Szabad Nép, 1956. szeptember (14. évfolyam, 243-272. szám)
1956-09-24 / 266. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM ARAG0 FILLÉR HÉTFŐ, 1956. SZEPTEMBER 24 Demokratikusan irányítják a pártszervezetek a tanácsokat A demokrácia fejlődésében mutatkozó ismert hibák eltorzították a tanácsok pártirányításának demokratizmusát is. Nem egy pártszervezet vezetősége a múltban csak azt tartotta helyesnek, amit maga intézett, a tanács munkáját, szerepét lebecsülte, másodlagosnak tekintette. S ha a XX. kongreszszus, különösen pedig a Központi Vezetőség júliusi határozata nyomán fordulat is következett be a demokratizmus s a tanácsok pártirányításáról vallott nézetekben, mégis az utóbbi területen a javulás, az új módszerek felismerése és kialakítása lassan halad, elmarad a követelmények mögött. Pártszervezeteink ma sem fordítanak kellő figyelmet a tanácsokra. Jele ennek az is, hogy meglehetősen hosszú időközönként vitatják csak meg munkájukat. S ha egyszer-egyszer sor kerül ezekre a tárgyalásokra, nem elemzik eléggé elmélyülten a problémákat. Nemrégiben például a Fejér megyei pártbizottság megvitatta a megyei tanács munkáját. De a pártbizottság tagjai beérték néhány olyan általános jellegű kérdés feltevésével, amely azt bizonyította, hogy nem is igen ismerik a tanács jelentős problémáit, nem tulajdonítanak nekik olyan jelentőséget, mint amilyen megilletné őket. Nem egy helyen görcsösen ragaszkodnak a személyi vezetés elavult, helytelen módszereihez. Ma is tapasztalható, hogy a tanácsi munka politikai irányítását — a pártbizottságok helyett — a pártszervezet titkára, esetleg egyikmásik munkatársa látja el — kollektíven hozott határozatok nélkül. A sümegi, zirci, devecseri járási pártbizottságokon például a pártbizottság munkatársai gyakran — a határozatoktól eltérően — utasítgatják a tanácsot. Nem hallgatják meg a tanács vezetőinek álláspontját. Még az is előfordul, hogy esetleges ellenvéleményüket egyenesen pártszerűtlennek tekintik. Olyan pártszervezet is akad, amely elvi irányítás helyett kisajátítja a tanács hatáskörét. Javítani akarnak a tanács munkáján, s nem veszik észre, hogy csökkentik a tanács tekintélyét, arra nevelik vezetőit, hogy tartózkodjanak az egyéni felelősségvállalástól. A tanácsban dolgozók természetesen így elveszítik munkakedvüket, közömbösek lesznek a hibákkal szemben és kezdenek így gondolkodni, nem bíznak bennem eléggé, a legkisebb kérdésben is agyonhalmoznak instrukciókkal, helyettem döntenek. Ha azután nem mennek majd úgy a dolgok, amint kellene, én mosom kezeimet. Oldják csak meg helyettem azok, akik eddig is intézkedtek. Nem egy pártszervezet vezetősége a törvényességgel kapcsolatosan valamiféle kettős szemléletet alakított ki. Egyrészről azt mondják: igaz, hogy a törvényesség a szocialista állam szilárd alapját képezi. Fontos, hogy tanácsszerveink (és más hatóságok) ezt betartsák. Másrészről, ha mi magunk adunk olyan utasítást, amely ellenkezik valamely jogszabállyal, az más elbírálás alá esik. S az ilyen nézeteknek mélyek a gyökerei. Siófokon, Várpalotán, de több más helyen is a pártszervezetek vezetőségei még a Központi Vezetőség júliusi határozatai után is adtak olyan utasításokat a tanácsnak, amelyek nem feleltek meg jogszabályainknak. Vagy itt vannak a kunszentmártoni járási pártbizottság vezetői. A közelmúltban eléjük tártunk néhány olyan törvénysértő intézkedést, amelyekre annak idején ők adtak utasítást. De az elvtársak nem akarták belátni a hibát, így érveltek: a helyi viszonyok