szíjártó Lajos építésügyi miniszter, Bebrits Lajos köz­lekedés- és postaügyi miniszter, Kónya Albert oktatásügyi miniszter, Román József egészségügyi miniszter, Házi Árpád, az állami ellenőrzés minisztere, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és az Elnöki Tanácsnak számos tagja, a társadalmi, gazdasági és tudományos élet sok ki­válósága. Ott volt a megnyitáson a Budapesten akkreditált diplomáciai kép­viseletek számos vezetője és tagja. Jelen voltak továbbá a Budapesten tar­tózkodó egyiptomi mezőgazdasági küldöttség tagjai. A megnyitó ünnepségen Matolcsi János elvtárs, földművelésügyi mi­niszter tartott beszédet. Matulcsi János beszéde * A kiállítás akkor tölti be hivatását, ha a részvevők legjobb termelési módszerei országszerte gyorsan elterjednek mm mondotta Matolcsi János elvtárs, földművelésügyi miniszter az Országos Mezőgazdasági Kiállítás megnyitó ünnepségén TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT A kiállítás panorámája (Papp Jenő felvétele) ­ .. a- A párt és a kormány vezetői a mezőgazdasági kiállítás megnyitóján. (Kéri Dániel felvétele) TTTTTTTVTTTTTTTTWTTyTTyVTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTyTTTrVTTyTTVTTTTTVTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTVyTTTTTTTTTTTTTTTT KITÜNTETETT HŐS BÁNYÁSZAINK . JH Szurdoki István, az Ózdi Szénbá-­­ nyászati Tröszt csoportvezető vá­ i járja a „Szocialista Munka Hőse“ Kovács László, a Nógrádi Szénbá-­­ tyászati Tröszt fejtési vájárja­­ a „Szocialista Munka Hőse“ Amási István, a Borsodi Szénbá­nyászati Tröszt frontmestere­i „Szocialista Munka Hőse"* • Lőcsei Lajost, az Ózdi Szénbányá­­i sz.av. Tröszt igazgatóját a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tün­tették ki­­ Horváth Sándort, a Középdunán­túli Szénbányászati Tröszt csapat­­vezető vájárját a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki Boros Miklóst, a Tatabányai Szén­bányászati Tröszt frontmestere a Munka Vörös Zászló Érdemrend­jével tüntették ki a­ Vándor Ferencet, a Pécsi Szénbá­­n­­nyászati Tröszt vasasi bányaüzemé­­­­­nek vezetőjét a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki Újfajta kőrakodógép A Tarcali Kőbányában újfajta kő­rakodógép segíti a bányászok nehéz munkáját. A gép egy alvázra sze­relt láncos rakodóból és szállítósza­lagból áll. A vederlánc által fel­emelt kőhalom a szállítószalagra, majd a teherautókra kerül. Az új gép a kőbányában kitűnően bevált, percenként egy tonna követ emel ki; a gép sorozatgyártását rövidesen megkezdik. (MTI)

Next