kényszerítettek bennünket ... A helyi viszonyokat persze figyelembe kell venni, de vajon miféle „helyi szempont“ igazolhatná a törvények megsértését? Törvényeink ugyanúgy vonatkoznak párt- és állami funkcionáriusokra, mint az állam bármelyik polgárára. Pártszervezeteink érthető módon sokat foglalkoznak a gazdasági irányítás kérdéseivel, de még mindig lebecsülik a szociális és kulturális ügyeket. Rendszerint csak a begyűjtés, az adófizetés, a tsz-szervezés és a gazdasági tervek teljesítése szerepel napirendjükön. Igaz, ezek igen fontos, s egyáltalán nem elhanyagolható kérdések. Viszont a dolgozók jogos igényeinek kielégítését célzó problémákkal — kulturális vagy szociális ügyekkel — legalább ugyanennyit kellene foglalkozni. Dobrai József elvtárs, a karcagi pártbizottság titkára például elmondotta, hogy három éve dolgozik jelenlegi beosztásában, de még egyszer sem tárgyalták meg, hogy a tanács hogyan foglalkozik a szociális és kulturális kérdésekkel! Pártszervezeteink nagy része megelégszik azzal, ha a tanácsapparátus zökkenőmentesen oldja meg az igazgatás feladatait. Ha olykor-olykor vizsgálják is a tanács tömegkapcsolatainak alakulását, ez eléggé felületes. Megvizsgálják, hogy a tanácstagok megtartják-e fogadóórájukat, tanácstagi beszámolójukat, elintézik-e időben a panaszügyeket és ezzel már nagyjából végeznek is. Némely helyen pedig még ennyi sem történik. Sárbogárdon például ebben az évben még egyetlen tanácstag sem tartott tanácstagi beszámolót. Erre a súlyos hibára a járási és a községi pártbizottság mai napig sem figyelt fel. Sok helyt felületesen ellenőrzik és felületesen segítik a tanácsokat. Megelégszenek azzal, hogy az üléseket megtartották, hogy a megfelelő „szempontokat’ figyelembe vették, hogy a tanácstagok ennyi és ennyi százaléka részt vett az üléseken stb. De hogy a tanácsülések mennyire színvonalasak, hogyan és milyen módszerek szerint dolgoznak az állandó bizottságok, milyen a tanács és a lakosság kapcsolata, arról már kevés konkrétumot tudnak. Tanácsaink államhatalmi és tömegszervezeti jellegének érvényesítéséért lényegesen többet tehetnének az MDP-csoportok és a hivatali pártszervezetek. Ahol a pártbizottságok rendszeresen foglalkoznak a tanácsban működő MDP-csoportokkal, ott biztosítani tudják a kommunista és nem kommunista tanácstagok egységes álláspontját a párt- és kormányhatározatok megvalósítása mellett. Az MDP-csoportok sokat tehetnek azért is, hogy aktivizálják, öntevékenységre serkentsék a tanács tagjait. Utánanézhetnek annak, hogy miként teljesítik tanácstagi kötelezettségeiket, rendszeresen megtartják-e beszámolóikat, ismertetik-e a tanács munkáját, soron levő feladatait. S ha nem, mi az oka. Másrészről megvizsgálhatják, hogyan hajtotta végre a tanács saját határozatait. Hogyan dolgoznak az állandó bizottságok, s végül javaslatokat tehetnek a dolgozók érdekében. A szentendrei járás néhány községében például a pártbizottság rendszeresen megtárgyalja a tanácsmunka legfontosabb kérdéseit. Határozataikat megtárgyalják a tanács MDP-csoportjával, amely azután a tanácsüléseken meggyőzően tudja képviselni a határozatokat. Pártszervezeteink többsége azonban még nem használja fel ezeket a lehetőségeket. Az MDP-csoportok irányítása — egy-két kivételtől eltekintve — a tanácsok végrehajtó bizottságainak kezébe került. Vagyis: az a szerv, amelynek feladata, hogy megvalósítsa a pártirányítást, az a tanács végrehajtó bizottságának lett a függvénye, így azután munkájuk legtöbbször formális. Arra korlátozódik, hogy a tanácsülések előtt egy félórával, órával előbb összejöjjenek s megállapodjanak, hogy egy-egy kérdésben milyen álláspontot foglaljanak el. S úgy vélik — a pártbizottságokkal egyetemben —, hogy hivatásukat ezzel be is töltötték. Tanácsaink pártirányításában tehát nem egy probléma vár megoldásra. Pártszervezeteinknek látniok kell: a tanács fontos láncszem a párt politikájának megvalósításában. A tanács vezetői és dolgozói mindennap érintkeznek a tömegekkel, tevékenységükkel, magatartásukkal befolyással vannak a közvélemény kialakítására. Becsüljék meg jobban a tanácsok munkáját, ne csak irányítsanak, neveljék is a tanácsban dolgozó funkcionáriusokat. Nyújtsanak részükre sokoldalú segítséget, hogy tanácsaink államhatalmi és tömegszervezeti jellege tovább erősödjék. Régi földmunkás-mozgalmi harcosok találkozója A Viharsarok földmunkás-mozgalmának régi harcosai közül csaknem százan gyűltek össze vasárnap Szentesen az egykori földmunkásotthonban. A terem falát a sok évtizedes harcokat látott, kopott, piros és nemzeti színű zászlókkal díszítették. A találkozón felelevenítették a régi küzdelmes évek emlékét, de szóba kerültek a közelmúlt években rajtuk esett sérelmek is. Az értekezleten részvevő Szántó Imre, a MEDOSZ országos elnökségének tagja és Korom Mihály, a MEDOSZ Csongrád megyei elnöke válaszolt a felmerült kérdésekre. Korom Mihály elmondotta: a többi sérelmekkel együtt fel akarják számolni azt a helytelen gyakorlatot is, hogy például a MEDOSZ megyei választmányában mindössze egy régi földmunkás-mozgalmi harcos van. Hangsúlyozta: sokkal jobban meg kell becsülni a régi mozgalmi elvtársakat. Ostromállapot Bolíviában La Paz, szeptember 23. (MI 1) A bolíviai köztársasági elnöki hivatal szombaton este közleményt adott ki, amely jelenti, hogy a La Paz városában kitört zavargások során három rendőr meghalt, négy pedig megsebesült. Politikai körökben letartóztatásokat foganatosították. Az AFP szerint a szombaton este tartott rendkívüli minisztertanács az események súlyosságára való tekintettel az egész országban kihirdette az ostromállapotot. Kihirdették a Liszt-verseny eredményeit Bacher Mihály nyerte el a második díjat Szombaton, a késő éjszakai órákban hozta meg döntését a nemzetközi Liszt Ferenc-zongoraverseny bíráló bizottsága a győztesekről. Első díjat (30 000 forintot) nyerte Lev Nyikolajevics Vlaszenko (Szovjetunió), a második díjat (20 000 forint) Bacher Mihály (Magyarország), a harmadik díjat (10 000 forint) egyenlő arányban megosztva Lazarij Berman (Szovjetunió) és Liu Shi-kun (Kína) nyerte el. Lazarij Berman és Liu Shi-kun részére a zsűri a IX., illetőleg a VI. rapszódia eljátszáséért külön díjat (5000—5000 forintot) ítélt meg. A 4., 5., 6. és 7. helyezést (egyenként 6000 forintos díjjal) Jurij Szurenovics Ajrapetjan (Szovjetunió), France Clidat (Franciaország), Anton Dikov (Bulgária) és Valerij Boriszovics Vasziljev (Szovjetunió) érte el. A Liszt Ferenc-zongoraverseny díjait, valamint a Liszt-érmeket, diplomákat és jutalmakat szeptember 24-én, hétfőn este 7 órakor az Erkel Színházban ünnepélyesen osztják ki. Az ünnepségen azí győztesek este 8 órakor kezdődő hangversenyének jegyével lehet részt venni. (MTI) Négyszáz termelőszövetkezeti tag tanácskozott vasárnap Bácsalmáson Bács megye termelőszövetkezeteinek vezetői vasárnap értekezletet tartottak Bácsalmáson. Az értekezlet előadója Sándi Ottó, az MDP Központi Vezetősége mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője, elmondotta, hogy a Minisztertanács legutóbbi határozata, a termelőszövetkezetek részére járó kedvezmények segítik a szövetkezetek megerősödését. Az elmúlt években beigazolódott a nagyüzemi termelés előnye. A továbbiakban az alacsonyabb fokozatú társulások jelentőségéről, az önkéntesség elve megtartásának fontosságáról beszélt. A beszámoló után élénk vita alakult. A tanácskozás után a megyei tanács végrehajtó bizottsága a legjobb termelőszövetkezeteket jutalomban részesítette. Első helyre a fajszi Vörös Csillag, a második helyre a hartai Lenin, a harmadikra a mélykúti Új Élet Termelőszövetkezet került. Horváth Imre külügyminiszter nyilatkozata a nyugat-berlini Kurierban Berlin, szeptember 23. (MTI)A Nyugat-Berlinben megjelenő Kurier közli tudósítójának, Raymund Hörhagernek Horváth Imre magyar külügyminiszterrel folytatott beszélgetését. A cikk címe: Reméljük, hogy Bonn pozitívan fog reagálni. Budapest kapcsolatokat keres. A vetőszántást végzik az őszi búza alá a Pusztaszabolcsi Állami Gazdaságban (Bereth Ferenc felvétele, MTI Fotó) SZÉP ŐSZI VASÁRNAP AKIK TERMŐVÉ TESZIK A SZIKET Hazánk szántóföldjeinek egy része szik. Javítása — mely mindig nagy gondot okozott — évtizedeik óta folyik. Milyen módszerekkel megy ez a munka? A szikesek pontos vizsgálata után a talaj összetétele szerint mészport, mésziszapot, gipszet, lignitport és más javítóanyagot terítenek a földre, s ezt aztán összekeverik az eredeti talajjal. A másik módszer: a digózás. Ekkor az alsó, részben gazdag talajréteget rászórják a javítandó földre. A Debreceni Talajjavító Vállalat szolnoki kirendeltsége tavaly 1100 holdon digózott és 4000 holdon kémiai anyagokkal javította meg a földet. Az idén eddig csaknem 5000 holdra szórták ki a javítóanyagot és 1500 holdnyi területet digóztak. Egy kocsi forduló — egy kubikos napi munkája A hatalmas digózógépek jelenleg a füzesgyarmati Arany Kalász Tsz tábláin dolgoznak. A két csoportban hat-hat 80 lóerős szovjet traktor dolgozik s mindegyikük furcsaalakú acélládát vontató talajgyalu-szekrényeket, a szkrepereket. Egy-egy szekrényben hat köbméter földet szállítanak egyszerre. (Ez egy kubikos egynapi teljesítménye.) A táblán kijelölnek egy 120 méter hosszú és 40 méter széles földsávot, a bányát. Innen szedik fel a gyaluk az alsó földréteget. A bányát azután addig mélyítik, amíg a kiöntött sósav pezseg a földön, azaz, amíg az altalajban mész van. Rendszerint három, három és fél méter mélységig ássák a bányát. Egy gép tíz óra alatt átlag 359 köbméter földet — 58 kubikos napi tervet — bányász ki és terít szét. A gépek szünet nélkül, éjjelnappal dolgoznak. A verseny élén az I-es csoport A szkreperek sok ezer hold földet jártak már be, több százezer köbméter termőföldet hordtak a szikre. A gépek vezetői közt mindig nagy a vetélkedés. Most az I-es csoport kerek 60 holddal vezet a szkreperek versenyében. Tavaly egy dekádban átlag 45 holdat javított meg egy csoport. A jó eredmények azonban nemcsak a gépvezetők szorgalmának köszönhetők. A műszakiak — Vasadi János kirendeltségvezető irányításával — kidolgozták az inga járatos digózás módszerét. A bányát úgy építik meg, hogy a gépek a legkevesebbet járjanak üresen. Ma már minden kocsifordulónál 150 méter felesleges utat takarítanak meg. Ez naponta 7000 métert tesz ki, s így egy-egy gép 24 óra alatt csaknem másfél órával többet termelhet, mint eddig. Jórészt ennek köszönhető, hogy az idei terv szerinti 2150 holdból eddig 1500 holdat teljesítettek, pedig a gépek a tavasszal hosszú ideig az árvízvédelemnél dolgoztak. Az akkori 300 holdnyi elmaradást szeptember 15-ig behozták, s jelenleg már 5 százalékkal túl is szárnyalták az eredeti előirányzatok Több gondoskodást a talajjavítókról A digózók feladatai állandóan növekednek. Megérdemelnék, hogy az illetékes szervek többet törődjenek velük. Mostani panaszuk: a hűvös éjszakákon a vékonyfalú hálókocsik jóformán hidegebbek, mint a szabad levegő. Egy érthetetlen intézkedés miatt csak novemberben kapják meg a vattakabátokat, pedig a szeptemberi éjszakákon is nagyon elkelne már a traktoron a melegruha. Egy másik hiba, hogy az éjszakai világítás, bármennyi reflektort is használnak, nem tökéletes. A munka lassúbb és veszélyesebb, mint nappal Feleennyi fényszóró is elég lenne, ha a máshol használatos léggömbökre szerelnék fel ezeket, s felengednék a terület fölé. A Földművelésügyi Minisztérium nagyobb figyelmet fordíthatna a munkásvédelemre. Ezek a dolgozók munka közben csaknem mindig nagy porban vannak, s nemhogy védőitalt, de még jó vizet sem kapnak. Néhány szénsavas palack elég lenne a szódavízkészítéshez. Mélyül a bánya a füzesgyarmati Arany Kalász Tsz földjén a digózó gépek nyomában Hogyan állunk a Tisza vidéki Vegyikombináttal? # / hvruhaz.it.sí módszerrel megtakarítják a felvonulási épületek egy részét — 12 emeletes igazgatósági épület, 2300 személyes konyha építését kezdik meg el tudósítónktól.) Második ötéves tervünk legnagyobb ipari alkotása lesz a Tisza vidéki Vegyikombinát, amely magyar kutatók, mérnökök tervezte eljárásokkal földgázból egész sor fontos vegyiterméket — PVC-t, nitrogén- és kettősműtrágyát stb.-t — készít majd. Már a hatalmas ipartelep tervezése is nagy erőpróbát jelent, hiszen a világ első ilyenfajta vegyi óriását csak néhány évvel ezelőtt, 1952-ben építették fel Amerikában. Ezért számítható a nagy munka fontos állomásának, hogy nemrégiben az IPARTERV-nél Dávid Károly Kossuth-díjas mérnök (aki a Népstadiont is tervezte) irányításával elkészült a kombinát első épülettömbjének, az igazgatósági épületcsoportnak a beruházási feladatterve. Ez a terv egy 30 millió forintos beruházási program legfőbb feladatait határozza meg, a központi igazgatóság épületének, s az úgynevezett kommunális — szociális, kulturális stb. célokat szolgáló — építményeknek az elhelyezését, nagyságát, várható költségeit írja elő. A feladatterv még felsőbb szervek elé kerül jóváhagyásra, de főbb adatai alapján máris megkezdődhetett az építkezés részletes műszaki kivitelezési terveinek kidolgozása. Miért éppen ezeknek a létesítményeknek tervei készülnek el először? A kérdés indokolt, hisz az első ötéves terv nagy beruházásai során megszokhattuk már, hogy a tervezés és az építkezés is a termelés megindítását tekintette a legsürgősebbnek, s a „mellékes” építkezések a munka legvégére maradtak. De éppen az első ötéves terv beruházásainál szerzett tapasztalatok mutatták meg e módszer hátrányait Az irodák, lakások, utak és más úgynevezett „alaplétesítmények” hiánya kezdettől fogva fékezte és drágította az építkezést. Az új ötéves terv irányelv-tervezetének vitájában számos szakember is hangoztatta az építkezési sorrend megváltoztatásának fontosságát. Javaslatuk megszívlelését mutatja, hogy éppen legnagyobb ipari létesítményünknél, Tiszapalkonyán az új beruházási módszert alkalmazzák. A lakásépítkezés már az idén megkezdődött, s jövőre még nagyobb ütemben folytatódik. A terv szerint az építkezés dolgozóinak csaknem kétharmada a lakóépületekben ideiglenesen berendezett — de a barakoknál jóval barátságosabb, otthonosabb, lebontásra nem kerülő — szállásokon kap helyet. A kombinát területén egyelőre ugyancsak az ilyen „alaplétesítmények’ (utak, vasút, rakodótérség stb.) építése folyik. 1957-ben megkezdődik az igazgatósági tömb építkezése, s két év alatt be is fejeződik, így lehetővé válik, hogy az építők s a kombinát felszerelésében, a termelés megindításában részvevő sok száz szakember kezdettől fogva a zavartalan munka követelményeinek, a szociális normáknak megfelelő helyiségeket kapjon. Nem kevésbé fontos az sem, hogy egész sor ideiglenes, lebontásra kárhoztatott — és éppen ezért drága — felvonulási épület megépítése feleslegessé válik. A tiszapalkonyai kombinát egyik legnagyobb épülete lesz a 12 emeletes igazgatósági ház, amelyben egyebek között 700 személyes kultúrtermet is építenek, s ez lesz egyszersmind az ipartelep állandó mozija is. A 2500 személyes korszerű konyha és étkezde ugyancsak az építkezés első szakaszában készül el, biztosítva ezzel a zavartalan és higiénikus étkezést a telep minden építője és — később — dolgozója számára. Egészen újszerű létesítmény lesz a sajátos üzemi ártalmak elleni védekezés, szolgáló orvosi rendelő. A 200 személyes, úgynevezett továbbképző iskola épületében az oktatótermeken kívül szakköri és klubhelyiségek is lesznek. A gyár területén még a termelés megindítása előtt elkészül a várható nagy forgalomra méretezett autóbuszállomás, amelyhez korszerű, széles autóút vezet. Az állomás épületében a hivatali és a váróhelyiségeken kívül különböző üzlethelyiségeket is építenek, s ugyancsak itt kap helyet majd a postahivatal is. Az épületek sorát a korszerű tűzoltó-szertár és laktanya zárja be A terv szerint az igazgatóság tömb épületei egy darabig — az egész kombinátépítkezés befejeztéig „nyers állapotban“ maradnak. Csak a legvégén célszerű ugyanis elvégezni az építkezés 4 millió forintba kerülő képzőművészeti munkáit, mert nagy forgatagban a szobrokat a mozaikburkolatokat, a freskóka károsodás érheti. Bizonyos, hogy ilyen előrelátó gondoskodás az építők szociális, kulturális igényeiről, vidámabbá, gyorsabbá teszi a munkát Tiszapalkonyán. Ilyen lesz a vegyikombinát igazgatósági épületcsoportja (a felvételi tömb makettjéről készült). (Nóber Imre felvételei) *Új rádióvevő-készülék gyártására készülnek a Telefongyárban (Tudósítónktól) .Decemberben új típusú rádióvevőkészülékek sorozatgyártását kezdik meg a Telefongyárban. Az új típusú rádió, a T—426 prototípusa már készen áll, s a kísérleti mérések beigazolták az új konstrukciókhoz fűzött reményeket. A T—426 442 készüléket novál csövekkel szerelik fel. Azokat a zenekedvelőket is kielégíti az új rádió, akik nagy gonddal vizsgálják a vevőkészülékek hangszínét. A T—426-on két hangszínező gomb lesz, amely egymástól függetlenül működik, az egyikkel a mély, a másikkal pedig a magas hangszínezést lehet állítani. Az új készüléken sok újszerű megoldást találhatunk. Ez lesz az első olyan rádióvevő-készülék Magyarországon, amely forgatható ferit-antennával van ellátva. A ferit-antennával olyan esetben, amikor a középhullámon egy hullámhosszon például két adóállomás jelentkezik, az antenna elforgatásával az egyik vagy másik állomást ki lehet szűrni. Az új rádiókészülékekből a Telefongyár decemberben már mintegy 3000 darabot gyárt. A T-426 előreláthatóan még az év utolsó hónapjában a vásárlóközönség elé kerül, körülbelül 2400 forintos áron. Konrád Guidó kutatómérnök ellenőrző méréseket végez az új rádióvevőkészülék prototípusán.